Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2008. szeptember 3., Szerda - Brüsszel

19. Európai teherszállítás (vita)

  Elnök. − A következő napirendi pont Michael Cramer jelentése (A6-0326/2008) a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság nevében az európai teherszállításról [2008/2008(INI)].

  Michael Cramer, előadó. − (DE) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, először is szeretnék nagyon őszintén köszönetet mondani az árnyékelőadóknak az európai teherszállításról szóló jelentéssel kapcsolatban, valamint a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság titkárságának, különösen Catot úrnak. Az együttműködés gyümölcsöző volt, nem utolsósorban azért, mert megmutatta, hogy a jelentést egyhangúan elfogadták a bizottságban, nemleges szavazat vagy tartózkodás nélkül.

Európa polgárai egyre inkább szenvednek a növekvő teherforgalom terhe miatt, különösen a közutakon. Jelentésem megkísérli a kamionok miatti csapás ellenőrzés alá vonását. Az Európai Bizottságnak egyértelmű céljai vannak a teherszállításra vonatkozó cselekvési tervével, amelyet hamarosan be kíván vezetni.

Európában a független vasúti teherszállítási hálózatot egyértelműen elutasítják. Még ha kellemes álom is, a vegyes forgalom a legtöbb országban kényelmesen megfér egy vágányon, azaz a teherszállító és személyszállító vonatok ugyanazokat a sínpályákat használják. A meglévő infrastruktúra hasznosítását ezért minden technikai és logisztikai lehetőségnél javítani kell, és természetesen, ahol szükséges, ki kell bővíteni.

A Bizottság „zöld folyosók”-kal kapcsolatos elképzeléséről szóló jelentés már tartalmasabb volt. A szállítást a környezetbarát szállítási módozatokra kell terelni ahhoz, hogy ne csak a baleseteket, a zsúfoltságot és a zajt, hanem a légszennyezést és a vidéki területek beépítését is csökkenteni lehessen. Ebben a megújuló energiáknak fontos szerepük kell legyen; a jelentés kifejezetten megemlíti a szél- és a napenergiát.

A felhasználó és a szennyező fizet elvének elfogadásával valamennyi szállítási módozatra, a jelentés egyértelmű üzenetet küld az euromatricáról szóló vitában: nem szabad tovább támogatni az erősen szennyező kamionokkal történő szállítást, és a külső költségeket teljes egészében belsővé kell tenni.

(Közbeszólások)

… és különösen a légi járművek esetén.

A teherszállítás közútról vasútra történő átterelése központi cél marad. Emiatt a jelentés az EU közlekedésre szánt pénzeszközei legalább 40%-ának a vasutakba történő befektetését követeli. Európában a teherszállításnak mindössze körülbelül 17%-a történik vasúton. Az autópályáiról nevezetes Egyesült Államokban ugyanakkor ez az arány 40%. Az EU nemcsak a teherszállítás növekedésével tud majd megbirkózni, ha javíthat vasúti infrastruktúráján. A tagállamok közlekedési minisztereit sürgősséggel arra kértük, hogy nemzeti perspektíváikon túltekintve hajtsák végre az Európa érdekében szükséges beruházásokat saját országaikban.

Ugyancsak fontos a szállítási módozatok közötti összeköttetés. Egy szabványos szállítási dokumentumra van szükség a tengeri, vasúti, közúti és légi szállításhoz, szükség van a határok nélküli európai tengeri szállítási térre, egy nem csak európai, hanem globális szabványra az intermodális rakodóegységekhez, és különösen jobb összeköttetésre a tengeri és folyami kikötők között, valamint a hátország közúti és vasúti hálózatával.

Az egyhangú szavazás ellenére képviselőcsoportom módosításokat terjesztett elő, mert a bizottságban néhány szavazat borotvaélen táncolt. A legfontosabb módosítás az a kihívás a Bizottság felé, hogy határozza meg a nagy zsúfoltság területeit, és a problémákat az európai vasúti teherszállítási rendszerben. Az ilyen elemzésre szükség van ahhoz, hogy gyorsan megszüntethessük a vasúti hálózat gyenge pontjait, és így nagyobb kapacitást hozhassunk létre. Egyébként maga a Bizottság nagyon is üdvözölte ezt a gondolatot, és remélem, hogy holnap – a plenáris ülésen történő szavazáskor – ehhez megszerezhetjük a többséget.

Még egyszer köszönetem valamennyi képviselőtársamnak, és köszönöm a figyelmüket.

  Peter Mandelson, a Bizottság tagja. − Elnök asszony, a 2007-ben és 2008-ban elfogadott négy közleményével a Bizottság kialakította az európai teherszállítási rendszerek teljesítményének javítására irányuló stratégiáját. Ezek a közlemények a következők: először, az Európai Unió teherszállítási stratégiája: az európai teherszállítás hatékonyságának, integrációjának és fenntarthatóságának fokozása; másodszor: a teherfuvarozási logisztikáról szóló cselekvési terv; harmadszor: az árufuvarozást előnyben részesítő vasúti hálózat kialakítása; és negyedszer: a vasúti infrastruktúra minőségét szolgáló többéves szerződések.

Különösen nagy öröm számomra azt látni, hogy ezek a közlemények állásfoglalásra irányuló indítvány tárgyává váltak itt a Házban, ami azt jelzi, hogy a Parlament milyen nagy fontosságot tulajdonít ennek az ügynek.

Szeretnék köszönetet mondani az előadónak, Michael Cramernek az általa végzett munkáért és mindazoknak a képviselőknek, akik hozzájárultak ehhez.

A 2001. évi Fehér Könyv tonnakilométerben számolva 50%-os növekedést irányzott elő az európai teherszállításban 2000 és 2020 között. A Bizottság ezt a becslést a jövő évben fogja frissíteni, de már most is világos, hogy ez meglehetősen pontos volt. A növekedés által kiváltott hatalmas kihívások, úgymint a zsúfoltság és a klímaváltozás elleni küzdelem, a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentése és az energiaellátás garantált biztonsága most aktuálisabb kérdés, mint valaha.

A szállítási eszközök közötti választást ezért a legkevésbé szennyezőek felé kell irányítani, bár valamennyi szállítóeszközt, beleértve a közúti szállítást is, használni kell ott, ahol az a leghatékonyabb és a legalkalmasabb.

Javítani kell az európai szállítás rendszer hatékonyságán is olyan intézkedések végrehajtásával, amelyek célja az informatika bevezetése nagyléptékben, az igazgatás egyszerűsítése, valamint a szolgáltatás minőségének a javítása.

Üdvözlöm azt is, hogy a jelentéstervezet arra ösztönzi a Bizottságot, hogy olyan teherszállítási politikát folytasson, amely nagyobb hangsúlyt helyez a fenntarthatóságra. Mi olyan szállítási rendszert szeretnénk létrehozni, amely megbízható, hatékony és életképes, mind pénzügyi, mind környezetvédelmi szempontból. Emiatt meg vagyok győződve arról, hogy a ko-modalitás – azaz valamennyi szállítási módozat racionális és optimális használata önmagukban és kombinációban – kell legyen a gondolkodásunk és cselekvésünk mögött meghúzódó egyik irányadó szabály.

Ezen kívül, a különböző szállítási módozatoknak meg kell felelniük számos teljesítménykritériumnak, amelyek létfontosságúak a versenyképesség szempontjából. Különösen ilyenek a pontosság, a rendszeresség, a megbízhatóság, a kiváló minőség, az elegendő kapacitás, az interoperabilitás, és a nemzetközi folyosók transznacionális összehangolása – ezek azok a címszavak a szolgáltatások hosszú soránál, amelyekre az ügyfél mindig gondol. Konkrét, azonnali cselekvéssel ellenőrzött költségek mellett – ilyenek azok, amelyeket az önök állásfoglalásának szövege tartalmaz – és más európai kezdeményezésekkel, mint a TEN-T jövőjéről szóló Zöld Könyvvel leszünk képesek az európai szállítási rendszer hatékonyságát fokozni.

  Georg Jarzembowski, a PPE-DE képviselőcsoportja nevében. – (DE) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, képviselőcsoportom támogatja a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság saját kezdeményezésű jelentését az európai teherszállításra vonatkozó sokoldalú javaslataival. A piaci igényekhez szabott környezetbarát teherszállítás keretfeltételei kulcsfontosak az Európai Unióban a növekedés és a foglalkoztatás szempontjából.

Azt is el kell mondanom azonban, hogy az Európai Uniónak és a tagállamoknak lényegesen fokozniuk kell erőfeszítéseiket a hatékony közlekedési struktúrák fejlesztésében és korszerűsítésében. Amikor a pénzügyek középidős felülvizsgálatát végezzük, emlékeztetni fogjuk erre a Bizottságot. A nagy ívű szónoklatok nem segítenek, ha a pénzt nem bocsátják rendelkezésre a transzeurópai hálózatok korszerűsítéséhez. A közlekedési infrastruktúra korszerűsítése különösen a vasúti közlekedésre vonatkozik. Itt a prioritás azon van, hogy a legnagyobb mértékben használt vasúti folyosókat korszerűsítsük, és felszereljük őket az ERTMS határon átnyúló európai vasútforgalom ellenőrző rendszerrel, hogy a teherszállítás gyorsan átterelhető legyen a közútról a vasútra. Azonban, hogy őszinte legyek, biztos úr, amikor ön összeállította a fuvarozási szolgáltatásokra vonatkozó javaslatok listáját – én még mindig emlékszem, hogy Neil Kinnocknak volt az az ötlete, hogy a teherszállításhoz külön vasúti hálózat legyen – ön ismételten „Az árufuvarozást előnyben részesítő vasúti hálózat kialakítása felé” című bizottsági javaslat alapján járt el. Azóta a Bizottságban senki sem beszélt erről, mert ön is és mi is nagyon jól tudjuk, hogy nincs elég pénz ahhoz, hogy a normális, ésszerűen kifejlesztett, a piaci igényekre szabott rendszer mellett egy második vasúti hálózatot is biztosítsunk. Ahogyan a Bizottságnak is, önnek is igazat kell mondania: a különálló fuvarozási hálózatok ötlete halott. Fejlesszünk ki ésszerű, kettős hasznosítású hálózatokat: elsősorban személyszállító vonatokat nappal, és elsősorban teherszállító vonatokat éjjel. Ekkor meg kell oldanunk a zaj problémáját, mert Németország városaiban és másutt is, a Rajna mentén az éjszakai zaj már tényleg a polgárok idegeire megy, és nem hagyja őket aludni. Ezért beszéljük gyakorlatias, zajszigetelő intézkedésekről a vasutakon, a transzeurópai hálózaton és a kettős hasznosítású vasúti hálózaton.

Ami azonban még ennél is fontosabb az az, hogy ésszerűen cselekedjünk a logisztikával kapcsolatban. Cramer úr, erről túl keveset szól az ön jelentése. Fontos, hogy a tagállamok és az EU hatékonyan együttműködjenek az iparral és a szolgáltató vállalkozásokkal, hogy jobban ki tudják használni a fuvarozási logisztikát. Természetesen a logisztika használata a vállalkozások elsődleges feladata. Ők tudják a legjobban, hogy hogyan használják a logisztikát. Azonban az Európai Unió és a tagállamok segíthetnek azzal, hogy feloldják a szükségtelen nemzeti korlátozásokat, és – ezt teljes mértékben elismerem Cramer úrnak – azzal, hogy szabványos vámokmányokat biztosítanak, például ahhoz, hogy a logisztikát jobban ki lehessen használni. Ezért nemzeti keretekben korszerűsítsük az infrastruktúrát és működjünk együtt az iparral, a szállítási logisztika legjobb felhasználásának a meghatározásában.

  Inés Ayala Sender, a PSE képviselőcsoportja nevében. – (ES) Elnök asszony, először is szeretnék köszönetet mondani a Bizottságnak a logisztikai cselekvési tervért, amely figyelembe vette az Európai Parlament korábbi javaslatainak többségét. Ugyancsak köszönetet szeretnék mondani Cramer úrnak, az előadónak, a konstruktív párbeszédre való nyitottságáért. Ezzel egységesebb szöveget sikerült elérni, amelyben a logisztikának nem csak általában a szállítás, és különösen a teherszállítás fenntarthatóságának kell hozzájárulnia, hanem a mobilitás javításához is azzal, hogy valamennyi szállítási módozatra logisztikai megoldásokat és a mobilitás és a kényelem modelljeiként a zöld folyosók támogatását tartalmazza.

Üdvözlöm azt is, hogy hangsúlyt helyeztek a meglévő nagy sebességű személyszállító vonatokkal elért haladás eredményeként felszabadított vasúti hálózatok használatára, amelyek kifejezetten teherszállításra használhatók fel.

Azt is gondolom, hogy a belső logisztikai platformok és szárazdokkok kiemelkedő szerepének bevonása is fontos, nagyon érdekes és általunk üdvözölt CIVITAS program logisztikai vonatkozása eltökélt bővítésével.

Szeretnénk köszönetet mondani Cramer úrnak azért is, mert hangsúlyt helyezett a logisztikai tényezőre az elsőbbséget élvező határon átnyúló vasúti teherszállítási folyosók esetében, amelyek között meg kell említenem azt a vonalat, ami magában foglalja a Pireneusok közepén áthaladó vonalat, amely a jövőben kapcsolatot teremt az olyan spanyol logisztikai platformok, mint a Plaza és a dél-franciaországi platformok között.

Végezetül szeretném felhívni a Bizottság figyelmét arra a javaslatra, hogy ez év végére készüljön program a tagállamok nemzeti logisztikai tervei közötti együttműködés megerősítésére, ami segítséget nyújthatna a hatékonyabb megoldások kidolgozásában a jelenlegi erőforráshiány mérséklésére egy olyan kulcsfontosságú ágazat szükségleteinek megoldása érdekében ebben az időben, ebben a gazdasági klímában, amelyben az üzemanyagárak, a klímaváltozás elleni fellépés követelményei, a bővítés által okozott perifériára szorulás és az ágazatban uralkodó veszélyes munkafeltételek nehézségei mind azt jelentik, hogy sürgetőbbé válik az intelligens, innovatív és vonzó megoldások alkalmazása, amelyeket viszont csak egy ambiciózus európai logisztikai cselekvési terv nyújthat nekünk.

Képviselőcsoportom ezért támogatja a Cramer-jelentést és az ő többéves szerződésekről szóló 4. módosítását.

  Erik Meijer, a GUE/NGL képviselőcsoportja nevében. – (NL) Elnök asszony, az előállítási folyamat különféle fázisaiban a javakat valamilyen távoli helyre viszik, majd utóbb késztermékként teljesen más helyre kerülnek. A javakat gyakran a legkevésbé környezetbarát módon szállítják: kamionnal az egyre zsúfoltabb autópályákon. A teherszállítás hatalmas növekedése, ami még tovább tart, a költségek folyamatos csökkenése miatt következett be. Ez rossz hír a környezet számára, a biztonság számára, a munkafeltételek számára és az állatok jóléte számára is. Képviselőcsoportom ezért a szállítás növekedésének korlátozását választja és azt, hogy a szükségesen fennmaradó szállítást tereljük a vasutakra és a belső vízi utakra, amennyire csak lehetséges. Ez a vágy tompított formában tükröződik az Európai Bizottság javaslataiban, és az előadó Cramer úr kiegészítő javaslataiban.

Ellenezzük azonban azt a lehetőséget, hogy a személyvonatok kárára elsőbbséget biztosítsanak a teherszállításnak. Előfordulhat, hogy a teherszállítás növekedése kiegészítő infrastruktúrát tesz szükségessé annak megakadályozására, hogy e kettő zavarja egymást. Ezen kívül felhívnám a figyelmet az egységes európai biztonsági rendszer, az ERTMS indításával kapcsolatos problémákra. Az ebbe történő befektetés hasznos lesz a jövőben, de rövid távon problémákat okoz.

  Johannes Blokland, az IND/DEM képviselőcsoportja nevében. – (NL) Elnök asszony, szeretném azzal kezdeni, hogy köszönetet mondok Cramer úrnak előadói munkájáért. A jelentés jó, és én szeretnék a következő vonatkozásaira rámutatni.

A teherszállításnak korlátozás nélkülinek, becsületesnek és tisztának kell lennie, és ebben a Házban mi keményen dolgozunk azon, hogy ez meg is valósuljon. Korábban ebben az évben előtérbe került a kabotázs korlátozások megszüntetése. Ez jó kezdet volt. A jelentés hasonló szellemben folytatja, ami kiváló. Az előadó nagyon helyesen mutat rá, hogy a városi fuvarozási logisztika különleges megközelítést igényel. Rendkívül fontos, hogy az európai kis- és nagyvárosokat megtisztítsuk. Azt hiszem, hogy a számítógépes forgalomszabályozás a kis- és nagyvárosokban kiváló eszköz, ezért remélem, hogy az Európai Bizottság támogat majd olyan intézkedéseket, és tesz olyan javaslatokat, amelyek biztosítják, hogy a kis- és nagyvárosokban az árufuvarozás során ne kelljen folyamatosan fékezni és gyorsítani. Így lehet a teherszállítást gyorsabbá és tisztábbá tenni.

  Silvia-Adriana Ţicău (PSE). – (RO) Az Unió gazdasági fejlődése és versenyképessége az áruk hatékony szállításától függ. Fejlesztenünk kell a vasúti infrastruktúrát, a tengeri folyosókat, a kikötői infrastruktúrát és a ko-modalitást. A tengeri kikötők, a folyami kikötők, a belső vasúti és közúti hálózatok közötti összeköttetések javítása a logisztikai infrastruktúra fontos összetevője.

Románia és Bulgária csatlakozása az Európai Unió számára kijáratot biztosít a Fekete-tengerre. A Duna most már majdnem teljes egészében az Unión belüli vízi út. Ez új lehetőségeket jelent az európai áruszállítás számára. Mégis hangsúlyoznom kell, hogy az áruk hatékony szállításához szükséges: valamennyi szállítási módozat kiegyensúlyozott használata, a közlekedési zsúfoltság megszüntetése, az eljárások egyszerűsítése, a jogalkotási stabilitás, a logisztikai rendszerekbe és az intelligens szállítási rendszerekbe történő beruházások, mint például a Galileo, és különösen a szállítás biztonságának biztosítása.

A tagállamok nem használják ki kellően az olyan programokat, mint a Naiades és a Marco Polo az áruszállítás javítása érdekében. Ezzel együtt is felhívom a Bizottság figyelmét azokra az akadályokra, amelyekkel egyes árufuvarozók – én most a román árufuvarozókra gondolok – szembesülnek, amikor egyes tagállamok területén áthaladnak.

  Michael Cramer, előadó. − (DE) Elnök asszony, biztos úr, természetesen gondolnunk kell a gyarlóságainkra is. Nem lehet mindig a fenntartható szállításról beszélni vasárnaponként, és éppen az ellenkezőt tenni hétfőtől péntekig. Az a helyzet, hogy a Bizottságban a közlekedésre szánt pénz 60%-a áramlik az utakba társfinanszírozásként, és csak 20%-a a környezetbarát vasutakba.

Elmondható, hogy a szállítás Európában túlságosan olcsó, míg a környezetbarát szállítás túlságosan drága. Ehhez a keretfeltételeknek is közük van. Van például egy kötelező vasúti díjrendszerünk valamennyi tagállam számára. Ez minden egyes mozdonyra, a pálya minden egyes kilométerére vonatkozik, miközben az útdíj a környezetet károsító közúti szállításnál önkéntes, összege korlátozott és csak az autópályákra vonatkozik, és rendszerint csak a 12 tonnás vagy azt meghaladó tehergépjárművekre. Meg kell változtatniuk ezeket a méltánytalan keretfeltételeket, különben sem a klímapolitikával kapcsolatos problémákat, sem a szállítási problémákat nem fogják tudni megoldani. Az előrejelzés szerint a forgalom növekvőben van. De miért? Azért, mert semmibe sem kerül.

Számos példa van, amit felhozhatnék. Egy példát az ön hazájából szeretnék említeni. Az Egyesült Királyság évente másfél millió tonna sertéshúst exportál. Ha megnézik az importegyenleget, az azt mutatja, hogy az Egyesült Királyság további másfél millió tonna sertéshúst importál. Ezt megszüntethetnénk. Megszüntethetnénk ezt a szállítást, és felhasználhatnánk a kapacitást, amelyre egyébként szükségünk van. Európában ezért sok szamárságot kell megszüntetnünk a szállítási kapacitással kapcsolatban, azután át kell terelnünk a szállítást a környezetbarát módozatokra, és úgy kell azt megterveznünk, hogy hatékony legyen, hogy garantálhassuk a mobilitást, elláthassuk az embereket az árukkal, de közben védjük a környezetet is, mert ez a nap parancsa.

Egészséges környezet nélkül sem nekünk, sem gyermekeinknek, sem gyermekeink gyermekeinek nem lesz olyan jövője, amelyet mindannyian szeretnénk.

  Elnök. − A vitát lezárom.

A szavazás szeptember 4-én, csütörtökön lesz.

Írásbeli állásfoglalások (142. cikk)

  Harangozó Gábor (PSE), írásban. – A fenntartható és hatékony teherszállítást valóban komolyan javítani kell, mivel a közlekedési ágazat felel az Unió CO2 kibocsátásainak igen nagy részéért. Mivel várható, hogy az ágazat lényegesen nőni fog, hatékonyságának és fenntarthatóságának növelését lehetőségnek lehet tekinteni gazdasági versenyképességének javítására és számos munkahely létrehozására.

Az Uniónak ezért elegendő erőforrást kellene biztosítania a jobb mobilitás, a szállítási módozatok intermodalitása, az energiahatékonyság, az üzemanyag fogyasztás csökkentése és a szennyezés csökkentése ambiciózus céljai elérése érdekében. Ezért üdvözöljük a javasolt teherszállítási cselekvési terv stratégiai megközelítését és annak céljait: a különféle szállítási módozatok kombinációját felhasználó szállítási folyosókra való összpontosítást; az innovatív technológiák és infrastruktúrák előmozdítását; a teherszállítás irányításának a hatékonyabbá tételét, és a közútin kívüli szállítási módozatok vonzerejének javítását. A fenntartható európai közlekedés politika sikere érdekében természetesen figyelemmel kell lennünk a többi európai politikával, mint például az energia és környezetpolitikával való szinergiák és kiegészítési lehetőségek előmozdításának fontosságára.

A nemzeti szabályok határon átnyúló harmonizálása és a szinergia a többi kapcsolódó politikával a fenntartható és hatékony teherszállítás céljai elérésének szükséges feltételei.