Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2008. szeptember 22., Hétfő - Brüsszel

21. A kreativitás és az innováció európai éve (2009) (vita)

  Elnök. − A következő napirendi pont Katerina Batzeli jelentése (A6-0319/2008) a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében, a kreativitás és innováció európai évéről (2009) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2008)0159 - C6-0151/2008 - 2008/0064(COD)).

  Katerina Batzeli, előadó. − (EL) Elnök úr, biztos úr, az a tény, hogy a jövő évet a kreativitás és innováció európai évének nyilvánítjuk, teljes összhangban áll az EU céljaival és prioritásaival, miszerint a 27-ek Európájának az európai tudásalapú társadalom létrehozása jelenti a kulcsot a globalizáció gazdasági és társadalmi kihívásaira. Ez a globalizáció a fejlődés középpontjába kizárólag a gazdaságot kívánja állítani, ami viszont sok esetben egyet jelent a nyereség jogtalan elosztásával.

Ahhoz, hogy a globalizáció olyan kiegyensúlyozott fejlődési politikává váljon, ami minden térség számára lehetővé teszi, hogy a vele járó gazdasági és társadalmi előnyöket élvezhesse, emberközpontúnak kell lennie. A világ minden részén, minden polgár számára egyenlő hozzáférési lehetőséget kell biztosítania.

Helyesen döntöttünk, amikor a 2009-es európai év kulcsfontosságú dimenziójaként az innováció és a kreativitás kombinációját fogadtuk el. Így a „tudásháromszög” által – oktatás, kutatás és innováció a kreativitással együtt – a polgár válik az uniós fejlődési modell központi pillérévé.

Ezen túlmenően, a döntés, hogy 2009 legyen a kreativitás és innováció éve, szakpolitikai értelemben egyértelműen a kultúrák közötti párbeszéd európai évének meghosszabbítását jelenti. Hadd tegyem hozzá, hogy az Ön részvételével Figeľ úr, ez óriási sikernek bizonyul.

A tudás és a kreativitás mobilitása a nyílt kultúrák közötti párbeszéd szerves részét képezi. A párbeszéd célja, hogy egyszerre foglalkozzon a meglévő kulturális különbségekkel, az üzleti vállalkozások partnerségeivel, a szakmai együttműködéssel, a társadalmi konvergenciával és az uniós polgárok körében az oktatás szorosabb összehangolásával.

Ezért rendkívül fontos, hogy egyértelmű kötelezettségvállalás és mobilizáció legyen az összes szociális partner, kkv-k, oktatási és szakmai intézmények, valamint a közösségi, a nemzeti és a regionális hatóságok részéről.

A 2009-es európai év minden egyes tevékenységének fő hajtóerejét a nemzeti és európai szintű oktatási programok, az egész életen át tartó tanulás közösségi programjai, a Szociális Alap és a többi struktúrális alap keretében megvalósuló képzéshez és oktatáshoz kapcsolódó tevékenységek, valamint az európai évbe bevont nemzeti oktatási programok fogják jelenteni.

Az európai év kiterjed a kultúra területeire, a kommunikációra, a munkaerő piacra, a fiatalokra, a nőkre, a bevándorlókra, a helyi és regionális szervekre, a kulturális ágzatokra és a kkv-kre is.

Határozat született arról, hogy ennek a kooperációnak az alapját a meghatározott finanszírozású projektekkel rendelkező éves és többéves programok alkotják annak ellenére, hogy a Parlament azt szeretné, hogy a kultúrák közötti párbeszéd évéhez hasonlóan, az európai évnek is saját költségvetése legyen. A Parlament által tett módosítások egyértelműen biztosítani fogják, hogy ezt az európai évet elsősorban ne az egész életen át tartó tanulás közösségi programjainak, hanem az egyes programoknak és az ágazati tevékenyégeknek a terhére finanszírozzák. Ezzel a javaslattal elérhető, hogy az innováció és a kreativitás nem terheli az oktatási programokot, ugyanakkor központi szerepet kapnak a közösségi politikákban.

Befejezésképpen, engedjék meg, hogy köszönetet mondjak a biztos úrnak, a Bizottság részlegeinek, a szlovén és a francia elnökségnek ezért a nyílt párbeszédért és együttműködésért.

  Ján Figeľ, a Bizottság tagja. − Elnök úr, szeretném hálámat kifejezni Batzeli asszonynak, a Kulturális és Oktatási Bizottságnak és minden képviselőnek támogatásukért és az eredeti szövegre vonatkozó módosításokért – és javításokért – melyek célja részben annak megerősítése, részben pedig a kreativitás és innováció európai évével kapcsolatos szempontok kihangsúlyozása.

A Bizottság, teljes mértékben támogatni tudja a szöveget a jelen formájában. Ez a kezdeményezés, válasz a Parlamentnek és a tagállamoknak a kultúra és az oktatás közötti kapcsolat erősítését célzó felhívásaira. Azzal, hogy a kreativitásra és az emberi tehetségre helyezi a hangsúlyt, a Bizottság azt kívánja kihangsúlyozni, hogy miközben a gazdag európai és világörökség megismerése révén inspirációt meríthetünk a múltból, a kultúrával való foglalkozásnak mindenekelőtt olyan élményt kell jelentenie, ami elősegíti az emberek veleszületett lehetőségének kibontakoztatását és biztosítja aktív részvételüket. A kreatív és innovációs képesség olyan egymással összekapcsolt kompetencia, amit az egész életen át tartó tanuláson keresztül a lehető legszélesebb körben kell előmozdítani.

Mindannyiunkban megvan a kreativitás és az innováció potenciálja, különböző tehetségekkel rendelkezünk, legyen szó hivatásos művészről vagy amatőrről, tanárokról vagy vállalkozókról, gazdag vagy szegény emberekről.

Ennek a potenciálnak az előmozdítása, segíthet a társadalmi kihívások megoldásában és Európa jövőjének alakításában egy globalizált világban, ahogy Batzeli asszony az imént mondta. Az európai év lehetőséget teremt annak a ténynek a kihangsúlyozására, hogy a Parlament a Tanáccsal és a tagállamokkal közösen az oktatás kiegyensúlyozott megközelítésére már elkészített egy chartát, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákra tett ajánlás formájában. Ezt, 2006. decemberében fogadtuk el és ezt az iránymutatást fogjuk az egész év során követni. Ennek egyik legszembeötlőbb sajátossága, hogy a kompetenciát, mint „tudás, készség és szemlélet” határozza meg. Az európai évet elsősorban a szemlélet problematikájának kiemelésére kívánjuk felhasználni, mivel ezen kell Európának a legtöbbet dolgoznia.

Amikor kezdetben, informális alapon megvitattuk a Kulturális Bizottsággal a javasolt európai évet, Pack asszony azt hangsúlyozta, hogy ez egy európai sikertörténet és egy jó történet, amit a szavazók elé tárhatunk a választások évében – 2009-ben. Ennek ismeretében, felszólítom a Parlamentet és Önöket mind, hogy igazi nagykövetei legyünk a kreativitásnak és az innovációnak– de ne csak 2009-ben, hanem az azt követő időszakban is.

  Mihaela Popa, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (RO) Mint ahogy Önök is tudják, a Bizottság azon javaslata, hogy a 2009. évet a kreativitás és az innováció európai évévé nyilvánítsuk, része annak a kezdeményezésnek, hogy a különböző témák fontosságát úgy hangsúlyozzák, hogy egy-egy konkrét évhez kötik. Annak érdekében, hogy Európa megbirkózzon egy mobil Európával, hangsúlyt kell helyeznie a kreativitásra és az innovációra. Azzal, hogy ezt a témát választják az európai évre, megteremti a lehetőséget annak, hogy a lakosságot tájékoztassák a területen szerzett legjobb gyakorlatokról és előmozdítsanak politikai vitákat.

A 2009-es európai év átfogó célja, hogy az egész életén át tartó tanuláson keresztül mindenki esetében támogassa a kreativitást, amely az innováció hajtóereje és a személyes, szakmai és szociális kompetenciák fejlesztésének kulcsfontosságú tényezője. A kreativitás és az innovációs képesség két olyan érték amelyek, használatuk során válnak egyre értékesebbé. Minél többször alkalmazzuk őket, annál hatékonyabbá válnak. Csúcsteljesítmény eléréséhez azonban kedvező körülmények között különleges figyelemre van szükség.

2009-ben minden tagállam számára fontos lesz, hogy a szubszidiaritás és az arányosság elvével összhangban előmozdítsa azokat a tevékenységeket, amik egyaránt érintik a fiatalokat, a férfiakat és a nőket is, mivel tudjuk, hogy a nők alulképviseltek a tudományban és a kutatásban. Ezeknek a tevékenységeknek azokra a hátrányos helyzetűekre is ki kell terjednie, akikben a kreativitás komoly potenciálja rejlik.

Az Európai Néppárt támogatja az európai innovációt és prioritásként kezeli az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozását. Úgy gondoljuk azonban, hogy nem elég bízni az emberek veleszületett kreatív és innovatív képességében, tevékenységek és rendezvények megszervezésére van szükség. Ebben az összefüggésben támogatjuk az Európai Bizottsággal és Tanáccsal már megtárgyalt, a kreativitás és az innováció európai évéről szóló jelentéstervezet elfogadását. Ezen túlmenően, elengedhetetlen olyan nyomon követő intézkedések bevezetése, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek az erőfeszítések az európai év után is folytatódjanak, és mint ahogy azt a biztos úr is mondta, nekünk, az Európai Parlament képviselőinek a kreativitás nagyköveteként kell fellépnünk.

  Christa Prets, a PSE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, biztos úr, miközben még tart a kultúrák közötti párbeszéd európai éve, mi a kreativitás és innováció európai évén gondolkodunk, ami helyes, mert a két téma kiegészíti egymást. Ez nagyon fontos, mivel, ahhoz hogy létrehozzuk, gyakoroljuk és életünk részévé tegyük a kultúrák közötti párbeszédet, komoly kreativitás és innováció szükséges. Itt az ideje a gyakorlati megvalósításnak, hogy aztán zökkenőmentesen térhessünk rá a következő évre és az új elvárásokra, mert a kreativitást az innováció hajtóerejének és a személyes, szakmai és szociális kompetenciák fejlesztésének kulcsfontosságú tényezőjének kell tekinteni.

Ebben az összefüggésben különös fontosságot kell tulajdonítani az egész életen át tartó tanulásnak. Európának kreativabbá és innovatívabbá kell válnia ahhoz, hogy szembe tudjon nézni a globális verseny kihívásaival és képes legyen alkalmazkodni és reagálni a gyors technológiai változásokra és fejlődésre. Ezen a területen még mindig rengeteg a teendő. Ha megnézzük a kutatási és fejlesztési programot és költségvetést, amit minden egyes országnak biztosítania kellene, nevezetesen a GDP 3%-a, lehetetlen nem észrevenni, hogy még mindig messze vagyunk a céltól. Ha megnézünk más országokat, mint az Egyesült Államokat vagy Kínát, amelyek sokkal nagyobb összegeket fordítanak kutatásra és a fejlesztésre, láthatjuk, hogy hol vannak még itt Európában, kitöltendő űrök.

Nagyfokú kreativitás és innováció szükség a finanszírozási csomagok megszerzéséhez is. Ennek a programnak jól jött volna egy ilyen csomag. Sajnálatos módon, nem rendelkezett pénzügyi forrással. Így most a tagállamoknak – a szervezeteknek és intézményeknek - maguknak kell meghatározni a prioritásokat és azok finanszírozási módját és természetesen, nekik maguknak kell igénybe venni a megfelelő uniós támogatási programokat. Minden további innovációhoz és további tevékenységhez többletforrásra lett volna szükségünk. Ez elengedhetetlen lett volna.

Nagyon fontos az alkotóművészet és az iskolák és egyetemek közötti szoros kapcsolat kialakítása. Szükség van a művészet és a kultúra támogatására és ösztönzésére, ha azt akarjuk, hogy kreativitáshoz vezessen. Maga az elképzelés számos esetben megvan, de hiányzik a végrehajtásukhoz szükséges pénz. Fontos, hogy ne feledkezzünk meg a kultúrák közötti évével és a szabad mozgás évével kapcsolatos és a szorosan idekapcsolódó dolgok értékelésről, azért hogy megtudjuk, hogy végeredményben milyen előnyöket is jelent a lakosság számára és hogyan tehetjük világossá és egyértelművé polgáraink számára azt, hogy végső soron ezek a prioritások, érezhető egyedi előnyöket eredményeznek számukra és az Európai Unió fejlődését is segítik.

  Hannu Takkula, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (FI) Elnök úr, különleges örömmel tölt el, hogy a mai napon felszólalhatok, mivel a Parlament legjobb alelnöke, Marek Siwiec vezeti az ülést és a tiszteletreméltó Ján Figel’ biztos úr is jelen van, és mivel a téma rendkívül érdekes: kreativitás és innováció; igaz, az ilyen témák megvitatása során, mindig fel lehet tenni azt a kérdést, hogy valójában mit is jelent a kreativitás és az innováció.

Gyakran csak olyan szavaknak tűnnek, amelyek mögött nincs sok tartalom. Ha válaszolnom kellene arra a kérdésre, hogy mit jelent a kreativitás, legalább egy választ ismerek, amit állítólag a finn zeneszerző Szibeliusz adott: azt gondolta, hogy a kreativitás az maga a fájdalom.

Természeseten Európában nem félünk a fájdalomtól, akkor ha hozzáadott értéket hoz létre, egy olyan dolgot ami előre visz bennünket, a nemzeteknek egy csoportját Európa egészében. Megítélésem szerint ez jelenti a legfőbb célját ennek az európai évnek: hozzáadott értékkel gyarapítani az európai realitást.

Hogyan tudjuk előmozdítani a kreativitást és az innovációt? Mint ahogy az elnök úr is tudja, Lengyelországban lesz az Európai Innovációs és Technológiai Intézet. Ezen a területen ez biztos, hogy olyan tényező lesz, ami különböző ösztönzők alkalmazásával, új hozzáadott érték és innováció létrehozására ösztönzi majd az Európai Unió tagállamait.

Tudjuk azonban, hogy az innováció és a kreativitás nem kormányhatározatokkal jön létre. Akármiről is határozunk itt, az nem határozatok eredményeként fog létrejönni. Erőforrásokra, az egyetemeken, az iskolákban és társadalmunk különböző ágazataiban megfelelő feltételekre van szükség ahhoz, hogy az emberek képesek legyenek új dolgok előállítására és a legjobb gyakorlatok kicserélésére koncentrálni és így képesek legyenek megszabadulni attól a sztereotíp gondolkodástól, ami meggátolja őket abban, hogy a dolgokat új módon közelítsék meg.

Úgy gondolom, ez egy nagy kihívás, mert tudjuk, hogy országainkban az oktatási intézmények, sok esetben a régmúltba visszanyúló hagyományokra épülve alakultak ki.Való igaz, hogy néhány tradíció már beágyazódott, de egy bizonyos mértékig szükség van a kérdések megvitatására és több szemszögből való megvizsgálására. Rá kell jönnünk, hogy csak akkor ha kritikusok vagyunk, ha ellenvéleményünk van és ha szembeszállunk a paradigmákkal és bizonyos „igazságokkal”, csak akkor sikerülhet új hozzáadott értéket létrehoznunk.

Tudom, hogy a biztos úr ösztönzi fogja majd a tagállamokat olyan nemzeti innovációs stratégiák kidolgozására, amikben megfogalmazzák, hogy milyen segítséget nyújtanak majd a diákoknak az új ötleteket kitalálásához, vagy milyen lehetőséget teremtenek az új gondolkodásmódra, kezdve a korai iskolás évektől egészen az egyetemi évekig az egész életen át tartó tanulásnak a programjára alapozva.

Ez egy fontos kérdés és úgy gondolom, hogy a legfőbb hozzájárulása ennek az európai évnek az lesz, hogy a kreativitás, az innováció és az új gondolkodásmód kerül a vita középpontjában. Ez talán innovációhoz és új hozzáadott értékhez vezethet, ami talán produktizációt eredményezhetnek, mivel a gazdaság fontos az Európai Unióban. Köszönöm, elnök úr.

  Mieczysław Edmund Janowski, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, biztos úr, Paul Gauguin azt mondta: „Ahhoz, hogy lássak, be kell csuknom a szemem”.

Jobban akarunk látni, jobban meg akarjuk érteni a dolgokat és jobban akarunk cselekedni. Fel kell ébresztenünk a bennünk szunnyadó készségeket és tehetséget.

Fontos, hogy felhasználjuk a kreativitásnak az európai társadalomban rejlő minden erejét ahhoz, hogy szembe tudjunk nézni a világ új kihívásaival. Mi, bolygónk népességének kevesebb mint 8%-át tesszük ki. A többi ember sem tétlen, vagy kevésbé tehetséges. Ezért, a Nemzetek Európájáért Unió Képviselőcsoport nevében, támogatni kívánom a kreativitás és innováció európai évének létrehozását.

Nem szeretném azonban, ha ez a tevékenység, csak magáért a tevékenység kedvéért lenne. Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy egyetlen olyan lehetőséget vagy képességet se szalasszunk el, amivel új és pozitív értékeket hozhatunk létre a legkülönbözőbb területeken: a technológiában, a vállalkozásban, a pénzügyekben valamint a szociális és egyéb területeken. Nem engedhetjük meg, hogy a több ezer tehetséges európainak, fiatalnak és idősnek, beleértve a fogyatékkal előket is, kárba vesszen a szaktudása és a képessége. Mindent meg kell tennünk az innovatív megoldások bevezetéséhez szükséges eljárások egyszerűsítése érdekében. Használjuk fel e célból a 7-es célkitűzés alá tartozó keretprogramot!

  Mikel Irujo Amezaga, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (ES) Először is gratulálni szeretnék a Bizottságnak a javaslatához, valamint Batzeli előadó asszonynak a jelentéshez, amit a Bizottságunk, a szokásos egy tagjának a kivételével, teljes egészében egyhangúlag támogatott.

Egyrészről, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy térségem, a Baszkföld, ebben az évben tartja az innováció évét. Ez, a 2007-ben jóváhagyott koncepciók alapján kerül megvalósításra és úgy gondolom, hogy ezek közülük legalább néhányat elég jól fel lehet használni.

Konkrétan, az egyik koncepció lehetne a kritikus és szabad gondolkodás előmozdítása a társadalomban. Az európai évnek tartalmaznia kellene legalább ezt a koncepciót. Gondolkodás, ami előreviszi a tudományos szellemet és ami kifejleszti az érvelés képességét, ami elősegíti a változást a térségünk szervezeteiben és intézményeiben és megkönnyíti szerepvállalásukat egy modern, támogató, nyílt és innovatív kontinens kialakításában.

Másrészről a kreativitás és az innováció évének ösztönöznie kell a nyílt innováció koncepcióját: az innovációét, ami amellett, hogy a belső adottságokon alapul, magába foglalja az összes lehetséges forrását – felhasználót, ellátót és hálózatokat - és ami a terméken és a technológián túlmenően, tartalmazza a szellemi és jellemzően olyan szempontokat, amelyek új érték létrehozásához vezetnek.

Hasonlóképpen, az európai évnek az innovációt minden területre el kell juttatnia: az innovációnak el kell jutnia minden egyes kormányhoz, és itt nem csak a tagállamok kormányaira gondolok, régiókhoz illetve nem állami szervekhez, amelyeknek bőségesen lesz mondanivalójuk év során. Kérem a Bizottságot, hogy róluk se feledkezzen meg.

Az innovációnak ki kell terjednie minden szervezetre és intézményre, legyen az állami vagy magán, profit vagy non-profit orientált, valamint az élet minden területére, és elsősorban a szociális innovációt és a környezet fenntarthatóságának támogatását szolgáló innovációt kell előmozdítania.

ELNÖKÖL:VIDAL-QUADRAS úr
alelnök

  Vladimír Železný, az IND/DEM képviselőcsoport részéről. – (CS) Elnök úr, engem egy volt kommunista országban választottak be az Európai Parlamentbe. Meglepő módon, itt az EU-ban ismét tapasztaljuk azokat a dolgokat, amikről azt gondoltuk, hogy már rég a múlté. Ez furcsa esete a déjà vu-nek. Hazámban, én végigéltem az egész kommunista korszakot, aminek során az életünket gondosan felosztották évekre, hónapokra, hetekre és napokra és ezek mindegyikét valakinek vagy valaminek szentelték. Ott volt a Népi Kultúra Éve, a Könyv Hónapja, a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja, a Kozmosz Hete és a Bányászok Napja. Minden alkalommal, amikor reggel felébredtünk, a napunk, a hetünk vagy hónapunk, nem a sajátunk, hanem valaki másé volt. Az életünk egy véget nem érő nagy kampányként zajlott. Ennek a kampánynak az volt a feladata, hogy elfedje a szabadság hiányát, valamint a narancs és a hús szűkös kínálatát. Az Európai Unió tagjaként elég hússal és naranccsal rendelkezünk és az Unió mégis enged ugyanennek a kísértésnek: hogy az eredményt kampányokon, nem pedig türelmes és kitartó munkán keresztül érje el.

Hogyan szándékozik az Európai Unió további kreativitást elérni? A kreativitás a feltaláláson és tehetségen, egy ihletett (vagy legalább is jó) gondolaton alapul. Semmi mást nem fogunk elérni, mint hogy további több száz civil szervezetet teszünk boldoggá. Ezek a civil szervezetek a társadalmunkra ható furcsa betegségek. Annak ellenére, hogy megválasztás és jogosultság nélkül működnek, hozzájuthatnak alapjaink pénzéhez azért, mert természetesen, a nagyobb jó érdekében tevékenykednek. Boldogan elköltik majd a teljes költségvetést erre az éves kampányra. Az adófizetők pénzét több tízezer röplapra, számos hirdetésre, rendezvényre és szemináriumra fogják költeni. A kreativitás azonban egy év múlva is ugyanilyen lesz. Tisztelt elnök úr, lenne egy javaslatom. A kreativitás és innováció európai éve helyett nyilvánítsuk a jövő évet a kampánymentes, rendes munkavégzés évének. Egy kampánymentes év: milyen megkönnyebbülést jelent majd ez! Köszönöm.

  Thomas Wise (NI). - Elnök úr, a 2009-es európai év átfogó célja, hogy „az egész életen át tartó tanuláson keresztül mindenki esetében támogassa a kreativitást, amely az innováció hajtóereje és a személyes, szakmai, vállalkozói és szociális kompetenciák fejlesztésének kulcsfontosságú tényezője”. De megint csak újabb jogalkotásról beszélünk. Egy barátságtalan állam, ami elmerül a jogszabályokba és az igazgatási eljárásokba, elfojtja az emberek kreativitását és vállalkozását. Például nem valószínű, hogy Belgiumban valaha is valakiből, Joe Meek vagy Richard Branson lenne, és legyünk őszinték: az éneklő apáca sohasem érte el a Beatles vagy a Rolling Stones szintjét.

Miközben a Bizottság lassan ódivatúvá válik és eltűnik a ködben, az európai kultúra nagy művei kötött világítófények maradnak. Ne fojtsuk meg műveszeinket még több törvénnyel, és mint ahogy a nagy Ral Donner mondta egyszer: „Nem tudjuk, hogy mink van,amíg el nem veszítjük azt, ha-ha, ó igen!”

  Pál Schmitt (PPE-DE). - (HU) Tisztelt biztos úr, tisztelt elnök úr! A kreativitásnak és innovációnak szentelt európai év kiváló alkalom arra, hogy felhívja a polgárok figyelmét az Unió tevékenységére az oktatás és kutatás terén, különös tekintettel az élethosszig tartó tanulás programjára.

Az élethosszig tartó tanulás szervesen illeszkedik a lisszaboni programhoz, egyik legfontosabb célja a tudásalapú társadalom kialakítása, a versenyképesség növelése, gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés.

Amikor kreativitásról beszélünk, hajlamosak vagyunk kizárólag tudósokra, mérnökökre, konstruktőrökre vagy mesteremberekre gondolni. Azonban a kreativitás fogalmának a gazdasági és technikai újításokon túl van egy másik, könnyebb és talán hozzánk közelebb lévő értelmezése, mégpedig a művészeti értelemben vett kreativitás.

Az életünk teljessé tételéhez nagymértékben hozzájárulnak azok a művészek, akik újra és újra elkápráztatnak bennünket, legyen az a festészet, a szobrászat, irodalom, dal, színházművészet, grafika, fotóművészet, formatervezés vagy éppenséggel a széles tömegeket megérintő filmművészet. A művészek és az általuk létrehozott alkotások meghatározzák életünk minőségét.

A kreativitás éve jó alkalmat kínál azok elismerésére és megbecsülésére, akik közvetlen környezetünket lakhatóvá teszik, jó irányba befolyásolva az európai fiatalok ízlésvilágát, értékítéletét és igényszintjét.

Belátom, forradalmi változásokat élő innovatív és kreatív technikára nagy szükségünk van. Elkápráztatnak bennünket a meseautók, a kommunikációs csodaeszközök, a tudományos, innovációs kutatások eredményei, de mit érne az élet a bennünket körülvevő szép műalkotások, szobrok, grafikák, textíliák, kreatív zeneművek vagy irodalmi alkotások nélkül?

Nagyon remélem, hogy az Európai Unió programjai közé a kultúra erkölcsi és anyagi megbecsülése is hozzátartozik majd, különösen azok az alkotások, amelyek hozzájárulnak az európai identitás büszke érzéséhez, amelyektől mindannyian egy kicsit jobban szeretünk európainak lenni.

Végezetül engedje meg, bár idáig a művészetekről beszéltem, hogy kifejezzem azon reményemet, hogy a Budapesten újonnan megnyílt Európai Technológiai Intézet is hatékonyan hozzá fog járulni az év sikeréhez. Köszönöm a figyelmet.

  Leopold Józef Rutowicz (UEN). - (PL) Elnök úr, a jövőben végbemenő globalizációs folyamatban a fogyasztás növekedése, a gazdasági növekedés, az egészségügy és a kultúra erőforrásainak növekedése eddig nem tapasztalt mértékben függ az oktatás hatékonyságától és azoktól a tevékenységektől, amik előmozdítják az emberek mindennapi kreativitását és innovációját. Függ továbbá az innováció bevezetését szolgáló jobb szervezeti és pénzügyi modelleknek a létrehozásától és azoktól az elképzelésektől, amik a termelékenység növekedését, a minőség javulását, új munkahelyek létesítését, a költségek csökkentését és a versenyképesség javulását eredményezik.

Ami ebben fontos, az az oktatás fejlesztése, ebbe beletartozik a törvény által szabályozott oktatás, ami ösztönzőleg hat a kreatív gondolkodásra. A médiának is ösztönöznie kell ezt az innovatív gondolkodást azáltal, hogy vívmányokat mutat be, és tiszteletet tanusít azok iránt, akiknek ezek a vívmányok köszönhetők. A gazdaságban megvalósuló innováció, a helyi önkormányzatok különböző szintjein, és így tovább, nagyfokú részvételhez vezethet, feltéve, ha megszünnek az igazgatási korlátozások és megvalósul a teljes szociális integráció, ami nagymértékben a politikusoktól függ.

A 2009-es év, a kreativitás és az innováció éve nem a gondolkodás, hanem a konkrét és kreatív tevékenység éve kell hogy legyen. Az irányelvjavaslat egy szükséges dokumentum, aminek lényegén nem változtatnak a javasolt változtatások. Köszönöm Önnek, Batzeli asszony, a jelentését.

  Małgorzata Handzlik (PPE-DE). - (PL) Elnök úr, a kreativitás és az innováció kulcsfontosságú tényezői a tudásalapú gazdaságoknak, és az európai gazdaság egyértelműen ilyen gazdaság. A globalizációval járó kihívásokkal való szembenézéshez és a globalizációban rejlő előnyök érvényesítéséhez egy innovatív és kreatív megközelítés szükséges.

A gazdasági tevékenység csak egyike azoknak a területeknek, ahol a sikeresség fontos tényezője a kreativitás és az innováció, és ahol ezek meghatározó jelentőségű versenyelőnyt biztosítanak. Ezek nélkül, nehéz olyan termékekre vagy szolgáltatásokra gondolni, amik kielégíti a fogyasztók egyre növekvő igényét. Ezért, úgy hiszem, hogy az Európai Bizottság terveiben jelentős hangsúlyt kell helyezni a vállalatok növekvő szerepvállalására, különösen, ami az emberi innováció és kreativitás jelentette potenciál kihasználásában szerzett tapasztalatukat illeti.

A kreativitás és az innováció olyan készség, ami nehezen tanulható, de ami egyértelműen támogatható. Az oktatás nagyon fontos ösztönző szerepet játszik a kifejlesztésükben. Ez azonban, nem korlátozódhat kizárólag az iskolákra és a felsőoktatásra. Fontos a kreativitás és az innováció előmozdítása az oktatás minden szintjén, kezdve az oktatás különböző formáitól, a szakmai éveken keresztül egészen a nyugdíjba vonulásig. A kreativitás és az innováció támogatásakor érdemes felhasználni az oktatásban már meglévő programok és más, különösen a határokon átnyúló kezdeményezések során megszerzett tapasztalatokat.

Hiszem, hogy az a tény, hogy a 2009. évet a kreativitás és az innováció európai évének nyilvánítjuk, hatékony segítséget jelent majd a közvélemény figyelmének felkeltésében, a bevált gyakorlatok széles körben való terjesztésében, a kutatás és kreativitás ösztönzésében, mindenekelőtt a politikai vita és a változtatás előmozdításában, ami által a kreativitás és az innováció nagyobb támogatottságot élvez majd a vállalatok, az európai intézmények és a tagállamok részéről.

  Jerzy Buzek (PPE-DE). - (PL) Elnök úr, ritka az ilyen alakalom, amikor azt mondhatom, hogy minden előttem felszólalóval egyetértek. Ön, világosan és meggyőzően elmagyarázta, hogy miért fontos ez az európai év. Néhány perccel ezelőtt Janowski úr, különösen meggyőzően érvelt mellette. Én azonban azokkal is egyetértek, akik azt mondják, hogy ez az európai év megint egy olyan év lehet, ami valódi eredmények nélkül zárul. Ezért ha azt akarjuk, hogy ne mondhassuk el ezt egy-két év múlva, akkor konkrét lépéseket kell kidolgoznunk.

Az egyik konkrét lépést az lenne, ha kijelentenénk, hogy megvalósítjuk alapvető prioritásunkat, a lisszaboni stratégiát. Nem hallottam, hogy bárki is megemlítette volna. Ez egy hihetetlenül fontos kérdés. A lisszaboni stratégiában kapcsoltuk először össze a technológiai és gazdasági kérdéseket a művészeti kérdésekkel. Ha specifikus lépésekről akarunk beszélni, akkor szerintem, ezt két szinten kell megtennünk.

Az első szint (és most kihasználom, hogy Figel’ biztos úr itt van velünk és ő a felelős az iskoláztatásért és az oktatásért) az oktatás. Elemeznünk kell az Európai Unióban kialakult helyzetet. A középiskoláink érettségi vizsgája valóban megteremti a vizsgázó fiatalok kreatív gondolkodásának alapját? Az Európában jelenleg végbemenő folyamatok valódi felülvizsgálatára van szükség. Esztétikai érzékenység az egyik oldalon és a másik oldalon a matematikai képesség és a természet tudomány – és ez az, ami hiányzik nálunk. A hagyományos humán tudományok nem teszik ezt lehetővé. A Felsőoktatási Intézmények Európai Szövetsége gyakran beszél erről a kérdésről.

Egy utolsó, nagyon fontos kérdés. Ami az erőforrások kérdését illeti, szó van egyes erőforrások uniós szinten történő szétosztásáról. Olyan helyzet kialakítására kell törekednünk, hogy ez év végére rendelkezzünk az egyes tagállamok helyzetére vonatkozó, jelenleg nem létező jelentésekkel és specifikus adatokkal, amik lehetővé teszik számunkra az összehasonlítást, mivel európai szinten még sohasem végeztünk el, legalábbis rendesen nem, ilyen jellegű összehasonlítást. Ez segítségünkre lesz a lisszaboni stratégiánál.

  Zita Pleštinská (PPE-DE). – (SK) Figel’ biztos úr, örömmel tölt el, hogy ma Ön is jelen van ezen a vitán, mivel az Ön élettapasztalata sokban hasonlít az enyémhez.

A saját művészi tapasztalatom alapján kijelenthetem, hogy az a tény, hogy az európai éveket meghatározott témáknak szenteljük, egyértelműen elősegíti az közvélemény figyelmének és részvételének növelését.

Mivel napjaink Európájának, erősítenie kell a kreatív és innovatív képességeit, hogy képes legyen szembenézni a globalizációval járó kihívásokkal és lehetőségekkel, üdvözlöm a Bizottság határozatát, hogy a 2009-es évet a kreativitás és az innováció európai évévé nyilvánítja.

Az innováció mögött rejlő mozgató erőt az emberek jelentik, a szakmai, vállalkozói és szociális kompetenciájukkal együtt. Következésképpen, különös figyelmet kell fordítani az egész életen át tartó tanulásra. Üdvözlöm a kreatív és innovációs képesség támogatására javasolt intézkedéseket, amelyek igazodnak az egész életen át tartó tanulás minden szakaszához, a szakmai életen keresztül a nyugdíjba vonulásig bezárólag.

Meggyőződésem, hogy a 2009-es célkitűzések – hogy az innováció Európa javát szolgálja – megvalósítása érdekében olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek túlmutatnak az éven és kapcsolódnak más politikákhoz.

  Silvia-Adriana Ţicău (PSE). - (RO) Azzal, hogy a 2009. évet a kreativitás és innováció európai évének nyilvánítjuk, határozott kötelezettségvállalást tettünk. Az EU-ban működő ipari és szolgáltató vállalkozások 42%-a jelentette, hogy folytat innovatív tevékenységet. 2003-ban, a német vállalatok 65%-ban valósultak meg innovációk és 1 millió lakosra vetítve 312 szabadalmat ítéltek meg, szemben az 1 millió lakosra vetített 128-as európai átlaggal. Romániában a vállalatok egyötöde folytat innovatív üzleti tevékenységet. 2006-ban a kutatásba és innovációba történt beruházás a GDP mindössze 1,84%-át tette ki, szemben a lisszaboni stratégiában előirányzott 3%-kal.

A kutatásba és az innovációba történt beruházások elmaradtak a GDP növekedésének ütemétől. Hiszem, hogy nem elég csak felméréseket, közvélemény kutatásokat, konferenciákat és tájékoztató kampányokat folytatni. A kreativitás és innováció európai évének olyan évnek kell lennie, amikor betartják az ígéreteket. A kreativitás előmozdításához megfelelő támogatásra van szükség mind a közösségi, mind pedig a nemzeti költségvetések részéről is. Biztos úr, Ön, velünk az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal együtt elkötelezi magát amellett, hogy 2009-ben a kreativitás és az innováció növekedni fog Európában.

  Dumitru Oprea (PPE-DE). - (RO) Köszönetet mondunk mindazoknak, akik részt vállaltak abban, hogy egy közép és kelet-európai ország egy évvel ezelőtt megünnepelhette a kreativitást, mivel Budapest a fővárosa a kreativitás és az innováció új európai irányvonalának. Ugyanezen oknál fogva javasoljuk, hogy a vezető egyetemek lehetőséget kapjanak az európai politika előmozdítására a bővítés két legutóbbi hullámában érintett minden ország legalább egy egyetemében megszervezett speciális tevékenységek révén, itt szakértőknek és specialistáknak a véleményét is ki kell kérni. Javasoljuk továbbá, hogy a bővítés két legutóbbi hullámában csatlakozott országok két vagy három legjobb kutatójának végig kellene járnia az öt legjobb európai egyetemet és kutatóközpontot.

  Marusya Ivanova Lyubcheva (PSE). – (BG) Elnök úr, biztos úr, a 2009. évnek a „Kreativitás és innováció európai évének” való nyilvánítása lehetőséget nyújt a kulturális, tudományos és gazdasági együttműködés előmozdítására. Minden ország előtt megnyílik az a lehetőség, hogy az emberek kreatív potenciáljának ösztönzésére, saját nemzeti programot dolgozzon ki.

Ahogy fontos az egészen életen át tartó tanulás, a kreativitás, ami minden egyes innovációs politika alapját képezi, éppúgy meghatározó az új szociális hozzáadott érték nemzedéke számára. Ez a politika megmutatja, hogy számítunk és építünk az emberi erőforrásokra és hogy központi szerepük van. Fontos, hogy közvetlen kapcsolat jöjjön létre az oktatás, a kultúra és a természettudományok között. Fontos, hogy együttműködés alakuljon ki az intézmények között a tevékenységi körük bővítése érdekében. A kreativitás és az innováció minden korosztályt érint. Fontos továbbá, hogy megfelelő erőforrások kerüljenek szétosztásra és a tehetség ösztönzése állami támogatásban részesüljön. A tehetségek kibontakozhatnak, de szükségük van támogatásra, mivel a társadalom hajtóerejét pontosan a képességgel és tehetséggel rendelkező kreatív személyiségek jelentik.

  Ján Figeľ, a Bizottság tagja. − (SK) Nagyon köszönöm ezt az érdekes vitát, ami megmutatja a kreativitás és az innováció iránti érdeklődést, és azt, hogy a Parlament támogatja a napirendet. Megfigyeltem, hogy a vitát az új tagállamok képviselői uralták, ami önmagában egy pluszt jelent és talán pozitív jelzést küld arról, hogy a bővítés azt jelenti, hogy az új témák és realitások vizsgálata egyszerre történik a globális világ és a helyi szempontok alapján.

Richard Florida, egy amerikai szociológus mondta, hogy az innovatív társadalom kulcsa a „három T” kombinációja: tehetség, technológia és tolerancia. Mindenki tehetséges egy bizonyos fokig, egy speciális módon, másféleképpen. A technológiánál egy számítógép vagy egy hangszer, vagy talán egy tolószék jelképezi a készség kifejlesztésének eszközét. A harmadik T, a tolerancia, ez teszi mindenki számára lehetővé, beleértve a kirekesztetteket és az elesetteket is, hogy a jobbításhoz, a társadalmi beilleszkedéshez és az új tudáshoz vezető folyamatok részesei legyenek.

Örülök, hogy hallottunk a 2008. évvel való folytonosságról, mivel az a célunk, hogy a kulturális sokszínűségre és a kultúrák közötti párbeszédre alapozva, kifejlesszük a kulturális program egy másik dimenzióját, ami a kreatív ipar. Ez segít minket abban, hogy a kultúrát a társadalom kreatív részének, ne csak fogyasztónak, vagy olyasvalaminek tartsuk ami „valami, valamikor”, hogy úgy tekintsünk rá, mint a gazdaságteremtő folyamat állandó részére. A kultúra hozzájárulást jelent. A kultúra nem a fogyasztásról szól. Ha így tekintünk a kultúrára, akkor a kreatív iparunk virágozni fog, jó munkahelyeket és jelentős gazdasági növekedést eredményez, ami valójában megegyezik magával a lisszaboni stratégiával. Megszűnik a kettősség (üzlet vagy kultúra) és helyette egy bensőséges kapcsolat alakul ki, ami természetesen kiegyensúlyozott és ésszerű.

Másodszor, a tanulási folyamatnál nagyon fontos a tudásnak a gyakorlatba való átültetése. A mi tanulásunk gyakran elszigetelt és szétdarabolt és szinte alig illeszkedik a gyakorlati igényekhez. Nem akarok túl sokáig beszélni, csak összegzésképpen mondom, hogy itt tényleg kiálltunk a vállalkozói ágazat, az üzleti oktatás mellett, és vállaltuk annak a felelősségét, hogy a tehetséget és az innovációt nemcsak az Európai Uniónak, de minden egyes tagállamnak támogatnia és segítenie kell. Ezek mind szorosan összefüggnek az oktatási rendszer modernizálásával és az egész életen át tartó tanulással.

Befejezésképpen, azt szeretném elmondani, hogy az innováció nem csak a végtermékben vagy az új szolgáltatásokban jelentkezik. Az innováció megmutatkozik az új megközelítésekben, és az új gondolkodásmódokban is. A 2009. év jelentősége ebben rejlik: meg kell változtatni az innováció jelentőségéről, a tehetség és a kreativitás értékéről alkotott felfogásunkat. Nagyon köszönöm. Várakozással tekintek a további együttműködés elé.

  Katerina Batzeli, előadó. − (EL) Elnök úr, úgy gondolom, hogy itt a Parlamentben, mi mind egyhangúlag és politikai egyetértésben támogatjuk azt a véleményt, hogy a 2009-es év a kreativitás és az innováció éve legyen. Megpróbáltuk alátámasztani a 2009. évi program sikerébe vetett bizodalmunkat, amit az együttdöntési eljárás még inkább lehetővé tette. Az Európai Parlament hangsúlyozta, hogy ez az eljárás egy olyan politikát fog jelenteni, ami intézményközi megállapodáson alapul, azonban nemcsak a döntéshozatal, hanem a program végrehajtása és hatékonysága tekintetében is.

Külön ki szeretném emelni, hogy a Bizottságnak figyelembe kell vennie a nemzeti hatóságok és érintett felek javaslatainak benyújtása és ellenőrzése során, azokat az aggodalmakat amik a program végrehajtásával és sikerességével kapcsolatban merülnek fel a tagállamaink részéről. Ez a kreativitás és innováció minden szakpolitikába beépül majd. Elősegíti továbbá a művészek, a kulturális ágazatok, a pedagógusok és a tanárok közötti mobilitást.

Itt sokkal szélesebb körű vizsgálatra lesz szükség, mint a kultúrák közötti párbeszéd évében, amikor is a finanszírozás az Európai Közösségek éves költségvetésében egyértelmű és garantált volt. Figyelembe véve Figeľ biztos úrnak és a képviselőtársaknak azt az üzenetét, hogy figyelemmel kell kísérnünk a program végrehajtását, itt kívánom felhívni a tisztelt Ház figyelmét, hogy a kultúrák közötti párbeszédnek és a kreativitás és innováció évének vezető helyet kell kapnia a kommunikációs politikánkban, tekintettel az európai választokra. Ezáltal, kismértékben hozzájárulhatunk a polgároknak a vállalkozás, a kreativitás és a kultúra irányába történő mobilizáláshoz.

(Taps)

  Elnök. − A vitát lezárom.

A szavazásra holnap kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (142.cikk)

  Bogdan Golik (PSE), írásban. – (PL) Azt megelőzően, hogy az Európai Parlament képviselője lettem, lehetőségem volt az oktatási rendszer és a magánvállalatok működési alapelveinek tanulmányozására. Az így szerzett tapasztalatok azt mutatták számomra, hogy Európának, társadalmi és gazdasági okok miatt egyaránt szüksége van a kreatív és az innovatív készségek fejlesztésére.

Úgy érzem, hogy a kreativitás és az innováció most következő éve rendkívüli lehetőséget jelent az EU versenyképességének javítására egy globalizált világban. Mind a lengyel kormány, mind az uniós hatóságok támogatják mindazon projekteket, amelyek kapcsolódnak az oktatás és a jó gyakorlat cseréjének területén a tagállamok között kialakult folyamatosan növekvő együttműködéshez, valamint a tudományos és innovációs Európához. Örömmel töltött el az EIT kezdeményezés megerősítése azzal a 2008. júniusában hozott döntéssel, hogy az EIT székhelyének Budapest ad otthont.

Annak érdekében, hogy az emberek képességét teljes mértékben felhasználhassuk, és hogy az EIT-hez hasonló kezdeményezésekben rejlő előnyöket maradéktalanul kihasználhassuk, nemcsak az emberi kreativitást ösztönző jól fejlett infrastruktúrára, de egy olyan támogató rendszerre is szükség van, ami biztosítja a folyamatos személyes fejlődést biztosító megfelelő munkakörülményeket. Megragadom az alkalmat, hogy felhívjam a figyelmüket egy kezdeményezésre ami Lengyelországból, pontosabban Łódź-ból ered, ami az EIT egyik ága. Łódź élenjáró Európában, mind a modern oktatás, mind a vállalkozásoknál bevezetett koncepciók területén elért innovációjával és rendkívüli szaktudásával A kedvező körülmények, mint a kreativitás és innováció éve, éppúgy mint a Łódź-hoz hasonló városok alulértékelt lehetőségeinek kihasználása, mindannyiunk hasznára válhat!

  Zita Gurmai (PSE), írásban. – A kreativitás és az innováció rendkívül fontos szerepet játszik abban, hogy Európa hatékonyan reagáljon a globalizáció jelentette kihívásokra és lehetőségekre. A tudás hatékonyabb felhasználása és az innováció fejlesztése az európai gazdaság lételeme, ezért ezekre különleges hangsúlyt szükséges fektetni. A kreativitás és innováció képességének fejlesztésére irányuló európai év erre kívánja felhívni a figyelmet.

Az európai gazdaság dinamizmusa nagymértékben függ innovatív kapacitásától. Európának mind társadalmi, mind gazdasági okokból fokoznia kell kreatív és innovációs képességét. Ezért fontosnak tartom, hogy az európai év gyakorlati intézkedésekről, az innováció fejlődésének elősegítéséről is szóljon.

A kreativitás és az innováció eredményei széles körben is ismertté kell, hogy váljanak. Ezért különleges igény van a tájékoztató és promóciós kampányok indítására, összeurópai, tagállami, regionális és helyi szinten zajló események tartására, kulcsfontosságú üzenetek megfogalmazására, valamint a jó gyakorlatok ismertetésére.

Elő kell mozdítani az innováció hajtóerejeként felismert klaszterhálózatokat, tudásháromszögek létrehozását, az oktatás különböző formáinak előretörését. Az innováció elősegítése érdekében a tagállamoknak az innovációt támogató szolgáltatások terén tett fejlesztésekre kell összpontosítaniuk, különösen a technológiaátadás céljából, továbbá az egyetemek és vállalkozások összekapcsolása révén innovációs pólusok és hálózatok megteremtésére, a tudástranszferre, a finanszírozáshoz való jobb hozzáférésre.

  Nicolae Vlad Popa (PPE-DE), írásban. – (RO) A sokszínűség az innováció egyik forrása és az uniós bővítési politika a sokszínűség újabb forrásait biztosította Európa számára, ami ezáltal az innováció új forrásait hozta létre. Sajnálatos módon azonban, az Erasmus programokban való részvételi költség sok román és bolgár diák számára akadályt jelent, ami a részvételi szintjük csökkenéséhez vezet.

Az Erasmust azzal a céllal hozták létre 1987-ben, hogy biztosítsa a diákok számára az európai mobilitás és egy jobb karrier lehetőségét. Huszonegy évvel később a program, amellett hogy 2 millió diákot és 3100 felsőoktatási intézményt érdelődését keltette fel, a diákok tanulmányi életének javításában játszott aktív hozzájárulásával, hozzásegíti a diákokat, hogy interkulturális képességekre és önbizalomra tegyenek szert

Annak ellenére, hogy nem tartozott a kimondott célkitűzései közé, az Erasmus programnak sikerült a diákokkal megértetni az Európai Unió lényegét: a mozgás szabadságát, ebben a sokszínű, ugyanakkor egységet alkotó családban.

Tekintettel a közelgő innováció és kreativitás évére ezért hiszem azt, hogy amennyiben az újonnan belépett tagállamok diákjaira fordított költségvetés további pénzügyi támogatásban részesül, az a résztvevők számának jelentős növekedését eredményezné, következésképpen jelentősen megnövekedne az innováció és a kreativitás forrását jelentő sokszínűség is.