22. Egyes jogi aktusok a 2006/512/EK határozattal módosított 1999/468/EK tanácsi határozat szerinti kiigazítása – Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelő kiigazítás – Második rész – a jogi aktusok hozzáigazítása a komitológiáról szóló új határozathoz (rövid ismertetés)
Elnök. − A következő napirendi pont az alábbi jelentésekről szóló együttes vita:
–József Szájer jelentése A6-0100/2008 a Jogi Bizottság nevében, a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárás alá tartozó egyes jogi aktusok ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás tekintetében történő, a 2006/512/EK határozattal módosított 1999/468/EK tanácsi határozat szerinti kiigazításról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról – Második rész (COM(2007)0824 – C6-0476/2007 – 2007/0293(COD)), és
–József Szájer jelentése A6-0345/2008 a Jogi Bizottság nevében, a jogszabályoknak az új komitológiai határozathoz való igazításról – a Bizottságnak szóló ajánlásokkal(2008/2096(INI)).
József Szájer, előadó. − (HU) Az emberiség régi tapasztalata, hogy döntéshozó hatalmat, különösen végrehajtó helyzetben levő hatalmakat nem szabad parlamenti ellenőrzés nélkül hagyni. Manapság, különösen a Lisszaboni Szerződés előkészítése kapcsán nagyon gyakran hallhattunk az Európai Unió úgynevezett demokratikus deficitjéről, és a brüsszeli bürokráciáról is rengeteget hallhattunk.
Érdekes módon éppen azok nem támogatják ma a Lisszaboni Szerződést, akiknek leginkább szolgálná az érdekeit mindez a változtatás, azok, akik meggyőződhetnének arról, hogy a Lisszaboni Szerződés éppen hogy hatékonyabb ellenőrzést biztosít a végrehajtó hatalom, az Európai Bizottság és az úgynevezett európai bürokrácia felett. Ezt megfontolásul szánom mindazoknak, akik úgy gondolják, hogy nincsen szükség a Lisszaboni Szerződésre.
Meggyőződésem, hogy az által, hogy a polgárok által közvetlenül választott Európai Parlamentnek biztosítunk szélesebb körű jogokat az Európai Bizottság felett, ezzel mind ezt a célt szolgáljuk. Különös tekintettel akkor, amikor Európában a Parlament és a Tanács, vagyis a törvényhozó hatalom egyre több jogosítványt delegál a végrehajtó hatalomra, egyre több tekintetben bízik meg az Európai Bizottságban abban a kérdésben, hogy a részletszabályokat majd megalkotja.
Hiszen rengeteg esetben azonnali reagálásra van szükség, amikor a bonyolult európai mechanizmus, törvényalkotási, jogalkotási mechanizmus, a Tanács és a Parlament nem tud összeülni, és gyors reakcióra van szükség, és ebben az esetben nincs más lehetőség, mint az, hogy a gyors, hatékony cselekvés érdekében a Bizottságot hatalmazzuk fel ezekben az ügyekben.
Ez történik most is. Ez a két jelentés arról szól, hogy az Európai Parlament és a Bizottság között 2006-ban kötött megállapodás keretében az Európai Parlamentnek a hatáskörei és hatalma arra is kiterjed, hogy a Bizottság által végrehajtói, jogalkotói hatáskörben teljesített aktusai fölött ellenőrzést kapjon. Erre eddig csak az egyik jogalkotónak, a Tanácsnak volt meg a lehetősége.
Négy csomagot terjesztett elő az Európai Bizottság, ebből kettőt már a nyári ülésünkön elfogadtunk, most következik a harmadik, illetőleg az önálló kezdeményezésű jelentésem arról szól, hogy milyen elvek mentén kell ezt a folyamatot végrehajtani, hogyan kell ezt az ellenőrzést rögzíteni.
Ugyanakkor szeretném lerögzíteni, hogy jó kompromisszum született a tárgyalások során, azonban a Parlament részéről teljes mértékben szeretném világossá tenni, hogy ezt nem tekintjük precedensnek sem a most folyó komitológiai eljárásokban, sem pedig a jövőre nézve.
Ez az ellenőrzési jogosítvány a Lisszaboni Szerződésre tekintet nélkül fogja megilletni a Parlamentet, vagyis a Lisszaboni Szerződés, amely hasonló jogosítványokat biztosít, egy kicsit előrébb jött és ennek keretében ezeket már megvalósítjuk.
A Parlament számára ez óriási munka, és a Parlamentnek ehhez biztosítani kell a szükséges eszközöket, éppen ezért a költségvetés tekintetében is eljártam, hogy a bürokráciáktól elvéve a Parlament számára biztosítsuk azokat a lehetőségeket, amelyek ennek az új feladatnak a maradéktalan ellátásához szükségesek. Vagyis a Parlamentnek is fel kell készülnie ennek a feladatnak a maradéktalan ellátására, és azt gondolom, hogy ez által, ezzel a lépéssel az Európai Unió is demokratikusabbá, átláthatóbbá, transzparenssebbé válik, vagyis egy jelentős lépést teszünk a végrehajtó hatalomnak a törvényhozó hatalom általi, ilyen módon a népfelség általi ellenőrzése felé az európai intézményekben. Köszönöm a figyelmet.
Ján Figeľ, a Bizottság tagja. − Elnök úr, a Bizottság nevében üdvözlöm Szájer úr mindkét jelentését, és köszönöm az előadónak a munkát. Köszönöm szépen Jóska.
Az első olvasatban elgfogadott úgynevezett „második omnibusz”-ra vonatkozó megállapodással, további jogalkotási eszközök kerülnek be az átdolgozott komitológiai határozatba. Ebbe beletartozik a Parlamentnek – Önöknek - szánt nagyobb szerepvállalás és a szigorúbb demokratikus ellenőrzés. A Bizottság nagy megelégedéssel látja, hogy meglehetősen jó ütemben halad a munka és hogy a három intézménynek – a Tanácsnak, a Parlamentnek és a Bizottságnak – sikerült kedvező megoldásokat találnia.
A második jelentéssel a Parlament valójában felszólította a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot további, meghatározott számú jogi aktus kiigazítására. Biztosíthatom Önt a Bizottság azon szándékáról, hogy alaposan megvizsgálja a jelentésében szereplő ajánlásokat. Amint ez az értékelés megtörtént, képesek leszünk eldönteni, hogy hogyan lehet a Parlament ajánlásaira a lehető legjobban reagálni.
Végezetül, engedjék meg, hogy kifejezzem az iránti reményemet, hogy a Tanács és a Parlament a következő omnibusz csomagot is képes lesz ilyen gyorsan és zökkenőmentesen megvizsgálni.