Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2008. szeptember 22., Hétfő - Brüsszel

23. A média koncentrációja és pluralizmusa az Európai Unióban (rövid ismertetés).

  Elnök. − A következő napirendi pont Marianne Mikko jelentése (A6-0303/2008) a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében, az Európai Unión belüli médiakoncentrációról és -pluralizmusról (2007/2253(INI)).

  Marianne Mikko, előadó. − Elnök úr, 2004 eleje óta az Európai Unió tagállamainak száma csaknem megkétszereződött. A bővítést követő legfontosabb kihívások közé tartozik a demokrácia és az alapvető szabadságok védelmére vonatkozó normáknak a létező legmagasabb szinthez való közelítése. Ezzel összefüggésben, a jelentés üdvözöl minden olyan kezdeményezést, ami a demokrácia védelmére irányul és kiemeli azt is, hogy a média továbbra is befolyásos politikai eszköz, amelyet nem lehet kizárólag gazdasági szempontból megközelíteni.

A jelentés elfogadja az Európai Bizottság azzal kapcsolatos határozatát, hogy a médiapluralizmus megbízható és tárgyilagos mutatóinak meghatározásával egy 3 európai egyetemből álló konzorciumot bízzon meg.

Továbbá a jelentés hangsúlyozza, hogy az ilyen módon meghatározott mutatók alapján, létre kell hozni az ellenőrzési és végrehajtási rendszereket. A jelentés elismeri a médiaszabadsággal kapcsolatos charta létrehozását szorgalmazó újságírói és szerkesztői erőfeszítéseket. Ezen túlmenően, a jelentés kiemeli, hogy az újságíróknak és a szerkesztőknek jogi és szociális garanciákra van szükségesük.

A jelentés támogatja, hogy a multinacionális vállalkozások a működésük helye szerinti valamennyi országban alkalmazzák a szerkesztői és újságírói szabadság védelmére vonatkozó legjobb gyakorlatot. Aggodalmát fejezi ki a 2004-ben és 2007-ben EU-hoz csatlakozott tagállamokban alkalmazott alacsonyabb szintű előírások miatt.

A fejlődés és az új technológiák elfogadása, új médiacsatornák és új típusú tartalmak megjelenéséhez vezetett. Az új média megjelenése következtében dinamikusabb és sokszínűbb lett a médiapaletta. A jelentés az új csatornák felelős felhasználására ösztönöz.

Internetes blogbejegyzések: értem is meg nem is a internetes blogbejegyzőkkel kapcsolatos aggodalmat. A virtuális térbe való belépésem rendkívül heves reakciót váltott ki egyes internetes blogbejegyzők körében. Egyértelművé kívánom tenni, hogy senki sem érdekelt az internet szabályozásában. Ezért támogatom előadóként azt a kompromisszumot, amivel kapcsolatban a PSE, ALDE és a Verts/ALE képviselőcsoportokban is közös megegyezésre jutottak, és ami a következőt hangsúlyozza: „támogat az internetes blogbejegyzések helyzetével kapcsolatos minden szempontra kiterjedő nyílt vitát” – pont. Ennél maradunk.

A jelentés elismeri, hogy a reklámbevételeknek az internethez való áramlása kihívásokat jelent a nyomtatott csatornák számára, rámutat azonban arra, hogy az új kereskedelmi médiapalettát a régi, bevált köz- és magán-médiatartalomszolgáltatói uralják. Ezenkívül az az álláspontja, hogy a médián belüli tulajdonviszonyok koncentrációja olyan mértéket kezd ölteni, hogy a szabadpiaci erők - különösen az új tagállamokban - nem garantálják a médiapluralizmust.

A jelentés elismeri, hogy a közszolgálati médiának feladata teljesítéséhez, meglehetős és stabil piaci részesedésre van szüksége. Rámutat arra, hogy mivel a közszolgálati média bizonyos piacokon domináns szereplő, javarészt a nem megfelelő finanszírozás és a politikai nyomásgyakorlás miatt szenved.

A jelentés elismeri, hogy az EU-ban növelni kell a médiaműveltséget, valamint javasolja, hogy a médiaműveltség kerüljön be a 9 alapvető médiakompetencia közé, és támogatja a médiaműveltségre vonatkozó központi európai alaptanterv kidolgozását.

Még egyszer, a jelentés üdvözöl minden olyan kezdeményezést, amely a demokrácia védelmére irányul, és rámutat arra, hogy a média továbbra is befolyásos politikai eszköz, amelyet nem lehet kizárólag gazdasági szempontból megközelíteni. A véleménynyilvánítás szabadsága a jelentésem kulcsa – ez az, ami mellett igazán kiállok.

  Ján Figeľ, a Bizottság tagja. − Elnök úr, először is szeretnék gratulálni Mikko Marianne asszonynak a kiváló jelentéséhez. A Bizottság nagyon sok pontban osztja a jelentésben megfogalmazott véleményeket. Meggyőződésünk, hogy ez az állásfoglalás nagyon pozitív üzenetet küld a médiapluralizmusról minden érintett fél felé, idesorolva tagállamokat, az európai intézményeket, és a Bizottságot is.

A demokrácia védelme és a kifejezés pluralizmusa – mint ahogy Ön mondta – nélkülözhetetlen. Helyes egyensúlyt kell fenntartanunk a médiában megjelenő nézetek sokszínűsége és a média versenyképes ereje között. A korábban lezajlott intenzív egyeztetések azonban azt mutatják, hogy a Bizottság és az Európai Unió részéről politikailag helytelen lenne a médiával kapcsolatos tulajdonjogok szabályainak, valamint a médiapluralizmusnak a harmonizációja. A szubszidiaritás itt azonban komolyan megfontolandó, az egyenméret vagy egyenmodell nem alkalmazható a különböző helyzetekre.

Ezért gondolom, hogy hiba lenne, ha túlszabályoznánk a nagyon eleven blogoszférát. Ennek ellenére, egyetértek Önnel abban, hogy a sajtó számára előírt bizonyos jogi kötelezettségeket, mint a szerzői jogot vagy a válaszadás jogának tiszteletben tartását, a weboldalaknak is mindenképpen be kell tartaniuk. Kívánatos célnak tartjuk, hogy a magánfelhasználók által létrehozott tartalmakon alapuló oldalakat összevonják a nyilvános véleménynyilvánítás egyéb formáival.

Ebből következik, hogy ha egy merev és különleges státust határozunk meg a blogbejegyzésekre, az feltehetőleg kontraproduktív lesz és ellentmondana az internet valódi szellemének.

A Bizottság egyetért a Parlamenttel abban, hogy az Európai Közösség versenyszabályai önmagukban nem elégségesek a médiapluralizmus garantálásához. Pontosan ez az az ok, amiért a médiapluralizmust, az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikke jogos közérdeknek tekinti. Ezért tehát, a tagállamok elfogadhatnak olyan intézkedéseket az összefonódás-ellenőrzési rendeleten túlmutató pótlólagos szabályok létrehozásával, amelyek a médiapluralizmus védelmének biztosítását szolgálják. A tagállamoknak ugyanakkor, a nemzeti és a közösségi jogot kell alkalmazniuk.

Ami azonban a versenyszabályokat illeti, egy kicsit finomítani szeretném a médiapluralizmussal kapcsolatos tulajdonviszonyok koncentrációjának káros jellegére vonatkozó nyilatkozatát. Európa médiavállalkozásainak, beleértve az írott sajtót is, olyan erősnek kell lenniük, hogy globális és nemzetközi szinten is képesek legyenek állni a versenyt. A médiával kapcsolatos tulajdonjog területén ellenzünk minden túlzottan korlátozó szabályt, ami csökkenthetné az uniós vállalatok versenyképességét. Nem lehet összehasonlítani az egyik tagállam helyzetét egy másik tagállam helyzetével. Igen sokféle helyzet létezik.

Természetesen támogatom az átláthatóbb tulajdonviszonyokat, és kívánatosnak tartom, hogy a nyilvánosság, teljes körű tájékoztatásban részesülhessen a műsorszolgáltatók és kiadók hátterét és céljait illetően. Ez egy sine qua non feltétele, egy hitelesebb és megbízhatóbb média megvalósításának.

Mint ahogy azt az állásfoglalásában is kiemeli, a közszolgálati műsorszolgáltatók a médiapluralizmus elengedhetetlen elemei. Ezért gondolja úgy a Bizottság, hogy világosan meg kell határozni a közszolgálati feladatukat, és biztosítani kell a finanszírozásukat; különben tevékenységüket illetően nagy lesz a bizonytalanság.

Hölgyeim és uraim, e tekintetben mi mind egyetértünk abban, hogy sokkal inkább a tagállamok mintsem a Bizottság felelős a közszolgálati műsorszolgáltatás körének a meghatározásáért. A tagállamoknak kell határoznia a közszolgálati műsorszolgáltatás finanszírozásának módjáról is, mint ahogy ezt, az Amszterdami Szerződés jegyzőkönyve is kimondja. Ennek megfelelően, a Bizottság feladata, hogy a különböző médium között csökkentse a versenytorzulást. A Bizottság továbbá értékeli azt az álláspontját is, hogy a magatartási kódexet és az önszabályozást, a médiapluralizmus támogatásának eszközének tekinti.

  Elnök. − A vitát lezárom.

A szavazásra szeptember 25-én csütörtökön kerül sor.

Írásbeli nyilatkozat (142.cikk)

  Katerina Batzeli (PSE), írásban. – (EL) A koncentráció és a pluralizmus, mind nemzeti, mind közösségi szinten, továbbra is a viták középpontjában fog állni. Napjaink társadalma és polgárai élőben kapnak tájékoztatást és láthatják a médiáról folyó vitákat. Ebből kiindulva, az elsődleges cél azoknak a kereteknek a meghatározása, amelyek között a köz- és kereskedelmi média együttműködhet és felléphet. A tájékoztatás manipulálásának kizárása érdekében, minden egyes esetben biztosítékra van szükség. A politikai hatalomtól való függetlenség, a média pénzügyi függetlensége, a média átlátható finanszírozása, az újságírók munkafeltételeinek védelme, a hírközlés színvonala és sokszínűsége – ezeket mind garantálni kell.

A médián keresztül kibontakozó demokratikus párbeszéddel kialakul a kommunikáció új eszköze: a blogbejegyzés, ami személyes jelleget kölcsönöz az eszmecseréknek. Sok esetben azonban, a kifejezésnek ez a formája „kollektív tiltakozás”-sá vált például olyan kulcsfontosságú kérdések esetében, mint a környezetvédelem és a társadalom.

Az önszabályozási kódexek ezen a szinten, megfelelő alapot jelenthetnek a felhasználók és olvasók közötti kölcsönös tisztelethez; egyik oldal esetében sincs szükség a szólás és a válaszadás jogának akármilyen korlátozására. A média és az online információs fórumok kiterjesztése, hatásának felmérése és szabályozása során maradéktalanul tekintettel vannak a demokratikus kifejezés és részvétel alapelveire és az emberi jogok tiszteletben tartására.

  Ivo Belet (PPE-DE), írásban. – (NL) Nagy jelentőséget tulajdonítunk a médiapluralizmusnak. Sajnálatos, hogy az utolsó pontokban nem tudunk egyetérteni.

Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók működéséhez nagyobb teret kell biztosítani egy digitális, interaktív médiakörnyezetben, és azzal is, hogy közöttük és a kereskedelmi műsorszolgáltatók között, természetesen megfelelő egyensúlyt kell kialakítani.

Támogatni kell az internetes blogbejegyzésekről szóló nyílt vitát. A blogebejegyzések és más a „magánfelhasználók által létrehozott tartalom” pezsdítő hozzájárulást jelent a sokoldalú médiapalettához és egyre nagyobb hatást gyakorol a hírek és az aktuális események értelmezésére.

De a blogbejegyzések színvonala kizárólag a szerzőtől függ, és nem állítható, hogy minden blogbejegyzőt tisztességes szándék vezérel.

Ha nem akarjuk, hogy a blogbejegyzések névtelen rágalmazások forrásává váljon, el kell gondolkodnunk azon, hogy hogyan kezeljük a magánélet tiszteletben tartásához való jog megsértését, vagy például a válaszadás jogát. De a Parlament, semmi esetre sem lehet túlságosan paternialista.

  Adam Bielan (UEN), írásban. – (PL) Fontosnak tartom kihngsúlyozni, hogy az Európai Uniónak biztosítania kell Európán belül a magán és az állami média közötti egyensúlyt. Amennyiben a televízió vagy rádióállomások tulajdonosai beavatkoznak az információtartalomba, az a demokratikus normák megsértését jelenti. Én egy olyan országból jövök, ahol a jelenlegi kormány tönkreteszi a média függetlenségét. Egy sor intézkedést hoznak annak érdekében, hogy az állami média az uralkodó elit érdekeit szolgálhassa.

Minden olyan kezdeményezést szeretnék támogatásomról biztosítani, ami az állami tömegtájékoztatás védelmét szolgálja, mivel ez komoly politikai befolyással rendelkező eszköz. A közszolgálati műsorszolgáltatók, az elégtelen finanszírozás és a rájuk nehezedő politikai nyomás miatt, ami különösen az új tagállamokban tapasztalható, még nagyobb védelemre szorulnak.

  Hélène Goudin (IND/DEM), írásban. – (SV) The Úgy tűnik, hogy az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának alulfoglalkoztatottsági problémája van, és azon igyekezetében, hogy olyan témákat találjon, amivel elfoglalja magát, olyan jelentéseket készít, amiknek valójában semmi jelentőségük sincs.

Az Európai Unión belüli médiakoncentrációról és -pluralizmusról készült jelentés ennek egy példája. Ez a jelentés, a Bizottság saját kezdeményezésére készült, és az eredeti szövegben az előadó azzal a javaslattal élt, hogy készüljön el a blogbejegyzések besorolása, a szakmai és a pénzügyi felelősség, valamint a szerző és a kiadó érdekei alapján. Sok minden szól egy ilyen elképzelés ellen, nemcsak az, ami mindkét esetben a végrehajthatóságot illeti, de ami ennél is fontosabb, azok a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó esetleges következmények.

Annak ellenére, hogy a jelentéstervezet még azelőtt módosításra került, hogy eljutott volna a Bizottsághoz, még mindig sok olyan dolgot tartalmaz ami felesleges és káros.

  Eija-Riitta Korhola (PPE-DE), írásban. – (FI) Szeretném megköszönni Mikko asszonynak a médiapluralizmusról készített jelentését. Ez egy égető kérdés az európai társadalomban: mi a szerepünk és milyen befolyásunk van? A történelem kristálytisztává tette, hogy a hatalom koncentrációja sohasem a jó érdekében történik. Az emberek mindig ellenségesen viszonyulnak a hatalomhoz, akármilyen formát is öltsön, és a koncentrált hatalomtól az egész társadalom rosszul van. Ez elmondható, a negyedik rendről, a médiáról is.

Az Unió egyik fő feladatát az jelenti, hogy biztosítsa a versenyt az egységes piac keretei között. Miért ne lehetne ez a médiára is igaz? Indokolt az a jelentésben megfogalmazott elképzelés, hogy összekapcsolja a versenyjogot a médiajoggal annak érdekében, hogy elkerülhetővé váljon a média-tulajdonviszonyok koncentrációja és a társadalom más hatalmi formái közötti érdekütközés.

Mindemellett, én mégis aggódom a média azon képessége miatt, hogy a társadalomban meglévő jó őrzője legyen, mivel mindkettő érdeke egyre inkább kizárólag a nyereségről szól.

Az egyház egy ideje, nem okítja az embereket erkölcsösségre. Ez egy bizonyos sajtó munkájának a következménye, mert a bűn, a rágalmazás és a megbélyegzés olyan, mint amiből fakad. Az ilyen újságírás ügyesen tudja ötvözni az erkölcstelenség iránti rajongást a rendkívüli szűklátókörűséggel az eredményes üzlet érdekében: provokál, megbélyegez és pénzt csinál.

„Mert szavaid alapján mentenek fel, és szavaid alapján marasztalnak el téged.” Ezek a szavak az emberi elme kiváló ismeretéről tanúskodnak. Mikor teszi már fel magának a média azt a kérdést, hogy a tevékenységével végső soron, társadalmilag káros vagy társadalmilag hasznos dolgot valósít-e meg?

  Ramona Nicole Mănescu (ALDE), írásban. – (RO) Mi mind egyetértünk abban, hogy a pluralizmus a tömegtájékoztatás nélkülözhetetlen eleme. A pluralizmust támogatni kell, és a Mikko jelentés elfogadása egy fontos lépést jelent ebbe az irányba.

Egy kiegyensúlyozott tömegtájékoztatási piac szükségességét minden tagállamnak nemcsak elismernie, de támogatnia is kell. A tagállamoknak, egyénileg és közösen is, el kell magukat kötelezniük amellett, hogy biztosítják az európai polgárok számára a pontos és változatos tájékoztatáshoz való hozzáférés lehetőségét.

A kulturális sokszínűség, éppúgy, mint a migráns lakosság és a kisebbségek egyre növekvő integrációs igénye, valamint annak jelentősége, hogy az aktív lakosság számára színvonalas tájékoztatást biztosítanak, jelentik a médiaszabadsággal kapcsolatos charta létrehozásának legfontosabb tényezőit. Szeretném teljes támogatásomról biztosítani az Európai Parlament ajánlását, mely szerint támogatni kell a közszolgálati műsorszolgáltatásokat abban, hogy a jelenleg kizárólag kereskedelmi kritériumok alapján működő információszolgáltatók alternatívájaként működjenek.

Az, hogy az európai polgárok gyakorolják jogaikat és kötelezettségeiket, hogy tájékozottak és képesek megérteni és kritizálni a tájékoztatást, egy olyan szükséglet, aminek tükröződnie kell az európai intézmények, és az egyes tagállamok jövőben elfogadott minden intézkedésében.

  Toomas Savi (ALDE), írásban. –Marianne Mikko jelentése nagyon jól rávilágít az Európai Unióban meglévő általános tendenciákra, és a közszolgálati műsorszolgáltatással kapcsolatos rendkívül fontos szempontra hívja fel a figyelmet a 35. pontban.

Annak érdekében, hogy fenntartható legyen a megfelelő médiapluralizmus és sokszínűség, a közszolgálati műsorszolgáltató vállalatoknak olyan műsorokat is biztosítaniuk kell, amelyeknél elképzelhető, hogy nem érik el a legmagasabb piaci részesedést vagy reklámbevételt. Mindig meggyőződésem volt, hogy ha egy közszolgálati műsorszolgáltató rendkívül népszerű az emberek körében és az állam számára nyereséges, akkor egyáltalán nem biztos, hogy közszolgálati műsorszolgáltató.

A közszolgálati műsorszolgáltató célja továbbá, hogy figyelembe vegye azoknak az emberekenek a különböző igényeit és érdekeit, akik nem tartoznak a fő áramlatot követő kereskedelmi műsorszolgáltatók igénytelen nézői közé. A közszolgálati műsorszolgáltatók az Európai Unióban, nem hagyhatják figyelmen kívül a magas színvonalú, alacsony érdeklődésre számon tartó műsorokat, ha versenyezni akarnak a magántulajdonban lévő műsorszolgáltatókkal.

A közjavak elosztásánál az egyik alapelvet a szolidaritás jelenti. A közszolgálati műsorszolgáltatásnak működése során, szolidárisnak kell lennie az igényesebb és kényesebb ízlésű nézőkkel is.

  Inger Segelström (PSE), írásban. – A jelentés foglalkozik egy fontos témával, a média sokszínűségével, ami fontos tényezője a demokrácia védelmének és annak a jognak, ami biztosítja a polgárok számára a megbízható és független médiához való hozzáférést. Azokban az országokban, ahol a médiát a gazdasági, vallási és politikai érdekek irányítják, nehézséget jelent, hogy a média legkülönbözőbb eszközein keresztül jusson el az információ a polgárokhoz, ezáltal óriási hiányosságok alakulnak ki az információ befogadásához és a szabad és pártatlan választások garantálásához szükséges képességükben.

Mi, itt az Európai Parlamentben, most egy olyan jelentésről szavazunk, ami ezeket a fontos kérdéseket érinti. Mi, svéd szociáldemokraták azt reméltük, hogy a jelentés mellett tudunk szavazni. De a jelentés jelen formája alapján, mégsem tesszük ezt. Nagyszerű célja van a létrejött kompromisszumos javaslatnak, de még mindig vannak félreérthető dolgok, elsősorban az internetes blogbejegyzők státuszát érintő kérdések körül. Nem akarunk közreműködni abban, hogy az Európai Parlament egyenlőséget tegyen az internetes blogbejegyzés és a hagyományos média között, a tájékoztatáskéréssel és az internetes blogbejegyzés státuszáról szóló vitára tett javaslatával, mint ahogy ez a javaslatban elhangzott. Erre más csoportok esetében nincs szükség, akkor miért lenne rá szükség pont az internetes blogbejegyzőknél? Azonban, osztjuk sok internetes blogbejegyző azon véleményét, hogy a jogsértést és rágalmazást a többi médiához hasonló módon büntetni kell. Ezért fogunk a jelentés ellen szavazni.

  Daniel Strož (GUE/NGL), írásban. – (CS) Az Európai Parlament saját kezdeményezésű jelentése az Európai Unión belüli médiakoncentrációról és -pluralizmusról nagyon fontos és hasznos. A jelentés több helyen is pontosan leírja azt a helyzetet, ami a Cseh Köztársaságban már jó néhány év óta fennáll. Itt, különösen két olyan területet akarok kiemelni, amit a jelentés tágabb értelemben jogosan kritizál, és amire jogorvoslatot kér. Az első ilyen terület az, hogy a napilapok szinte kizárólag külföldi (különösen német) szindikátusok kezében vannak, amelyeknek a gazdasági és politikai érdeke egyértelműen ellentétes a Cseh Köztársaság objektív érdekeivel, különös tekintettel a pluralista nézetekre és a média függetlenségére. A cseh viszonyok között, ezek mára már csak fikciók. Helyettük, a radikális jobboldali beállítottság és a véget nem érő manipuláció irányába történő elmozdulás világos tendenciája figyelhető meg. A másik terület a törvényileg szabályozott televíziós műsorszolgáltatás tevékenysége, ami kizárólag a jelenleg hatalmon lévő jobboldali kormány érdekeit tartja szem előtt, és ami olyan egyoldalú a hírközlésben és az újságírásban is, hogy a törvényi szabályozás fogalma többé már nem is érvényes rá. Következésképpen, azt ajánlom azoknak a hatóságoknak és intézményeknek, amelyek az Európai Unión belüli médiakoncentráció és -pluralizmus kérdésével foglalkoznak, hogy még nagyobb figyelmet fordítsanak, különösen a Cseh Köztársaságban kialakult helyzetre.