Stenograma dezbaterilor

Marţi, 23 septembrie 2008 - Bruxelles

15. Acordul internaţional privind esenţele de lemn tropical din 2006 - Acordul internaţional privind esenţele de lemn tropical din 2006 (dezbatere)

  Le Président. – L'ordre du jour appelle la discussion commune sur:

– le rapport de Caroline Lucas, au nom de la commission du commerce international, sur l'accord international de 2006 sur les bois tropicaux (11964/2007 –C6-0326/2007 – 2006/0263(CNS)) (A6-0313/2008), et

– la question orale à la Commission sur l'accord international sur les bois tropicaux de 2006 de Helmuth Markov, au nom de la commission du commerce international (O-0074/2008 – B6-0458/2008).

  Caroline Lucas, rapporteur. − Mr President, let me start by thanking all of my colleagues in the Committee on International Trade and in the Committee on Legal Affairs for their excellent cooperation on my report on the International Tropical Timber Agreement (ITTA) 2006. The wide political consensus we found is very reassuring, given the extreme importance of the issue of forests, timber and trade.

You may note that almost a year has elapsed between the referral of this agreement to Parliament and this debate this evening. That definitely does not represent any underestimate on the part of the Committee on International Trade as to the importance of this issue; rather it stems from our view that the agreement requires parliamentary assent rather than simple consultation, not least because we have some strong and specific views on the agreement which we believe should be taken into account.

The chairman of the Trade Committee, Mr Markov, will explain further the detailed procedural efforts we made to get a greater role for Parliament on this file and he will also, I am sure, outline the very disappointing response we had from the Council in terms of delay and ultimate refusal.

I said that Parliament has some strong and specific views on the agreement. Without doubt it does represent an improvement on the older ITTA agreement of 20 years ago which, although it was billed as an agreement promoting both trade and sustainability, is in reality very much about trade and not very much about sustainability. Maybe that explains why one of the key signatories to the agreement, Indonesia, has irrevocably lost about three quarters of its forests and why half of all logging in regions like the Amazon, the Congo Basin, South-East Asia, is still done illegally.

So, while the new agreement is an improvement on the former one, and we therefore offer support to the Community’s ratification of it, this should be understood as very much a reluctant endorsement of an unsatisfactory agreement. ITTA 2006 falls well short of what is required to address the problem of the loss of tropical forests. For example, it still defines as its objective the promotion of the expansion of international trade, before moving on to speak in just a few words about sustainability. Again, if you look at the voting structure of the organisation behind the agreement, it gives more votes to producer countries that export more timber, and awards more votes to import-heavy consumer countries. In other words, for all the rhetoric about sustainability, the system is still designed to give greatest influence to those who trade the most.

So our report calls on the Commission to begin already to prepare for the next round of ITTA negotiations to secure a greatly improved successor agreement. Parliament’s assent to any future agreement will depend on a radical change in the underlying objectives of the agreement towards the protection and sustainable management of tropical forests, with trade in tropical timber taking place only to the extent that it is consistent with that objective. That means that the Commission should propose appropriate financing mechanisms for countries that are willing to limit their timber exports, as well as proposing a major reorganisation of the ITTA voting system.

But we also have another demand to make of the Commission, and that is to do with the long-awaited legislative proposal on further measures to combat illegal logging. We absolutely have to see this without delay. It was under preparation at the start of the year, it was supposed to have been voted on by the Commission in May and has been repeatedly delayed due, we understand, to industry pressure. This is despite numerous expressions of wide political support from Parliament for the proposal. The last information we have is that the proposal is to be voted by the college of Commissioners on 15 October – I would be grateful for any confirmation of that – and I would call very strongly on our Commissioners to take their responsibilities very seriously, because this issue of deforestation is a massively important one; it is one that concerns the whole Parliament. I look forward to a very strong and optimistic response from the Commission today.

  Helmuth Markov, Verfasser. − Herr Präsident, Herr Kommissar, liebe Kolleginnen und Kollegen! Ich freue mich sehr, dass wir heute die Gelegenheit haben, über das internationale Tropenholzabkommen zu diskutieren.

Mit Blick auf die Notwendigkeit, den Klimawandel zu bekämpfen, die biologische Vielfalt zu erhalten und die Rechte der indigenen Völker zu schützen, werden der Schutz und das nachhaltige Management der tropischen Wälder immer wichtiger. Dementsprechend gibt es im Ausschuss für internationalen Handel breite Unterstützung für das Konzept eines internationalen Übereinkommens. Dennoch, wie auch schon unsere Berichterstatterin Caroline Lucas sagte – und ich möchte ihr an dieser Stelle ganz herzlich Dank sagen für den wunderbaren Bericht –, gibt es einige Zweifel daran, ob dieses Abkommen ausreichen wird, um das Problem der Entwaldung tatsächlich ernsthaft anzugehen. 13 Millionen Hektar Tropenwälder werden pro Jahr abgeholzt, schätzungsweise 20 % der Treibhausgasemissionen sind darauf zurückzuführen.

Die Tatsache, dass seit der Überweisung des Textes an das Parlament fast ein ganzes Jahr vergangen ist, bis das Abkommen nun im Plenum diskutiert wird, hat nichts damit zu tun, dass der Handelsausschuss diese Aussprache verzögern wollte oder der Fragestellung nicht die entsprechende Bedeutung beigemessen hat. Das ist vielmehr auf unsere Auffassung bzw. vor allem auf die Auffassung des Rechtsausschusses zurückzuführen, dass dieses Abkommen der Zustimmung des Parlaments bedarf und nicht nur eines Konsultativverfahrens. An dieser Stelle möchte ich insbesondere der Berichterstatterin, Frau Maria Panayotopoulos-Cassiotou, und dem Vorsitzenden des Rechtsausschusses, Herrn Giuseppe Gargani, für die klare und schnelle juristische Beratung zur Rechtsgrundlage danken.

Angesichts der Stellungnahme des Rechtsausschusses hat sich Präsident Pöttering im Januar schriftlich an den Generalsekretär des Rates gewandt und dargelegt, dass dieses Abkommen aus unserer Sicht einen besonderen institutionellen Rahmen schafft und daher in Übereinstimmung mit Artikel 300 Absatz 3 Unterabsatz 2 EG-Vertrag die Zustimmung des Parlaments erfordert. Bedauerlicherweise dauerte es bis zum 23. Mai 2008, bis der Rat auf diesen Brief antwortete. Die Antwort – ganze vier Absätze – enthielt keinerlei rechtliche Argumentation und auch sonst keine Begründung für die Zurückweisung der Forderung des Parlaments. In diesem Zusammenhang verabschiedete der Handelsausschuss den Bericht von Caroline Lucas, die vorliegende mündliche Anfrage und die dazugehörige Entschließung, über die wir hier debattieren.

Daher möchte ich nicht nur die Bedeutung des Abkommens selbst und der Bekämpfung des Klimawandels hervorheben, sondern die Frage der Rechte und Vorrechte des Parlaments. In den geltenden Verträgen werden dem Parlament im Bereich der internationalen Handelsverträge kaum rechtsgebende Kompetenzen zuerkannt, mit Ausnahme derjenigen Verträge, die eben unter Artikel 300 Absatz 3 Unterabsatz 2 fallen. Die Einrichtung eines solchen besonderen institutionellen Rahmens ist die häufigste Anwendungsgrundlage für diese Bestimmung im Vertrag, und sie liefert auch die Begründung der Anwendung des Zustimmungsverfahrens beim Abschluss der Wirtschaftspartnerschaftsabkommen zwischen der EU und den AKP-Staaten, der möglichen Abkommen mit Korea oder Indien sowie mit Südostasien, was wiederum von besonderer Bedeutung für den Kampf gegen die Entwaldung ist.

Warum ist uns die Anwendung des Zustimmungsverfahrens so wichtig? Es geht darum, im Namen der europäischen Bürger eine parlamentarische Diskussions- und Kontrollfunktion auszuüben und den Abkommen damit größere Legitimität und öffentliche Anerkennung zu verleihen. Tatsächlich liegt es also gerade auch im Interesse des Rates und der Kommission, das Parlament hierbei als Mitgesetzgeber einzubeziehen.

Angesichts des öffentlichen Interesses am Erhalt der biologischen Vielfalt und am Kampf gegen den Klimawandel habe ich die Hoffnung, dass die Kommission nun wenigstens unserer Forderung nachkommt, jährliche Berichte über die Umsetzung des Tropenholzabkommens sowie über seine Wechselwirkung mit bilateralen Übereinkommen vorzulegen.

  Jacques Barrot, vice-président de la Commission. − Monsieur le Président, Mesdames et Messieurs, permettez-moi de remercier tout d'abord Mme Lucas pour son rapport, qui attire l'attention sur la nécessité impérieuse de faire face au problème de la destruction des forêts tropicales.

Malgré ses imperfections, l'accord conclu en 2006 est un pas important dans ce sens et son entrée en vigueur ne pourra que faire progresser la cause que vous défendez à juste titre dans votre rapport. Cet accord est sensiblement plus vert et plus social que son prédécesseur de 1994. Il est clair que l'Organisation internationale des bois tropicaux ne peut pas, à elle seule, mettre un terme à la surexploitation et aux coupes illégales dont les principaux facteurs responsables sont souvent extérieurs au secteur forestier. Je me réfère à la conversion des forêts pour l'agriculture permanente ou temporaire, à la rentabilité relativement limitée du maintien des forêts par rapport à d'autres usages du sol et, tout simplement, à la pauvreté. Dans ce contexte difficile, cette organisation est devenue l'un des acteurs majeurs qui prend des mesures pratiques visant à améliorer la gestion durable des forêts tropicales et elle mérite donc l'attention et le soutien de la Communauté.

En ce qui concerne la base juridique pour la conclusion de cet accord, la Commission a procédé à une analyse de la question et est arrivée à la conclusion, partagée par le Conseil et les États membres, qu'elle maintiendrait sa proposition originale. Ce qui presse aujourd'hui, c'est de pouvoir finaliser la procédure visant à l'entrée en vigueur du nouvel accord international des bois tropicaux en 2009.

Plutôt que de rentrer dans des répétitions de l'argumentation juridique qui sous-tend cette décision, je pense plus utile de donner une réponse aux autres questions soulevées dans votre rapport et dans la question orale associée de M. Markov.

Permettez-moi de confirmer qu'il n'existe aucun lien formel entre l'accord international sur les bois tropicaux et les autres conventions, telles que la convention-cadre des Nations unies sur les changements climatiques, la convention sur la diversité biologique et les accords du partenariat Forest Law Enforcement, Governance and Trade (FLEGT). En effet, ces accords sont très différents en termes de membres signataires des accords, de contenu, de champ d'application et d'organisation. L'interaction entre ces différents accords réside dans la mesure dans laquelle les développements accomplis dans le cadre d'un processus alimentent les débats et les initiatives qui se déroulent ailleurs, ainsi que dans la capacité des processus à produire des synergies. Dans le cadre de tous ces accords, l'Union européenne poursuit son objectif clé d'exploiter pleinement la contribution importante que le commerce peut apporter au développement durable, y compris en assurant l'adhésion aux accords multilatéraux et à la législation nationale en matière d'environnement.

La Commission est bien sûr prête à faire rapport au Conseil et au Parlement sur les activités de l'Organisation internationale des bois tropicaux, mais je voudrais néanmoins attirer votre attention sur le fait que cette dernière publie elle-même des rapports annuels. On peut donc s'y référer et, le cas échéant, la Commission est prête à apporter des informations supplémentaires. Quant au Forest Law Enforcement, Governance and Trade (FLEGT), le règlement du Conseil prévoit d'ores et déjà que la Commission présente un rapport annuel sur le fonctionnement du régime de licence.

Voilà les éléments que je vous donne. Étant donné que Louis Michel est en déplacement et n'a pas pu vraiment être là ce soir, je suis tout à fait habilité, personnellement, à transmettre à M. Michel, dont les services sont présents autour de moi, toutes les remarques et les observations auxquelles donnera lieu ce débat particulièrement intéressant, au moment où nous réfléchissons au développement d'un certain nombre de pays, et notamment des pays africains.

Donc, je remercie vraiment le Parlement de ce travail, Mme Lucas et M. Markov, et je vais maintenant écouter avec attention les propos des différents intervenants.

  Γεώργιος Παπαστάμκος, Εισηγητής της γνωμοδότησης της Επιτροπής Νομικών Θεμάτων. − Κύριε Πρόεδρε, ο πρόεδρος της Επιτροπής Διεθνούς Εμπορίου, κύριος Markov, αναφέρθηκε και στις νομικές πτυχές του θέματος που συζητούμε, αναπληρώνοντας συνάδελφο, την κυρία Παναγιωτοπούλου-Κασσιώτου, παρεμβαίνων εκ μέρους της Επιτροπής Νομικών Θεμάτων. Όπως γνωρίζετε, η εν λόγω επιτροπή, στη συνεδρίαση της 19ης Δεκεμβρίου 2007, γνωμοδότησε επί της νομικής βάσης της πρότασης απόφασης του Συμβουλίου για τη σύναψη, εξ ονόματος της Ευρωπαϊκής Κοινότητας, της διεθνούς συμφωνίας για την τροπική ξυλεία του 2006 που υπέβαλε η Επιτροπή.

Η προτεινόμενη νομική βάση είναι τα άρθρα 133 και 175 σε συνδυασμό με την πρώτη υποπαράγραφο του άρθρου 300, παράγραφος 2, και την πρώτη υποπαράγραφο του άρθρου 300, παράγραφος 3 της Συνθήκης ΕΚ.

Η Επιτροπή Νομικών Θεμάτων του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου αποφάσισε να προτείνει τη μεταβολή της νομικής βάσης ώστε να γίνεται αναφορά στη δεύτερη υποπαράγραφο του άρθρου 300, παράγραφος 3, η οποία απαιτεί τη σύμφωνη γνώμη και όχι την απλή διαβούλευση του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου.

Η Επιτροπή αντέδρασε διαφορετικά και συνεχίζει επί της νομικής βάσης την οποία η ίδια πρότεινε. Η Επιτροπή Νομικών Θεμάτων αιτιολογεί τη σύσταση αλλαγής της νομικής βάσης. Στη συγκεκριμένη περίπτωση, πρόκειται περί διεθνούς συμφωνίας η οποία δημιουργεί ειδικό θεσμικό πλαίσιο μέσω της οργάνωσης διαδικασιών συνεργασίας.

  Zbigniew Zaleski, w imieniu grupy PPE-DE. – Panie Przewodniczący! Panie Komisarzu! Drewno jest cennym materiałem budowlanym, jest zdrowe, praktyczne, może zbyt mało odporne na ogień, ale coraz bardziej poszukiwane. Krótko – jest dobrem poszukiwanym i atrakcyjnym, a często głównym produktem eksportowym. Drzewo tropikalne, a więc ograniczone do wąskiego pasma geograficznego, jest tym bardziej atrakcyjne i jest przedmiotem handlu często nielegalnego, destrukcyjnego dla drzewostanu i całego systemu ekologicznego.

Mamy zatem dylemat: z jednej strony potrzeba nam drewna, potrzeba nam budulca, a z drugiej strony potrzeba ochrony lasów tropikalnych. Jeśli eksploatacja wymknie się spod dobrej, rozsądnej kontroli, to się skończy nie tylko katastrofą ekologiczną, ale też demograficzną. Bez lasów nie będzie innej wegetacji, nie będzie zwierząt i nie będzie tam ludzi. Umowy międzynarodowe są potrzebne, ale świadomość rozsądnej gospodarki drewnem jest tu chyba na pierwszym miejscu. Jeżeli taki rozsądek nie przeważy, to zniszczymy ważny element niezastępowalnej natury. Będziemy niszczycielami w miejsce mądrych gospodarzy.

W sumie popieram przedłużenie umowy (mając na uwadze możliwość stałego jej udoskonalania), która, bodaj częściowo, ureguluje wolny i sprawiedliwy – jak to się mówi „fair” – handel tym drewnem, a będzie może jednocześnie modelem dla eksploatacji drewna z innych regionów. Z Syberii, Panie Komisarzu, o której dzisiaj jest bardzo cicho, z Amazonii, o której nieco więcej, i z innych wrażliwych regionów świata.

  David Martin, on behalf of the PSE Group. – Mr President, let me say at the very start of this debate that the Socialist Group congratulates Caroline Lucas on her report, truly supports it and will vote for all the amendments that she proposes in her report.

I welcome the fact that the revised International Tropical Timber Agreement places a greater emphasis on sustainable management – for example by tackling illegal logging – and on the restoration and conservation of degraded forests. As others have said, the preservation of tropical forests is vital in maintaining biodiversity and in our fight against climate change because, as we now know very well, tropical forests play a central role in removing carbon dioxide from the atmosphere. Currently the felling of these forests is responsible for 20% of global carbon emissions.

I share Caroline Lucas’s objective in trying to ensure that the revised agreement does in reality give priority to social and environmental issues rather than solely focusing on increasing trade in tropical timber.

Of course, developing countries must have the resources to protect, restore and sustainably manage the forests. The agreement makes a provision for funding based on thematic programmes, in addition to project funding. I hope that the thematic programmes can focus on issues such as governance and poverty reduction, and that Member States can contribute generously to these programmes.

I share the disappointment that both Caroline and Helmuth Markov have expressed regarding the fact that Parliament has not been granted the assent procedure on this agreement, and I share the view that we should have been given that procedure.

I hope that we can count on the Commission to submit to Parliament an annual report analysing – and ‘analysing’ is the key word – the implementation of the agreement. I understand what the Commission has told us tonight, that the International Tropical Timber Organisation publishes its own annual report, but we want to hear the Commission’s response to that document.

On the subject of bilateral agreements, earlier this month the EU signed an agreement with Ghana to prevent the import of illegal timber into EU markets. This agreement will in theory ensure that the basic rules of forest conservation, such as sound monitoring by government of timber felling, are respected – and at present, we have to note, the Ghanaian forests are being felled at an annual rate of almost 2%. If this bilateral agreement works, it can bring benefits to both parties. In Ghana, where illegal logging has reduced the rainforest by up to 25% of its original size in under 50 years, the agreement will help to secure the future of its timber industry – its fourth most profitable industry.

In the European Union, where consumers are becoming increasingly environmentally conscious, we can ensure that the timber we import from Ghana is fully certified as clean. Although this deal may take a few years yet to become fully operational, I think it is a promising start, and I support the Commission’s plans to reach similar agreements with other African countries, such as Gabon, Cameroon and Liberia.

Finally, I want to reiterate a point made by Caroline: this agreement is a modest start; it is better than nothing, but it does not go far enough, and we need further proposals from the Commission and from the international community.

  Magor Imre Csibi, on behalf of the ALDE Group. – Mr President, I would like to congratulate the rapporteur on the conclusions of her report, which I fully endorse. After more than 20 years of tropical timber agreements, their impact on the sustainable management of tropical forests seems limited. The UN Food and Agriculture Organisation estimates that between 2000 and 2005 alone, tropical deforestation rates increased by 8.5% when compared to the 1990 levels.

It is a pity that parliamentarians and civil society are not more involved in the design of such agreements, in order to balance trade interests and push for a more sustainable management of tropical forests. But, however effective it may be, an agreement has to be part of a more general approach, where every region acknowledges its responsibility and takes firm action to stop forest devastation.

In Europe we might think that we have effective mechanisms to protect biodiversity and the consumer, but reality proves us wrong. Large volumes of illegal timber and timber products arrive in EU ports every day. Once the illegal timber has penetrated the market of one Member State it can easily be sold in any of the other 26 Member States without any further control of its legality. In this way, European consumers buying, in good faith, furniture or construction materials from supposedly legal sources, instead become unwitting accomplices to forest crimes.

As a main importer and consumer of wood and having committed itself to halving deforestation as part of its plans to fight climate change, the EU has a responsibility in combating illegal logging and trade in illegally harvested timber products. If we really want to get serious about tackling deforestation and illegal logging, we should first sharpen up our act back home by enforcing European legislation that prevents the marketing of illegal timber and timber products in the EU. Regrettably, a legislative proposal in this sense has constantly been delayed, despite the EU resolution in July 2006 and the announcement made by the Commission work programme in October 2007.

On the occasion of this debate, I would like to invite the Commission to clarify the reasons that led to the postponement of the publication of the forest package. Furthermore, I urge the Commission to present, without further delay, legislation which requires that only legally harvested timber and timber products are placed on the EU market.

I am afraid too much time has been wasted already. At this point I call on the Commission to speed up the procedure to put forward this important piece of legislation, so as to allow a first reading before the end of this parliamentary term. We need to ensure that we are sending the right messages and that we are sending them on time.

  Wiesław Stefan Kuc, w imieniu grupy UEN. – Panie Przewodniczący! Panie Komisarzu! Zawarcie umowy międzynarodowej w sprawie drewna tropikalnego jest na pewno bardzo znaczącym krokiem zmierzającym do ochrony lasów tropikalnych i ucywilizowania handlu niektórymi gatunkami drewna. Niech sprawy proceduralne nie przesłonią nam podstawowych celów. Może istotne jest ustalenie podstawy prawnej, może istotne jest, czy jest to procedura konsultacji, czy zgody, ale czy pozwoli to chronić lasy tropikalne i nie tylko?

Codziennie tysiące hektarów lasów, i to nie tylko tropikalnych, bezpowrotnie ginie. Tereny pozostałe po nich ulegają zabagnieniu lub pustynnieniu. Wylesieniu nie zapobiegną ponowne nasadzenia, przynajmniej nie w najbliższym czasie. Biedne państwa Afryki, Ameryki i Azji nie mają środków, aby kontrolować nadmierną eksploatację lasów, zapobiegać jej ani prowadzić racjonalnej gospodarki. Dotyczy to również lasów syberyjskich. Nie chronimy drzew i nie szanujemy drewna. Czym biedniejsze kraje, tym bardziej. W czasie rewolucji kulturalnej w Chinach wycięto wiele kilometrów kwadratowych lasów. Drewna używa się jako podstawowego źródła energii.

Dlatego też ogromna rola Międzynarodowej Organizacji do spraw Drewna Tropikalnego. Pamiętajmy o tym, że postęp techniczny, nowoczesne maszyny do wyrębu i zrywki drzew proces ten przyspieszają, a tańsze drewno, pochodzące z nielegalnych wyrębów, jest atrakcyjne dla handlarzy. Każde uszczelnienie handlu, utrudnienia, certyfikaty pochodzenia i kontrole będą sukcesem. Oby ta umowa jak najszybciej spełniła swą rolę!

  Margrete Auken, for Verts/ALE-Gruppen. – Hr. formand! Tak til Caroline Lucas for en rigtig god betænkning. Vi har her slået fast, og det er der enighed om hele vejen rundt, at handel med tropisk træ i EU er en skandale. Det er også blevet sagt gentagne gange i aften, at vi er trætte af, at det hele standser ved højtidelige erklæringer, og at der ikke handles. Jeg håber, at Kommissionen hører, hvor mange der efterlyser, at Kommissionen nu går aktivt ind og forsøger at ændre på tingene, så fremtiden kan komme til at se lidt lysere ud.

Det vælter ind med illegalt træ i EU, og det er i sig selv helt absurd. Havde det været et hvilket som helst andet produkt, ville vi kalde det hæleri. Frivillige mærkningsordninger er et lidt besynderligt skridt. Ulovligheder skal være forbudt, også i EU. Ulovligheder skal ikke begrænses med mærkninger, men med reelle forbud. Jeg tror, at det vil komme bag på de fleste, at det overhovedet er lovligt at købe ulovligt træ i EU. Selvfølgelig er mærkning bedre end ingenting.

Det er også grotesk, i hvor høj grad det er de store tømmerfirmaer - hvoraf nogle af de værste kommer fra mit eget land Danmark - der bestemmer over EU's lovgivning, eller mangel på samme. Jeg støtter derfor ordførerens opfordring til, at kommissæren går i gang nu med at revidere den internationale aftale, men vi må også i gang på EU-niveau. Vi har hårdt brug for, at det bliver effektivt. Selvom dårlig regeringsførelse og korruption i de træproducerende lande spiller en væsentlig rolle, kan vi ikke, som det også er blevet gentaget mange gange, se bort fra efterspørgslen, da det er den vigtigste faktor.

Som en af verdens største træimportører må EU påtage sig sit ansvar. Vi skal have en effektiv lovgivning, der sikrer, at alle træprodukter, der sælges inden for Fællesskabet - også de forarbejdede - er både lovlige og bæredygtige. Vi kan gå i gang straks i forbindelse med de offentlige indkøb. Det manglede bare andet.

  Jens Holm, för GUE/NGL-gruppen. – Herr talman! Skövlingen av de tropiska skogarna fortsätter i oförminskad styrka. 13 miljoner hektar skogsmark per år eller en fotbollsplan varannan sekund, så mycket skog skövlas varje år i världen. Detta sker trots att det första timmeravtalet kom till för redan 20 år sedan. 2006 skrevs det internationella tropiska timmeravtalet under. Även om avtalet i sig är övergripande och lämnar en del övrigt att önska innebär det i alla fall ett verktyg som vi har för att komma till rätta med problemet.

Detta har Caroline Lucas tagit fasta på och med hennes helt nödvändiga ändringsförslag får vi bättre möjligheter att skydda tropiska skogar. Jag har en fråga direkt till kommissionen. Caroline Lucas sa i sitt inledningsanförande att hela Europaparlamentet väntar på lagstiftningen mot illegal avverkning från kommissionen. När kommer den här lagstiftningen kring den illegala avverkningen? Stämmer det att kommissionen röstade om detta redan i maj i år? Varför har vi då inte fått se någonting? Du berörde inte det i ditt anförande, så vi i parlamentet vill veta det. Vad händer det lagstiftningsförslaget? Berätta det för oss.

Annars vill jag tacka Lucas för att hon också problematiserar hela idén med handel med timmer. Är det verkligen rimligt att så mycket skog ska huggas ner och sedan exporteras? Mitt eget land Sverige är EU:s skogstätaste land. Samtidigt importerar vi en sjättedel av allt timmer som vi förbrukar. Varför? Jo, det är självklart för att det är väldigt billigt att köpa timmer på världsmarknaden. Lucas vill göra något åt detta och kräver att EU ska stödja de länder som antar strategier för att skydda sina tropiska skogar. Helt rätt, ett mycket bra förslag.

En annan åtgärd som Lucas också berör är att man kan villkora handelsavtal och se till att europeiska företag så väl som producenter i syd har ett ansvar att följa och att internationella konventioner och avtal ska följas. Det är precis så internationell handel ska användas – som ett verktyg för att främja hållbarhet och utveckling i hela världen.

En annan dimension av skogsavverkningen som debatteras för lite är köttindustrin. En stor del av det kött och foder som konsumeras i världen kommer från före detta skogsmark. Köttproduktionen är en av de främsta orsakerna till skövlingen av Amazonas. FN:s klimatpanels ordförande Rajendra Pachauri uppmanade nyligen till en minskad köttkonsumtion. Det har han helt rätt i, så här kommer en till fråga till kommissionen: När kommer en strategi för minskad köttkonsumtion? Som jag nämnde tidigare har även Lucas rätt i det mesta i det här betänkandet. Därför stödjer vänstergruppen detta utmärkta betänkande.

  Maciej Marian Giertych (NI). – Panie Przewodniczący! W sposób oczywisty istniejące porozumienia międzynarodowe dotyczące tropikalnej dendroflory są niewystarczające. W zastraszającym tempie kurczą się zasoby genowe lasów tropikalnych z powodu ich nadmiernej eksploatacji przez człowieka.

Przyczyny są dwie. Najciekawsze gatunki drewna tropikalnego stale znajdują rynek zbytu w krajach zamożnych. Są coraz skuteczniej wyszukiwane i wycinane. Tymczasem możliwości ich uprawy w warunkach lasu objętego hodowlą są ograniczone z powodu braku metod szkółkarskich pozwalających na ich uprawę. Nasiona są zwykle niespoczynkowe, czyli nienadające się do przechowalnictwa i transportu. Kiełkują zaraz po opadnięciu z drzewa. Potrzebne są więc specjalne badania z zakresu nasiennictwa, mnożenia wegetatywnego i szkółkarstwa tych ginących gatunków. Handlujący tym drewnem winni być opodatkowywani na rzecz tych właśnie badań.

Druga przyczyna dotyczy nadeksploatacji w tropikach roślin drzewiastych, również krzewów, przez ludność lokalną, która ich potrzebuje na opał, do gotowania jedzenia. Nie powstrzyma się tej dewastacji bez zorganizowania dostawy innego paliwa dla tej ludności.

  Γεώργιος Παπαστάμκος (PPE-DE). – Κύριε Πρόεδρε, η σύναψη της διεθνούς συμφωνίας τροπικής ξυλείας του 2006 συνιστά ιδιαιτέρως θετική εξέλιξη. Άλλωστε, αντανακλά συναίνεση 180 κυβερνήσεων παραγωγών και καταναλωτών κρατών και διεθνών οργανισμών.

Έτσι η σημασία των στόχων της συμφωνίας είναι προφανής. Αρκεί να λάβουμε υπόψη μας τις επιβλαβείς συνέπειες της παράνομης υλοτόμησης και της αποψίλωσης των δασών, ιδιαιτέρως δε την αρνητική συμβολή τους στο φαινόμενο του θερμοκηπίου. Αναγκαία επομένως είναι η ενθάρρυνση εθνικών πολιτικών των χωρών παραγωγής για βιώσιμη χρήση και εκμετάλλευση των τροπικών δασών και η ενίσχυση της ικανότητάς τους για την εφαρμογή της δασικής νομοθεσίας και την αποτελεσματική αντιμετώπιση της παράνομης υλοτόμησης.

Κρίσιμο βεβαίως είναι το ζήτημα της επαρκούς χρηματοδότησης για την επίτευξη των στόχων της νέας συμφωνίας. Ως Ένωση, καλούμεθα να διασφαλίσουμε την εισαγωγή και διάθεση στην ευρωπαϊκή αγορά μόνον νομίμως υλοτομημένης τροπικής ξυλείας καθώς επίσης να προωθήσουμε την ενημέρωση και ευαισθητοποίηση των καταναλωτών.

Θα πρέπει ωστόσο να εξετάσουμε εάν αρκούν τα εθελοντικά προγράμματα ή αν θα πρέπει να θεσπιστούν και νομικά δεσμευτικοί κανόνες και προδιαγραφές ως προς την εμπορία νόμιμης τροπικής ξυλείας. Ο ανωτέρω στόχος θα πρέπει να επιδιώκεται πέραν του διεθνούς επιπέδου και στο επίπεδο των διμερών συμφωνιών στο πλαίσιο του προγράμματος FLEGT αλλά και των υπό διαπραγμάτευση εμπορικών συμφωνιών, δηλαδή συμφωνιών ελευθέρου εμπορίου. Το παράδειγμα της συμφωνίας ΕΕ-Γκάνας δείχνει το δρόμο διμερών συνεργασιών.

  Francisco Assis (PSE). – Senhor Presidente, este caso concreto é um caso claro em que a preocupação da liberalização do comércio internacional tem que estar subordinada a objectivos mais importantes, no caso vertente de natureza ambiental e de natureza social. A preservação das florestas tropicais é essencial para o equilíbrio ecológico do planeta e, como tal, podemos afirmar, sem qualquer exagero, que as florestas tropicais são verdadeiramente património da Humanidade e que nós todos temos responsabilidades na conservação das florestas tropicais. Particularmente os países mais desenvolvidos e mais prósperos têm responsabilidades que não podem alienar. Estas florestas estão situadas em países que, na maior parte dos casos, são países pobres, são países que se debatem com enormes dificuldades, e toda a retórica que aqui possamos produzir esbarra com a mais absoluta incapacidade se nós não formos capazes de promover acções de desenvolvimento dirigidas para esses países.

É absolutamente necessário que nós apoiemos esses países, é absolutamente necessário que os principais consumidores e as zonas mais desenvolvidas no mundo, como é o caso claramente da União Europeia, se empenhem, por um lado, em garantir que existam mecanismos rigorosos de controlo da forma como se faz a exploração destas florestas, mas, ao mesmo tempo, é fundamental que estes países se empenhem em garantir o apoio aos países produtores.

Esses países são países que dependem da floresta tropical, a sua economia em grande parte está associada à floresta, a desflorestação rápida acaba por ter consequências dramáticas sob todos os pontos de vista – para nós tem num plano mais global, do ponto de vista ambiental, mas para eles tem num plano mais concreto, do ponto de vista económico e do ponto de vista social e põe mesmo em causa, muitas vezes a sua sobrevivência – e, por isso, todo o esforço que se possa fazer, tem que começar precisamente por aí. Nós temos de facto que apoiar, nós temos que ter medidas que incentivem o desenvolvimento, a transformação da estrutura produtiva desses países, de forma a que eles possam ter uma relação com as suas florestas, com os seus recursos, mais adequada aos seus interesses e mais de acordo com aquilo que são também os interesses mais globais da Humanidade. E essa é uma responsabilidade que a União Europeia tem. Este acordo vai no bom sentido: é ainda insuficiente, o relatório tem o mérito de apontar claramente para essas insuficiências, mas permite-nos ter alguma esperança em relação ao futuro.

  Jean-Claude Martinez (NI). – Monsieur le Président, les bois tropicaux ce soir, la crise financière cette semaine, et puis les grandes pandémies, les flux migratoires, ou encore quarante pays en crise alimentaire, tout cela amène à la même conclusion: les grands problèmes politiques d'aujourd'hui sont planétaires et appellent une réponse politique planétaire.

Certes, a priori, personne ne conteste la souveraineté permanente de l'Indonésie sur ses ressources forestières tropicales et son droit à planter des palmiers pour faire de l'huile de palme, tout comme le Brésil a le droit de remplacer sa forêt par des zébus, tout comme le Gabon. Mais il se trouve que l'exercice des droits souverains territoriaux entraîne des conséquences négatives hors des territoires souverains. La déforestation, l'appauvrissement, les menaces pesant sur la faune et sur la flore, l'arrivée des bois sur les marchés à des prix de dumping, créent des dommages à l'échelle planétaire. Alors, le problème n'est pas de dire: "tout fait des hommes qui cause aux autres hommes un dommage oblige ceux par la faute de qui le problème est arrivé à le réparer". Le problème est de traiter ces questions au niveau juridique. Comment traite-on ce problème? Où agit-on? En Europe, avec des étiquettes sur les bois, parce qu'ils sont certifiés comme une sorte de bois équitable comme on parle de café équitable, avec des accords commerciaux bilatéraux? C'est une première étape sans doute nécessaire, mais la solution doit être globale. Il faut bien plus qu'un accord multilatéral sur le bois parce que les hommes des Communautés, parce que les Africains, les Latinos, les Asiatiques ont droit eux aussi à ce qu'on rémunère la multifonctionnalité qu'ils remplissent. Voilà pourquoi, Monsieur le Président, il faut monter ces problèmes politiquement au niveau planétaire et trouver les concepts et les paradigmes pour que la vie continue sur notre planète.

  Le Président. – Merci pour votre plaidoyer transnational, Monsieur Martinez.

  Corien Wortmann-Kool (PPE-DE). – Voorzitter, graag wil ook ik mevrouw Caroline Lucas en ook collega Zaleski van harte danken voor de inspanning om deze resolutie tot stand te brengen. Want de handel in fout hout komt helaas nog op grote schaal voor in Europa.

Het FLEGT-actieplan van de Europese Commissie uit 2003, juist bedoeld om te voorkomen dat illegaal gekapt hout in Europa verhandeld zou worden, heeft nog maar heel beperkt effect. Daarom is het te betreuren dat de Europese Commissie nog steeds niet met de nieuwe voorstellen is gekomen. Want fout gedrag bij importeurs lijkt nog steeds te lonen omdat er nauwelijks wordt opgetreden tegen de illegale handel en er ook geen sancties zijn. Verantwoordelijk ingestelde houtimporteurs betalen daarom letterlijk en figuurlijk een hoge prijs voor het naleven van milieu- en veiligheidsnormen omdat nog steeds op grote schaal dat veel goedkopere illegale hout wordt verhandeld.

De houtindustrie zelf heeft al goede initiatieven genomen, zoals certificering. Die moeten wij ondersteunen met dwingende wetgeving, passend in het WTO-kader. Daarom pleit ik er ook voor dat bestaande certificeringssystemen die mede door de sector zelf maar ook door NGO's zijn opgesteld, erkenning moeten krijgen. Wat mevrouw Lucas wenst, namelijk daarbij ook een nieuwe Europese instantie in het leven roepen die ook weer een hoop bureaucratie met zich meebrengt, is volgens ons niet nodig.

In de regio moeten natuurlijk maatregelen ter plekke worden genomen om de illegale kap tegen te gaan. Wij verwachten echter ook van de Europese Commissie een voorstel om sancties in te voeren die ook een preventief effect moeten hebben op de importeurs van hout. Want wanneer wij geen sancties opleggen aan bedrijven die illegaal handelen, lopen wij het risico dat die illegaliteit blijft lonen en dat is waar wij vanaf moeten.

  Rovana Plumb (PSE). – Doresc şi eu să o felicit pe doamna raportor Lucas şi pe toţi colegii pentru munca depusă la acest raport. Consider că Acordul internaţional privind esenţele de lemn tropical va contribui la asigurarea unei gestionări durabile a fondului forestier mondial, chiar dacă aproape 80% din el a fost deja distrus sau degradat. Ştim cu toţii că pădurea reprezintă leagănul conservării biodiversităţii şi joacă un rol crucial în lupta împotriva schimbărilor climatice. Importurile de cherestea şi mobilier la preţuri scăzute, realizate pe baza acordurilor voluntare, duc la o destabilizarea a pieţei internaţionale şi la pierderea de locuri de muncă calificate în ambele ţări, atât în ţara importatoare, cât şi exportatoare. De aceea, reiterez şi subliniez nevoia de a lua măsuri legislative pentru protecţia pădurilor tropicale şi nu numai, împotriva exploatărilor ilegale. Salut acordul revizuit şi contăm pe Comisie pentru a transmite un raport anual privind derularea acestui acord.

  Béla Glattfelder (PPE-DE). – A klímaváltozást csak akkor állíthatjuk meg, ha az erdőirtást is megállítjuk. A mi európai környezetvédelmi erőfeszítéseink hatástalanok maradnak, ha a világ más részén eltűrjük a környezetrombolást.

A nemzetközi kereskedelem liberalizációja, a globalizáció ösztönzi a kontinenseken átívelő környezetrombolást. A WTO szabályait ki kell egészíteni szigorú környezetvédelmi előírásokkal, különben a további liberalizáció még több környezetromboláshoz vezet. Nem elég most az illegális fakereskedelmet megtiltani, meg kell tiltani az illegálisan kitermelt fából előállított termékek, bútorok importját is.

Tényleg azt hiszik, hogy az olcsó kínai bútorimportnak nincsen köze az erdőirtáshoz? Ez a jelentés jó irányba tett lépés, de még radikálisabb intézkedésekre van szükség, mert a bolygónk állapota ezt követeli tőlünk. Addig, amíg életbe nem lépnek a szigorúbb szabályok, fel kell szólítanunk a nagy nemzetközi bútorkereskedőket, például az IKEA-t, hogy alkalmazzanak átlátható önkorlátozást, ne kereskedjenek olyan bútorral, amit illegális fából állítottak elő.

Végezetül az erdőirtást nemcsak a fakereskedelem, a bútorkereskedelem ösztönzi, hanem a mezőgazdasági árak emelkedése is, a bioüzemanyagok iránti kereslet növekedése is. Ha megengedjük, hogy olyan bioüzemanyagokkal kereskedjenek, amelyeket erdőirtással állítottak elő, akkor tudnunk kell, hogy minden egyes alkalommal, amikor ilyen üzemanyagot töltünk a gépkocsijainkba, akkor néhány négyzetméternyi őserdő kivágásához mi is hozzájárultunk.

  Zuzana Roithová (PPE-DE). – Pane předsedo, již několik let je stav tropických deštných pralesů alarmující a není možné v skrytu přihlížet bezohlednému drancování této klíčové složky biosféry naší planety. Je smutné, že legislativa, která by potírala nelegální těžbu tropického dřeva, naráží v Evropě na vážné překážky a mezitím každý rok ubývá údajně 13 milionů hektarů pralesů, což má samozřejmě velký podíl na růst emisí CO2. Plně podporuji výzvu, aby požadavky na ochranu životního prostředí byly zahrnuty do společné obchodní politiky Evropské unie. Velice oceňuji, že zpráva Lucas klade důraz také na šíření informací o katastrofálních důsledcích odlesňování. Takovýto druh smlouvy má ratifikovat Parlament a je důležité, abychom každý rok projednávali zprávu Komise o implementaci této mezinárodní smlouvy, a to znamená o stavu odlesňování, tady na půdě Evropského parlamentu. Klimatickým změnám dnes již bohužel nemůžeme předcházet ani je zastavit, ale je naší odpovědností je alespoň zpomalit. Tato smlouva, i když je nedostatečná, je krok správným směrem.

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE). – Zjednoczona Europa mimo swego przywiązania do haseł ochrony środowiska wydaje się nie dostrzegać narastającego problemu zaniku lasów pierwotnych, którego główną przyczyną jest rabunkowa gospodarka leśna na potrzeby handlu drewnem tropikalnym. Jak do tej pory ofiarą deforestacji padło blisko 80% całkowitej powierzchni tych lasów.

Unia musi zwiększyć pomoc finansową dla państw-producentów w celu zapobieżenia nielegalnej wycince i promocji zrównoważonej gospodarki leśnej. Z pewnością dobrym pomysłem jest również wprowadzenie certyfikacji drewna na rynku europejskim. Według oficjalnych danych import drewna do Unii stanowi niewielki odsetek całości produkcji, ale nie zapominajmy jednocześnie o ogromnych ilościach drewna wwożonego do Europy w postaci przetworzonej. Walka o utrzymanie resztek lasów pierwotnych jest de facto walką o przyszłość dla kolejnych pokoleń.

  Jacques Barrot, vice-président de la Commission. − Monsieur le Président, merci aux parlementaires qui sont intervenus. Je voudrais rappeler d'abord que l'accord de 2006 vise à promouvoir l'expansion du commerce international des bois tropicaux issus de forêts faisant l'objet d'une gestion durable et d'une exploitation dans le respect de la légalité et à encourager à la gestion durable des forêts tropicales productrices de bois.

Alors, je voudrais dire aussi que c'est le seul instrument international qui soit de nature multilatérale et qui couvre le domaine des forêts, notamment tropicales, dans un cadre juridiquement agréé. L'accord touche aussi indirectement les autres forêts, mais de manière moins évidente, plus marginale.

Ce qui est intéressant, c'est que l'accord établit un cadre de coopération qui permet de conjuguer toutes les initiatives en matière de forêts. La Commission entend bien être un participant actif à cet accord, avec la participation de la Communauté au budget administratif, et nous souhaitons que l'on arrive également à financer des actions d'envergure à travers des programmes thématiques.

Mais, bien entendu, tout cela ne doit pas exclure, bien au contraire, des accords bilatéraux dans le cadre du programme FLEGT. Vous l'avez souligné et vous avez raison. Il faut que, dans ces accords bilatéraux, qui seront de plus en plus le fruit d'une approche plus globale, nous introduisions ce problème du respect des bois tropicaux.

Il est vrai que l'accord dont nous avons parlé ce soir est un début – je reprends l'expression de l'un d'entre vous – modeste, mais cela devrait être le point de départ d'une stratégie beaucoup plus efficace que par le passé. En principe, le texte sur l'abattage illégal et le règlement d'application sur FLEGT sont prévus pendant le mois d'octobre et je pense qu'ainsi la Commission pourra répondre aux attentes que vous avez exprimées ici.

Alors, encore une fois, je remercie Mme Lucas, je remercie aussi bien sûr l'auteur de la question, M. Markov, et je transmettrai extrêmement fidèlement tous les propos et toute la sensibilité du Parlement à ce problème qui, en effet, est un problème majeur, comme vous l'avez souligné les uns et les autres. Il s'agit d'un patrimoine de l'humanité qui est essentiel pour l'avenir. Et j'ai bien aimé l'expression "le berceau de la biodiversité". C'est évident, les forêts sont les berceaux de la diversité.

Cette protection des forêts est véritablement une action majeure qui engage l'avenir de la planète. Donc, je remercie le Parlement européen de s'être vraiment engagé dans cette voie et j'espère que, avec la Commission, nous pourrons répondre progressivement à des attentes dont j'ai mesuré aujourd'hui l'importance et l'acuité. Je remercie encore une fois tous les parlementaires et en particulier votre rapporteur.

  Caroline Lucas, rapporteur. − Mr President, I would like to thank my colleagues for their comments and support, but I do want to have a few words with Commissioner Barrot in particular. I hope you have heard the impatience and the frustration that has been expressed right across this House tonight about the endless delays to this long-awaited legislative proposal on measures to combat illegal logging. Please take back to your colleagues the fact that this Parliament believes that it is utterly unacceptable that that legislative proposal is constantly delayed.

I am very sorry that you have not been able to answer a question that has been put to you at least three times by people here tonight about when we might expect that proposal. I think it plays very badly with the public as well. I think it looks very bad that the EU is unable to get its own house in order. We like to talk about the political leadership that we like to think that we have in the world. If that political leadership means anything, then it should mean that we stop the sale and the import of illegal timber into the EU, and we want to see much more urgent action to achieve that.

While I have the floor, I would just like to raise one other issue. Many colleagues have mentioned the link between deforestation and climate change, and I would like to add a final point about the climate package that colleagues will be voting on in the coming weeks. You will know that deforestation is a key issue when it comes to the emissions trading system, and I want to urge colleagues not to be persuaded by arguments in favour of including so-called ‘sink credits’ in the emissions trading system. We held a lunchtime debate about this today in which we underlined why putting deforestation into the emissions trading system is a bad idea for a host of reasons, not least that it would swamp the whole emissions trading system. There are big problems around the verification, monitoring, reporting and liability regimes. We certainly do need to tackle deforestation as part of the climate package, but we are arguing that that should be done by using the auctioning revenues to properly invest in those countries that have that issue.

Commissioner, please make autumn the moment when the EU really starts to get credible on forestry. Please assure us that you will bring forward that proposal as soon as possible.

  Jacques Barrot, vice-président de la Commission. − Je crains que Mme Lucas ne m'ait pas entendu. Parce que je crois avoir répondu, Madame, de manière claire. J'ai annoncé un texte pour octobre. Alors, est-ce que c'est la traduction? Est-ce que je n'ai pas été assez clair? Je tenais à apporter cette précision. J'ai l'habitude d'écouter le Parlement, je me ferai l'écho de l'impatience du Parlement mais j'ai en même temps annoncé, il y a quelques minutes, ce délai du mois d'octobre!

  Le Président. – Bien. Octobre, c'est la semaine prochaine, rendez-vous la semaine prochaine alors. Je vous remercie.

En conclusion de ce débat, j'ai reçu, conformément à l'article 108, paragraphe 5, du règlement, une proposition de résolution au nom de la commission du commerce international⁽¹⁾.

Le débat est clos.

Le vote aura lieu demain mercredi.

Déclarations écrites (article 142)

  Péter Olajos (PPE-DE), írásban. – Abban ma már senki nem kételkedik, hogy az erdőirtásoknak és az erdőpusztulásnak hatása van az éghajlatváltozásra és a biológiai sokféleségre. Hogy pontos legyek, a globális erdőirtás évente már 13 millió hektárt érint és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának harmadik legnagyobb forrása. Az illegális fakitermelés eróziót okoz, aláássa a helyi közösségek megélhetését és a fatermelő országoknak évente 10–15 milliárd euró veszteséget jelent.

Természetesen üdvözlöm egy, a trópusi faanyagokról szóló nemzetközi megállapodás létrejöttét, de ezzel még közel sem érünk célba. Oda ugyanis akkor érkezünk, ha sikerül egy átfogóbb, a mérsékelt övi erdőkre is vonatkozó megközelítést elfogadtatni legalább az Európai Unióban. Egy olyan megközelítést, amely biztosítja a fatermékek tisztességes módon történő előállítását, és a teljes értékesítési lánc nyomonkövethetőségét. Csak egy ilyen megállapodás tudna érdemben hozzájárulni az erdők védelméhez és a faanyagok fenntartható felhasználásához.

Illúzióim persze nincsenek, különösen azóta, hogy az idén tavasszal és nyáron e témában, több képviselőtársammal írt írásbeli nyilatkozatunkat mindössze a képviselők egynegyede írta alá.

Bízom benne, hogy a trópusi erdők talán előbb-utóbb felénk, Európa felé is fordítják a figyelmet. Talán egy, a trópusi erdőkre vonatkozó megállapodásnak köszönhetően a Bizottság előáll egy olyan jogszabállyal, ami előírja, hogy csak a legálisan kitermelt fa és fatermékek hozhatók forgalomba az Unió piacán.

(1) Voir procès-verbal.