Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2008. október 8., Szerda - Brüsszel

23. HUA partnerségi és együttműködési megállapodásban szereplő, a szolgáltatások kereskedelmére irányuló kötelezettségvállalások megőrzésével kapcsolatosan az Európai Közösség és Ukrajna közötti megállapodás (vita)

  Elnök. − Napirendünk következő pontja Zbigniew Zaleskinek a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság nevében benyújtott, az Európai Közösség és Ukrajna között, a Partnerségi és Együttműködési Megállapodásban foglaltak szerinti, a szolgáltatások kereskedelmével kapcsolatos kötelezettségek megőrzésével összefüggő, levélváltás formájában megkötendő megállapodás lezárására vonatkozó tanácsi határozathoz kapcsolódó javaslatról szóló jelentése (COM(2008)0220 – C6-0202/2008 – 2008/0087(CNS)) (A6-0337/2008).

  Zbigniew Zaleski, előadó. − Elnök asszony, ez a jelentés EU-Ukrajna politikánknak egy szakaszát zárja le. Abban a kereskedelmi és szolgáltatási megállapodásnál kezdve, a majdani együttműködés szélesebb távlatait vázolom fel a WTO-ban, illetve egy majdani megerősített szabadkereskedelmi övezetben, ha az egyszer létrejön.

A kinyilatkozásokban korántsem bővelkedő jelentés fontos lépés e jelentős szomszédunkkal való együttműködésünk szabályozása és előmozdítása terén. Mi következetesek és átláthatók vagyunk törekvéseinket és cselekedeteinket illetően. Mi abból indulunk ki, hogy a gazdasági feltételek javulása esetén az emberek nagyobb energiákat fordíthatnak egyéb – politikai, szociális és más, sok tekintetben összekapcsolódó – problémáik megoldására. Ma, amikor Ukrajna alapjaiban rázkódik meg – egy perccel ezelőtt olvastam az üzenetet, hogy Juscsenkó feloszlatta a parlamentet – segítségünk létfontosságú lehet. A pusztán a gazdaságra korlátozódó együttműködés azonban már nem elegendő. Szélesebb kiterjedésű programra, különböző elemeket tartalmazó, részletes stratégiára van szükség.

Szomszédsági politikánk keretei lehetővé teszik, hogy a Mediterrán Unióhoz hasonló stratégiát alakítsunk ki. Napoletano asszony készített egy, az elnökség által erőteljesen támogatott jelentést. Ajánlatos volna a francia elnökség számára, hogy mutasson nagyobb bátorságot azon javaslat támogatásában, amelyben megfelelő számú képviselő felveti az EURO-NEST, azaz az európai, és a keleti szomszédok parlamentjeinek hivatalos közgyűlése felállításának ötletét! Nem korlátozhatjuk figyelmünket csupán a Földközi-tenger mellékének országaira! Érvényesüljön szomszédságpolitikánkban is kiegyensúlyozottság! Nem engedhetjük meg, hogy az Uniót határoló országok alkotta láncban gyenge szemek is legyenek.

Barcelona példáját nézve, amely egy majdani Mediterrán Unió székhelyének, vagy másként, fővárosának címe elnyerésére pályázhat, javaslom, hogy a jövőbeni – a Fekete-tengeri Unióhoz hasonló – keleti szomszédsági unió közigazgatási székhelyeként a kelet-lengyelországi Lublin kerüljön szóba. Történelmileg Lublin már igazolta ez irányú adottságait, hiszen otthont adott már egy fontos nemzetközi szerveződésnek, amely korábban létezett, mint az, amelynek kialakítására most törekszünk, vagy amellyel legalábbis próbálkozunk.

Végül is, álláspontomban és javaslatomban az húzódik meg, hogy szeretném a Házat, a Bizottságot és a Tanácsot is rávenni, legyen aktívabb keleti politikánkban! Miért legyünk ilyenek? A válasz egyszerű. Amennyiben valóban hiszünk abban, hogy európai értékeink révén elérhető az emberi viszonyok javulása e Földön, akkor nem mutathatunk érdektelenséget az e térségben végbemenő politikai fejlemények iránt sem.

Grúzia esete figyelmeztetésként szolgál Ukrajna jövőjére vonatkozóan is. Csak nehogy egyszer arra ébredjünk, hogy elzavartak bennünket egy másik szereplő által elfoglalt politikai és gazdasági térből, esetleg passzivitással, politikai szűklátókörűséggel, vagy a szomszédságunkban jelentkező konfliktusok rendezése képességének hiányával vádolhassanak! Amennyiben a Kreml stratégiájára hagyatkozunk – és e vonal támogatását megerősíteni látszik a szocialista képviselőcsoport, Martin Schulz által vezetett küldöttségének legutóbbi moszkvai útja – akkor kiírjuk magunkat a nemzetközi szintér játékosai közül. Európai polgáraink pedig az energiaárak, a feszültség, és bizonytalanság következtében kárt szenvednek.

Lezárásként, még ha Ukrajna nem is olyan sikeres a demokratizálódásban, mint elvárnánk, nem szabad visszafognunk az ukrán néppel való megerősített együttműködésünk kialakítását célzó erőfeszítéseinket! Az ukrán nép európai törekvései alapvetőek, s nemcsak az ukránok, hanem még inkább a mi számunkra, Európa polgárai számára.

  Meglena Kuneva, a Bizottság tagja. − Elnök asszony, szeretném megköszönni a Parlament gyors állásfoglalását, e pozitív jelentés elfogadását, miután igen fontos, hogy ezt a megállapodást Ukrajna WTO-s tagságának elnyerését követően a lehető leggyorsabban tető alá hozzuk, és elkerüljük bármiféle jogi vákuum keletkezését.

Ukrajnának a WTO-hoz történő csatlakozását követően ez a megállapodás két igen fontos elkötelezettséget tart fenn, amelyek segítik a nemzetközi vizeken érdekelt gazdálkodóink ukrajnai tevékenységét.

Az első rendelkezés nemzeti elbírálást biztosít a Közösség nemzetközi tengeri fuvarozási szolgáltatást végző állampolgárainak és vállalatainak akkor, amikor azok Ukrajna belső vizein nemzetközi tengeri-folyami szállítási szolgáltatásokat teljesítenek. A második rendelkezés megőrzi az úgynevezett görög védzáradékot, amely engedi uniós vagy ukrán állampolgároknak, illetve az Unión vagy Ukrajnán kívül alapított uniós vagy ukrán szállítási vállalkozásoknak, hogy éljenek a tengerészeti szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések adta lehetőségekkel, feltéve, hogy hajóik az EU-n, vagy Ukrajnán belül regisztráltak.

Ezt a két rendelkezést beépítjük az igen nagyra törő, jelenleg Ukrajnával kitárgyalás alatt lévő szabadkereskedelmi megállapodásba. Erre a szabadkereskedelmi megállapodásra, mint egy mély és átfogó FTA-re történik utalás, és annak valóban meg kellene felelni ezen minősítésnek.

Határozott célunk ennek megvalósítása, mert Ukrajna kapcsán fontos politikai és gazdasági megfontolások függnek ettől. A folyamat, amelynek részesei vagyunk, nem pusztán a kereskedelmi és beruházási folyamatokról szól. Ez egyben Ukrajna világgazdaságba történő folyamatos politikai és gazdasági beilleszkedésének, illetve az EU-val való szoros partnerségének jele is.

A szabadkereskedelmi megállapodás a szomszédsági politikánk keretében Ukrajnával most kitárgyalandó, szélesebben értelmezett társulási megállapodás egyik központi eleme.

Azon ütemben, amiként Ukrajna – a jelenlegi szabadkereskedelmi tárgyalásokon előrevetítve – az uniós acquis egyes kulcsterületeit képes jogrendszerébe átültetni, alkalmazni, és érvényesíttetni, az Európai Uniónak készen kell állnia a belsőpiac előnyeinek irányában történő kiterjesztésére is. Ez különösen érvényes azoknál a szolgáltatásoknál, amelyeknél mindkét fél számára a legtöbb hozzáadott érték keletkezhet. Továbbá, miután Ukrajnának a szolgáltatások terén vállalt WTO-s kötelezettségei már széleskörűek, az FTA és az acquis-harmonizációs folyamat lehetővé teszi számunkra a határokon túli akadályok kezelését.

Ez a megállapodás a bürokrácia visszaszorításával és az átláthatóság erősítésével, továbbá – mindkét oldalon – az exportőrök és a szolgáltatók megsegítésével, végül a kétoldalú kapcsolatok szorosabbá tételével és az uniós módszerek átvétele révén is ösztönzőleg hat majd az Unióból érkező külföldi tőkeberuházásokra. Ennek folyományaként a kereskedelem felgyorsulásával, a kiszélesedő kisvállalkozási és regionális ellátó láncolatok révén keletkező személyes kapcsolatok erősödésével számolhatunk.

Ez természetesen kihívást jelentő és hosszadalmas folyamat, de a Bizottság véleménye az, hogy a megállapodás megteremti a szükséges kereteket, illetve ösztönzőket az összekapcsolódás bekövetkeztéhez.

Amint azonban már aláhúztam, nem feledhetjük, hogy ez a folyamat nem csak a gazdasági lehetőségeket érinti. Itt Ukrajna átalakulásának tágabb összefüggéseiről és az Európai Unióval való partnerségéről is szó van.

  Zita Pleštinská, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (SK) Noha a jelenlegi zűrzavaros ukrajnai belpolitikai események gyengítették az ország tárgyalási pozícióját, mindezt a demokratizálódás folyamatának részeként kell megítélnünk. Az ukrán külpolitikában továbbra is az európai uniós integráció jelenti a legfőbb prioritást. Üdvözlöm képviselőtársam, Zbigniew Zaleski úr jelentését, amely számos kulcskérdésre rávilágít, és hangsúlyozza azt a haladást, amelyet Ukrajna a narancsos forradalom óta elért.

Határozottan úgy vélem, hogy az EU-nak Ukrajna WTO-s csatlakozása melletti határozott kiállása nélkül az ország 2008 májusában talán nem vált volna e fontos szervezet tagjává. Csakúgy, mint a WTO-ügyben, Ukrajna most is uniós támogatásra szorul.

Az EU-Ukrajna Parlamenti Együttműködési Bizottság múlt heti kijevi és krími 11-dik ülésén tovább erősödött meggyőződésem, hogy az EU-nak készen kell állnia Ukrajna erőfeszítéseinek támogatására mind a technológiai, mind a pénzügyi területen. Másrészt, viszont ahhoz, hogy érdemi tárgyalásokat folytasson az Unióval, Ukrajnának a szükséges reformokat – különösen a szolgáltatási szektorban – végre kell hajtania.

  Francisco Assis, a PSE képviselőcsoport nevében. – (PT) A vitánk témájául szolgáló megállapodás lezárása kitűnő lehetőséget teremt annak ismételt kihangsúlyozására, hogy milyen fontosak is az Uniót és Ukrajnát számos területen összekötő kapcsolatok.

E mind erősebbé vált kapcsolatok a közös értékek és elvek örökségén alapulnak, továbbá azon a többszörösen megerősített óhajon, hogy az intézményi partnerség és együttműködés tovább fejlődjön.

Az Európai Uniónak csodálattal kell adóznia az ukrán népnek a demokratikus rendszer, a törvényesség, és a nyitott gazdaság megszilárdítását célzó erőfeszítései iránt. Ezekre az erőfeszítésekre különösen nehéz körülmények között került sor, és emiatt még nagyobb felelősséget kell éreznünk Ukrajna, de önmagunk iránt is.

Mindannyian tudatában vagyunk Ukrajna sajátos helyzetének, amely az ország földrajzi fekvéséből és történelméből eredően bonyolult, feszültségektől terhelt nemzeti sajátosságokkal jellemezhető, és amely különleges geopolitikai és geogazdasági jelentőséget biztosít az országnak. Emiatt az Európai Uniónak olyan együttműködési formák erősítésére kell törekednie, amelyek elősegítik egy ilyen fontos ország – lényegében most is zajló – fejlődését és stabilizálódását.

Az eddig megtett út, a markánsan körvonalazható, a közeljövőben lezárandó, egy szabadkereskedelmi térség kialakítására is kiterjedő társulási megállapodásra alapozódó kilátások határozottan optimizmusra adnak okot. Az uniós oldalon az a kötelezettség terhel bennünket, hogy ne veszítsük szem elől az ukrán társadalom igen széles rétegei által támogatott célt, az Unióval való kapcsolatok megerősítését. Ezt a célt Ukrajna azon törekvése hatja át, hogy szeretne egy érték-alapú közösség, egy olyan politikai és gazdasági szervezeti modell részévé válni, mint amilyent az európai identitás is tükröz.

A kereskedelem, és különösen a szolgáltatási ágazaton belüli kereskedelem fokozása eddig is hozzájárult a gazdasági kapcsolatok elmélyítéséhez, és erőteljesen előmozdíthatja az ország modernizálódását. Ukrajnának az Unió lelkes támogatását is kiérdemlő csatlakozása a Világkereskedelmi Szervezethez lehetővé tette az ország számára a multilaterális kereskedelmi rendszerbe való beilleszkedést, ami – más szempontokon túl is – ugyancsak segíti az ország Európához való közeledését. Ezt a közeledési folyamatot fel kell gyorsítani, hiszen ez nemcsak a közvetlenül érintett két fél, hanem a térség egésze számára előnyökkel jár.

Ukrajna Európa múltjának és jövőjének alkotórésze. Üdvözölnünk kell minden, e tényt megerősítő lépést, bármely csekély is legyen az! Ezek kiérdemlik támogatásunkat!

  Rebecca Harms, Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony, más oldalról közelítve fogom érinteni az itt folyó vitát.

Az Európai Parlament küldöttségének múlt heti ukrajnai látogatása után nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy Ukrajnának a Nyugat felé tett következő lépését, a demokrácia irányában való elmozdulást, sőt, még az Európai Unióba történő integrálódást sem egyedül ez a Parlament, hanem sokkalta inkább maga Ukrajna határozza meg. Miközben évenkénti rendszeres látogatásaink során mindig újabb és újabb politikai válságok fogadnak, nevezetesen évről évre arról beszélgetünk, hogy lesznek-e új választások, nos, ez nem az a jellegű fejlődés, amely alátámasztani látszik az integrálódás időszerűségét.

Mint az Ukrajnába látogató EU-küldöttség tagjai, ott létünk során világossá tettük, hogy megítélésünk szerint nem engedhető meg, hogy a politikai tömbök vezetőinek versengése uralja a politikai színteret. Fontos, hogy egyetértésre jussanak azt illetően, hogy milyen intézkedésekkel is akarják stabilizálni az országot.

Lényegében még mindig nincs szó politikai programokról, tartalomról, amelyből választani lehetne. Ez már azért is rendkívül riasztó, mert sok a demokratikus folyamat beindításáért keményen küzdő ukrán polgár most borzongva vonul ki az ukrán politikai életből. Az ilyen mérvű elégedetlenségről minden látogatás során, bármely ukrajnai politikai tömb és párt képviselőjével való találkozón beszélnünk kell!

  Andrzej Tomasz Zapałowski, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök asszony, az EU-országok és Ukrajna közötti kereskedelmi kapcsolatok igencsak jelentősek, a két fél közötti demográfiai adottságok miatt. E kapcsolatok fejlesztése annál is fontosabb, mert a kereskedelmi kontaktusok segíthetnek erősíteni az ukrán nép Európa-melletti elkötelezettségét. Kétoldalú kapcsolatainkban még sok a megoldatlan kérdés. Ezek egyike a vállalatok ukrán partnerek általi törvénytelen elbirtoklásának problémája. Az ukrán igazságszolgáltatásban uralkodó bizonytalanságok azt jelentik, hogy évekig is eltarthat a tulajdonok visszaszerzése. Partnerünk politikai instabilitása ugyancsak károsan hat ki bővülő együttműködésünkre. A jövő pedig még bizonytalanabbnak mutatkozik.

Reméljük, hogy az ukrán hatóságok a jövőben mindent megtesznek annak érdekében, hogy az Európai Unió cégei teljes körű jogi és politikai garanciákkal felvértezve láthassanak közös vállalatok és a gazdasági együttműködés kibontakoztatásához, különösen a szolgáltatások terén.

  Sylwester Chruszcz (NI). – (PL) Elnök asszony, az Ukrajnával fenntartott politikai és gazdasági kapcsolatok nagy jelentőséggel bírnak számunkra. Évről évre az ukrajnai beruházások emelkedését tapasztaljuk, és ennek európai vonatkozásai is vannak. Ezek a beruházások a fogyasztás szintjének emelésével, számos ágazatban kedvező hatást gyakorolnak, és ez érvényes az ukrán fogyasztókra is. A külföldi bankok részesedése az ukrán bankszektorban már elérte a 35 százalékot. A szolgáltatási szektor alapvető és létfontosságú az ukrán gazdaság számára. Ugyanakkor további reformokra és beruházásokra van szükség ahhoz, hogy az ágazat elérje ugyanezen szektor uniós országokbeli fejlettségi szintjét. Ugyanez mondható el más ágazatokra vonatkozóan, így az egészségügyre és a turizmusra nézve is.

Fejlesztenünk és erősítenünk kell az Ukrajna és az EU közötti gazdasági kapcsolatokat. Tartsuk szem előtt, hogy Európa energiabiztonsága tekintetében Ukrajna fontos tranzit-ország! Nagyra értékeljük Ukrajnának azon, többek között jogalkotási erőfeszítéseit, amelyek az Európával fenntartott gazdasági párbeszéd kiszélesítését célozzák, és üdvözöljük az ország közelmúltban elnyert WTO-beli tagságát.

  Zdzisław Zbigniew Podkański (UEN). – (PL) Elnök asszony, a most tárgyalt jogalkotási állásfoglalás-tervezetet politikai csoportom, a Nemzetek Európájáért Unió képviselőcsoport teljes mértékben támogatja. Ukrajna érdekes partner, s különösen az a kereskedelem terén, illetve a szolgáltatási és beruházási rendelkezések vonatkozásában. Az Európai Unió és Ukrajna közötti jó együttműködés – különösen a szomszédos országok számára – nagy jelentőséggel bír. Utóbbiak közé tartozik Lengyelország is, amelyet – a gazdasági szférán túl is – számtalan elem köt Ukrajnához.

Ukrajna óriási fejlesztési lehetőségekkel rendelkezik a turizmus és a szabadidős tevékenységek terén. Gazdag kulturális hagyományokkal rendelkezik. Megfelelő fejlődéséhez viszont új technológiákra, beruházásokra, továbbá a bankrendszer és a társadalmi kommunikáció kiszélesítésére van szükség. Az Európai Unió megsegítheti Ukrajnát mindezek elérésében. Ukrajna az európai termékek fontos felvevő piaca is. Ezt is észben kell tartanunk, amikor a jövőbeni együttműködéshez kapcsolódó feladatainkat és az irányokat kijelöljük.

ELNÖKÖL: BIELAN ÚR
Alelnök

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE). – (PL) Elnök úr, a jelzett megállapodás Ukrajnával fontos esemény, amely előmozdíthatja a két oldal közötti kapcsolatok szervezésé és egyben jó kiindulási pontot jelent az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás kidolgozásához vezető úton. Mindenekfelett, ez a megállapodás lehetőséget teremt a kétoldalú kereskedelem fejlesztésére, a kétirányú beruházások növelésére. Együttműködésünknek egyik, zűrzavarosságában is fontos területét a szabványok, a minőség-ellenőrzés terén való együttműködés, továbbá a jogi és intézményi adottságok összehangolása jelenti. A fiatalok, és különösen a diákok cseréje pedig előmozdíthatja e feladatok megoldását, de a tudományos, kulturális és turisztikai együttműködést is.

  Zbigniew Krzysztof Kuźmiuk (UEN). – (PL) Elnök úr, vitánkban három általam fontosnak tartott kérdésre szeretném a figyelmet felhívni. Elsőként, Ukrajna az Európai Unió kulcsfontosságú partnere a kőolaj és földgáz beszerzési forrásainak diverzifikálása kapcsán. Egy Ukrajnával való megállapodás lehetőséget teremt Európa számára, hogy ezeknek az energiahordozóknak szállítását a Fekete-tenger és a Kaukázus térség felöl biztosíthassa.

Másodszor, Ukrajna ez év májusi csatlakozása a Világkereskedelmi Szervezethez újabb kedvező feltételeket teremtett a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez, s különösen a szolgáltatási szférában.

Harmadszor, és utolsóként, az infrastruktúra rendkívüli elhanyagoltsága következtében Ukrajna jelentős pénzügyi támogatásra szorul az Európai Unió részéről, amelynek forrásául nem csak az uniós költségvetés, hanem elsődlegesen az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank szolgálhat.

  Meglena Kuneva, a Bizottság tagja. − Elnök úr, a Bizottság nevében ismételten megköszönöm a Parlamentnek ezeket az észrevételeket, a kedvező állásfoglalást, és a jelentés gyors elfogadását.

Rövidtávon, Ukrajnának a Világkereskedelmi Szervezetbe történő belépését követően, ez segíti a két felet abban, hogy bizonyos fontos gazdasági érdekeiket a lehető legkisebb joghézagok melletti fenntartsák.

Közép- és hosszútávon azonban, ez pusztán egyetlen eleme a gazdasági integráció szélesebb és igen nagyratörő folyamatának, amellyel az Ukrajnával megkötött társulási megállapodás keretében már foglalkozunk.

  Zbigniew Zaleski, előadó. − Biztos asszony, a tengeri szolgáltatási megállapodást aligha lehet túlbecsülni. Mindannyian tudjuk, milyen fontossá válhat Európa, mindannyiunk számára a fekete-tengeri útvonal, és az Ukrajnán keresztül húzódó szárazföldi út. Támogatásunk nélkül azonban ennek a térségnek jövője bizonytalanná válik. Most lengyelül folytatom.

előadó. − (PL) Képviselőtársaim már felemlítették a szorosabb együttműködés szükségességét, és kiemelték azt a tényt, hogy Ukrajna nyilvánvalóan Európa része. Ezt követően szóltak a beruházásokról, turizmusról, vállalkozásról. Persze, sok minden Ukrajnán múlik. Ez nyilvánvaló. És különösen most, ma és holnap, az elkövetkező hetekben, a szétzilált ukrán nép segítségre szorul a gazdasági, a politikai, a tudományos és a szociális területen is. Álljunk le azzal az örökös bírálatokkal, és tegyünk inkább érdemi, előrevivő lépéseket. Ez szolgálja mindkét fél, Ukrajna és az EU érdekeit. Mindannyiuknak nagyon köszönöm a vitát, és hadd kérjem Önöktől holnapra is a jelentés erőteljes támogatását!

  Elnök. − A vitát berekesztem.

A szavazásra holnap kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (142. cikk)

  Bernard Wojciechowski (IND/DEM), írásban. – A szolgáltatási szektor alapvető az uniós és az ukrán gazdaság számára. A jelek szerint Ukrajna, a termelés maximalizálása, a minőség, és a biztonsági feltételek javítása érdekében energiaszektorának reformjára kényszerül. Az átmenettel együtt járó rövidtávú nehézségek végül is egy korszerűbb és átláthatóbb szolgáltatási ágazatot eredményezhetnek. Ugyanakkor ne feledjük, küzdenünk kell az Ukrajnában burjánzó korrupció ellen is!

Az Európai Uniónak készen kell állnia Ukrajna erőfeszítéseinek támogatására, de Ukrajnának is ki kell vennie részét a hazai reformok megvalósításából. Van néhány téma, amellyel az Európai Unió képviselőiként nekünk is foglalkoznunk kell. Ilyen (1) Ukrajna és az EU tagállamai energiabiztonságának erősítése; (2) az energiahatékonyság erősítése; (3) a hőerőművek helyreállítása és korszerűsítése, az erőművek kedvezőtlen környezeti hatásainak mérséklése; (4) a szabályozáshoz szükséges energiatermelő kapacitások bővítése; (5) a megújítható energia felhasználásának magasabb szintre emelése. E felvetések mindegyike összekapcsolódik a nyílt és átlátható energiapiac kérdésével. Nem tűrhetjük többé a monopolhelyzetet az ilyen létfontosságú ágazatokban!