Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/2633(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B6-0523/2008

Viták :

PV 08/10/2008 - 25
CRE 08/10/2008 - 25

Szavazatok :

PV 09/10/2008 - 7.12
CRE 09/10/2008 - 7.12
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0474

Viták
2008. október 8., Szerda - Brüsszel HL kiadás

25. Az Északi-sark kezelése a globalizált környezetben (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. − Következő napirendi pontunk Diana Wallisnek, Bilyana Ilieva Raevanak és Johannes Lebechnek, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport nevében a Bizottsághoz intézett szóbeli kérdése „Az Északi-sark kezelése a globalizált környezetben” témában (O-0084/2008 – B6-0467/2008).

 
  
MPphoto
 

  Diana Wallis, szerző. − Elnök úr, az Északi-sarkot valaki az utolsó képzelet szülte területként írta le. És sokak számára ez tényleg rendkívüli hely. Itt vagyunk a Sarkvidékek Nemzetközi Éve közepén. A legutóbbi ilyen esemény az Antarktiszi Chartát eredményezte.

Az Északi-sarkvidék más, mint az Antarktisz. Itt emberek élnek, nemzetek érdekeltek, és egyben a globális éghajlatváltozás középpontjában is áll, annak minden fenyegetésével, kihívásával, és lehetőségével. Régóta küzdök azért, hogy – talán az északi együttműködési mechanizmus révén – szülessen meg egy északi-sarki politika. Igen boldog voltam, amikor egy hónapja elnökünk nevében részt vehettem Grönlandon egy konferencián, és a legelső alkalommal történt, hogy szembetaláltam magam egy tucatnál több, különböző főigazgatóságtól érkezett bizottsági tisztviselővel. Valakihez eljutott az üzenet, hogy itt fontos dologról van szó!

Várjuk az elkövetkező bizottsági közleményt, de ez az állásfoglalás bátorítást adhat Önnek, Biztos úr, a határozott fellépéshez, és jelzi azt, hogy ez a Ház milyen komolyan is veszi e kérdést! Igen, meg kell védenünk az Északi-sark törékeny környezetét! Igen, keresnünk kell az északi-sarkvidéki források, és különösen az energiaforrások fenntartható fejlesztésének módozatait! Igen, oda kell figyelnünk arra, miként használhatjuk biztonságosan a kialakuló tengeri útvonalakat!

Sokkal többről is beszélhetnék még. Hálás vagyok a képviselőtársaknak, hogy közreműködtek ebben az igen fontos állásfoglalás kimunkálásában! Amikor földrészünk maga mögött hagyta a hidegháborút, Gorbacsov azt mondta, legyen az Északi-sark a békés nemzetközi együttműködés színtere. Úgy vélem, Uniónknak kötelessége ezt biztosítani északi-sarkvidéki nemzeteink, és északi-sarki szomszédjaink számára egyaránt. Mutassanak bátorságot közleményükben!

 
  
MPphoto
 

  Vladimír Špidla, a Bizottság tagja. (FR) Elnök úr, hölgyeim és uraim, erre a vitára a lehető legalkalmasabb időben kerül sor. A Bizottság 2007 októberi, az európai uniós integrált tengerpolitikáról szóló közleményében bejelentette, hogy 2008 végére felülvizsgálja az északi-sarki övezethez kapcsolódó uniós érdekeket. Jelenleg a végső simításokat végezzük ezen, „Az Európai Unió és az Északi-sark térsége” címmel közlemény formáját öltő, november közepén elfogadni tervezett felülvizsgálati anyagon. Az Északi-sark fokozottan jelentős a világ számára, és az Európai Unió elszakíthatatlanul kötődik a térséghez. Az éghajlatváltozás, az energia, a közlekedés és a halászat területeit érintő uniós politikák közvetlenül érintik az Északi-sark körzetét.

Három tagállam rendelkezik területekkel az Északi-sarkon. E térség tengeri és szárazföldi körzetei sérülékenyek és a szárazföldi ökoszisztéma kiszakíthatatlan elemeit képezik. Az éghajlatváltozás hatásai gyorsabban és kiterjedtebben érzékelhetők az Északi-sarkon, mint bárhol másutt a világon. A századforduló óta az északi területek érdekében kifejtett külső lépéseinket az Északi-dimenzió politikánk alapján alakítottuk, sikeresen. Az Északi-sarkot, beleértve a Barents-tenger térségét is, a 2006-os, Oroszországgal, Norvégiával és Izlanddal folytatott konzultációk során elfogadott orientációs dokumentum kulcsövezetként jelölte meg.

Pedig az Északi-dimenzió politika mindenkor markánsabban koncentrált Európára, és különösen Észak-nyugat Oroszországra. A majdani átfogó közlemény javasolja, hogy az Európai Unió vállaljon erőteljesebb és határozottabb szerepet az Északi-sark térségében, lépéseit pedig három kiemelkedő célkitűzés köré csoportosítsa: a helyi lakossággal együttműködve védelmezze és őrizze meg az Északi-sarkot; segítse elő az Északi-sark erőforrásainak fenntartható felhasználását; és mozdítsa elő az Északi-sark multilaterális igazgatását.

Az éghajlatváltozás a földi folyamatok következménye és az Európai Uniónak továbbra is vezető szerepet kell vállalnia e jelenség kezelésében. A közlemény a környezet védelmét és megőrzését abszolút prioritásnak nyilvánítja, de ez korántsem zárja ki az Északi-sark forrásainak fenntartható módon történő kiaknázását.

A Bizottság – a térségbeli országokkal való szoros együttműködésben – fokozni kívánja az Északi-sark felé irányuló elkötelezettségünket, különös tekintettel annak igazgatására, amint ezt az öt Északi-sarki állam 2008 májusi ilulissati nyilatkozata is jelezte. Úgy tűnik, hogy a feltételek még nem értek meg kötelező érvényű, kifejezetten erre a térségre vonatkozó jogi keretek kialakítására. Élnünk kell az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye, és más nemzetközi megállapodások révén mutatkozó, bővített jogalapok teremtette lehetőségekkel.

Világosan láthatjuk a mai jogrendszerben foglaltak teljes körű alkalmazásának, e rendszer tiszteletben tartásának szükségességét, de közben dolgoznunk kell annak továbbfejlesztésén, új realitásokhoz való igazításán. Célunk, egy olyan, együttműködésen alapuló rendszer kialakítása, amely biztosítja a térség életképességét, valamint elérhetőségének szabadságát és egyenlőségét. Elismerjük a koordináció javításának alapvető fontosságát, s azt, hogy erőteljesebb stratégiai irányítást kell biztosítanunk.

A Bizottság – a fentiekkel összefüggésben – javaslatok egész sorát terjeszti majd elő. Külön is javasolja az északi dimenzió politika „sarkvidékre nyíló ablakának” bővítését. Közleményünktől azt várjuk, hogy előmozdítja az érintett kérdések részletes vizsgálatát, és így egy jövőbeni uniós „sarkvidéki politika” megalapozását. A közlemény bátorítólag hat majd az összehangoltabb fellépésre az Északi-sark tekintetében, és magával hozza azt, hogy az egyes témákban részletesebb vizsgálatokra kerüljön majd sor. Így teremtheti meg végül egy, a térséget érintő, átfogó uniós politika alapjait.

Kétségtelen, a térségre vonatkozó markánsabb politika kiinduló pontot jelenthet az Északi-sarkról folytatandó tárgyalásoknál, és segíti az Európai Uniót abban, hogy kezdetektől fogva határozott nézeteket képviseljen.

 
  
MPphoto
 

  Tunne Kelam, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, szeretném – több oknál fogva is – megköszönni Wallis asszonynak e vita és állásfoglalás kezdeményezését. Elsőként, az Északi-sark térségében továbbra sem érvényesülnek a nemzetközi normák és szabályok. Különösen rendezetlen – a nemzetközi biztonsági szabályok tekintetében – a tengerhajózás, ami a közeljövőben komoly kockázatokat jelenthet.

Másodszor, a térségben drámai éghajlatváltozások következtek be, amelyre reagálnunk kell!

Harmadszor, megemelkedett az Északi-sark gazdasági értéke, hiszen itt feltételezik a világ még feltáratlan olaj- és gáztartalékainak egyötödét. A verseny már megindult az egyes érdekelt országok között a forrásokhoz való hozzáférés és ellenőrzés biztosítása érdekében. Az orosz nemzeti zászló múlt évi elhelyezése az Északi-sark alatt ennek az érdekeltségnek egyik jele.

Mindezek alapján felszólítjuk a Bizottságot, dolgozzon ki az egyes témákra és eljárásokra vonatkozó javaslatokat is tartalmazó közleményt az Északi-sark térségével kapcsolatban. Külön is elvárjuk, hogy a Bizottság tűzze napirendjére az Északi-sark térségének energia- és biztonságpolitikája kérdéseit.

Az Uniónak két hozzánk közel álló ország, Izland és Norvégia bevonásával, ki kell alakítania saját Északi-sark politikáit. Az EU északi dimenzió politikája részben lefedi az északi-sarki kérdéseket, de legyen világos, hogy átfogó uniós északi-sarki politika elengedhetetlen a térségbeli problémák széleskörű és bonyolult összefüggéseinek kezeléséhez. Végül, javasoljuk, hogy a Bizottság kezdeményezzen nemzetközi tárgyalásokat, hogy megszülethessen végre egy, az Északi-sark védelmét szolgáló nemzetközi szerződés.

 
  
MPphoto
 

  Michel Rocard, a PSE képviselőcsoport nevében. (FR) Elnök úr, Biztos úr, sokunknak nagy örömöt jelentett néhány, korábban sohasem hallott, pozitív fejleményekről szóló bejelentése, amely minden bizonnyal helyet kap majd a Bizottságnak az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztendő közleményében. Igen várjuk annak kézhezvételét. Ugyanakkor válasza azt a benyomást is keltette, hogy nem került teljes mértékben felismerésre az események hólabdaszerű alakulása.

Mindenekelőtt, az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport, most már elfogadott tudományos konszenzus alapján, azt jelezte számunkra, hogy az Északi-sarkot nagyobb veszélyek fenyegetik, mint amit akárcsak négy vagy öt évvel is korábban feltételeztünk. Az inuit népcsoport létfeltételeit veszély fenyegeti, a biológiai sokféleség is veszélyben forog. Számos faj, így a sarki medve, ugyancsak veszélyeztetett.

Másodszor, most nyáron, sok évezred óta először, az északi-sarki tengeri utak, keletről nyugatra, hajózhatóvá váltak. Ez korábban sohasem fordult elő. Sarkvidéki olajszennyeződésekről, gázmentesítésről, olajkárokról érkeztek hírek a közelmúltban.

Harmadszor, PPE-frakcióbeli képviselőtársam ebben a pillanatban emlékeztetett bennünket arra, hogy egy orosz tengeralattjáró orosz zászlót helyezett el az Északi-sarkon. Miként értelmezzük ezt? Oroszország teljes kontinentális talapzatára ki kívánja terjeszteni tengeri övezetének határait. Ez az Északi-sark teljes felületének 38%-át jelenti. Ez borzalmas helyzetet teremt, hiszen ez az Északi-sark militarizációjának nyitánya. Biztos úr, ennek, az ENSZ kontinentális talapzat határaival foglalkozó bizottsága által is vizsgált folyamatnak leállítását kizárólag úgy érhetjük el, ha tárgyalások kezdődnek egy nemzetközi védelmi szerződésről. Erről korábban nem történt említés.

Grönlanddal és Dániával, az Európai Uniónak egy tagja határos az északi-sarkkal, míg másik két ország sarki körzetben is fekszik. Szoros kapcsolatokat ápolunk Izlanddal. Az Európai Unió rendelkezik olyan befolyással, hogy felkérje Izlandot, a továbbiakban is tegyen lépéseket többlet energia előállítására. Úgy vélem, az együttműködés szorosabbá tételére igen sürgősen szükségünk lesz, mind a biztonság, mind a hajózási és éghajlat-stabilizálási politika tekintetében.

Tárgyalásokat kell kezdenünk egy olyan északi-sarki védelmi szerződésről, mint amilyen a Déli-sarkra is vonatkozik. Tudatában vagyok ennek, hiszen egyik kezdeményezője voltam azoknak a tárgyalásoknak. Ezt észben tartva javaslok gyors cselekvést. Nincs vesztegetni való időnk. A kérdést még azelőtt rendezni kell, hogy az ENSZ-bizottság lezárja az orosz igények kivizsgálását.

 
  
MPphoto
 

  Danutė Budreikaitė az ALDE képviselőcsoport nevében.(LT) Pont a közelmúltban képezte tárgyát az Északi-sark a sarkövezeti országok nemzetbiztonsági és kutatási vizsgálódásainak. Napjainkban az éghajlatváltozással és a gleccserek olvadásával egyéb szempontok, így a környezetvédelem, az energiaforrások, az emberi egészség, válnak meghatározóvá. Sajnos a domináns érdekek gazdaságiak, és mindenekelőtt azok hatnak, amelyek az energiaforrásokhoz, továbbá az új kereskedelmi és személyszállítási tengeri útvonalak megnyitásához kötődnek. Tudományos adatok szerint az Északi-sark rejti a világ feltáratlan gáztartalékainak 30, a természetes cseppfolyósított gáztartalékok 20, és a teljes kőolajkészletek 13%-át. Az elmúlt években – meglehetős egyértelműséggel – bizonyos lépésekkel és helyzeti előnyeikből kiindulva, az északi-sarki és egyéb országok azon kívánságuknak adtak hangot, hogy a sarkköri források kizárólagos kiaknázóiként kerüljenek elfogadásra. Ugyanakkor eltérnek az északi-sarki országok nézetei a befolyási övezetek meghatározását illetően. Üdvözlöm a nyilatkozatban megfogalmazott gondolatot, hogy kerüljön kimunkálásra egy Északi-sark politika, és az térjen ki a gazdasági és környezetvédelmi kérdésekre, továbbá azokra, amelyek a helyi lakosság éghajlatváltozással keletkezett feltételekhez való alkalmazkodását érintik. Az energiát illetően, az Északi-sark kérdésköre illeszkedjék be a közös uniós energiapolitikába. Itt az ideje, hogy a szavakat cselekedetek váltsák fel!

 
  
MPphoto
 

  Satu Hassi, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (FI) Elnök úr, hölgyeim és uraim, nagy köszönet Önnek, Wallis asszony, és másoknak is, akik felvetették e témát! A világűrből látható, hogy földünk felmelegszik. Ezt mind szembetűnőbben jelzi az is, hogy az északi-sarki jégtömeg nyaranta mind erőteljesebben olvad. Ennek riasztóként kellene sivítania, hogy még inkább erősítsük az éghajlat védelmét, de e helyett versenyfutás kezdődött az északi-sarki olaj- és gázmezők kiaknázásáért. Komoly ellentmondások mutatkoznak!

Rettentő nagy szükségünk van az Északi-sark kezelését szabályozó nemzetközi szerződésre. Ennek kiinduló pontja és legfőbb célkitűzése a régió adottságainak megőrzése legyen! Az Antarktiszhez hasonló moratórium révén! Amennyiben az északi jég olvadására pusztán azzal válaszolunk, hogy fokozzuk a foszilis tüzelőanyag-készletek kitermelését, az éghajlatváltozási gondokat csak még inkább súlyosbítjuk.

 
  
MPphoto
 

  Avril Doyle (PPE-DE). - Elnök úr, az Északi-sark mind fontosabb geostratégiai szerephez jut a világban, és most azzal nézünk szembe, hogy a globális éghajlatváltozás közvetlen eredményeként mindeddig elzárt tengeri utak nyílnak meg.

Mindez azonban nem érhet bennünket meglepetésként, hiszen az északi-sarki éghajlat gyorsabban melegszik fel, mint másutt. A hőmérséklet az elmúlt száz évben itt 2°C fokkal emelkedett, míg a világ más részein – átlagban – 0,6°C-os volt a felmelegedés. Ezt a törékeny és sérülékeny ökoszisztémát az erőforrás-éhes, az itteni lehetőségeket kiaknázni akaró nemzetek mind nagyobb nyomás alá helyezik. Nemzetközi rendező eszközök hiányában, semmiféle biztosítékkal nem rendelkezünk arra nézve, hogy e nemzetek tekintettel lesznek a helyi őslakosság fenntartható életformájára vagy az Északi-sarknak a világ éghajlata stabilizálásában betöltött alapvető jelentőségére.

Az Északi-sark döntő szerepet játszik a globális éghajlat stabilizálásában. Felszólítom a Bizottságot, biztosítsa, hogy ez a tény teljes valóságában visszatükröződik az északi-sarki politikáról szóló, kiadásra váró bizottsági közleményben, természetesen az energia- és a biztonságpolitikai témákkal együtt!

Amint arról állásfoglalásunk 9. bekezdése rendelkezik, „az Északi-sarkvidék a világ éghajlatára gyakorolt hatása és egyedülálló természeti környezete folytán különleges figyelmet érdemel az éghajlat-változási keretegyezményben részes felek (COP) 2009-ben Koppenhágában tartandó 15. ENSZ konferenciáján képviselendő uniós álláspont kidolgozásakor”, továbbá amikor az ezen különleges területtel kapcsolatos multilaterális irányítás kereteiről tárgyalunk.

 
  
MPphoto
 

  Libor Rouček (PSE). - (CS) Hölgyeim és uraim, az Északi-sark a föld egyetlen szeglete, amelyre még nem terjed ki semmiféle nemzetközi szabályozás és rendelet. Ugyanakkor az elmúlt időszakban a térség, és annak geopolitikai és stratégiai jelentősége iránti érdeklődés meglepő ütemben fokozódott. Az északi-sarkon lebonyolított kereskedelmi és turisztikai tengeri forgalom megnövekedett. A nyersanyagvagyon iránti érdeklődés fokozódik. Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatást gyakorol a bennszülött lakosság életvitelére és a biodiverzitásra. Mindezen okok miatt, az Északi-sark kérdéseit nemzetközi szintű tárgyalásokon kell rendezni, megkísérelve egy, az 1993. évi Antarktiszi Szerződéshez csatolt Madridi Jegyzőkönyvhöz hasonló, az északi-sark védelmét szolgáló szerződés megkötését. Három északi-sarki állam tagja az EU-nak, és további két állam a közös Európai Gazdasági Térségnek. Ennél fogva az Európai Unióra kulcsszerep vár az Északi-sarkot érintő majdani nemzetközi tárgyalásokon.

Mint hallottuk, az Európai Bizottság északi-sarki politikáját bemutató közleményen dolgozik. Közös állásfoglalásra irányuló indítványunkban arra szólítjuk a Bizottságot, hogy az összes fenti szempontot vegye figyelembe! Létfontosságúnak tartjuk annak biztosítását is, hogy az északi-sark övezete és az északi-sarki óceán fegyveres erőktől és nukleáris fegyverektől mentes zóna maradjon, amint ezt Dianna Wallis asszony az előbb kifejtette. Arra is felszólítjuk a Bizottságot, gondolja végig esetleg egy különleges északi-sarki részleg felállítását, amelynek feladata e célok megvalósítása és a gondok kezelése lenne!

 
  
MPphoto
 

  Richard Seeber, előadó. (DE) Elnök úr, amint annak – bizonyára – mindannyian tudatában vagyunk, még ha rendelkezünk is némi tájékozottsággal, az északi-sark egészében, a szó legvalódibb értelmében, és amennyire a nemzetközi jog ezt megengedi, még mindig terra incognitanak tekinthető. Képviselőtársam, Kelam úr a tengeri forgalomra vonatkozó szabályozás hiányára tett például utalást.

Továbbá, ha a természeti kincseket számításba vesszük – becslések szerint a világ olaj- és gáztartalékainak 22%-a található az Északi sarkon – láthatjuk, hogy ez a térség hatalmas jelentőséggel bír Európa jövője tekintetében. Ezért különösen fontos ennek az állásfoglalásnak Wallis asszony vezényletével történő beterjesztése.

Most elsődlegesen a Bizottság dolga egy terv, egy különleges célokat és intézkedéseket tartalmazó stratégia benyújtása. Véleményem szerint, ez még hiányzik. Noha az emberek már felébredtek, és elkezdtek foglalkozni a gondokkal, még hiányzik a stratégiai eligazítás. Itt nem kívánunk második legjobbak lenni! Az Északi-sarkot határoló néhány állam, s különösen Oroszország, megkísérli kihasználni ezt a tényt, nekünk pedig rendkívül nehéz megfelelő ellenlépéssel válaszolni egy olyan kiemelkedő hatalomnak, mint amilyen Oroszország is, ha túl sok időt pocsékolunk el.

Európa, mint közösség, nem vetheti magát alá a tagállami céloknak. Ez olyan térség, amely minden tekintetben érdekeltségi területünk, és elfogadhatatlan számunkra az, hogy egyes tagállamok előnyt húzzanak a KKBP hiányosságaiból. Európa egészének közös érdekei jóval fontosabbak ennél.

Ezért ismét felszólítom a Bizottságot, minél gyorsabban terjesszen a Parlament elé megvitatásra egy pontos, célirányos stratégiát. Túl sok forog kockán ahhoz, hogy elvesztegessük az időt!

 
  
MPphoto
 

  Vladimír Špidla, a Bizottság tagja. (CS) Elnök úr, hölgyeim és uraim, úgy vélem, a vita már egyértelműen jelzi, hogy itt olyan kérdésről van szó, amely alapvető stratégiai érdekeket érint, közeledjünk bár ahhoz a környezetvédelem, vagy éppen a geopolitika oldaláról. Azt is sugallja, hogy nincs már sok időnk, és világosak az okok, amelyek miatt az Európai Uniónak politikáját ki kell alakítania. Amint az is egyértelmű, hogy egyes javaslatok bonyolultak, és az északi-sarki általános helyzet rendkívül összetett mind az Európai Unió, mind a nemzetközi jog oldaláról közelítve e kérdéshez. Például, emlékeznünk kell arra, hogy a legfontosabb országok, így Norvégia, Izland, Grönland és az Orosz Föderáció nem tagjai az Európai Uniónak, következésképpen a mi stratégiánk nem terjedhet ki parti vagy szárazföldi jogok gyakorlására.

Ettől a tény még tény marad, és a stratégiát ki kell alakítanunk. Mindenesetre, a Bizottság már dolgozik egy ilyen stratégián, és a kapcsolódó közleményt igen hamar, tulajdonképpen az elkövetkező hetekben előterjesztjük. Hölgyeim és uraim, nincs elegendő időm arra, hogy minden észrevételükre válaszoljak, de jegyzeteltem, és a Bizottság figyelembe is veszi gondolataikat. Azzal együtt, hogy amint azt röviden megpróbáltam elmagyarázni, egyes kérdések rendkívül bonyolultak és rendkívül összetettek.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. − Három állásfoglalás-tervezet(1) érkezett az eljárási szabályzat 108. cikkének (5) bekezdésével összhangban.

A vitát berekesztem.

A szavazásra holnap kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (142. cikk)

 
  
MPphoto
 
 

  András Gyürk (PPE-DE), írásban. (HU) Az Északi-sark az elmúlt években az éghajlatváltozás egyik szimbólumává vált. A térség mindemellett – kiaknázatlan nyersanyagkészletei miatt – csakhamar nemzetközi konfliktusok középpontjában találhatja magát. A régió felértékelődését az is jelzi, hogy van olyan állam, amelyik egyértelmű jelét adta, igényt tart a területre.

Az Európai Parlamentnek nem feladata, hogy földrajzi vitákba bonyolódjon a térség hovatartozásáról. Pár tényezőre azonban szeretném felhívni a figyelmet.

Először is, ha vannak rendezetlen kérdések, akkor azok megoldása csak jogi és diplomáciai eszközökkel, nem pedig zászlók kitűzése révén lehetséges. Úgy véljük, hogy a jelenlegi nemzetközi szabályozás, bár korántsem tökéletes, keretet adhat a kérdés diplomáciai úton történő rendezéséhez.

Másfelől, figyelembe véve a növekvő európai keresletet, az északi póluson lévő kiaknázatlan energiaforrások hozzájárulhatnak az európai ellátás biztosításához. Ki kell jelentenünk ugyanakkor, hogy a kitermelés nem bonthatja meg a térség biológiai egyensúlyát: a környezetvédelmi szempontoknak minden körülmények között érvényesülniük kell. Úgy vélem, hogy a jelenlegi nemzetközi jogszabályok még nem biztosítják megnyugtatóan mindezt.

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az Északi-sark térségében fellelhető készletek kiaknázása várhatóan csak kiegészítő szerepet játszik majd Európa energiaellátásában. Ezek a források már csak ezért sem válthatják ki az megújuló energiaforrások elterjedését és az energiahatékonyság javítását célzó intézkedéseket.

 
  

(1) Lásd a jegyzőkönyvet

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat