Elnök. − A következő napirendi pont De Sarnez asszony jelentése (A6-0294/2008) a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében, a harmadik országokkal történő együttműködésen keresztül a felsőoktatás minőségének javítására és a kultúrák közötti megértés előmozdítására irányuló cselekvési program (Erasmus Mundus) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (2009-2013. [COM(2007)0395 – C6-0228/2007 – 2007/0145)COD)]
Marielle De Sarnez, előadó. − (FR) Elnök úr, ma este az Erasmus Mundus 2009-2013 programot tárgyaljuk, amelyről végre sikerült megegyeznünk a Tanáccsal. Ilyenformán a program 2009. januárban hatályba léphet majd, a diákok pedig a szeptemberben kezdődő tanévtől részesülhetnek előnyeiben. Itt szeretnék köszönetet mondani valamennyi képviselőtársamnak, akik a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság, a Költségvetési Bizottság, a Fejlesztési Bizottság és a Külügyi Bizottság véleményének előadói voltak, valamint a Kulturális és Oktatási Bizottságba tartozó képviselőtársaimnak. Természetesen az Európai Bizottságnak is szeretnék köszönetet mondani. Ugyancsak köszönet illeti az Erasmus Mundus Szövetség elnökét és a végrehajtó ügynökségeket, akik szaktudásukkal és mindenekelőtt tapasztalataikkal segítettek bennünket.
Szinte napra pontosan öt évvel az Erasmus Mundus elfogadása után örömmel mutatom be Önöknek ezt a második generációs programot, amelynek célja továbbra is a kiválóság támogatása az európai felsőoktatásban, lehetővé téve, hogy a legtehetségesebb nem uniós országokból és Európából származó diákok legalább három egyetemen vehessenek részt magas szintű közös programokban, valamint hogy jó fogadtatásban és jelentős ösztöndíjakban részesüljenek.
Az előző program számadatai önmagukért beszélnek: 2004 és 2008 között 103 mesterképzést választottak ki és hagytak jóvá, több mint 6000 hallgató részesült Erasmus Mundus ösztöndíjban, az EU-n kívüli országokból több mint ezer tanár érkezett az európai egyetemekre, és Európából, illetve Európán kívülről 400-nál is több felsőoktatási intézmény vett részt a programban.
Az új program három cselekvésből áll. Az első a doktori képzések előtt nyitja meg a programot, és az európai diákok számára azt is lehetővé fogja tenni, hogy ösztöndíjban részesüljenek, ami bár alacsonyabb lesz. A második kizárólag a nem uniós országok felsőoktatási intézményeivel való partnerségekre vonatkozik, a harmadik pedig a nemzetközi szinten lebonyolítandó tájékoztatási kampányt foglalja magában. A költségvetés 950 millió euro. Az összehasonlítás kedvéért, az első program költségvetése csak 230 millió euro volt.
A Parlamentnek köszönhetően történt néhány rendkívül fontos fejlesztés a programban, és ezekre szeretném most felhívni az Önök figyelmét, hogy bizonyos értelemben elismeréssel adózzak Önök előtt. Az első fejlesztés az, hogy a diákok kiválasztásának kritériumai most már az egyetemi kiválósági kritériumok, és ez a partnerségeken belül is igaz. A második, hogy tiszteletben fogják tartani a földrajzi megoszlási kritériumokat, a minél kiegyensúlyozottabb képviselet elérése érdekében. A harmadik, hogy be fogják tartani a férfiak és nők közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elvét. A negyedik, hogy meg kell majd szüntetni az adminisztratív akadályokat és eljárásokat, különösen a vízumokkal kapcsolatban. A tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy megkönnyítsék a vízumkiadást a nem uniós országból származó, több uniós tagállamban mozgó diákok számára. Különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk ennek a pontnak, noha a Tanáccsal folytatott tárgyalásainkban ezt nem volt könnyű elérni.
A következő, hogy ösztönözni fogják az idegen nyelvek tanulását a fogadó egyetemeken. A doktori képzésekben legalább három különböző európai ország intézményei fognak részt venni. Ez nagyfokú változatosságot nyújt majd a kutatási témák és a lehetséges disszertációk terén, és sokkal változatosabb mobilitási lehetőségeket fog kínálni. Az ösztöndíjak jobban fognak igazodni, és figyelembe fogják venni a beiratkozási díjakat (tandíj) is, valamint a hallgató tanulmányaira fordított becsült kiadásokat. A munka a dán állandó képviselettel és a dán oktatási minisztérium tandíjszakértőjével szoros együttműködésben zajlott, ami lehetővé tette, hogy mindenki számára elfogadható kompromisszumra jussunk. Ösztönözni kell a köz- és magánszféra közötti partnerségeket az egyetemekkel, és külön figyelmet kell fordítani az agyelszívás kérdésére. A 2. cselekvés keretében a pénzeszközök céljának meghatározása és felhasználása a fejlesztési és a külpolitikai eszközök célkitűzéseivel összhangban fog történni. Az egyetemek rendelkezésére álló információ érthetőbb lesz. Végezetül pedig részletesebb lesz a két év múlva kitöltendő értékelési jelentés, amelyet cselekvések és földrajzi területek szerinti bontásban kell elkészíteni.
Hölgyeim és uraim, befejezésül annyit mondanék, hogy az Erasmus Mundus egy jó program, és ezekben a nehéz időkben pozitív képet alakít ki Európáról. Ezért remélem, hogy a Parlament elfogadja, ezzel diákok, egyetemi oktatók és kutatók sokaságának kívánságát teljesítve mind Európában, mind szerte a világon.
Ján Figeľ, a Bizottság tagja. − Elnök úr, örülök, hogy itt lehetek, és ismét jelezhetem, mennyire hálás vagyok az oktatási agenda, konkrétan a következő öt évre szóló második Erasmus Mundus program iránti, nagyon erős politikai támogatásért. Úgy vélem, egy első olvasatra történő megállapodás elérése e támogatás határozott megerősítésének tekinthető.
Különösen szeretnék köszönetet mondani az előadónak, Mariella De Sarnez asszonynak, de rajta kívül a Kulturális és Oktatási Bizottságnak és más bizottságoknak is, konkrétan a Külügyi Bizottságnak és a Fejlesztési Bizottságnak mint a megerősített együttműködésben részt vevő partnereknek.
Amint az előadó elmondta, ez a program világszínvonalú. Egyszerre támogatja a kultúrák közötti megértést és az emberek közötti kapcsolatokat. A program létrehozása óta Európában több mint száz közös mesterképzési programunk volt. A hallgatók és egyetemi oktatók között 7000-nél is több ösztöndíjat osztottunk szét. A megemelt költségvetéssel pedig, amint arról már volt szó – itt ismét külön köszönet illeti a Parlamentet és a Tanácsot – szerintem eleget tudunk majd tenni a program iránti növekvő igénynek és lelkesedésnek. A program második fázisa gondoskodni fog a meglévő cselekvések folytatásáról, de újításokat is hoz. Vannak új elemek, ami azt jelenti, hogy a program alkalmazási körét kiterjesztjük a doktori szintre; ezután a harmadik országok egyetemei is részt vehetnek a közös programokban; lesznek a tanulmányok egészére szóló ösztöndíjak a közös mester- és doktori képzésre járó európai diákok részére.
Mint már elmondtuk, az „Erasmus Mundus külső ablakok” avagy „együttműködési ablakok” egy házba, illetve egy fedél alá kerülnek. Folytatódni fognak az e cselekvés keretében alapított partnerségek: a felsőoktatás minden szintjén lehetővé fogják tenni a know-how átadását és a diákok és professzorok cseréjét. Természetesen továbbra is tiszteletben fogják tartani az érintett országok igényeit és prioritásait, ezáltal járulva hozzá fejlődésükhöz.
Befejezésül csak annyit mondanék, hogy meg vagyok elégedve amiatt, hogy a Parlament és a Tanács az általunk javasolt formában támogatni tudta ezt a programstruktúrát, és külön örülök az értékes hozzájárulásoknak, mint például a vízumok vagy a hátrányos helyzetű csoportok ügyében, illetve a doktori képzések minimumkövetelményei kérdésében.
Végezetül hadd gratuláljak a Parlamentnek az elvégzett munkához, mivel feladata nem volt könnyű. Mi, azaz a Bizottság, teljes mértékben egyetértünk az elért megállapodással, amint azt a De Sarnez asszony, Pack asszony, Novak asszony, Prets asszony és Trüpel asszony által benyújtott kompromisszumos módosítások is tükrözik. Amint lezárul a hivatalos jogalkotási eljárás, elindítjuk a pályázati felhívásokat, hogy biztosítsuk a meglévő kurzusok zökkenőmentes folytatását és az új programok kiválasztását.
Samuli Pohjamo, a Külügyi Bizottság véleményének előadója. − (FI) Elnök úr, a Külügyi Bizottság véleményének előadójaként a program külpolitikai vonatkozásaival szeretnék foglalkozni. Az erre szolgáló pénzeszközök az európai szomszédsági és partnerségi eszközből és az előcsatlakozási támogatási eszközből származnak.
A Külügyi Bizottság által benyújtott módosításokkal azt próbáltuk elérni, hogy a program céljai tükrözzék ezeket a politikai prioritásokat. A bizottság emellett mindenkit emlékeztetett a Parlament ahhoz való jogára, hogy nyomon kövesse a közös támogatás végrehajtását, és a vízumpolitika javítására szólított fel. A bizottság módosításai közül sokat felvállaltak, amiért szeretnék köszönetet mondani az előadónak, De Sarnez asszonynak és a Kulturális és Oktatási Bizottságnak. Hangsúlyoznám továbbá a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodás és az 1999/468/EK határozat, és különösen annak 8. cikke fontosságát, amelynek értelmében a Bizottságnak konzultálnia kell az Európai Parlamenttel.
Végezetül szeretnék újból emlékeztetni minden jelenlévőt az EU értékeire és külpolitikai céljaira a program végrehajtásában, valamint a programról szóló jobb tájékoztatás szükségességére harmadik országokban.
Alessandro Battilocchio, a Fejlesztési Bizottság véleményének előadója. – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani az előadónak, De Sarnez asszonynak, aki kitűnő összefoglaló jelentést állított össze, annak ellenére, hogy a Bizottság és még inkább a Tanács nem mindig mutatkozott nyitottnak a Parlamenttől érkező kérésekkel szemben.
A Fejlesztési Bizottság egyhangúlag hagyta jóvá a jelentésemet. Észrevételeink némelyikét elfogadták, más pontok esetében még mindig nem vagyunk teljesen elégedettek. A felelősségérzettől vezérelve azonban a visszalépést választottuk, mivel szerintünk az a legfontosabb, hogy az egész csomag első olvasatra jóváhagyást nyerjen, és ezáltal a program jövő január 1-jén garantáltan elkezdődhessen.
Nagyszerű dolog, hogy a diákok támogatása négyszeresére emelkedett, de szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy egy jelentős összeg a fejlesztésre szánt forrásokból lett átcsoportosítva: a fejlesztési együttműködési eszközből (DCI) és a cotonou-i megállapodásból. Ezért ügyelni fogunk arra, hogy megköveteljük az átfogó jogszabályi keret abszolút mértékű betartását, különösen a DCI-vel kapcsolatban. Jelen pillanatban mindenesetre szeretnék minden jót kívánni annak a sok európai, illetve a világ más részeiről érkező fiatalnak, akik a barátság és a közösség szellemében, a tudás és a fejlődés iránti vágytól vezérelve részesei lesznek ennek a fantasztikus oktatási élménynek.
Teresa Riera Madurell, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményének előadója. – (ES) Elnök úr, biztos úr, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságban úgy véljük, hogy a program első szakaszának sikere a nők részvételét tekintve nem volt annyira biztató: bár a hallgatók 44%-a nő volt, a részvétel országtól függően nagyon változatosan alakult, az egyetemi oktatók körében pedig mindössze 22% volt a nők aránya, ami véleményünk szerint elfogadhatatlan.
A második szakaszban ezért kettős célunk lesz: először is, az oktatáshoz való egyenlő jog védelme az igazságos, demokratikus társadalmak érdekében, másodszor pedig a nők részvételének növelése, hogy megelőzzük a tehetségek elfecsérlését a tudomány és a kultúra terén. Ez mind úgy érhető el, ha bevezetjük a nemek szempontjából érzékeny kiválasztási kritériumokat, a nemek kiegyensúlyozott képviseletét a program bizottságában és a nemek szerinti adatokat az értékelési jelentésekben.
Tudjuk, hogy a nők helyzete sok országban hátráltatja a nemek közötti egyenlőség magasabb fokának elérését, de úgy érezzük, e tekintetben a Bizottság részéről további erőfeszítésre van szükség.
Gratulálok az előadónak!
Ljudmila Novak, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (SL)Az Erasmus Mundus program megvitatásában sok bizottság vett részt, így az előadónak nem volt könnyű dolga a kompromisszumos megoldások keresésekor. Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportjában határozottan támogatjuk a program mielőbbi, első olvasatra történő elfogadását, hogy az újévben megkezdhessük a végrehajtását.
A globális fejlődés megköveteli a szaktudás és a tudományos eredmények kicserélését, akárcsak a fiatal kutatók aktív szerepvállalásra való ösztönzését. Ez a program támogatja a kiválóságot és a nemek egyenlő képviseletét, valamint a fogyatékkal élők számára is lehetővé teszi az egyenlő alapon történő részvételt.
Bár szeretnénk harmadik országokból is idevonzani a fiatal kutatókat, ezzel nem szabad ösztönöznünk az agyelszívást azokból az országokból, ahol már így sincs elegendő képzett szakember a saját szükségleteik ellátására a szegénység csökkentéséért folyó küzdelemben. Túl gyakori jelenség, hogy az egyik kezünkkel segélyt adunk, a másikkal viszont még annál is többet veszünk el, mint amennyit adtunk.
Akárcsak más esetekben, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja e program esetében is határozottan támogatja az adminisztratív akadályok csökkentését és a vízumkiadás rendszerének javítását, hogy a legjobb diákok és kutatók kizárólag tanulmányaikkal és a szakterületükön végzett kutatásaikkal foglalkozhassanak, és ne kelljen adminisztratív akadályokkal bajlódniuk, amelyek esetleg meggátolhatják tanulmányaik megkezdését.
Lissy Gröner, a PSE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, az Erasmus Mundus program támogatásával az Európai Parlament a megfelelő jelzést közvetíti ezekben a válságos időkben. Az oktatás révén megvalósuló szorosabb összefogás és az EU mint a tanulás világszintű kiválósági központjának fejlesztése a szociális demokrácia hagyományos követelései közé tartoznak.
Az erre az időszakra szóló 950 millió eurós költségvetés azonban szerénynek tűnik, különösen ha összehasonlítjuk azzal a több százmilliárddal, amelyet most a bankvezetők kudarcai következtében költenek el.
A program első szakaszának hátterében húzódó célkitűzést, a kiválóságot tovább kell vinni. Az új program emellett törekszik a kultúrák közötti megértésre és együttműködésre a harmadik országokkal, a felsőoktatás terén pedig igyekszik fellendíteni fejlődésüket. Az első kezdeményezéssel összehasonlítva a legfontosabb újdonság a közös doktori programok szerepeltetése, a támogatások növelése és a harmadik országok egyetemeivel való intenzívebb strukturális együttműködés.
Mindhárom területen történt előrelépés. A mesterképzési és doktori programok célja, hogy előmozdítsák az európai felsőoktatás kiválóságát a világban. Ebben is történt előrehaladás. Figyelembe vették a harmadik országokból származó diákokra fordított megnövelt kiadásokat, és – előadónk tárgyalási készségeinek köszönhetően – javultak azok a fő kritériumok, amelyeket a Parlament be akart vezettetni az Erasmus Mundus III-ba.
Céljaink – a földrajzi egyensúly, a nemek egyensúlya, a vízumjellegű akadályok megszüntetése – elnyerték a Tanács támogatását. A „Youth” programmal már sikert értünk el e téren, és most az Erasmusszal is ezt kell itt tennünk.
ELNÖKÖL: MR BIELAN alelnök
Hannu Takkula, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (FI) Elnök úr, Figel' biztos úr, mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani kiváló előadónknak, De Sarnez asszonynak ezért az Erasmus Mundus programért. Amint az imént a biztos úr is rámutatott, nagyon igaz, hogy ez egy fontos program: ez egy példaértékű program. Egyike azoknak a sikertörténeteknek, amelyeket az Európai Unióban létre tudtunk hozni, nyomon követhettünk és végrehajthattunk, és úgy hiszem, a program ebben az új formában tovább fog bővülni, és még sikeresebb lesz.
Most a harmadik országokban élő diákoknak is lehetőséget adunk arra, hogy csatlakozzanak a programhoz, segítségével növeljék ismereteiket és készségeiket, majd pedig hazájukba visszatérve ott is az ország jóléte érdekében tevékenykedjenek. Fontos, hogy a fejlesztési együttműködés és a társadalmi szempont alapvető összetevővé váljon, mivel az európai hozzáállásnak olyannak kell lennie, hogy készségesen adjunk magunkból más kontinenseknek is, ezáltal szolgálva nemcsak Európa, de az egész közös világunk építését.
A fiatal kutatók, a fiatal hallgatók és az oktatók haladnak majd az élen, amikor a lisszaboni stratégia célkitűzéseivel összhangban építjük Európát. Innováció, kutatás, hozzáadott érték teremtése – ezekre van szükségünk, ha gondoskodni akarunk arról, hogy a gazdasági növekedés az elkövetkező évtizedekben fenntartható legyen.
Ez a program külön figyelmet fordított az egyenlőség kérdésére. Fontos, hogy biztosítsuk az egyenlőség megőrzését, és hasonlóképpen fontos biztosítani, hogy a fogyatékkal élők is teljes mértékben részt tudjanak venni ezekben a programokban. Sok beszédben elhangzott már, hogy az egyik aggályunk a bürokráciához és a vízumpolitikához kötődő korábbi problémákkal kapcsolatos, de remélhetőleg a magunk részéről ezeket is meg tudjuk szüntetni, és ezáltal biztosítjuk, hogy a program nagyon gyorsan eredményeket érjen el. Így hamarosan szemtanúi lehetünk a programnak köszönhető sikertörténeteknek.
Köszönöm, elnök úr és De Sarnez asszony. Ez egy kitűnő munka, amely érdemes a folytatásra.
Mikel Irujo Amezaga, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (ES) Biztos úr, De Sarnez asszony, úgy hiszem, az Önök konszenzuskeresési hajlandósága a bizottságból gyakorlatilag egyhangú köszönetet és elismerést váltott ki, és ugyanez történik most itt is.
Mint azt beszédében elmondta, a program számos céljának egyike, hogy pozitív képet közvetítsen. Véleményünk szerint a jelentés kedvező eredményének tekinthető, hogy sikeresen megtalálta az egyensúlyt az eredeti javaslatban kiválóságnak nevezett fogalom és a fejlesztési együttműködés valódi jelentése között. Érzésem szerint a módosítások világosan tükrözték e kiválóság szükségességét, hogy elkerülhessük az agyelszívást. E téren sikerült átfogó konszenzust elérnünk, amit egyértelműen e jelentés pozitív eredményének tekintünk. A másik pozitívum, hogy az ösztöndíjak odaítéléséről szóló bekezdés mindvégig az erősebb ellenőrzés mellett érvel, ami eredetileg szintén a képviselőcsoportunk módosítása volt, és amely elfogadást nyert. Ezért ismételten köszönöm De Sarnez asszonynak, és a bizottságnak is gratulálok a jelentéshez.
Koenraad Dillen (NI). - (NL) Elnök úr, holnap nyomatékosan ez ellen a jelentés ellen fogok szavazni, mivel az Erasmus Mundus program jelenlegi formájában számomra teljességgel elfogadhatatlan. Elfogadhatatlan amiatt, hogy túl nagymértékben részesíti előnyben az EU-n kívülről származó diákokat az európai diákokkal szemben.
A számok végső soron önmagukért beszélnek. A program 2004-es elindulása óta mintegy 4150, Unión kívüli diák vett benne részt. A támogatás összege egyéves kurzus esetén 21 000 EUR, két évre 42 000 EUR. Ez azt jelenti, hogy az Unión kívülről származó diákok részvételének költsége nem kevesebb, mint 161 850 000 EUR.
Az a nagyjából 200 uniós diák, aki részt vett a programban, átlagosan mindössze 3100 eurós támogatást kapott az Európán kívüli tanulmányaihoz. Ez a teljes költségeket tekintve csak 620 000 eurót jelent.
Nos, az ilyen jellegű megkülönböztetés számomra elfogadhatatlan, ezért a program kiterjesztését összességében helytelennek találom.
Manolis Mavrommatis (PPE-DE). - (EL) Elnök úr, biztos úr, azzal szeretném kezdeni, hogy gratulálok az előadónak a kiváló munkához és a többi bizottság munkájának sikeres összehangolásához. 2004 és 2008 között 4424 ösztöndíjat ítéltek oda harmadik országokból származó diákoknak, és 323 egyetem vett részt ebben a programban. Ebből nagyjából képet kaphatunk a méreteiről.
Az új Erasmus Mundus programnak igazodnia kell a mobilitás iránti megnövekedett kereslethez, ugyanakkor fenn kell tartania a színvonalat. Szerintem abszolút létfontosságú az európai posztgraduális és doktori hallgatóknak szóló ösztöndíjak odaítélése, hogy növeljük a mobilitást Európában és a harmadik országokban, tekintettel arra, hogy a mozgásukra a múltban időbeli korlátok vonatkoztak.
Abban is egyetértek az előadóval, hogy az ösztöndíjak meghatározásakor figyelembe kell venni a beiratkozási díjak nagyságát, a tanulmányok általános költségeit és a diák létfenntartási költségeit a célországban. Végezetül a Bizottságnak meg kellene vitatni annak lehetőségét, hogy speciális ösztönzőket nyújtson az olyan országoknak, mint Görögország, Ausztria, Szlovákia és az Európai Unió új tagállamai úgy általában, amelyek nincsenek kellőképpen reprezentálva az Erasmus Mundus szövetségekben. Ez hozzásegít majd egy harmonikusabb politikához az oktatási mobilitás megerősítésére az Európai Unióban.
Christa Prets (PSE). – (DE) Elnök úr, biztos úr, örvendetes fejlemény, hogy öt év – a program időtartama – elteltével máris látjuk a fejlődést, így egy fázissal tovább tudunk lépni úgy lényegi, mint pénzügyi szempontból.
A Parlament általában nem szokott ennyire lelkesedni, hogy már az első olvasatra elfogadjon egy jelentést, de úgy vélem, ez a jelentés olyan jól van megírva, és tartalmát olyan határozottan támogathatjuk, hogy most fontosabb számunkra, hogy első olvasatra lezárjuk, mint hogy akadályozzuk a projektet. A diákok közül senki nem értené, miért van szükségünk még egy második olvasatra. Szerintem nagyon fontos, hogy támogassuk a kultúrák közötti megértést és a harmadik országokkal való együttműködést, ahelyett hogy – mint néhány képviselőtársunk teszi itt a Házban – finnyásan idézgetnénk a számokat, hogy mi mennyi hasznot hoz nekünk. A csere mindig előnyökkel járt, és mindig nyertünk vele. Ez egy győztes–győztes helyzet. Bármilyen, ettől eltérő hozzáállás csak a szűklátókörűségről és a kicsinyességről tanúskodik.
Az is fontos, hogy javítsunk a program népszerűsítésén, hogy még többet hirdessük az alacsony részvételi aránnyal rendelkező országokban, hogy különböző dolgokat leegyszerűsítsünk. A vízumkérdésről való megállapodás nagyon fontos és alapvető, akárcsak a minden országban egységes beiratkozási díjak. Több összehasonlítási lehetőségre és több egyszerűsítésre van szükség, hogy még tovább tudjuk vinni ezt a projektet. Természetesen az összes ország részéről a lehető legnagyobb földrajzi jelenlétre van szükség, hogy a projekt még sikeresebb lehessen.
Nagyon büszkék lehetünk erre az öt évre, a jövőben pedig bizonyosan még nagyobb előrehaladást fogunk elérni. Ez összhangban van a csere témájával és a Kultúrák Közötti Párbeszéd 2008-as Európai Évével, amely nem korlátozódhat a különböző tárgyalásokra, hanem a gyakorlatba is át kell kerülnie.
Ramona Nicole Mănescu (ALDE). - Elnök úr, szeretnék gratulálni De Sarnez asszonynak ehhez az igen átfogó jelentéshez és a benne megfogalmazott nemes célokhoz. Nagyon fontos, hogy ez a program hozzá fogja segíteni a magasan képzett diákokat és egyetemi oktatókat ahhoz, hogy képesítéseket és tapasztalatot szerezzenek az Európai Unióban, és ezáltal eleget tudjanak tenni a munkaerőpiac követelményeinek, és a partnerség egyedi keretein belül arra ösztönzi őket, hogy származási országukba hazatérve megosszák tapasztalataikat vagy a tanultakat.
Szeretném hangsúlyozni, hogy az Erasmus Mundus a felsőoktatási intézmények között még szervezettebb nemzetközi együttműködést fog biztosítani – az Európai Unió és a harmadik országok közötti mobilitás növekedésének köszönhetően –, ezáltal az európai felsőoktatás hozzáférhetőségét és ismertségét egyaránt javítva a világban. Hangsúlyozom, hogy ezt a programot a felsőoktatási kiválóság célkitűzésével és a kiegyensúlyozott földrajzi képviselettel összhangban kell végrehajtani, kerülve bizonyos európai országok alulreprezentáltságát, de ugyanígy kerülve az ázsiai diákok túlzott reprezentációját is, például a földközi-tengeri vagy az AKCS-országokból származó diákok rovására.
Rodi Kratsa-Tsagaropoulou (PPE-DE). - (EL) Elnök úr, biztos úr, először szeretnék gratulálni az Ön szorgalmához és a most bemutatott új programhoz. Ugyancsak gratulálni szeretnék az előadónak, De Sarnez asszonynak, valamint munkatársaimnak, akik sokat dolgoztak azon, hogy egy jobb javaslatot és jó megállapodást érjenek el. Hadd hívjam fel a figyelmet a program fontosságára az európai mobilitás szempontjából, abból a szempontból, hogy segítségével az európaiak megismerkedhetnek a külvilággal, Európa pedig nagyobb szerepet kaphat a modern világ fejlődésében és a kultúrák közötti párbeszédben.
Arra is hadd emlékeztessem a Házat, hogy ez a program csak kiegészítőként működhet – és itt minden lehetőséget hasznosítanunk kell, átfedések nélkül – a rendelkezésünkre álló két fontos új eszközhöz, az Euro-Mediterrán Egyetemhez és az Európai Innovációs és Technológiai Intézethez képest.
Szeretném továbbá felhívni a figyelmet arra, hogy a minőségi értékelést és elemzést is mérlegelnünk kell a számok mellett, amelyek néha kedvezőek, máskor kedvezőtlenek. Meg kell vizsgálnunk azokat az országokat, amelyek nem vettek részt benne, és azt, hogy miért nem, mivel az Erasmusra való pályázás, a programhoz való viszonyulás és az értékelésének módszerei egyetemenként tényleg nagyon különbözőek.
Így tehát nagy kár, hogy ezek a lehetőségek az oktatási intézményeknél alkalmazott rossz értelmezés vagy hozzáállás, illetve a különböző országokban előforduló bürokratikus problémák miatt vesznek el.
Silvia-Adriana Ţicău (PSE). - (RO) 2004-ben 2,5 millió diák tanult más országokban, de 70%-uk valójában összesen hat országban tanult. 2007-ben az Európai Unió GNP-jének 1,84%-át fordították kutatásra és innovációra. Mondanék még néhány számadatot: a kutatás-fejlesztésre kijelölt összegek 81%-át az ipar ágazatában használták fel, de az ipari vállalatok közül csak 42% vett részt innovációs tevékenységekben. Ez azt jelenti, hogy ha versenyképes gazdaságot akarunk, kutatókra és mester- vagy doktori diplomával rendelkező emberekre van szükségünk.
Tovább kell folytatnunk az Erasmus programot. Ki kell terjesztenünk a programot, hogy a doktorképzésre is vonatkozzon. Emellett több támogatást kell elkülönítenünk a programban az európai résztvevők számára. Szeretném hangsúlyozni, hogy az új Erasmus Mundus program nagy jelentőséget tulajdonít az idegen nyelvek tanulásának. Befejezésül azt szeretném mondani, hogy a fiatal vállalkozóknak szentelt Erasmus-részleg számára is több forrást kellene kiutalni.
Zita Pleštinská (PPE-DE). – (SK) Biztos úr, a vasfüggöny leomlása óriási lehetőségeket nyitott meg a 27 államból álló Európa fiataljai előtt, különösen az oktatás területén. A neves európai egyetemeken tett cserelátogatások PhD-kurzusok megszüntetik a kommunikációs akadályokat, ezért nagy érdeklődéssel hallgattam az előadó és Figeľ biztos által elmondott részletes információkat.
Emlékszem a diákéveimre, amikor szlovák hallgatóként lehetőséget kaptam arra, hogy a budapesti egyetem építészeti karán tanuljak. Irigykedve bámultam diáktársaimat, akik Párizsba mehettek szakmai gyakorlatra. Én nem tudtam francia vízumot szerezni. Hála az égnek, a mi gyerekeinknek már nincsenek ilyen problémái.
Szeretnék ezért én is csatlakozni azon képviselőtársaimhoz, akik a harmadik országokból származó diákoknak szóló vízumrendszer egyszerűsítése mellett emeltek szót – az Ukrajnából, Belaruszból, Grúziából és Moldovából származó hallgatókra gondolva, akik szeretnék megismerni, hogyan élnek diáktársaik az EU-ban. Ez egyértelműen jelezné a felsorolt országoknak, hogy szeretnénk, ha közelednének az EU-hoz.
Marusya Ivanova Lyubcheva (PSE) - (BG) Elnök úr, biztos úr, különösen fontos számunkra, hogy kiterjesszük az Erasmus Mundus program hatókörét azáltal, hogy megpróbáljuk hatékony eszközzé tenni a tagállamok és a földrajzi hatókörébe tartozó más országok felsőoktatási színvonalának emelésére. Ha a munkaerőpiac számára különösen fontos az emberi erőforrások mobilitásának biztosítása, az egységes oktatási és gazdasági térségnek gondoskodnia kell a képesítések megszerzéséhez a mobilitásról.
Szeretnék gratulálni a Bizottságnak és az előadónak azon törekvéseikhez, hogy a kiterjesztett program végrehajtásában eredményeket tudjanak felmutatni. A program az okok egyike, egyben lehetőség is arra, hogy hasonló tartalmú oktatási programok jöjjenek létre, amelyek nemcsak elősegítik a folyamatot, de ahhoz is hozzájárulnak, hogy a jövőben egyre több egyetemet végzett és PhD diák legyen, és eleget tudjanak tenni az EU gazdasági prioritásaihoz igazodó oktatás követelményeinek. Az általános fejlődés egyik garanciája az integráció az oktatásban. A program annál is inkább időszerű, mert a doktori programok iránt a közelmúltban sok országban visszaesett az érdeklődés, és megváltozott a felsőoktatás igénybevételének és biztosításának környezete is.
Köszönöm a figyelmet.
Mihaela Popa (PPE-DE). - (RO) Amikor az Erasmus Mundusról beszélünk, a gondolkodásmódok cseréjéről beszélünk, egy olyan jellegű cseréről, amelyet kifejezetten a mobilitás, a véleménycsere és a soknyelvűség ösztönzése, valamint – ahogy a biztos úr már mondta – személyek közötti kapcsolatok révén lehet megvalósítani.
Az Erasmus Mundus azért olyan fontos a hallgatóknak, doktori hallgatóknak és előadóknak, mert egy mobilis Európában élünk, ahol minden ország megtartja saját identitását, eközben azonban igyekszik megismerni és megérteni a körülötte élőket is. Rendkívül fontos az információhoz való időszerű, megfelelő és professzionális hozzáférés, ha arra törekszünk, hogy a diákok maradéktalanul élni tudjanak az Európai Unióban kínálkozó lehetőségekkel.
Ezért nyújtottam be módosítást ehhez a jelentéstervezethez, egy mobilitási rendszer létrehozását kérve a mesterképzési programokhoz, benne egy Erasmus Mundus európai információs portállal. Ez a program elsősorban az Európai Unió alapjául szolgáló értékek nyilvános népszerűsítése miatt fontos. Ezalatt az emberi jogok tiszteletben tartását, a társadalmi sokféleséget, a toleranciát és végül, de nem utolsósorban a békét értem, amelyre oly nagy szükségünk van ezen a bolygón.
Dumitru Oprea (PPE-DE). – (RO) Az Erasmus program keretében történő mobilitás kérdésével kapcsolatban a romániai Iaşi város rádióadói ma reggel rendkívüli eseményeket harangoztak be a szerdai napra. 17-nél is több országból több mint 100 fiatalt várnak az egyetem előadótermébe, ahol az egyetem vezetősége és a közösséghez tartozó fiatalok hagyományos módon, kenyérrel és sóval fogadják őket. Mi mást kívánhatnánk, mint ilyen eseményeket, ahol a fiatalok Európa minden részéről összegyűlnek a multikulturalizmus és a soknyelvűség nevében? Szerintem örvendetes fejlemény lenne a program kiterjesztése a legjobb, legtöbb idegennyelv-tudással rendelkező diákokra, ami Európa számára mindenképpen előnyökkel járna.
Czesław Adam Siekierski (PPE-DE). – (PL) A fiatalok cserelátogatásai az Unió legjobb projektjei közé tartoznak. Ezek jelentik erőforrásaink legjobb hasznosítási módját, hiszen ezek a cserék felbecsülhetetlen mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy valódi egység és együttműködés alakuljon ki a világban.
Miközben az Erasmus Mundus program második kiadását tárgyaljuk, szeretném felvetni a célországok kérdését. A fejlődő országokba vagy a balkáni államokba utazó európaiakra gondolok. Úgy vélem, a javasolt költségvetési emelések mellett arra is törekedni kellene, hogy az európaiakat az említett országok felkeresésére ösztönözzük. A kevésbé népszerű országokkal való cserékben részt vevők jobban meg tudnák becsülni a helyi hagyományokat, a kultúrát és a politikát. Távoli országokat és népeket ismernének meg. Utóbbiakra vonatkozó ismereteink jellemzően töredékesek, és gyakran negatív sztereotípiákon alapulnak.
Véleményem szerint támogatnunk kellene a Belarusszal, Ukrajnával és Grúziával való ifjúsági csereprogramokat. Az említett országokból származó diákoknak a felsőoktatási intézményeink látogatása kitűnő lehetőséget jelentene a nyugati normák szerinti fejlődésre. Itt elsajátíthatnák a demokráciánk működését irányító elveket, amelyek mintául szolgálhatnának számukra.
Az Európai Unió erősen elkötelezett az említett országok nyugatbarát politikusainak támogatása mellett. A mai diákokból lehet a holnap elitje. Amikor szülőhazájukban megpróbálják befolyásolni a változásért folyó küzdelmeket, támaszkodhatnak arra, amit a mi felsőoktatási intézményeinkben tanultak.
Tadeusz Zwiefka (PPE-DE). – (PL) Elnök úr, Európának nagy szüksége van kiemelkedő mesteremberekre, tudósokra és magasan képzett szakemberekre, ezért örömmel üdvözlöm az Erasmus Mundus program következő szakaszát, amely éppen az ilyen személyek számát szeretné növelni. A program időzítése nagyon jó, ha figyelembe vesszük az európai felsőoktatási intézmények jelenlegi elhelyezkedését a világranglistán. Sajnos pillanatnyilag nem szerepelnek túl jól, és a néhány évtizeddel ezelőtti állapothoz képest nincsenek is nagyon előkelő helyen.
Szeretném viszont felhívni a figyelmet bizonyos jogi kérdésekre az Erasmus Mundus programmal kapcsolatban. A kettős bizonyítványokat jogilag nem minden tagállam ismeri el. A nemzeti jogszabályokat ezért úgy kell kiigazítani, hogy lehetővé tegyék az egyéneknek a szóban forgó tevékenységek végzését. A másik nagyon fontos kérdés, amit fel szeretnék vetni, hogy szerintem nyomon kellene követnünk a program kedvezményezetteit. Jönnek hozzánk diákok harmadik országokból, származási országaik azonban sajnos még mindig nem demokratikusak. Arról tájékoztattak, hogy Belarusz például nem a legjobbakat küldi hozzánk, hanem csak azokat, akiket Lukasenko úr diktatúrája és a helyi KGB támogat.
Jamila Madeira (PSE). – (PT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, még egyszer elnézést kell kérnem a késésért. Idén ünnepeljük a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Évét. Immár jól ismert tény, hogy mindenki részvételére szükség van, és hogy a különböző kultúrák oktatása, ismerete és kölcsönhatása kulcsfontosságú. Éppen emiatt az Évhez kapcsolódó kezdeményezések közül sokat különféle cselekvési és beavatkozási területeken hajtottak végre.
Az Erasmus Mundus programnak ebben a kontextusban is szerepe van, és ezen új megvilágításban már szerepel is az új rendeletben. Az Erasmus Mundus program érdemben járul hozzá a kiválóság megteremtéséhez az EU-ban, ami bizonyos fokig határt fog szabni az Európai Unióból történő agyelszívásnak. Létfontosságú szerepet játszik emellett az európai értékek terjesztésében a harmadik országok állampolgárainak körében, akik tanulmányi célból érkeznek ide, és itt, a régi kontinensen páratlan kulturális és nyelvi sokszínűséggel találják szemben magukat, amely valódi vonzerővel bír, és megkülönböztet minket a világ összes többi részén létező mintáktól.
A párbeszéd és a kultúrák közötti megértés azonban olykor problémákba ütközik. Az Erasmus Mundus diákoknak szóló vízumok kiadása és a vízumok megszerzésében és megújításában tapasztalt rendszeres nehézségek gyakran oda vezetnek, hogy ezek a diákok félig-meddig illegalitásban élnek az Európai Unióban, mivel ugyanazokat a kurzusokat látogatják, de turistavízummal, amely időnként lejár.
Véleményem szerint abszolút létfontosságú és sürgős lenne egy olyan megoldást találni, amely gyors, átlátható és hatékony eljárást tesz lehetővé az ilyen diákok vízumának kiadásában. A nyelvtudás ugyancsak létfontosságú, mivel ez nyitja meg az utat a kulturális megértés és a kölcsönös együttélés előtt, túl a szigorúan tudományos légkörön. Ennek eredményeként abszolút mértékben garantálnunk kell ezt az előfeltételt. Befejezésül mindenképpen meg kell köszönnöm De Sarnez asszonynak azt, ahogyan ezt az egész folyamatot lebonyolította, valamint az elkészített kiegyensúlyozott jelentést.
Ján Figeľ, a Bizottság tagja. – (SK) Szeretném megköszönni Önöknek mindenekelőtt ezt az élénk vitát, amely nyomatékosította, hogy egyetértünk a nagyobb és jobb mobilitás, más szóval egy olyan Európa szükségességében, amely az oktatás révén kifejezetten a nyitottabb nemzetközi környezetre és a nagyobb felelősségvállalásra készíti fel nemcsak saját diákjait, hanem a külföldi diákokat is. Csak néhány megjegyzést szeretnék hozzátenni ehhez a témához.
Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy az Erasmus Mundus egy nagyon fontos eszköz, nemcsak a mobilitás, hanem az európai egyetemek átalakulásának folyamata, azaz a bolognai folyamat szempontjából is, amelynek során igyekszünk vonzóbbá tenni az európai egyetemeket és megteremteni a felsőoktatás európai térségét. Az eredmények pedig már néhány év elteltével nyilvánvalóak abból a tényből, hogy immár nemcsak az egész európai kontinensre terjed ki, de Európán kívüli országok is kezdenek bekapcsolódni a folyamatba, Európa pedig a mai világban már nagyobb szerepet játszik a nemzetközi mobilitásban. Részben például az Erasmus Mundusnak köszönhető, hogy – hivatalos kínai statisztikák alapján – most már kijelenthetjük, hogy a kínai diákok közül egyetemi szinten immár többen indulnak Európa felé, mint az Egyesült Államokba.
A sanghaji ranglista élmezőnyébe tartozó egyetemek 75%-a részt vesz az Erasmus Mundus programban. Ez fantasztikus eredmény – mindössze négy év leforgása alatt. A kiválasztás minőségét illetően maga az a tény például, hogy az elmúlt négy évben a programba tartozó helyek mindegyikére nyolc jelentkező volt, azaz 8:1-hez volt a túljelentkezés; kiváló előfeltétel a válogatáshoz, egyben a program iránti keresletet és a program színvonalát is megerősíti. Hét közül egy egyetem vagy konzorcium kap lehetőséget, azaz hét pályázatból egy konzorcium kerül kiválasztásra. Az, hogy 15%-nak sikerül, újfent csak erősíti a kiválóságot.
Ami a tájékoztatás kérdését illeti, minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni annak érdekében, hogy az információ elérjen olyan helyekre is, ahová eddig nem, hogy a megoszlást és a programban való részvételt kiegyensúlyozottabbá tegyük. Ez különösen az új tagállamokra vonatkozik, de a nemzetközi színtérre is. Mint tudják, study-in-europe.org címen most indítunk el egy nagyon fontos weboldalt, amelynek bárki hasznát veheti, akit konkrét információk érdekelnek. Emellett külön célzott, irányított tájékoztató kampányokat fogunk szervezni.
Ezért folyik a program átalakítása, hogy lehetővé tegye a kétirányú mobilitást, nemcsak az EU-tagállamok felé, de ezekből kifelé is, ami véleményem szerint nagyon fontos minőségi változás, amelynek meglesznek az eredményei. A közös diplomákkal és a közös tanulmányi programokkal arra törekszünk, hogy segítsük a reform folyamatát, és segítsünk növelni az európai tanulmányok vonzerejét. Összegzésül most csak annyit mondhatok, hogy négy év után az Erasmus Mundus a nemzeti programok között a legszínvonalasabbak élmezőnyébe emelkedett, ezért úgy vélem, idővel az európai egyetemek presztízséhez is hozzá fog járulni, hogy ne a másodosztályban sorvadozzanak, hanem elfoglalhassák méltó helyüket a világ legjobbjai között. Együttműködésünk ezt a célt szolgálja.
Nagyon szépen köszönöm, és sok szerencsét kívánok a program végrehajtásához.
Marielle De Sarnez, előadó. − (FR) Elnök úr, szeretnék köszönetet mondani valamennyi képviselőtársamnak, akik felszólaltak. A kérdés érdemi részét illetően mindennel egyetértek, ami itt elhangzott, és nagyon örülök annak, hogy ma este ilyen rendkívül széles körű konszenzus uralkodik köztünk.
Nagyon hálás vagyok az Európai Bizottságnak a munkához nyújtott mindenfajta támogatásáért. Köszönöm a Kulturális és Oktatási Bizottságnak, az elnökének és a bizottság titkárságának, amely nagyon aktívan közreműködött. Köszönöm a Kulturális és Oktatási Bizottság valamennyi tagjának. Köszönöm emellett mindazoknak, akik a Fejlesztési Bizottság, a Külügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság nevében felszólaltak.
Röviden annyit szeretnék mondani, hogy teljes mértékben egyetértek az Önök célkitűzéseivel. Javítanunk kell a nők részvételét a programban, és biztosítanunk kell, hogy a források felhasználása a fejlesztési és külpolitikai célkitűzésekkel összhangban történjen. Ebben a kérdésben a Parlamentnek ébernek kell maradnia az elkövetkező években is.
Ha foglalkozunk az első olvasatra történő megállapodás gondolatával – ami szerintem holnap délelőtt valóra is válik –, ez azért van, mert mindegyikünk teljes odaadással igyekezett eleget tenni szerepének. Az Európai Bizottsággal való kapcsolataink, képviselőtársaink módosításai, a Kulturális Bizottságban folytatott megbeszélések, a véleményt készítő bizottságok munkája – végső soron ezek mind hozzájárultak a program magas színvonalához. Őszintén hálás vagyok Önöknek ezért. Úgy vélem, ezzel hasznos feladatot teljesítettünk, mivel megmutattuk, hogy Európa egyszerre tud az értékekre igényes, ugyanakkor bőkezű is lenni.
Elnök. – A vitát lezárom.
A szavazásra kedden kerül sor.
Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 142. cikke)
Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. – (IT) Köszönöm, elnök úr; mint korábbi beszédemben már rámutattam, a Fejlesztési Bizottság jóváhagyja az „Erasmus Mundus” program céljait, és támogatja ezt a javaslatot. Jelentésemben szerepeltek olyan javaslatok, amelyeket az előadó is átvett. Most azonban a Bizottsághoz szeretnék fordulni, kérve, hogy ne kövessük el újra a múlt hibáit. Mindössze néhány hónap telt el azóta, hogy az Európai Bírósághoz kellett folyamodnunk, hogy biztosítsuk a DCI-ben szereplő jogalkotási rendelkezések betartását. Az elv, amelyet fenn akarunk tartani, egyszerű és egyértelmű: a fejlesztésre szánt forrásokat ténylegesen, teljes egészében fejlesztésre kell felhasználni. Tudomásul vesszük Figeľ biztos ez ügyben tett kötelezettségvállalását, és gondosan fogunk ügyelni arra, hogy a normatív jogszabályi keretnek teljes mértékben eleget tegyenek.
Genowefa Grabowska (PSE), írásban. – (PL) Az Európai Parlament képviselőjeként és a felsőoktatásban régóta dolgozó tanárként sokszor tapasztaltam a felsőoktatási intézmények, illetve diákok közötti kapcsolatokból származó előnyöket. Ezért teljes mértékben támogatom az elénk terjesztett jelentést, és jóváhagyom az előadó javaslatait. Az EU által kezdeményezett diákcsere immár igen fejlett, és ragyogóan példázza a nemzetek feletti, kivételes hatékonyságú együttműködést. Eddig már több mint egymillió hallgató kapott lehetőséget arra, hogy egy másik európai országban tanuljon. Az Erasmus Mundus egy újabb keletű program a diákok mobilitása és az egyetemi együttműködés érdekében. Az EU határain kívülről származóknak továbbra is lehetőséget fog kínálni arra, hogy európai országokban folytassák tanulmányaikat. Emellett, a programnak köszönhetően az európai diákok is tapasztalatokat szerezhetnek a világ különböző pontjain található partnerintézményeknél.
Az Európai Parlament az EU egyetlen demokratikusan megválasztott intézménye. Úgy vélem, hogy az ezen program mellett tett kötelezettségvállalás növeli a Parlament hitelességét, és nagyobb megbecsülést biztosít számára a tagállamokban, az egyetemi városokban és az érdekelt felsőoktatási intézményekben.
Ezért támogatom az összes javaslatot és ötletet a program hozzáférhetőségét csökkentő, az esetleges résztvevőket elriasztó gátak és adminisztratív akadályok megszüntetésével kapcsolatban. Különösen támogatom a maximális vízumkönnyítést a programban részt vevők számára. Biztos vagyok benne, hogy ezt érdemes lenne megvalósítani. A lehető legjobb befektetés, ha diákok minél szélesebb köre számára tesszük lehetővé a programban való részvételt. Ez később olyan szunnyadó szellemi tőkét fog jelenteni, amelyre Európa mindig támaszkodhat majd.
Maria Petre (PPE-DE), írásban. – (RO) Az Erasmus program működésének első szakaszában elért siker mindnyájunk részéről elismerésre méltó. A működés második fázisában hozzáadott módosítások kitűnőek, a harmadik országok felvétele jó ötlet. Ugyanakkor visszaesést tapasztalunk a programban részt vevő fiatal nők százalékát tekintve.
Úgy gondolom, az együttműködési program részeként tovább kell vinni a legszínvonalasabb képzés biztosításának célkitűzését, az európai egyetemi oktatók személyes fejlődésének támogatását, a társadalmi kohézió elősegítését, az aktív állampolgárság és az egyenlőség ösztönzését, a társadalmi nemi sztereotípiák megszüntetésével. Úgy vélem továbbá, hogy a programnak elő kellene segítenie a vidéki területeken és a gazdasági szempontból hátrányosabb helyzetű régiókban élő fiatal nők, illetve a tanulási nehézségekkel rendelkezők hozzáférését.
Csak így tudjuk hosszú távon leküzdeni a megkülönböztetés minden formáját, és fellendíteni a fiatalok és a nők részvételét hazájuk társadalmi, gazdasági és politikai életében. Ez fogja majd lehetővé tenni, hogy valódi, hasznos tartalommal ruházzuk fel ezt a programot, az európai és a harmadik országokban működő iskolák valamennyi diákját megcélozva.