Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2008. október 20., Hétfő - Strasbourg

17. A gyermekek védelme az internet és egyéb kommunikációs technológiák használata során (vita)

  Elnök. - A következő napirendi pont Angelilli asszony jelentése (A6-0404/2008) az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság nevében, az internetet és egyéb kommunikációs technológiákat használó gyermekek védelmére irányuló többéves közösségi program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2008)0106 – C6-0092/2008 – 2008/0047(COD)).

  Roberta Angelilli, előadó. – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, szeretnék köszönetet mondani a Bizottságnak, a francia elnökségnek és képviselőtársaimnak, mindenekelőtt a vélemények előadóinak, amiért keményen dolgoztak azon, hogy kompromisszumos szövegtervezetet állítsanak össze az első javaslatra, amely lehetővé fogja tenni, hogy a „Biztonságosabb internet” program a tervezett időben, azaz 2009. január 1-jével hatályba léphessen.

Az internetet és egyéb kommunikációs technológiákat használó gyermekekre vonatkozó új program, mint tudjuk, négy fő cselekvési irányvonalon fog alapulni: a jogellenes vagy káros magatartás visszaszorítása és a káros online magatartás elleni fellépés; az online környezet biztonságosabbá tételének előmozdítása, ad hoc technológiai eszközök révén is; tájékoztatás, részvétel és megelőzés az online technológiák használatához kapcsolódó lehetőségek és kockázatok társadalmi tudatosítása érdekében; és végül egy tudásbázis létrehozása, az együttműködés, valamint a helyes gyakorlatok és az információk nemzetközi szintű cseréjének előmozdítása érdekében.

A statisztikák önmagukért beszélnek, amint azt Reding biztos is jól tudja: jelentősen lecsökkent az az életkor, amikor a gyermekek internethez jutnak. A gyerekek akár már 9–10 éves koruktól heti több alkalommal is fellépnek a világhálóra, de az Európában élő 12–15 évesek 75%-a naponta körülbelül három órán át használja az internetet, csevegőportálokon, üzenetküldő és közösségi portálokon keresztül kommunikál.

A program célja természetesen nem az, hogy kriminalizáljuk az internetet az új technológiákról festett katasztrofális vízióban; éppen ellenkezőleg. Célunk, hogy alkalmas eszközöket biztosítsunk az új technológiák világának jobb megismeréséhez és a benne való eligazodáshoz, az ezekben rejlő pozitív potenciál, a tájékoztatás, az oktatás és a szocializáció terén kínált lehetőségek teljes körű megragadásához, ugyanakkor önvédelmet is tanulva a visszaélésekkel szemben. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a legfrissebb számadatok szerint a fiatalok 30%-ának volt már legalább egy visszataszító online találkozása, legalább egy olyan kellemetlen tapasztalata, amikor a gyermek pornográf tartalomba, különféle sértő vagy erőszakos üzenetekbe vagy szexuális közeledésbe, vagy akár öncsonkításra vagy öngyilkosságra, anorexiára vagy bulimiára buzdító tartalomba botlott.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a gyermekkel való szexuális visszaélésről készült anyagokat tartalmazó oldalak számának hatványozott növekedését. Nem kerülhetik el a figyelmünket az Interpol által közölt adatok, amelyek arról számolnak be, hogy évente legalább 500 000 új, eredeti gyermekpornográfiát tartalmazó kép kerül fel az internetre. A bizottság jól tette, hogy felhívta a figyelmet többek között három új tendenciára: a „grooming”-ra, azaz a gyermekek pszichológiai ráhatáson keresztül történő online manipulálására, amelynek célja a valós életben történő kapcsolat létrehozása. A „grooming” azért különösen alattomos dolog, mert a közeledés látszólag „enyhébb”. Először nincsenek kifejezett szexuális követelések. A gyermeket félrevezeti a kedves, bizalmas viselkedés; mivel nem érzi a veszélyt, örül a kialakuló rendkívüli kapcsolatnak, ezért nem beszéli meg senkivel, főleg nem a szüleivel. Ez a helyzet tehát nagyon veszélyes, mivel önmagában nem tűnik annak, viszont gyakran személyes találkozáshoz és tényleges bántalmazáshoz vezet.

A másik, kiemelten kezelendő kérdés a számítógépes zaklatás, a zaklatás új technológiákat használó formája, amelyben az áldozat üldözése kibővül, mivel fennáll a veszélye annak, hogy interneten és mobiltelefonon keresztül akár napi 24 órában is gyötörhetik. Van még egy probléma: a generációk közötti technológiai szakadék. Az egyik oldalon ott van a digitális korban született gyerekek generációja – akik ötévesen avatott használói a videojátékoknak és könnyedén szörföznek az interneten –, a másik oldalon pedig a felnőttek, a szülők és a tanárok, akik sokszor azt sem tudják, hol kell bekapcsolni a számítógépet, vagy hogyan küldjenek SMS-t, de legalábbis óvatosan, vonakodva használják az új technológiákat. Ezt a szakadékot tehát feltétlenül csökkenteni kell.

A program célkitűzései nagyra törők, talán túlzottan is nagyra törők a rendelkezésre álló 55 millió eurós költségvetéshez képest, mindazonáltal ez egy jó kiindulópont. A Parlament szokás szerint lendületet kíván adni olyan úttörő javaslatokkal, amelyekbe most nem megyek bele, mivel szerepelnek a jelentésemben, és már amúgy is kifogytam az időből. Beszédemet azzal szeretném zárni, elnök úr, hogy hangsúlyozom, kötelességünk, a Parlamentnek és – erről meg vagyok győződve – a Bizottságnak egyaránt kötelessége, hogy lankadatlanul őrködjön az ilyen kérdésekben.

  Viviane Reding, a Bizottság tagja. − Elnök úr, először is szeretném megköszönni a Parlamentnek, hogy késedelem nélkül foglalkozott a Bizottság javaslatával, ezáltal lehetővé téve a program mielőbbi elindulását.

Másodszor, szeretnék köszönetet mondani az előadónak, aki nyomatékosította ezeket a roppant fontos kérdéseket, amelyeket itt meg kell oldanunk. Az internet és a mobiltelefon használata, valamint alkalmazása bevezetésük óta rendkívüli ütemben megsokszorozódott. Vannak már interaktív piacaink, és az egészen fiatal gyermekek – nemcsak a fiatal felnőttek – idejük nagy részét online töltik, gyakran még a tévé előtt töltött időnél is többet. Olyan helyzet állt elő, amikor a szülők nem tudják, hogyan kezeljék ezeket az új technológiákat, illetve hogy ezek mire használhatók.

Nem hiszem, hogy negatívan kellene viszonyulnunk ehhez. Az internet és a mobiltelefon csodálatos, izgalmas lehetőséget nyújt. Miután ezt megállapítottuk, az érem másik oldalát sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A valós életben az internet és a mobiltelefon használata számos kockázattal jár, különösen a népesség sérülékenyebb része, a gyermekeink számára. Ezek a veszélyek – amint az előadó is helyesen hangsúlyozta – a káros tartalmak nézegetésétől egészen a zaklatásig és bántalmazásig terjedhetnek, amelyek mindegyike egyre egyszerűbb és egyre gyakoribb lett. Ennél is rosszabb, hogy az internet a szexuális visszaélések csatornájává is vált. Az ilyen szörnyű anyagok előállításának és terjesztésének leküzdésére tett közös erőfeszítések ellenére a mennyiség továbbra is növekszik. Ezért van sürgős szükség arra, hogy fellépjünk e negatív, elfogadhatatlan gyakorlatok ellen.

A gyermekek védelme közös felelősség kell hogy legyen. Ez természetesen a családban gyökerezik, de a családok számára lehetővé kell tennünk, hogy segítsék a gyerekeiket. Ez a kormányra, az iparra, a non-profit szervezetekre és az iskolákra egyaránt vonatkozik. Az új, biztonságosabb internet programnak pontosan ez a célja. Az internet jelenlegi védelmét illetően megtartja az előző években elért eredményeket, ugyanakkor ezekre a sikeres tevékenységekre építve igyekszik fokozni a gyermekek biztonságát a mai online környezetben. Tudjuk, hogy a kormányok, magánszervezetek és az ipar ilyen jellegű közös fellépései nagyon jól példázzák, hogy Európa hogyan tud közvetlen hatással lenni a polgárok mindennapi életére. Otthon vagy az iskolában több gyerek használja az internetet, de a szülők és a tanárok nem feltétlenül jól tájékozottak a lehetőségekről és a veszélyekről. Ezért kell aktívan törekednünk arra, hogy biztonságosabb online környezetet teremtsünk a gyermekeknek, a szülők tájékoztatása, a tanárok bevonása és a nemzeti kormányoktól és oktatási társaságoktól kért összehangolt fellépés révén.

A Bizottság javaslatának lényegét természetesen megtartjuk, de a Parlament egész sor olyan módosítást nyújtott be, amelyek az alapvető célkitűzések közül egyről vagy többről teljesebb leírást adnak, és láthatólag tükrözik a Parlamenten belül uralkodó, átfogó konszenzust. A Bizottság ezért kész támogatni az Angelilli asszony jelentésében előterjesztett módosításokat, ezek pedig kikövezik az utat a Tanáccsal való sikeres, első olvasatra történő megállapodás előtt. Nagyon bízom benne, hogy a ma Önök elé terjesztett, kompromisszumos szövegtervezet a programról nagyarányú támogatást kap a Parlamenttől és remélhetőleg a második jogalkotótól is.

  Christopher Heaton-Harris, a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményének előadója. − Elnök úr, örülök, hogy ezen a dokumentumon dolgozhattam. Most először fordul elő, hogy őszintén, komolyan azt kell mondanom, ezen a dosszién örömmel dolgoztam minden egyes személlyel, különösen az előadóval, Angelilli asszonnyal, ebben a témakörben.

Úgy döntöttem, hogy újsághirdetések révén a választóimat is megkérdezem erről a konkrét dossziéról, így a következőkben elhangzó megjegyzések némelyike azon fog alapulni, amit a választóim mondtak.

A Kulturális Bizottságban igazán élvezetes vitát folytattunk egy komoly kérdésről, néhány meglehetősen jól tájékozott hozzászólással. Mindannyian felismertük, hogy nem kell feltalálnunk a spanyolviaszt. Ami az önszabályozást illeti, máris számos helyes gyakorlat zajlik: a mobiltelefon-társaságok, például a T-Mobile élen járnak ezen a területen, a különböző ellenőrzések és mérlegelések közbeiktatásával, mielőtt a gyermek bármilyen online tartalomhoz, pláne gyanús tartalomhoz hozzáférhetne. Az ISP-k és az olyan szervezetek, mint az Egyesült Királyságban az Internet Watch Foundation, Európában pedig az INHOPE, ténylegesen együtt dolgoznak az online tartalmak egy részénél fennálló problémák leküzdésén, és azon, az európai kiskorúak hogyan férnek hozzá ezekhez.

Problémák mindazonáltal vannak. Az előadó már említette a „grooming”-ot, amelynek még nincs is egész Európára vonatkozó, közös meghatározása, sőt, egyelőre nem is minden tagállamban törvénytelen a gyermek „előkészítése” az Angelilli asszony által elmondott módon. Ez olyasmi, amivel foglalkoznunk kell. Esetleg Reding asszony javasolhatná ezt a Tanács valamelyik ülésén azoknak az országoknak, amelyek el vannak maradva e téren.

Örülök, hogy a bizottságom keretében dolgozhattam ezen a témán; sikerült megosztanunk néhány nagyszerű tapasztalatot, és most először képes vagyok üdvözölni egy költségvetési intézkedést itt a Házban.

  Titus Corlăţean, a Jogi Bizottság véleményének előadója. − (RO) Tekintettel az egyre növekvő audiovizuális szektorra, nemcsak a gyermekeket kell oktatnunk, hanem a szülőket és a nevelőket is megfelelően fel kell világosítanunk a gyerekekre leselkedő veszélyekről, és a bevonásukkal olyan helyzetet kell teremtenünk, amelyekben az online információs szolgáltatások biztonságos környezetben használhatók.

A Jogi Bizottság véleménye alapján célunk az volt, hogy európai stratégiát alakítsunk ki a szexuális visszaélés online előkészülete (grooming) leküzdésére és a gyermekek fizikai, szellemi és erkölcsi integritásának védelmére, amelyre kihathat az, hogy az új kommunikációs eszközön keresztül nem megfelelő tartalmakhoz férnek hozzá. Már kértük egy minőségi védjegy elfogadását az online szolgáltatók számára, hogy a felhasználók könnyűszerrel ellenőrizhessék, az adott szolgáltatónak van-e magatartási kódexe, és ugyancsak kértük szűrők és hatékony életkor-ellenőrző rendszerek kialakítását.

A bűnözést ezen a téren nem korlátozzák az országhatárok. Úgy vélem, koordinált megközelítésre van szükségünk a különféle nemzeti adatbázisokkal kapcsolatban, és ezeket össze kell kapcsolni az Europollal. Pillanatnyilag a gyermekek internethasználatával járó gazdasági kockázatokat sem hagyhatjuk figyelmen kívül, ezért kértük a mobiltelefon-szolgáltatások külön megemlítését, lévén ez is egy olyan terület, ahol a gyermekeket védeni kell a visszaéléssel vagy a káros magatartással szemben. Befejezésül azt szeretném mondani, hogy támogatjuk a jelentés elfogadását, egyúttal gratulálunk az előadónak.

  Marie Panayotopoulos-Cassiotou, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményének előadója. – (EL) Elnök úr, biztos asszony, úgy vélem, az internetet és egyéb kommunikációs technológiákat használó gyermekek védelmére irányuló többéves programmal az Európai Unió sikerrel rajtol a gyermekvédelem globális területén. A mai ezért jó alkalom arra, hogy gratuláljunk az Európai Parlament előadójának, mert ennek mi is részei vagyunk, mutatva a tudatosságunkat.

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságként véleményünkben különösen azt hangsúlyozzuk, hogy mindig figyelembe kell venni mindkét nem sajátosságait, ezek részvételi arányát, az új technológiák ismeretét és használatát, és azt a speciális védelmet, amelyre az egyes nemeknek szüksége van, valamint a nemenként eltérő, a fiúk és a lányok esetében különböző veszélyekkel szembeni védelmet, amely veszélyeket külön kell meghatározni és elemezni.

Külön megemlítjük a kiszolgáltatott csoportok, a szexuális visszaélésnek, zaklatásnak és bántalmazásnak kitett, kiszolgáltatott gyermekek védelmét is.

A másik terület, amit kiemeltünk, a szülők, gondviselők és nevelők tájékoztatása, akárkik is legyenek. Ugyancsak hangsúlyozzuk a kutatás szükségességét a nagyobb fokú gyermekvédelem érdekében. Természetesen tudjuk, hogy erről a kérdésről készült egy hatásvizsgálat, és nyilvános konzultációt is tartottak. A kutatásnak azonban folytatódnia kell, és különösen foglalkoznia kell a nemek közötti különbségekkel.

Szeretnénk hangsúlyozni ezenkívül a vállalkozói szellem fejlesztésének szükségességét, amely legyőzi az akadályokat és veszélyeket, elbánik a veszéllyel és továbblép, hogy olyan Európát építsünk, ahol a fejlődés és a polgárok védelme egyaránt erős.

  Csaba Sógor, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (HU) Köszönöm, Elnök Úr! Ez egy testreszabott jelentés volt számomra, hiszen mind a négy gyerekem internetezik, és én naponta birkózom ezekkel a gondokkal. Az Unió tagállamai sokat tesznek azért, hogy gyerekbaráttá tegyék a világhálót, és nem szabad elfelejtenünk, hogy a Bizottság már 1999-től útjára indított egy „Biztonságosabb internet +” nevű programot, amely idén még érvényben van. A program úgy, ahogyan az elhangzott, a káros és illegális tartalmak ellen lép fel, és nagy hangsúlyt fektet a fokozottan tudatos internet-használatra, valamint támogatja a biztonságos online környezet megteremtését. Az előttem felszólalókhoz csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy 2001-2007 között 20.000 gyermek tűnt el, ezek közül 500-at találtak meg.

A felsorolt feladatok közül ki szeretném emelni a jogellenes tartalom visszaszorítását és a káros online magatartás elleni fellépést. Itt nagyon nagy hiányosságok vannak, még nincs minden európai uniós országnak forró-vonala, ahol azonnal jelenteni lehet, ha valaki illegális tartalomra bukkan, vagy azokkal a site-okkal találkozik, ahol a gyermekeket megpróbálják behálózni.

A másik fontos dolog, amit nem szabad elfelejtenünk, hogy a tudás-bázis létrehozásánál nagyobb és hatékonyabb együttműködésre lenne szükség a tagállamok között. Nem véletlen, hogy a társadalomban való tudatosításra szánja ez a program az 55 millió eurónak majdnem a felét, hiszen a megelőzés a legjobb fegyver, egyébként a bűnüldöző szervek mindig csak a bűnözők nyomában kullognak, akár szoftverekről van szó, akár egyebekről. És éppen ezért szeretnénk felhívni a tagállamok figyelmét, hogy saját alapokat is elkülöníthetnek az európai uniós 55 millió eurón kívül, és jobban együttműködhetnének az ebben a jelentésben lefektetett program megvalósítására. Az Európai Néppárt, az Európai Demokraták frakciója támogatja a jelentés elfogadását. Köszönöm szépen.

  Iliana Malinova Iotova, a PSE képviselőcsoport nevében – (BG) Köszönöm, elnök úr, hölgyeim és uraim. Angelilli asszony, engedje meg, hogy Önnek is köszönetet mondjak, és tolmácsoljam szívből jövő gratulációmat a jelentéséhez. Most, amikor a pénzügyi világválság az elsőszámú téma, helyénvaló, hogy minden figyelmünket erre összpontosítjuk. Így azonban valahogy háttérbe szorul a gyermekek ellen irányuló számítógépes bűnözés kérdése, noha jól tudjuk, hogy bármelyik pillanatban komoly fenyegetéssel szembesülhetünk a jogellenes webes tartalom járványszerű elterjedése formájában. A BBC éppen ma számolt be egy vizsgálatról, egy általa készített felmérésről, amely azt mutatta, hogy négy gyerek közül három találkozott már káros tartalmú honlapokkal. Ez a jelentés nemcsak a vészharangot kongatja, hanem egyúttal ötletek egész seregét sorakoztatja fel arra, hogyan szálljunk szembe a jogellenes internetes tartalmakkal. Árnyékelőadóként én is dolgoztam ezen a kérdésen. Múlt héten kerekasztal-találkozót szerveztem hazámban, Bulgáriában. Ezen a rendőri szervek, a nem kormányzati szektor, a gyermekvédelmi hivatal és a mobiltelefon-üzemeltetők és szolgáltatók képviselői jelentek meg. A találkozó témája ez a jelentés volt.

Őszinte, részletekbe menő vitát folytattunk, amelyből több következtetés is született. Először is, sokat kell dolgozni azon, hogy az európai társadalom minden részében felhívjuk a figyelmet a probléma súlyosságára és valóságosságára. Sajnálatos módon olyan probléma ez, amely gyakran kikerül a látókörünkből. Másodszor, a gyermekek nevelését a családdal és az iskolával kell kezdeni, amiből következik, hogy a szülőknek és a nevelőknek speciális oktatásra van szüksége. Az egyéni erőfeszítések kudarcra vannak ítélve. Nagyon fontos az összehangolt fellépés, az információcsere, egy adatbázis létrehozása és a nemzetközi együttműködés. Az általam említett intézmények közül többen szorgalmazták, hogy az Európai Bizottság javasolja a tagállamoknak, hogy szigorítsák meg a káros és jogellenes tartalom terjesztéséért, létrehozásáért és kereskedelméért a nemzeti jogszabályok szerint kiszabható büntetéseket. Javasolták továbbá egy európai jogi keret létrehozását a bűnügyi eljárások lebonyolítására.

A programnak mától fogva nagyobb ismertségre kell szert tennie az európai intézmények és polgárok körében. A forródrótok létrehozása szintén rendkívül fontos. Az is fontos, hogy együttműködjünk a rendőri hatóságokkal, és létrehozzuk ezt az adatbázist. Szükség van egy közös „gyermekbarát” védjegyre, hogy segítsük a szülőket és a gyerekeket a biztonságos oldalak felismerésében. Meggyőződésem, hogy ez a program 2013 után is folytatódni fog, és újabb programok is születnek majd az Európai Unióban.

  Ewa Tomaszewska, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, az internet, a mobiltelefonok és a kommunikációs technológia egyéb formái használatának szabadsága a felnőttek számára nagyon értékes, a gyermekekre azonban károsnak bizonyulhat, mivel ők még nem elég érettek és nem rendelkeznek a szükséges tapasztalatokkal. Az internet rendkívül hasznos eszköz mindannyiunk számára, ugyanakkor pedofil és pornográf anyagok cseréjére szolgáló oldalak létrehozására is használják, és a kiskorúakkal is itt próbálnak kapcsolatba lépni. Ugyanez igaz a mobiltelefon-szolgáltatásra is.

Más, kevésbé szélsőséges tevékenységek is károsak lehetnek. Az egészségtelen élelmiszerek gyermekeket megcélzó televíziós és internetes reklámozása negatívan befolyással van az egészségükre, emellett családi vitákhoz is vezethet, és helytelen étkezési szokások kialakulását eredményezi a kortárs csoporton belül. A Ház nemrégiben tárgyalta a gyermekkori elhízással és túlsúlyossággal kapcsolatos kérdéseket. Ha egy gyerek naponta több órát tölt a számítógép vagy a tévé képernyője előtt, fizikai aktivitása csökken, ami káros a rendes testi fejlődésére. A gyermekek átlagosan napi három órát töltenek el így, de sokan ennél sokkal hosszabb ideig ülnek a képernyő előtt. A tévéműsorokban bemutatott agresszív viselkedés negatív pszichológiai hatással van a gyerekekre.

Ezért nagyon fontos, hogy végrehajtsuk a programot, melynek célja, hogy a gyermekek és fiatalok felelősen tudják használni az új kommunikációs technológiákat. Gratulálok az előadónak és az Európai Bizottságnak e kérdés kezeléséhez.

  Irena Belohorská (NI). – (SK) A gyermekjogi stratégiáról szóló jelentés egyik társszerzőjeként örülök, hogy most az internetet és egyéb kommunikációs eszközöket használó gyermekek védelméről szóló törvényjavaslatot vitatjuk itt a Házban. Az internet klasszikus példája az olyan dolgoknak, amelyek egyrészről rengeteg előnnyel járnak, ugyanakkor károsak is lehetnek a társadalomra, ha bűnözők használják ezeket.

Nap mint nap hallunk arról, hogy a gyerekeket hogyan csalják tőrbe és rontják meg az interneten keresztül, és hogyan válnak a prostitúció, a pedofília és a pornográfia áldozataivá. Ezért mindnyájunk kötelessége, kezdve természetesen a szülőktől, hogy elmagyarázzuk a gyerekeknek az internet visszaélésektől mentes használatára vonatkozó szabályokat és a vele járó veszélyeket. A gyermekeket egészen fiatal koruktól vonzzák a számítógépek. Mi, felnőttek gyakran irigyeljük is a technikai képességeiket, a gyermeki naivitásukkal azonban könnyen vissza lehet élni.

Hálás vagyok érte, hogy a Ház előnyben részesíti az ilyen fajta tevékenységeket, és támogatom a javasolt program felgyorsítását, hogy a végrehajtás 2009. januárra megkezdődhessen.

  Inger Segelström (PSE). - (SV) Elnök úr, azzal kezdeném, hogy megköszönöm Angelilli asszonynak ezt a konstruktív jelentést, amelyben a gyermekekre vonatkozó stratégiából következő határozatokat követte nyomon. Múlt héten mutattam be egy jelentést a fiatalokról és a médiáról - a fiatalok médiaszokásainak nagyszabású vizsgálatát, amelyben a szülők véleményét is tárgyaltuk. Újdonság, hogy Svédországban a fiatalok többségének most már saját számítógépe van a szobájában, kidobták viszont a tévékészüléket.

A lányok és a fiúk között nagy a különbség a tekintetben, hogy ki mire használja az internetet. A lányok csevegnek, társasági életet élnek és szöveges üzeneteket küldenek, míg a fiúk számítógépes játékokat játszanak. A lányokkal szexuális kapcsolat céljából keresik a kapcsolatot. A pornóoldalakkal kevesebb lány kerül kapcsolatba, mint korábban, és a neten található pornóról bizonytalan képük van. A valóságban nagyon kevesen találkoznak idegenekkel a világhálón kívül.

A mai fiatalokban egészséges kép él a médiáról, de az egy részüknél tapasztalható nagymértékű fogyasztás aggodalomra ad okot úgy a szülőknek csakúgy, mint nekünk, politikusoknak. A fiatalok közül ezeket a konkrét csoportokat kell bevonni a jövőbeni közösségi programokba. Nagyfogyasztónak azt nevezzük, aki napi három óránál többet használ egy bizonyos médiumot. Ez a fiatalok közül összesen nagyjából nyolc-kilenc százalékot érint. Svédországban azonban ma már az összes fiatal 96%-ának és a fiatalabb gyermekek 70%-ának van mobiltelefonja, azaz a dolgok rekordsebességgel fejlődnek. Európai parlamenti képviselőként a mi feladatunk, hogy foglalkozzunk az árnyoldalakkal.

  Mieczysław Edmund Janowski (UEN). – (PL) Elnök úr, szeretném megköszönni Angelilli asszonynak, hogy foglalkozott ezzel a nagyon fontos kérdéssel. Az előttünk fekvő jelentés egészen kitűnő; sokkal jobb lenne azonban, ha nem kellene megvitatnunk ezt a kérdést. Sokkal jobb lenne, ha nem kellene olyan emberekkel foglalkoznunk, akik elítélendő céloktól vezérelve meg akarják rontani és ki akarják zsákmányolni a gyerekeket. Az ilyen embereket én bűntudat nélkül nevezem gonosznak.

Hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy kincsünk a gyermek. A kincset márpedig védeni kell a betörőktől. Én így látom a modern technológiákat, konkrétan az internetet használó gyermekek védelmére irányuló intézkedéseket. Vannak olyan gyerekek, akik naponta sok órán át böngészik az internetet. Ezek a technológiák a mindennapok részévé váltak mai világunkban. Lehetővé teszik a hatékonyabb kommunikációt, és sok szempontból segítik a mindennapi életet. Megkönnyítik például a közigazgatáshoz, a tudományhoz, a kultúrához és az ismeretekhez való hozzáférést. Ez a pozitív oldal, amelyet támogatni és fejleszteni kell. Sajnálatos módon van egy negatív oldal is, az internet és a modern kommunikációs technológiák felhasználása különféle káros tartalmak, például pornográfia, kábítószer-függőség, sátánizmus, szerencsejátékok és helytelen életstílusok terjesztésére.

A pedofilok áldozatok keresésére használják az internetet. Az internetet egy késhez hasonlíthatjuk, amely hasznos, amikor kenyeret szelünk vele, de arra is használható, hogy a káros tartalma révén súlyos pszichés ártalmat okozzon a gyerekeknek. Véleményem szerint számos fontos intézkedésre van szükség. Először is, létre kell hozni egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi az ilyen tettek elkövetőinek leleplezését és a törvény szerinti szigorú büntetését. Másodszor, minden érintettet jobban fel kell világosítani az internet, a mobiltelefonok, a televízió és a videojátékok jelentette veszélyekről. Gondolok itt a gyerekekre, a szülőkre, a nevelőkre, a hittanoktatókra, illetve a fiatalok olyan szervezeteire, mint a cserkészmozgalom. Harmadszor, jobb együttműködésre van szükség a felügyeleti és ellenőrzési szervek között ezen a területen, mind az Európai Unióban, mind az egész világon. Végső soron a káros tartalmakat felhelyező szerverek bármelyik országban megtalálhatók. Végezetül, az intézkedéseinknek megelőző jellegűnek és szisztematikusnak kell lenniük, az elkövetőkkel pedig szigorúan kell bánni.

  Richard Howitt (PSE). - Elnök úr, hadd használjam fel a ma esti beszédemet arra, hogy az EU valamennyi országához fordulva kérem őket, kövessék a brit gyakorlatot, azaz hozzanak létre forródrótokat értesítési és eltávolítási hatáskörrel, hogy amikor valaki gyermekekkel szembeni szexuális visszaélést ábrázoló online képeket fedez fel és erről bejelentést tesz, a forródróton rögtön utasítani lehessen a szolgáltatót vagy a tároló céget a tartalom eltávolítására. Ezt a javaslatot a választókerületemben, Cambridgeshire-ben található oakingtoni székhelyű Internet Watch Foundation pártolta. Szeretném is megköszönni Reding biztos asszonynak, hogy az egész EU-ra kiterjedő hatáskört adott nekik.

25. parlamenti módosításunk ilyen forródrótok létrehozására szólít fel, amelyek szoros kapcsolata a rendőrséggel elősegítheti ezt a célt. Gyors végrehajtási fellépésre van szükség, hogy megszüntessük az olyan oldalakat, amelyek szervereit folyamatosan egyik országból a másikba költöztetik a lelepleződés elkerülése miatt, valamint hogy megállítsuk a gyermekekkel szembeni további visszaéléseket, amelyet nemcsak a képek elkészítésével követnek el, hanem minden egyes megtekintéssel is.

  Manolis Mavrommatis (PPE-DE). - (EL) Elnök úr, biztos asszony, az internetet használó gyermekek védelmére irányuló európai program létrehozásáról szóló bizottsági javaslatra az új technológiákat használó kiskorúak nagyobb biztonságát elősegítő európai fellépés keretében került sor. Fontos lépés ez a Bizottság részéről.

Az informatikai szektorba tartozó ismeretek növekedése oda vezetett, hogy a gyermekek jobban ki vannak téve a jogellenes és káros online tartalom veszélyének. Ezért én is üdvözlök minden olyan erőfeszítést, amely a Bizottság célkitűzésének elérését szolgálja, azaz az internet használatának maximális biztonságát, különösen, ha gyerekek a felhasználók.

Gratulálok az előadónak, és én is támogatom javaslatát a program azonnali jóváhagyására vonatkozóan, hogy az 2009. január 1-jével hatályba léphessen. Remélem továbbá, hogy a 2009–2013 közötti időszakra megfelelő pénzügyi keretet fognak biztosítani, tekintettel arra, hogy az interneten előforduló gyermekpornográfia növekvő gyakorisága riasztó jel, és azonnali cselekvésre szólít fel minket.

  Anna Záborská (PPE-DE). – (SK) Gratulálok az előadónak! A víz jó dolog, de ha nem tiszta, meg kell szűrnünk. Ugyanez vonatkozik az internetre is. A Davide szűrőprogram egy biztonságos, ellenőrzött hálózaton keresztül teszi lehetővé az internet-hozzáférést, és a fiatal felhasználókat megvédi a nem megfelelő weboldalaktól. A legfejlettebb technológiát használja, és folyamatosan frissítik. Nagyon hatékony. Megakadályozza a pornográfiát, pedofíliát, erőszakot, sátánizmust, fekete mágiát stb. tartalmazó weboldalakhoz való hozzáférést, ugyanakkor jelzi is a blokkolás okát.

A szűrő az emeltdíjas telefonszámokat használó cégekkel szemben is hatékonyan alkalmazható. A Davide mindenkinek szól, aki meg akarja védeni a számítógépét a nem biztonságos weboldalakkal szemben. A magatartási kódex, amelyről szavazunk, azt írja elő, hogy garantáljuk a fiatalok biztonságos hozzáférését az internethez. A szűrő használatához mindössze regisztrálni kell a www.davide.it címen.

  Pál Schmitt (PPE-DE). - (HU) Köszönöm, Elnök Úr! Kedves Biztos Asszony! Az internet, játékkonzolok és komputerjátékok rengeteg erőszakot, brutalitást, erotikus tartalmat is közvetítenek, ráadásul függőséget okozhatnak, álmatlanságot, idegességet, táplálkozási zavarokat okozhatnak. Az ilyen típusú tartalmakra a legtöbb gyerek még nincs felkészülve, a fennáll a kockázata, hogy eltorzult lelkű, deviáns felnőttekké válnak. A modern technológia igenis lehetővé teszi, hogy szoftverek segítségével hasonlóan a spamekhez – a kéretlen e-mailekhez – a nem kívánatos tartalmakat megszűrjük, a káros oldalakat letiltsuk a gyerekek által használt gépen. E lehetőségről széles körben kell tájékoztatni a szülőket, ösztönözni a számítógépgyártókat, hogy ezek a programok kötelező tartozékként rendelkezésre álljanak az új gépekhez. Egyfajta digitális környezetvédelemre van szükség. Nyilvánvaló, néhányan úgy értelmezik, hogy korlátozni szeretnénk az internet szabadságát, ugyanakkor véleményem szerint a gyermekek lelki egészségének és méltóságának védelme magasabb rendű érdek. Köszönöm.

  Zuzana Roithová (PPE-DE). – (CS) Elnök úr, az internetkapcsolattal rendelkező európaiak száma exponenciálisan nő. A gyerekek egyre több időt töltenek a világhálón, és a fiatalok számára könnyen hozzáférhető weboldalakon zajló bűnözői tevékenységek hasonló ütemben, gombamód szaporodnak. A jelenlegi helyzetben, amikor az Interpol adatbázisában már több mint ötszázezer, gyermekpornográfiát tartalmazó képet vettek nyilvántartásba, és a gyermekek fele találkozott már pornográf weboldalakkal, miközben a szülők közül mindössze 4% látja be egyáltalán, hogy gyermeke ilyesmit is csinálhat, azt gondolom, hogy az internet biztonságára szánt költségvetés túl alacsony. Be kell ruházni olyan számítógépes rendszerek kifejlesztésébe, amelyek csírájában fojtják el az ilyen dolgokat. Az Európai Uniónak ezen a fronton össze kell fognia az USA-val és Japánnal. Az eddigi különálló projekteket olyan intézkedéseknek kell felváltaniuk, amelyek a gyermekeket, szülőket, iskolákat, telekommunikációs szolgáltatókat, kormányzati szerveket és nem kormányzati szervezeteket egyformán megcélozzák. Nagyra értékelem másrészről a forródróthálózatot, ahol az érintett polgárok és szülők bejelenthetik az interneten talált káros tartalmat. A Cseh Köztársaságnak például van egy ilyen típusú forródrótja, a Naše dítě, nem kormányzati szervezet üzemeltetésében.

  Jim Allister (NI). - Elnök úr, sajnálatos tény, hogy az internet által kínált nagyszerű lehetőségekkel egyenes arányban nőtt a gyermekeinkre és a fiatalokra leselkedő erkölcsi, fizikai és társadalmi veszélyek száma szerte a világon.

Ez a jelentés ezért nagyon helyesen arra helyezi a hangsúlyt, hogy mit tehetünk az internetes visszaélések megakadályozására, különös tekintettel a gyermekpornográfiára, a szexuális visszaélés online előkészítésére és az öncsonkításra való buzdításra, amelynek egyik legrémisztőbb aspektusát a ténylegesen öngyilkosságra bátorító oldalak jelentik.

Bízom benne, hogy a Biztonságosabb internet program sikeresen kezelni fogja ezeket a problémákat. Számomra három fő kérdés van. Az első a hatékony rendőri együttműködés lehetőségeinek javítása, amihez szerintem a gyermekpornográfiát tartalmazó képek európai adatbázisának létrejöttét is ösztönözni kellene. A második a gyermekpornográfiához köthető pénzmozgások jobb nyomon követhetősége, a harmadik pedig egy gondosan kidolgozott közös biztonsági védjegy (sárkányjel), hogy a szülők biztosan tudják, mi az, amit gyerekeik biztonsággal megnézhetnek.

  Miroslav Mikolášik (PPE-DE). – (SK) Több dolgot is szeretnék mondani a jelentésről. Említést tesz olyan veszélyekről, mint a megfélemlítés, gyermekpornográfia, a szexuális visszaélés internetes előkészítése, a zaklatás, a rasszista tartalom terjesztése és az öncsonkításra való buzdítás. Biztos vagyok benne, hogy az internet a 20. század legnagyobb technológiai eredményeinek egyike, ugyanakkor megfoszthatja a gyermekeket az őszinte, tiszta szerelem megismerésének és a természetes kapcsolatok kialakításának örömétől. Az internetes csevegőszobákban rögtön nemkívánatossá válnak azok, akik nem használnak vulgáris kifejezéseket és nem dicsekszenek szexuális hőstetteikkel.

Továbbra is a gyermekekkel szemben elkövetett internetes visszaélések riasztó statisztikáinál maradva, olyan európai parlamenti képviselőként, aki a családi értékeket mindennél fontosabbnak tartja, szeretném felhívni a figyelmet ara, hogy az internet az egyik módja annak, ahogyan a társadalom megfosztja a gyerekeket ártatlanságuktól. Szeretném hangsúlyozni a nagyobb felelősség szükségességét, mivel itt a felelősség a kulcsszó, hiszen az internetes szolgáltatók és a szülők ezáltal tudnák megvédeni a gyermekeket a természetes fejlődésükre káros tartalmakhoz való hozzáféréstől.

  Viviane Reding, a Bizottság tagja. − Elnök úr, teljes mértékben egyetértek a Házban elhangzott beszédekkel, és köszönöm a parlamenti képviselőknek, nemcsak ezt a vitát, hanem azt is, hogy a vitát eljuttatták szavazóikhoz és a tevékenységi területükön élő emberekhez, mivel úgy hiszem, az alapvető probléma éppen az, hogy a felnőttek nem tudnak eleget.

A gyermekek gyakran nagyon jól tudják, hogyan kezeljék az új technológiákat, sőt, ez az első olyan korszak az emberiség történelmében, amikor a gyerekek többet tudnak, mint a szülők, nevelők és a felnőttek általában. Ezért tényleg nagy szükség van a szülők, a nevelők és a felnőttek bevonására, és úgy vélem, ez a társadalom minden tagjának közös felelőssége, nemcsak a politikusoké, de az NGO-ké is, és mindenekelőtt az internetes szolgáltatóké. Hálás vagyok például azért, hogy a mobiltelefon-iparág egyetértési megállapodást írt alá arról, hogy maguk tájékoztatják a szülőket és megakadályozzák a káros tartalmak megjelenését a harmadik generációs mobiltelefonokon.

A Biztonságosabb internet programunkkal létrehozott forródrótok hálózata nagyon fontos, és a legtöbb tagállamban tökéletesen jól működik. Az egyik magyar parlamenti képviselőtől érkezett kérdésre válaszolva: a magyar forródrót 2009-ben fog újraindulni. Csak két olyan tagállam van, ahol még nincs forródrót, egy tagállam pedig a rendőrségre bízza az ilyen problémákat. Ezért máris kijelenthetjük, hogy a Biztonságosabb internet programnak volt egy nagyon pozitív hatása. Én személy szerint azt szeretném, ha ezek a forródrótok nagyobb ismertségre tennének szert: néhány országban jól ismerik őket, de nem mindenhol. Parlamenti képviselőként Önök is segíthetnének különféle tevékenységekkel, hogy ezeket a forródrótokat ismertebbé tegyük. Igazán hálás lennék érte, és azt hiszem, a szülők és a gyerekek szintén megköszönnék.

Elhangzott néhány kérdés az EU bűnügyi eljárásairól. Ezzel kapcsolatban azt kell mondanom Önöknek, hogy nagyon jó lenne, ha a számítógépes bűnözésről szóló egyezményt mindegyik tagállam ratifikálná. Annyit tudok még mondani Önöknek, hogy a bel- és igazságügy-miniszterek barátom, Barrot biztos úr vezetésével dolgoznak ezeken a kérdéseken, a szexuális visszaélés előkészületének (grooming) kérdését is beleértve, amelyről Barrot úr hamarosan javaslatot fog benyújtani. Biztosíthatom Önöket arról, hogy a nemzetközi rendőri és bűnüldözési együttműködés már javában folyik, a dolgok tehát jó irányba mennek.

A nemkívánatos tartalom elleni szűrők kérdésével kapcsolatban itt ismét a szülők tájékoztatásáról van szó. A legtöbb szülő nem tudja, hogy vannak ilyen szűrők, és hogy lehetősége lenne használni ezeket a szűrőket. Ezért kértem az internetes szolgáltatókat, hogy amikor szerződést kötnek a szülőkkel, valóban tájékoztassák őket arról, milyen lehetőségeik vannak annak megelőzésére, hogy az ilyen tartalom eljusson a gyerekeikhez.

Mindez a nagyon fiatal gyerekekre vonatkozik. A serdülők esetében már természetesen magát a gyereket is be kell vonnunk, és ezért gondolom a legjobb módszernek azt, ha tájékoztatjuk őket arról, hogyan kerülhetik el, hogy csapdába essenek, mivel nem tudunk minden gyerek mögé rendőrt állítani – ez tényleg nem kivitelezhető. A gyerekek azonban nagyon is jól fel tudják fogni, hogy mi a pozitív tartalom, és mi a nem pozitív tartalom. Ezért úgy vélem, a Biztonságosabb internet programmal a szülők és a nevelők bevonása mellett magukat a gyermekeket is be kell vonni. Az elkövetkező hónapokban és években ez lesz a feladatunk, és ha ebben mindenki részt vesz, ezzel meg is oldjuk a problémát.

Köszönöm az előadónak és valamennyi parlamenti képviselőnek, akik segítenek, hogy az internetet biztonságosabbá tegyük gyermekeink számára.

  Roberta Angelilli, előadó. – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, szeretnék köszönetet mondani a biztos asszonynak; fontos dolgokról biztosított minket, többek között arról, hogy a Bizottság és Barrot biztos jogilag kötelező fogalommeghatározást akarnak találni a „grooming” szóra, egy közös definíciót valamennyi tagállam számára. Véleményem szerint ez kétségkívül nagyon fontos célkitűzés.

Úgy gondolom, hogy ez a program nyilvánvalóan nem tudja megoldani az összes problémát, nem utolsósorban azért, mert ez csak egy program, így értelemszerűen megvannak a maga jogi korlátai és költségvetési megszorításai. A vitából mindazonáltal kitűnt, hogy az Európai Parlament aktívan részt kíván venni a káros online tartalom elleni fellépésben. Az is célunk a jövőre nézve, hogy javítsuk az ilyen tartalom elleni fellépés európai szintű koordinációját, elérhetővé téve a legjobb gyakorlatokat, a legsikeresebbnek bizonyuló intézkedéseket, és osztozva az információkon és módszereken. Véleményem szerint a nemzetközi együttműködést folyamatosan növelni kell ezen a területen, mivel – amint más képviselők is kiemelték – ez a terület nem ismer határokat. Ezért az adatok és információk valós idejű megosztása felé kell haladnunk.

A Parlament továbbra is élen akar járni ezen a területen. Sok javaslatunk van, közülük néhányat képviselőtársaim meg is említettek: a „gyermekbarát” védjegy gondolata, a „forródrótok” és az online visszaélések megelőzésén és leküzdésén dolgozó rendőri erők szerepe, de a mobiltelefon-üzemeltetők és -szolgáltatók önszabályozása területén is kezdeményezéseket kell végrehajtanunk. Emellett szerintem törekednünk kell a gyermekpornográfiát tartalmazó képek cseréjéhez kapcsolódó pénzügyi tranzakciók visszanyomozására is.

Egyetértek a biztos asszony véleményével: az európai gyerekeknek nagy szüksége van tájékoztató és oktató kampányokra, nemcsak a gyermekek, hanem velük együtt a felnőttek, szülők és tanárok bevonásával, és nem azzal a céllal, hogy kriminalizáljuk az új technológiákat, hiszen ezek létfontosságúak.

  Elnök. − A vitát lezárom.

A szavazásra szerdán kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 142. cikke)

  Cristian Silviu Buşoi (ALDE), írásban. – (RO) Üdvözlöm ezt a kezdeményezést, amely a szülők és a gyermekek internethasználatra oktatását egyaránt fontosnak tekinti, hogy biztosítsa, hogy utóbbiak végül kevésbé legyenek kiszolgáltatva az online visszaéléseknek. Szerintem jó ötlet az iskolákban elkészíteni a tananyagot, de úgy vélem, az is hasznos lenne, ha a különböző korosztályokhoz igazodó programok lennének. A hat-hét évesek számára nem ugyanolyan szempontból kell elmagyarázni a dolgokat, mint a 16 éves serdülőknek.

Úgy vélem emellett, hogy hatékonyabb szűrési technológiákat kell kifejleszteni, mivel viszonylag gyakori jelenség, hogy a postafiókba pornográf anyagot tartalmazó kéretlen üzenet érkezik, márpedig ez az e-mail címmel rendelkező gyerekek számára könnyen hozzáférhető. Arra is törekedni kellene, hogy a pornográf anyagokat tartalmazó oldalakhoz hozzáférő személyek életkorát ellenőrizzék, ugyanis a kiskorúak nagyon könnyen hozzáférnek ilyen oldalakhoz.

Végezetül, támogatom a nemzetközi együttműködésre ösztönző kezdeményezést ezen a téren. Még jobb lenne, ha globális megállapodásra tudnánk jutni, különös tekintettel az oldalak „gyermekek számára biztonságos tartalom” felirattal való megjelölésére, mivel a gyermekekre nézve káros oldalak közül nagyon sokat olyan domaineken tárolnak, amelyeket nem az EU-ban lévő szervezetek kezelnek.

  Zita Gurmai (PSE), írásban. – (HU) Az internetet és az egyéb modern kommunikációs technológiákat használó gyermekek védelmére irányuló többéves közösségi program létrehozását létfontosságúnak és kiemelten fontosnak tartom, hiszen közös társadalmi érdekünk, hogy gyermekeinket a káros és veszélyes tartalmaktól minden lehetséges eszközzel megóvjuk.

A kezdeményezésnek- mindamellett, hogy kiemelten a gyermekek védelmére irányul - multiplikátor hatása is lesz, mivel az internet biztonságának fokozását is elősegíti. A célkitűzések megvalósítása a szülők, oktatási intézmények, szolgáltatók, hatóságok, civil szervezetek együttműködését igényli, hiszen csakis közös összefogással leszünk képesek gyermekein védelmében hatékonyan fellépni.

A káros tartalmak elleni harc területén kiemelten fontosak a tagállami intézkedések is, így a nemzeti kapcsolattartó pontok létrehozása és azok hatékony együttműködése is. Fontosnak tartom hatékony módszerek, mechanizmusok létrehozását, amely magába foglalja a tájékoztatást, a segélyvonalas segítségnyújtást, az azonnali fellépést, a megelőzést, az eljárási módszereket és legjobb tapasztalatokat, gyakorlatokat tartalmazó adatbázis létrehozását, valamint a folyamatos monitoringot is.

  Edit Herczog (PSE), írásban. – (HU) Tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim! Újabb jogszabályt készülünk elfogadni a gyermekek védelméről. Édesanyaként magam is üdvözlöm a kezdeményezést és egyetértek azzal, hogy a gyermekeket védeni kell az Interneten és más fórumokon őket megcélzó jogellenes vagy fejlődésüket egyébként veszélyeztető tartalmak ellen.

A fentieken túl azonban meg vagyok győződve arról, hogy nem lehetünk sikeresek, ha a gyermekeket kizárólag úgy akarjuk megvédeni, hogy megpróbáljuk kiiktatni a pornográf vagy jogellenes tartalmakat a gyermek világából. Bár ez lenne az ideális, mégis lehetetlen: ezért tartom különösen fontosnak, hogy a prevenció mellett a gyermek megtanulja azt is, mit tegyen, ha ilyen megkeresést kap, ilyen hatások érik.

Tudatosítanunk kell benne, hogy segítséget kérhet – és ennek a segítségnek valóban jelenlévőnek, elérhetőnek kell lennie. Előre fel kell készíteni minden gyermeket erre az esetre is ugyanúgy, ahogy megtanítjuk nekik, hogy ne szálljanak be ismeretlen autóba, vagy ne fogadjanak el idegentől édességet. És ez a felkészítés elsősorban a közvetlen környezet: a szülők, a család, az iskola felelőssége. Az általunk most megszavazandó tervezet különös fontosságú, de csak akkor lehet hatásos, ha a gyermek környezetének óvó odafigyelésével párosul.

  Lívia Járóka (PPE-DE), írásban. – (HU) Szeretnék gratulálni Roberta Angelilli képviselőtársamnak az internetet és egyéb kommunikációs technológiákat használó gyermekek védelméről szóló jelentéséhez, amely egy igen súlyos és növekvő veszélyre hívja fel a figyelmet. Az egyre szélesebb körben hozzáférhető új technológiák és informatikai ismeretek révén gyermekeink egyre inkább ki vannak téve a molesztálás, gyermekpornográfia, zaklatás és rasszista uszítás veszélyeinek, illetve egyre növekvő számban válnak ismertté olyan esetek, amikor bűnözők a világháló csevegő-portáljait használják ki, hogy gyermekkorú áldozataik gyanakvását elaltassák, és szexuális visszaélés céljából a bizalmukba férkőzzenek.

A riasztó adatok jelzik, hogy az információs forradalom szülte új veszélyek kezelésére olyan uniós szinten összehangolt cselekvési terv szükséges, amely a problémát a maga összetettségében a gyermekek, családok, iskolák és tanárok bevonásával, valamint a kommunikációs ipar szereplőivel és a bűnüldöző szervekkel együttműködve tudja kezelni. A Bizottság által indítványozott többéves közösségi programnak magába kell foglalnia a világhálón sajnos egyre bővülő mértékben megtalálható törvénysértő és káros tartalmak elleni fellépést egyrészt a tudatosság növelése révén, másrészt a tagállami büntetőjogok által nyújtott eszközök hatékonyabb és koordináltabb felhasználásával. Szükséges továbbá a tanárok, gondviselők és mindenekelőtt a szülők felvilágosítása az új kommunikációs technológiák által rejtett veszélyekről. Bízom abban, hogy a Parlament – képviselőtársam szándéka szerint – minél gyorsabban jóváhagyja a tervet és az új program már januártól útnak indulhat.

  Katalin Lévai (PSE), írásban. – (HU) Az Eurobarometer adatai szerint a 12–15 évesek 74%-a használja napi szinten az internetet, sokuk ki van téve pornográf képeknek. Az elmúlt években az Internet Watch Foundation felmérése szerint 16%-al növekedtek a gyermekekkel szembeni internetes visszaélések. Ezek az adatok egyértelműen jelzik, hogy a gyermekek online biztonsága csak egy többszintű megközelítéssel érhető el, amely kiterjed gyermekekre, családokra, iskolákra, a távközlési ágazat szereplőire, ezen belül is az internetes szolgáltatókra és az igazságügyi szervekre.

Úgy gondolom, hogy a kicsik internetes védelmében a megelőzés kell, hogy kapja a kulcs szerepet. Fontosnak tartanám a pornográf, erőszakos és gyermekek fejlődését hátrányosan befolyásoló tartalmú oldalak megjelenésének és működésének külön engedélyhez való kötését. Tekintve, hogy egyes országokban jól bevált gyakorlat az igazságügyi szervek beleegyezésével a belföldi és külföldi szervereken lévő pedofil tartalmú honlapok blokkolása, és hogy általánosságban az ilyen jellegű tartalmak eltávolítására az országok jelenlegi jogszabályi környezete megteremti a lehetőséget, felszólítom a tagállamok igazságügyi hatóságait, tegyék meg a blokkoláshoz szükséges első lépéseket. Érdemes továbbá elgondolkodni azon is, hogy nemcsak az ilyen honlapok készítése, de azok nézegetése is bűncselekménynek minősüljön-e?

Elengedhetetlen a megelőzés szempontjából a megfelelő oktatás, és a széleskörű tájékoztatás: A gyermekeket megfelelő ismeretekkel kell felkészíteni, hogy képesek legyenek felhasználni valamennyi eszközt az esetleges zaklatások felismerésére, és meg tudják magukat védeni ezektől.

  Roxana Plumb (PSE), írásban. – (RO) Az internet napjainkban információval és szórakozással teli világot nyit meg előttünk, amely ugyanakkor a gyermekek számára rendkívül veszélyes is lehet. Ezért gondolom úgy, hogy feltétlenül szükség van a „Biztonságosabb internet” program elindítására, hogy megvédjük az internetet és más új technológiákat használó gyermekeket.

A program sikere azon fog múlni, hogy ezt az 55 millió eurós finanszírozást hogyan használjuk fel, de attól is függ majd, hogy milyen sikeresen tudjuk ötvözni a technikai és az oktatási szempontokat. Vizsgálatok szerint a gyermekeket érő veszélyeket kiszűrő szoftveralkalmazás használata a gyerekek 90%-át megvédi, a maradék 10% védelméért pedig a szülők és gondviselők felelnek. Nekik kell elmagyarázniuk ezeknek a kiskorúaknak, hogy ne legyenek hajlandóak találkozni az interneten megismert idegennel, ne válaszoljanak obszcén tartalmú üzenetekre és idegeneknek soha ne adjanak ki személyes jellegű információt vagy fényképet.

Az online médiához is hozzá kellene igazítani a vizuális tömegtájékoztatásban használt modellt, ahol a tévécsatornák feltüntetik azt az alsó korhatárt, amely felett az adott film vagy műsor megtekintése megengedhető. Az első lépés a gyermekek jogellenes tartalmakkal szembeni védelme felé az lehetne, ha kifejezetten megjelölnék a „gyermekek számára megfelelő” oldalakat.

  Bogusław Rogalski (UEN), írásban. – (PL) Az internetet és új technológiákat használó gyermekek védelmére irányuló program a gyermekek védelmének egyik alapvető formája, mind a technológia elterjedését, mind a számítógépek használatának egyre növekvő ismertségét tekintve. Ennek eredményeként a gyerekek jelenleg veszélynek vannak kitéve a jogellenes tartalmak és a nem megfelelő magatartás miatt, gondolva itt a gyermekpornográfiára, a zaklatásra, a szexuális visszaélés előkészítésére és az interneten keresztül történő megrontásra.

A statisztikák szerint a 12–15 év közötti fiatalok több mint 70%-a naponta körülbelül három órán át használja az internetet. E fiatalok többsége sajnos már látott is pornográf jellegű képeket. A pornográfiát tartalmazó internetes oldalak növekvő száma és az ennek a folyamatnak áldozatul eső gyermekek egyre alacsonyabb átlagéletkora ugyancsak okot ad az aggodalomra.

Az internettel kapcsolatban a gyermekek biztonságát kizárólag egy szerteágazó módszer alkalmazásával tudjuk fokozni. Ennek a széles körű programnak ki kell terjednie a gyermekekre, a családjukra, az iskolákra, a kommunikációs szolgáltatókra, az internetes szolgáltatókra és más intézményekre. Az interneten előforduló káros magatartás leküzdésében fontos szerepet kell kapniuk a jogellenes tartalomra vonatkozó információk összegyűjtésére szolgáló forródrótoknak. A gyerekeket meg kell tanítani arra, hogyan kerüljék el a veszélyes magatartást az interneten. A szülőknek és a tanároknak részt kell venniük a számítógép-használatról szóló tanulási kampányokban, hogy csökkenjen a generációs szakadék az új technológiák területén, és biztosítani lehessen a hatékonyabb fellépést a veszélyekkel szemben.

  Katrin Saks (PSE), írásban. – (ET) Mivel az internet egyre inkább részévé válik mindennapi életünknek, a mai gyerekek egyre jobban ki vannak téve annak a veszélynek, hogy visszaélés, szexuális célú kapcsolatfelvétel vagy zaklatás áldozatává válnak az internetes környezetben.

A nemrég megjelent EU Kids Online jelentés szerint hazámban, Észtországban a gyerekek 68%-ának van otthoni internet-hozzáférése. Ez Európán belül az egyik legmagasabb arány, Dánia, Belgium, Svédország és az Egyesült Királyság arányaihoz hasonlóan.

A nagyarányú internet-elérhetőségnek nem kellene feltétlenül azt jelentenie, hogy a zaklatással vagy a kellemetlen tartalmakkal való találkozás veszélye is nagyobb, Észtország azonban a vizsgált országok közül a legmagasabb arányú internet-elérhetőséggel rendelkezők csoportjába tartozik, Hollandiával és az Egyesült Királysággal együtt.

Európa-szerte sok a hasonlóság: az összes gyerek fele hajlandó információt kiadni magáról, tíz közül négyen találkoznak pornográf, és egyharmaduk erőszakos anyagokkal, sokan kapnak kéretlen, szexuális jellegű megjegyzéseket, és kereken kilenc százalék hajlandó a valóságban is találkozni az interneten megismert emberekkel. Az európai fiatalok 15–20%-a volt már zaklatás áldozata az interneten. Észtországban ez a szám még magasabb, 31% (6 és 14 éves kor között).

Úgy gondolom, több figyelmet kellene fordítanunk az ilyen kérdésekre, különösen az olyan tagállamokban, mint Észtország, ahol a gyermekek egyre inkább a mindennapi élet részeként használják az internetet. Az internethasználatnak természetesen megvannak a pozitív aspektusai, mindazonáltal egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk a vele járó veszélyekre is.

  Toomas Savi (ALDE), írásban. – Elnök úr, Roberta Angelilli jelentése nagyon sokat foglalkozik az interneten előforduló, gyerekek számára is hozzáférhető pornográfiával, egy másik dolog azonban még súlyosabb aggodalomra ad okot, mégpedig az erőszak. A pornográf anyagok olykor csak zavaróak, a másokkal szembeni erőszak vagy akár az öncsonkítás életszerű képei viszont tényleg meggondolatlan tettekre sarkallhatják a fiatalságot. Gondoljunk csak a kisebbségi fiatalokkal szembeni megkülönböztetésre és agresszióra vagy az iskolai lövöldözésekre.

Csak a közelmúltban két iskolai lövöldözés is történt Finnországban – az észtországi választókerületemhez nagyon közel. Megállapították, hogy a lövöldöző szörnyű tettének elkövetése előtt erőszakos anyagokat töltött fel az internetre. Ehhez az anyaghoz más, problémás fiatalok is hozzáférhettek, így nem tudhatjuk, mi jöhet még.

Úgy gondolom, az Európai Uniónak komoly lépéseket kellene tennie az erőszak ilyen népszerűsítésének megállítására, anélkül hogy a szólásszabadságot korlátozná. Minden emberi életet meg kell becsülni, és ha a fiataloknak segítségre vagy útmutatásra van szükségük, erről gondoskodni kell. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a fiatalok tönkretegyék vagy elvesztegessék az életüket, hiszen ők jelentik Európa jövőjét.

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE), írásban. – (PL) Jelenleg az a helyzet, hogy a fiatalok jellemzően jobban értenek az új technológiák használatához, mint az idősebb generáció. Az internet nem rejt titkokat a gyerekek és fiatalok előtt, akik általában véve szüleiknél jobban tájékozottak a működéséről. Ugyanakkor azonban éppen a gyerekeket és a fiatalokat fenyegeti a leginkább az interneten terjedő pszichológiai erőszak.

Egy, a gyerekek internethasználatáról szóló kampány szerint az internetet használó összes lengyel fele esett áldozatul az interneten eljutott sértéseknek, megaláztatásnak vagy fenyegetésnek.

A helyzet még súlyosabb, ha a gyerekekről van szó. A fiatal internethasználók több mint 70%-a fért már hozzá pornográf vagy erotikus anyagokhoz, és több mint felük nézett meg kegyetlen, erőszakos jeleneteket.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a fiatalok nagy többsége véletlenül botlik bele az ilyen anyagokba, nem szándékosan jut hozzá. Csak a gyermekek 12%-a ismerte be, hogy ilyen fajta oldalakat keresett.

Azért idéztem ezeket a statisztikákat itt a Házban, hogy érzékeltessem a képviselőkkel, milyen súlyos veszélynek vannak kitéve legfiatalabb polgáraink, hazám példájából kiindulva.

Úgy vélem ezért, hogy a gyermekek védelmére szolgáló, tervezett programot feltétlenül végre kell hajtani.

  Silvia-Adriana Ţicău (PSE), írásban. – (RO) A gyerekek egyre nagyobb arányban használják az internetet kommunikációra, információkeresésre, ismeretek megszerzésére és a szabadidő eltöltésére. A gyerekeknek és a családjuknak tisztában kell lenniük az ezzel járó veszélyekkel, és mindenekelőtt be kell tartaniuk bizonyos szabályokat, amelyek biztosítják védelmüket az internet használata közben.

Az internetnek nyitott médiumnak kell maradnia, ugyanakkor biztonságosnak. A biztonságosabb internetért indított program folytatódik, erősítve az előző programok, a „Biztonságosabb Internet” és a „Biztonságosabb Internet Plusz” hatását. Szeretném azonban felhívni a figyelmüket arra, hogy a hatékonysága a lakosság tudatosságának növelésétől és a konkrét jogszabályok nemzeti szintű végrehajtásának módjától függ. Minden olyan esetet, amikor egy gyermek vagy fiatal nem kívánt megkeresésekkel vagy akár zaklatással szembesül az interneten, komolyan kell venni, be kell jelenteni és megfelelőképpen kezelni kell.

Egy jelentés szerint a fiatalok kétharmada kapott már nemkívánatos megkereséseket az internet használata során, és 25%-uk látott szemérmetlen tartalmú anyagokat. Sajnos sok szülő és tanár még mindig nem került kapcsolatba a digitális médiával, ezért nem teszik meg a szükséges lépéseket, hogy az interneten is megvédjék a gyerekeket. Arra hívnám fel a Bizottságot, hogy a tagállamokkal összefogva ösztönözze az internet biztonságához kapcsolódó bejelentések fogadására és az incidensek megválaszolására szolgáló központok létrehozását és ezek együttműködésének kialakítását.