Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2008. október 20., Hétfő - Strasbourg

24. A szabályozó ügynökségek intézményi aspektusainak jövőbeli rendezésére vonatkozó stratégiáról szóló jelentés (rövid ismertetés)

  Elnök. − A következő napirendi pont Papastamkos úr jelentésének (A6-0354/2008) rövid ismertetése, az Alkotmányügyi Bizottság nevében, a szabályozási ügynökségek intézményi szempontjainak jövőbeli rendezésére irányuló stratégiáról (2008/2103(INI)).

  Georgios Papastamkos, előadó. − (EL) Elnök úr, a 29 európai szabályozási ügynökség első ránézésre talán „mikrointézménynek” tűnhet, de valójában egyértelműen „makrohatást” gyakorolnak, és mára az Európai Unió elismert paraintézményeivé váltak.

A szabályozási ügynökségek túlzott elszaporodása kétségkívül azzal a következménnyel járt, hogy túlzottan felerősödött az európai szabályozási tevékenység, elszakadtak egymástól és átláthatatlanná váltak az európai politikák, és általában véve nehezebbé vált a funkcionális összehangolás.

Az összes európai ügynökség esetében sürgős kérdésként merül fel a tevékenységük és az általuk elért eredmények időközi felülvizsgálatának szükségessége. Arra van szükség, hogy közös minimumszabályokat és -elveket határozzunk meg a szabályozási ügynökségek felépítése, működése és ellenőrzése tekintetében, annak érdekében, hogy azok harmonikus módon beépíthessék működésükbe a Szerződések rendszeréből következő alapelveket.

Miután a Tanács nem volt hajlandó jogi erővel bíró aktus elfogadására, és elvetette az intézményközi megállapodás megkötésére irányuló javaslatot, a Bizottság úgy határozott, hogy javasolja egy intézményközi munkacsoport felállítását, amely meghatározná a szabályozási ügynökségek keretszabályozását, valamint az Európai Unió minden egyes szervének hatásköreit ezen ügynökségek vonatkozásában.

Úgy vélem, hogy ez a javaslat nem elégíti ki az Európai Parlament intézményközi megállapodás megkötésére vonatkozó elvárásait. A közös megközelítés csupán egy közbenső szakasz a kötelező jogi erővel bíró szöveg elfogadása felé vezető úton. Természetesen megértem, hogy a Bizottság szeretne kivezető utat találni a hosszasan húzódó intézményközi tétlenkedésből. Üdvözlendő annak az intézményközi munkacsoportnak a létrehozása, amely összeállítja majd a szabályozási ügynökségek tevékenységéből levonható tanulságok részletes közös mérlegét, valamint pontosabban meghatározza majd a többszintű európai kormányzásban elfoglalt helyüket.

A kérdéses ügynökségek felépítése és működése tekintetében javasolt – a lehetőségekhez mérten közös – megközelítés célja a bürokratikus nehézkesség csökkentése annak érdekében, hogy az ügynökségek korrekt és hatékony módon láthassák el szabályozási szerepkörüket, valamint lehetőség nyíljék ellenőrzésükre és a korunk által megkívánt ellenőrzési (auditálási) feladatok és elszámoltatás – bárha részleges – elvégzésére. Az intézményközi összhang és megközelítés óhajtott „közös keretének” adandó elsőbbség a szabályozási ügynökségek hozzáadott értékének általában vett optimalizálását jelenti az európai kormányzás struktúráiban, feltételként szabva a megnövelt átláthatóságot, az érezhető demokratikus ellenőrzést és a nagyobb hatékonyságot.

Végezetül arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a szabályozási ügynökségek felépítése és tevékenysége felett gyakorolt parlamenti felügyelet szentesítése megfelel annak a klasszikus demokratikus alapelvnek, amely valamennyi végrehajtó hatalommal rendelkező szervezet esetében megköveteli a politikai elszámoltathatóság erősítését. Az a lehetőség, hogy az Európai Parlament politikai felelősségre vonással élhet a szóban forgó ügynökségekkel szemben, összefügg a képviseleti demokrácia azon központi elvével, amely szerint meg kell vizsgálni a végrehajtó hatalom által hozott döntések törvényességét és megalapozottságát.

  Joe Borg, a Bizottság tagja. − Elnök úr, a Bizottság üdvözli az előadó, Papastamkos úr és a felelős és társbizottságok pozitív hozzáállását az „Európai ügynökségek – A további teendők” című márciusi közleményben előterjesztett főbb elemekhez. Ezek közé tartozik az új ügynökségek indítványozására vonatkozó moratórium, az ügynökségi rendszer közelgő értékelése, és egy intézményközi munkacsoport létrehozása.

Mint tudják, nagy jelentőséget tulajdonítunk az ügynökségek által az európai kormányzásban betöltött helyről és szerepről szóló intézményközi párbeszéd újraindításának, amely párbeszéd célja a szabályozási ügynökségekről szóló egységes elképzelés és a velük szembeni közös megközelítés kialakítása.

A Bizottság bízik abban, hogy a Parlament most már képes lesz arra, hogy haladéktalanul kinevezze képviselőit az intézményközi munkacsoportba.

A Tanács részéről is számítunk a kedvező válaszra, hogy a Bizottság közleményének nyomon követése a kellő időben haladhasson előre.

Bízunk benne, hogy az intézményközi munkacsoport még az év vége előtt megalakul. Ezt a csoportot szorosan be fogjuk vonni az értékelési folyamatba is, amelyet a Bizottság most készül elindítani.

Mielőtt még befejezném, hadd mondjam el, hogy a Bizottság szándékosan nyitva hagyta a kérdést, hogy az intézményközi párbeszéd végeredménye milyen formát öltsön, hogy ne menjen elébe a vitáknak. Az intézményközi munkacsoport fogja eldönteni, hogy következtetéseinek milyen formát kíván adni. A következtetéseket viszont végrehajtani is sokféleképpen lehet – olykor elég a legjobb gyakorlatok terjesztése, más esetekben az ügynökségek alapító okiratainak módosítására lehet szükség.

A Parlament és Bizottság között e téren példás együttműködés alakult ki, és biztos vagyok benne, hogy a továbbiakban is eszerint fogunk dolgozni.

  Elnök. − A napirendi pontot ezzel lezárom.

A szavazásra kedden kerül sor.