Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/2085(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A6-0370/2008

Viták :

PV 21/10/2008 - 6
CRE 21/10/2008 - 6

Szavazatok :

PV 22/10/2008 - 6.2
CRE 22/10/2008 - 6.2
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0513

Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
2008. október 22., Szerda - Strasbourg HL kiadás

7. A szavazáshoz fűzött indokolások
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
  

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

 
  
  

- Határozatra irányuló javaslat: Catherine Ashtonnak az Európai Bizottság tagjává történő kinevezésének jóváhagyása (B6-0575/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Toomas Savi (ALDE). – Elnök úr! Üdvözlöm Ashton bárónőnek az Európai Bizottság tagjává történő kinevezését, és hangsúlyozni szeretném, hogy az a tény, hogy a Lordok Házának elnöke volt, megmutatja azt a kiváló munkát amit az Egyesült Királyságért végzett. Biztos vagyok abban, hogy éppannyira méltó lesz a biztosi munkára, mint az a nemes aki előtte dolgozott itt. 1984-ben Margaret Thatcher kormánya nevezte ki az Egyesült Királyság biztosává Lord Cockfieldet. Kivételes brüsszeli pályafutása során ő tette le az egységes piac alapjait.

Ashton bárónő azzal írhatná be a nevét az Európai Unió történelmébe, ha a dohai fordulónak új lendületet tudna adni. Ez egy nagy kihívást jelent, de a forduló sikeres lezárása óriási mértékben segítené a fejlődő országokat.

 
  
  

- Állásfoglalásra irányuló indítvány: Európai Tanács (B6-0543/2008)

 
  
MPphoto
 

  Jim Allister (NI). – Elnök úr, azért szavaztam az Európai Tanács csúcsértekezletéről szóló közös indítvány ellen, mert kétszínű az ír népszavazás kérdésében, és nevetségesen ragaszkodik az éghajlatváltozással kapcsolatos gazdaságilag veszélyes célkitűzésekhez. A közlemény álszent módon megerősíti a Lisszaboni Szerződés ír elutasítását, majd rögtön ezután ezeknek a dokumentumoknak a kódolt nyelvén amellett érvel, hogy az írek beállnak a sorba. A szavazók demokratikus döntésének úgynevezett tiszteletben tartása egyértelműen hamis.

Most mindannyian egy mély gazdasági válsággal nézünk szembe, a lehető legrosszabb amire többségünk emlékezni tud, és az Európai Unió mégis amiatt aggódik, hogy sikerül-e betartani az éghajlatváltozással kapcsolatos célokat. Sem az iparunk és a gazdaságunk nem tudja elviselni ezeket, a minden eddigi méreteket meghaladó zöldadó terheket. Nem fogunk mást elérni, mint hogy egyre több és több feldolgozóipart kényszerítünk arra, hogy a Távol-Keletre menjen.

 
  
MPphoto
 

  Marian Harkin (ALDE). – Elnök úr! A 3. módosításról szeretnék beszélni, amivel kapcsolatban számos biztost is bíráltunk azért, mert nem vette figyelembe az Európai Parlamentnek azon kéréseit, amelyek a pénzügyi piac felügyeletének javítását célzó jogszabályra tettek javaslatot. Ez a valós helyzet, de úgy gondolom, hogy a tagállamoknak is felelősséget kell ezért vállalniuk. Még abban az esetben is, ha a Bizottság megpróbált volna lépni, úgy gondolom, hogy nagy fokú ellenállással találkozott volna. A Bizottság azonban felelősséggel tartozik a dolgokért, és annak ellenére, hogy alapelvek és nem szabályelvek által vezérelt jogszabályaink vannak, ennek akkor is szigorúnak kell lennie, valamint a nagyvonalú szabályozás sohasem működött.

Szeretném megemlíteni a (20) bekezdést is, ahol a Parlament elismeri az ír népszavazás, és a többi tagállam ratifikációs eljárásainak eredményét. Az ír népszavazással kapcsolatos vita során újra és újra elhangzott az az állítás, hogy a Parlament nem fogja elismerni az eredményt. Minden egyébtől függetlenül azonban, a Parlament se nem illetékes és hatásköre sincs arra, hogy bármilyen más értelemben járjon el. Allister képviselőtársammal ellentétben, én üdvözlöm ezt a nyilatkozatot.

Végezetül pedig úgy gondolom, hogy a (20) bekezdéssel megfelelő választ adunk az ír emberek aggályaira még az európai választás előtt, de nem szabad alábecsülni a még hátralévő teendőket. Megállapítja továbbá, hogy a Parlament kész segíteni egy szélesebb körű és nagyobb tájékozottságon alapuló konszenzus kialakításában. Úgy gondolom, hogy ennek valójában így kellene hangoznia: „egy jobb tájékoztatáson alapuló konszenzus kialakítása”.

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (NI). – Elnök úr! A legveszélyesebb kifejezés napjaink politikájában az, hogy „valamit tenni kell”. A politikusok értelmetlenül és aránytalanul félnek attól, hogy nem tűnnek aktívnak, és hogy ez a „valami” mit takar az csak másodlagos, mint ahogy ezt a pénzügyi válság során is láthattuk. Nem számít, hogy mit jelent ez a „valami” – 500 milliárd font az Egyesült Királyságban vagy 500 milliárd euro Európában vagy 850 milliárd dollár az USA-ban – igen ez már „valami”, csináljuk hát meg. Ne törődjünk azzal, hogy a gyakorlatban milyen következményei lesznek.

Az az igazság, hogy nem lehet jogszabályokat hozni a recesszió ellen, ugyanúgy ahogy nem lehet szabályozással megváltoztatni a nap vagy hold keringési pályáját sem. Amit most látunk az nem más mint annak a könnyű hitelezés időszakának az elkerülhetetlen korrekciója, amit ugyanezek a kormányok tettek lehetővé, amelyek túl sokáig túl alacsony szinten tartották a kamatokat. Ez nem piaci, hanem politikai döntés eredménye volt, és most túlpumpált léggömb kidurrant. Az egyetlen gyakorlati változás bankjaink államosítása és a hatalmas mentőcsomagok kiosztása volt, amivel adócsökkentések helyett, ami könnyebbséget jelentene az embereknek ezekben a nehéz időkben, inkább óriási mennyiségű új többletterhet teszünk a vállukra. Az adófizetőink nagy árat fognak fizetni az önteltségünkért.

 
  
MPphoto
 

  Eija-Riitta Korhola (PPE-DE). – Elnök úr, a 9. módosítással kapcsolatban, amit a képviselőcsoportom leszavazott, alapvetően fontos volt a képviselőcsoportom számára, hogy a demokratikus folyamat, demokratikus deficithez vezető kitérők nélkül menjen végbe, főként most, amikor a kibocsátáskereskedelem kapcsán nem lehet hízelgő szavakkal illetni a Parlament szerepét. Félrevezető trükköket és manipulációt láthattunk, sőt végül az előadó saját képviselőcsoportjának szándékát is figyelmen kívül hagyta.

Ez még nyilvánvalóbbá vált a Tanács múlt heti ülésén kialakult patthelyzet esetében. A PPE-DE képviselőcsoport megoldást javasolt azokra az ipari károsodásokra, amelyek az éghajlatváltozás enyhítésének folyamata során jelentkeznek. Ennek következtében nemcsak az EU ipara, de a szakszervezetek is támogatják azt a teljesítményértékelő javaslatunkat, ami a költséges árverezési rendszer helyébe lépne. Egységesek vagyunk abban, hogy a káros kibocsátást vissza kell szorítani. Ehhez nem fér kétség.

Csak az a kérdés, milyen módon kell ezt megtenni. Elsősorban a bolygónkkal kell foglalkoznunk, de biztos vagyok abban, hogy éghajlatváltozást megállító intézkedéseket nem segíti, ha az élenjáró éghajlatbarát gazdaságok gazdasági visszaesése következtében munkanélküliség lesz az Európai Unióban.

 
  
MPphoto
 

  Peter Skinner (PSE). – Elnök úr! Az EPLP üdvözli a pénzügyi környezetről és a tágabb értelemben vett gazdaságról szóló közös állásfoglalás és indítvány tartalmát. Ami a következő lépéseket illeti, való igaz, hogy a Parlament ezzel kapcsolatban egy sor igényt támasztott – ami bizonyos fokig egy kívánságlista – és konkrét javaslatokat fogalmazott meg. Néhány esetben még a Bizottságnál is továbbmentünk. Való igaz, hogy egyes esetekben – nemzeti vagy politikai érdekekből kiindulva – azt tapasztaltuk, hogy a Parlament egyidejűleg rontott a szövegeken, de javasolt is jó szövegeket.

De ezek felhívások ma meglehetősen fontosak és a jelenlegi körülményeinkből indulnak ki. A felügyeleti rendszer nemcsak európai szintű de globális megerősítésére is van szükség. Meg kell azt is néznünk, hogy mi történik az Európai Unión kívül. Ebből következik, hogy meg kell néznünk, hogy mi történik világszerte a fejlesztési segélyekkel. Egyre többet kell a fejlődést érintő kérdésekkel foglalkoznunk, nem mehetünk el mellettük, és remélem, hogy ezáltal sikerül majd megteremtenünk az egész világ számára oly fontos gazdasági egyensúlyt. A mi feladtunk, hogy felhívjuk ezekre a kérdésekre a figyelmet. A mi feladatunk, hogy még többet tegyünk ezek érdekében, és ezen kérdésekkel kapcsolatos észrevételeimet még írásban is be fogom nyújtani.

 
  
MPphoto
 

  Ivo Strejček (PPE-DE). – Elnök úr, szeretném összefoglalni, hogy miért szavaztam az állásfoglalás ellen. Először is, az állam szerepének megerősítése rossz válasz a pénzügyi zűrzavarból való kilábalásra. Másodszor, a nagyobb szabályozás és az új páneurópai felügyeleti hatóság kialakítása anélkül, hogy egyértelmű hatáskörökkel rendelkezne, nem jelent gyógyírt a válságra. Harmadszor, az ír nép elutasítása miatt, a Lisszaboni Szerződés nem léphet hatályba. Ezért kell az Európai Tanácsnak tiszteletben tartania az ír népszavazás eredményét. Negyedszer, az Európai Tanács nem hajlandó lemondani az éghajlatváltozással kapcsolatos irreális és rendkívül költséges célkitűzéseiről. Ez pedig végső soron kedvezőtlen hatással lesz az átlagemberek életszínvonalára.

 
  
MPphoto
 

  Gay Mitchell (PPE-DE). – Elnök úr! Először is szeretném elmondani, hogy az valóban igaz, hogy csak abban az esetben léphet hatályba a Lisszaboni Szerződés ha azt mind a 27 tagállam jóváhagyta, de ez nem jelenti azt, hogy közben Európa nem haladhat tovább, és én nem szeretném ha Európa, Írország nélkül haladna előre. Mint a Fine Gael párt választási igazgatója a legutóbbi népszavazási kampány során, egyértelművé akarom tenni, hogy az az ír álláspont, és annak is kell lennie, hogy központi helyet akarunk magunknak Európában. Nem akarunk többé egy olyan sziget lenni egy másik sziget mögött, amit brit érdekek határoznak meg. Tiszteljük, hogy az Egyesült Királyságnak megvannak a saját érdekei – és megvan a joga is ezekhez. A mi érdekünk azonban máshol keresendő, és nem akarom, hogy az Egyesült Királyság bármely parlamenti képviselője itt felálljon és az én választóim vagy az ír érdekek nevében beszéljen.

Szeretném elmondani, hogy a PPE-DE képviselőcsoport Fine Gael parlamenti képviselői támogatják az Európai Tanács üléséről szóló jelentés általános irányvonalát, de nem fogadják el azt, hogy a Parlament megfontolás tárgyává tegye, hogy „az ír nép által megfogalmazott aggályokat orvosolni kell annak érdekében, hogy még az európai választások előtt egy mindenki számára elfogadható megoldás születhessen”, mivel az ír emberekre kell azt bízni, hogy ebben a kérdésben hogyan és mikor döntenek. Ezt a pontot kell jegyzőkönyvbe vennünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Zuzana Roithová (PPE-DE).(CS) Nem igazán vagyok megelégedve a közös állásfoglalás tartalmával, sem pedig a Tanács elnökének, Sarkozy úrnak a teljesítményével. Ennek ellenére, rendkívül fontosnak tartok egy megállapodást, vagy legalább is azt, hogy képesek legyünk egyetérteni valamilyen közös megközelítésben, mivel a legrosszabb üzenet Európa népei számára az lenne, ha képtelenek lennénk bármiben is megállapodni. Mindemellett még egy kis józan észre is szükség lenne. Három tényezőről van itt szó. Az egyik természetesen a pénzügyi válság, a második a recesszió és a harmadik pedig lényegében a globalizáció hatása a belső piacunkra. Már számos hónapja, sőt jó néhány éve beszélek erről. Úgy tűnik, hogy képtelenek vagyunk megállítani az európai iparral szembeni igények növekedésének mértékét, és képtelenek vagyunk arra, hogy WTO szinten megvitassuk ezt a növekedést. Ez az összeegyeztethetetlenség, komoly problémát jelent számunkra.

 
  
  

- Ajánlás: Harlem Désir (A6-0373/2008)

 
  
MPphoto
 

  Hubert Pirker (PPE-DE). (DE) Elnök úr! Ahogy azt mindannyian tudjuk, a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzés óriási méretekben terjed az Európai Unióban. Ez egyrészről jó, mivel sok munkahelyet teremt, de az egyes nemzeti szabályozások között mutatkozó nagy eltérések miatt, ez idáig azonban jellemzően negatív hatással volt elsősorban a munkavállalókra, mivel az alacsony bérek bérdömpinghez vezetnek, ami kiszorítja a helyi munkavállalókat a munkaerő piacról. Végső soron ez a verseny torzulásához vezet, ami különösen a kis- és középvállalkozások területén jelentkezik, és azok számára jelent előnyöket, akik kevés pénzért minél nagyobb számban alkalmaznak kölcsönzött munkavállalót.

Ezért az irányelv célja, hogy az egész Európai Unióban szabályozzuk a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzést és hogy előírjuk azt, hogy a kölcsönzött munkavállalókat ugyanolyan munka és foglalkoztatási feltételek illessék meg, mint az állandó munkavállalókat. Ez lenne Európa, mint termelési egység, és különösen a munkavállalók érdeke, valamint megakadályozná a vállalkozások versenytorzulását.

 
  
MPphoto
 
 

  Ewa Tomaszewska (UEN).(PL) Elnök úr! Az irányelvvel kapcsolatos bármilyen idevágó módosítással jelentősen elhúzódna a jogalkotási folyamat, aminek következtében a kölcsönzött munkavállalók még jelentős ideig jogi védelem nélkül maradnának. Ez az irányelv már több éve esedékes volt. Tükrözi a szociális partnerek között létrejött megállapodásokat. Ezért szavaztam bármiféle módosítás ellen.

 
  
  

- Jelentés: Roberta Angelilli (A6-0404/2008)

 
  
MPphoto
 

  Neena Gill (PSE). – Elnök úr! Azért szavaztam a jelentés mellett, mert komolyan foglalkoztat az internetet használó gyermekek védelme. Választókörzetemben, Közép-Nyugat Angliában, többen is felvetették ezt a kérdést. Tudom, hogy sok szülő és tanár is egyre jobban aggódik amiatt, hogy milyen helytelen és potenciálisan veszélyes tartalmakhoz férhetnek hozzá a gyermekek.

Azzal, hogy az internet egy hatalmas, világméretű médiummá nőtt, a fiatalok világszerte, egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve. Az Egyesült Királyságban a közelmúltban végzett kutatások kimutatták, hogy az internetes chatszobákat használó minden tizedik gyermeket megkörnyékeztek pedofilok az interneten keresztül. Miközben elismerjük, hogy az internet a gyermekek számára szórakozást, lehetőséget és tudást is kínál, olyan intézkedésekre is szükségünk van, ami az internettel kapcsolatos biztonságukat szolgálják. A mi felelősségünk, hogy megóvjuk a gyermekeket az ártalmas tartalmaktól és azoktól, akik online vonalakat működtetnek.

Az Európai Parlamentnek kulcsfontosságú a szerepe van abban, hogy visszaszorítsa a helytelen és a jogellenes tartalmak elérhetőségét, és hogy a lakosságban mind jobban tudatosítsa az internetben rejlő veszélyeket. Ezért üdvözlöm ezt a jelentést és a gyermekek védelmében hozott uniós erőfeszítéseket. A gyermekek számára biztosítani kell a technológia nyújtotta előnyöket úgy, hogy ne kelljen közben azoktól tartani, akik veszélyt jelenthetnek számukra.

 
  
MPphoto
 

  Hubert Pirker (PPE-DE).(DE) Elnök úr, önmagában az internet egy nagyon jó találmány, azonban egyre nagyobb mértékben használják a bűnözők, ami a bűncselekmények egyik legundorítóbb formájának, a gyermekpornográfia kereskedelmének exponenciális növekedéséhez vezetett.

Ha arra gondolunk, hogy csak az előző évben 16%-kal több hasonló tartalmú anyag jelent meg az interneten keresztül – és ezt hozzávesszük ahhoz a tényhez, hogy a képek elkészítése érdekében egyetlen év alatt körülbelül 20.000 gyermek esetében kerül sor visszaélésre – akkor elképzelhetik, hogy milyen méretekről lehet szó. Céljainkat a következők szerint kell megfogalmazni: zéró tolerancia a gyermekekkel való szexuális visszaélés esetében, nagyon kemény büntetés a bűnösök számára és maximális védelem az internetet használó gyermekek számára.

Üdvözlöm az Európai Parlament által támogatott intézkedéscsomagot, ami érinti a segélyvonalakat, a különböző blokkoló rendszerek bevezetését, az oktatást, a rendőrség megerősített szerepét és a pénzügyi mozgások nyomon követhetőségét.

Ez az európai parlamenti jelentés nagy jelentősséggel bír, mivel ez egy nagyon határozott jelzés számunkra társadalmunk leggyengébb tagjainak, a gyermekeinknek a védelmében.

 
  
MPphoto
 

  Zita Pleštinská (PPE-DE). (SK) Az internet komoly segítséget, ugyanakkor elsősorban a gyermekekre nézve, nagy veszélyt is jelent. A gyermekek sokkal jobban értenek a számítógéphez mint szüleik, ezért a felnőttek sok esetben nincsenek is tisztában azzal, hogy milyen sok veszély fenyegeti elsősorban a gyermekeket, akik több órát töltenek az interneten szörfözéssel. Üdvözlöm ezt a jelentést és mellette szavaztam.

Hiszem, hogy a „Biztonságosabb internet” program segítséget jelent majd a tudatos internethasználat területén a meglévő óriási generációs szakadék áthidalásában. Tájékoztató kampányt kell szerveznünk a szülők és az oktatók számára. Üdvözlöm a kapcsolattartó pontok létrehozását a tagállamokban, ahol lehetőség nyílik majd az internetbiztonsággal kapcsolatos illegális tevékenységek bejelentésére.

Finnországban, Matti Juhani Saari olyan videofelvételeket tett fel az internetre, beleértve a YouTube weboldalt is, amelyek őt mutatták amint fegyverrel lövöldözik egy lőtéren. Később egy finn kisváros, Kauhajoki iskolájában tíz fiatalt gyilkolt meg ez a lövöldöző őrült. Hölgyeim és uraim! Hiszem, hogy ezzel a programmal csökkenteni tudjuk a kockázati szintet és biztosítani tudjuk azt, hogy a fiatalok az interneten ne férhessenek hozzá az ilyen jellegű videófelvételekhez.

 
  
MPphoto
 

  Jan Březina (PPE-DE).(CS) Támogattam az Angelilli jelentést, mert hiszem, hogy segíteni fog a gyermekek ellen elkövetett internetes visszaélések elleni harcban. Szeretném, ha minél jobb eszközök állnának a rendőri erők rendelkezésére. Konkrétan ez azt jelenti, hogy létre kell hozni a gyermekpornográfiáról szóló európai adatbázist és egy forródrótot a rendőrség számára. Ez nagyon hasznos eszköz lesz azokban az esetekben, amikor a képek megvételére a felhasználók közötti kapcsolat útján kerül sor, mivel ennek segítségével beazonosíthatóvá válik, hogy az adott kép már korábban is megjelent-e az interneten, és folyik-e ellene vizsgálat, ezáltal elkerülhetővé válnak a felesleges, párhuzamosan folytatott vizsgálatok. Egy további fontos intézkedés lenne a gyermekpornográfiát tartalmazó weboldalakon történt kifizetések nyomon követése, természetesen a magán és banktitok védelmére vonatkozó szabályok teljes betartása mellett.

Napjainkban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyermekek védelmét az interneten, csak többrétegű megközelítéssel lehet biztosítani, amibe be kell vonni a gyermekeket, a családokat, az iskolákat, a távközlési vállalkozásokat, az internet szolgáltatókat és az állami szervezeteket. Mind jobban fel kell hívni a figyelmet erre a problémára, és mind többet kell tenni a megelőzése érdekében, ami műszaki szempontból segítené és könnyebbé tenné az ilyen esetek bejelentését, ez pedig megnövelné a rendőrségi kivizsgálások esélyét. Hiszem, hogy a „biztonságosabb internet” program képes hozzájárulni mindezek megvalósításához.

 
  
MPphoto
 

  Zuzana Roithová (PPE-DE).(CS) Engedje meg, hogy kiegészítsem a hétfői vitánkat, aminek témája a gyermekek védelme az internet és egyéb kommunikációs technológiák használata során. Természetesen támogattam a jelentést, amit őszintén üdvözlök. Ennek ellenére az általunk elfogadott program nem helyez hangsúlyt a veszélyes tartalommal kapcsolatos terminológia összehangolására. Az egyes tagállamok eltérő nézeteket képviselnek azzal kapcsolatban, hogy mi az, ami csak nem engedélyezett és mi az ami már bűncselekménynek számít. Ez természetesen hátráltatja a számítógépes bűnözés elleni harcot, ami nem ismer határokat sem az államok, sem a földrészek között. Gyermekeinek érdekében, akár tetszik akár nem, prioritásként kell kezelni ennek a területnek a harmonizációját.

 
  
MPphoto
 

  Koenraad Dillen (NI). (NL) Elnök úr! Én egyértelműen a jelentés mellett szavaztam. Nagyon üdvözlendő tény, hogy Európa valamit tenni akar annak érdekében, hogy a gyermekeket megvédje az internet jelentette veszélyektől. Az ifjúság már nagyon fiatalon megismerkedik az internettel, és ezzel párhuzamosan annak veszélyeinek is ki van téve.

A becslések szerint 8 és 16 év közötti gyermekek körében 10-ből 9 találkozik pornográf témával az interneten. A pornográf felvételekkel online kereskedők egyre vakmerőbbé válnak. Az internetes pedofilek és pornográf képekkel kereskedők mellett ott vannak az agresszív marketing technikákat alkalmazó online kaszinók is. Különösen a fiatal gyermekek nincsenek mindig tisztában azzal, hogy ezek milyen veszélyeket jelentenek.

Ezért a szülők, az iskolák és tanárok, valamint a politikusok feladata, hogy mindettől megvédjék a gyermekeket. A társadalom legfiatalabb tagjainak ellenőrzésére és felvilágosítására van szükség, mivel ők a leginkább befolyásolhatók és a veszélyeztetettebbek.

 
  
MPphoto
 
 

  Marusya Ivanova Lyubcheva (PSE). (BG) Köszönöm, elnök úr! A jelentés mellett szavaztam, mert kivételesen fontosnak tartom. Nagyon nehéz egy dokumentummal megoldani azokat a problémákat, amik a kommunikációs technológiák használata során merülnek fel a gyermekek esetében. Ennek a programnak azonban, szervezeti alapokra kell épülnie. Amikor az új technológiák hatásait említjük, akkor hajlamosak vagyunk annak társadalmi, oktatási, kulturális és egyéb előnyeiről beszélni, és a negatív hatásokat csak túl későn vesszük észre. A negatív hatású termékek visszaszorítását szolgáló jelenlegi mechanizmusoknak nagy szerepe van a kockázat minimalizálásában, de emellett megelőző programok is szükségesek. Most, hogy már van egy közös Európai Programunk, az a cél, hogy minden egyes tagállam is rendelkezzen egy ezzel összefüggő nemzeti programmal.

Egyre jobban tudatosítani kell a társadalomban a probléma létezését, és meg kell tanítani a gyermekeket az ikt (információs és kommunikációs technológiák) értelmes használatára. Egy másik kérdés, amivel foglalkoznunk kell, az a „számítógép-függőség” veszélye. Integrált erőfeszítésekre van szükség, amiben a nemzeti kormányoknak is szerepet kell vállalniuk.

 
  
  

- Jelentés: Françoise Grossetête (A6-0346/2008)

 
  
MPphoto
 

  Milan Gaľa (PPE-DE). (SK) Elnök úr! Köszönöm, hogy szót kaptam és szeretnék köszönetet mondani Grossetête asszonynak a javasolt irányelvről szóló jelentéséért, ami a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélye feltételeinek módosításával foglalkozik. Én támogattam a szavazás során. Ez előrelépést jelent a jogi szabályozás harmonizációja és a fogyasztóvédelem területén, csökkenti a bürokráciát, növeli a rugalmasságot és a betegek biztonsága és tudatossága szempontjából is előnyös. Ugyanakkor egyszerűbbé teszi a működést és csökkenti a középméretű gyógyszergyártó vállalatok költségeit.

Nagyraértékelem Verheugen biztos úr egyértelmű állásfoglalását a gyógyszerhamisításokkal és a gyenge minőségű generikus gyógyszerekkel kapcsolatban, ezek hatása sok esetben nem több mint egy placebóé, tiltott kábítószereké vagy oltóanyagé, amik a fekete piacon keresztül jutnak el az európai polgárokhoz. Az ilyen tevékenység bűncselekménynek számít. A közeljövőben a Bizottság, intézkedéseket fog kidolgozni a meglévő jogszabályok megerősítése érdekében, hogy megakadályozza az ilyen jellegű készítmények forgalmazását. A biztos úr megerősítette azt is, hogy a hatékony gyógyszereket az elfogadott európai szabványok és gyártási folyamatok alapján kell előállítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Zuzana Roithová (PPE-DE).(CS) Reagálnom kell a mai vitára, aminek során én természetesen azt mondtam, hogy üdvözlöm ezt a jelentést. Bekerült azonban egy követelmény, miszerint minden azonos hatóanyagot tartalmazó gyógyszert ugyanazzal a vállalatnévvel kell ellátni annak érdekében, hogy ne zavarjuk össze a betegeket és ne vegyenek be feleslegesen nagy adagokat. Ez ésszerűen hangzik a nem-szakértők számára, de a gyógyszereket folyamatosan újítják sőt, az azonos vagy hasonló hatóanyagból készült gyógyszerek számos egyéb alkotórész tekintetében különbözhetnek is egymástól. Abszurd lenne szemrehányást tenni a Bizottságnak azért, mert nem rendelte el a vállalatnevek szabványosítását, ami a rendszer működésének nem ismerésére utal, és független attól, hogy az Európai Unió általában milyen hatáskörrel rendelkezik.

 
  
  

- Jelentés: Toine Manders (A6-0195/2008)

 
  
MPphoto
 

  Neena Gill (PSE). – Elnök úr! Igazán örülök annak, hogy a Parlament végre foglalkozik az ingatlanok időben megosztott használati jogáról szóló 1994-es irányelv hiányosságaival, így a fogyasztók befektetéseiknél jobb védelemre számíthatnak. Hosszútávon ez 40.000 európai munkahely megmentését is jelenti. Különösen fontos volt számomra ez a jelentés, mivel olyan kérdéssel foglalkozik, ami nagyon sok választómat közvetlenül is érint. Nálunk az Egyesült Királyságban, több időben megosztott használati jog tulajdonos van, mint Európa bármely más országában. Ez az irányelv nagy részüket meggyőzi majd arról, hogy védelmük megóvása érdekében, Európa fellép a csaló kereskedőkkel szemben. Az Egyesült Királyságban az ingatlanok időben megosztott használati jogával foglalkozó ágazat körülbelül 157 millió euro összeget tesz ki évente, és ezzel az irányelvvel egy fontos lépést teszünk a gátlástalan ügynökök kizárásának irányába, akik nehézséget okoznak a fogyasztóknak és kínos helyzetbe hozzák a törvényesen működő vállalkozásokat. Ezek az új, leegyszerűsített szabályok biztosítani fogják, hogy a fogyasztók EU-szerte azonos védelemben részesüljenek, és hogy az időben megosztott használati jog és a többi népszerű üdülési termék piacán egyenlő versenyfeltételek alakuljanak ki.

 
  
MPphoto
 

  Zuzana Roithová (PPE-DE).(CS) Nagyon örülök, hogy minden politikai kísértés ellenére sikerült megállapodásra jutnunk a jogszabály harmonizációjának kérdésében, ami védelmet nyújt minden európai számára aki külföldön akar nyaralni, és kockázatmentesen akar külföldön szállást bérelni. Az ingatlanok időben megosztott használati jogáról szóló irányelv felülvizsgálatával megszűnik a megbízhatatlan szolgáltatók bejegyzésének lehetősége, ennek következtében csökkenni fog annak az esélye, hogy az emberek csalásnak essenek áldozatul, ami napjainkra oly jellemző.

A fogyasztók számára a szerződéstől való elállásra, mindenféle előlegfizetés nélkül, tizennégy napos időtartam áll rendelkezésre, sőt magát a szerződést is számukra érthető nyelven kapják kézhez, ez pedig a cseh állampolgárok számára is jó hír.

 
  
MPphoto
 
 

  Gary Titley (PSE). – Elnök úr! Osztom barátom és képviselőtársam, Gill asszony örömét azzal kapcsolatban, hogy ebben az irányelvben megszüntetjük a hiányosságokat.

Az ingatlanok időben megosztott használati joga egy nagy ágazat, amivel sokan vissza is élhetnek. Foglalkozom egy Európai Timeshare Tulajdonosok Szervezete nevű vállalattal, ami Spanyolországban működik – de gibraltári címen van bejegyezve – és voltak olyanok a választókörzetemből, akik elmondták nekem, hogy megkereste őket ez a vállalat és felajánlotta, hogy újraértékesíti az időben megosztott használati jogukat. Amikor pedig drága pénzért Spanyolországba utaztak, senkit sem találtak, aki meg vette volna a megosztott használati jogukat, ez a vállalat viszont további megosztott használati jogot akart nekik eladni.

Hetek óta próbálok kapcsolatba lépni ezzel a vállalattal és csak ezen a héten jártam sikerrel, mivel csodálatos módon az általuk megadott telefonszámot senki sem veszi fel – és úgy tűnik, hogy a levelekre sem válaszolnak.

Nagyon remélem, hogy most már lecsapunk az Európai Timeshare Tulajdonosok Szervezetéhez hasonló szervezetekre, mert rossz fényben tüntetik fel az időben megosztott használati jogot, és őszintén szólva rontják a spanyol üdülési ágazat hitelét, ami tudom, hogy az Ön számára is nagyon fontos.

 
  
  

- Jelentés: Jan Andersson (A6-0370/2008)

 
  
MPphoto
 

  Zuzana Roithová (PPE-DE).(CS) Képtelen voltam megszavazni az Andersson jelentést. Nem tetszik az a tény, hogy azok akik elégedetlenek voltak az Európai Bíróság ítéletével, ma ezzel a jelentéssel próbálják kijátszani a svédországi Laval-esettel kapcsolatban hozott bírósági ítéletet. A szolgáltatások szabad mozgása az Európai Unió egyik előnyét jelenti és a tagállamoknak sokkal nagyobb figyelmet kell arra fordítaniuk, hogy mind a munkavállalók mind a munkaadók tájékozottabbak legyenek a munkavállalók kiküldetéséről szóló jelenlegi irányelv alapelveit illetően. Ez a helyes módja az illegális foglalkoztatás és az EU munkaerőpiacát elárasztó illegális munkavállalók elleni fellépésnek, nem pedig a joghatóságok megkérdőjelezése. A demokratikus társadalmakban a jogokat kitartóan követelni és nem pedig aláásni kell.

 
  
MPphoto
 

  Marian Harkin (ALDE). – Elnök úr! A 24. módosítás első része elismeri, hogy a szociális dömpingnek fontos szerepe volt abban, hogy az írek „nem”-et mondtak a Lisszaboni Szerződésre. Egyetértek ezzel, és azzal a kifejezéssel is, ami arra kéri a Tanácsot, hogy lépjen fel az egyenlő munkáért járó egyenlő bérezés biztosítása érdekében. A módosítás arra szólítja fel a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben az ír népszavazás eredményét. Ez magától értetődő, hiszen az eredmény minden tagállamra nézve különben is jogilag kötelező.

Mindezek alapján azonban felmerül a meglévő szerződések alapos felülvizsgálatának szükségessége annak érdekében, hogy megnyissuk az utat egy szociális Európa előtt. Ágyúval lőni verébre! „A meglévő szerződések alapos felülvizsgálata” úgy hangzik nekem, mintha szét akarnánk tépni a szabálykönyvet. Már létezik egy diszkrimációellenes nagyon pozitív jogszabály, melynek tökéletesítése jelenleg is folyamatban van. Sikerült közös álláspontot kialakítanunk a kölcsönzött munkavállalókról szóló irányelvvel kapcsolatban. Ez biztos alapokra helyezi a munkavállalók jogait és megmutatja, hogy Európa szociális szíve továbbra is lüktet.

A 16. módosítás arra szólítja fel a tagállamokat, hogy lépjenek fel az Európai Bíróság ítéleteivel szemben. Nem így kell dolgozni. A munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv felülvizsgálatára valóban szükség van, és biztosítanunk kell az irányelv szabályszerű átültetését az egyes tagállamokban, valamint amennyiben felmerül a változtatás igénye, akkor azt meg kell tennünk, de a szerződések alapos felülvizsgálatára nincs szükség.

 
  
MPphoto
 

  Mairead McGuinness (PPE-DE). – Elnök úr! A szavazással kapcsolatban szeretném elmondani, hogy a Fine Gael képviselők, akiknek én is tagja vagyok, azért szavaztak az Andersson-jelentés mellett, mert azokkal a fontos kérdésekkel foglalkozik amelyek a Viking-, a Laval- és a Rüffert-üggyel kapcsolatban hozott Bírósági ítélet során merültek fel, biztosítva az azonos munkáért járó azonos elbánás és azonos bérezés alapelvét.

A jelentés nagyon egyértelműen megállapítja, hogy a jogszabály nem kielégítő, és jobb egyensúlyt kell teremtenünk a munkavállalók joga és a szolgáltatások nyújtásának szabadsága között, de erre nem az érvényes uniós szerződések alapos felülvizsgálata jelenti a választ, mint ahogy az a 24. módosításban szerepel. A választ a jogszabály kiigazítása jelenti, ezért szavaztunk a 24. és a 16. módosítások ellen, amik feleslegesek és haszontalanok mivel nem foglalkoznak a jogi kötelezettséggel.

 
  
MPphoto
 

  Philip Claeys (NI). (NL) Elnök úr! Az Andersson-jelentés ellen szavaztam, nemcsak azért mert a szöveg a munkajogot érinti – ami a tagállamok hatáskörébe tartozik – de azért is, mert folyamatosan hivatkozik az Alapjogi Chartára és a Lisszaboni Szerződésre.

Ez természetesen nem az első olyan jelentés, ami elköveti ezt a bűnt, és mély megvetést mutat a Szerződést meghiúsító ír szavazók iránt, sőt minden európai szavazó iránt, akiknek eddig nem volt lehetősége, hogy demokratikus módon véleményt nyilvánítson a Lisszaboni Szerződésről.

Újra és újra megígérjük, hogy Európa tiszteletben fogja tartani az emberek akaratát, hogy teszünk valamit a demokratikus deficit megszüntetése érdekében, és újra és újra kiderül itt a Parlamentben, hogy Európa nem váltja be ígéreteit. Az Európai Unió hiteltelenségének problémája legalább akkora gondot jelent, mint maga a demokratikus deficit.

 
  
MPphoto
 

  Ewa Tomaszewska (UEN).(PL) Elnök úr! Együtt dolgoztam Andersson úrral, a Nemzetek Európájáért Unió Képviselőcsoportja árnyékelőadójaként, és teljesen tisztában vagyok azzal, hogy a jelentésben szereplő kérdések mennyire fontosak a saját szakszervezetem, a Szolidaritás, és más szakszervezetek, valamint a szociális kérdések iránt érzékeny politikai képviselőcsoportom számára is. A kezemben van egy ezzel kapcsolatos levél a Szolidaritás szakszervezet elnökétől, Janusz Śniadektől.

A jelentés középpontjában a szakszervezeti jogok tiszteletben tartásának szükségessége, a szociális partnerek közötti párbeszéd fontossága, az ilyen párbeszédek eredménye, különös tekintettel a kollektív megállapodásokra, és az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvének tiszteletben tartása áll. Ezért szavaztam a jelentés mellett, annak ellenére, mint ahogy azt néhány képviselő itt a Parlamentben már korábban említette, jelenleg indokolatlan a Lisszaboni Szerződésre való hivatkozás.

 
  
MPphoto
 

  Katrin Saks (PSE).(ET) Szeretném elmagyarázni, hogy miért szavaztam Andersson úr jelentése mellett.

Annak ellenére, hogy ez a jelentés az eredeti változathoz képest sokkal kiegyensúlyozottabb, én képviselőcsoportom több kelet-európai tagjával együtt tartózkodtunk. Természetesen támogatjuk az egyenlő elbánás elvét, de ebben azt a veszélyt látjuk, hogy ezzel a jelszóval megpróbálják majd megakadályozni az Európai Unió egyik alapvető szabadságjogának megvalósulását – nevezetesen a munkaerő szabad mozgását. Ez különösen fontos Kelet-Európa számára; a mi munkavállalóink szeretnének bejutni a nyugat-európai munkaerő piacra, még ha ideiglenes jelleggel is, a nagyobb fizetés reményében, de úgy gondolom, hogy ez az egész Európai Unió gazdasági fejlődése szempontjából is fontos.

Az a véleményem, hogy ahelyett, hogy megváltoztatnánk a szabályozást uniós szinten, mint ahogy ezt kérték, nagyobb figyelmet kellene fordítanunk az irányelv végrehajtására és a tagállamokban létező szabályozásokra.

 
  
  

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

 
  
  

- Határozatra irányuló javaslat: Catherine Ashtonnak az Európai Bizottság tagjává történő kinevezésének jóváhagyása (B6-0575/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. – (FR) Megszavaztam a 2201/2003/EK rendeletnek a joghatóság tekintetében történő módosításáról és a házassági ügyekben alkalmazandó jogra vonatkozó szabályok bevezetéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatot jóváhagyó jogalkotási állásfoglalást, ami a német képviselőtársam, Gebhardt asszony jelentése alapján készült. Azzal hogy felgyorsult a polgárok mobilitása ez Európai Unión belül, nőtt a „nemzetközi” házaspárok száma. Másképp fogalmazva, ahol a házastársak különböző állampolgárságúak vagy szokásos tartózkodási helyük különböző tagállamokban van, vagy olyan tagállamban, amelynek legalább az egyik házastárs nem állampolgára és mivel magas a válások száma az Európai Unión belül, alapvető fontosságú volt a házassági ügyekben alkalmazandó jogra vonatkozó szabályok és a joghatóság szabályozása, ami minden évben egyre több állampolgárt érint. Minden esetben rá kell mutatnunk arra, hogy a szerződések a szabadságon, a biztonságon és az igazságosság érvényesülésén alapuló közös terület fokozatos kialakításához vezetnek olyan intézkedések előmozdítása révén, melyeknek „a tagállamokban alkalmazandó kollíziós, illetve joghatóságra vonatkozó szabályok összeegyeztethetőségének” előmozdítására kell irányulnia.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (PSE), írásban. − Támogatom Catherine Ashton új kereskedelmi biztosként való kinevezését. Örülök, hogy végre nő került a kereskedelmi biztosi posztra, az első brit biztos asszony. Úgy gondolom, hogy nagyon fogékony és nyitott biztos lesz, aki szorosan együttműködik majd a Parlamenttel.

 
  
  

- Állásfoglalásra irányuló indítvány: Európai Tanács (B6-0543/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Colm Burke, Avril Doyle, Jim Higgins és Mairead McGuinness (PPE-DE), írásban. − Szeretnénk elmondani, hogy a PPE-DE képviselőcsoport Fine Gael parlamenti képviselői támogatják az Európai Tanács üléséről készült jelentés érdemi részét, de nem fogadják el azt, hogy a Parlament megfontolás tárgyává tegye, hogy „az ír nép által megfogalmazott aggályokat orvosolni kell, hogy még az európai választások előtt egy mindenki számára elfogadható megoldás szülessen”, mivel az ír emberekre kell bízni azt, hogy ebben a kérdésben hogyan és mikor döntenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Philip Bushill-Matthews (PPE-DE), írásban. − Én és brit konzervatív képviselőtársaim támogatjuk ennek az állásfoglalásnak azon elemeit, amelyek a jelenlegi pénzügyi válsággal kapcsolatos országok közötti együttműködéssel, és ezzel összefüggésben a kkv-k támogatással foglalkoznak. Támogatjuk továbbá, hogy az Európai Unió fenntartja az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásait is. Üdvözöljük, hogy az állásfoglalás kiáll Grúzia mellett azt követően, hogy az oroszok a közelmúltban behatoltak az ország területére.

Mivel azonban erőteljesen ellenezzük a Lisszaboni Szerződést, nem tudjuk támogatni a szöveget ebben a kérdésben. Ellenezzük az Európai Unió közös bevándorlási politikáját is.

Ezen okok miatt tartózkodtunk a végső szavazásnál.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylwester Chruszcz (NI), írásban. (PL) A mai napon az Európai Tanács brüsszeli ülésének állásfoglalása ellen szavaztam, mert az EU-csúcson megvitatott témák közül legalább két kérdésben nem értek egyet a képviselők többségének álláspontjával. Véleményem szerint a Lisszaboni Szerződés ratifikálási folyamata az ír népszavazás eredményével egyértelműen lezárult. Ez azt jelenti, hogy értelmetlen az Európai Unióban tovább erőltetni az alkotmányozási folyamatot. Nem értek egyet az energia és éghajlatváltozással kapcsolatos többségi állásponttal sem. Szeretnék rámutatni arra, hogy a kierőszakolt megoldások veszélyt jelentenek több ország iparára és fogyasztóira is, melyek közé tartozik Lengyelország is.

 
  
MPphoto
 
 

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. Én és minden képviselőtársam az ír politikai pártunkban, a Fine Gaelben, megszavazta és azt akarja, hogy az ír kormány a lehető legrövidebb időn belül egyértelműen ratifikálja a Lisszaboni Szerződést. Ugyanakkor kockázatos dolog a részünkről gyerekként kezelni az ír választókat. Politikailag egyértelművé kell tenni, hogy mi a különbség a június 12-i szavazás eredménye és egy második ratifikálási kísérletre vonatkozó bármilyen döntés között.

Gyorsabban fogunk célba érni, és nagyobb esély lesz a sikerre, ha képviselőtársaink nem adnak diktátumot a ratifikációs folyamatunk időpontját illetően, úgymint az a (20) bekezdésben szerepel „az európai választások előtt”, amit ma nem szavaztam meg.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (PSE), írásban. – (PT) Megszavaztam az Európai Tanács (2008. október 15-i és 16-i) következtetéseiről szóló közös állásfoglalásra irányuló indítványt, mert egyetértek azzal a döntéssel, hogy be kell avatkozni a pénzügyi piacokba. Ez érthető volt, hiszen sürgősen reagálni kellett az európai polgárok félelmeire és biztosítani kellett a piac likviditását és kiszámíthatóságát és az ezzel járó összes előnyt a családok és kkv-k számára.

Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ez az állásfoglalás olyan alapvető intézkedéseket szorgalmaz, melyek célja a nemzetközi pénzügyi rendszer szerkezeti átalakítása, elsősorban a közösségi szintű szabályozások közötti együttműködés és koordináció megerősítésével, valamint egy tisztességesebb és hatékony felügyeleti rendszer kialakításával. Feltétlenül szükség van a pénzügyi piac erősebb szabályozására, de mindenekelőtt jobb szabályozásra van szükség. Ez az állásfoglalás ezt az irányt követi.

 
  
MPphoto
 
 

  Patrick Gaubert (PPE-DE), írásban. – (FR) Örülök, hogy a Parlament támogatja az Európai Menekültügyi és Bevándorlási Paktumot az Európai Tanács 2008. október 15-16-i ülésének állásfoglalásáról szóló szavazás kapcsán, melyet megszavaztam.

A képviselők üdvözölték az Európai Unió francia elnökségének ezt a kezdeményezését, ami javasolja a bevándorlás egységes és kiegyensúlyozott megközelítését és megerősíti az Európai Unió azon felelősségteljes határozatát, amely előmozdítja a legális bevándorlási politikát és határozottan fellép az illegális bevándorlás ellen.

A globális cselekvési keret kialakításának sikeressége a francia elnökség azon erőfeszítéseinek köszönhető, melyek lehetővé teszik a jelenleg tárgyalás alatt álló irányelvjavaslatok gyors elfogadását és amelyek következtében az ambiciózus nyilatkozatok kézzelfogható tettekké válnak. Különösen vonatkozik ez az összevont eljárásról és a jogok meghatározásáról szóló irányelvre, az úgynevezett „kék kártya” irányelvre, ami a magasan képzett külföldiek belépési feltételeit szabályozza, valamint az Európai Unióban illegálisan tartózkodó állampolgárok munkáltatóival szembeni szankciókra vonatkozó irányelvre.

Ez az egyezmény szerves részét képezi egy valódi, közös bevándorlási és menekültügyi politika kialakításának, amely támogatja az Európai Parlament által is védelmezett alapvető jogokat és emberi méltóságot.

 
  
MPphoto
 
 

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. (SV) Tekintettel a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportja által benyújtott 7. módosításra, azt akarjuk elérni, hogy a tagállamok saját megközelítésük szerint járhassanak el a Bretton Woods-i intézmények megreformálásával kapcsolatban.

Mivel az ezzel kapcsolatos kompromisszumos állásfoglalásról és módosításról szóló dokumentumok késve érkeztek meg, nem vettünk részt a szavazáson, mint ahogy a 19. pont szavazásán sem (igaz ezek egyike sem név szerinti szavazás volt).

 
  
MPphoto
 
 

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. – (PT) A PPE/PSE/ALDE/UEN állásfoglalás megmutatja az EU részéről eddig elfogadott intézkedések korlátait és valódi céljait.

Azzal, hogy figyelmen kívül hagyja a jelenlegi pénzügyi válság valódi okait – amelyek a tőke növekvő akkumulációjában és koncentrációjában, a gazdaság finanszializációjában, valamint a spekulációban és a tőke szabad és könnyű mozgásában rejlenek, és azáltal, hogy ezekre a pénzügyi piacok „átláthatóságának hiánya” és „hiányos felügyelete” vált jellemzővé, a Parlament többsége a kör négyszögesítésére törekszik. Másképp megfogalmazva: egy olyan válságtól akarják megmenteni a rendszert, amely annak természetéből fakad, a „piacba vetett bizalom” (pillanatnyi) helyreállításával és állami alapokból történő valódi biztosítékok nélküli tőkejuttatásokkal, mint ahogy ez Portugália esetében történik, ahol egy valóban „biankó csekk” került épp most kiállításra, amely összege megegyezik azoknak a strukturális alapoknak az összegével, amit az ország a jelenlegi közösségi pénzügyi keretek között felhasználhat.

Ugyanakkor ezekkel a Parlament által oly nagyra tartott intézkedésekkel, egyszerűen csak azt érik el, hogy nem nyúlnak az alapvető tényezőkhöz, mint amit az egyes tagállamok fejlesztési szükségleteit szolgáló erős és hatékony állami bankok létrehozása jelentene, ami véget vetne az „adóparadicsomoknak”. Ide tartozik továbbá a tőkemozgás feltételeinek meghatározása és a pénzügyi spekuláció megszüntetése, az EU monetáris politikájának megváltoztatása és a Stabilitási Egyezmény, a privatizáció és a gazdaság liberalizációjának leállítása, és még sorolhatnám.

Ehelyett, a Parlament többsége a neoliberális programját akarja megerősíteni.

 
  
MPphoto
 
 

  Ona Juknevičienė (ALDE), írásban. A 2008. október 15-16-án tartott Európai Tanács üléséről szóló állásfoglalás számos fontos kérdéssel foglalkozik, mint például a globális pénzügyi válság hatása a pénzügyi válságból való gazdasági kilábalás stratégiájára, az EU szabályozói és felügyeleti keretének megerősítését elősegítő szabályok hatékonyabbá tétele, valamint az energiával, az éghajlatváltozással és az energiabiztonsággal kapcsolatos kérdések. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a Bizottság legutóbbi kötelezettségvállalásaival és a francia elnökség következtetéseivel összefüggésben nem sikerült átfogóan foglalkoznunk az energiabiztonság kérdésével. Az Európai Bizottság vállalta, hogy kidolgozza a balti összeköttetés tervét, amit decemberben ismertet az Európai Unió energiaügyi miniszterei előtt. A Tanács prioritásként kezeli Litvániának, Lettországnak és Észtországnak a tágabb európai villamosáram-hálózathoz történő hozzákapcsolását, és a gázforrások diverzifikálását az orosz gáztól való függőség csökkentése érdekében. Javasoltam, hogy ezek a javaslatok kerüljenek be az állásfoglalásba, de nem kerültek szóba a politikai képviselőcsoportok közötti tárgyalások során, éppúgy ahogy a szóbeli módosításom sem. Úgy gondolom, hogy az Európai Parlament nem mutatott szolidaritást a Balti államok iránt, amelyek már így is a Közösség legelszigeteltebb energia szigetei, és a gázellátás tekintetében teljesen kiszolgáltatottak Oroszországnak. A fenti okok miatt tartózkodtam a közös állásfoglalás szavazásakor.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. (DE) Koszovó kérdésében az Európai Unió Pristina oldalára állt, miközben a kaukázusi konfliktusban Grúzia területi integritását követeli. Brüsszelnek egyszer s mindkorra egyértelművé kell azt tennie, hogy a népek önrendelkezési joga mellett vagy ellen van-e. Ha az Európai Unió komolyan gondolja az állandóan hangoztatott fennkölt céljait, akkor fel kell hagynia a kettős mérce alkalmazásával, és ahelyett, hogy állandóan az Egyesült Államok érdekeit képviseli, egy semleges közvetítői szerepet kellene vállalnia.

A pénzügyi válság azonban azt a kérdést is felveti, hogy az EU tisztában van-e önmagával. Végül is az elmúlt évtizedekben az Unió a korlátok nélküli liberalizmus eszközeként állította be önmagát. Nem a polgárok, hanem a neoliberális nézetek könyörtelen megvalósítása kapott központi szerepet. Most nemcsak a pénzügyi piac felügyeletében kell unió-szerte szigorú minimumszabályokat érvényesíteni, de a nemzetközi pénzügyi rendszer kedvezményezettjeitől is meg kell követelni a szolidaritási hozzájárulást. Ez bekerülhetne egy biztonsági alapba, amit válság idején például a bankok támogatására lehetne fordítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Athanasios Pafilis (GUE/NGL), írásban. (EL) Miközben a tagállamok jobbközép és balközép kormányai a munkavállalóknak még a legkisebb bérkövetelését sem hajlandók teljesíteni azon az alapon, hogy a gazdaság nem tudja támogatni őket, az Európai Tanács arcátlan módon több ezermilliárd eurót nyújt a bankok és monopóliumok számára, melynek következtében megint a munkavállalók kényszerülnek viselni a válsággal járó terheket.

A gyorsabb kapitalista szerkezeti átalakítás, az ipari kapcsolatok szétszakítása, a szociális védelem, a biztosítási rendszer, a teljesítmény alapú bérezés lerombolása és a munkanélküliség, ezek a központi elemei annak az új viharnak, amit az EU-csúcson hozott határozatok elővetítenek. Ezt a brutális támadást még tovább tetézi a bevándorlásról és menekültügyről szóló európai megállapodás, amely embertelen akadályokat állít a bevándorlók elé az Európai Unióban, miközben a monopóliumok számára biztosítja a szükséges olcsó munkaerőt.

Ugyanakkor a Tanács határozatai elfedik az Európai Unió éghajlattal kapcsolatos álszent érdekeit, mivel most az energiaár meghatározása nem a termelési költségektől, hanem a tőzsde szeszélyeitől fog függni, melynek következtében a monopóliumok nyeresége a környezet rovására fog növekedni.

Az emberek számára nem létezik előnyös megoldás a versenyképesség és a tőke szabályozatlan működésének keretei között, amit az Európai Unió és a kormányok újabb intézkedésekkel kívánnak tovább erősíteni, hogy ezáltal állami támogatásban részesíthessék a monopóliumokat, miközben támadást intéznek a hétköznapi emberek ellen, hogy kivezessék a válságból a kapitalista rendszert.

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Queiró (PPE-DE), írásban. – (PT) Az Európai Tanács október 15-i és 16-i ülésén figyelemre méltó választ adott a pénzügyi válságra. Léteznek más kérdések is, melyekkel foglalkoznunk kell és meg kell vitatnunk, de szükségszerűen a pénzügyi válság köti le a figyelmünket. Egy pénzügyi válság kibontakozásának tükrében, ahol a hitelhiány, a szó legvalódibb etimológiai értelmében, új problémák és új veszélyek megjelenéséhez vezetett nap mint nap, az európai válasz hatékony szerepet játszott az európai piacokba vetett nélkülözhetetlen bizalom helyreállításában.

Függetlenül attól, hogy mit tartanak a válság okának, vagy az arra adott legjobb válasznak, a tények ezt az értelmezést támasztják alá. Ilyen értelemben üdvözlendő az európai intézmények reagálása. Amikor megnézzük az európai választ, van egy szembeötlő tény. Sem az érvényes szerződések, sem pedig a Lisszaboni Szerződés nem rendelkezik olyan határozatképes ülésekről, amelyek a piaci bizalom helyreállításával foglalkoznának. Ez bizonyítja, hogy Európának – ami ma az államok uniója és remélhetőleg a jövőben is az marad – intézményi rugalmasságra, de mindenekelőtt erős és határozott politikai vezetésre van szüksége. Ez az, ami megvolt, és ennek a ténynek nagyobb szerepe volt abban, hogy az európaiak közelebb kerültek az Európai Unióhoz, mint bármilyen más nyilvános kommunikációs stratégiának vagy intézményi vitának.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (PSE), írásban. Csalódást jelent a 4. módosítás elutasítása. A pénzügyi válság miatt nem feledkezhetünk meg az éghajlatváltozás megoldása érdekében vállalt nemzetközi kötelezettségeinkről és a szegénység elleni harcról.

 
  
  

- Ajánlás: Harlem Désir (A6-0373/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. (IT) Üdvözlöm, az Európai Parlament Szocialista képviselőcsoportja tagjának, Désir úrnak a jelentését, amely lehetővé tette a Parlament számára, hogy elfogadja a kölcsönzött munkavállalók védelmét biztosító irányelvet, ami megerősítette, hogy ugyanolyan munkakörülményekre legyenek jogosultak mint az állandó munkavállalók. A tagállamokban most el kell fogadni a szükséges jogi, szabályozó és igazgatási rendelkezéseket annak érdekében, hogy az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított három éven belül megfeleljenek az irányelvnek. Az irányelv további célja, hogy a munkaerő-kölcsönző cégeken keresztüli munka alkalmazásának megfelelő keretet biztosítson, hogy hatékonyan tudjon hozzájárulni a munkahelyteremtéshez, valamint a rugalmas foglalkoztatási formák kialakításához, ami úgy gondolom egy különösen fontos megoldás ebben a válságos időszakban.

 
  
MPphoto
 
 

  Richard Corbett (PSE), írásban. Üdvözlöm a kölcsönzött munkavállalókról szóló irányelvet, amely a munkavégzés során végre egyenlő elbánást biztosít legsebezhetőbb munkavállalóink számára.

Már régóta készültünk ezen irányelv megalkotására. A Bizottság hat évvel ezelőtt tett először javaslatot a kölcsönzött munkavállalókról szóló irányelvre, egy olyan időszakban, amikor a munkaerőpiac állami és a magánszektorában is jelentősen megnőtt a kölcsönzött munkavállalók száma. A munkaerő-kölcsönző cégeken keresztüli munka hozzájárul a dinamikus és rugalmas modern gazdasághoz és sok esetben összekötő szerepe lehet hosszú távon a munkanélküliek munkaerőpiacra történő visszakerülésében. De a kölcsönzött munkavállalókat nem lehet másodrangú munkavállalóként kezelni, és nem lehet megengedni, hogy az ügynökségek a többi munkavállalóhoz képest alacsonyabb bérekkel és rosszabb feltételekkel eltorzítsák a munkaerőpiacot.

Ezért örülök annak, hogy a Parlament azáltal, hogy elfogadta azt a kompromisszumos egyezséget, amely a Miniszterek Tanácsában az európai munkaügyi miniszterek között júniusban jött létre, most biztosította, hogy ez az irányelv jogerőre emelkedhessen. Ez nagyszerű hír a közel 1,3 millió brit munkavállaló számára, akiknek védelmet fog nyújtani ez a jogszabály és kitűnő példaként szolgál annak megmutatására, hogy az európai közös piacunk egyszerre jelenti a munkavállalók jogának védelmét és a rugalmas munkaerőpiacot is.

 
  
MPphoto
 
 

  Proinsias De Rossa (PSE), írásban. − Őszintén üdvözlöm a kölcsönzött munkavállalókról szóló, az Európai Parlamentben ma szavazásra bocsátott irányelvet, amely előírja az egyenlő munkáért egyenlő bérezés elvét, ami ezáltal mind a kölcsönzött, mind a teljes munkaidős állandó munkavállalók fizetésének és munkafeltételeinek védelmét is jelenti.

Az ír kormány és az Egyesült Királyság kormánya is évek óta akadályozta a kölcsönzött munkavállalók európai szintű védelmének javulását, akiket mind a munkafeltételek, mind pedig a szakszervezeti tagsághoz való jog területén hátrányos megkülönböztetés ért. A végleges irányelvről történő mai európai parlamenti szavazás, egy döntő győzelmet jelent a visszahúzókkal szemben. Túl hosszú ideig engedtük, hogy az ügynökségek a teljes munkaidős állandó munkavállalók fizetése és feltételei alá kínáljanak, ami minden munkavállaló számára káros volt.

Annak érdekében, hogy felgyorsuljon a jogszabállyal kapcsolatos jogalkotás, ez a jelentés módosítások nélkül fogadja el a Tanács közös állásfoglalását. A Tanács valóban visszaküldte második olvasatra az irányelvet a Parlamentnek, miután elfogadta a Parlament első olvasatban benyújtott módosításait. Bármilyen módosítás benyújtása a folyamatnak ezen a pontján, egyszerűen felelőtlen bajkeverés azok részéről, akik ahelyett, hogy polgáraink munka és életkörülményének javítása terén győzedelmeskednének, inkább pártpolitikát játszanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Elismerjük, hogy a kölcsönzött munka és a munkaerő-kölcsönző cégeken keresztüli munkáról szóló tanácsi közös állásfoglalás elfogadásának azokban az uniós országokban van jelentősége a munkavállalók számára, ahol nagyon sérülékeny a jogalkotás és ahol a legnagyobb és legsúlyosabb visszaélések jelentkeznek az ilyen típusú munka alkalmazása során.

Ezért alapvető fontosságú, hogy az alkalmazó vállalatnál az alkalmi munkaerő-kölcsönző cégek által kiközvetített munkavállalók egyenlő elbánásban részesüljenek, még a bérezés tekintetében is. Feltétlenül szükség van arra is, hogy az első naptól kezdve érvényesüljön ez az egyenlőség, ettől az elvtől csak a szociális partnerekkel egyetértésben lehessen eltérni, a partnerek között nemzeti szinten létrejött kollektív tárgyalások vagy megállapodások útján.

Ugyanakkor előnyös lenne, ha a javaslatunknak megfelelően nem kerülne sor ilyen kivételekre. Hasznos lett volna világosabban meghatározni a kölcsönzött munka koncepcióját annak érdekében, hogy az alkalmazása ne csak kivételes esetekre korlátozódjon, más szóval ne csak azokra a nagyon forgalmas napokra és időszakokra, amikor az állandó munkavállaló átmenetileg nem képes dolgozni. Sajnáljuk, hogy a többség, beleértve a PSE képviselőcsoportot is, elutasította javaslatainkat.

 
  
MPphoto
 
 

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. (SV) A módosítások nagy részét, melyekről az Európai Parlament állásfoglalásokat fogad el ebben a jelentésben, dicséret illeti. A módosítások azonban olyan kérdéseket érintenek, melyekkel nem az európai uniós intézményeknek, hanem nemzeti szinten kellene foglalkozni. Ezért szavaztunk a módosítások ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Małgorzata Handzlik (PPE-DE), írásban. (PL) Hat éves tárgyalási időszak után az Európai Parlament végre elfogadta a kölcsönzött munkavállalókról szóló irányelvet. Ma komoly eltérés tapasztalható az egyes tagállamok kölcsönzött munkaerővel kapcsolatos nemzeti jogszabálya között. A kölcsönzött munka azonban egyre nagyobb szerepet játszik az Európai Unió országaiban és a munkaerőpiac is dinamikusan fejlődik. Becslések szerint Európai Unió-szerte közel három millió ember dolgozik kölcsönzött munkavállalóként közel 20.000 vállalatnál. Ezért sokkal pontosabban kell meghatározni, hogy mi tartozik ennek a munkavállalásnak a körébe.

Ezek a szabályozások, különösen fontosak maguknak a munkavállalóknak. A kölcsönzött munkavállalók számára garanciák fogják azt biztosítani, hogy amikor egy munkáltatónak dolgoznak, akkor a munkáltató ugyanazokat a feltételeket garantálja a kölcsönzött munkavállalóknak, mint amelyeket a közvetlen munkavállalói számára biztosít. Mi több, ezeket a feltételeket a kiközvetített munkavállaló munkába állása első napjától kezdve biztosítani kell.

Ezen túlmenően, maguknak a munkaerő-kölcsönző cégeknek is előnyös lesz a kölcsönzött munkavállalók szabályozása. A kölcsönzött munka lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy rugalmasan kezeljék a személyzetet, különösen olyan szezonális helyzetekben, amikor a vállalat csak több munkaerővel tudja kielégíteni a piaci igényeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Ona Juknevičienė (ALDE), írásban. (LT) Jelenleg nagyon nagy az eltérés a kölcsönzött munkát szabályozó nemzeti jogi aktusok között. Szinte egyáltalán nincs összehangolva a munkaerő-kölcsönző cégek tevékenysége, amely lehetővé teszi a kölcsönzött munkavállalók kizsákmányolását. Amikor külföldön dolgozó litvánokkal találkoztam, több alkalommal is hallottam, hogy kevesebb pénzt kapnak, vagy sok esetben egyáltalán nem fizetnek nekik az elvégzett munka után, vagy hogy az utaztatási és megélhetési költségeket jogtalanul levonják a bérükből.

Ezen túlmenően, a kölcsönzött munkavállalók sok esetben nehéz és egészségre káros munkakörülmények között dolgoznak. Ugyanakkor nagyobb intenzitású és gyorsabb munkát várnak el tőlük, mint a több munkavállalótól. A kölcsönzött munkavállalók semmilyen tényleges szociális ellátásban sem részesülnek. Az Európai Unió minden országában egyre több kölcsönzött munkavállaló dolgozik, igaz hogy országonként eltérő képet mutat ez a munkavállalói csoport. Egyetértek az Európai Parlament és Tanács általános állásfoglalásával és hiszem, hogy ez az irányelv, javulást hoz majd az emberek többségének munkakörülményében, és biztosítani fogja számukra a szociális ellátást. A munkaerő-kölcsönző cégeket munkáltatóként fogják kezelni, akiknek biztosítaniuk kell a munkavállalók számára, az őket megillető jogokat.

A kölcsönzött munkavállalókra is vonatkozni fog az általános munkajog. Ugyanannyi bért kell kapniuk mint a többi munkavállalónak, és ugyanazokat a társadalombiztosítási feltételeket kell számukra is biztosítani. Ami a Parlament kezdeményezését illeti, ezek a jogok a munkába állásuk első napjától kezdve megilletik őket. A szavazáskor nem támogattam a GUE képviselőcsoport által benyújtott módosítást, ami azt akarta elérni, hogy a tagállamok tiltsák be, vagy korlátozzák a munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül közvetített munkalehetőségeket.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (PSE), írásban. Támogatom a munkaerő-kölcsönző cégeken keresztüli munkáról szóló irányelvet. Nagy Britannia a közel 1,3 millió munkaerő-kölcsönző ügynökség által kiközvetített munkavállalóját most az állandó munkavállaló társaikkal azonos jogok fogják megilletni. Teljes mértékben támogatom, hogy azonos jogokat élvezzenek a betegállomány, a nyugdíjjárulék, az egyenlő bérezés és a szakképzéshez való hozzáférés területén.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (PSE), írásban. Üdvözlöm, hogy második olvasatban elfogadásra került ez a jelentés. A tagállamoknak most annak érdekében kell lépéseket tenniük, hogy a kölcsönzött munkavállalók nagyobb védelemben részesüljenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban. (PL) A munkerő-kölcsönző cégek közel három millió embert foglalkoztatnak az Európai Unióban. Becslések szerint az általuk végzett szolgáltatások értéke 75 milliárd euro.

A kölcsönzött munkavállalókról szóló irányelvtervezet célja, hogy egy minimális védelmi szintet biztosítson a kölcsönzött munkavállalók számára és ezzel egy időben, támogassa a munkaerő-kölcsönző ágazatot is. Egy olyan időszakban került sor erre a példaértékű szociális jogszabályra, amikor mindenhol várakozásokkal telve tekintenek egy szociális Európa elé.

Ennek a jogi aktusnak a legfőbb alapját a kölcsönzött munkavállalókkal szembeni hátrányos megkülönböztetés megszüntetése jelenti a fizetés, a szociális és a munkavállalói jogok valamint az alkalmazott jogszabályok területén.

Nem lesz hátrányos megkülönböztetés a munkaidő, a túlóra, a szabadságolás és a terhes nők védelmének vonatkozásában sem.

A kölcsönzött munkavállalókról szóló irányelv egyik nagyon fontos tényezője, hogy a munkavállalók helyzete munkába állásuk első napjától kezdve rendezett lesz. Ezen elvtől való bármilyen eltérést mindig egyeztetni kell a szociális partnerekkel.

Kétségtelen, hogy jelenleg óriási különbségek vannak a kölcsönzött munkavállalók munkakörülményeiben és fizetésében. Ezeket a különbségeket a lehető legrövidebb időn belül meg kell szüntetni.

A fentiek alapján annak érdekében, hogy az ilyen munkavállalók mielőbb védelemben részesülhessenek, a szavazáskor a szabályozások elfogadása mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Toussas (GUE/NGL), írásban. (EL) Az irányelvvel, melyet az Európai Parlament arra való hivatkozással fogadott el, hogy biztosítsa a munkavállalók úgynevezett „egyenlő jogát”, lehetővé válik, hogy a megtévesztő módon „munkaerő-kölcsönző cégek”-nek nevezett rabszolga-kölcsönző cégek nyíljanak meg és közvetítsenek. A tagállamokat arra kérik, hogy töröljék el a működtetésük és tevékenységük útjában álló akadályokat, és biztosítsák a „szolgáltatásukért” járó díjazáshoz való jogot, más szóval a rabszolga-kereskedelemért járó váltságdíjat.

Valójában, ezzel a munkáltatónak semmilyen kötelezettsége sem lesz a munkavállalókkal szemben, akik egy fantom rabszolga-kereskedő cég állítólagos munkavállalói, amely azonban csak papíron alkalmaz alkalmazottakat. Ezáltal a munkáltatóknak nem kell tiszteletben tartaniuk a munka és biztosítási jogszabályok előírásait (mint például a biztosítási járulékok) és mentesülnek minden kártérítés megfizetése alól, mint amilyen például az üzemei balesetek utáni kártalanítás.

Valójában az irányelv nem védi a rabszolga-kereskedelem munkvállalóinak/áldozatainak jogát; éppen ellenkezőleg, minden joguktól megfosztja őket.

A munkavállalók jogának állítólagos védelme valójában a rabszolga-kereskedő cégeknek nyújt védelmet, legitimálja a feketepénzeket és hozzájárul a munkásosztály könyörtelen kizsákmányolásához.

A modern közember igényeinek és jogainak kielégítése feltételezi az Európai Unió közember-ellenes politikájának a megbuktatását, és olyan ellentámadásra van szükség a munkavállalók részéről, ami megteremti egy olyan alulról kezdeményezett szövetség alapját, amely lehetővé teszi, hogy maguknak követeljék saját hatalmukat.

 
  
MPphoto
 
 

  Geoffrey Van Orden (PPE-DE), írásban. − Az Európai Unió kölcsönzött munkavállalókról szóló irányelve eggyel gyarapítja az uniós és a brit kormány nagy számú jogszabály tárát, ami a munkavállalók és üzletemberek életét még összetettebbé, drágábbá, még korlátozottabbá, kevésbé rugalmassá és általánosságban sokkal bonyolultabbá teszi. A globális verseny korában, még nagyobb jelentősége van annak, hogy az Egyesült Királyság és a többi európai ország is megőrizze azokat a versenyelőnyöket, melyek a gazdaságában rejlenek. A munkaügyi szabályozás kérdésével ezért, a nemzeti hatóságoknak és nem az Európai Uniónak kell foglalkoznia. Az irányelv egy egész Európára érvényes közös jogi keretet kíván kialakítani, amely a munkaerő-kölcsönző cégek által közvetített munkavállalók fizetését és munkakörülményeit szabályozná. Ez jelentős mértékben károsan hatna az Egyesült Királyság munkaerőpiacára, ahol megközelítőleg 1,4 millió kölcsönzött munkavállaló dolgozik. Ösztönzőleg hat majd a migráns munkavállalókra is, akik számára előnyös lehet ez az irányelv. Most amikor a recesszió időszakába lépünk, még fontosabbá válik, hogy rugalmas foglalkoztatási lehetőségeket biztosítsunk saját polgáraink számára, és segítséget nyújtsunk elsősorban a kisvállalkozások számára, ne pedig további terhekkel nehezítsük a helyzetüket.

 
  
  

- Jelentés: Roberta Angelilli (A6-0404/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  John Attard-Montalto (PSE), írásban. Támogatásomról szeretném biztosítani a Bizottságnak és a Tanácsnak az internet és a kommunikációs technológiák használatával kapcsolatos javaslatát. Miközben egyrészről a mobiltelefonokhoz hasonló online technológiák számos lehetőséget kínálnak, nem szűntek meg a gyermekeket fenyegető kockázatok és a technológiával való visszaélések. A gyermekek számára kockázatot jelentő tényezők között szerepelnek a gyermekkel való szexuális visszaélésről készült felvételek, vagy annak lehetősége, hogy emberek szexuális visszaélés szándékával (szexuális visszaélés előkészületével) megkörnyékezzék őket, vagy annak kockázata, hogy az online környezetben zaklatás áldozatává váljanak (internetes zaklatás).

Mivel az e területen jelentkező kockázatokat tovább súlyosbította az új technológiák és szolgáltatások megjelenése, alapvető jelentősége van annak a Bizottság által javasolt új programnak, amely nagyobb védelmet biztosít a gyermekek számára a felmerülő új kockázatok ellen, és teljes egészében egyetértek a javasolt lépésekkel és intézkedésekkel.

Pontosan tisztában vagyok annak súlyosságával és veszélyességével, hogy a gyermekek ki vannak téve ennek a veszélynek, mivel a saját lányomat is – aki még alig serdülőkorú – már célba vették. A legtöbb serdülőkorú fiatal kíváncsi és azt gondolja, hogy a pubertáskor elérésével már felnőtté vált. Ez egy nagyon érzékeny korszak az életükben, és az ő érdekükben nekünk mindent meg kell tennünk, hogy valamilyen biztonságot és védelmet biztosítsunk számukra.

 
  
MPphoto
 
 

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. (IT) Megszavaztam a „Biztonságosabb internet” programról szóló bizottsági javaslatot, melynek célja a, január 1-től öt éven keresztül. – hála az 55 millió euro összegű anyagi támogatásnak – az internetet és más kommunikációs technológiákat, mint például a mobiltelefonokat használó gyermekek védelme. Ez a kötelezettségvállalás segíteni fogja a társadalmi tudatosítás érdekében tett lépéseket és a jogellenes tartalom és káros magatartás elleni küzdelmet is, ezáltal biztonságosabbá válhat az online környezet. Gratulálok az előadónak, Angelilli asszonynak ahhoz az alapossághoz, amellyel az olyan súlyos kérdésekkel foglalkozott, mint amilyen a gyermekpornográfia és az online szexuális visszaélés előkészülete, és gratulálok azokhoz a javaslatokhoz, amelyek a „kis szörfölőket” kívánják megvédeni a lehetséges veszélyektől.

Tény, hogy az új technológiák elterjedésével és a számítógépes ismeretek növekedésével, a gyermekek egyre nagyobb mértékben vannak kitéve a jogellenes tartalom és a káros magatartás veszélyeinek. Ezért kötelességünk, hogy biztosítsuk számukra az új médiához való biztonságos hozzáférést.

 
  
MPphoto
 
 

  Charlotte Cederschiöld (PPE-DE), írásban. (SV) Rendkívül fontos és szükséges, hogy legyenek olyan kezdeményezések és intézkedések, amelyek megóvják a gyermekeket attól, hogy bűnözésnek legyenek kitéve az internet használata során. Ezen okból szavaztunk Angelilli asszony a „Biztonságosabb internet” program létrehozásáról szóló jelentése mellett, amely az internetet és egyéb kommunikációs technológiákat használó gyermekek védelmét szolgálja. Szeretnénk ugyanakkor kihangsúlyozni, hogy a jelentésben szereplő számos intézkedést hasznosabb lenne a tagállamok kezdeményezésére bízni és velük megfizettetni. Egyéb intézkedéseket, amelyeket például a gyermekpornográfia elleni küzdelem során alkalmazunk, a probléma globális természete miatt a tagállamok közötti együttműködés keretében kellene kidolgozni.

 
  
MPphoto
 
 

  Derek Roland Clark, Nigel Farage és John Whittaker (IND/DEM), írásban. Egyetértünk azzal, hogy a gyermekeket meg kell védeni a szexuális ragadozóktól, az internetes zaklatóktól és az interneten jelentkező egyéb veszélyektől. Ugyanakkor két kifogásunk is van ezzel a jogszabállyal kapcsolatban – elsősorban azt a tényt kifogásoljuk, hogy az Európai Unió nagyobb ellenőrzést szerezhet az internet felett, és úgy érezzük, hogy az Európai Unió már most is majdnem monopóliumot élvez a tömegtájékoztatási csatornák területén. Másodsorban, nem gondoljuk, hogy a homályos Europol ügynökséget bármilyen bűnüldözésbe be kellene vonni. Meglátásunk szerint a gyermekvédelem megfelelő eszközét a nemzeti parlamentek és a nemzeti bűnüldözési hatóságok jelentik, amelyek az internet vonatkozásában megfelelő védelmet képesek biztosítani a gyermekek számára. Ezzel megvalósul az a demokratikus legitimitás, amely csak a nemzetgyűlések szintjén jöhet létre és az a hatékony működtetés, amely csak a nemzeti bűnüldözési hatóságok révén valósítható meg.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE-DE), írásban. – (PT) Üdvözlöm a többéves közösségi program (2009-2013) létrehozását, melynek célja a társadalmi tudatosság növelése, valamint a gyermekek felkészítése az internet biztonságosabb használatára, elsősorban a jogellenes tartalomhoz való hozzáférést, a szexuális visszaélés előkészületét (grooming) és az internetes zaklatást illetően.

Az Eurobarometer legújabb statisztikája szerint a (12 és 15 év közötti) fiatalok közel 74%-a legalább három órán keresztül használja az internetet napi szinten. Ezeknek a gyermekeknek a túlnyomó többsége elismerte, hogy véletlenszerűen már találkozott pornográf felvételekkel.

Feltétlenül szükség van arra, hogy minél előbb elfogadjunk minden olyan intézkedést, amely megóvja gyermekeinket azoktól a növekvő veszélyektől, melyet az egyre nagyobb számú honlapon megjelenő gyermekekre ártalmas tartalmak, különösképpen a gyermekpornográfia jelent.

Meg kell állítanunk azt a növekedést, melyet a gyermekek ellen elkövetett internetes visszaélések esetében mutattak ki –tavaly közel 16%-os volt – amit még tovább súlyosbít az az aggasztó tendencia, hogy az érintett gyermekek életkora csökken.

Ezért támogatom ennek a programnak a létrehozását, az információs pontok és segélyhívó vonalak biztosítását, ahol jelenteni tudják ezeket a tartalmakat, és egy közös „gyermekbiztos” címke kidolgozását a honlapok számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Petru Filip (PPE-DE), írásban. (RO) A pornográfiát és erőszakot bemutató honlapok áradata elleni és kommunikációs technológiákat használó gyermekek védelmére irányuló közösségi program létrehozásának szükségességéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat nagyon üdvözlendő, igaz túl sokat vártunk tőle.

Ahhoz hogy meghozzuk ezt a döntést, tényleg meg kellett azt várnunk, hogy lássuk, hogy gyermekek ölnek meg gyermekeket, vagy hogy gyermekek bántalmaznak gyermeket? Néhány évvel ezelőtt az európai társadalomban még nehezen lett volna elképzelhető, hogy ez megtörténjen. Mindez azért történt, mert a globalizáció, amely a határokon átnyúló kommunikációt is jelenti, egy olyan helyzetet teremtett, ahol az információ árucikké vált, melynek az a kizárólagos és világos célja, hogy bármi áron és bármilyen módon nyereségre tegyen szert ahelyett, hogy az igazság, az oktatás és a szépség eszköze lenne.

Ezért kell a Tanácsnak és a Bizottságnak is rendkívül komolyan vennie ezt a jelentést, és nem akarjuk, hogy olyan helyzet alakuljon ki, ahol saját gyermekeink vezetik a jövő társadalmát a bűnözés, az erőszak és a pornográfia irányába. Annak reményében szavaztam a jelentés mellett, hogy képes lesz egy olyan folyamatot beindítani, amely egy olyan irányelv kidolgozásához fog vezetni, ami kizárja annak lehetőségét, hogy a gyermekek hozzáférhessenek a nem megfelelő tartalmakhoz, ugyanakkor tiszteletben tartja a polgárok tájékoztatáshoz való jogát.

 
  
MPphoto
 
 

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. (SV) Most már több száz olyan egyszerű, könnyen hozzáférhető és nem drága számítógépes program létezik, amely valóban képes megakadályozni, hogy a gyermekek véletlenül se tévedhessenek nem megfelelő internetes honlapokra. Sőt a legtöbb rendszeres internet olvasó már beépítetett különböző „gyermekfunkciókat”, – amelyekkel a szülők könnyen figyelemmel kísérhetik, hogy a gyermekük milyen oldalakra látogat el. Nagyon nem világos az a mód, ahogy az előadó azt javasolja, hogy az európai adófizetők pénzéből összejött teljes 55 millió eurós összeget egy uniós propaganda programra költsük, ami véleményünk szerint felesleges, drága és nem hatékony.

 
  
MPphoto
 
 

  Małgorzata Handzlik (PPE-DE), írásban. (PL) A számítógéphasználat képessége és az internethez való hozzáférés az új technológiák terjedésével egyre inkább nő. Az internethasználók egyik legnagyobb csoportját a gyermekek és serdülőkorúak alkotják. Annak ellenére, hogy az internet biztosítja az információhoz való hozzáférést, sajnos sok olyan veszélyt is hordoz, amely leginkább a gyermekeket és az ifjúságot fenyegeti. Az elvégzett tanulmányok azt mutatják, hogy szinte minden gyermek találkozott már pornográf felvételekkel. Ami igazán aggasztó az az, hogy egyre fiatalabb gyermekek esnek ennek áldozatául.

Véleményem szerint, prioritásként kell kezelni az ezen jelenség elleni küzdelmet. Többszintű megközelítésre van szükség, amelybe bevonjuk a szülőket, az iskolákat, a távközlési szolgáltatókat, az internet szolgáltatókat, a civil szervezeteket és az autonóm testületeket. Különösen arra van szükség, hogy egyre inkább legyünk tisztában az ártalmas gyakorlatok elkerülését szolgáló lehetőségekkel, hogy kialakuljon a visszaélésék jelentésének hatékony rendszere és bővüljenek a rendőrség és vizsgálatot végző hatóságok rendelkezésére álló források. Hiszem, hogy egy széleskörű oktatási kampány hatására a gyermekek többet fognak tudni azokról a kockázatokról, amelyek együtt járnak az új technológiák használatával.

Ezért örömmel szavazok amellett, hogy 2008-2013 között 55 millió euro összeget fordítsunk a „Biztonságosabb internet” programra, amely része a szavazásra bocsátott javaslatnak. Remélem, hogy ezek a források lehetővé teszik, a program célkitűzéseinek megvalósítását.

 
  
MPphoto
 
 

  Ona Juknevičienė (ALDE), írásban. (LT) Az új technológiák gyors elterjedésével és a számítógépes ismeretek bővülésével, egyre több és több gyermek és fiatal használja az internetet. A kiskorúak gyakran találkoznak az interneten olyan honlapokkal, amelyek az ártalmas magatartásra és a gyermekpornográfiára bátorítanak, amik a fiatalkorú prostitúcióra ösztönöznek, anorexiához vezető fogyókúrákat reklámoznak, vagy öngyilkosságra buzdítanak. Az Interpol adatai szerint, minden évben egyre több gyermekpornográfiáról készült új felvétel jelenik meg az interneten. Minden szinten meg kell oldanunk a gyermekek internettel összefüggő biztonságának problémáját, bevonva a gyermekeket, a családjukat, az iskolákat és az egész társadalmat. Tájékoztatnunk kell a gyermekeket az új technológiák megjelenéséből eredő internethasználat veszélyeiről. Segítenünk kell a gyermekeknek abban, hogy felismerjék a gyermekekkel szembeni visszaélés, zaklatás, erőszak vagy bármilyen más kockázat lehetséges eseteit, ezek megjelenési formáit és meg kell tanítanunk a gyermekeket arra, hogy hogyan tudják ezekkel szemben megvédeni magukat. Az Európai Bizottság új „Biztonságosabb internet” programja 55 millió euro összeget javasol elkülöníteni az interneten megjelenő, a gyermekekre és az ifjúságra ártalmas tartalmak elleni küzdelemre. Célja az internetes környezet biztonságosabbá tétele és a bűnmegelőzés eszközeinek támogatása. Terveket fogalmaz meg egy közös adatbázis létrehozásáról és a helyes gyakorlat nemzetközi szinten történő megosztásáról.

 
  
MPphoto
 
 

  Roger Knapman és Thomas Wise (NI), írásban. A gyermekekkel való visszaélés és kizsákmányolásuk az interneten, a mobiltelefonokon és egyéb technológiákon keresztül undorító és elfogadhatatlan, de a védelmüket szolgáló intézkedéseket – és azok megbüntetését akik ártanak vagy ártani akarnak nekik – nemzeti szinten és a nemzeti kormányok közötti együttműködésben kell meghozni. Mint mindig, most is úgy gondoljuk, hogy nem az uniós szinten meghozott lépés a megfelelő válasz.

 
  
MPphoto
 
 

  Eija-Riitta Korhola (PPE-DE), írásban. (FI) Angelilli asszony jelentése mellett szavaztam, mert az európai értékek egyik legalapvetőbb és legtartósabb struktúráját az a kötelességünk jelenti, hogy megmentsük az ártatlan lelkeket, azaz a gyermekeket. A gyermekek joga és azok védelme képezi az emberi értékek központi elemét. Az internet számos veszély forrása, melyekkel szemben a jelenleginél hatékonyabb módon kell megvédenünk gyermekeinket. Ezen a területen indokoltak a közösségi szinten hozott intézkedések. Azonban továbbra is emlékeztetnünk kell egymást a „malomkőre” és a „tenger mélységére”.

Szülőként, tisztában kell lennünk a felelősségünkkel. Minden módosítást támogattam, ami a szülők, a tanárok és a gyermekekkel foglalkozó emberek tájékoztatásának és oktatásának fontosságát hangsúlyozta. Fontos, hogy a szülőket ily módon felvilágosítsuk, és ezáltal előmozdítsuk a felelősségteljes kommunikációs technológiák használatát.

Továbbá fontos a 23. módosítás is, amely a szexuális visszaélés előkészületének, a „grooming”-nak, a számítógépes zaklatásnak és az erőszakos tartalom különböző megjelenési formáinak problémájával foglalkozik. Helyesek és helyénvalóak a 23. módosításban szereplő javaslatok, melyek a különböző technikai eszközök bevezetését és a szolgáltatók nagyobb felelősségvállalását kezdeményezik.

 
  
MPphoto
 
 

  Carl Lang és Fernand Le Rachinel (NI), írásban. – (FR) Egy angol szervezet, az Internet Watch Foundation – gyermekekről készült pornográf felvételek birtoklása és terjesztése ellen fellépő szervezet – szerint, a gyermekek kereskedelmi célzatú online szexuális kizsákmányolása egyre növekvő ágazattá válik, ami alacsony kockázat mellett magas nyereséget biztosít. Valóban, ezeknek a felvételeknek az interneten keresztül történő értékesítése, egy több milliárd eurót jelentő aljas üzlet.

Támogatjuk a Bizottságnak és képviselőtársunknak azt a megközelítését, amely véget akar vetni az ilyen tevékenységeknek azáltal, hogy a hitelkártyával vagy elektronikus úton történő fizetésekre létrehoz egy letiltó rendszert arra az esetre, ha az interneten gyermekpornográfiáról készült képek jelennek meg.

Sajnos jelenleg van egy súlyos technikai korlátja a kifejlesztett nemzeti és európai védelmi mechanizmusoknak. Valójában a legtöbb kereskedelmi szolgáltató nem Európában, hanem az Egyesült Államokban, Oroszországban és Ázsiában található. Ezért az egyik országban feltöltött jogellenes tartalom könnyűszerrel megnézhető egy másik országban. Ezért tehát érthető, hogy az interneten keresztül terjesztett pedofília fejlődése elleni hatékony eszközök –bár szükség van rájuk – problematikusak.

 
  
MPphoto
 
 

  Kartika Tamara Liotard (GUE/NGL), írásban. Üdvözöljük a gyermekek számára biztonságosabb online környezet megteremtését célzó jelentést. A mi felelősségünk, hogy megvédjük gyermekeinket a gyermekpornográfiát és erőszakot bemutató veszélyes tartalmaktól. A jelentés azonban nem szolgálhat hivatkozási alapként a büntetőeljárás unión belüli harmonizációjához. Mindenekelőtt a nemzeti jogrendszerek közötti jobb koordinációra van szükség.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (PSE), írásban. Teljes mértékben támogatom az 55 millió euro összegű költségvetést, amely biztosítja, hogy a gyermekek, akik közül sokan több mint három órát töltenek naponta az interneten, nagyobb védelemben részesüljenek a veszélyes tartalmakkal szemben. Támogatom annak szükségességét is, hogy a szülők és gondviselők tájékozottabbak legyenek az internet jelentette veszélyeket tartalmazó tájékoztató csomagok segítségével.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. (DE) Az internetet nem ellenőrzik, és a gyermekek és fiatalok ritkán vannak annak tudatában, hogy milyen veszélyek leselkednek rájuk. Az a tény, amit a brit tanulmány megállapított, nevezetesen hogy a gyermekek háromnegyede belebotlott már a weben pornográf vagy erőszakos tartalmú képekbe, ijesztő. Meg kell védenünk a fiatalokat ezzel és az „internetes zaklatásnak” és az „internetes szexuális visszaélés előkészületének” (grooming) drága, tisztességtelen gyakorlatával szemben.

Az utóbbi különösen fontos annak érdekében, hogy az internet ne lehessen a névtelenség miatt, a bűnöző pedofilek paradicsoma. Ezt csak különböző eszközök kombinációján keresztül sikerülhet megvalósítanunk, melyeknek az internetkávézókra is ki kell terjednie. Véleményem szerint ez a jelentés egy jó de nem elég nagy lépést jelent a helyes irányba, ezért mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Queiró (PPE-DE), írásban. – (PT) A gyermekek biztonságának alapvető jelentősége van az online kommunikációs rendszerek esetében, mivel az új technológiák szélesebb körű elterjedésével és a terjedő informatikai ismeretekkel a gyermekek egyre jobban ki vannak téve az illegális tartalom és a káros magatartások veszélyeinek. Ezek közé tartozik a molesztálás, a gyermekpornográfia, a gyermek szexuális célzatú online manipulálása (azaz a „szexuális visszaélés előkészülete”), a zaklatás, a rasszista tartalmak terjesztése, vagy az öncsonkításra, anorexiára és öngyilkosságra való buzdítás.

A meghozandó intézkedéseknek vonatkoznia kell a gyermekekre, a családokra és iskolákra és minden érintettre. Közös erőfeszítésre van szükség, melynek célja az ismeretek bővítése és a megelőzés annak érdekében, hogy a gyermekek tudatosabbá váljanak. Egy nagyszabású kampányt kell a szülők és a pedagógusok körében folytatni a számítógépes ismeretekről annak érdekében, hogy csökkenjen a technológiai generációs szakadék. Támogatni kell a tájékoztatást, az új technológiai eszközök kifejlesztését és a helyes gyakorlatok kicserélését érintő intézkedéseket.

Ezek a javaslatok érvényesek Portugáliára is, ahol a kormány Magalhães számítógépet biztosít a gyermekek számára 6 éves kortól. Felmerül bennem, hogy vajon a portugál kormány figyelembe veszi-e a jelentésben megfogalmazott aggodalmakat, amikor a kérdésben eljár.

 
  
MPphoto
 
 

  Frédérique Ries (ALDE), írásban. – (FR) Az internet szerves része gyermekeink minden napi életének. Minél idősebbé válnak, annál többet használják az internetet. 11 éves kortól a fiatalok naponta szörfölnek az interneten, és 15 éves korra naponta többször is közvetlen kapcsolatba kerülnek a weboldalakkal.

Azonban ennek a jelentős eszköznek a használata, amely a tudáshoz vezető kaput, és a tudásalapú társadalom ugródeszkáját jelenti, veszélyekkel is jár.

Számtalan gyermek akaratlanul is ki van téve a káros felvételeknek és tartalmaknak, mint például a kereskedelmi átverések, a molesztálás, a pornográfia, valamint a rasszizmusra és öngyilkosságra való buzdítás.

Ezek a visszaélések elsősorban a megfelelő nemzetközi szabályozás és együttműködés hiányára vezethetők vissza.

Az európai „Biztonságosabb internet” program, az 55 millió eurós költségvetésével az internetben rejlő veszélyekre kívánja felhívni a figyelmet nemcsak a gyermekek, de a szülők és tanárok körében is. Szűrőrendszerek kifejlesztését kívánja előmozdítani, és ösztönzi a „gyermekbiztos” címkék kidolgozását a honlapok számára.

Ezért szavaztam természetesen Roberta Angelilli, olasz képviselő által készített jelentés mellett, amely az internethasználat biztonságosabb környezetét kívánja megteremteni, biztosítva a gyermekek fizikai és erkölcsi épségének teljes körű védelmét.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Támogatom Angelilli asszonynak az internetet és egyéb kommunikációs technológiákat használó gyermekek védelméről szóló jelentését. Az új technológiák jelentős elterjedésével, melyekhez egyre könnyebben lehet hozzáférni, a gyermekek mind nagyobb mértékben ki vannak téve a jogellenes tartalmak jelentette veszélyeknek, mint például a molesztálásnak, a gyermekpornográfiának, a zaklatásnak, az anorexiára való buzdításnak és így tovább. Közös intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy megelőzzük és leküzdjük ezeket a visszaéléseket. Határozottan támogatom a jelentést, mert egy olyan kérdést helyez előtérbe, melyet a közösségi intézmények gyakran alulértékelnek. Végezetül, üdvözlöm azt a javaslatot, hogy létrehozzuk az európai gyermekpornográfiáról készült felvételek adatbázisát, ami valós idejű összeköttetésben áll a forródrótokon beérkezett és a rendőrség rendelkezésére álló bejelentésekkel, ami a rendőrség számára a lehető legjobb eszközöket biztosítja az ilyen jellegű aberrált viselkedés elleni küzdelemhez.

 
  
  

- Jelentés: Dan Jørgensen (A6-0291/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Liam Aylward (UEN), írásban. Ez az irányelv a „széntudatos” vezetés előmozdítására javasol új intézkedéseket. Az a kötelezettségvállalás, hogy 18%-kal csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, óriási kihívást jelent Írország számára. Ami a szállítást illeti, ebben az ágazatban a csökkentésre és a nyilvánosság körében a tudatosság növelésére kell koncentrálnunk.

Ez az európai uniós javaslat egy új módszer kidolgozására tesz javaslatot, melynek célja a gépjármű energiafogyasztásával és kibocsátásával kapcsolatos költségek kiszámítása, ez pedig arra fogja ösztönözni az embereket, hogy energiatakarékos gépjárműveket vásároljanak. Ez a módszer, a mentő, a mentéseknél használt és a katonai járművek kivételével minden közúti szállításra vonatkozik.

Támogatjuk az autógyártókat, az olaj- és üzemanyagellátókat, a járműszerelőket, a vásárlókat, a járművezetőket és a hatóságokat is érintő integrált megközelítést. Az a cél, hogy a piac versenyképes áron beszerezhető energiahatékonyabb járművek irányába mozduljon el, az ír állampolgárok számára nemcsak a kibocsátás csökkentését, de gazdasági előnyöket is fog jelenteni. Ez minden szinten előnyös lesz a magán költségek mellett az állami költségek számára is. A kisebb üzemanyag-fogyasztás miatt kevesebb üzemanyag-importra lesz szükség. Ösztönzőleg fog hatni az energiatakarékos járműgyártási technológia egészére, ami egy rendkívül pozitív lépést jelent.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE-DE), írásban. – (PT) A jobb teljesítményű technológiák széles körű piaci bevezetését sok esetben a magas indulóköltségek miatt jelentkező elégtelen fogyasztói kereslet nehezíti meg. Ezért közösségi szintű fellépésre van szükség, amely ösztönzi az energiatakarékosabb és kevésbé szennyező járművek gyártásához szükséges beruházásokat, hiszen hosszú távon az ilyen alternatívának alacsonyabb lesz a költsége.

Egyetértek az irányelv célkitűzésével, a tiszta és energiatakarékos járművek piacra történő bevezetésének elősegítésével és ezáltal a közlekedés energiahatékonyságának az üzemanyag-fogyasztás csökkentése révén való növelésével, a széndioxid-kibocsátás csökkentésén keresztül az éghajlat védelmével, valamint a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésén keresztül a levegő minőségének javításával.

Az Európai Parlamentnek példát kell mutatnia a fenntarthatósági feltételek elfogadásával, különösen a közbeszerzések területén.

Támogatom a jelentéssel kapcsolatban megszületett kompromisszumot. Rugalmasabb és kevésbé bürokratikus mint a Bizottság és az előadó eredetileg benyújtott javaslata. Mindenek előtt azonban, azért értek egyet a javaslattal, mert tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét, és kevesebb terhet helyez a helyi hatóságokra.

 
  
MPphoto
 
 

  Konstantinos Droutsas (GUE/NGL), írásban. (EL) A „tiszta és energiatakarékos közúti járművek” előmozdítása technikai szempontból egy alapvető fontosságú környezetvédelmi intézkedés, mert a hagyományos járművek kibocsátása hozzájárul az éghajlatváltozáshoz és a városközpontok légszennyezettségéhez, amelynek nagyon súlyos kihatása van a közegészségre.

Annak ellenére, hogy a munkavállalók tüntetéseken követelték ezeknek a komoly problémáknak a megoldását, az autógyártó ágazat nem hajlandó a verseny keretei között a „tiszta járművek” gyártására, amennyiben előzetesen nem garantált a nagyobb nyereségesség, és követeli, hogy a tiszta jármű kutatásának és fejlesztésének költségeit és a megnövekedett nyereségüket az állami szektor finanszírozza.

Pontosan ezt teszi a javasolt irányelv azáltal, hogy a jármű egész életciklusára megállapított üzemeltetési energiaköltségek, valamint a széndioxid- és szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos költségek odaítélési kritériumként bekerülnek minden állami közbeszerzésbe, ami pedig felháborító módon azt jelenti, hogy állami pénzeket használ az autógyárak által gyártott tiszta járművek gyártásának támogatására.

A munkavállalók olyan tömegközlekedési vállalatokért harcolnak, melyek magas színvonalú, környezetbarát szolgáltatása megfelel az igényüknek. Elleneznek minden olyan szabályozást, amely az autógyártó ágazat gazdagodását célozza, annak szociális és környezeti kérdésekhez való nehezen igazolható hozzáállásával, ami a nyereségnövekedést tartja szem előtt, az pedig hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, az energiaforrások túlzott fogyasztásához és a légszennyezéshez.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (PSE), írásban. – (PT) Dan Jørgensen tiszta és energiatakarékos közúti járművek használatának előmozdításáról szóló jelentése mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy az alacsony energiafogyasztással és az alacsonyabb üvegházhatást okozó gázkibocsátással járó járművek fejlesztésére kell az iparágat ösztönözni.

A közhatóságoknak ösztönöznie kell ezt a piacot, és támogatnia kell, hogy a közlekedési ágazat nagyobb mértékben járuljon hozzá az Európai Unió szakpolitikáihoz a környezet, az éghajlat és az energia területén azáltal, hogy a közúti járművek beszerzése során figyelembe veszi azok energiára és környezetre gyakorolt hatásait.

 
  
MPphoto
 
 

  Genowefa Grabowska (PSE), írásban. (PL) A környezetbarát, energiatakarékos tömegközlekedési járművek magától értetődően előnyösek. Városainknak és a környezetnek is feltétlenül szüksége van rájuk. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a „tiszta” járművek használatát beépítsük az éghajlatváltozásról szóló csomagunkkal összefüggő lépéseink sorába. A Környezetvédelmi Bizottság tagjaként ezért támogatom az előadó által javasolt lépések többségét (és különösen a technikai és szervezeti intézkedéseket), melyek hozzájárulnak az alapvető cél megvalósításához, ami a szennyezés csökkentését jelenti az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású, környezetbarát technológiákba történő beruházások révén. A szóban forgó járművek közé elsősorban a szolgáltatásokat ellátó járművek (speciális kamionok és működtetési segítségnyújtásra és az infrastruktúra karbantartására használt buszok, utcaseprő járművek, és így tovább) tartoznak.

Azonban a széndioxid-kibocsátási szint kötelező kritériumként való bevezetésére tett javaslat a személyszállító járművek közbeszerzése esetében, kétségesnek tűnik számomra. Véleményem szerint kedvezőbb lenne, legalábbis az új szabályozás kezdeti időszakában, ha az egyes tagállamokban a beszerzésen induló szervezetek (amelyek legtöbbször helyi hatóságok) a gépjárműpark beszerzési eljárása során jogosultak lennének saját környezetvédelmi kritériumaik meghatározására. Egyetértek azzal az értékeléssel, hogy a közbeszerzés, ami az európai piac rendkívül fontos részét képezi, továbbra is eszközként szolgáljon a környezetbarát járművek előmozdításában, ezt azonban nem szabad mechanikus módon megvalósítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Jörg Leichtfried (PSE), írásban. − (DE) Arra szavaztam, hogy a környezetbarát, energiatakarékos járműveket támogassuk a nyilvános pályázati felhívások során.

Üdvözlendő, hogy a közúti járművek közbeszerzésénél a hatóságoknak és egyes vállalatoknak nemcsak a közbeszerzési árra kell tekintettel lennie, hanem a jármű egész életciklusára megállapított energia és környezeti hatásokra is – azaz, az energiafelhasználásra, a széndioxid-kibocsátásra és egyéb szennyezőanyag-kibocsátásra is.

 
  
MPphoto
 
 

  Seán Ó Neachtain (UEN), írásban. − A pénzügyi piacok válságának közepén számunkra, politikacsinálók számára kézenfekvő, hogy az aktuális kérdésekre koncentráljunk és megfeledkezzünk az Európai Unió többi céljáról és kezdeményezéséről. Ezért üdvözlöm ezt a jelentést, amely a tiszta és hatékony járművek területén történő előrelépés szükségességét hangsúlyozza.

Véleményem szerint a jelentés legfontosabb szempontja az, hogy nemcsak magukra a járművekre és a fogyasztók szállítására koncentrál, de foglalkozik az állami szektor támogatásával és ösztönzésével is. Helyénvaló, hogy az állami szektor példát mutasson Európa népeinek a tiszta járművek használatának előmozdításával kapcsolatban.

Dicséretes, hogy az előadó kapcsolatot kíván teremteni a közbeszerzési eljárások és a tiszta és energiatakarékos járművek között, és remélem, hogy ez, az alacsony széndioxid-kibocsátású járművek területén végrehajtott beruházások és kutatások növekedéséhez fog vezetni.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (PSE), írásban. (RO) Ez az irányelv, egy összehangolt módszert ír elő a tömegközlekedésben használt tiszta és energiatakarékos járművek beszerzésénél a fenntartható tömegközlekedési szolgáltatások érdekében. Valamint segíteni fogja a Lisszaboni Stratégiában lefektetett prioritások megvalósítását is.

Kifejezetten előírja hogy az energiafogyasztási, valamint széndioxid- és szennyezőanyag-kibocsátási szempontok figyelembe vételét az államháztartási szervek vagy velük szerződéses viszony alapján eljáró üzemeltető által bonyolított közúti járművek beszerzése, illetve a személyszállítási tömegközlekedési szolgáltatásoknál használt közúti járművek beszerzése során.

A legnagyobb gazdasági előnyt azzal lehetne elérni, ha minden közbeszerzési eljárásban odaítélési kritériumként szerepelnének a külső költségek. Ezáltal a járműtulajdonosok hosszú távon közvetlenül élveznék az energiamegtakarításból származó előnyöket, ami viszont jóval meghaladná a jármű feltehetően magasabb árát.

A tömegközlekedési szolgáltatások számára, a kezdeményezés által támogatott közbeszerzéseken keresztül beszerzett tiszta és energiahatékony járművek használatának előmozdítása, serkenteni fogja ezen technológiák piaci fejlődését, és hozzájárul majd az energiamegtakarításhoz és a környezet- és közegészség védelméhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Silvia-Adriana Ţicău (PSE), írásban. (RO) Megszavaztam a környezetbarát járművek használatának előmozdításáról szóló Jørgensen jelentést. A Parlament elutasította a Bizottság által 2005-ben benyújtott eredeti javaslatot, mivel az túl sok bürokráciával járt és nem csökkentette a szennyezés mértékét. A régi javaslat szerint a gépjárművek 25%-ának kellett volna környezetbarátnak lennie. Jelen javaslat viszont csak a tömegközlekedésben használt járművekre és ezek szolgáltatásának biztosításáért felelős közhatóságokra vonatkozik. Úgy gondolom, hogy az új javaslat nagyobb tudatosságot fog eredményezni a helyi döntéshozók körében, melynek hatására határozottabb lépéseket fognak tenni a környezet védelmében. Európai szinten, a nagy városi agglomerációkban tapasztalt közúti szállítás torlódásából eredő költségek nagysága Európa GDP-jének 1%-a körül mozog.

A nagy városokon belül csökkenteni lehet a környezetszennyezést tömegközlekedés előmozdítása és főként a tiszta tömegközlekedési szolgáltatások biztosítása révén. A helyi metrórendszerek, a villamosok, a trolibuszok és vonatok vagy a hajószállítás előmozdítása mellett, az európai nagy városok szennyezettsége a környezetbarát buszok bevezetésével is csökkenthető. Az új irányelv arra kötelezi a helyi hatóságokat, hogy a buszok és minibuszok esetében vegyék figyelembe az egész életciklusukra megállapított használati költséget. Szeretnék a prágai helyi hatóságoknak gratulálni ahhoz, hogy állami támogatással vásároltak környezetbarát buszokat, ami mindannyiunk számára követendő példaként szolgál.

 
  
  

- Jelentés: Françoise Grossetête (A6-0346/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Liam Aylward (UEN), írásban. Ez az irányelv, a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyének szabályozásával foglalkozik. Üdvözöljük a jelenlegi szabályozás leegyszerűsítését és a harmonizációt célzó uniós kezdeményezést. Ezzel időt és pénzt fogunk megtakarítani, ami kedvező lesz az írországi gyógyszergyártók és fogyasztók számára.

A javasolt módosítások kedvező hatással lesznek az ír gyógyszerpiacra, amely jelentős szerepet tölt be Európában. Hálásak vagyunk azért, hogy a világ első 15 gyógyszeripari vállalata közül 13 jelenleg Írországban működik. Írországban jelenleg több mint 140 gyógyászati termékekkel foglalkozó vállalat van, ami 26.000 munkahelyet biztosít. Ezen felül a gyógyászati készülékek éves exportja körülbelül 6,2 milliárd euro, ami Írország összexportjának 10%-a.

Támogatjuk, hogy legyen azonos az értékelési és jóváhagyási kritérium, és igazgatási szempontból kezeljék azonosan a gyógyszeripari termékeken végzett változásokat, amelyek érinthetik például az előállítási folyamatot, a termékek címkéjét vagy a betegeknek szóló leírásokat. Elismerjük, hogy szükség van a tagállamok nemzeti rendelkezéseinek további összehangolására és olyan európai szabályozásra, amely csökkenti az igazgatási terheket, valamint szükség van az olyan rendszert szabályozó változások leegyszerűsítésére, mint amilyen például az egy vagy több azonos módosítás egyetlen kérelemben történő benyújtásának lehetősége. Egyetértünk a bizottsági ellenőrzés felülvizsgálatával, az „anyagokról készített jegyzékek”, a „várakozási idő” és az „elvek és iránymutatások” területén.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE-DE), írásban. – (PT) A módosítások kezelésének jelenlegi rendszere egyre kevésbé hatékony és már sem a hatóságok, sem pedig a gyógyszeripar egésze számára nem kielégítő.

A különböző tagállamokban nemzeti eljárással engedélyezett készítményeket érintő ugyanazon módosítást tehát különbözőképpen kezelik a beadandó dokumentációt és az értékelési eljárást illetően. Ez a helyzet, különböző területeken okoz problémát: a közegészségügyben, a belső piacon, a jogi és gyakorlati alkalmazások során.

A jelentés bizonyos javításokra tesz javaslatot. A harmonizáció és egyszerűsítés megvalósítása érdekében fontos, hogy a forgalomba hozatali engedély módosításaira az eredeti engedélyeztetési eljárástól függetlenül azonos szabályozási követelményeket alkalmazzanak. Ez minden érintett számára előnyös lesz: a betegek, a hatóságok és a gyógyszeripari vállalatok számára is.

Egyetértek a kompromisszumos állásfoglalásban javasolt módosításokkal, mivel kihangsúlyozzák az igazgatási eljárások leegyszerűsítésének és összeegyeztetésének szükségességét, lehetővé teszik az egy vagy több azonos módosítás egyetlen kérelemben történő benyújtását és kiemelik annak szükségességét, hogy alkalmazni kell a szubszidiaritás elvét.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (PSE), írásban. – (PT) Megszavaztam Françoise Grossetête jelentését a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélye feltételeinek

módosításáról, mert támogatom, hogy a közösségi piacon egyetlen engedélyezési eljárással forgalomba lehessen hozni gyógyszereket, mivel ez biztonságot fog garantálni az európai polgárok számára.

Szeretném külön kiemelni a szocialista képviselőcsoport Európai Parlamentben elhangzott javaslatát, amely a szubszidiaritás elvének alkalmazását javasolja azokban az esetekben, amikor a gyógyszereket kizárólag a nemzeti piacon értékesítik, védelmet nyújtva ezáltal a gyógynövényalapú gyógyszereket és a homeopátiás termékeket gyártó kis- és középvállalkozásoknak.

 
  
MPphoto
 
 

  Bernard Wojciechowski (IND/DEM), írásban. (PL) Mivel közösségi szinten egyáltalán nem létezik harmonizáció, a kizárólag nemzeti eljárások útján kiadott forgalomba hozatali engedélyek módosítása a nemzeti jog hatálya alá tartozik. Egyes tagállamokban a nemzeti forgalomba hozatali engedélyezés követelménye azonos a forgalomba hozatali engedélyek módosítására vonatkozó követelménnyel. Az országok többségében azonban nem került sor ilyen összehangolásra és ennek következtében a tagállamok között ellentétes joggyakorlatok léteznek.

Ez a helyzet negatív hatással van a közegészségügyre, az igazgatási terhekre és a gyógyszeripari termékek belső piacának általános működésére.

Minden gyógyszerre, független attól, hogy a forgalomba hozatali engedélyeztetése milyen követelmények alapján történt, azonos értékelési és jóváhagyási kritériumoknak kell vonatkoznia abban az esetben, ha a forgalomba hozatali engedélyeztetésük különböző.

 
  
  

- Jelentés: Toine Manders (A6-0195/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Brian Crowley (UEN), írásban. Ennek a jelentésnek a központjában a fogyasztóvédelem áll. Egyértelmű, hogy van kereslet az időben megosztott használati joggal összefüggő és más hasonló termékek iránt, és nem akadályozhatjuk meg, hogy a felelősségteljes vállalatok, reagáljanak erre a keresletre. Nem hiszem, hogy bárki is arra próbálna utalni, hogy a területen működő minden vállalkozás helytelen gyakorlatot követ, vagy azzal lenne vádolható, hogy kihasználja az embereket. Mindazonáltal tisztában vagyunk azzal, hogy vannak vállalkozások, amelyek gátlástalan módon kihasználták az európai fogyasztókat, és azzal is, hogy az európai fogyasztók vesztesen kerültek ki a rosszul vezetett vállalatokkal folytatott kapcsolataikból, melyek a terület hiányos szabályozása miatt túlságosan szabad mozgásteret kaptak. Számos ír nyaralót ért jelentős pénzügyi veszteség és jogi nehézség azt követően, hogy az európai kontinensen megállapodott a rosszul vezetett, megosztott használati jogot értékesítő vállalkozásokkal.

Az új irányelv tartalmaz néhány alapvető fontosságú fogyasztóvédelmi biztosítékot például a reklámozás és a szerződések területén. Különösen üdvözlöm az elállási jogra vonatkozó rendelkezést, vagy a gondolkodási időt, amely időt biztosít a fogyasztó számára – akit magával ragadott egy fantasztikus reklám, vagy maga az üdülés – a józan megfontolásra, hogy biztos lehessen az időben megosztott használati jogról szóló megállapodás közép és hosszú távú következményei felől.

 
  
MPphoto
 
 

  Konstantinos Droutsas (GUE/NGL), írásban. (EL) A munkavállalók pihenéshez és üdüléshez való joga árucikké vált, amelynek célja a tőke gyarapítása. Azzal, hogy ezen keretek között kívánják előmozdítani a megosztott használati joggal összefüggő és új termékeket, azzal a folyamatosan csökkenő üdülési időt, az egyre alacsonyabb jövedelmeket és a munkavállalók minél olcsóbb, hosszú távú üdülések megszerzésére tett erőfeszítéseit kívánják kihasználni, ez pedig több mint 11 milliárd euro összegű forgalmat eredményez.

A sok esetben fantom vállalkozások által használt trükkös és agresszív módszerekkel a legkülönbözőbb módokon próbálják meg rábeszélni és becsapni a fogyasztókat, kezdve a szerződésekben található kisbetűktől egészen a félrevezető reklámokig, a kimerítő bemutatókig, az ajándékokra tett ígéretekig és így tovább, ami szinte minden esetben a kötelező erejű szerződés azonnali aláírásának kierőszakolásával végződik.

Számtalan panasz érkezik a fogyasztói szervezetekhez a csalással, a többlet karbantartási díjakkal, a hitelkártyákkal kapcsolatban, és amiért a marketing költségekre való hivatkozással lényegesen alacsonyabb áron történik az újraértékesítés, és így tovább.

Azzal, hogy az ingatlanok időben megosztott használati jogáról szóló irányelvbe olyan más termékek is bekerültek, mint a hajós, vagy klubos, vagy a lakóautós üdülések, azzal a tőke számára jogi védelmet és a nyereség újabb forrását biztosítjuk.

A gondolkodási idő, ami 10 napra korlátozódik, és ahol a bírság a teljes összeg 3%-a, nem oldja meg a problémát. Épp ellenkezőleg, az Európai Unió a felelősség terhét a munkavállalókra hárítja, ahogy azt minden fogyasztási termék esetében teszi.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (PSE), írásban. – (PT) Azért szavaztam Manders úrnak az ingatlanok időben megosztott használati jogával kapcsolatos fogyasztói védelemről szóló jelentése mellett, mert a témában a Tanáccsal elért kompromisszum, jobban szolgálja az európai fogyasztók jogainak és érdekeinek védelmét.

Úgy érzem, hogy az ágazat jobb szabályozása nemcsak a fogyasztók, de az európai idegenforgalom számára is előnyös lesz.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Ez a jelentés egy sor javaslatot tartalmaz, melyet lényegében elfogadunk, mivel tudjuk, hogy szükség van a fogyasztók üdülési termékekkel kapcsolatos tájékoztatási jogának megerősítésére. Megállapítja, hogy a kereskedő köteles minden olyan lényeges információt biztosítani, amelyre a fogyasztónak a szerződéskötésre vonatkozó, tájékoztatáson alapuló döntés meghozatalához szüksége van.

Továbbá megnyúlik az az időszak, amely során a fogyasztó fizetés nélkül elállhat a szerződéstől, különösen akkor, ha a kereskedő nem biztosította számára a szükséges tájékoztatást. Alapvető fontosságú, hogy megelőzzük a visszaéléseket és az ismétlődő csalásokat. Reméljük, hogy a bármilyen összegű előlegfizetés tilalma az elállási idő alatt, és a részletfizetés bevezetése a hosszú távú üdülési termékek értékesítése esetében, pozitív hozzájárulást fog jelenteni.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (PSE), írásban. Teljes mértékben támogatom a jelentést, amely javítani kívánja a fogyasztóvédelmet ezen a területen. Mivel a brit fogyasztók alkotják az összes európai megosztott használati joggal rendelkező tulajdonosok egyharmadát, ezzel a joggal az Egyesült Királyság fogyasztói választ kaptak aggályaikra. Egyetértek annak szükségességével, hogy az ingatlanok időben megosztott használati jogával foglalkozó kiskereskedők meghosszabbítsák a gondolkodási időt, valamint azzal a kötelezettséggel, hogy részletes tájékoztatatást kell biztosítaniuk a vásárlással kapcsolatban, még a szerződés aláírását megelőzően.

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Queiró (PPE-DE), írásban. – (PT) Számos fogyasztói panasz alátámasztotta az ingatlanok időben megosztott használati jogával összefüggésben jelentkező súlyos problémákat, melyek kibillentik egyensúlyából a piacot. A kereslet piaci alakulása és a hasonló piaci sajátosságokkal rendelkező új termékek számottevő fejlődése jelentős problémákat okozott a fogyasztóknak és a vállalkozóknak egyaránt.

A ma megszavazott szöveg alapvetően megváltoztatja az irányelv fogalommeghatározásait és hatályát, ami ezáltal az új üdülési termékekre is kiterjed. Egyértelművé és naprakésszé teszi azokat a rendelkezéseket és előírásokat, amelyek a tájékoztatás tartalmára és nyelvére, valamint fogyasztó számára biztosítandó szerződésekre vonatkoznak.

Azok az üzleti tevékenységek, melyeket az irányelv érint, alapvető fontosságúak az európai idegenforgalmi ágazat számára, beleértve a portugál ágazatot is, de leginkább az utazásszervezők és fogyasztók számára. A központi elképzelést tehát az jelenti, hogy erősítsük meg a fogyasztó tárgyalási pozícióját a használati jog megszerzése során. Ezáltal könnyebben lehet fellépni a piacon tapasztalható bizonytalanságok ellen, stabilabb és átláthatóbb környezetet lehet teremteni, melynek eredményeképpen a fogyasztók több és jobb tájékoztatást kapnak.

 
  
  

- Jelentés: Sophia in ’t Veld (A6-0403/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. (IT) Megszavaztam az Európai Parlament Tanácshoz intézett ajánlását az Európai Unió és Ausztrália közötti, az Európai Unióból származó utasnyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak a légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Ausztrál Vámszolgálat részére történő továbbításáról szóló megállapodásról. A közelmúltban ellátogattam Ausztráliába, ahol a kormány képviselőivel folytatott megbeszélések során világossá vált számomra, hogy ez a szavazás egy fontos lépést jelentene Európa és Ausztrália között, az utasbiztonság és az árufuvarozás területén már működő együttműködés megerősítésében.

 
  
MPphoto
 
 

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. – (PT) Annak ellenére, hogy visszalépést jelent, az Európai Parlament állásfoglalásnak az az érdeme, hogy felhívja a figyelmet az EU és a harmadik országok között a „terrorizmus elleni küzdelem”-re való hivatkozással létrejött elfogadhatatlan megállapodásokra, amelyek a légifuvarozók utasnyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak feldolgozásával és továbbításával függnek össze.

Egyéb fontos szempontok mellett a jelentés:

- kifogásolja a parlamenti ellenőrzés teljes hiányát a tárgyalások során és a megállapodások jóváhagyásánál, mindössze hét tagállamban van szükség a parlament jóváhagyására;

- figyelmeztet arra, hogy elképzelhető hogy a megállapodás nem felel meg a nemzetközi adatvédelmi jogszabályoknak;

- sajnálatosnak tartja a kért adatok számát, ami megegyezik az Egyesült Államokkal történő megállapodásban kért adatokkal, amibe beletartoznak a szálloda és gépjárműfoglalás, a telefonszámok, az email-címek, személyes és üzleti elérhetőségek, étkezési szokások, hitelkártya számok, a faji és etnikai hovatartozásra vonatkozó személyes adatok, a politikai vélemény, vallás és világnézeti meggyőződés, szakszervezeti tagság, valamint az egészségi állapotra vagy szexuális életre vonatkozó adatok.

Ez megint egy újabb elfogadhatatlan helyzet, ami a biztonság megerősítését célzó jelenlegi törekvések következménye, és ami veszélyezteti polgáraink jogait, szabadságjogát és a számukra biztosított garanciákat.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. (DE) Ha megnézzük az Egyesült Államokkal kötött utasnyilvántartási adatállományról szóló megállapodást, akkor a terrorizmus elleni küzdelem jegyében nyilvánvalóvá válik egy aggodalomra okot adó fejlemény. Ennek a megállapodásnak az értelmében, a személyes adatokat, mint például a légi utasok telefonszámát, az email-címét továbbítják és évekig megőrzik. Ebben a folyamatban egyáltalán nem biztosított az adatvédelem. Meg kell előzni minden további, hasonló jellegű adatvédelmi szabálytalanságot.

 
  
MPphoto
 
 

  Athanasios Pafilis (GUE/NGL), írásban. (EL) A jelentés megmutatja, hogy milyen álszent az Európai Parlament az emberek egyéni jogainak és a demokratikus szabadságjogoknak kérdésében. Az Európai Parlament által megfogalmazott észrevételek kizárólag eljárási kérdésekre korlátozódnak és arra, hogy az európai polgárok nem részesülnek a jelenlegi uniós jogszabályok szerint őket megillető védelemben. Azonban pontosan ez a jogszabály az, amely durván megsérti a személyes adatvédelem minden formáját, és amely előírja az általános személyes adatnyilvántartásokat, valamint a legérzékenyebb személyes adatok begyűjtését és kicserélését a tagállamok elnyomó mechanizmusai, sőt még a harmadik országok titkosszolgálatai között is.

Az a tény, hogy a jelentés nem meri követelni a megállapodás visszavonását, vagy annak kölcsönösségét, azt bizonyítja, hogy az ellene folytatott mindenféle felszínes tiltakozás kizárólag a látszat kedvéért történik. Az Európai Parlamentnek az EU és az USA között meglévő hasonlóan elfogadhatatlan megállapodással kapcsolatban megfogalmazott diszkrét fenntartásai, továbbra is éppúgy lehetővé teszik, hogy a titkosszolgálatok és minden elnyomó mechanizmus a „terrorizmus ellenes együttműködés” keretében hozzájuthasson az uniós munkavállalók személyes adataihoz.

Megint világossá vált, hogy az Európai Parlament és az EU nemcsak hogy nem védik meg a demokratikus jogokat és a polgári szabadságjogokat; ellenkezőleg, olyan mértékben korlátozzák őket a reakciós jogi intézkedések és megállapodások hálóján keresztül, ami a megszűnésükhöz vezet.

 
  
  

- Jelentés: Jan Andersson (A6-0370/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  John Attard-Montalto (PSE), írásban. Az Európai Bíróság Laval-, Ruffert- és luxemburgi-ügyben hozott ítéletei azt igazolják, hogy egyértelművé kell tenni szerződésekben létrehozott gazdasági szabadságokat értelmezési módját úgy, hogy az ne sértse a tagállamokban és a közösségi jogban elismert alapvető szociális jogokat - ideértve a kollektív megállapodások letárgyalására, megkötésére és érvényesítésére, illetve a kollektív fellépésre való jogot –, valamint úgy, hogy ne sértse a szociális partnerek autonómiáját akkor, amikor ezeket az alapvető jogokat gyakorolják a szociális érdekek és a munkavállalók védelme érdekében.

Feltétlenül szükség van a jelenlegi jogszabályok felülvizsgálatára. A helyzet odáig vezethet, hogy a munkavállalók úgy érzik, befogadó országokban az alacsony bérverseny nyomása alá kerülnek. Csatlakozni kívánok képviselőtársaim azon kezdeményezéséhez, hogy a kiküldetési irányelv következetes végrehajtását valamennyi tagállamban biztosítani kell.

Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy a Bizottság és a tagállamok fogadjanak el intézkedéseket a visszaélések elleni küzdelem jegyében, különösen azon vállalatok tevékenysége tekintetében, amelyek a letelepedés szerinti országban tényleges és érdemi üzleti tevékenységet nem folytatnak.

A nemzetközi kollektív megállapodások jogi keretének megteremtése egyértelmű előrelépést, és mondani sem kell, fontos előrelépést jelent.

 
  
MPphoto
 
 

  Philip Bushill-Matthews (PPE-DE), írásban. A brit konzervatívok támogatják a munkavállalók sztrájkhoz való jogát, de támogatják azt a jogukat is, hogy amennyiben akarnak, akkor a sztrájk ellen dönthessenek. Támogatjuk az EB ítéleteit, és nem gondoljuk, hogy az ítéletek megkérdőjelezték volna a munkavállalók jogát. Szükségtelen a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv felülvizsgálata, éppúgy mint a jogi alapjának kiszélesítése azok miatt a problémák miatt, amiket az egyes tagállamok a munkaerőpiacuk megszervezése során tapasztaltak. Évente 1 millió munkavállalót foglalkoztatnak sikeresen kiküldetésben.

 
  
MPphoto
 
 

  Charlotte Cederschiöld (PPE-DE), írásban. (SV) Ma úgy döntöttem, hogy tartózkodom az Andersson úr által készített, a kollektív megállapodásokkal szembeni kihívásokról az EU-ban (A6-0370/2008) szóló jelentés végső szavazásánál. A kollektív megállapodások, a szakszervezeti jogok és a szervezett fellépéshez való jogok a Lisszaboni Szerződésben kerültek rögzítésre, amit szeretnék jogilag kötelező erejűnek látni. A Szerződés tartalmazza a munkához való jogot, a vállalkozások folytatásához való jogot és az EU határai közötti szabad átjáráshoz való jogot. Nem lehet kivételt tenni a szakszervezeti képviselőkkel, mint ahogy az a javaslatban szerepel, ha az EK olyan alapvető jogi alapelveinek tiszteletben tartásáról van szó, mint amilyen például az arányosság elve. Ez vonatkozik és kell is, hogy vonatkozzon minden egyes uniós polgárra.

A közösségi jogot és szerződéseket leghatározottabban az Európai Parlamenten belül kellene képviselni. Fennáll annak veszélye, hogy a Parlament jogalapról elfogadott állásfoglalása veszélyeztetheti a szabad mozgást a jövőben. Nagyon örülök azonban annak, hogy az Európai Parlament a svéd minta és a kollektív megállapodásaink mellett foglalt állást.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Az Európai Bíróságnak a Laval-, a Rüffert- és a Viking -üggyel kapcsolatban hozott elfogadhatatlan ítéletéről szóló állásfoglalás, melyet a Parlament többsége elfogadott, teljes egészében helytelen. Nem elég felismerni, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadsága nem felsőbbrendű az alapvető jogokhoz képest, különösen a szakszervezetek szervezett fellépésére vonatkozó jogot illetően, leginkább azért, mivel ez több tagállamban alkotmányos jog.

Annak ellenére, hogy az állásfoglalás kihangsúlyozza, hogy a Szerződésekben lefektetett gazdasági szabadságjogokat olyan módon kell értelmezni, hogy azok ne sértsék a tagállamokban és a közösségi jogban elismert alapvető szociális jogokat – ideértve a kollektív megállapodások letárgyalásához, megkötéséhez és érvényesítéséhez, illetve a kollektív fellépéshez való jogot – az igazság azonban az, hogy miközben az Európai Bíróság által alkalmazott alapelvek az európai szerződésekben is szerepelnek, nem megfeledkezve arról, hogy a Lisszaboni Szerződés tervezete is tartalmazza ezeket, senki sem tudja azt garantálni, hogy a jövőben ne szülessenek újra ugyanilyen ítéletek.

Azért szavaztunk tehát a jelentés ellen, mivel az nem az ügy lényegét érintő kérdésekkel foglalkozik, hanem a Lisszaboni Szerződés tervezetének támogatása mellett kardoskodik annak ellenére, hogy Írország népe ezt már elutasította.

 
  
MPphoto
 
 

  Glyn Ford (PSE), írásban. Támogattam az Európai Bíróság közelmúltban hozott számos ítéletével kapcsolatosan felmerülő, az EU-ban a kollektív megállapodások előtt álló kihívásokról szóló Andersson-jelentést. Nem vonom kétségbe az ítéletek jogi érvényességét, azt azonban vitatom, hogy munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv elfogadásával ez felelne meg a Parlament, a Bizottság és a Tanács akaratának.

A következtetés egyértelmű: az irányelv felülvizsgálata szükséges annak érdekében, hogy a rendelkezések módosításával ismét az eredeti elképzelésünk érvényesülhessen. Az Európai Bizottságnak ezt prioritásként kell kezelnie. Sürgősen foglalkozni kell ezzel. Ha ez a Bizottság nem javítja ki a helyzetet, akkor ezt a 2009-es európai választások utáni következő Bizottságnak kell megtennie. Én biztosan nem fogom megszavazni semmilyen olyan új Bizottság véglegesítését sem, amely nem veszi fel ezt a kérdést az első 12 hónapos munkaprogramjába.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) Andersson úr jelentése állítólag levonta a luxemburgi Európai Bíróság botrányos ítéleteinek a tanulságait, különösen a Laval- és a Viking-ügy kapcsán. Ezek az ítéletek elsőbbséget adnak a szolgáltatásnyújtás szabadságának és az üzleti vállalkozások létrehozására vonatkozó szabadságnak, a nemzeti munkavállalói érdekek védelmével és szociális dömping elleni joggal szemben. A szociális jogok gyakorlását elfogadhatatlan mértékben kötik az „arányosság elvéhez”, amely jelentősen túllépi az ILO egyezményekben és nemzeti jogszabályokban elismert törvényes korlátozásokat (például a közrend és az egészségügy esetében).

Ezek a Bolkenstein-irányelv eredeti változatának színfalak mögötti visszaállítását jelentik, ahol a származási országban érvényes jogot (szociális jogot, munkajogot, fizetést és így tovább) alkalmazzák egy másik tagállamban szolgáltatást nyújtó munkavállaló esetében, függetlenül attól, hogy milyen jogszabályok vagy kollektív megállapodások hatályosak ebben a tagállamban. Ezt a változatot elutasította az európai jogalkotó és tűrhetetlen, hogy a bírók a jog értelmezésére való hivatkozással, jogalkotóként léphetnek fel.

Annak ellenére, hogy időnként megfelelő teljesítményt nyújt, Andersson úr túlságosan kötődik az ultraliberális elvekhez, és emiatt alakult ki a jelentésével kapcsolatos támogatásunk körüli helyzet. Ezért fogunk tartózkodni.

 
  
MPphoto
 
 

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. (SV) Az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportja, és a középen álló pártok jobboldala teljes szívvel támogatta az uniós szerződések összes változtatását. Hozzájárultak ezzel ahhoz, hogy az uniós intézményeknek, beleértve az Európai Bíróságot is, nagyobb hatalmuk van a svéd munkaerőpiac felett, mint eddig bármikor. Ezáltal, az EU veszélyt jelent a munkaerőpiac szabályozására, mely a svéd társadalomban gyökerező jogszabályok és tárgyalások útján fejlődött ki.

A jelentés főleg a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelvvel kapcsolatban javasol változtatásokat. Ezért képtelen azt megakadályozni, hogy az Európai Bíróság folyamatosan beavatkozzon a svéd munkaerőpiacra vonatkozó szabályozásba. Először is, mostanra létrejött egy kompromisszum a konzervatívok és a szocialisták között – ez a helyzet pedig, egy gyenge és ellentmondásos megszövegezéshez vezetett. Másodsorban, a belső piacra vonatkozó elsődleges EU-jog (49.cikk) elsőbbséget élvez a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelvvel szemben. Ennek alapján az Európai Bíróság továbbra is ugyanolyan következtetésekre juthat, mint a Laval-ügy esetében.

Nem szabad az EU-nak olyan feladatokat adni, melyeket a tagállamok maguk is képesek ellátni, és a munkaerőpiac igazán egy olyan ügy, ami a tagállamokra tartozik. A júniusi lista ezért azt ajánlja, hogy az uniós munkaerő-piaci szabályozása alól mentesüljön a svéd piac annak biztosítása érdekében, hogy a jövőben az Európai Bíróság ne ellenőrizhesse a svéd munkaerőpiacot.

Ennek ellenére a jelentés mellett szavaztunk, mert még mindig érvényes az a célkitűzése, már amennyire lehetséges, hogy megakadályozza az Európai Bíróság jövőbeni beavatkozását a svéd kollektív megállapodásokba.

Támogattuk azokat a módosításokat is, amelyek több nemzeti önrendelkezést javasolnak a munkaerő-piacot érintő kérdések esetében, de természetesen nem szavaztuk meg az előadó Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos dicshimnuszát.

 
  
MPphoto
 
 

  Małgorzata Handzlik (PPE-DE), írásban. (PL) Úgy döntöttem, hogy nem szavazom meg Andersson úr jelentését a kollektív megállapodásokkal szembeni kihívásokról az Európai Unióban.

Az előadó bírálja az Európai Bíróságnak a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelvvel kapcsolatban hozott ítéleteit és felszólít az irányelv felülvizsgálatára.

Határozottan ellenzem az előadó megközelítését, valamint hiszem, hogy az irányelv megváltoztatásának kezdeményezése anélkül, hogy tagállami szinten elvégeznék a szükséges elemzéseket, különösképpen az Európai Bíróság ítélete által érintett tagállamokban, csupán egy politikai megfontolásból megtett ésszerűtlen lépés. Különösen az előadó által használt megfogalmazás jelent támadást a szolgáltatásnyújtás szabadsága ellen, ami az Európai Unió egyik alapvető szabadságjoga, és veszélyezteti a szolgáltatási irányelv által biztosított szolgáltatásnyújtás liberalizmusát és a származási ország elvét.

Véleményem szerint, ha a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv megfelelően kerül a tagállamokban megvalósításra, és egyre nagyobb igazgatási együttműködés alakul ki közöttük, akkor az megfelelő garanciát biztosítana egyrészről a munkavállalók jogának védelme, másrészről a szolgáltatásnyújtás szabadságának megvalósítása számára.

Sajnálom, hogy a Ház elutasította a módosításokat, melyeknek az volt a célja, hogy jelentésnek egy fajta kiegyensúlyozottságot adjon.

 
  
MPphoto
 
 

  Ona Juknevičienė (ALDE), írásban. (LT) A kölcsönzött munkavállalókról szóló irányelvnek fontos szerepe van azon erőfeszítéseinkben, hogy Közösségszerte legálissá tegyük a szolgáltatások és munkavállalók szabad mozgását. Nem minden tagállam tartja be az irányelv követelményeit. Egyes esetekben többet követelnek a szolgáltatóktól, mint amit az irányelv előír. Az irányelv szabályozásának torzulása akadályozza a tagállamok közötti szolgáltatások kialakulását, amely ezáltal protekcionista politikát rejt magában. Az Európai Bíróság (EB) kivizsgálta a lett építőipari vállalat, a „Laval” ügyét, melynek megtiltották, hogy építőipari szolgáltatásokat végezzen Svédországban. A svéd törvények értelmében kollektív szerződésre lett volna szükség annak ellenére, hogy a szerződést Lettországban írták alá. Az EB úgy határozott, hogy nem lehet olyan követelményeket támasztani, amelyek nem szerepelnek az irányelvben, vagy amelyek annál szigorúbbak. A jelentésben és a módosításokban bírálják, sőt meg is kérdőjelezik a „Laval” és más hasonló ügyekben hozott EB ítéleteket.

Ellene szavaztam, mert úgy gondolom, hogy az Európai Parlament túllépi a jogkörét azáltal, hogy értelmezi vagy megkérdőjelezi az EKB ítéletét. Nem értek egyet azokkal a nyilatkozatokkal, amelyek kétségbe vonják az EB ítéletek igazságosságát és azt javasolják, hogy egyes tagállamokban ne alkalmazzák az EB állásfoglalását. Az ilyen nyilatkozatokkal nemcsak hogy megkérdőjelezzük az EB hatáskörét, de kétségbe vonjuk annak pártatlanságát és azt kockáztatjuk az EU intézményi rendszerének torzulását és arra ösztönözzük az embereket, hogy ne bízzanak meg benne. Nem értek egyet az irányelv megváltoztatásának és felülvizsgálatának céljával sem. Ha egyes országokban az irányelv nem úgy működik, ahogy kellene, akkor ezért a Közösség tagállamai a felelősek, mivel vagy nem ültetik át gyakorlatba az irányelv rendeleteit, vagy pedig a nemzeti jogban nem megfelelő módon alkalmazzák őket. Az Európai Bizottságnak figyelemmel kell kísérnie, hogy az irányelvet helyesen ültetik-e át a nemzeti jogba és hogy a nemzeti jogok összhangban állnak-e az irányelv lényegével és szellemével.

 
  
MPphoto
 
 

  Carl Lang (NI), írásban. – (FR) Az Európai Unió által célként kitűzött szociális Európa, egy illúzió, a Lisszaboni stratégia egy bukás, és az élet és munkakörülmények javítását célzó európabarát emberek által megálmodott különböző ámítások, azon egyszerű oknál fogva sikertelenek, hogy Brüsszel valódi távlati célja ultraliberális és a globalizációt szolgálja. Más részről viszont mi a szociális dömpinget akarjuk megakadályozni annak érdekében, hogy megvédjük a munkavállalókat függetlenül attól, hogy kiküldetésben dolgoznak-e vagy sem, ezáltal egy kiegyensúlyozott belső piacot kívánunk teremteni, ugyanakkor minden tőlünk telhetőt meg akarunk tenni annak érdekében, hogy az álláskeresők és az emberek tömeges bevándorlásán keresztül a gazdasági határainkat egy fokkal szélesebbre nyissuk.

Ez egy állandóan visszatérő példája az igazi európabarát skizofréniának. A példa kedvéért, elég ha csak a már befellegzett Lisszaboni Szerződésre tett számtalan utalásra gondolunk, amely megtalálható ebben a zagyva jelentésben. Következésképpen, nem látjuk hogyan tudna világos képet adni arról, hogy miként lehetne egyensúlyt teremteni a szolgáltatások szabad mozgása és a munkavállalók joga között.

 
  
MPphoto
 
 

  Bogusław Liberadzki (PSE), írásban. (PL) Az Európai Közösség célja, hogy megvédje polgárai alapvető jogait, mind a közélet, mind pedig a munkaerőpiac területén. Az kívánjuk elérni, hogy se hátrányos megkülönböztetés, se pedig a jövővel kapcsolatos bizonytalanság se alakuljon ki.

Az előadó, Jan Andersson úr kihangsúlyozza, hogy az Európai Bíróság egyes ítéletei sérthetik a polgárok egyenlőség iránti érzékét és a munkaerőpiac iránti tiszteletét. Annak érdekében, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló helyzet, Andersson úr javasolja, hogy olyan gyors intézkedéseket kell a jogszabály módosításokban beépíteni, melyek megakadályozzák az EB ítéleteinek esetleges szociális, gazdasági és politikai kihatásainak érvényesülését. Idetartozik a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv felülvizsgálata és a kölcsönzött munkavállalókról szóló irányelv azonnali elfogadása.

Összegzésképpen úgy gondolom, hogy ezt a jelentést egy egységes Európa víziójának érdekében kell elfogadnunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Kartika Tamara Liotard és Erik Meijer (GUE/NGL), írásban. (NL) Sok vállalkozó kísértést érez arra, hogy a lehető legkevesebbet fizessen alkalmazottainak az elvégzett munkáért. Egyéb, munkavégzéssel kapcsolatos költségek, mint a biztonság és a különböző feltételek, szintén mérlegelés tárgyát képezik. A munkavállalók azonban csak abban az esetben tudják megvédeni önmagukat, ha biztosítják számukra, hogy a fizetésük alapját egy egyetemlegesen kötelező erejű kollektív munkaügyi megállapodás jelenti, és ha biztosított számukra a megfelelő jogi védelem abban az országban, ahol dolgoznak és élnek.

Mind a szolgáltatási irányelv eredeti célkitűzései, mind pedig az Európai Bíróság közelmúltban hozott ítéletei kihatnak erre a védelemre. Amennyiben ezek által kevesebb lesz az előnyös külföldi kollektív munkaügyi megállapodás és az alkalmazandó elnyös külföldi jogszabályok száma is csökken, egyre több munkáltató fog elmozdulni ezen költségmegtakarító lehetőségek irányába, és a munkavállalók jövedelme drámai mértékben fog esni.

Egyesek abban a hitben élnek, hogy az EU Alkotmány tervezete vagy a Lisszaboni Szerződés elégséges garanciát nyújt ez ellen. Ezeken a dokumentumokon elfogadásuk előtt még módosítani kell annak érdekében hogy képesek legyenek a fentiek megvalósítására. Arra számítottunk, hogy az Andersson-jelentés majd biztosítani fogja az említett garanciákat. Azzal a kompromisszummal, amit a szöveggel kapcsolatban elértünk, ez most még kevésbé tűnik valószínűnek, mint ahogy az eredetileg tűnt. Ezért nem tudunk a jelentés mellett szavazni.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. (DE) Elfogadhatatlan, hogy amíg az egyik oldalon a közbeszerzési szerződéseket Európa-szerte pályáztatni kell, a másik oldalon pedig a megállapított minimálbér kifizetésének kötelezettségét, amit a bíróság döntéséhez kötöttek, most az Európai Bíróság semmisnek nyilvánított azon az alapon, hogy nincs összhangban a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelvvel és a szolgáltatási irányelvvel. Az EU itt igazán színt vallott és megmutatta, hogy nem más, mint pusztán egy gazdasági közösség, ami bagóval és üres szavakkal téveszti meg a társadalmilag hátrányos helyzetűeket. Itt az ideje, hogy az EU reagáljon polgárai segítségért kiáltó szavaira, amivel már jó ideje nem is törődött, és próbálja meg betömni a hézagokat és kiküszöbölni a hiányosságokat. Ennek a jelentésnek legalább törekednie kellene erre, azonban még mindig túl sok visszaélésre ad lehetőséget, és ez az, amiért tartózkodtam.

 
  
MPphoto
 
 

  Dimitrios Papadimoulis (GUE/NGL), írásban. (EL) Az európai baloldalhoz hasonlóan, én is teljes mértékben támogatom a munkavállalók alapvető jogainak elismerését. Azért nem voltam hajlandó az Andersson-jelentés mellett szavazni, mert annak ellenére, hogy pozitív elemeket is tartalmaz, még mindig nem megfelelő. Úgy érzem, hogy ezzel a jelentéssel elszalasztottuk azt a lehetőséget, hogy az elsődleges európai jog keretei között hatékonyan foglalkozzunk a munkavállalók jogának kérdésével. Az alapvető jogok gyakorlása, mint ahogy azt elismerik a tagállamokban, az ILO-egyezményekben az Európai Szociális Chartában, idesorolva a tárgyaláshoz való jogot is, nem függhet a bíró szabad mérlegelésétől, ez mindig csak második helyen állhat, mert ennek alapját a hierarchiában jóval lejjebb elhelyezkedő jogi forrás jelenti. A szakszervezeti fellépéshez való jogot nem lehet veszélyeztetni. Egy „szociális védelmi záradék”-ot kell a szerződésekbe beépíteni.

 
  
MPphoto
 
 

  Olle Schmidt (ALDE), írásban. (SV) Andersson úr jelentése, amely a kollektív megállapodások jövőjével foglalkozik az EU-ban, olyan ítéletek, mint például a Laval-ítélet meghozatala után, a mai nap folyamán átment a szavazáson. Az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportja azt követelte, hogy a jelenlegi EU-jogszabályt – ami a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelvként ismert – tépjék szét annak biztosítása érdekében, hogy Svédország megtarthassa kollektív megállapodásait.

Én másrészről mind a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságban, mind pedig a plenáris ülés előtt is aktív szerepet vállaltam annak érdekében, hogy a kérdés először is a megfelelő szinten: a nemzeti szinten kerüljön megvitatásra. Ennek az az oka, hogy szerintem a PSE képviselőcsoport által kidolgozott stratégia hibás. Azzal, hogy újra és újra megpróbálják a Laval-ítéletet európai szintre emelni, ahelyett, hogy a svéd jogszabály eszközeivel próbálnák azt megoldani, nyomást gyakorolnak annak érdekében, hogy több közös munkaerő-piaci jogszabály jöjjön létre – holott az első perctől kezdve ez okozta a problémát. Amikor egyezség van 27 tagállam között, akkor teljesen elképzelhetetlen, hogy egyedül Svédország olyan jogszabályt hozzon, amely tökéletesen megfelel a tetszésünknek. Végül is a mi modellünk egyedülálló egy európai kontextusban. Mivel Andersson úr és a Parlament elfogadta a javaslatomat, hogy addig ne tépjük szét a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelvet, amíg a nemzeti vizsgálatok nem tisztázták, hogy valóban szükség van-e erre, úgy döntöttem, hogy a jelentés mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Brian Simpson (PSE), írásban. Megköszönöm előadónknak, Jan Anderssonnak, ezt a nagyon fontos témáról szóló jelentését.

A közelmúltban az EB elé került ügyek és valójában a Bíróság által meghozott ítéletek teszik lehetővé, hogy a munkavállalók jogának és a munkavállalók szolidaritásának a kollektív megállapodásokon keresztül történő érvényesítését veszélyeztessék azok a vállalatok, amelyek kizárólagos prioritása a nyereség, és ha ez a munkavállalók jogának megsértését jelenti, hát akkor úgy legyen: készek arra, hogy megtegyék ezt.

A nyerészkedők támadják és komolyan fenyegetik azt az európai szociális modellt, amelyre olyan büszkék vagyunk.

Az importált olcsó munkaerő jelentette fenyegetettség valósággá vált, amit a gátlástalan munkáltatók a kiskapukon keresztül, a szabad mozgásra való hivatkozással hoznak be.

A szabad mozgás elvének sohasem az volt a célja, hogy eszközként szolgáljon az olcsó munkaerő megszerzéséhez vagy a munkavállalók szociális körülményeinek rontásához. Nagyon kíváncsi lennék, hogy mit mondana erről Jacques Delors.

A Viking- és a Laval-ítélet, támadást jelent a szakszervezetek és a munkavállalók joga ellen. Ezért van olyan nagy szükség Andersson úr jelentésére, és ezért fogom támogatni. Helyreállítja azt az egyensúlyt, amit az EB a közelmúltban hozott ítéleteivel egyértelműen felborított.

 
  
MPphoto
 
 

  Søren Bo Søndergaard (GUE/NGL), írásban. (DA) Az Európai Bíróság Vaxholm/Viking-, Line/Rüffert/luxemburgi-ügyben hozott ítéletei egyértelműen a belső piac és a letelepedési jog mellett foglaltak állást a munkavállalók jogának rovására, beleértve a szociális dömping elkerülését célzó sztrájkhoz való jogot is.

Az Európai Bíróság ítéletei azonban nem okoztak meglepetést. Ezen ítéletek alapját az EU alapszerződései adják, melyeket a munkavállalók kiküldetéséről szóló homályos irányelv egészít ki.

Ha az Európai Parlament többsége valóban meg akarná védeni a munkavállalók érdekeit, akkor alapvető változtatásokat kellene végrehajtani az európai uniós szerződéseken, például egy jogilag kötelező szociális jegyzőkönyv formájában, amely a munkavállalók alapjogait a belső piac és a letelepedési jog elé helyezné.

Az Andersson-jelentés végső változata, ami a szocialista előadó és a konzervatívok közötti együttműködés eredménye, nem tartalmazza ezt a kulcsfontosságú követelményt. A jelentés még csak nem is követeli a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv felülvizsgálatát. Ez azt jelenti, hogy mindössze egy szép szavakkal és vágyakkal körülvett légvárról van szó.

A Népmozgalom számos módosítást nyújtott be, ilyen például az, hogy a szervezett fellépéshez való jog szabályozását továbbra is nemzeti ügyként kell kezelni. A szocialista-konzervatív szövetség minden egyes módosításunkat elutasított.

Ennek értelmében a végső szavazásnál a Népmozgalom nem tudja támogatni az Andersson-jelentést. Ehelyett, mi továbbra is azért fogunk dolgozni, hogy megvédjük a munkavállalókat az alacsonyabb bérektől és rosszabb munkafeltételektől, melyekhez az Európai Bíróság ítéletei kikövezték az utat.

 
  
MPphoto
 
 

  Eva-Britt Svensson (GUE/NGL) , írásban. (SV) A jelentés, amely az EU-ban létrejött kollektív megállapodásokról szól, egy olyan véleménynyilvánítás, melynek nincs jogi értéke. Az a szándéka, hogy a Laval-ítéletet követően megerősítse a munkavállalók helyzetét, de sajnos maga a jelentés tartalma távolról sem áll összhangban ezzel a szándékkal.

Helytelen lenne újratárgyalni az EU munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelvét, mint ahogy azt a jelentés javasolja. Ha ezt tennénk, azzal csak azt kockáztatnánk, hogy rontunk a munkavállalók helyzetén. Még nem állunk készen arra, hogy vállaljuk ez a kockázatot, mivel a konzervatív erők uralják az egész európai uniós rendszert.

A jelentésben nincs szó arról, hogy a sztrájkhoz való jog elsőbbséget élvez a piac szabadságával szemben, és hogy ezt egy kötelező erejű szociális jegyzőkönyv formájában szerepeltetni kell a Lisszaboni Szerződésnél. Az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal ezzel kapcsolatban számos módosítást nyújtott be, melyeket azonban a nagy többség elutasított.

Svédország feladata, hogy a Lisszaboni Szerződésbe bekerüljön egy mentesség, amely kimondja, hogy a Laval-ítélet nincs kihatással Svédországra. A GUE/NGL képviselőcsoportnak azonban ezt a módosítását is elutasították. Ehelyett a jelentés a Lisszaboni Szerződést dicsőíti annak ellenére, hogy a szerződés semmilyen módon sem változtat a Laval-ítéleten, egyszerűen csak megerősíti azt.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Toussas (GUE/NGL), írásban. (EL) A jelentés megpróbál általánosságban foglalkozni a munkásosztály és a munkavállalók reakcióival, melyeket az Európai Közösségek Bírósága (EKB) elfogadhatatlan ítéletei váltott ki. Ezek jogellenesnek ítélték a munkavállalók sztrájkját, mivel az a keret, amely között és amilyen módon a munkavállalók harcolnak, az ellentmond az EU tagállamokban a versenyképességet, a mozgás szabadságát és a tőke tevékenységének alapvető, kétségbevonhatatlan alapelvét biztosító Maastrichti Szerződésnek és a Lisszaboni Szerződésnek. Az ítéletek védelmezik az alulról jövő politikát és az EU reakciós jellegét. Arról próbálják a munkavállalókat meggyőzni, hogy az EU-n keresztül lehet állítólagosan „egyensúlyt” teremteni a munkavállalók joga és a tőkemozgás joga között, teszik ezt azért, hogy minden olyan lehetőséget megragadjanak, amivel még nagyobb mértékben képesek kizsákmányolni a munkás és az alsóbb osztályokat, biztosítva ezáltal, a monopóliumok védelmét és nyereségük növekedését.

Az európai pártok, amelyek csak egyetlen előrevezető utat látnak, ezen irányvonalak mentén terjesztik azt a veszélyes tévhitet a munkavállalók körében hogy az EU-nak van „szociális arculata”, valamint az EU és a tőke képes társadalmi tudatosságra szert tenni a „szociális védelmi záradékok”-on keresztül.

Az EU felülről jövő támadása a munkavállalók legalapvetőbb joga ellen megmutatja, hogy az EU nem tud megváltozni. Azért hozták létre, és azért létezik, hogy hűségesen kiszolgálja a monopolhelyzetben lévő üzleti csoportok érdekeit és biztosítsa a munkásosztály kizsákmányolását.

 
  
MPphoto
 
 

  Lars Wohlin (PPE-DE), írásban. (SV) A jelentés ellen szavaztam. Minden további, EU-szinten hozott szabályozás azonban valószínűleg csak megerősítené az Európai Bíróság hatáskörét. Véleményem szerint a munkaerő-piaci politika területével kapcsolatos kérdésekben nem az Európai Bíróságnak, hanem a svéd parlamentnek és/vagy az iparágazat két érintett felének kellene döntenie.

A Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatban használt pozitív megfogalmazás ellen szavaztam, és nem gondolom, hogy kötelező erejűvé kell tenni az Alapjogi Chartát, mivel ez esetben fennállna annak veszélye, hogy az érvényes jogalkotási hatáskör a svéd parlamenttől átkerülne az Európai Bírósághoz.

 
  
  

- Állásfoglalásra irányuló indítvány: Az EU és Vietnám közötti partnerség (RC-B6-0538/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. (IT) Megszavaztam az Európai Unió és Vietnám közötti új partnerségi és együttműködési megállapodást, amely egy egyértelmű emberi jogi záradékot fog tartalmazni. Szeretném ugyanakkor ezzel összefüggésben kihangsúlyozni annak szükségességét, hogy a vietnámi kormánynak be kell tartania a megállapított feltételeket. Kötelezettséget kell vállalnia az együttműködés biztosítására, az emberi jogok és a vallási szabadság még nagyobb tiszteletben tartására azáltal, hogy hatályon kívül helyezi a hivatalos állásponttól eltérő vélemények kinyilvánítását büntető jogszabályi rendelkezéseket, és azáltal, hogy véget vet a cenzúrának.

 
  
MPphoto
 
 

  Bairbre de Brún, Jens Holm, Kartika Tamara Liotard, Mary Lou McDonald, Erik Meijer és Eva-Britt Svensson (GUE/NGL), írásban. − Teljes mértékben támogatjuk az emberi jogok tiszteletben tartását és a demokratikus alapelveket, mint ahogy azok megfogalmazásra kerültek az EU és Vietnám közötti együttműködési megállapodásban, és úgy gondoljuk, hogy Vietnámnak ezen a téren eredményeket kell felmutatnia.

Ezek az alapelvek egyetemlegesek, és minden országgal szemben, legyen az EU-n belüli vagy kívüli, egyaránt alkalmazni kell.

Ezért szavazunk az állásfoglalás mellett annak ellenére, hogy meglehetősen kiegyensúlyozatlan módon került benyújtásra.

 
  
MPphoto
 
 

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. – (PT) Tekintettel az Európai Unió és Vietnam közötti új partnerségi és együttműködési megállapodásról folytatott tárgyalások második fordulójára, melyekre tegnap és tegnapelőtt Hanoiban került sor, a Parlament többsége egy olyan állásfoglalást fogadott el, ami leginkább a képmutatáshoz és az emberi jogok eszközként való felhasználásához hasonlít.

A jelentés tartalmának olvasásakor felmerül az a kérdés, hogy vajon ez a parlamenti többség miért nem javasolta azt is, hogy a jövőbeni megállapodás az EU részéről egy olyan záradéknak legyen a függvénye, amely biztosítja a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartását.

Milyen hasznos és nevelő hatású lenne az EP részéről, ha például „megkérné” a tagállamokat és az EU-t, hogy tartózkodjanak a bűnös CIA titkos repülésekkel való együttműködéstől és/vagy tisztára mosásától; hogy tartsák tiszteletben a bevándorlók emberi jogait, amit botrányosan megsértettek a „visszaadási irányelvben”; hogy tartsák tiszteletben a francia, a holland és az ír nép demokratikusan és szuverén módon kinyilvánított akaratát a javasolt „Alkotmányos”/”Lisszaboni” Szerződés elutasítását illetően; hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot, különös tekintettel Koszovóra, és ne tegyenek úgy, mintha az egész világot kioktathatnák…

Mi lenne ha Vietnám tenné mindezt? Beleegyezne abba az Európai Parlament, hogy ilyen feltételek mellett tárgyaljon? Beleegyezne abba, hogy kölcsönösen alkalmazzák ezt a záradékot? Nyilvánvalóan nem, mert a „párbeszéd” és a „záradék” csak másokra vonatkozik…

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Megszavaztam a demokráciáról, az emberi jogokról és az EU és Vietnám közötti új partnerségről szóló állásfoglalásra irányuló indítványt. Az EU és Vietnám között folytatott párbeszédnek konkrét eredményeket kell hoznia az emberi jogok területén, amit túlságosan is sok esetben durván megsértenek. Határozottan támogatom ezt az indítványt, mivel Vietnámnak meg kell szüntetnie a média cenzúráját, és hatályon kívül kell helyeznie azokat a jogszabályi rendelkezéseket, melyek korlátozzák az istentisztelet módjának szabad gyakorlását, valamint a politikai és vallási szabadságot – amennyiben aktív részese kíván lenni a nemzetközi közösségnek. Továbbá, Vietnámnak együtt kell működnie az ENSZ-szel a jogok és szabadságjogok kérdésében.

Ezért támogatom ezt az indítványt és újra és újra arra kérem a Bizottságot, hogy állapítson meg világos alapkövetelményeket a folyamatban lévő vietnami fejlesztési projektek értékeléséhez annak érdekében, hogy biztosítani lehessen ezen projektek megfelelőségét az emberi jogokról és a demokráciáról szóló záradék vonatkozásában.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat