Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2008. november 18., Kedd - Strasbourg

8. A szavazáshoz fűzött indokolások

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

- Jelentés: Iliana Malinova Iotova (A6-0393/2008)

  Zuzana Roithová (PPE-DE). – (CS) Elnök úr, a pénzügyi válság mértéke azt mutatja, hogy sem a bankok, sem a fogyasztók nem hoztak felelősségteljes döntéseket. Teljes mértékben támogatom, hogy invesztálni kell a pénzügyi képzésbe, és jóvá is hagytam a jelentést, de nem tudok egyetérteni a felszínes kampányokkal és az általános elvekkel. Ahogy én tudom, léteznek elemzések arról, hogy az egyes tagállamokban eltérőek az állapotok. Azt is tudom, hogy ahhoz, hogy a képzés igazán hatékony legyen, a lakosság számos különböző csoportjának speciális igényeire kell fokozottan odafigyelnie.

Szeretném felhívni a figyelmüket néhány példaértékű módszerre a Cseh Köztársaságból. Már három éve egyetlen személy üzemelteti a www.bankovnipoplatky.com weboldalt. Ez a weboldal jelentős mértékben hozzájárul az internet-hozzáféréssel rendelkező cseh polgárok pénzügyi képzéséhez. Ez azt mutatja, hogy a problémát olcsón és hatékonyan meg lehet oldani. Ami hiányzik, az az iskolás gyermekek és az idősebb generációk képzése, és ezt nem lehet közfinanszírozás nélkül megoldani.

  Zita Pleštinská (PPE-DE) . – (SK) A pénzügyi válság remek lehetőség az európai fogyasztók számára, hogy megbizonyosodjanak róla, mennyit tudnak a pénzügyekről. Az európaiak remek leckét kaptak arra nézve, hogy milyen fontos személyes pénzügyeik megértése, a megtakarítások értékelése, a biztosítási termékek kihasználása, valamint az egyszerű számlaegyenlegek és nyugták elolvasása. Ezek a témák mind a pénzügyi szaknyelv ismeretét, valamint annak helyes használatát igénylik a pénzügyek intézése során.

Ezért úgy gondolom, hogy Iotova asszony jelentése az EP részéről egy további fontos lépés a fogyasztóvédelem területén, így a jelentés mellett szavaztam. Szilárdan hiszem, hogy a fogyasztók képzését már az általános iskolában el kell kezdeni. A tagállamokban az általános iskolás és középiskolás tankönyvekben szerepelniük kell ezeknek a témáknak, különösen a pénzügynek. A DOLCETA és EURÓPSKY DIÁR weboldalaknak több támogatást kell kapniuk.

Nagyra értékelem a fogyasztói szervezetek azon tevékenységeit, melyeknek célja nemcsak az iskolások, hanem a tanárok képzése is. Nagy lelkesedéssel szerveznek számos olyan vetélkedőt, amely fiatal fogyasztók nagy tömegét vonzza. A Szlovák Fogyasztók Szövetsége most az én védnökségemmel és az iskolások fogyasztói képzésének keretében éves versenyt szervez “Egész életünkben fogyasztók vagyunk” címmel. A verseny iránt hatalmas az érdeklődés. A győztesek egy látogatást nyernek az EP-be.

  Syed Kamall (PPE-DE). - Elnök úr, köszönöm, hogy lehetőséget adott szavazatom indoklására. Úgy vélem, hogy ebben a teremben talán mindannyian egyetértünk abban, hogy a jelenlegi hitel- és likviditási válságot a hitelekkel kapcsolatos rossz döntések okozták, nemcsak a bankok rossz döntései – amelyeket a Clinton-kormány és az utána következő kormányok erőltettek rájuk, amelyek azt sugallták, hogy a bankoknak a hitelképtelennek ítélt közösségek számára is kell hitelt adniuk –, hanem a fogyasztók rossz döntései is. A fogyasztókat arra bátorították, hogy vegyenek fel olyan kölcsönöket, amelyeket talán majd nem is tudnak visszafizetni. Aztán a fogyasztók azon vették észre magukat, hogy ők isszák meg a levét annak, hogy képtelenek visszafizetni a kölcsönt.

Ez is mutatja, milyen fontos a fogyasztók pénzügyi képzése. Úgy tűnik azonban abba a csapdába esünk, hogy azt gondoljuk, bármi is legyen a probléma, az EU tudja a megoldást. Ha megnézzük a Bizottság weboldalán, az Európa Naptáron felsorolt megoldásokat, akkor azt látjuk, hogy nem sok szó esik a fogyasztók képzéséről. Azoknál a közösségi szervezeteknél – mint például a Croydon Caribbean Credit Union az én választókerületemben – kell körülnéznünk, amelyek közösségi szinten és nem európai szinten segítenek megoldani ezeket a problémákat.

- Jelentés: Astrid Lulling (A6-0417/2008)

  Astrid Lulling (PPE-DE). – (FR) Elnök úr, arra kértem a Parlamentet, hogy szavazzon a jelentés ellen, mivel csak egy elenyésző kisebbség szavazott a jelenleg alkalmazottnál alacsonyabb irányadó szintek mellett.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a Bizottság nem támogatja az irányadó szinteket. 2005-ben a Parlament a Rosati-jelentés mellett szavazott az irányadó szintek megszüntetése érdekében, most pedig hátrafelé teszünk egy lépést, és csökkentjük azt, amire szavaztunk. A legtöbb képviselő nem is tudja, mire szavazott.

Most a jelenlegi irányadó szinteket 50%-kal csökkentjük, mondhatjuk úgy is, hogy 800 cigaretta helyett 400 cigarettára szavaztak, 10 liter alkohol helyett 5 literre szavaztak, 90 liter bor helyett 45 literre szavaztak, 110 liter sör helyett pedig 55 literre. Ezzel hátrafelé haladunk, és megfelezzük a magánszemélyek vásárlásaira vonatkozó jelenlegi szinteket.

Azt hiszem, hogy a Kovács biztos úrnak és a Miniszterek Tanácsának közvetített üzenet világos; csak öt képviselő van, aki végül nem szavaz a jelentésem mellett. Ezért szeretném, ha a Tanács tudná, hogy a biztos úr – ahogy tegnap este mondta – egyetért az indikatív mennyiségekkel, de a jelenleg alkalmazottakkal. Ezt tisztán kell látni, elnök úr; előadóként ezt el kell mondanom, mert nagyon fontos a szavazás értelmezéséhez.

  Daniel Hannan (NI). - Elnök úr, azt a kiváltságot élvezem, hogy a London környéki megyék szép falvait, homokdűnéit és virágos ligeteit képviselhetem. Mint Délkelet-Anglia más képviselői, én is több tucatnyi szívettépő panaszt hallottam azoktól a választópolgároktól, akiktől a La Manche csatorna kikötőiben önkényesen elkobozták a legálisan beszerzett alkoholt és dohányt.

A munkáspártiak többször is megemelték a jövedéki adót, és ez olyan bevételek megszerzését szolgálta, amelyeknek a La Manche csatorna mentén a választókerületem kiskereskedőihez kellene jutnia. A London környéki megyékből a munkahelyek is átkerültek a csatorna másik oldalára. Olyan bevételek, amelyeknek a brit adóhatósághoz kellene kerülniük, ehelyett a kontinentális kincstárba kerülnek.

A kormány válasza az, hogy ezt az egyre csökkenő bevételt arra költik, hogy egyre több és több pénzügyőrt alkalmaznak, így próbálnak meg eredménytelenül fenntartani egy olyan rendszert, amelyben az alkohol és dohány többsége csempészáru. A munkáspárti képviselők most szégyenletes módon arra szavaztak, hogy térjünk vissza ehhez a rendszerhez. Szerintem ez szégyen.

  Syed Kamall (PPE-DE). - Elnök úr, egyetértek az előttem felszólalókkal, Lulling asszonnyal, az előadóval és a délkelet-angliai Dan Hannannal.

Én, mint az Európai Parlament londoni képviselője – amely a legnagyszerűbb város a világon, és a világ legnagyszerűbb országának fővárosa – számos levelet kaptam a választópolgároktól, amelyben a vámokkal és a jövedéki adókkal kapcsolatos szigorú felfogására panaszkodnak azokban az esetekben, amikor a kontinensen szereznek be alkoholt és cigarettát kizárólag saját maguk vagy családjuk és barátaik részére.

Mit csinálnak velük a vám- és pénzügyőrök az Egyesült Királyságban? Bosszantják őket, tolakodó kérdéseket tesznek fel nekik, kiszállítják őket a járműből, még a nyugdíjasokat is, és Gestapo-stílusú, kellemetlen kérdéseket tesznek fel, hogy megtudják, pontosan mennyi alkoholt is szoktak inni és mennyi cigarettát elszívni. Ez nem éppen az a fajta magatartás, amit a törvénytisztelő vám- és pénzügyőröktől elvárnánk az Egyesült Királyságban vagy bárhol Európában. Az, hogy ma megszavaztuk ezt a jelentést, visszalépést jelent – nemcsak az 1992 előtti időszakba, hanem abba egy még korábbi időszakba, amikor még nem vagy csak nagyon korlátozottan volt jellemző az áruk szabad áramlása.

- Jelentés: Niels Busk (A6-0391/2008)

  Milan Gaľa (PPE-DE). – (SK) A jelentés mellett szavaztam, mivel a túlsúlyos és elhízott gyerekek száma az elmúlt két évtizedben nagyon gyorsan nőtt az Európai Unióban, ahol jelenleg majdnem 22 millió gyermek túlsúlyos, és ez a szám évente 400 000-rel nő. A gyerekkori túlsúlyosság több mint 90%-át a rossz étkezési szokások és a mozgáshiány okozza. Ezek a gyerekek komoly táplálkozási rendellenességekben és egyéb, ezzel összefüggő rendellenességekben szenvednek, az immunrendszerük gyengébb, és gyakrabban betegek.

A „Táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról” szóló fehér könyv jóváhagyása után a jelenlegi irányelv is jó hírt jelent a gyermekkori túlsúlyosság elleni küzdelemben. Szükségesnek tartom, hogy növeljük a szétosztott zöldség- és gyümölcs mennyiségét az európai iskolákban. Nagyobb figyelmet kellene szentelni az óvodás gyermekeknek is. A tanácsadás, valamint a helyes és kiegyensúlyozott étkezési szokások kialakítása jelentősebb mértékben hozzájárulna a lakosság egészségéhez, mint önmagában az iskolagyümölcs-program.

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE). – (PL) Elnök úr, az iskolagyümölcs-program egy remek, szükséges és határozottan támogatandó uniós kezdeményezés, akárcsak az iskolatej-program, valamint az élelmiszerek kiosztása az EU-n belül a leginkább rászorulóknak. A gyümölcsök és zöldségek térítésmentes szétosztása nemcsak a gyermekek egészségének javulásához és étkezési szokásaik megváltoztatásához fog hozzájárulni, hanem pozitív társadalmi hatása is lesz. Az Európai Bizottság számos javaslatát támogatom, és véleményem szerint ezek nem fognak nagy vitákat kiváltani. Ugyanakkor azonban remélem, hogy a biztos asszony és különösen az EU-27 mezőgazdasági miniszterei valamivel nagylelkűbbek lesznek. Nem szabad elfelejtenünk, hogy gyermekeink egészsége forog kockán, és nem ezen a területen kellene spórolnunk.

  Hynek Fajmon (PPE-DE). – (CS) Elnök úr, hölgyeim és uraim, én is úgy szavaztam, mint a PPE-DE képviselőcsoportjának többi cseh tagja, azaz az iskolagyümölcsről és iskolazöldségről szóló Busk-jelentés ellen. A gyermekek egészséges étrendjéért elsősorban a szülők kell, hogy felelősek legyenek. Az Európai Unió nem illetékes sem az oktatás, sem az egészség területén. Ezeket a területeket a tagállamoknak kell irányítaniuk nemzeti preferenciáikkal összhangban. Nincs semmi ésszerű ok arra, hogy az Európai Unió arra használja fel az adófizetők pénzét, hogy az iskolások heti egy darab gyümölcsöt kapjanak. Az EU-nak az egész Európát érintő, valódi problémákkal kell foglalkoznia, például a négy alapvető szabadság akadályainak eltávolításával. Az EU nem sértheti meg saját elvét, a szubszidiaritást.

  Mairead McGuinness (PPE-DE). - Elnök úr, hosszú utat tettünk meg attól az időtől kezdve, amikor megpróbáltuk az iskolás gyerekeket távol tartani a gyümölcsöskertektől, mert almát akartak lopni, a mai helyzetig, amikor a gyerekeket sem az alma, sem a gyümölcsöskert nem érdekli már. Ezért üdvözlöm az iskolagyümölcs-programot. A probléma az, hogy sok szülő nincs tudatában annak, milyen fontosak a zöldségek és gyümölcsök, így a program arra is jó, hogy megtanítsa a gyerekeknek és a szülőknek a zöldség- és gyümölcsfogyasztás egészségre gyakorolt, kedvező hatásait.

Természetesen a program sikerének kulcsa a tagállamok kezében van. Nem akarunk bonyolult, szabályokon alapuló programot. Rugalmasságot akarunk. Ezenkívül fontos, hogy kommunikáljunk a zöldségeket és gyümölcsöket szétosztó tanárokkal, valamint a szülőkkel annak érdekében, hogy biztosítsák, hogy a gyermekek élvezettel fogyasszák a zöldségeket és gyümölcsöket, és egészséges étkezési szokásokat alakítsanak ki, melyek később is megmaradnak.

  Ewa Tomaszewska (UEN). – (PL) Elnök úr, az amerikai városokban már megszokott a 150 kilónál is kövérebb tinédzserek látványa. Nem szeretném, hogy mi is beleessünk ebbe a hibába. Az egészséges étkezési szokások előmozdítása és az egészségesebb, nem hizlaló termékek gyermekkori fogyasztása tulajdonképpen a jövő generációk egészségébe való befektetés. Ez a befektetés majd megtakarításokat fog eredményezni a cukorbetegség, a szív-és érrendszeri megbetegedések, valamint a csontbetegségek kezelési költségeiben.

Ezért egy túl szerény program valójában hatástalan lesz mind egészségügyi, mind gazdasági szempontból. Ezért támogattam a 7. módosítást, amely megnégyszerezi az iskolagyümölcs-program minimális költségvetését, ami hetente minimum négy napon egy adag gyümölcsöt garantál a gyerekek számára, nem pedig csak heti egy adagot. Örülök, hogy ezt a módosítást a Bizottság javasolta. A program bevezetését nem szabad függővé tenni attól, hogy a szülők beleegyeznek-e a társfinanszírozásba. Különösen a szegényebb szülők gyermekeinek kell lehetőséget teremteni arra, hogy térítésmentesen gyümölcsöt kapjanak az iskolában, ezért a program költségvetését növelni kell.

- Jelentés: Pervenche Berès, Werner Langen (A6-0420/2008)

  Ivo Strejček (PPE-DE). - Elnök úr, hadd indokoljam meg, miért szavaztam Pervenche Berès asszony és Werner Langen úr jelentése ellen. Legalább három pont van, melyeket szeretnék kiemelni.

A legelső az, hogy a jelentés a gazdasági és pénzügyi nemzeti politikák magasabb szintű és szélesebb összehangolására szólít fel. A második az, hogy ez egy magas szinten összehangolt költségvetési politikát fog eredményezni, amely politikai egységesítést kíván meg, és a politikai egységesítés következménye a harmadik ok, amiért a jelentés ellen szavaztam.

Nem osztom azt a nézetet, amely szerint a tagállamok közötti természetes különbségeket figyelmen kívül hagyó politikai összehangolás lesz a megfelelő gyógymód és válasz a jelenlegi európai problémákra. Európa jelenlegi problémái a munkavállalók szabad mozgása, valamint a tőke és a szolgáltatások szabad mozgása.

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE). – (PL) A 10 éves gazdasági és monetáris unió kapcsán fel kell tennünk magunknak azt a kérdést, hogy az euróhoz valóban a jólét és stabilizáció fogalmait társítjuk-e. Kétségtelen, hogy erre a kérdésre csak egy válasz lehetséges. Elismerjük, hogy a közös fizetőeszköz bevezetésének voltak negatív aspektusai, például a kezdeti szakaszban az áremelkedés, de ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy az euró a világ egyik vezető valutájává vált.

A gazdasági és monetáris unió hozzájárul a tagállamok gazdasági stabilitásának növekedéséhez, valamint kedvező hatást gyakorol a nemzetközi kereskedelemre is, ami az EU számára is előnyös. Az euró pozitív hatásait különösen érezhettük az elmúlt időszakban, amikor a pénzügyi világválság rávilágított a stabil átváltási árfolyam előnyeire.

- Jelentés: Klaus-Heiner Lehne (A6-0422/2008)

  Siiri Oviir (ALDE). – (ET) Szeretném indokolni szavazatomat. Tartózkodtam a szavazástól Massimo D’Alema mentelmi jogának felfüggesztése ügyében, mivel jogászként bizonyos fenntartásaim vannak azzal kapcsolatban, hogy a Parlament illetékes-e ebben az ügyben, és úgy gondolom, hogy nincs jogom, és nem is akarok beavatkozni Olaszország belügyeibe.

- Jelentés: Christian Ehler (A6-0418/2008)

  Gyula Hegyi (PSE). – (HU) A Környezetvédelmi Bizottság témafelelőseként üdvözlöm a szavazás eredményét. Olyan technikáról van szó, amely jó esetben részmegoldást adhat a klímaváltozásra, de nem szabad megengedni, hogy elvonja figyelmünket az egész klímacsomag fontosságáról.

Az új tagállamok, így Magyarország a 80-as évek vége óta jelentősen csökkentették az üvegházhatású gázok kibocsátását. Súlyos méltánytalanság lenne, ha ezért most megbüntetnék őket azok, akik idáig növelték a káros kibocsátást. Ezért szeretnénk elérni a szén-dioxid kereskedelmi rendszer bevételei 10%-ának arányos szétosztását azon tagállamok között, amelyeknek az egy főre jutó GDP-je alacsonyabb az Európai Unió átlagánál.

Ugyancsak 10%-ot szánnánk azoknak, akik az elmúlt másfél évtizedben csökkentették a kibocsátásukat. A Környezetvédelmi Bizottságban elértük, hogy a távfűtés mentesüljön a klímaadó alól, ezt a vívmányt sok millió alacsony jövedelmű európai polgár érdekében fenn kell tartani. A fentiekkel együtt a jelentést magam is támogattam, mint véleményadó.

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

- Jelentés: Jacek Saryusz-Wolski (A6-0416/2008)

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. − (IT) Az intézkedés mellett szavazok. Kazahsztánban elkezdődött a demokratizálódási folyamat, azonban lassabb, mint az ország kiemelkedő gazdasági növekedése az elmúlt évek során. nagy mértékben vannak jelen a külföldi vállalkozók, akik nagy mennyiségű tőkét fektetnek be ebben a volt szovjet tagköztársaságban. Ebben az összefüggésben az Európai Uniónak folytonosan támogatnia kellene a Kazahsztán szabadságának, demokráciájának és társadalmi igazságosságának megerősítésére irányuló fellépéseket, és nemcsak egyre növekvő érdekeltségű kereskedelmi partnerként kellene fellépnie. A gazdasági növekedésnek és a demokráciának kéz a kézben kell járnia.

  Dragoş Florin David (PPE-DE), írásban. – (RO) A konzultációs eljárás során a jelentés mellett szavaztam, amely jóváhagyja az Európai Közösségek és a Kazah Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás megkötését, valamint Romániának és Bulgáriának az Európai Unióhoz való csatlakozását is figyelembe veszi. Ez a jelentés ösztönözni fogja az együttműködést Románia és a Kazah Köztársaság között.

  Glyn Ford (PSE), írásban. − Saryusz-Wolski úrnak az Európai Közösségek és a Kazah Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló jelentése mellett szavaztam. A kazah kormány emberi jogi jelentése elleni folyamatos fenntartásaim ellenére tettem így. Fontos, hogy a Parlament és a Bizottság továbbra is figyelemmel kísérje a kazahsztáni helyzetet, és amennyiben az a következő tizenkét hónap során romlik vagy nem javul, akkor lépéseket kell tennünk a megállapodás felfüggesztésére.

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Saryusz-Wolski úr jelentése mellett, azaz az Európai Közösségek és tagállamaik, valamint a Kazah Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás megkötése mellett szavaztam.

Támogatom az előadó, valamint a Tanács álláspontját azzal kapcsolatban, hogy az, hogy a Kazah Köztársasággal való partnerségi és együttműködési megállapodás Románia és Bulgária uniós csatlakozása előtt jött létre, szükségessé teszi egy jegyzőkönyv megszövegezését a partnerségi és együttműködési megállapodáshoz, amelyet az új tagállamok aláírhatnak.

- Jelentés: Angelika Niebler (A6-0439/2008)

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) A kérdéses dokumentum nem változtatja meg alapvetően a Parlament által 2006 novemberében elfogadott rendelet tartalmát, amely partnerséget hozott létre az állami és magánszféra között egy európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer megvalósítására.

A rendelethez most javasolt módosítások célja a SESAR (új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer) közösségi szervként való elfogadtatása, valamint annak lehetővé tétele, hogy személyzetére az Európai Közösségek Személyzeti Szabályzatát alkalmazzák. A javasolt módosítások tartalmazzák a közösségi hozzájárulás mennyiségi meghatározását és átvitelét a SESAR-ra – 700 millió eurós maximummal, amelyet egyenlő mértékben biztosít a hetedik kutatási és technológia-fejlesztési keretprogram  költségvetése, valamint a transzeurópai hálózatok program.

Ezen cég létrehozása a közpénzek magáncélokra történő felhasználásának veszélyes esetét példázza. Az állami szektor felfogásmódját lehetett volna használni a légiforgalmi szolgáltatási rendszerek korszerűsítésére és fejlesztésére, beleértve a megbízhatóságukat is, így garantálva az ott dolgozók és a légi utasok biztonságát. Úgy gondoljuk, hogy ezeket a célkitűzéseket nem lehet jobban megvalósítani, ha a magánszektor érdekeinek és nyomásának vetjük alá őket. Ezen okokból nem támogatjuk a jelentést.

  David Martin (PSE), írásban. − Ez a javaslat pénzügyi tekintetben fontos pozitív hatást fog gyakorolni az európai légiforgalom-irányítási infrastruktúra modernizációs programjára. Támogatom a javaslatot, az alapokat, amelyeknek segítségével az egész közösség javára be lehet fektetni a kutatásba, a fejlesztésbe és az érvényesítési tevékenységekbe.

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Szeretném kijelenteni, hogy Niebler asszonynak az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében közös vállalkozás alapításáról szóló jelentése mellett szavaztam.

Világos, hogy a nagymérvű kutatási és technológia-fejlesztési közösségi projektek az állami és magánszektor közös erőfeszítéseit kívánják meg, amennyiben tartós és előnyös hatásokat akarnak elérni. Jelen esetben úgy gondolom, hogy az új generációs, harmonizált légiforgalmi szolgáltatási rendszer szükséges az európai légtér légiforgalma jövőbeli növekedésének gazdasági és környezeti fenntarthatóságának biztosításához. Ezért úgy gondolom, hogy teljes mértékben támogatnunk kell az ezen a területen alapítandó közös vállalkozást. Azonban szeretném hangsúlyozni, hogy tanulnunk kell a múltból (a Galileo közös vállalkozás felszámolására utalok), és világosabban meg kell határoznunk ennek a jogi személynek a státuszát, hogy eljárási vagy jogi természetű problémák ne állhassanak a tudományos és technikai fejlődés előnyeinek útjába.

- Jelentés: Diana Wallis (A6-0382/2008)

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Wallis asszonynak a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok előírt azonosítási jelzéseinek kodifikációjáról szóló jelentése mellett szavaztam. Mivel a szóban forgó járművek előírt azonosítási jelzéseiről szóló irányelvet számos alkalommal módosították, úgy gondolom, hogy a kodifikáció szükséges annak érdekében, hogy a polgárok jobban megérthessék ezt a közösségi jogszabályt, és hogy lehetőségük legyen jobban élni a jogszabály biztosította jogokkal.

- Jelentés: Hans-Peter Mayer (A6-0428/2008)

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Mayer úrnak a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezmény megkötéséről szóló jelentése mellett szavaztam. Képviselőtársaimmal együtt osztom azt a nézetét, hogy a Bizottság által előterjesztett, az 1988-as Luganói Egyezményt helyettesítését célzó javaslat gyorsabbá és hatékonyabbá teheti a határozatok elismerésének és végrehajtásának rendszerét az érintett területeken, valamint különösen a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok bejegyzését és érvényesítését.

- Jelentés: Pervenche Berès (A6-0376/2008)

  Šarūnas Birutis (ALDE), írásban. – (LT) Ez a javaslat különösen fontos, mivel az ellenőrzéssel történő szabályozás alkalmazása jelentősen bővíti az Európai Parlament jogkörét a végrehajtási intézkedések felügyelete terén. Biztosítja az Európai Parlament számára azt a jogkört, hogy megvizsgálja a végrehajtási intézkedések tervezetét. Ezenkívül kiterjeszti azt a jogalapot is, amely alapján az Európai Parlament ellenezheti az intézkedéstervezeteket, vagy módosításokat javasolhat a végrehajtási intézkedések tervezetéhez.

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Támogatom Berès asszonynak a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló tanácsi rendeletnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök tekintetében történő módosításáról szóló kiváló jelentését. Úgy gondolom, hogy az új bizottsági eljárás, azaz az ellenőrzéssel történő szabályozási eljárás bevezetését követően - amely bővíti a Parlament  jogkörét a végrehajtási intézkedések felügyelete terén – elő kell mozdítanunk a Bizottság által javasolt, általános hozzáigazítási folyamatot, hogy az új eljárást hatékonyan lehessen alkalmazni.

- Jelentés: Reimer Böge (A6-0430/2008)

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. – (PT) 2007 és 2008 között Olaszország kérelmeket terjesztett elő a szardíniai (1044 elbocsátás, 5 cég), piedmonti (1537, 202), lombardiai (1816, 190) és toszkánai (1588, 461) elbocsátásokkal kapcsolatban, amelyek a textil- és ruhaipar liberalizációját követték. A 858 vállalatnál történt összesen 5985 elbocsátásért Olaszország  38 158 075 euró pénzügyi hozzájárulást igényel.

Ahogy korábban is mondtuk, ezt az alapot nem lehet elfogadhatatlan társadalmi-gazdasági költségek ideiglenes fedezésére használni, amely költségek – különösen a textil- és ruhaiparban - a kereskedelem liberalizációjából és a dolgozók egyre bizonytalanabbá váló helyzetéből adódnak.

Mivel a kínai textil- és ruhaipari termékek bizonyos kategóriái esetén a kettős ellenőrzésen alapuló felügyeleti rendszer (várhatóan) 2008. december 31-én megszűnik, olyan mechanizmusokat kell bevezetnünk, amelyek korlátozzák a bármely országból az EU-ba irányuló importot.

Mivel egyre nő azon vállalatok száma, amelyek bezárnak, vagy áthelyezik a termelést; mivel nő a munkanélküliség, és egyre inkább kizsákmányolják a dolgozókat – különösen Portugáliában –, fel kell hagynunk a világkereskedelem liberalizációjának politikájával (amelyet az EU és Portugália szocialista kormánya folytat), és jogok segítségével meg kell védenünk a termelést és foglalkoztatást az EU különböző országaiban.

  Luís Queiró (PPE-DE), írásban. – (PT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak Olaszország kérésére történő mobilizálása remek lehetőséget kínál arra, hogy fontolóra legyünk, milyen válaszokra lesz szükség a jövőben, ha a globalizáció és a gazdasági válság együttes hatása tovább fokozódik. Ennek a korlátozott alkalmazási körű elveken alapuló alapnak a mérete azt mutatja, hogy az Európai Unió tényként fogadja el a globalizációt, annak negatív hatásait pedig olyan valóságként, amelyhez alkalmazkodnunk kell, nem pedig szembeszállnunk azzal. Ez véleményem szerint egy olyan realisztikus szemlélet, amelynek segítségével jelentős esélyünk van arra, hogy hatékonyan cselekedjünk.

Sokkal helyénvalóbb, ha próbáljuk megérteni a globális változásokat, és tudatosan próbálunk ezekre a változásokra reagálni, mint ha hiszünk annak a lehetőségében, hogy valahogyan el tudjuk kerülni ezeket a változásokat, illetve ha azt gondoljuk, hogy ez a szembenállás önmagában valamiféle erény. A globalizációhoz való alkalmazkodás sokkal helyénvalóbb politikai nézet, mint a globalizációval való szembehelyezkedés.

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Támogatom Böge úrnak az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap mobilizálásáról szóló jelentését. Egyetértek azzal, hogy a négy olaszországi régió által előterjesztett kérelem megfelel az EU-rendeletben lefektetett, a pénzügyi hozzájárulás meghatározásához kapcsolódó követelményeknek, valamint mind a négy kérelem összhangban van az alap létrehozásának okaival. Ma fontosabb, mint valaha, hogy segítsük azokat a dolgozókat, akik a világkereskedelem szerkezeti változásainak eredményeképpen elvesztették munkájukat, és támogassuk munkaerő-piaci reintegrációjukat. Ezért támogatom az alap mobilizálásra irányuló kérelmet, amelyről képviselőtársam jelentése szól.

- Jelentés: Klaus-Heiner Lehne (A6-0421/2008)

  Philip Claeys (NI) , írásban. – (NL) Számos okból is a jelentés ellen szavaztam. A bizottságban nem alakult ki komoly vita. A 28 tag közül csak heten voltak jelen. Valójában nem is volt lehetőség vitára a plenáris ülésen. Az ügyet a flamand közszolgálati televízió még a bizottság szavazása előtt tárgyalta, amikor Vanhecke úr még meg sem ismerhette a jelentés tartalmát. Ez szégyen-gyalázat! Ami a legrosszabb azonban, az a jelentésben megfogalmazott döntés. A jelentés Vanhecke úr mentelmi jogának felfüggesztését javasolja, habár Vanhecke úr nem a szóban forgó szöveg szerzője, és Belgium alkotmánya világosan kiköti, hogy csak a szerző ellen lehet büntetőeljárást indítani.

Emiatt a vacak iratcsomó miatt Vanhecke úr annak a veszélynek van kitéve, hogy elveszíti politikai jogait, mivel a hatáskörök szétválasztása és a belga bíróság függetlensége csak elméletben létezik. Ez az egész ügy egy politikai manőver, amely egy flamand nemzeti ellenzéki vezető ellen irányul. Szégyen, hogy az EP hagyja magát kihasználni erre a célra.

  Carl Lang (NI), írásban. – (FR) A Jogi Bizottság és a képviselőcsoportok a plenáris ülésen ma ismét bebizonyították, hogy mennyire nem tartják fontosnak a pártatlanságot és a törvény tiszteletét, ha arról a rögeszméjükről van szó, hogy megszabaduljanak mindazoktól, akik nem tartoznak az euroföderalisták népes családjához.

Kollégám, Vanhecke úr valódi boszorkányüldözésnek van kitéve Belgiumban, amelynek egyetlen célja az, hogy elítéljék, és így kényszerítsék arra, hogy lépjen le a politikai porondról. Az Európai Parlament elfeledkezik arról, hogy ha egy állam kérelmet nyújt be egy képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére, akkor az eljárási szabályzat szerint az Európai Parlament kötelessége teljes mértékben alkalmazni a képviselő védelmére vonatkozó szabályokat.

Akárcsak Gollnisch úr, akinek 2006-ban kizárólag politikai okokból függesztették fel mentelmi jogát, Vanhecke úr is egy valódi üldözés áldozata, amelynek során egy jogi ügyet politikai üggyé változtatnak. Ez elfogadhatatlan egy olyan intézménytől, amely – helytelenül – demokratikusnak tartja magát.

  Fernand Le Rachinel (NI), írásban. – (FR) 1981. október 13-án a francia nemzetgyűlésben André Laignel szocialista képviselő híressé vált választ intézett az ellenzéki képviselőkhöz azzal érvelve, hogy az a kormány által ösztönzött államosítás alkotmányellenes. Beszédében azt mondta, hogy az ellenzék a jogi vitát politikai vitává változtatta, és habár erre joguk volt, de ebben az esetben jogilag nem volt igazuk, mivel politikailag kisebbségben voltak.

Nyilvánvaló, hogy az Európai Parlament megszívlelte ezt, hiszen megszabadul mindazoktól, akik olyan politikai nézetekkel merészelnek előállni, amelyek a Parlament ízlésének nem elég föderalisták vagy Európa-pártiak.

Kollégám, Vanhecke úr, valódi boszorkányüldözésnek van kitéve az Európai Parlamentben, amelynek legitim tagja. Ez az eljárás rossz és szégyenteljes, hiszen elfogadja az elfogadhatatlant: az egyik képviselő “meglincselését” a jelenleg hatályos, a mentelmi jogra vonatkozó jogi elvek és jogvédelmek megcsúfolásával.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) Ezen jelentés és az ügyben Belgiumban folyó büntetőjogi eljárás kapcsán világosan ki kell mondani, hogy az egész eljárás – különösen a bírósági eljárás – nem más, mint Frank Vanhecke, a Vlaams Belang (Flamand Érdek) párt korábbi vezetőjének kizárólag politikailag motivált meghurcolása. Vanhecke úr két nappal azután kapta az idézést, hogy lemondott a pártvezetői posztról.

Az is világos, hogy hat hónappal az uniós választások előtt az egész ügy célja nem más, mint az, hogy politikai indíttatásból bemocskolják a Vlaams Belang (Flamand Érdek) párt jelöltjének a nevét. A belga alkotmány értelmében nem a kiadó ellen kellett volna eljárást indítani, hanem a cikk szerzője ellen, hiszen annak kiléte ismert. Ezért erőteljesen hangsúlyozni szeretném, hogy egy politikailag motivált büntetőeljárás nem szolgáltathat okot Frank Vanhecke mentelmi jogának felfüggesztésére, valamint hogy a belga hatóságok által folytatott boszorkányüldözést a legerőteljesebben el kell ítélni. 2003-ban is hasonló helyzet alakult ki, amikor Daniel Cohn-Bendit, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportjának tagja ellen indítottak büntetőeljárást, bár ezt akkor a bizottság elutasította, mivel politikai motiváció gyanúja merült fel. Jelen esetben hasonló a helyzet, hacsak nem még egyértelműbb, ezért kötelességem az indítvány ellen szavazni.

  Frank Vanhecke (NI) , írásban. − (NL) Leszámolva az illúzióimmal azt kell mondanom, hogy az Európai Parlament kezd egy, a belga hatóságok által folytatott, politikai meghurcoltatás szégyenteljes bűnrészesévé válni. A Jogi Bizottság 28 tagjából csak heten voltak jelen, és 20 percet kaptam, hogy megvédjem magam egy több száz oldalas aktában állítottak ellen. A plenáris ülésen – saját eljárási szabályzatunk 7. cikkével ellentétesen – egyáltalán nem kaptam lehetőséget a védekezésre.

Ha ez Oroszországban történne, akkor fel lennénk háborodva. Ami engem illet, továbbra is emelt fővel fogok küzdeni a szabad véleménynyilvánítás jogáért Flandriában és Európában, nem utolsósorban a bevándorlók ügyében és az iszlám jelentette veszély ügyében.

- Jelentés: Klaus-Heiner Lehne (A6-0422/2008)

  Marco Cappato (ALDE), írásban. − (IT) A radikális küldöttségben Marco Pannellával együtt a D’Alema úr mentelmi jogáról szóló Lehne-jelentés ellen szavaztunk, mivel az olyan illogikus következtetéseket von le, amelyeknek oka csak az olasz és európai politikai osztály önvédelme lehet.

A jelentés azzal érvel, hogy a felhatalmazás iránti kérelem megalapozatlan, mivel a lehallgatott anyag elegendő a vizsgálat alatt álló személyek elleni vádak alátámasztására. Ha az államügyészség kérelme D’Alema úr ellen irányult volna, akkor a kérelem megalapozatlan lenne, mivel a Parlamentnek nem kell az olasz joggal összhangban meghozni döntéseit.

Azonban ha a lehallgatott anyag tényleg haszontalan, a kérelem pedig megalapozatlan és egyenesen szükségtelen, akkor miért kellene a Parlamentnek úgy döntenie, hogy ‘nem engedélyezi a szóban forgó telefonbeszélgetések felvételének felhasználását, és nem függeszti fel Massimo D'Alema mentelmi jogát’, mint ahogy a jelentés indítványozza? Miért ne követhetnénk az olasz parlament döntését, amely ezzel a vizsgálattal kapcsolatban engedélyezte a Fassino úr elleni eljárást?

Nagyra tartjuk az ALDE képviselőcsoportjának döntését, azaz hogy tartózkodtak, és nem áll az Európai Néppárt és az Európai Parlament Szocialista képviselőcsoportja mellé ebben a kétséges döntésben.

- Jelentés: Iliana Malinova Iotova (A6-0393/2008)

  Adam Bielan (UEN), írásban. – (PL) Az utóbbi években sok új pénzügyi termék jelent meg a piacon. Ezek a termékek egyre összetettebbek, és ez egyre védtelenebbé teszi a fogyasztókat, akik szakértő segítsége nélkül gyakran nem tudják eldönteni, hogy melyik pénzügyi ajánlat felel meg a leginkább az igényeiknek. Ez sok rossz döntéshez vezet, főleg a kevésbé tehetősek körében.

Lengyelországban számos esetben be is csapják a fogyasztókat, vagy a fogyasztók egyszerűen csak rossz pénzügyi döntéseket hoznak, amelyeknek a következményeivel nincsenek tisztában. Ilyen körülmények között alapvető fontosságú a pénzügyi képzés, hiszen ez a legjobb módja annak, hogy megvédjük a fogyasztókat a rossz pénzügyi döntésektől.

  Šarūnas Birutis (ALDE), írásban. – (LT) A pénzügyi képzés az EU fontos napirendi pontja, különösen a pénzügyi válság közepette. A fogyasztóknak szükségük van alapismeretekre, hogy könnyebben tudjanak dönteni, és teljes mértékben megértsék az információkat és az ajánlatokat. A fogyasztók egyre komplexebb termékek és szolgáltatások folyamatosan növekvő kínálatával szembesülnek, de nem kapnak azonban a pénzügyi termékek komplexitásának megfelelő információt és tanácsadást. Ennek eredményeképpen a fogyasztók egyre sebezhetőbbek lesznek pénzügyi kérdésekben.

Amennyiben a pénzügyi közvetítők és a fogyasztók tudása és pénzügyi szakértelme között kisebb lesz a szakadék, az csökkenteni fogja a túlzott eladósodás, a fizetési késedelem és a fizetésképtelenség kockázatát is. Ez nagyobb versenyt is teremtene a hitelezők között, és növelné a piac általános hatékonyságát, mivel a tájékozottabb fogyasztók különbséget tudnak tenni a különböző finanszírozási ajánlatok között, és ki tudják választani az igényeiknek leginkább megfelelőt. Jelenleg a fogyasztók információi és ismeretei nem elégségesek ahhoz, hogy pénzügyeiket megfelelően tudják kezelni.

  Dragoş Florin David (PPE-DE), írásban. – (RO) A tisztességes, pártatlan és átlátható pénzügyi képzés mellett szavaztam, valamint amellett, hogy a pénzügyi szolgáltatóknak megfelelő, helyes tájékoztatást kell nyújtaniuk. A tájékoztatást világosan el kell különíteni a kereskedelmi tanácsadástól vagy reklámoktól. Remélem, hogy a tagállamok különleges figyelmet fognak szentelni a leginkább veszélyeztettet csoportoknak, mint például a fiataloknak, a nyugdíjasoknak vagy a szakmai pályafutásuk végén állóknak.

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) Mint a Parlamentben sokszor, Iotova asszony jelentése esetén is egy látszólag jó ötletről van szó, de a jelentés címe megtévesztő. Ha felületesen olvassuk át a jelentést, azt hihetjük, hogy a fogyasztóknak a jogaikról való tájékoztatás és a pénzügyi szolgáltatásokról való képzés révén történő védelméről szól; azaz röviden arról, hogyan lehet segíteni a fogyasztókat abban, hogy jól informáltak legyenek, és felelősségteljes kapcsolatot alakíthassanak ki bankjukkal.

De a valóságban arról szól, hogyan változtassuk az embereket (úgy tűnik, már általános iskolás koruktól fogva) egy olyan pénzügyi rendszer tökéletes kis fogyasztóivá, amely mohó, ha a megtakarításaikról van szó, de szűkmarkú, ha kölcsönről van szó; arról, hogyan lehet rájuk sózni mindenféle olyan pénzügyi terméket, amelyeket az állítólagos hozzáértők összetettnek neveznek, de amelyek nagyrészt egyszerűen csak abszurdak; arról, hogy ráneveljék őket arra, hogy rendben tartsák pénzügyeiket, és takarékoskodjanak a nyugdíjas évekre – természetesen a bankok segítségével - még akkor is, ha a kötelező állami rendszerekbe is fizetnek.

Egy olyan időszakban, amikor kiderült, milyen fonák a világ pénzügyi rendszere, amikor a bankok nem szívesen adnak hitelt a vállalkozásoknak és a magánszemélyeknek, közben viszont százmilliárdnyi köztámogatást osztogatnak szét, amikor a dolgozók, illetve a kis- és középvállalkozók fizetnek meg a jelenlegi hibás pénzügyi szemléletért, és amikor a világ ‘nagy játékosai’ azt tettetik, hogy reformokat vezetnek be ennek a rendszernek a fenntartására, akkor nagy jóindulattal is csak azt mondhatjuk, hogy ez a jelentés nem meggyőző.

  Małgorzata Handzlik (PPE-DE), írásban. – (PL) A pénzügyi válság jelenlegi időszakában ennek a jelentésnek különleges jelentősége van. Mégpedig azért, mert a jelzálogpiaci válság megmutatta, milyen veszélyek származhatnak abból, ha a kölcsönfelvevők nem kapnak megfelelő tájékoztatást. A válság megmutatta azt is, hogy a fogyasztók nem értik a pénzügyi és gazdasági információkat, valamint hogy a makroökonómiai mutatók változásai milyen hatást gyakorolhatnak a kölcsönök visszafizetésére, ezenkívül a válság pedig azt is megmutatta, hogy a fogyasztók nincsenek tudatában a fizetésképtelenség és a túlzott eladósodás veszélyeinek.

A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy szükség van a fogyasztók képzésére és tudatosságának fokozására, hogy aztán képessé váljanak megszerzett tudásuk használatára a felkínált pénzügyi termékek megítélésekor. Ezért támogatom a pénzügyi képzési programok létrehozására felszólító kezdeményezést, különösen az olyan programok bevezetését, amelyek figyelembe veszik a potenciális résztvevők korát, jövedelmét, képzettségét, érdeklődési körét, valamint azt, hogy milyen területen dogoznak. Ezenkívül a pénzügyi képzési programoknak olyan gyakorlati és valós helyzeteken kell alapulniuk, amelyekkel mindennapi életünk során találkozunk.

Remélem, hogy a jelentés segíteni fog abban, hogy a pénzintézetek és maguk a fogyasztók is megértsék, hogy szükség van pénzügyi képzésre. Hiszem, hogy ez mindkét félnek a hasznára lehet, hiszen a fizetésképtelenség és a túlzott eladósodás problémát jelent azon pénzintézeteknek is, amelyeknek az ügyfelei nehézségekkel küzdenek a kölcsönök visszafizetése terén.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − Iotova asszonynak a fogyasztók pénzügyi és hitelkérdésekben történő képzéséről szóló jelentése mellett szavaztam. A világ a pénzügyi bizonytalanság korszakát éli meg, és sok európai polgárnak aggódnia kell a munkája, a megtakarításai, a nyugdíja és a jövője miatt. Egy ilyen bizonytalan időszakban minden bizonnyal még fontosabb, mint valaha, hogy a fogyasztók tudatosak legyenek a hitelek, tartozások és általában a pénzügyek terén. Ez a jelentés speciális csoportokra szabott pénzügyi képzésre szólít fel, és az ilyen uniós kezdeményezéseket támogatni kell.

  Eija-Riitta Korhola (PPE-DE), írásban. − (FI) Iotova asszonynak a fogyasztók pénzügyi és hitelkérdésekben történő képzéséről és tudatosságuk növeléséről szóló jelentése mellett szavaztam. Ez a bizottság által kezdeményezett jelentés szükséges és üdvözlendő.

A jelzálogok (magas kockázatú lakáshitelek) miatt kialakult válság megmutatta, hogy a kölcsönt felvevők nem kaptak megfelelő tájékoztatást. Az információnak és a megértésnek ez a hiánya ahhoz vezetett, hogy a kölcsönfelvevők nincsenek eléggé tisztában a fizetésképtelenség és a túlzott eladósodás veszélyeivel. Azt is el kell mondani, hogy a fogyasztók tudatossága és informálása nem tartott lépést a komplex pénzügyi termékekkel.

A pénzügyi ismeretek megfelelő szintje sok esetben csökkentheti a túlzott eladósodás és a fizetési késedelem kockázatát. Ezenkívül a fogyasztóknak több lehetőséget adhat arra, hogy összehasonlítsák a pénzintézetek versenyképességét, ez pedig fellendítheti a piacot.

Különösen támogatom a jelentés azon javaslatát, hogy a pénzügyi képzést bele kellene illeszteni a nemzeti tantervbe, így biztosítva a fiataloknak mindazon pénzügyi ismereteket, amelyekre szükségük lesz pályafutásuk kezdetén, amikor azzal az új kihívással szembesülnek, hogy hogyan használják fel jövedelmüket.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) A befektetőkkel és kölcsönfelvevőkkel szemben méltányos bánásmódra van szükség hosszú korlátozási időszakokkal és a bizonyítási teher megfordításával. A kockázatoknak és költségeknek kezdettől fogva átláthatónak és összehasonlíthatónak kell lenniük. A Lehman Brothers esetében különösen igaz, hogy a magánügyfeleket nagy mértékben félrevezették, például magas kockázatú részvényekről azt állították nekik, hogy biztonságosak, és lebeszélték őket az eladásukról még nem sokkal azelőtt is, hogy a Lehman csődbe ment. A polgárok most azzal szembesülnek, hogy kénytelenek átváltani deviza alapú hiteleiket, vagy méltánytalan módon fizetniük kell a bankok megnövekedett refinanszírozási költségeiért.

Ebben a helyzetben egyszerűen csak azt mondani, hogy a polgárok buták, és általános ‘pénzügyi képzést’ javasolni - ez valódi arculcsapás, különösen mivel az önjelölt pénzügyi guruk sem tudták átlátni a sokrétű spekulációkat. A jelentés a kölcsönzők közötti nagyobb verseny helyett nagyobb piaci hatékonyságra szólít fel - ez nem más, mint az önszabályozó piac hazug legendájának fenntartása. Nem tudom elég erőteljesen kifejezni a jelentés iránti elutasításomat.

  Nicolae Vlad Popa (PPE-DE), írásban. – (RO) Iotova asszony jelentése mellett szavaztam, mivel arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak létre képzési programokat a nyugdíjasok számára, akik ki lehetnek téve a pénzügyi kirekesztés veszélyének, valamint a fiatalok számára, akik szakmai pályafutásuk kezdetén azzal az új kihívással szembesülnek, hogy hogyan használják fel megfelelő módon a jövedelmüket.

A pénzügyi ismeretekkel nem rendelkező fogyasztóknak problémát okoz a számukra leginkább megfelelő termékek és szolgáltatások kiválasztása. A kapott információk hitelességét nehezen tudják megítélni, ezért félrevezethetik őket, a méltánytalan eladási stratégiák áldozatává válhatnak.

Üdvözlöm a Bizottság kezdeményezését a fogyasztók pénzügyi képzése terén, különösen a pénzügyi képzéssel foglalkozó szakértői csoport közelmúltbeli létrehozását. Úgy gondolom azonban, hogy ennek a pénzügyi képzéssel foglalkozó szakértői csoportnak egyértelmű kötelességekkel és jogkörökkel kell rendelkeznie.

A Bizottság által a fogyasztók képzésére létrehozott weboldal (http://www.dolceta.eu) hasznosnak bizonyult. Remélem, hogy ezt az online eszközt folyamatosan fejleszteni és aktualizálni fogják az EU valamennyi hivatalos nyelvén.

  Luís Queiró (PPE-DE), írásban. – (PT) A pénzügyi válság legjelentősebb tényezői a hitelek megszerzésének jelentős megkönnyítése és a eladósodás túlzott mértékű elfogadása. Ebből először is azt a következtetést kell levonni, hogy hasznos lenne a bankokra olyan kötelezettséget róni, hogy bizonyosodjanak meg arról, hogy a kölcsönfelvevő nagy valószínűség szerint képes lesz visszafizetni a tartozását - figyelembe véve a válság tényét és annak okait. A fogyasztói tudatosság hiánya ugyanakkor a hitelekkel járó kockázatok terén – kezdve a referencia-kamatláb változásaival – azt mutatja, hogy minden, a fogyasztókat megcélozó lépést meg lehet és meg is kell tenni. Igaz, hogy ilyen típusú kampányokkal nehéz lesz szembeszállni a maximális fogyasztáson alapuló gazdasági modell nyomásával, de szükség van a tudatosság növelésére, és véleményünk szerint ez hasznos lehet.

Mindenesetre ennek a jelentésnek elő kell mozdítania a kölcsönzők által kínált szolgáltatások nagyobb átláthatóságát, valamint azt, hogy az ezen szolgáltatások feltételeikre vonatkozó szabályok világosabbak legyenek. A hitelekre és egyéb szolgáltatásokra vonatkozó képzésen belül a legfontosabb az általános képzés, amely felfegyverzi az embereket azokkal az eszközökkel, amelyekre a hétköznapi döntéseikhez szükségük van.

- Jelentés: Anna Hedh (A6-0392/2008)

  Šarūnas Birutis (ALDE), írásban. – (LT) Az európai fogyasztók bizalma elengedhetetlen a belső piac hatékony működéséhez és növekedéséhez. A közös piac közel 500 millió fogyasztót, valamint az áruk és szolgáltatások mérhetetlen sokaságát foglalja magában.

A Bizottság 1997 óta használja a belső piaci eredménytáblát a belső piaci jogszabályok tagállami végrehajtásának nyomon követésére és kiemelésére. A fogyasztói piacok eredménytáblája meghatározza a problémás területeket, így univerzális és rugalmas eszköz lehet a társadalom, a piaci alanyok és az intézmények figyelmére érdemes hiányosságok nyomon követésére. Azonban nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a fogyasztói piacok eredménytáblája soha sem arra szolgált, hogy a belső piacot megismertesse a fogyasztóval. Biztosítanunk kell, hogy a piac a lehető legjobban működjék, és hogy a fogyasztóknak olyan szolgáltatásokat kínáljanak fel, amelyeknek ára és minősége megfelel elvárásaiknak. Ehhez nem szükséges több vagy szigorúbb jogszabályok elfogadása. Bizonyos esetekben megfelelőbb és hatékonyabb módszer lehet az információnyújtás, a képzés vagy az önszabályozás.

  Małgorzata Handzlik (PPE-DE), írásban. – (PL) Az egységes piac nemcsak az üzleti vállalkozásokat szolgálja, amelyek az akadályok folyamatos kiküszöbölésének köszönhetően virtuálisan az egész európai piacot könnyen elérhetik. Az egységes piac létrehozása a fogyasztók érdekében is történt, hogy minden tagállamban ugyanazon szabványok szerint termékeket és szolgáltatásokat élvezhessenek.

A fogyasztói piacok eredménytáblája az ellenőrzés, az elemzés és az egységes piaci problémák felismerésének eszköze fogyasztói nézőpontból. Olyan mutatókat használ, mint az ár, a panaszok, az elégedettség és a szolgáltató váltás. Azon tény ellenére, hogy az eredménytábla néhány eredménye vitathatónak tűnik – például az árak, mivel ezeket könnyű ugyan kommunikálni és összehasonlítani, de a végső árat sok változó befolyásolja, amelyeket az eredménytábla nem mindig vesz figyelembe –, a mutatók kétségkívül nagyon hasznos és megfelelő eszközök az egységes piac fogyasztói eredményeinek megítélésére.

Szeretném hangsúlyozni, hogy ez a fogyasztói piacok eredménytáblájának első változata. Ezért számíthatunk még egy további változatra, amely választ ad kétségeinkre. Fontos, hogy az eredménytábla érthetően legyen megfogalmazva, hogy a különféle felhasználók könnyen megértsék, mivel eredményei kétségkívül jelentős információ-forrást szolgáltatnak az egységes piac fogyasztói eredményeiről.

- Jelentés: Astrid Lulling (A6-0417/2008)

  Jan Andersson, Göran Färm, Anna Hedh, Inger Segelström és Åsa Westlund (PSE) , írásban. − (SV) Mi, az Európai Parlament svéd szociáldemokrata képviselői, a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló jelentés mellett szavaztunk, és különösen szeretnénk hangsúlyozni az alkoholtartalmú italok és dohánytermékek importjának irányadó szintjeire vonatkozó 48. módosítás elfogadásának fontosságát. A csökkentés (a korábbi irányadó szintek 50%-ára) egy lépés a helyes irányba, egy felelősségteljesebb politika irányába, amely komolyan veszi a közegészséget. Azonban szeretnénk hangsúlyozni, hogy ez csak az első lépés a szóban forgó terület ambiciózusabb politikája felé. Továbbá örülünk annak, hogy a 60. módosítás és a 68. módosítás elutasításra került. Ennek eredményeképpen a jövedéki adót továbbra is a célországban fogják behajtani.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) A Júniusi Lista úgy döntött, hogy a jelentés mellett szavaz, mivel az a véleményünk, hogy a jelentés elő fogja segíteni a nemzeti szintű, egészségügyi politikai erőfeszítésekre vonatkozó követelmények összekapcsolását a szabad belső piaccal. Azonban úgy döntöttünk, hogy bizonyos javaslatok ellen szavazunk azok erőteljes föderalista felhangjai miatt.

A Júniusi Lista nagyon fontosnak tartja például, hogy a svéd alkoholpolitikát a svéd parlament értékrendjével és döntéseivel összhangban lehessen gyakorolni. Ez például megkívánja, hogy a fogadó tagállamban vessenek ki jövedéki adót a távértékesítésben eladott alkoholra. Ez nem így lenne, ha a módosításokat megszavaznák. Éppen ellenkezőleg, az többek között azt jelentené, hogy a magánszemélyek által beszerzett árukra vonatkozó rendelkezéseket kiterjesztenék a távértékesítésre is, azaz a jövedéki adót abban a tagállamban kellene befizetni, amelyben az árut beszerezték. Mivel a nemzeti közegészségügyi problémák, pl. az alkoholfogyasztással és dohányzással kapcsolatos betegségek okozta költségeket nagy részben a nemzetileg kivetett adók fedezik, a távértékesítés jövedéki adójával kapcsolatos javaslat csökkentené az állami szektor lehetőségeit a közegészségügyi problémák hatékony kezelésére.

A javaslat a verseny szempontjából is felvet egy problémát, hiszen a távértékesítő ugyanazt a terméket tudja felkínálni, mint a nemzeti piac szereplői, de jelentősen olcsóbban, egyszerűen azért, mert a jövedéki adót nem ugyanabban az országban kell fizetni. A Júniusi Lista a verseny híve, de úgy véli, hogy a piaci szereplőknek egyenlő feltételek mellett kell részt venniük a versenyben.

  David Martin (PSE), írásban. − Támogatom ezt az irányelvet, amely vissza fogja szorítani az állami bevételeket csökkentő csalást és csempészést. Ez a korszerűsített és egyszerűsített irányelv csökkenteni fogja a piaci szereplők kötelezettségeit, és lehetővé teszi számukra az jövedékiadó-csalás elleni hatékonyabb küzdelmet.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) Adórendszerünk nagyon bonyolult, és részben tényleg csak a szakértők számára átlátható. Ezért üdvözlendő minden, a formaságok és az általános feltételek jobbá tételére, valamint az adócsalás elleni küzdelemre irányuló kísérlet feltéve, hogy a tagállamok adó-szuverenitása megmarad, és nem kísérlik meg kerülő utakon harmonizálni az adókulcsokat.

A világos szabályok egyaránt fontosak az adómentes üzletek és az utazók számára. Úgy tűnik, hogy ennek a kezdeményezésnek is ez a célkitűzése, ezért szavaztam a Lulling-jelentés mellett.

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Lulling asszonynak a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló jelentése mellett szavaztam. A Bizottság javaslatában szereplő rendelkezések bizonyára nem elégségesek ahhoz, hogy az EU magánszemélyeinek és cégeinek garantálják a határokon átnyúló vásárlás és eladás szabadságát anélkül, hogy felesleges, az adókkal kapcsolatos akadályokkal kellene szembesülniük.

Habár a Bizottság javaslata tartalmaz néhány fejlesztést és változtatást, ilyen pl. a 37. cikk (a tagállamok által előírható adózási jelzések nem okozhatnak kettős adóterhet), valójában a rendelkezéseket ki kellene terjeszteni a magánszemélyek által távértékesítésben beszerzett termékekre is, így teremtve meg a magánszemélyek által saját használatra beszerzett, jövedékiadó-köteles áruk valódi belső piacát.

  Lars Wohlin (PPE-DE), írásban. − (SV) Üdvözlöm azt a tényt, hogy az Európai Parlament végre megváltoztatta véleményét, és korlátozóbb álláspontra helyezkedett, ami az alkoholt illeti. A jövedéki adókra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló Lulling-jelentés mai szavazásának eredményeképpen az alkohol behozatalára vonatkozó irányadó szint 50%-kal csökkenni fog. A kikötőkben és repülőtereken igénybe vehető, adómentes vásárlás lehetőségeit is korlátozza a jelentés. A jelentés másik következménye, hogy semmi sem akadályozhatja majd meg például a svéd jövedéki adók behajtását azon áruk esetén, amelyeket az interneten keresztül más uniós országból rendelnek meg. Ebben a kérdésben az Európai Parlamentnek pusztán tanácsadói szerepköre van, de a mai eredmény akkor is fontos mérföldkő.

- Jelentés: Niels Busk (A6-0391/2008)

  John Attard-Montalto (PSE), írásban. − Az Egészségügyi Világszervezet napi minimum 400 grammos ajánlásához képest az EU-ban nagyon kevés zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk. A túlsúlyosság járványként terjed a gyermekek körében. Különösen súlyos a helyzet Máltán.

A nagyarányú zöldség- és gyümölcsfogyasztás számos betegség kockázatát csökkenti, és megelőzi a túlsúlyos állapot kialakulását.

2007-ben a gyümölcs- és zöldségpiac szervezése alapvető reformon ment keresztül a nagyobb piaci orientáció irányába. A gyümölcsök és zöldségek most már teljes mértékben integrálva vannak az egységes támogatási rendszerbe.

A túlsúly növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és bizonyos rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát. Célkitűzésünk az kell, hogy legyen, hogy a 11 évesnél idősebbek napi 600 gramm gyümölcsöt és zöldséget fogyasszanak.

A Bizottság ennek elérésére 90 millió eurót javasol elkülöníteni a közösségi költségvetésből. Ez a 6 és 10 év közötti gyermekek számára heti egy darab gyümölcsöt biztosítana évi 30 héten át.

Hogy az iskolagyümölcs-program bevezetésével minden lehetséges pozitív hatást elérjünk, a költségvetést növelni kell. Az iskolagyümölcs-programnak nemcsak a 6 és 10 év közötti gyermekeket kell megcéloznia, és napi egy adag gyümölcsöt kell biztosítania a tanulók számára.

  Richard Corbett (PSE), írásban. − Üdvözlöm az iskolagyümölcs-programról szóló jelentés elfogadását. Ez a javaslat valóban kedvező hatással lesz milliónyi európai gyerek egészségére.

Az, hogy a közös agrárpolitika költségvetéséből térítésmentes iskolagyümölcs-programot hozunk létre, az átlagos európai polgárok számára meg fogja mutatni a KAP kézzelfogható előnyeit. A programnak az EU és a tagállamok általi társfinanszírozása lehetővé fogja tenni a jelenleg is létező angliai iskolagyümölcs-program kiterjesztését, és hasonló programok létrehozását Skóciában, Walesben és Észak-Írországban.

Bár üdvözlendő lenne a Bizottság által javasolt 90 millió eurós költségvetés bővítése – ahogy azt jelentésben a Parlament is hangsúlyozza a költségvetés 500 millió euróra történő növelésére irányuló kérelmével -, a program bevezetése lehetővé teszi, hogy a gyermekek rendszeresen friss gyümölcshöz jussanak, és ennek pozitív hatásai lesznek az egészségükre, például későbbi életük során csökken a túlsúlyosság, a cukorbetegség és más súlyos betegségek kialakulásának kockázata. A programnak egyrészt közvetlen pozitív hatásai is lesznek a gyermekek egészségére nézve, másrészt pedig formálni fogja a fiatalok táplálkozásról kialakított nézeteit, így mozdítva elő egy egészségesebb Európa kialakulását, és csökkentve a közegészségügy kiadásait.

  Hanne Dahl (IND/DEM), írásban. − (DA) A Júniusi Mozgalom a jelentés egésze mellett szavazott annak ellenére, hogy elvben ellenezzük a mezőgazdasági támogatást. Fontosnak tartjuk, hogy egészségesebb táplálkozási szokások kialakítására ösztönözzük a gyermekeket. Ellenezzük azonban azt a követelményt, hogy a gyümölcs legyen közösségi eredetű, mivel ez közvetett támogatást jelent az európai mezőgazdasági termelők számára. Végezetül pedig azt szeretnénk, hogy a gyermekek biogyümölcsöt kapjanak.

  Dragoş Florin David (PPE-DE), írásban. – (RO) A program magasabb finanszírozása mellett, valamint a program keretében szétosztható termékek alaposabb meghatározása mellett szavaztam. A statisztikák szerint az EU-ban megközelítőleg 22 millió túlsúlyos gyermek van, közülük több mint 5 millió súlyosan elhízott. Ez főleg a magas zsír-, cukor- és sótartalmú termékek túlzott fogyasztása miatt van így. Ezen tények ismeretében nagyon is szükséges, hogy az EU és a tagállamok beavatkozzanak, és részt vegyenek az egészséges étkezési szokások kialakításában, különösen az idényjellegű gyümölcsök széles választékának felkínálásával. Amellett szavaztam, hogy a program számára elkülönített 90 millió eurós költségvetést növeljük 500 millió euróra, mivel a programhoz javasolt kezdeti összeg csak arra elég, hogy a 6 és 10 év közötti gyermekeknek 30 héten keresztül heti egy adag gyümölcsöt biztosítsunk.

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. − Üdvözlöm ezt a jelentést, bár úgy gondolom, hogy végeredményben a szülők felelősek a gyermekeik egészségéért, és hogy egy iskolagyümölcs-programnak olyan rugalmasnak kell lennie, hogy összeegyeztethető legyen a helyi, regionális és nemzeti feltételekkel.

A túlsúlyosság járványként terjed a gyermekek körében; becslések szerint az EU-ban 22 millió túlsúlyos gyermek él, közülük 5,1 millió súlyosan elhízottnak számít. Az EU-ban élő gyermekek nem fogyasztanak elegendő egészséges táplálékot; az egészségesebb ételeket elérhetőbbé kell tenni számukra. Remélem, hogy ez a javaslat egy kis lépés lehet a gyermekkori túlsúlyosság csökkentése felé.

  Lena Ek (ALDE), írásban. − (SV) Nem kétséges, hogy a gyermekek jobban érzik magukat, ha gyümölcsöt fogyasztanak. Az alma, a banán és a narancs megelőzi a túlsúlyosság kialakulását, és segít egészségünk megőrzésében. Ezért bizonyos szempontból érthető, hogy sokan szavaztak ma az Európai Parlamentben az EU iskolásai számára létrehozandó iskolagyümölcs-program pénzügyi támogatására irányuló javaslat mellett.

A probléma csak az, hogy nem az EU felelőssége, hogy fogyasztunk-e a gyümölcsöt. Mindenekelőtt a szülők feladata, hogy megfelelő étkezési szokásokra neveljék a gyerekeiket. Másodsorban az önkormányzatok, harmadsorban pedig az állam felelőssége. Föderalistaként azt szeretném, ha a döntéseket a polgárokhoz lehető legközelebb hoznák meg. Valójában az EU is ezt akarja. Az EK-szerződés 5. cikke alapján, amennyiben egy döntést helyénvalóbb lenne alsóbb szinten meghozni, akkor azt alsóbb szinten is kell meghozni. Ezért a Parlamentnek a gyümölcs-költségvetés 90 millió euróról 500 millió euróra történő emelésére irányuló javaslata ellen szavaztam.

Az EU-ban a kibocsátások csökkentésén és a mobilitás növelésén kell dolgoznunk, valamint a bűnözés ellen kell küzdenünk. Hogy a gyerekek több gyümölcsöt és kevesebb édességet egyenek, és többet sportoljanak – ezeket a témákat sokkal megfelelőbben tudják kezelni az iskolák, a szülők és a helyi politikusok.

  Edite Estrela (PSE), írásban. – (PT) Az iskolagyümölcs-program létrehozására irányuló javaslatról szóló Busk-jelentés mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy ezen termékek gyermekek számára történő térítésmentes kiosztásának közösségi támogatása szükséges ahhoz, hogy az Európai Unióban ösztönözzük az egészséges étkezési szokásokat, és ennek eredményeképpen javítsuk az európaiak egészségi állapotát.

A túlsúlyosság és az elhízás egyre nagyobb mértékű terjedése az európai lakosság, főleg a gyermekek körében a rossz étkezési szokások és az ülő életforma eredménye. Ezért sürgősen hatékony intézkedéseket kell bevezetnünk a járványként terjedő túlsúlyosság elleni küzdelemre, nem utolsósorban oly módon, hogy ösztönözzük az egészséges étkezési szokásokat a korai életszakaszban. A családokkal együttműködve az iskolának alapvető szerepe lehet abban, hogy a gyerekeket egészségesebb étkezésre nevelje.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Támogatjuk ezt a jelentést, amelyben számos javaslattal közre is működtünk. Az Európai Bizottság részéről tanúsított ellenállás ellenére a jelentés támogatja a friss gyümölcsök napi és díjmentes szétosztását az iskolákban a gyermekek, különösen a hátrányosabb helyzetű gyermekek egészségének és életminőségének javítása érdekében.

Azért támogatjuk a programot, mert tudatában vagyunk annak, hogy a fiatalokat ösztönözni kell arra, hogy jobban értékeljék a gyümölcsöket és zöldségeket, és hogy ennek nagyon pozitív hatása lesz a közegészségre és a gyermekszegénység elleni harcra. Ahhoz azonban , hogy a program hatékony lehessen, a gyermekek szélesebb rétegére kell kiterjeszteni, azaz a jövőben ki kell terjeszteni más korcsoportokra és a társadalom hátrányos helyzetű csoportjaira is. Ennek a programnak magában kell foglalnia a közösségi preferenciát, azaz a nemzeti és helyi termelés preferenciáját, és a programnak közösségi finanszírozásúnak kell lennie a nagyobb társadalmi kohézió biztosítása érdekében.

Ez a program jó példaként szolgálhat az országok közötti igazi szolidaritás politikájára. Reméljük, hogy ez a javaslat nem fogja újabb propaganda-kampányként végezni, hanem a Tanács megállapodásra tud majd jutni a szükséges alap rendelkezésre bocsátásáról, hogy a programot valamennyi tagállamban hatékonyan végre lehessen hajtani.

  Glyn Ford (PSE), írásban. − Támogatom a Mezőgazdasági Bizottság javaslatát az iskolagyümölcs-program létrehozására, de brit munkáspárti képviselőtársaimmal együtt a magasabb költségvetés biztosítása érdekében a nemzeti társfinanszírozást támogatjuk. Támogatom a helyi és regionális termékekre, illetve a biotermékekre való hivatkozást is, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a legelőnyösebb ajánlat és a változatosság tényezőit sem. Ami Délnyugat-Angliát illeti, üdvözölném a sokféle kitűnő helyi alma és körte cseréjét ciprusi és a Kanári-szigetekről származó banánra.

  Neena Gill (PSE), írásban. − Nagyon örülök, hogy gyermekeink egészségét európai szinten vitatjuk meg.

Európában egyre nagyobb problémát jelent a gyermekkori túlsúlyosság, és még inkább igaz ez az Egyesült Királyságra, ahol a lakosság csaknem 25%-a, valamint a gyermekek 10%-a túlsúlyos. Ez a téma komoly gondot jelent sok választópolgárom számára, ezért üdvözlöm ezt a kezdeményezést.

Ha a gyermekkorban kialakítjuk a helyes étkezési szokásokat, azzal megelőzhetjük a felnőttkori túlsúlyosságot. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás pedig bizonyítottan csökkenti a túlsúlyosság és a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának arányát.

Az Egyesült Királyságban a félkész ételek és készételek jelentette vonzerő rossz étkezési szokások kialakulásához vezet, ami a közegészségügynek évi 6 milliárd angol fontba kerül. Tehát világos, hogy a kezdeményezést gazdasági szempontból is ésszerű támogatni.

Ezért a jelentés mellett szavaztam, és remélem, hogy a tagállamok megfelelően fogják felhasználni az alapokat annak leküzdésére, ami valódi problémát jelent gyermekeink számára.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) A Bizottság már eleve is rossz ötletét tovább rontották az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága által előterjesztett módosítások, különösen az, hogy a Mezőgazdasági Bizottság az adófizetők költségére a kiadások felső határát 90 millió euróról 500 millió euróra akarja növelni. A Mezőgazdasági Bizottság hangsúlyozza, hogy ez csak a közösségi eredetű gyümölcsökre vonatkozik. A máshonnan származó gyümölcsök egyáltalán nem fontosak.

Teljesen nevetséges a Mezőgazdasági Bizottság atyáskodó stílusú javaslata, mely szerint idényjellegű gyümölcsöt kellene kiosztani, a gyümölcsök változatos választékát részesítve előnyben, hogy ‘lehetővé váljon a gyermekek számára különböző ízek felfedezése’.

Az Európai Parlament már megint beleavatkozik az oktatáspolitikába. A tagállamok ‘ezeket az intézkedéseket oktató jelleggel szerepeltethetik az egészséggel és táplálkozással kapcsolatos iskolai tanítási csomagokban’.

Az Európai Parlament többségének torz elképzelései vannak a közös agrárpolitikáról. Úgy tűnik, hogy az EP képviselői szerint az adófizetőknek pénzzel teli bőségszaruik vannak, amelyeket az agrárpolitika és a vidékfejlesztés finanszírozására tudnak szánni. Hála az égnek, hogy az Európai Parlamentnek ezeken a területeken nincsen együttdöntési joga – és ennek így is kell maradnia.

  Małgorzata Handzlik (PPE-DE), írásban. − (PL) Nagyon örülök, hogy ma elfogadtuk az iskolagyümölcs-programot. A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság által elfogadott, a táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi problémákról szóló véleményben azt írtam, hogy különös figyelmet kell szentelni a gyermekkori és fiatalkori túlsúlyosság problémájának, hiszen a túlsúlyosság növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és bizonyos daganatok kialakulásának kockázatát.

Az iskolagyümölcs-program célja a helyes gyümölcs- és zöldségfogyasztási szokások kialakítása, valamint az iskolás gyermekek oktatása az egészséges étkezésről. Az étkezési szokások gyermekkorban alakulnak ki, és bizonyított, hogy azok a gyermekek, akik megtanulják, hogy sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasszanak, felnőttként is követik ezt a szokásukat.

Az iskolagyümölcs-program minden bizonnyal hozzá fog járulni ahhoz, hogy a legfiatalabbak több zöldséget és gyümölcsöt fogyasszanak, és így minden bizonnyal jelentős mértékben hozzá fog járulni ahhoz is, hogy az európai gyermekek és fiatalok körében megelőzzük a túlsúlyossági hullámot. A program hatása még nagyobb lesz, ha az iskolai gyümölcsfogyasztás nem csupán szimbolikus. Ezért örömmel szavazok a program céljára elkülönített költségvetés jelentős (négyszeresére történő) emelése mellett.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − A Busk-jelentés mellett szavaztam, és teljes szívemből támogatom ezt a kezdeményezést, amely gyümölccsel látja el az európai iskolásokat. Hazám, Skócia egészségügyi mutatói a legrosszabbak közé tartoznak Európában, és a kormány aktív politikát folytat a gyermekek egészségének javítására azt remélve, hogy ez későbbi életük során is pozitív hatással lesz az egészségi állapotukra. Ez az uniós kezdeményezés jól kiegészíti a skót kormány munkáját, ezért üdvözlendő.

  Mieczysław Edmund Janowski (UEN), írásban. – (PL) Véleményem szerint az iskolagyümölcs-program nem pusztán szimbolikus jelentőségű – ‘íme, az Európai Unió ad valamit a gyerekeknek’ –, hiszen ez a kezdeményezés elősegíti a helyes étkezési szokások kialakulását. Szerintem a programba a középiskolás diákokat is be kellene vonni. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezzel segítenénk a szegényebb családokat, amelyek gyakran nem tudnak gyümölcsöt biztosítani gyermekeik számára. A program természetesen új lehetőséget jelent a mezőgazdasági termelők és gyümölcstermesztők számára is. A gyümölcsöket és zöldségeket, illetve az én hazámban különösen az almát, elég könnyű kiosztani. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a gyümölcsnek jó minőségűnek, tisztának és frissnek kell lennie. Az iskolákat is fel kell készítenünk a program bevezetésére. Ha reálisan nézzük, a programot a 2009/2010-es tanév elejénél nem lehet hamarabb bevezetni.

Ami a költségeket illeti, azok nem csillagászatiak: a Bizottság javaslata 90 millió euróban állapítja meg a költségeket, de esetleg magasabbak is lehetnek. Igaz, magasabbak is lehetnek a költségek, de ne felejtsük el, hogy milyen sokba kerül a túlsúlyossággal és elhízással kapcsolatos betegségek kezelése. Ne legyen ez a program egyszeri, kivételes kezdeményezés, melyet csak a látszat kedvéért vezetünk be! Vonjuk be a programba az oktatásért felelős nemzeti, regionális és helyi hatóságokat is! A gyümölcsök vagy zöldségek kiválasztásában őrizzük meg az ésszerű rugalmasságot, és tartsuk szem előtt, hogy a cél gyermekeink egészségének lehető legoptimálisabb védelme.

  Tunne Kelam (PPE-DE), írásban. − Úgy döntöttem, hogy Niels Busk jelentése ellen szavazok, de szeretném kijelenteni, hogy teljes mértékben támogatom a szóban forgó témát – hogy az európai iskolásoknak biztosítsunk több gyümölcsöt. A fiatalok körében egyre terjedő túlsúlyosság fenyegető problémát jelent.

Elsősorban azonban a szubszidiaritás elvét támogatom. Szilárd meggyőződésem, hogy a tagállamokra és kormányaikra kell bíznunk, hogy gondját viseljék az ifjú generációnak. Az EU-nak nem az a feladata, hogy olyan konkrét problémákkal foglalkozzon, mint például ez a jelenlegi. A szóban forgó kezdeményezés kétségkívül jó szándékú. De ha uniós szabályozásokkal akarunk ilyen problémákat megoldani, az azt jelenti, hogy nem vesszük figyelembe az ügyben illetékesek szerepét és felelősségét. Ebben a kérdésben ugyanis a szülők, az iskolák, az önkormányzatok és a kormányok illetékesek. Biztos vagyok benne, hogy ők is elhivatottan foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy növelni kellene az iskolákban a gyümölcsfogyasztást.

  David Martin (PSE), írásban. − Támogatom ezt a programot, amely pénzügyi keretet különít el annak érdekében, hogy az iskolás gyermekek térítésmentesen gyümölcsöt és zöldséget kaphassanak. Ennek csak pozitív eredményei lehetnek, közelebb fog vinni a ‘napi öt’ ajánláshoz, így segíteni fogja a gyermekkori túlsúlyosság visszaszorítását. Ezért szavaztam mellette.

  Erik Meijer (GUE/NGL), írásban. − (NL) A 2009-es költségvetés szavazásához fűzött, 2008. október 23-i szavazatindoklásomban felhívtam a figyelmet arra, milyen szerepet vállalhat az EU az iskolás gyermekek gyümölcsfogyasztásának támogatásában. Az iskolagyümölcs-programmal megelőzhetjük, hogy a gyermekek még elhízottabbá és egészségtelenebbé váljanak. A kérdés az, hogy ezzel miért az EU foglalkozzon az oktatásért felelős önkormányzatok helyett. A támogatásokat jelenleg az EU-alapból fizetik ki a tagállamoknak, amelyeknek ehhez egy további összeget hozzá kell tenniük, a program végrehajtásáért pedig az önkormányzatok felelősek. Ez a munkamódszer sok felesleges adminisztrációt és időigényes bürokráciát eredményez.

A jelenlegi költségvetés vitája során az összeg a duplájára, azaz 182 millió euróra nőtt, a jövőben pedig a Busk-jelentésnek köszönhetően 500 millió euróra fog nőni. A jelenlegi programot támogató holland agrárminiszter azt nyilatkozta a sajtóban, hogy szerinte ennek a jelentős emelésnek nem lesz semmi eredménye, és hogy ő ki fog állni ellene. Mivel nem a Parlament, hanem a Tanács dönt a kérdésben, a költségvetés emelése várhatóan nem fog megvalósulni. Időközben a közvélemény már úgy gondol az iskolagyümölcsre, mint az EU egyik célt tévesztett prioritására.

  Dumitru Oprea (PPE-DE), írásban. – (RO) Busk úr jelentése mellett szavaztam, amely az egészségügyi szervezeteknek a modern ember helytelen táplálkozásából adódó betegségekről szóló következtetéseire épül. A gyümölcs fogyasztása vitamintartalmának köszönhetően segíthet ezen betegségek megelőzésében és/vagy gyógyításában.

Meg kell tanítanunk gyermekeinknek, hogy mit és hogyan egyenek, ezért úgy gondolom, hogy a programnak az étrendre vonatkozó oktatást is magában kell foglalnia, annál is inkább, mivel az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint a 11 év alatti gyermekeknek naponta minimum 400 gramm zöldséget és gyümölcsöt kellene enniük. Másrészt növekszik azon gyermekek száma, akik egészségtelenül, képtelen és nem megfelelő módon táplálkoznak, és ez nemcsak az iskola és a család hibája, hanem a miénk is, az egész társadalomé. Az ilyen táplálkozási szokásokkal sürgősen szakítani kell.

A szokások kialakulásáért az iskola is felelős, így az iskola jó terep arra, hogy ismét elterjesszük a gyümölcsfogyasztást. Ezért teljes mértékben támogatom az iskolagyümölcs-programot. Ennek a programnak a fő prioritások listáján kell szerepelnie a döntéshozási tényezők tekintetében, hogy minél hamarabb meg lehessen valósítani.

  Neil Parish (PPE-DE), írásban. − Az EP konzervatív képviselői tartózkodtak az iskolagyümölcs-programnak az egész EU-ban történő létrehozására irányuló tanácsi javaslatról szóló jelentés szavazásán. Bár nagy örömmel fogadnánk egy olyan programot, amely előmozdítja az Egyesült Királyság és az EU fiataljai körében az egészséges étkezési szokások kialakulását, fenntartásaink vannak a jelentésben javasolt költségvetéssel szemben, mivel az jelentős mértékben nagyobb, mint a Bizottság által javasolt 90 millió euró. A szavazás eredményétől függően a Parlament minimum 360 millió eurós, maximum 500 millió eurós költségvetés elkülönítésére fog felkérni. Véleményünk szerint ésszerűbb egy alacsonyabb költségvetésű programmal kezdeni, majd később a tapasztalatok fényében felülvizsgálni a költségvetést – ahogy a Bizottság hatásvizsgálatában szerepel.

  Zita Pleštinská (PPE-DE), írásban. – (SK) Az EU zöldség- és gyümölcspiacát jelenleg a kereslet szabályozza. Az iskolagyümölcs-program bevezetése elő fogja mozdítani a zöldség- és gyümölcsfogyasztást az EU-ban, növelni fogja a keresletet, ami nemcsak a közegészségügy, hanem az európai zöldség- és gyümölcstermesztők számára is hasznos lesz.

Ha sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, az sok betegség kockázatát csökkenti, és megelőzi a túlsúly és a gyermekkori elhízás kialakulását. A gyümölcsfogyasztást előmozdító iskolagyümölcs-program bevezetésének legfontosabb oka tehát egészségügyi jellegű. Mivel az étkezési szokások kisgyermekkorban alakulnak ki, véleményem szerint nem elég az iskolákban elkezdeni a programot, hanem inkább az óvodákban kellene.

Azonban a Bizottság által javasolt, a közösségi költségvetésből elkülönítendő 90 millió euró csak heti egy darab gyümölcshöz juttatja a gyerekeket, ami sem az étkezési szokások megváltoztatásához, sem a közegészség befolyásolásához nem elegendő.

Úgy gondolom, hogy a program reális költségvetése 500 millió euró, ahogy az EP is javasolta. Ez az összeg napi egy adag gyümölcsöt jelentene tanulónként, ugyanakkor lehetővé tenné, hogy a program ne csak a 6 és 10 év közötti iskolásokat foglalja magában, hanem az ennél fiatalabb óvodásokat is.

Szilárd meggyőződésem, hogy az iskolai gyümölcsfogyasztást az egész EU területén támogató iskolagyümölcs-programra költött pénz megtakarításokat fog eredményezni a tagállamok közegészségügyi kiadásaiban, ezért Niels Busk jelentése mellett szavaztam.

  Luís Queiró (PPE-DE), írásban. – (PT) A jelentésben javasolt program előnyei világosak. Ha előmozdítjuk (vagy bizonyos esetekben egyszerűen lehetővé tesszük), hogy a társadalom legfiatalabb tagjai idényjellegű gyümölcsöket fogyasszanak, annak igen áldásos hatásai lesznek, mind közvetlenül, hiszen elősegíti a változatos étrendet, mind a jövőre nézve, hiszen elősegíti az egészséges étkezési szokások kialakulását. Azonban két dolgot ki kell emelni.

A garanciamechanizmusok megsokszorozása annak biztosítására, hogy a szétosztott gyümölcs Európában termesztett gyümölcs legyen, azt az érzést kelti, hogy a program motivációja nemcsak a fiatalok étrendjének megváltoztatása, hanem elsősorban az európai mezőgazdaság támogatása. Ezenkívül a jelen téma és a közös agrárpolitika közötti összefüggés világos bár, mint már említettük, azonban kétséges, hogy az ügyet közösségi szinten kellene tárgyalni. Nyilvánvaló, hogy a tagállamoknak döntési szabadságot kell adni abban, hogy almát vagy Rocha körtét akarnak-e szétosztani. Azonban kétségeink vannak a tekintetben, hogy szükség van-e ezen a területen közösségi program létrehozására.

  Frédérique Ries (ALDE), írásban. – (FR) 2007. február 1-jén, amikor az egészséges táplálkozás és a testmozgás támogatásáról szóló jelentésem elfogadásra került, az Európai Parlament számos erőteljes üzenetet közvetített, többek között egyrészt azt, hogy az oktatásnak alapvető szerepe van a táplálkozás és egészség területén a túlsúlyosság és a súlyos elhízottság – amely több mint 5 millió gyermeket érint – megelőzésében, másrészt pedig felkérte a Bizottságot és a Tanácsot a szükséges intézkedések megtételére az egészséges étkezési szokások előmozdítása érdekében a KAP (közös agrárpolitika) 2008-as és 2013-as felülvizsgálata keretében.

Úgy tűnik, hogy a Bizottság meghallotta ezt az üzenetet, hiszen a európai iskolagyümölcs-program célja, hogy a 6 és 10 év között gyermekek között gyümölcsöt osszanak ki az iskolákban a 2009/2010-es tanévtől kezdve. Most már a 27 tagállamon múlik, hogyan hajtják végre a programot. Nyilvánvaló, hogy sok időre, pénzre és munkaerőre lesz szükség, valamint sok iskolában a menzák menüjét is meg kell változtatni ahhoz, hogy az Egészségügyi Világszervezet ajánlotta napi ötszöri zöldség- és gyümölcsfogyasztás (400 gramm) ne csak egy reklámszlogen legyen, amely apró betűvel szerepel a televízió képernyőjén.

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Busk úrnak az iskolai gyümölcsfogyasztás támogatásáról szóló jelentése mellett szavaztam. Egyértelmű, hogy az Európai Unióban a gyermekek túl kevés zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, részben az iskolai menzák helytelen étrendje miatt. Pedig a zöldség- és gyümölcs fokozott fogyasztása csökkentené a súlyos betegségek kialakulásának kockázatát, és megelőzné, hogy a gyermekek túlsúlyossá vagy súlyosan elhízottá váljanak. Ráadásul a gyermekkori zöldségfogyasztás olyan jó szokás, amely az egész életen át megmarad.

Abban is egyetértek az előadóval, hogy a Bizottság által a programra elkülönített források egyáltalán nem megfelelőek. Hiszen a javasolt támogatás csak heti egy adag gyümölcs szétosztását teszi lehetővé. Azt is el kell mondanom, hogy őszintén szólva örülök annak a ténynek, hogy a Bizottság minden esetben megszívleli a program minőségi javítására tett számos kísérletet.

  Olle Schmidt (ALDE), írásban. − (SV) Svédországban általában azt mondjuk gyerekeinknek, hogy a gyümölcs a természet adta édesség. Magam is nagyon szeretem a gyümölcsöt, és úgy gondolom, hogy jó dolog, ha az európai gyerekek elegendő mennyiséget esznek ebből az egészséges táplálékból. Ennyiben osztom az előadó nézeteit. Azonban a szülők és esetleg az oktatást szervező önkormányzatok felelősek azért, hogy az iskolás gyermekek elegendő mennyiségű almát és banánt egyenek. Az Európai Uniónak nem kellene a nemzetek feletti gyümölcsrendőrség szerepét játszania. Ehelyett összpontosítsuk energiáinkat és forrásainkat sürgősebb feladatokra!

  Brian Simpson (PSE), írásban. − Teljes mértékben támogatom a Bizottságnak az iskolai térítésmentes gyümölcsfogyasztás támogatására irányuló javaslatait a gyermekkori túlsúlyosság megelőzésére irányuló stratégia részeként. Nemcsak hogy teljes mértékben támogatom, hogy uniós pénzt használjunk fel egy minden tagállamban jelen lévő, a prioritások közé tartozó, közegészségügyi probléma kezelésére, de a javaslatokhoz kapcsolódó erőteljes társadalmi tényezőt is támogatom, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok a hátrányosabb helyzetű gyermekeket támogassák, akik általában kevesebb zöldséget és gyümölcsöt esznek, és jobban ki vannak szolgáltatva a túlsúlyosság veszélyének. Ráadásul ez az első alkalom, hogy a KAP-forrásokat egy közegészségügyi probléma kezelésére használjuk fel, és ez azt jelzi, hogy változás van folyamatban a KAP céljaival kapcsolatos gondolkodásban.

Örülök, hogy a Parlament erőteljes üzenetet közvetített a Bizottságnak és a Tanácsnak azáltal, hogy egy megemelt költségvetést támogat, amely lehetővé teszi, hogy több gyermek élvezhesse a program előnyeit. Azonban nem értek egyet a Parlament azon álláspontjával, amely kiköti, hogy a zöldségnek és gyümölcsnek közösségi eredetűnek kell lennie. Nem szabad szem elől tévesztenünk azt a tényt, hogy ez a program arról szól, hogy számos különböző zöldséget és gyümölcsöt juttatunk el az iskolás gyerekekhez a túlsúlyosság elleni küzdelem jegyében.

(Szavazat indoklása rövidítve a 163(1). cikknek megfelelően).

  Bart Staes (Verts/ALE), írásban. − (NL) Az elhízás elleni harcot gyermekkorban kell elkezdeni. Ha friss gyümölcsöt juttatunk az iskolákba, az nagy mértékben előmozdíthatja az egészséges táplálkozást. Ezért teljes mértékben üdvözöljük ezt a programot, amelynek keretében minden 3 és 10 év közötti gyermek minimum egy darab gyümölcsöt kap.

Becslések szerint az EU-ban 22 millió túlsúlyos gyermek él, közülük 5,1 millió súlyosan elhízottnak számít. Ez nemcsak számos egészségügyi problémához vezet, hanem jelentős kiadást jelent a tagállamok közegészségügye számára. Ha a Bizottság támogatja a Parlament azon javaslatát, hogy a költségvetést 90 millió euróról 500 millió euróra kellene növelni, akkor minden gyermek kiskorától fogva megtanulhatja a helyes étkezési szokásokat. Így nagyobb esélyük van arra, hogy később is megőrizzék ezeket a szokásokat, és ennek eredményeképpen megelőzzék a túlsúlyosságot.

A jelentésben a szétosztandó gyümölcs összetételéről is szó esik. A tagállamoknak előnyben kellene részesíteniük a helyben termelt és idényjellegű gyümölcsöket. A jelentés a gyermekeknek nyújtandó egészségügyi és táplálkozási tanácsadásra hív fel, valamint a biogazdaságok jellemzőiről történő tájékoztatásra is. Elégedett vagyok a jelentés tartalmával, ezért mellette szavaztam.

  Catherine Stihler (PSE), írásban. − Támogatom azt az elvet, hogy próbáljuk meg az iskolákban a gyermekek számára elérhetőbbé tenni a gyümölcsfogyasztást. Az iskolai gyümölcs- és zöldségfogyasztást támogató, sikeres, skót projekt rekordszámokat ért el, ami az egészségesebben táplálkozó gyerekeket illeti. A programokkal azokat céloztuk meg, akiknek erre a leginkább szükségük van, és reméljük, hogy elsőként ez a program is a legszegényebb és legsérülékenyebb gyermekekhez fog elérni.

- Jelentés: Pervenche Berès, Werner Langen (A6-0420/2008)

  Jan Andersson, Göran Färm, Inger Segelström és Åsa Westlund (PSE), írásban. − (SV) Mi, az Európai Parlament svéd szociáldemokrata képviselői, egyetértünk az euroövezeti helyzet elemzésével. Nagyra értékeljük a tényt, hogy a jelentés hangsúlyozza az együttműködés társadalmi aspektusait és a növekedés jelentette problémákat. Ugyanakkor azonban nem támogatjuk a jelentés 40. bekezdését, amely szerint a maastrichti kritériumokat teljesítő, Szerződésben foglalt derogációval nem rendelkező, euroövezeten kívüli tagállamoknak a lehető leghamarabb át kellene venniük a közös valutát.

Véleményünk szerint kívül esik a Parlament hatáskörén, hogy ebben a témában állást foglaljon. Tiszteletben tartjuk a svéd polgárok által népszavazáson meghozott döntést, és szeretnénk hangsúlyozni, hogy ezzel a kérdéssel az adott tagállamnak kell foglalkoznia.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Mindannyian a jelentés ellen szavaztunk. A jelentés bálványozza a Stabilitási Paktumot, nem veszi észre a jelenlegi, súlyos gazdasági és társadalmi helyzet következményeit, figyelmen kívül hagyja a fokozódó társadalmi és regionális egyenlőtlenségeket, valamint elfeledkezik a munkanélküliség és a szegénység fokozódásáról.

Elfogadhatatlan, hogy a jelentés kitart az Európai Központi Bank rosszul értelmezett függetlensége mellett ahelyett, hogy megvédené demokratikus elszámoltathatóságát és célkitűzéseinek módosítását, és így figyelembe venné azt a szükségletet, hogy a termelésre, a méltányos foglalkoztatás megteremtésére, valamint az emberek – különösen a munkavállalók és a nyugdíjasok - vásárlóerejének növelésére kellene koncentrálni.

A képviselőcsoportunk által előterjesztett javaslatokat sajnálatos módon elutasították, különösképpen azokat, amelyek a fiskális politikákat és a versenypolitikákat bírálják, és felhívják a figyelmet az egyre bizonytalanabbá váló foglalkoztatási helyzetre, az alacsony fizetésekre, valamint a dereguláció és a liberalizáció következményeire.

Sajnálatos módon elutasították a Stabilitási Paktum visszavonására és egy új, szolidaritási, fejlesztési és társadalmi fejlődési stratégiával való helyettesítésére irányuló javaslatunkat.

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) A legkevesebb, amit elmondhatunk, hogy az előadó ‘általános pozitív’ értékelése a gazdasági és monetáris unió tíz évéről nem tűnik teljesen objektívnek. Nem meglepő, hogy azt a kevés problémát, amelyeket felismer, úgy értelmezi, hogy azok a tagállamok hibájából és az európai integráció hiányából fakadnak.

Az igazság az, hogy az euró bevezetése automatikusan a kurrens közszükségleti cikkek árrobbanásához és a munkavállalók vásárlóerejének csökkenéséhez vezetett. Az igazság az, hogy a Stabilitási Paktum költségvetési és társadalmi malthusianizmus. Az igazság az, hogy az átváltási árfolyam politikájának hiánya és az euró túlértékelése aláaknázta az euroövezet nemzetközi versenyképességét. Az igazság az, hogy egy egységes monetáris politika és egy egységes irányadó kamatláb 11 vagy 15, nagyon különböző szerkezetű és nagyon különböző fejlettségi szinten lévő gazdaság számára semmiképpen nem felelhet meg minden egyes gazdaság egyedi igényeinek, sem a gazdaságok összességének igényeinek.

Az euró nem hozta meg a várt jólétet az euroövezet országainak, amelyeknek többsége most recessziót él meg. Ez azért van, mert az euró koncepcióját és működését tekintve nem gazdasági eszköz. Mindenekelőtt erőteljes politikai eszköz, amely lerombolja a nemzetek függetlenségét.

  David Martin (PSE), írásban. − Támogatom ezt a jelentést, amely jobb gazdasági koordinációra hív fel az elhúzódó, mély pangás megelőzése érdekében. Ez az iránymutatás javíthatja a pénzügyi válság felügyeletét, valamint értékes támogatást nyújthat a gazdaságnak.

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Berès asszony és Langen úr jelentése mellett szavaztam, amely a gazdasági és monetáris unió egy évtizedét vizsgálja meg. Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy az Európai Parlament, az egyetlen olyan európai szerv, amelyet az emberek közvetlenül választanak, nagyon fontos szerepet játszott a gazdasági és monetáris unió első évtizede során. A Parlament társjogalkotóként működik a belső piac, különösen a pénzügyi szolgáltatások területén; a Gazdasági és Monetáris Bizottság révén párbeszédet folytat a gazdaságpolitikák összehangolásáról; domináns szerepet játszik a monetáris politikában az EKB Végrehajtó Tanácsának tagjai kinevezése révén. És ez csak néhány a Parlamentnek az elmúlt évek során kifejtett, elsődleges tevékenységei közül. Végezetül szeretnék gratulálni képviselőtársaimnak a jelentéshez, különösen ahhoz, hogy hangsúlyozzák az euroövezet kibővítését, mint az EU új gazdasági jövőjének ugródeszkáját.

  Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban. – (PL) A ‘10 éves GMU-ról: a gazdasági és monetáris unió első tíz évéről és jövőbeli kihívásairól’ szóló jelentés a plenáris ülésen bemutatott legfontosabb jelentések közé tartozik. A jelentés a pénzügyi nehézségek idején új keretet ad a gazdaságról folytatott vitának. A jelentés részletes elemzést ad, így a gazdasági és monetáris unió pozitív és negatív aspektusait egyaránt láthatjuk. Érdekes következtetéseket tartalmaz a közös valutáról, az euróról.

Nem kétséges, hogy az euró bevezetése az EU pénzügyi sikertörténete. El kell ismerni, hogy többször is sikeresen ellenállt a piaci volatilitásnak. A közös pénz azonban nem egyenlő mértékben befolyásolja a különböző régiókat. Az egyes tagállamok fejlődésének mértéke közötti különbségek egyre hangsúlyosabbá válnak. Ma, a pénzügyi válság idején, a gazdaságpolitikai koordináció szükségszerűvé vált. A Stabilitás és Növekedési Paktum rendelkezéseihez is tartanunk kell magunkat.

Az Európai Központi Bank függetlenségének támogatása kiemelkedően fontos. Hatáskörét monetáris kérdésekre kell korlátozni, azaz az árstabilitás fenntartására és a kamatlábak megállapítására, amely az EKB kizárólagos joga.

Ezen okokból támogatom a jelentés elfogadását.

- Jelentés: Edit Bauer (A6-0389/2008)

  Richard James Ashworth (PPE-DE), írásban. − A konzervatív párt nemrég adta ki a "Méltányos díjazást a nőknek: hatpontos terv a nemek közötti bérszakadék áthidalására" című kiadványát. A konzervatív párt szeretne segíteni abban, hogy egyszer és mindenkorra megszűnjön a bérszakadék.

Ez a diszkriminatívnak ítélt munkáltatók számára kötelező fizetésellenőrzést jelentene, valamint olyan új intézkedéseket, amelyek segítenek a nőknek munkahelyet találni és előrelépni a karrierjükben, ezenkívül a rugalmas munkaidő jogának kiterjesztését a 18 év alatti gyermekek szüleire.

Egy méltányos társadalomban az egyenlő bánásmód elengedhetetlen, de a nemzeti kormányok és parlamentek általában megfelelőbb helyzetben vannak ahhoz, hogy a saját társadalmuk és gazdaságuk számára leghatékonyabb módon lépjenek fel. Az Európai Parlament ajánlása túlzottan előíró uniós szinten.

A Bauer-jelentést nem tudjuk támogatni, mivel az egyenlő díjazásról szóló, új jogalkotási javaslatra irányuló kérelem az EK-Szerződés 141(3). cikkre hivatkozik, amely a konzervatív párt azon ígéretére alapul, hogy figyelmen kívül hagyja a társadalmi kérdésekről szóló fejezetet.

  Charlotte Cederschiöld, Christofer Fjellner, Gunnar Hökmark és Anna Ibrisagic (PPE-DE), írásban. − (SV) A nemek közötti bérszakadék jelentős probléma, és mind a munkavállalóknak, mind a szociális partnereknek kiemelt felelősségük van abban, hogy ez a probléma megvitatásra kerüljön. A megkülönböztetésnek e fajtája sérti a Szerződés alaprendelkezéseit, és azon munkáltatókat, akik ezen a területen nem vállalnak felelősséget, bíróság elé kellene állítani.

Mindamellett ellentétes a svéd munkaerőpiaccal és a pártok felelősségével kapcsolatos alapvető nézeteinkkel, hogy új jogi eszközöket hozzunk létre a bérek uniós szintű, közvetlen alakítására, vagy, hogy az állami bérpolitika eszközeivel tegyük meg ezt. A bérek alakítása nem tartozik az EU hatáskörébe, és ennek így is kell maradnia.

Mivel meghallgatást nyert az a kérelmünk, hogy távolítsuk el az uniós szintű bérképzés jogi eszközeire történő hivatkozásokat, ezért úgy döntöttünk, hogy a jelentés egésze mellett szavazunk. Sajnálatos módon a jelentés még mindig számos nem kívánatos részletet tartalmaz, például az ‘egyenlő fizetések napjára’ irányuló javaslatot. A Parlamentnek az a megrögzött szokása, hogy különböző jelenségeknek napokat, heteket vagy éveket akar kijelölni, nem más, mint olyan propagandapolitika, amely nem tesz különbséget a különböző ügyek között. Éppen ellenkezőleg: elcsépelt és hétköznapi módon szemléli az adott ügyet.

  Carlos Coelho (PPE-DE), írásban. – (PT) A nemek közötti bérszakadék egész Európában problémát jelent. Nyilvánvaló, hogy az 1975 óta hatályos és 2006-ban módosított, a férfiak és nők egyenlő díjazásáról szóló közösségi jogszabály nem hatékony.

Támogatjuk, hogy az előadó kéri a Bizottságot, hogy 2009. december 31-ig nyújtson be jogalkotási javaslatot a jelentés ajánlásai alapján. Gratulálunk az előadónak, amiért ilyen felelősségteljesen és komolyan mutatta be az ajánlásokat, amelyek a központi kérdésre összpontosítanak - nem úgy, mint a szocialisták által előterjesztett módosítások némelyike, amelyek nem segítenek a probléma megoldásában, mivel a politikai folklór olyan elemeit tartalmazzák, amelyek megvalósíthatatlanok, mivel a tagállamok hatáskörén kívül esnek.

Portugáliában 2005 és 2006 között, a jelenlegi kormány irányítása alatt a nemek közötti bérszakadék 8,9%-kal nőtt, holott az egyéb körülmények nem változtak. 2007-ben a nők munkanélküli ellátása 21,1%-kal kevesebb volt, mint a férfiaké. A nőknek fizetett összegek – a megnövekedett támogatásokat is hozzáadva – a szegénységi küszöb alatt vannak, és 2006 és 2007 között csökkentek.

A portugál szociáldemokrata képviselők támogatják ezt a jelentést. A szocialista folklór ellenére nem keverjük össze a lényegest a mellékessel, és nem fogjuk hagyni, hogy a mellékes megakadályozza a lényegeset, ami nem más, mint ezen elfogadhatatlan, diszkriminatív helyzet megváltoztatása.

  Brian Crowley (UEN), írásban. − Az egyenlő munkáért egyenlő fizetést elve segít megszüntetni a nők munkahelyi megkülönböztetését. De ennél tovább kell mennünk a nők jogainak védelmében. A jelentés célja nemcsak az, hogy növelje a női munka értékét, hanem az is, hogy emelje a közszolgáltatások színvonalát.

Több mint 30 évvel az egyenlő díjazásról szóló jogszabály bevezetése után az EU-ban a nők még mindig 15%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, és a bérszakadék áthidalásának folyamata lassú. Húsz évvel ezelőtt Írországban a nemek közötti bérszakadék kb. 25% volt, most pedig 13%. Ezen fejlődés ellenére a nemek közötti bérszakadék továbbra is komoly aggodalomra ad okot. Új kihívások alakultak ki, különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben, amelyeket fel kell ismerni és meg kell oldani.

Sok nőnek továbbra is csak a foglalkoztatás bizonyos, szűk területein van esélye, sok nő továbbra is részmunkaidőben dolgozik, és nincs tisztességesen megfizetve, sokan olyan munkát végeznek, ahol tudásukat és képességeiket alábecsülik. Sokoldalú megközelítésre van szükség. Növelnünk kell a nők jelenlétét a munkaerőpiacon. Az anyák munkaerő-piaci reintegrációja érdekében fejlesztenünk kell a gyermekgondozási szolgáltatásokat és a gyermekek után járó támogatásokat.

  Dragoş Florin David (PPE-DE), írásban. – (RO) A közvetlen és közvetett megkülönböztetés, a társadalmi és gazdasági tényezők, valamint a munkaerő-piaci szegregáció eltörlése mellett szavaztam A jelentés semleges, szakmai alapú értékelési rendszer bevezetését sürgeti, amelynek új munkaerő-osztályozási és munkaerő-szervezési rendszereken, a szakmai tapasztalaton és a – főleg minőségi szempontból megítélt – termelékenységen kell alapulnia. A jelentés javaslatot tesz az egyenlő fizetések európai napjának megszervezésére is, hogy a közvélemény és a munkáltatók figyelmét felhívják a bérszakadékra.

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. − Támogatom ezt a jelentést, mivel szükség van az egyenlő díjazás elvéről szóló, létező törvények megfelelő végrehajtására. A nemek közötti egyenlőség megvalósításához döntő fontosságú az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás elvéről szóló, létező törvények végrehajtása, de nagyon fontos az is, hogy minden nő visszakapja az esélyeit. A rendszernek rugalmasnak kell lennie, és biztosítania kell a munka és a magánélet közötti egyensúlyt. A nőknek lehetőséget kell adni arra, hogy döntsenek, férjhez mennek-e vagy nem; döntsenek, szülnek-e vagy nem; döntsenek, hogy a karrierjüket építik-e, vagy továbbtanulnak, vagy otthon maradnak, vagy dolgozni kezdenek, vagy saját vállalkozásba kezdenek, vagy esetleg lakást vásárolnak. Biztosítani kell, hogy a gazdasági nyomás ne szüntesse meg a nők esélyét a felsoroltakra.

  Edite Estrela (PSE), írásban. – (PT) A férfiak és nők egyenlő díjazásáról szóló Bauer-jelentés mellett szavaztam, mivel elfogadhatatlan, hogy a nők kevesebbet keresnek (az EU-ban 15% a különbség) még akkor is, ha magasabb képzettséggel rendelkeznek (a diplomások 58%-a és a doktori címmel rendelkezők 41%-a nő).

A jelentés lehetőségeket javasol a jelenlegi jogi keret felülvizsgálatára, például bírságok bevezetését javasolja nem-teljesítés esetére, valamint fokozott párbeszédre szólít fel a szociális partnerekkel. Az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért kapott egyenlő díjazás elvéért nemcsak a nőknek, hanem az egész társadalomnak küzdenie kell. Minden ágazatban szükség van a nőkre, különösen azokban, amelyeket hagyományosan férfias szakmáknak tartanak. Ezt az a tény is igazolja, hogy a nők jó vezetők.

A jelenlegi helyzetben alapvető fontosságú a nők aktív részvétele a lisszaboni stratégia növekedési és foglalkoztatási célkitűzéseinek megvalósításához.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Habár a jelentésben elfogadásra került a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság vitája során előterjesztett módosítások többsége, és ettől ez egy jó jelentés lett, de a PPE-DE képviselőcsoportja a plenáris ülés szavazásán sajnos mérsékelte a jelentés alkalmazási körét tudva, hogy a 393 szavazat abszolút többségére van szükség.

Ennek eredményeképpen bizonyos javaslatok sajnálatos módon nem kerültek elfogadásra, és így nincsenek benne a végső állásfoglalásban - köztük van néhány olyan részletes ajánlás is, amelyek az Európai Bizottságtól kért, a férfiak és nők egyenlő díjazása elvének alkalmazásáról szóló, új javaslat tartalmára vonatkoznak.

A szóban forgó állásfoglalás azonban még így is pozitív, ezért mellette szavaztunk. Szeretnénk hangsúlyozni azon intézkedések szükségességét, amelyek a munka értékelését célozzák, amelyek előnyben részesítik a méltányos foglalkoztatást és a méltányos díjazást, amelyek segítenek leküzdeni a fizetésbeli különbségeket és a bizonyos feladatokhoz és üzletágakhoz kötődő, a nőket megkülönböztető sztereotípiákat, és amelyek azon szakmák és tevékenységek megbecsülését célozzák, amelyekben a nők dominálnak. Gondolunk itt különösen a kiskereskedelmi és szolgáltatási ágazatokra, valamint a parafaiparra, a textil-, ruha- és cipőgyártásra, az élelmiszeriparra és más olyan ágazatokra, amelyekben nagyon alacsony fizetések jellemzőek azokban a szakmákban és kategóriákban, amelyekben a nők dominálnak.

  Neena Gill (PSE), írásban. − Azért szólok hozzá a témához ma, mivel a nemek közötti bérszakadék sok választópolgárt aggodalommal tölt el Közép-Anglia nyugati részén, valamint természetesen a képviselők többségét is itt a Parlamentben.

Az Egyesült Királyságban nagyobb a nemek közötti bérszakadék, mint az európai átlag, és a nők nemrégiben azt az ijesztő hírt kapták, hogy ez a szakadék most tovább nő.

A férfiak és nők közötti egyenlőség olyan alapvető jog, amely egy demokráciában elengedhetetlen. Csak valamennyi polgár egyenlő részvételével fogjuk elérni az EU növekedési, foglalkoztatási és társadalmi kohézióra vonatkozó célkitűzéseit.

A változtatás mellett szóló gazdasági érvek önmagukért beszélnek: a nőkben rejlő potenciál felszabadítása akár 2%-kal is hozzájárulhat a GDP-hez. Ebben az ingatag pénzügyi helyzetben nagyon fontos, hogy gazdaságunk minden rendelkezésre álló forrását felhasználja. Alapvető fontosságú annak biztosítása is, hogy a nők ne szenvedjenek el még több sérelmet.

Habár a jogszabály elfogadásra került, és javaslatok is születtek, mindez nem elég. Sok választópolgárom erőteljesebb fellépést szeretne a bérszakadék leküzdése érdekében.

Ezért üdvözlöm ezt a jelentést, valamint a fizetésellenőrzések bevezetésére és az esélyegyenlőségi szervezetek számára biztosítandó szélesebb hatáskörre irányuló javaslatokat.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) A Júniusi Lista alapos megfontolás után úgy döntött, hogy a jelentés mellett szavaz. Egy igazságos társadalomban fontos célkitűzés a fokozott munkaerő-piaci egyenlőség, a nemek közötti bérszakadék csökkentése és az egyenlő nyugdíjak. Ezért fontosak a több statisztikát és a jogszabályok felülvizsgálatát célzó ötletek, valamint a társadalom nemekre vonatkozó sztereotípiáinak leküzdését célzó oktatással kapcsolatos ötletek.

Mindazonáltal a Júniusi Lista kritikusan viszonyul az EU azon, kielégíthetetlennek tűnő igényéhez, hogy egyre több és több politikai területet vonjon be a hatáskörébe. Alapvető nézeteink közé tartozik, hogy a munkaerőpiac szabályozásával kapcsolatos kérdésekkel elsősorban az egyes tagállamoknak kellene foglalkozniuk, tehát ezeket a kérdéseket nem kellene uniós szinten tárgyalni.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − A Római Szerződés világosan kimondja a férfiak és nők egyenlő díjazásának elvét, ezért botrányos, hogy az EU-ban még mindig ilyen nagy különbségek vannak a két nem díjazásában. Elengedhetetlen, hogy az európai intézmények valóban fellépjenek ezen a területen, ezért a Bauer-jelentés mellett szavaztam.

  David Martin (PSE), írásban. − A bérszakadék - amelynek csökkentése a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia egyik célkitűzése volt, és amellyel bizonyos tagállamok nem foglalkoztak megfelelően - hatalmas hatással van a nők gazdasági és társadalmi helyzetére. Támogatom ezt a jelentést, amely azokat az európai nőket szólítja meg, akik 15-25%-kal kevesebbet keresnek, mint férfi kollégáik.

  Angelika Niebler (PPE-DE), írásban. − (DE) A mai szavazáson Edit Bauer képviselőtársam jelentése mellett szavaztam. Nem volt azonban könnyű a döntés, mivel néhány pont tartalmával kapcsolatban vannak fenntartásaim.

Már csaknem 50 éve létezik az európai szintű egyenlőségi politika. Az utóbbi 50 évben világos jogi kerettel rendelkezünk ezen a területen. Azonban az egyenlőség érdekében európai és tagállami szinten kifejtett minden erőfeszítésünk ellenére még mindig nem sikerült teljes mértékben kiküszöbölnünk a nők hátrányos megkülönböztetését a díjazás terén.

Az új jogszabályokra történő felhívást, ahogy azt a Bauer-jelentés tartalmazza, el kell utasítani. A társadalom attitűdjét ugyanis nem lehet jogszabályokkal megváltoztatni. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a nemek közötti bérszakadék okai többnyire a jogrendszer hatáskörén kívül keresendők, és hogy a jogszabályok önmagukban nem képesek a nők munkaerő-piaci helyzetén javítani.

Az új jogszabályok egyszerűen csak nagyobb mértékű bürokráciát teremtenek, és ezzel főleg a kis- és középvállalkozások terheit növelik. Ezért én a jelenlegi szabályozások következetesebb végrehajtását támogatom a nemek közti bérszakadék megszüntetése érdekében. Nem támogatom a kiegészítő, új szabályozásokat.

  Dumitru Oprea (PPE-DE), írásban. – (RO) Bauer asszony jelentése mellett szavaztam, hiszen sajnálatos módon még mindig léteznek a nemek közötti egyenlőtlenségek. A nők és férfiak közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapvető értéke.

A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség elvének támogatása viszonylag új ügy az Európai Unióban – szerepel a Maastrichti Szerződésben vagy Amszterdami Szerződésben –, de sok nyilatkozat vagy nemzetközi megállapodás, mint például az 1967-es, a nők elleni diszkrimináció felszámolásáról szóló nyilatkozat, hangsúlyozza az esélyegyenlőség különböző aspektusait.

Romániában két olyan ágazat van, amelyben a munkavállalók többsége (69,5%) nő. Ezek az ágazatok az egészségügy és szociális szolgáltatások, valamint az oktatás. A női szakmákat és munkahelyeket még mindig hajlamosak vagyunk alulértékelni azokhoz képest, ahol főleg férfiak dolgoznak. A nemek közötti egyenlőtlenségnek és megkülönböztetésnek jelentős hatása van a díjazásra. A férfiak és nők bére közötti átlagos különbség 8,5-15% a férfiak javára, a magánszektorban pedig még nagyobb. Ez ellentmond a férfiak és nők egyenlő díjazása elvének alkalmazásáról szóló, 75/117/EGK irányelvnek.

  Rovana Plumb (PSE), írásban. – (RO) Ha nem sikerül megvalósítani a férfiak és nők egyenlő díjazását, akkor nehézségekbe fog ütközni a 2010-re kitűzött célok megvalósítása: az életkörülmények javítása, a gazdasági növekedés megteremtése és a szegénység felszámolása. Aggodalommal tölt el az a tény, hogy az Európai Unióban a nők átlagosan 15%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, és nagyjából februárig kell dolgozniuk (évi 418 napot), hogy ugyanazt az összeget megkeressék, mint a férfiak egy év alatt. Ennek megváltoztatására különleges intézkedéseket kell bevezetni.

Ha a nők egyenlő arányban képviseltetnék magukat az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben, az olyan politikai üzenet lehetne, amely kiáll amellett, hogy a nők nagyobb mértékben képviseljék magukat az összes döntéshozó szervben, következésképpen egyben a bérszakadék megszüntetését is célozná.

A jelentés mellett szavaztam, és gratulálok az előadónak.

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Bauer asszonynak a férfiak és nők egyenlő díjazása elvének alkalmazásáról szóló jelentése mellett szavaztam. Ez az ősrégi probléma már évek óta vita tárgyát képezi: megdöbbentő a tény, hogy néhány tagállamban a díjazás különbségei elsősorban a munkával kapcsolatos kirekesztés magas szintjének és a fizetési struktúra hatásának tulajdonítható. Ezért sokoldalú politikákra van szükség a már meglévő, de nem igazán hatékony jogszabály alkalmazását előmozdítandó. Üdvözlöm a képviselőtársam által elvégzett munkát, amelynek célja a hatályos jogszabály megszilárdítása, de azt a tényt is figyelembe veszi, hogy nehéz a gazdasági kirekesztést ilyen típusú jogszabállyal befolyásolni. Végül pedig támogatom az indoklást, mert olyan bérpolitikára van szükségünk, mely a fizetésben meglévő egyenlőtlenségek csökkentésére, valamint az alacsonyan megfizetett és olyan munkák díjazásának javítására irányul, ahol a nők vannak többségben.

  Catherine Stihler (PSE), írásban. − Támogatom az egyenlő fizetések európai napjának életre hívását. 2008-ban teljes mértékben elfogadhatatlan az a tény, hogy a nőket még mindig hátrányosan megkülönböztetik, hiszen átlagban 15%-kal kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint férfi kollégáik.

  Georgios Toussas (GUE/NGL), írásban. – (EL) A görög kommunista párt a jelentés ellen szavazott, mert az az egyenlő díjazást használja fel arra, hogy a dolgozó nők jogait a legkisebb közös nevezőre csökkentse. A dolgozó nőknek nem szabad elfelejteniük, hogy a nemek közötti egyenlőségről szóló, uniós jogszabályok ürügyén az EU, valamint a tagállamok balközép és jobbközép kormányai eltörlik a nőket megillető jogokat, mint például a nők éjszakai munkájának tilalmát. Az EU, valamint az Új Demokrácia és a PASOK pártok ugyanezeket a jogszabályokat arra használták fel, hogy elérjék a női köztisztviselők nyugdíjkorhatárának felemelését, tették ezt a megkülönböztetés eltörlése és a nemek közötti egyenlőség nevében.

A jelentés nem foglalkozik a férfiak és nők egyenlő munkáért kapott egyenlőtlen díjazásának valódi okaival, valamint azzal a ténnyel, hogy a nők és a fiatalok a részmunkaidő, a rugalmas munkaszerződések és a rugalmas biztonság első áldozatai. Éppen ellenkezőleg: a jelentés által javasolt megoldások éppen ebbe az irányba mutatnak. A ‘munka és magánélet összeegyeztethetőségének’ érvét arra használja a jelentés, hogy elterjessze a nők foglalkoztatásának rugalmas formáit, és állami pénzeszközöket javasol a ‘jó kapitalisták’ jutalmaként annak megvalósítására, aminek magától értetődőnek kellene lennie: gondolok itt a férfiak és nők egyenlő díjazásának napjára, ‘az egyenlő munkáért egyenlő fizetés’ napjára.

  Graham Watson (ALDE), írásban. − A jelentés ajánlásokat tesz az Európai Bizottságnak a férfiak és nők egyenlő díjazása elvének alkalmazásáról. Ez az elv a méltóság, méltányosság és a nyugdíjjal kapcsolatos egyenlőség megteremtésének kulcsa.

Már évek óta teljes mértékben támogatom a plymouth-i nyugdíjas polgárok petícióját, amely az idősebb nőkkel való egyenlő bánásmódra szólít fel.

Büszke vagyok, hogy három módosítást is előterjesztettem a Bauer-jelentéshez, amelyek a plymouth-i igényekre reflektálnak. Örülök, hogy mindhárom módosítást elfogadták.

Az Európai Parlament felismerte, hogy sok nőnek azért lesz kevesebb a fizetése, mert gyerekekről vagy idős emberekről gondoskodnak. A Parlament felkérte a Bizottságot a szegénység kockázatának kiküszöbölésére a nyugdíjasok körében, valamint tisztességes életszínvonal biztosítására a nyugdíjasok számára. A Parlament célul tűzte ki a férfiak és nők nyugdíjjal kapcsolatos egyenlőségét, beleértve a nyugdíjkorhatárt is.

Most arra van szükség, hogy az Európai Unió és a nemzeti kormányok vegyék figyelembe ezeket a szavakat, és nemes érzelmektől vezéreltetve tegyék meg a további lépéseket.

A nyugdíjas polgárok nyugdíjjal kapcsolatos egyenlősége nemes cél, ezért büszke vagyok, hogy támogathatom ezt a jelentést.

- Jelentés: Christian Ehler (A6-0418/2008)

  Jan Andersson, Göran Färm, Anna Hedh, Inger Segelström és Åsa Westlund (PSE) , írásban. − (SV) A tartózkodás mellett döntöttünk, mivel úgy gondoljuk, hogy általában helytelen egy éppen folyamatban lévő, azonos területre vonatkozó jogalkotási folyamat kisajátítása egy saját kezdeményezésű jelentésben.

  Adam Bielan (UEN), írásban. – (PL) Két okból támogatom Ehler úr jelentését.

Saját nyersanyagforrás hiányában az Európai Unió a világ egyik legnagyobb energiaimportőrévé válik, azaz egyre inkább függővé válik a külső olaj- és gázszolgáltatóktól. Ezek az ágazatok azok, amelyek a legnagyobb geopolitikai kockázatnak vannak kitéve. A szénforrások hosszabb ideig elérhetőek lesznek, mint az olaj- és földgázforrások, és stratégiai fontosságúak lehetnek abban az esetben, ha az energia-ellátás politikai okokból veszélybe kerül.

Ezenkívül a fosszilis tüzelőanyagokból, pl. szénből történő energiatermelés a szigorú környezetvédelmi előírások ellenére is járható utat jelenthet, és jó lehetőségeket jelent az európai és lengyel bányák számára. A fenntartható széntechnológiák bevezetése hozzá fog járulni Lengyelország infrastruktúrájának és gazdaságának jelentős fejlődéséhez.

  Šarūnas Birutis (ALDE), írásban. – (LT) A Bizottság ‘A fosszilis tüzelőanyagokból történő fenntartható villamosenergia-termelés rövid időn belüli demonstrációjának támogatásáról’ című közleménye nagyon fontos lépés a politikai és pénzügyi intézkedésekről folytatandó, további viták irányába. Ma nyilvánvaló, hogy az Európai Unió csak akkor lesz képes a 2020 utánra vonatkozó, ambiciózus éghajlat-politikai céljait megvalósítani, ha az erőművekben biztosítva lesz az átfogó, szén-dioxid-elkülönítési és –tárolási technológiák használata. Tényleges fejlődésre van szükség a szén-dioxid geológiai elkülönítésére és tárolására vonatkozó jogi szabályozás előkészítése és elfogadása terén.

Habár jelenleg európai szinten történnek kísérletek a szén-dioxid geológiai elkülönítéséről és tárolásáról szóló irányelv lehetőség szerint minél előbb történő elfogadására, nemzeti és regionális szinten hiányoznak a megfelelő kezdeményezések, amelyek különösen a közlekedési infrastruktúra terén lennének szükségesek.

  Charlotte Cederschiöld, Christofer Fjellner, Gunnar Hökmark és Anna Ibrisagic (PPE-DE), írásban. − (SV) Amíg szükség van fosszilis tüzelőanyagokra az EU energiaszükségletének kielégítéséhez, addig fontos támogatnunk az olyan kezdeményezéseket, amelyek a környezeti hatások mérséklését célozzák, például szén-dioxid-elkülönítési és tárolási, azaz CET-technológiák használatával.

Véleményünk szerint azonban a kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételnek a megfelelő tagállamhoz kell kerülnie, nem pedig különböző projektekhez. Máskülönben fellép az a veszély, hogy a kibocsátási egységek rendszere hatástalanná és felülről irányítottá válik.

  Dragoş Florin David (PPE-DE), írásban. – (RO) A jelentés mellett szavaztam, mivel hangsúlyozza az európai kutatási alapok növelésének fontosságát az üvegházhatást okozó gázok, különösen a szén-dioxid új elkülönítési technológiáinak alkalmazása céljára, illetve azon kísérleti projektek megvalósítása céljára, amelyek bővíteni fogják a kutatás profilját, a kutatás nyújtotta lehetőségeket és az új technológiák biztonságosságát. Európa nem mondhat le legnagyobb energiaforrásáról, a fosszilis szénről, hiszen sok tagállam még mindig biztosítani tudja energiafüggetlenségét a fosszilis szén feldolgozásával. Biztosítanunk kell a jövő generációk számára a fenntartható és minél kevesebb környezetszennyezést okozó, fosszilis tüzelőanyagokból történő energiatermelést.

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. − Támogattam a jelentést, mivel összhangban van azzal a módosítással, amelyet én terjesztettem elő a szén-dioxid-elkülönítési és tárolási, azaz CET-demonstrációs eszközök finanszírozásáról az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének felülvizsgálatáról szóló jelentésemben.

A fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk egy ideig valószínűleg még megmarad, ezért minden lehetőséget alaposan meg kell ismernünk káros hatásaik enyhítése érdekében. A CET bármely szénhidrogén forrásból elkülöníti, majd tárolja a szént, azaz nem engedi, hogy a légkörbe kerüljön. Ha késedelem nélkül és megfelelő finanszírozással alkalmazzuk a CET-technológiákat, az jelentős mértékben csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást az EU-ban.

  David Martin (PSE), írásban. − Támogatom a jelentést, mivel felismeri a fosszilis tüzelőanyagokból származó kibocsátások csökkentésének szükségességét, amelyeket áthidaló megoldásként használni fogunk mindaddig, amíg rá nem hagyatkozhatunk a megújuló energiaforrásokra.

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Ehler úrnak a fosszilis tüzelőanyagokból történő fenntartható villamosenergia-termelés rövid időn belüli demonstrációjának támogatásáról jelentése szóló mellett szavaztam. Nyilvánvaló, hogy az Európai Unió csak akkor fogja elérni ambiciózus éghajlat-politikai céljait, ha sikerül biztosítani az erőművekben a szén-dioxid-elkülönítési és –tárolási, azaz CET-technológiák széles körű használatát.

Nem szabad, hogy a szén stratégiai jelentősége megakadályozzon minket abban, hogy megtaláljuk a módját, hogyan használhatjuk ezt a becses forrást úgy, hogy az ne legyen hatással az éghajlatra. Ezenkívül egyetértek az előadóval abban, hogy a Bizottság által alkalmazott intézkedések nem elégségesek ezen ambiciózus projektek 2015-ig történő befejezéséhez. Végezetül pedig üdvözlöm Ehler úr értékelését, amely hangsúlyozza a megfelelő jogi keret hiányát a pénzügyi eszközök előteremtésére. Elengedhetetlen, hogy orvosoljuk ezt a hiányt.

  Elisabeth Schroedter (Verts/ALE), írásban. − (DE) Az Ehler-jelentés elfogadásával az Európai Parlament egy teljesen idejétmúlt energia-stratégia mellett döntött. A CET (szén-dioxid-elkülönítés és –tárolás) célja, hogy az éghajlatra nézve káros termelési folyamatokat ‘éghajlatbarátnak’ tüntesse fel. Valójában azonban nem szünteti meg vagy csökkenti a szén-dioxid-termelést, mint azt például a megújuló energiaforrások tennék. A Zöldek/az Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport véleménye szerint a CET nagy mértékű közfinanszírozásának gazdasági szinten kevés értelme van. Sokkal jobb, értelmesebb módon lehetne felhasználni ezt a pénzt, ha a megújuló energiaforrások hatékonyabb használatának kutatásába fektetnénk be.

Az Ehler-jelentés továbbmegy, mint a Bizottság: az európai strukturális alapokat a CET-beruházásokra akarja felhasználni, amely megtagadná ezeket a forrásokat a hátrányos helyzetű régióktól és ezen régióknak a fenntartható fejlődést célzó terveitől. Ehler úr, a CDU brandenburgi képviselője, pénz akar tenni a Vattenfall, Európa ötödik legnagyobb energiavállalata zsebébe, ami lehetővé tenné, hogy több barnaszénbányát nyissanak Lausitzben (Brandenburg/Szászország), ami több falvat is az áttelepítés veszélyének tenne ki. Tudjuk, hogy a Vattenfall a következő 50-60 évben barnaszénből szándékozik villamosenergiát termelni még akkor is, ha ez csak 50%-nál alacsonyabb hatékonysági tényezővel lehetséges. Az energiaigényes CET-technológia ezt további 10-15%-kal csökkenteni fogja. Ez visszalépést jelentene, ezért nem fogadjuk el a jelentést, hanem benyújtottunk egy alternatív javaslatot.