Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2008. november 19., Szerda - Strasbourg

8. A szavazáshoz fűzött indokolások

A szavazáshoz fűzött indokolások

- Piia-Noora Kauppi jelentése (A6-0400/2008)

  Laima Liucija Andrikienė (PPE-DE). – Tisztelt elnök úr! Szeretnék köszönetet mondani Kauppi asszonynak az elektronikus cégnyilvántartásról szóló jelentéséért, amelyet teljes mértékben támogatok. Ez egy kiváló ötlet és rendkívüli jelentés, és a Parlament egyöntetűen támogatja a végrehajtását.

Az elektronikus cégnyilvántartásokra minél előbb szükség lenne a tagállamokban, csakúgy, mint egy európai elektronikus platformra, amely tartalmazza mindazokat az információkat, amelyeket a társaságoknak nyilvánossá kell tenniük. Ha megvalósulnának ezek javaslatok, akkor csökkenne a bürokrácia, nagyobb lenne az átláthatóság, csökkennének az igazgatási terhek és a vállalatok költségei, aminek eredményeképpen növekedne az európai vállalatok versenyképessége.

- Andreas Schwab jelentése (A6-0349/2008)

  Laima Liucija Andrikienė (PPE-DE). – (LT) Igennel szavaztam Andreas Schawab jelentésére, amely az európai statisztikáról szóló rendeletről szól. Azért szavaztam meg, mert az új rendelet rendkívül fontos dolgokat tartalmaz, és jelentősen javítja a meglévő rendeletet. Itt az Európai Statisztikai Rendszer meghatározására gondolok, annak a közösségi jogban betöltött szerepére. A rendelet emellett meghatározza a nemzeti statisztikai intézetek feladatait az Európai Statisztikai Rendszerben, a statisztikai adatok bizalmas kezelésével és a statisztikák minőségével kapcsolatos kérdések megoldásában. Ez kétségkívül előrelépést jelent a mostani helyzethez és a jelenleg hatályos rendelethez képest.

Az Európai Bizottság azon javaslata, hogy az Európai Statisztikai Rendszert válasszuk szét két részre, ellentmondásosnak tűnik számomra, és sokkal inkább elfogadhatónak és támogatásra érdemesnek tartom az előadó álláspontját, azt, hogy ne válasszuk szét a funkciókat. Ugyanakkor bízom abban, hogy a jövőben, ha az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttműködik, megoldjuk ezeket a véleménykülönbségeket.

- Luis Manuel Capoulas Santos jelentése (A6-0402/2008)

  Albert Deß (PPE-DE). – (DE) Tisztelt elnök úr! Néhány szót szeretnék mondani a jelentésről történt szavazás után a modulációról. A legutóbbi mezőgazdasági reform alkalmával döntés született arról, hogy a mezőgazdasági termelők 2013-ig bizonyossággal tervezhetnek. Ezért elleneztem a moduláció olyan mértékű végrehajtását, amelyből kifolyólag a termelők nagyobb összegektől eshetnének el. Elégedett vagyok az eredménnyel, és szeretnék köszönetet mondani azon képviselőtársaimnak, akik megszavazták a támogatás 5000 euróról 10 000 euróra való emelését, ami azt jelenti, hogy kevesebb modulációs támogatást vesznek el a kisvállalkozásoktól.

Ha mi, itt a politikában, a tervezés biztosságáról beszélünk, ezt a termelőknek is biztosítanunk kellene. Ezért örülök annak az eredménynek, amely ma a modulációról szóló jelentés kapcsán született, és remélem, hogy a Tanács elfogadja eredményeinket.

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE). – (PL) Tisztelt elnök úr! A mai szavazás csaknem tizenkét hónap munkáját zárta le, ennyi ideje dolgoztunk a közös agrárpolitika működéséről szóló véleményünkön. Fontos, hogy a változtatások a politika egyszerűsítése irányába mutassanak. Ugyanakkor meg kell tartanuk a KAP közösségi jellegét, és biztosítanunk kell az egyenlő versenyfeltételeket. Remélem, hogy az uniós agrárminiszterek elolvassák a véleményt és egyetértenek javaslatainkkal.

Különösen a kölcsönös megfeleltetési rendszer egyszerűsítésével foglalkozó javaslatokra gondolok, többek között az állatjólétre vonatkozó követelmények – a C. terület – végrehajtásának a 2013 utáni időszakra történő halasztására, az új tagállamok esetében. Sajnálatos módon, több megoldás kidolgozásakor nem vették figyelembe az új tagállamok mezőgazdaságának helyzetét vagy annak modelljét. Most elkezdjük megvitatni közös agrárpolitika 2013 utáni jövőjét, valamint a pénzügyi terv felülvizsgálatát. Még sok munka vár ránk.

  Seán Ó Neachtain (UEN). – (GA) Tisztelt elnök úr! Nagyon örülök annak, hogy a közös agrárpolitikával kapcsolatos szavazáson ma pozitív eredmény született, és üdvözlöm az előterjesztett politikákat, például azt, hogy biztosítsanak zöldségeket és gyümölcsöket az iskolák számára.

Ugyanakkor – magával a politikával kapcsolatban – ismételten felhívnám a figyelmüket a Bizottság által javasolt kötelező modulációra, és arra, hogy ezt én határozottan elleneztem. A politikának rugalmasnak kell lennie, és a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy szándékuk szerint növeljék vagy csökkentsék azt a modulációt.

Véleményem szerint az 5000 eurós küszöb túlzottan alacsony. Ezért ezt 10 000 euróra kell növelni annak érdekében, hogy megvédjük és támogassunk az alacsony jövedelmű termelőket, akik már így is nehéz helyzetben vannak. Nem gondolom, hogy pénzt kellene elvenni tőlük a kötelező modulációra.

- Luis Manuel Capoulas Santos jelentései (A6-0402/2008), (A6-0401/2008)

  Giovanni Robusti (UEN). – (IT) Tisztelt elnök úr, hölgyeim és uraim! Mindenki előtt el szeretném mondani, hogy végül miért szavaztam nemmel a 0401. és 0402. sz. Santos-jelentésre. A jelentés teljes mértékben a közös agrárpolitika állapotfelmérését veszi alapul, amely azonban nem veszi figyelembe, hogy a világban megváltoztak a körülmények. Úgy vitatjuk meg a részleteket, hogy közben nem veszünk tudomást a legfontosabb problémáról.

A KAP-ot, amelynek ellenőrzését végezzük az állapotfelméréssel, azzal a céllal hoztuk létre, hogy csökkentsük a mezőgazdasági termelést a környezetvédelem fokozása érdekében, mivel akkor ezek a körülmények voltak az irányadók. Ma, mint mindannyian tudjuk, a gazdasági körülmények drámai módon megváltoztak. A KAP viszont többnyire változatlan maradt, mi pedig csak arról vitatkozunk, hogy az első vagy a második lehetőség a jobb-e, több kell-e vagy kevesebb, ezt vagy azt az intézkedést válasszuk, amikor ezek már elavultak, nem kezelhetők velük a jövő kihívásai.

Elfogadhatatlannak tartom, hogy egyre csak apró, konkrét érdekekkel foglalkozunk, a közjót meg nem vesszük figyelembe. Meggyőződésem, hogy a gyávaságnak a mezőgazdaság maga lesz a legfőbb áldozata. Azért, hogy ezzel párbeszédet és vitát provokáljak, a jelentés ellen szavaztam. A szakmai részleteket, érveket, konkrét indokaimmal együtt felteszem a weboldalamra, mert azokat most nem tudom elmondani egy perc alatt.

  Csaba Sándor Tabajdi (PSE). – (FR) Tisztelt elnök úr! A Szocialisták Képviselőcsoportjának magyar tagjai igennel szavaztak Capoulas Santos úr jelentéseire, mivel ezek a jelentések sokkal több pozitívumot tartalmaznak az új tagállamok számára, és ezen belül Magyarország számára is. A kötelező moduláció és a fokozatos moduláció nem annyira könyörtelenek, mint a Bizottság javaslataiban foglaltak. Sajnálom, hogy nem szavaztunk meg a kötelező modulációra vonatkozó ALDE-módosítást, mindazonáltal ez egy jó jelentés.

Ami a második jelentést illeti, a 67. módosítást a Szocialisták Képviselőcsoportja terjesztette elő. Az intervenciós rendszerrel kapcsolatban lényeges, hogy ne történjen beavatkozás pályázati eljárások alapján. A jelenlegi rendszer fenntartása nagyon előnyös lépés. Ezért szavaztunk igennel.

  Mairead McGuinness (PPE-DE). – Tisztelt elnök úr! Gratulálok Capoulas Santos úrnak, nagyon összetett munkát végzett. A Fine Gael párt küldöttsége fenntartásokkal, de támogatta a jelentéseket. A tejkvóták kapcsán támogattuk a nagyobb rugalmasságot és a kvóták nagyobb százalékos növelését, ami lehetőséget teremt a termelőknek, hogy – ha úgy döntenek – tejet termeljenek. Sajnáljuk, hogy a plenáris ülésnek nem ez volt a véleménye, és hogy visszatértünk a Bizottság javaslatához.

A modulációval kapcsolatban, aggódunk amiatt, hogy az első pillérből eszközöket csoportosítunk át a második pillérbe, hiszen ezzel csökkentjük a termelőknek az olyan rendszerekben felhasználható jövedelmét, amelyhez tagállami társfinanszírozás szükséges, ez pedig lehetséges, hogy a jövőben nem lesz garantálható. A Parlament megszavazta a küszöb 10 000 euróra való növelését, ez pedig üdvözlendő. Egyértelművé szeretném tenni, hogy a (6) preambulumbekezdésről (190. és 226. módosítás) igennel szavaztunk. Remélem, a Tanács segíteni fogja a gyengélkedő juh-ágazatot, a mai és holnapi vitában.

- Luis Manuel Capoulas Santos jelentése (A6-0401/2008)

  Dimitar Stoyanov (NI). – (BG) Szeretném felhívni a figyelmüket a Dess úr és több más képviselő által előterjesztett 54. módosítási javaslatra. Ha ezt a módosítást elfogadták volna, az megbocsáthatatlan kettős mércét vezetett volna be a régi és az új tagállamok között, ugyanis a kvóta növelése esetén ezt az emelést az új tagállamok csak akkor érvényesíthették volna, ha a pénzügyi év ezt lehetővé tette volna. Látom, hogy Dess úr még itt van az ülésteremben, talán ő meg tudná mondani nekem, hogy a pénzügyi év lehetővé teszi-e, hogy az új tagállamok növeljék a kvótát. Szerencsére ezt a módosítást nem fogadta el a Parlament, így a jelentés egészére igennel tudtam szavazni. Nagyon örülök, hogy a Parlament nem engedte meg, hogy a megnövelt tejkvóták tekintetében két csoportra osszák a tagállamokat.

  Albert Deß (PPE-DE). – (DE) Tisztelt elnök úr! A tejkvóta-jelentés a tejkvóták növelését kéri. CSU-s kollégáimmal együtt minden olyan módosítás ellen szavaztam, amelyek a kvóták növelésére vonatkoznak. A tejkvóta-rendszer 2015. március 31-ig van érvényben, célja pedig az európai tejpiacok stabilizálása. Jelenleg fölösleg termelődik az európai tejpiacokon.

Ez nagy nyomást gyakorol a tejárakra. A tejkvóta minden további növelése fokozni fogja az árcsökkenést, amivel a tejtermelőknek szembesülniük kell. Akkor sok termelő megélhetése kerülhet veszélybe. Nincs szükségünk a kvóta növelésére, inkább egy olyan rendszer kell, amely rugalmasan reagál a piaci helyzetre. Ha azonban a Parlamentben és a Tanácsban a többség a tejkvóták 2015-ig történő fokozatos kivonására szavaz, akkor szükség lesz a tejtámogatásra ahhoz, hogy a jövőben is biztosítsuk a tejtermelés folyamatos túlélését a hátrányos helyzetű és a legelős területeken.

- Luis Manuel Capoulas Santos jelentései (A6-0402/2008), (A6-0401/2008), (A6-0390/2008), (A6-0377/2008)

  Daniel Hannan (NI). – Tisztelt elnök úr! Ha meg akarnánk alkotni a lehető legdrágább, legpazarlóbb, legkorruptabb, legerkölcstelenebb és leginkább bürokratikus mezőgazdasági támogatási rendszert, nem biztos, hogy ki tudnék találni a közös agrárpolitikához mérhető rendszert. Ez a rendszer büntet bennünket, mint adófizetőket, hogy támogathassa olyan élelmiszerek előállítását, amelyeknek nincs piacuk, aztán ismét büntet bennünket, mint fogyasztókat a magas árakkal. Gyakran harmadszor is büntet bennünket, adófizetőket, hogy meg tudják semmisíteni az eladhatatlan termékeket.

A rendszer mindeközben rombolja a környezetet – mivel a hozamalapú támogatások ösztönzik a sövénysorok kivágását, a növényvédő szerek és a durva műtrágyák alkalmazását –, és emellett szörnyű éhínségeket okoz Afrikában. Ez különösen káros egy olyan országnak, mint az Ön országa vagy az én hazám, mert ezek az országok amellett, hogy viszonylag hatékony agráriummal rendelkeznek, importálnak is élelmiszert, így mind pozitív, mind pedig negatív hatások érik őket: többet fizetnek be a rendszerbe, és kevesebbet kapnak belőle mint más uniós tagállamok.

Csaknem minden, amit eddig tettünk, jobb lenne a KAP-nál, legyen az közvetlen támogatás vagy bármilyen más rendszer. És ha azt hinnék, elfelejtem mondani: itt az ideje, hogy a Lisszaboni Szerződésről népszavazást tartsunk! Pactio Olisipiensis censenda est!

- Luis Manuel Capoulas Santos jelentése (A6-0402/2008)

  Christa Klaß (PPE-DE). – (DE) Tisztelt elnök úr! Igennel szavaztam Capoulas Santos úr jelentésére és a 186. módosításra, amely 10 000 eurós küszöböt javasol a moduláció tekintetében.

Ez az európai kisgazdálkodókat érinti. A modulációs folyamatot mértékletesen és célzottan kell alkalmazni. Az európai kisgazdaságoknak szükségük van az EU támogatására, hogy továbbra is fennmaradjanak az EU bérstruktúrájában. Azt akarjuk, hogy Európában egészséges élelmiszereket állítsanak elő megfizethető árakon. Azt is akarjuk, hogy rendben tartsák a földeket. Ha valóban akarjuk mindezt, akkor támogatnunk kell a termelőket, hogy továbbra is egészséges élelmiszert állíthassunk elő Európában, amely a világ egyik olyan területe, ahol a legkedvezőbbek az éghajlati viszonyok. Ezért szavaztam igennel Capoulas Santos jelentésére.

- Luis Manuel Capoulas Santos jelentése (A6-0390/2008)

  Hynek Fajmon (PPE-DE). – (CS) Tisztelt elnök úr, hölgyeim és uraim! Nem szavaztam meg az európai vidékfejlesztési alapról szóló Santos-jelentést. Ezt a programot csak két éve hoztuk létre, és csak múlt évben lépett életbe. A kérelmezők elkezdték kidolgozni projektjeiket és megismerni a támogatás feltételeit. Most pedig, csupán egy évvel később, megváltoztatjuk a szabályokat. Nem tudom támogatni ezt a lépést, mert ez csak veszteségeket és késedelmeket okoz majd a projektek finanszírozásában, amely projektekre nagy szükségük van a vidéki területeknek. A szabályok ilyen gyakori módosítása semmi jót nem hoz, ezért a jelentés ellen szavaztam.

- Luis Manuel Capoulas Santos jelentései (A6-0402/2008), (A6-0401/2008), (A6-0390/2008), (A6-0377/2008)

  Zdzisław Zbigniew Podkański (UEN). – (PL) Tisztelt elnök úr! Nagyon fontos témáról van szó. A közös agrárpolitika értékelése során azt a következtetést vonták le, hogy hasznos lenne a jövőre nézve, ha a politika méltányos elveken nyugodna. A KAP-nak mindenekelőtt a következőkről kell gondoskodnia: az európai élelmezésbiztonság, az önellátás és az exportra történő élelmiszertermelés, a gazdálkodó családok gazdasági biztonsága, a mezőgazdasági termelés nyereségessége, a régi és az új tagállamok termelőinek nyújtott egyenlő mértékű támogatások, a környezetvédelem, a biodiverzitás megőrzése, a géntechnológiával módosított szervezetek termesztésének megállítása az Európai Unió egész területén, a vidéki területek fejlesztése, a leginkább elmaradott régiók fejlődésének biztosítása, a kulturális örökség és a hagyományos kultúra védelme, valamint a vidéki lakosoknak az oktatáshoz, a kultúrához és a műszaki fejlődés vívmányaihoz való egyenlő hozzáférése. E célok csak akkor érhetők el, ha a jelenlegi tapasztalatainkból le tudjuk vonni a megfelelő tanulságokat és merész megoldásokat választunk.

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

Ajánlás második olvasatra: Karin Scheele (A6-0425/2008)

  Šarūnas Birutis (ALDE), írásban. –? (LT) Az európai környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési terv (2004–2010) szerint is javítani kell a környezethez kapcsolódó egészségügyi feltételekre és betegségekre vonatkozó adatok minőségét, összehasonlíthatóságát és hozzáférhetőségét, a közösségi statisztikai program alkalmazásával. Úgy vélem, ez egy nagyon fontos rendelet. Tudnunk kell, hogy társadalmunk hogyan tekint az egészségre, mennyire fogékony a különböző betegségekre. Ez a rendelet közös rendszert hoz létre a közegészségére, valamint a munkavállalók egészségére és biztonságára vonatkozó közösségi statisztikák szervezéséhez.

Nagyon fontos, hogy adatokat gyűjtsenek az Európai Unióban arról, hogy a polgárok miként tekintenek az egészségre, a fizikai és mentális tevékenységekre és fogyatékosságra, az olyan betegségekről, amelyek egyre gyakrabban vagy ritkábban fordulnak elő, a sérülésekről, az alkohol vagy kábítószerek okozta károsodásokról, az életmódról, valamint az egészségügyi ellátó intézmények rendelkezésre állásáról.

A statisztikáknak tartalmazniuk kell a közösségi fellépésekhez nélkülözhetetlen közegészségügyi információkat, azzal a céllal, hogy támogassák az olyan nemzeti stratégiákat, amelyek magas színvonalú és stabil, mindenki számára elérhető egészségügyi ellátás létrehozására irányulnak.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Ez a rendelet a közösségi statisztikák rendszeres előállításának közös keretét hozza létre a közegészségügy, illetve a munkahelyi egészségvédelem és biztonság tekintetében. Jelenleg a közegészségügyre, illetve a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó statisztikai információk gyűjtése elsősorban önkéntes alapon történik. E rendelet elfogadása hivatalos formát ad a jelenlegi szóbeli megállapodásnak, és biztosítja az adatgyűjtés folytonosságát, valamint az adatok minőségét és összehasonlíthatóságát.

2007-ben az első olvasatban az Európai Parlament 12 módosítást fogadott el a Bizottság javaslatára. A legtöbb módosítás horizontális kérdésekre vonatkozott, úgymint a nemi és a korral kapcsolatos szempont bekerülése a lebontás változóiba, és a rendeletben szereplő két területen az egyes közösségi programok által nyújtott kiegészítő finanszírozás alkalmazása. A mellékletek vonatkozásában is elfogadtak néhány módosítást, amelyek kizárólag a közegészséggel vagy a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal foglalkoznak, mint például a járványokkal és fertőző betegségekkel szembeni védelemmel kapcsolatos adatgyűjtés.

A szlovén elnökséggel ezt követően folytatott tárgyalások során megállapodás született, hogy majdnem az összes, Európai Parlament által elfogadott módosítás teljes egészében vagy némileg módosított formában beépítésre kerül a közös álláspontba. A Tanács általánosságban szintén változtatott a szövegen, amely változtatásokat elfogadhatónak ítéltek.

  Duarte Freitas (PPE-DE), írásban. – (PT) Ez a rendelet a közösségi statisztikák rendszeres előállításának közös keretét hozza létre a közegészségügy, valamint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság tekintetében.

A statisztikáknak harmonizált és közös adathalmaznak kell lenniük, amelyet az Eurostat a nemzeti statisztikai hivatalokkal, illetve a hivatalos statisztikák kidolgozásáért felelős, más nemzeti hatóságokkal együtt készít el.

Jelenleg a közegészségre és a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó statisztikai információk gyűjtése elsősorban önkéntes alapon történik.

Egyetértek a javasolt rendelettel, mivel célja az, hogy egyesítse az említett két területen folyó rendszeres adatgyűjtésben elért eredményeket. Mindezt azáltal éri el, hogy hivatalos formát ad a tagállamok között jelenleg érvényben levő, informális megállapodásnak, továbbá biztosítja az adatgyűjtés folyamatosságát, és szabályozási keretet hoz létre ahhoz, hogy az adatok minőségét és összehasonlíthatóságát közös módszertanok révén javítsák. Ez minden bizonnyal nagyobb egyértelműséget eredményez a közegészséggel, illetve a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos statisztikai adatokra vonatkozó európai előírások tervezése, fenntarthatósága és stabilitása tekintetében.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − Jelenleg nem léteznek harmonizált szabványok a közegészségre, valamint a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó statisztikák tekintetében. Ezeknek a statisztikai adatoknak a harmonizálása óriási mértékben javítja majd az összehasonlíthatóságot és fokozza a politikák fejlesztését. A közös álláspont első olvasatban összességében elfogadja a Parlament módosításait, ezért támogatni tudtam a Scheele-jelentést.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) A modern kor munkájával járó stressz, az új típusú munkaszerződések, az állások bizonytalansága, valamint a munka és a magánélet összeegyeztetésének nehézségei mind nyomot hagynak az embereken. A statisztikák szerint jelenleg a pszichés problémák az egyik fő indokai a munkaerőpiacról való korai kilépésnek. A munkahelyek bizonytalansága mellett egyre több az olyan eset, amikor a munkavállaló goromba, durva viselkedésnek van kitéve munkahelyén. Egyre gyakoribbak a hátfájáshoz hasonló egészségi problémák is. Ezenkívül, az elmúlt néhány évben megnőtt az olyan esetek száma, amikor akkor bocsátanak el valakit, mialatt betegszabadságon van, vagy miután munkahelyi balesetet szenvedett. Számos problémát kell megoldanunk, és statisztikai adatokra van szükségünk ahhoz, hogy folyamatosan követhessük a fejleményeket. Ezért igennel szavaztam a Scheele-jelentésre.

  Dumitru Oprea (PPE-DE), írásban. – (RO) Vitathatatlan, hogy közösségi statisztikákra van szükségünk a közegészségügy, illetve a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén, hogy ezzel támogathassunk a magas színvonalú, életképes és mindenki számára elérhető egészségügyi ellátás kialakítására irányuló stratégiákat.

A munkahelyi egészségvédelem és biztonság olyan terület, amely előmozdítja a munkavállalók életének, épségének és egészségének a védelmét, ugyanakkor olyan munkakörülményeket teremt, amely biztosítja fizikai, pszichés és szociális jólétüket. Ehhez egy következetes, folyamatos programra van szükség, amely védelmet nyújt a munkavállalóknak a balesetek és a munkahelyi betegségek kockázatával szemben.

Támogatom ezt az állásfoglalás-tervezetet, mert jelenleg nem rendelkezünk egy olyan harmonizált és közös adathalmazzal, amely képes megállapítani az egyes országok statisztikai rendszereiből származó adatok minőségét és összehasonlíthatóságát. A közösségi egészségügyi statisztikákat hozzá kell igazítani a közegészségügy terén végrehajtott közösségi intézkedések révén elért haladáshoz és eredményekhez.

  Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban. − (PL) A mai szavazás során igennel szavaztam, azaz elfogadtam a Tanács közös álláspontjáról szóló ajánlást, a közegészségre és a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása tekintetében.

Véleményem szerint az egészség előmozdítására irányuló stratégiánkban különös hangsúlyt kell fektetni a betegségek megelőzésére és korai felismerésére. Ez a stratégia csak akkor lesz hatékony, ha az embereknek megfelelő egészségügyi ellátó létesítményeket biztosítunk, és ha csökkenteni tudjuk az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén az EU tagállamai között meglévő különbségeket.

Nem leszünk képesek kidolgozni egy közös egészségügyi stratégiát, ha a statisztikai hivatalok nem rendelkeznek a vonatkozó adatokkal. A rendelet elfogadásával tehát közelebb kerültünk az egészségügyi statisztikákkal kapcsolatos közösségi intézkedés hatékonyabb összehangolásához. A járványokkal és fertőző betegségekkel kapcsolatos információk gyűjtése kétségkívül segít abban, hogy azokat jobban kézben tudják tartani.

Meg kell jegyezni, hogy jelenleg a közegészségüggyel és az egészségügyi ellátással kapcsolatos statisztikai adatok gyűjtése csak önkéntes alapon történik. Tekintettel erre a helyzetre, a rendelet a meglévő megoldások formálissá tételére és a folyamatos adatgyűjtés biztosítására törekszik.

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság egyhangú döntése is rámutat a jelentés fontosságára és helyességére.

- Piia-Noora Kauppi jelentése (A6-0400/2008)

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − Igennel szavaztam a Kauppi-jelentésre. Minden európai vállalat számára biztosítani kell, hogy túlzott terhektől mentes környezetben folytathassa működését. Mindazonáltal, a tagállamoknak lehetővé kell tenni, hogy kialakítsák saját követelményeiket, és tiszteletben kell tartani a szubszidiaritás elvét. Elégedetten láttam, hogy a Kauppi-jelentésnek sikerült kialakítani a helyes egyensúlyt.

  Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban. − (PL) Igennel szavaztam az egyes meghatározott jogi formájú társaságok közzétételi és fordítási kötelezettségei tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló jelentésre.

A javaslat azt tűzte ki célul, hogy a nemzeti jogban megszünteti az információk közzétételére vonatkozó, minden további követelményt, amely növeli az üzleti költségeket.

A hatályos jogi szabályozás értelmében az információkat a tagállamok üzleti nyilvántartásába kell bevinni és közzé kell tenni a nemzeti hivatalos közlönyökben.

Napjainkban, amikor az üzleti nyilvántartások az interneten is közzétesznek adatokat, a hivatalos közlönyben történő közzététel – a legtöbb esetben – nem nyújt hozzáadott értéket, pusztán nagy összegű kiadást jelent a vállalkozások számára.

A javasolt változások rugalmasságot biztosítanak a tagállamok számára a további információ-közzétételi követelmények megállapításában, és azt is garantálják, hogy a vállalatokat mentesítik a további – gyakran szükségtelen – költségektől.

- Andreas Schwab jelentése (A6-0349/2008)

  Šarūnas Birutis (ALDE), írásban. − (LT) A statisztika feladata az, hogy tárgyilagos, mennyiségi adatokat biztosítson, amelyekre hivatkozni lehet a közvéleményt és a döntéshozást formáló eljárásokban. Az uniós és a tagállami statisztikák közvetlen támogatást jelentenek a politikai és közigazgatási döntések meghozatalakor. Ezért az EU statisztikai rendszereinek harmonizálásakor figyelembe kell vennünk fontosságukat.

A statisztikai kutatások tudományos függetlenségét biztosítani kell Európában. Ezenkívül gondoskodni kell arról, hogy a rendeletek összhangban legyenek a szubszidiaritás elvével.

Támogatom az európai statisztikákról szóló bizottsági javaslatot, amely jogalapot teremt a statisztikai adatok európai szintű gyűjtéséhez és felülvizsgálja a hatályban levő, a statisztikák európai szintű szervezéséhez jelenleg alapot szolgáltató jogi rendszert.

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. − (FR) Egy olyan jelentés ellen szavazni, amely elsőre technikai jellegűnek tűnik, mivel közösségi statisztikai adatok létrehozásáról szól, abszurdnak tűnhet. De nem érdek nélküli az, hogy ilyen adatokkal segítsük a döntéshozást.

Ugyanakkor, a kinyilvánított szándékok ellenére ez az új rendelet új, bonyolult statisztikák generációját eredményezi, valamint a nemzeti intézetek és vállalkozások statisztikai terheinek a növekedését, akár a bürokráciát, akár a költségeket tekintjük. Mindez ellentétes azokkal a kötelezettségvállalásokkal, amelyek számos alkalommal elhangzottak e teher egyszerűsítésével és csökkentésével kapcsolatban.

Ezenkívül, Brüsszel Európája nap mint nap megmutatja, mit gondol azokról a számokról, amelyeket elméletileg fel kellene használnia. Csak két példát szeretnék ismertetni. Az első példa a recesszióba lépő reálgazdaság támogatására irányuló korlátozott javaslatok, olyan támogatások, amelyek mindenképpen a szent és sérthetetlen verseny, a globális szabad kereskedelem és az „ostoba” Stabilitási és Növekedési Paktum megkérdőjelezhetetlen elsőbbségének lesznek alávetve. Másodszor, az euro érmék és bankjegyek bevezetését követően kialakult, a háztartásoknál lecsapódó infláció tagadása. Bizonyos alapvető árucikkek ára 6 év alatt csaknem kétszeresére vagy akár háromszorosára nőtt, mialatt az EKB a globális és félrevezető összesítésekre koncentrál, és a bérek mérséklésére szólít fel.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − Az adatgyűjtés központi szerepet kap a politikák kialakításában és a döntéshozásban. A Bizottság javaslatai e téren szilárd jogalapot biztosítanak az adatgyűjtéshez, ezért igennel szavaztam Schwab úr jelentésére.

- Luis Manuel Capoulas Santos jelentése (A6-0402/2008)

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. – (FR) Portugál képviselőtársunk, Luis Manuel Capoulas Santos jelentése alapján igennel szavaztam a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatot módosító jogalkotási állásfoglalásra. A kínálatot érő minden fenyegetés kizárása érdekében – a kiegyensúlyozott és fenntartható területgazdálkodás keretében – alapvető fontosságú az élelmiszerbiztonság fogalmának megerősítése. Üdvözlöm és támogatom az eljárások egyszerűsítésére irányuló kéréseket. Támogatom a Közösség válságkezelő eszközeit. Ez a szavazás annak a jele, hogy kedvező változások mennek végbe abban, ahogyan a közösségi politikákban a mezőgazdaságra tekintenek. A mezőgazdasági termelés jövőjének a problémáját azonban még nem oldottuk meg: ez téma lesz a 2009-es választások előtt és témája lesz azoknak a politikai tárgyalásoknak is, amelyeket rögtön a választásokat követően kezdenek meg.

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. − (IT) Megerősítem, hogy igennel szavaztam a Capoulas Santos-jelentésre, ugyanakkor fel szeretném hívni a figyelmet két szempontra, amelyek tarthatatlan viszonyokat eredményezhetnek az országomban élő termelők számára. Az első a tejkvótákhoz kapcsolódik: az egyszázalékos emelés – azaz az elért kompromisszum eredménye – nagyon kis lépés, nem elég ahhoz, hogy kielégítse a termelők jogos igényeit.

A másik nem megnyugtató terület a dohány támogatása. Jóllehet álláspontom most ellenkezik a képviselőcsoportom által képviselt állásponttal, szilárd meggyőződésem, hogy ezt a támogatást ki kell terjeszteni. A támogatások csökkentése a valóságban semmivel sem járulna hozzá a dohányzás elleni küzdelemhez, viszont negatív hatása lenne a munkahelyek megőrzésére egy olyan ágazatban, amely a 27 tagállamban összesen több mint 500 000 embert foglalkoztat. Remélem, hogy javítanak még a javaslaton a mai elfogadását követő eljárási lépések során.

  Bastiaan Belder (IND/DEM), írásban. − (NL) A KAP állapotfelmérése egy átfogó és lényes terület. Ha tetszik, ha nem, kijelöljük azt az irányt, amelyet az agrárpolitikának 2013 után követnie kell. Engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban két szempontot említsek.

A termeléstől függetlenített támogatás lehetővé teszi a fokozottabban piacorientált, és ebből adódóan versenyképesebb és innovatívabb mezőgazdaságot, de nem szabad elfordulnunk a másik irányba, egy teljes mértékben liberalizált mezőgazdasági piac felé. Ne dobjuk el az esernyőt abban a pillanatban, hogy kisüt a nap. Az intervenciós mechanizmusok, biztosítások stb. megszervezésekor figyelni kell arra, hogy ne torzuljon a piac, ugyanakkor valódi védőhálót jelentsenek.

Nem támogatom az arra irányuló javaslatokat, hogy a moduláció révén utaljunk jelentős összegeket a második pillérbe. Úgy tűnik, hogy az első pillérben rendelkezésre álló eszközöket bölcsebben használják fel, mint a vidékfejlesztési alapokat. Ezenkívül már előre látom, hogy mindenféle társfinanszírozási probléma lesz majd az egyenlő feltételekkel kapcsolatban.

  Hanne Dahl (IND/DEM), írásban. − (DA) A Júniusi Mozgalom nem szavazta meg a jelentés 208. módosítását, tekintettel arra, hogy fertőző állatbetegségek kitörése az állatok nem megfelelő állatgyógyászati elkülönítésének tudható be. A problémák az állatok kereskedelmi célú hasznosítása kapcsán merülnek fel. Ezért a termelők és az iparág az, amelynek – a betegségek elkerülése érdekében – viselnie kell az állatok megfelelő kezelésével járó feladatokat és kockázatokat.

A költségek közös gazdasági felosztásáról szóló jogszabálytervezet rossz ötlet, mivel végül azt fogja eredményezni, hogy a polgároknak kell fizetni olyasvalamiért, amiért nem felelősek.

  Bairbre de Brún (GUE/NGL), írásban. − (GA) A KAP-reform céljának a politika javításának kell lennie, hogy Európa-szerte a vidéki élet társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szinten egyaránt fenntarthatóbbá váljon.

Az állapotfelmérés egy vegyes intézkedés, olyan, amely tartalmaz néhány javítást, de amely más tekintetben nem képes kezelni az előttünk álló kihívásokat. A vidéki életet – különösen a gazdálkodást – jelenleg sok minden fenyegeti. A fiatal gazdálkodóknak el kell hagyniuk a földet, míg ezzel egy időben a nagy földtulajdonosokat megjutalmazzák, ha értékes mezőgazdasági területeket hagynak műveletlenül. A biodiverzitás is veszélyben van.

Egyetértek azzal, hogy lehetővé kell tenni a tartalékalapok felhasználását új termelők és fiatal termelők tekintetében, valamint a leginkább hátrányos kategóriákba tartozó területeken – például a juhtenyésztésben –, amelyek fontos szerepet töltenek be a biodiverzitás megőrzésében. Ezenkívül támogatom, hogy a termelőknek juttatott kifizetések iránti kérelmeket előre hozzák az évben, ami stabilabb helyzetet teremt a termelők számára. Vidéki közösségeinknek stabilitásra van szükségük, hogy tervezni tudjanak a jövőre nézve.

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. − Jóllehet igennel szavaztam a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló Santos-jelentésre (A6-0402/2008), nem támogatom azt a módosítást, amely a moduláció növelését célozza. Ennek az lesz az eredménye, hogy az 1. pillérből további eszközöket csoportosítanak át a 2. pillérbe, ezzel pedig közvetlenül a termelőktől vesznek el jövedelmet (különösen a kistermelőktől), például Írországban. A pénzeszközök olyan rendszerekbe folynak be, amelyek tagállami társfinanszírozást igényelnek – ami pedig bizonytalan és megbízhatatlan finanszírozási forrás.

  Lena Ek (ALDE), írásban. − (SV) Úgy döntöttem, nem szavazom meg a jelentést, mivel véleményem szerint az több területen is egyértelműen rossz irányba viszi a Bizottság javaslatát. Enyhíti például a vidékfejlesztésre vonatkozó közvetlen támogatás módosításait. A többség megállapodásra jutott abban, hogy 2009-ben és 2010-ben a közvetlen támogatást mindössze 6%-os mértékben csökkentsék. A Bizottság azt javasolta, hogy 2009-ben 7%-kal, 2010-ben 9%-kal csökkentsék a támogatást. Személy szerint még nagyobb csökkentést szerettem volna látni.

Ezenkívül megemelték azt a küszöböt, amelyről a követlen támogatást vidékfejlesztési támogatás váltja fel. Az eredeti javaslatok értelmében ezt az évi 5000 euro támogatási összegtől kell alkalmazni. A többség megszavazta, hogy ezt a küszöböt 10 000 euróra emeljék. Ennek az a következménye, hogy csökken az aktív vidékfejlesztési támogatásra átváltott passzív mezőgazdasági támogatások aránya. Ezt a pénzt sokkal inkább a vidéki területeken induló vállalkozásokra kellene fordítani, mint olyan terményekre, amelyek már most is jó hasznot hoznak.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Sok tekintetben sikerült javítani a jelentésen. Ehhez mi is hozzájárultunk, leginkább arra irányuló javaslatunkkal – amely elfogadásra került –, hogy a moduláció alóli mentesség küszöbét 5000 euróról 10 000 euróra növeljék, ezzel nagyobb társadalmi igazságosságot biztosítva a termelőknek a támogatások kifizetésében. Ugyanakkor sajnáljuk, hogy más javaslatokat elutasítottak, annak ellenére, hogy némelyik 200 igen szavazatot kapott. Ilyen javaslat volt például az azori-szigeteki cukortermelés támogatása.

Azt is sajnáljuk, hogy a legfeljebb 1000 euro összegű támogatásban részesülő termelőknek nyújtott egyszerűsített támogatásra irányuló javaslat nem került elfogadásra, noha 175 igen szavazatot kapott. Ezzel fel lehetett volna venni a küzdelmet a bizottsági javaslat szociális érzéketlensége ellen, az eljárás egyszerűsítése és a bürokrácia csökkentése által, amit az Európai Bizottság indokul használt fel, amikor javasolta az évi 250 eurónál alacsonyabb összegű támogatások megszüntetését. Ez megközelítőleg 90 000 portugál kistermelőt érint hátrányosan.

Bár végül a jelentés ellen szavaztunk, továbbra is kitartunk a módosításaink mellett, mivel úgy véljük, ezekkel lehet a legjobban támogatni a portugál termelőket és családi alapon szerveződő mezőgazdaságunkat.

  Glyn Ford (PSE), írásban. − Az Európai Parlamenti Munkáspártnak (EPLP) komoly fenntartásai voltak e jelentés több elemével kapcsolatban, amelyek állandósítani és növelni fogják a mezőgazdasági termelés torzulásait az Európai Unióban és globális szinten egyaránt. A mai szavazáskor, amikor is számos olyan módosításról kellett vélemény nyilvánítanunk, amelyek megerősítik vagy súlyosbítják ezt a helyzetet, összességében nem tudtam igennel szavazni a módosított javaslatokra és a jogalkotási állásfoglalás-tervezetre, annak ellenére, hogy a jelentésnek vannak olyan kidolgozott részei, amelyeket támogatok.

  Duarte Freitas (PPE-DE), írásban. − (PT) Jóllehet egyetértek azzal, hogy felül kell vizsgálni a termelők támogatási rendszereit, úgy vélem, a Bizottság javaslatai meghaladják a szükséges mértéket. Ezzel súlyos hatást gyakorolnak a termelők jövedelmére, akik az európai vidéki táj őrzői, és akik alapvető szerepet töltenek be az élelmezésbiztonság terén meglévő függetlenségünkben.

A Capoulas Santos-jelentés sok tekintetben javít a Bizottság javaslatain, különösen azáltal, hogy nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamok számára a kifizetések alsó küszöbének megállapításában.

Ezért igennel szavaztam a moduláció kérelmezéséhez kapcsolódó, évi 10 000 eurós küszöbre, amely kedvező lesz sok kis- és közepes termelő számára. Szintén megszavaztam, hogy a termelők méltánytalan büntetésének elkerülése érdekében ne alkalmazzanak magasabb modulációs arányt a több termelőt egyesítő szövetkezetek és más jogalanyok tekintetében, akik – önmagukban – nem kapnak 100 000 eurónál többet.

Jóllehet a jelentés nem tökéletes – például nem ad teret a további moduláció újraelosztó hatásának –, elégedett vagyok a plenáris ülésen lezajlott szavazás végső eredményével. Ezért szavaztam igennel a jogalkotási állásfoglalásra.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága – most is – eltérő utat választott a Bizottság által kijelölt úttól. A közös agrárpolitika megreformálása helyett a bizottság a támogatások növelését akarja elérni, és azt, hogy az adófizetők nagyobb részt vállaljanak a gazdaság támogatásában.

A Junilistan (Júniusi Lista) határozott véleménye, hogy meg kell szüntetni a mezőgazdasági termékek export-visszatérítését, ezért megszavazta az erre irányuló javaslatokat. Szerintünk az EU nagy kárt okoz külföldön azzal, hogy a szegény országokat elárasztja mezőgazdasági termékekkel, anélkül, hogy figyelembe venné ennek társadalmi hatásait.

A Júniusi Lista a közös agrárpolitika felszámolását akarja elérni, és megjegyezzük, hogy nagy szerencse, hogy az Európai Parlamentnek nincs együttdöntési hatásköre az EU agrárpolitikája terén. Máskülönben az EU a protekcionizmus, illetve a mezőgazdaságban tevékenykedő különböző csoportoknak nyújtott komoly támogatások csapdájába esne.

  Jean-Marie Le Pen (NI), írásban. – (FR) A 2013-as, nagy költségvetési fordulópont előtt, amely a lopakodó újbóli államosítás révén a KAP végét jelentheti, a 2003-as, álcázott reformot követően a tagállamok megállapodásra próbálnak jutni a KAP új reformjáról..

A Bizottság nyíltan bevallott célja a piachoz való fokozottabb alkalmazkodás, a környezetvédelmi és vidékfejlesztési politikákra irányuló közvetlen támogatások csökkentése által.

A reform sajnos nem mérhető össze azokkal a kihívásokkal, amelyekkel Európa mezőgazdaságának szembesülnie kell: 9 milliárd ember élelmezésének megoldása 2050-ben, korlátozott mezőgazdasági területek, a mezőgazdasági alapanyagokkal kapcsolatos spekulációkkal összefüggő áraktól való függőség, és még sorolhatnám.

Ebben az állandóan változó és bizonytalan környezetben meg kell védenünk a WTO által a mezőgazdaságnak nyújtott mentességet, tekintve, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozó ipar nem hasonlítható a többi üzletághoz: olyan, más által nem elvégezhető termelést folytatnak, amely a termelők nemzedékeinek szakértelmén és kiválóságán nyugszik.

És mi van akkor, ha a KAP állapotfelmérése csak az első lépés lenne a KAP teljes liberalizációja felé, mindenféle szabályozás és védőhálók nélkül?

Ébernek kell lennünk, és el kell ítélnünk minden liberális irányzatot ebben a kérdésben, ami nem jelenti azt, hogy nem cselekszünk.

  Astrid Lulling (PPE-DE), írásban. − (DE) Nem örülök a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság által meghozott kompromisszum eredményének, de viszonylag elégedett vagyok. Sikerült elhárítanunk a legsúlyosabb kárt, amelyet termelőinknek kellett volna elszenvedniük az Európai Bizottság által előterjesztett, katasztrofális javaslatok miatt. Sikerült biztosítanunk, hogy a közvetlen kifizetéseket ne csökkentsék 13%-kal 2009 és 2013 között. Ezeket a közvetlen kifizetéseket, amelyek alapvető fontosságúak termelőink számára, 2009-ben és 2010-ben csak 1%-kal, 2011-ben és 2012-ben pedig legfeljebb 2%-kal szabad csökkenteni.

Ha ez a pénz eljut a tejalapba, amint azt javasoltuk, például a tejtermelőknek a legelők után nyújtott támogatásra, a közvetlen jövedelem csökkenése kevésbé lesz fájdalmas. A tej ára újból csökken, de a termelési költségek nem. Például a műtrágya ára 40%-kal nőtt. Sajnos a Bizottság ismételten a tejalap ellen fordult.

Még ha nem is csökkentjük ezeket a termelőknek nyújtott közvetlen kifizetéseket, amelyek összege elérheti az évi 5000 eurót vagy akár az évi 10 000 eurót – amint ahogyan azt a módosításokban is kérték; a módosításokban, amelyek meghaladják a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság által javasolt kompromisszumot –, ez nem lesz jelentős hatással a luxemburgi termelőkre, mivel csak a részidőben működtetett gazdaságok tartoznak a 10 000 eurós küszöb alá. A legfontosabb szempont az legyen, hogy a csökkentéseket a lehető legalacsonyabb szinten tartsák, máskülönben nem lesz jövőjük a teljes munkaidőben tevékenykedő luxemburgi termelőknek, ami elfogadhatatlan.

  David Martin (PSE), írásban. − Támogatom a tejkvóták négy éven át tartó, 2%-os növelését, mivel úgy vélem, a 2% biztosítani fogja a sima átmenetet a tejkvóta-rendszer 2015-ös megszüntetése előtt.

  Dimitrios Papadimoulis (GUE/NGL), írásban. − (EL) Nem szavaztam meg Capoulas Santos úrnak a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelőknek szóló, új támogatási rendszerről szóló jelentését, mert úgy vélem, a mezőgazdaság fenntarthatósága nem védelmezhető európai szinten. A mezőgazdaságnak valóban szüksége van pénzügyi támogatásra, az ágazat fenntarthatóságának és az európai élelmezésbiztonságnak a védelme érdekében. A finanszírozásnak azonban a közösségi költségvetésből kell történnie, és nem szabad büntetnie a kis- és közepes termelőket például minimális támogatási küszöbök megállapításával. Ellenkezőleg, a személyes munka kritériumát kell a legfontosabbnak tartani a támogatás kifizetéséhez, és gazdaságonként felső támogatási határt kell megállapítani.

Ugyanakkor, a Bizottság által javasolt válságkezelési rendszer nem megfelelő. Ésszerűbb volna egy közösségi finanszírozáson nyugvó, állami biztonsági alap létrehozása, amelynek célja a válságok és a növénybetegségek megelőzése, és amely egy minimumjövedelmet garantálna a termelők számára. Végül, a jelentés nem tartalmaz javaslatot olyan mechanizmusok kialakítására, amelyek az európai termelőket közvetlenül érintő éghajlatváltozás problémáival foglalkoznának.

  Neil Parish (PPE-DE), írásban. − A konzervatív képviselők nemmel szavaztak a jelentésre, mivel az nem a jó irányba vezet. Véleményünk szerint alapvető fontosságú, hogy a 2003. évi reform keretében elindított, a támogatások termeléstől való függetlenítésére irányuló folyamatot minden ágazatra kiterjesszék, ezzel lehetővé téve a termelőknek, hogy azt termeljék, amire piaci kereslet van, és valóban egyenlő feltételek mellett folytathassák tevékenységüket. Ez a jelentés ellenzi a támogatások termeléstől való függetlenítését, sőt, megpróbálja visszafordítani a már meghozott döntéseket, például a dohányra vonatkozó rendszernek az egységes támogatási rendszerbe történő bevonását. A jelentés a dohánytermeléséhez kapcsolódó támogatásokat 2012-ig meghosszabbítaná, de ez számunkra nem elfogadható.

A jelentés ezenkívül túlzottan nagy rugalmasságot enged meg a 68. cikk alkalmazásában. Attól tartunk, hogy ez torzítani fogja a piacot, lehetővé teszi a termeléstől függő támogatások kerülő utakon történő kifizetését, és a WTO is kifogásolhatja. Végül, az első 10 000 euro moduláció alóli mentesítése, a nagyon alacsony szintű kötelező uniós modulációval együtt, egyszerűen nem fog elegendő bevételt termelni egy erős vidékfejlesztési politikához, és aránytalanul fogja sújtani az Egyesült Királyság termelőit.

  Luís Queiró (PPE-DE), írásban. − (PT) A közös agrárpolitika (KAP) állapotfelméréséről folytatott vita kiváló alkalommal szolgált arra, hogy alaposan megvitassuk a KAP-reformot, amelynek 2013-ban meg kell történnie. Ennek sikeres elérése érdekében óvatosan kell előre haladnunk, egyaránt hangsúlyt helyezve a versenyképességre, a környezetvédelmi és a társadalmi szempontokra, a vidékfejlesztésre és az élelmezésbiztonságra.

A legnagyobb képviselőcsoportok között létrejött megállapodás, amely valóban csak az előadó, Capoulas Santos úr szándékán múlott, már tartalmaz néhány olyan megoldást és megközelítést, amelyekkel – reményeink szerint – a Tanács foglalkozni fog. És bár jelenleg ez a terület nem tartozik az együttdöntés hatáskörébe, a Parlament ebben a szellemben végezte munkáját, és ezt e tényt a kormányoknak fel kell használniuk.

A csomag mellett szavaztam, tekintettel annak az eredménynek a jelentőségére, amit a biztosítási díjakhoz való közösségi hozzájárulás, illetve az alacsonyabb támogatások megtartása tekintetében sikerült elérni, amelyek mind nagyon fontosak az olyan országok számára, mint például Portugália. Ugyanez igaz a vidékfejlesztési támogatás terén a modulációra vonatkozó kiegyensúlyozott megoldásra. A tejkvóták kapcsán, sajnálatos módon nem sikerült egyensúlyt elérnünk, az olyan régiókban élő termelőknek okozott potenciális kár elkerülése érdekében, mint például Portugália északi és középső része és az Azori-szigetek.

  Carl Schlyter (Verts/ALE), írásban. − (SV) Támogatom e jelentés elutasítását, és annak visszautalását a bizottsághoz, tekintettel arra, hogy a jelentés csak tovább gyengíti a Bizottság által előterjesztett, már így is túlzottan kismértékű és lassú reformokat.

  Olle Schmidt (ALDE), írásban. − (SV) Az az óriási mennyiségű támogatás, amit az EU saját mezőgazdaságára fordít, erkölcstelen és közvetlenül is káros. Ez a támogatás sérti a globális versenyt, amely – mint tudjuk – a jólét előfeltétele. Ez indokolja a reformokat, amelyekre a mezőgazdaságnak nagy szüksége van, és csökkenti számunkra, azaz a fogyasztók számára a választási lehetőségeket.

A bizottsági javaslat lényeges a további liberalizációs intézkedések szempontjából, a 2003-as reformokkal összhangban. Ezért nem szavazok igennel Santos úr jelentéseire, amelyek nagyon is a bizottsági javaslat felhígítását jelentik.

  Marek Siwiec (PSE), írásban. − Ma fontos dologról szavaztunk. Olyan kérdésről, amely az Európai Unió valamennyi termelője számára fontos. Ugyanakkor, egyes termelők nem olyan erősek, mint mások, mivel még nem volt idejük alkalmazkodni az EU mezőgazdasági struktúráihoz. Már felhasználták minden kapacitásukat, hogy fenntartható mezőgazdasági vállalkozásokat építsenek ki, amikor erre 1989 után lehetőségük nyílt.

Ezek a gazdálkodók nem azok a nagytermelők, akiket Franciaországból vagy Németországból ismerünk; ők még mindig kistermelők. Ugyanakkor rendkívül fontosak hazám, Lengyelország számára. Szükségünk van rájuk, ha olyan vidéket akarunk, ahol az emberek élni és dolgozni akarnak a jövőben. Ezért van szükségük a mi különleges támogatásunkra. Így ma arra szavaztam, hogy segítsük a kitermelőket, például Lengyelországban, hogy megmutassuk nekik, hogy most és a jövőben is számíthatnak a segítségünkre, és az én segítségemre.

  Silvia-Adriana Ţicău (PSE), írásban. – (RO) Igennel szavaztam a KAP keretébe tartozó, mezőgazdasági termelőknek szóló támogatási rendszerekről szóló jelentésre. Támogatom a közös agrárpolitikát.

Az Európai Uniónak támogatnia kell a termelőket, közvetlen támogatások nyújtása és a vidéki infrastruktúra fejlesztése révén. Az EU-nak be kell fektetnie a mezőgazdaságba, különösen most, amikor egy globális élelmiszerválság veszélye fenyeget. Támogattam a 23. módosítást, amely elismeri a juhágazat közösségi szintű támogatásának szükségességét, mivel ez az ágazat jelentős mértékű hanyatlást él át.

Azt is érzem, hogy a tagállamok számára lehetővé kellene tenni, hogy – kiegészítésként – felső határuk 5%-át felhasználhassák a termelők vagy termelők csoportjainak támogatására, a biztosítási díjakhoz kapcsolódó kiadásokhoz való pénzügyi hozzájárulás formájában. Különös figyelmet kell fordítani a kistermelőkre. Ezért támogattam a 211. módosítást, amely eltérést vezet be a közvetlen kifizetések kiegészítő csökkentésétől a közvetlen kifizetésben részesülő és a tagjaik között elosztásra szánt támogatásokat központosító szövetkezetek vagy termelői csoportok esetében. Megszavaztam a 114. és a 118. módosítást is, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy nemzeti felső határuk 15%-át termelőik támogatására fordítsák, a tejágazatban tevékenykedő, illetve a juh- és kecskehúst, valamint a marha- és borjúhúst termelő mezőgazdasági termelőket érintő, sajátos hátrányokért nyújtott kompenzációként.

  Georgios Toussas (GUE/NGL), írásban. − (EL) A KAP állapotfelmérésének alkalmazására vonatkozó rendeletek határozott lépést jelentenek abba az irányba, hogy a mezőgazdasági termelés felett monopolhelyzetben levő üzleti csoportok vegyék át az irányítást, saját nyereségük növelése érdekében. Ugyanakkor kikövezik az utat egy totális támadás előtt, amely 2013-ban indul majd a kis- és közepes vállalakozások ellen, amelyeket már meggyengítettek.

A nagyvállalkozások nyomást gyakorolnak a KAP nagyobb mértékű és gyorsabb reformja érdekében, valamint azért, hogy azt a WTO szabályaival összhangba hozzák, annak érdekében, hogy a multinacionális cégek még több földet gyűjthessenek be, megszilárdíthassák függetlenségüket a termelésben és az élelmiszer-forgalmazásban, és megerősítsék pozíciójukat a nemzetközi versenyben.

A KAP következményei már láthatóak a kis- és közepes termelőknél, különösen a 2003-as reform óta, a támogatás termeléstől való függetlenítését követően: a gazdaságok elhagyása, vidéki lakosság számának csökkenése, a kivágások, a vidék elhagyása és a súlyos környezeti hatások.

A következmények a munkavállalókat is érintik, akik szembesülnek a magasabb élelmiszerárak elviselhetetlen költségeivel, és akiknek vállalniuk kell a veszélyes anyagok, valamint kétes eredetű alapanyagok és a bizonytalan termelési módszerek miatt kialakuló, fokozott közegészségügyi kockázatokat.

Határozottan ellenezzük a javasolt rendeleteket, amelyek felfedik a KAP vidékellenes jellegét. Felszólítjuk a kis- és közepes mezőgazdasági termelőket, hogy az EU és a tőke vidékellenes politikája elleni közös harcban fogjanak össze a munkavállalókkal.

(Az írásbeli indokolást az eljárási szabályzat 163. cikkével összhangban lerövidítették.)

- Luis Manuel Capoulas Santos jelentése (A6-0401/2008)

  Sylwester Chruszcz (NI), írásban. − (PL) Ma a közös agrárpolitika módosításáról szóló tanácsi rendeletről szóló jelentés ellen szavaztam. Véleményem szerint a rendelet nem felel meg számos termelői csoport elvárásainak, és nem mérsékli a régi és az új uniós tagállamok termelői közötti különbségeket. Rendkívül sajnálatosnak tartom, hogy a képviselők többsége nem látja a változtatásra szoruló európai és lengyel mezőgazdaság előtt álló problémákat. Ugyanakkor elfogadhatatlannak tartom az Európai Bizottság által előterjesztett változások irányát.

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. − A KAP állapotfelméréséről szóló Santos-jelentéssel kapcsolatban (A6-0401/2008) világossá szeretném tenni, hogy bár megszavaztam a jelentést, van a KAP-nak egy olyan aspektusa – a dohánytermesztés támogatása –, amelyet nem tudok támogatni és soha nem is támogattam. Az EU-ban jelenleg a dohány kapja hektáronként a legtöbb támogatást.

Az 1990-es évek elejétől kezdve az EU évente körülbelül 1000 millió eurót költ a dohánytermesztők támogatására. Az e támogatások csökkentésére irányuló erőfeszítések ellenére még mindig több száz millió euro támogatást nyújtanak a dohánytermelőknek (2002-ben 963 millió euro). Ez más mezőgazdasági ágazatokkal összehasonlítva messze a legnagyobb mértékű támogatás, amely torzult ösztönzőket és nagyfokú hatástalanságot hoz létre. Ez nagyon költséges, kereskedelmi szempontból a politika nem működött, ártott az EU jó hírnevének, és kínos következetlenséget tárt fel az EU egészségügyi céljaival szemben. A támogatásokat teljes mértékben el kell vonni a dohánytól (de nem a dohánytermesztőktől), és az egészséges mezőgazdaság támogatására kell fordítani, a jelenleg tervezettnél sokkal gyorsabban.

  Lena Ek (ALDE), írásban. − (SV) A tejkvóták kivonására irányuló bizottsági javaslatot gyengítette a 2010-es felülvizsgálat követelménye. Sőt, a többség elfogadta egy speciális tejalap létrehozását. Véleményem szerint ez a jelentés jobb lehetett volna, ha sikerült volna számos olyan módosítást elfogadni, amely a fokozottabb piaci alkalmazkodást célozza, például a tejkvóták nagyobb mértékű növelését. Sajnos e módosítások egyike sem került elfogadásra, ezért nem szavaztam meg a jelentést.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Sajnáljuk, hogy javaslatainkat elutasították. E javaslatok egy másféle közös agrárpolitika mellett érveltek, amely egyrészt a termelőknek nyújtott támogatásokon alapul, azzal a céllal, hogy fellépjünk a termelőágazatoknak az árváltozások miatti ingatagsága ellen, másrészt piaci szabályozási mechanizmusokon, amelyek tisztességes jövedelmet biztosítanak a kis- és közepes termelők számára, a vidék hanyatlásának és számos régió elnéptelenedésének megakadályozása érdekében.

Szintén sajnálattal vettük tudomásul, hogy elutasították azt a javaslatunkat, amely uniós finanszírozást garantált volna a tagállamokban az állami biztosításokra. A cél az volt, hogy a termelők számára egy minimumjövedelmet biztosítsunk bizonyos körülmények, például aszályok, viharok, jégesők, erdőtüzek vagy járványos állatbetegségek esetén.

Elutasítjuk a tejkvóta-rendszer végének bejelentését, a közös agrárpolitika újbóli magánosítását, valamint a támogatások elosztásakor folyamatosan megnyilvánuló igazságtalanságokat.

Az Európai Bizottság javaslatainak védelme melletti kitartás, még bizonyos módosításokkal sem biztosít szilárd alapot ahhoz, hogy eltérő álláspontot várjunk a Tanácstól.

  Christofer Fjellner (PPE-DE), írásban. − (SV) Az Európai Bizottság javaslata számos fontos lépést tesz a helyes irányba, abban a tekintetben, hogy egy versenyképesebb agrárágazatot hoz létre a támogatás termeléstől való további függetlenítése, illetve a kötelező területpihentetés, az exporttámogatások, a tejkvóták, a termelési támogatás és a piaci támogatás megszüntetése által. A javaslat ezenkívül a mezőgazdasági termelésre irányuló közvetlen támogatásokból pénzt csoportosít át a vidékfejlesztésre, négy központi területre összpontosítva: éghajlatváltozás, megújuló energiák, vízgazdálkodás és biodiverzitás. Mivel az Európai Parlament kevesebb reformot akart és lassabb ütemű változást, úgy döntöttünk, hogy a Bizottság eredeti javaslatát támogatjuk, és nem szavazzuk meg a Parlament módosításait.

  Duarte Freitas (PPE-DE), írásban. – (PT) Annak ellenére, a Bizottság által a közös agrárpolitika tekintetében javasolt módosítások szükségszerűek, úgy érzem, hogy a tejkvóták tekintetében a bizottsági javaslat nagyon káros a kevésbé versenyképes európai régiók számára, mivel azok nagyban függnek a tejágazattól.

Ezért véleményem szerint a tejkvóták megszüntetését nem lett volna szabad megkezdeni a 248/2008/EK rendelettel, és ezt nem lenne szabad folytatni, amint azt a Bizottság javasolta és amellyel az előadó is egyetért.

A Capoulas Santos-jelentés tartalmaz egy pozitív elemet, amikor is 2010-ben egy jelentés kidolgozását kéri a tejpiac helyzetének elemzése céljából.

Végül nem szavaztam a jelentés ellen, mert támogatom az azori-szigeteki cukorgyártás változtatásait, ami majd lehetővé teszi, hogy folytathassák ezt a tevékenységet egy olyan régióban, ahol nincs igazán más, komoly gazdasági alternatíva.

  Elisabeth Jeggle (PPE-DE), írásban. − (DE) A közös agrárpolitika (KAP) állapotfelméréséről szóló mai szavazáson nemmel szavaztam a tejágazatról szóló jelentésre. Azon a véleményen vagyok, hogy piaci elemzés nélkül nem szabad tovább emelni a kvótát. Úgy hiszem, hogy a Parlamentnek a kvóta öt szakaszban, 1%-kal való – a Bizottság javaslata szerinti – emelése teljesen rossz üzenetet közvetítene.

Ugyanakkor üdvözlöm, hogy a Parlament ismételten a tejalap mellett szólalt fel. A mezőgazdasági költségvetésből és – különösen – a tejágazatban félretett alapok hatékony módját jelentik az ágazatra nehezedő terhek mérséklésének és az ágazat szerkezetátalakításának. Emellett támogatom a Bizottság, a Parlament és a Tanács felhívását, hogy 2010. december 31-ig készítsék el a tejpiacról szóló jelentést, amely majd a tejkvóták ellenőrzésével kapcsolatos további intézkedésekről szóló vita alapját képezi. Üdvözlöm azt a tényt is, hogy a moduláció önrészét évi 5000 euro összegről 10 000 euro összegre emelték. Ez azt jelenti, hogy a Parlament a többségükben baden-württembergi és bajorországi területeinken található kisebb gazdaságok további támogatása mellett foglal állást.

  Neil Parish (PPE-DE), írásban. − A konzervatív európai parlamenti képviselők támogatták azokat a módosításokat, amelyek lehetővé tették a tejkvóta évi legalább 2%-os, a kvótarendszer 2015-ös eltörlését megelőző növelését, amely a liberalizált, piacorientált tejágazat alapjait készíti elő. Nem támogattuk a kvótanövelés korlátozására irányuló módosításokat. Végül semmilyen irányú jelentős módosítás elfogadására nem került sor, ami azt jelenti, hogy a Bizottság javaslata gyakorlatilag változatlan maradt.

Noha a Bizottság által javasolt évi 1%-os emelés jobb, mint az emelés elmaradása, továbbra is úgy véljük, ez csupán bátortalan lépés. Elutasítjuk azt is, hogy a jelentés nem számol le bizonyos, a termeléshez kötődő kifizetésekkel és piactámogatási intézkedésekkel. Következésképpen a teljes jelentés ellen szavaztunk.

  Silvia-Adriana Ţicău (PSE), írásban. – (RO) A közös agrárpolitika módosításáról szóló rendelet módosításával kapcsolatos jelentés elfogadása mellett szavaztam. Támogattam a 4. módosítást, amely lehetővé teszi a tejkvóták 2008–2009-es, 2%-os, valamint a 2009–2010-es és a 2010–2011-es gazdasági év esetében 1%-os emelését. Ez majd hozzáférhetővé teszi azokat az elemeket, amelyek a tejágazatbeli piaci helyzet megfelelő értékeléséhez szükségesek. Támogattam azt is, hogy az olyan esetekben, amikor a tejpiaci helyzet az érintett gazdasági évben lehetővé teszi, a tejkvóták emelése a 12 új tagállam esetében is legyen lehetséges. Mindezzel összefüggésben biztosítanunk kell, hogy a tejkvóta módosításáról szóló határozatot megfelelő időben, a kérdéses gazdasági év kezdete (az adott év április 1-je) előtt hozzuk meg.

- Luis Manuel Capoulas Santos jelentése (A6-0390/2008)

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) Az Európai Mezőgazdasági Alapból való kifizetések célja, hogy támogassák a mezőgazdasági termelőket annak biztosításában, hogy a vidék jó mezőgazdasági és környezeti állapotban maradjon. Míg az Európai Unióban előállított élelmiszerekre szigorú előírások vonatkoznak, az élelmiszerek behozatala olyan rendkívül alacsony árakon történik, amelyekre nem vonatkoznak ezek az előírások. Emellett a tejkvótákat megemelték, és a kvótarendszer 2015-ben mindenestől véget ér, ami a tejárak csökkenéséhez vezet, a kistermelőket pedig nyomorba dönti. Végezetül: a Hoferhez hasonló szupermarketláncok európai uniós támogatásban részesülnek, és tovább növelik a hazai mezőgazdasági termelőkre nehezedő nyomást, például azzal, hogy a tejet veszteségvezető termékként alkalmazzák.

A legtöbbet a vidéki területek mezőgazdasági kistermelői szenvedik el, akik a tejtermeléstől függenek ugyan, de nincs lehetőségük arra, hogy nagyban termeljék a tejet. A fogyasztóknak megnövekedett árat kell fizetniük a tejért és az élelmiszerért, ám e pénztöbbletből semennyi nem jut vissza a kistermelőkhöz. Az árak zuhanásának hatását azonban a mezőgazdasági termelők érzik meg. Ez nem maradhat így, mert máskülönben a mezőgazdasági termeléssel felhagyó mezőgazdasági termelők miatt az élelmiszer-behozataltól fogunk függeni. Mezőgazdasági termelőink a támogatástól függenek, és ezért szavaztam a Capoulas Santos-jelentés mellett.

  Silvia-Adriana Ţicău (PSE), írásban. – (RO) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (az EMVA-ból) biztosított vidékfejlesztési támogatásról szóló jelentés mellett szavaztam. Igennel szavaztam a 24. módosításra, amely legfeljebb 75 000 euro összegű indulási támogatást határoz meg a fiatal mezőgazdasági termelőknek. A támogatás legfeljebb 50 000 euro összegű egyszeri támogatásként, vagy az 50 000 euro aktivált értéket el nem érő kamattámogatásként adható. A támogatás e két formájának kombinációja esetén a teljes összeg legfeljebb 75 000 euro lehet.

Igennel szavaztam a 12. módosításra is, amely – a vidékfejlesztési programok megfelelő finanszírozásának biztosítása érdekében – fenntartja, hogy nagyobb rugalmasságra van szükség a Strukturális alapok elköltetlen forrásainak az ugyanazon tagállamon belüli, e célra való felhasználásának lehetővé tétele érdekében.

- Luis Manuel Capoulas Santos jelentése (A6-0377/2008)

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) Természetesen fontos, hogy sor kerüljön a szakpolitika különböző területeinek összehangolására, ám ez nem korlátozódhat kizárólag a finanszírozásra. Az Európai Unióban az az érzése támadhat az embernek, hogy nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. Egész Európában támogatjuk az áruk szállítását, és támogatjuk az áruszállítás kedvezőtlen hatásai ellen fellépő környezetvédelmi intézkedések előmozdítását is. Egy másik példa a dohánytermelés támogatásának és a dohányfogyasztás csökkentésére irányuló intézkedések egyidejű megvalósítása.

Ugyanez az elv érhető tetten a vidéki területek esetében is. Itt vannak egyrészről a további támogatási alapok, másrészről pedig – a Maastrichti Szerződés követelményeinek és a privatizációval kapcsolatos végtelen lelkesedés eredményeként – a népesség fő központjain kívül eső infrastruktúra szétesőfélben van, a vidéki területek pedig egyre inkább leszakadnak. Ha az osztrák posta privatizálására a tervek szerint kerül sor, akkor egy évtizeden belül a városokon kívüli postahivatalok legalább 20 kilométerre lesznek egymástól. A vidéki területek egyre jellemzőbben az idősek által lakott területekké válnak. E fontos kapcsolattartási eszköz felszámolása az idősek esetében egyre nagyobb mértékű elszigeteltségükhöz vezet, s az infrastruktúra felszámolása nem csupán az időseket, de a hátrányos szociális helyzetű embereket és a mozgáskorlátozottakat is különösen hátrányosan érinti. Igennel szavaztam a jelentésre, annak reményében, hogy a jövőbeni, hatékonyabban koordinált stratégiák alapjául szolgálhat, és ellenpontozza majd e kedvezőtlen fejleményeket.

  Dumitru Oprea (PPE-DE), írásban. – (RO) Igennel szavaztam Capoulas Santos úr jelentésére. Az „igen” szavazatom egyik oka, hogy válság idején – sajátos módon – a mezőgazdaság egyike azoknak a területeknek, amelyek különös figyelmet érdemelnek.

Az ehhez hasonló időszakokban a fogyasztás általában csökken. Ezért kell a mezőgazdasági beruházásoknak a működési költségek olyan módon való csökkentésére irányulnia, hogy az a mezőgazdasági termékek minőségét ne befolyásolja. Úgy érzem, az elkövetkezendő időszakban át kell gondolnunk és meg kell határoznunk a mezőgazdasági termékek tényleges értékét. Erre azért van szükség, mert máskülönben egyre több és több mezőgazdasági termelő hagy majd fel a mezőgazdasági termeléssel, ha olyanok lesznek a körülmények, hogy már nem tudnák valós áron értékesíteni termékeiket. Gyakran előfordul, hogy a mezőgazdasági termelés költsége nem fedezi a beruházást. Másfelől ne feledjük, hogy a mezőgazdasági ágazat esetében is meg kell határoznunk, és használnunk kell az alternatív tüzelőanyagokat – ezek alkalmazása egyébként stratégiai fontosságú kérdés az egész világ számára.

A jelentésben felvetett kérdések fontosak. A mezőgazdaságnak az EU prioritásai között kell szerepelnie.