Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/2645(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

O-0104/2008 (B6-0480/2008)

Viták :

PV 19/11/2008 - 20
CRE 19/11/2008 - 20

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :


Viták
2008. november 19., Szerda - Strasbourg HL kiadás

20. A méhészet helyzete (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. – A következő napirendi pont a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében Parish úr által a Bizottsághoz előterjesztett, szóbeli választ igénylő kérdés (B6-0480/2008) a méhészet helyzetéről (O-0104/2008).

 
  
MPphoto
 

  Neil Parish, előadó. − Elnök asszony! Mindenekelőtt nagyon sok köszönet illeti Astrid Lullingot, mert nagyrészt az ő kezdeményezése alapján terjesztettük elő ezt a témát. Ma este elnökként azért terjesztem elő a jelentést, mert rendkívül aggályosnak tartjuk a méhek helyzetét. Európa és valójában az egész világ szempontjából is igen lényeges, ami a méhekkel történik.

Az elmúlt két évben az Amerikai Egyesült Államokban a házi méhek egyharmada rejtélyes módon kihalt. 2007-ben mintegy 800 000 méhcsalád pusztult el. Horvátországban kevesebb mint 48 órán belül ötmillió méh pusztulása következett be. Az Egyesült Királyságban minden ötödik háziméh-kaptár elpusztul, és 2006 óta a hivatásos méhészek világszerte az állomány mintegy 90%-os csökkenéséről számolnak be.

Mi is történik valójában, és mennyire súlyos ez a helyzet a mi szempontunkból, az emberiség szempontjából? Albert Einstein előre megmondta, hogy az emberiség csupán négy évig maradna fenn, ha a méhek eltűnnének a Földről, tehát ezt a kérdést nagyon komolyan kell vennünk. Ha azt vesszük, a házi méhek feladata a növények és virágok beporzása, amelyek az általunk fogyasztott élelmiszerek körülbelül egyharmadát teszik ki. Ha a beporzásról van szó, a házi méhek töltik be a legfontosabb szerepet a természetben, és nélkülük búcsút mondhatunk a szójababnak, a vöröshagymának, a sárgarépának, a brokkolinak, az almának, a narancsnak, az avokádónak, az őszibaracknak és sok más élelmiszernek. Nem lenne többé földieper. Képzelhetik, hogyan tudna boldogulni Wimbledon földieper nélkül! Nem lenne lucerna, amelyet takarmánynak használunk. Következésképpen teljes mértékben függünk a házi méhektől. Természetesen a gyapotot is beporozzák, tehát nélkülük szövet sem lenne többé. Tényleg nagyon komolyan kell vennünk ezt az ügyet.

Kínában például egyes régiókban jóformán egyáltalán nincsenek házi méhek, és sok növény beporzását kézzel kell elvégezni. A világon termesztett 90 haszonnövény, amely a beporzástól függ, évente körülbelül 30 milliárd angol fontot hoz. A méhek több mint 100 millió angol fonttal járulnak hozzá az Egyesült Királyság és hozzávetőleg 400 millió euróval Európa gazdaságához, tehát teljesen egyértelmű, hogy óriási problémával állunk szemben.

Ezért azt szeretném kérdezni a Bizottságtól – és amennyiben lehetséges, a rendelkezésemre álló idő egy részét átadnám Astrid Lullingnak, mert ő volt az, aki leginkább szorgalmazta, hogy foglalkozzunk ezzel az üggyel –, hogy össze tudna-e szedni több pénzt a kutatásra. Miután hivatásos méhészekkel és másokkal is beszéltünk, megtudtuk, hogy van valami rejtélyes a méhek pusztulása körül, amely részben annak tudható be, hogy az elmúlt néhány évben a méhek rendkívül rossz állapotban voltak, és úgy tűnik, hogy a szó szoros értelmében úgy hullnak, mint a legyek. Az is problémát jelent, hogy megfelelő vegyi anyagokat alkalmazzunk a méhek megbetegedéseinek kezeléséhez.

Úgy gondolom, hogy a Bizottságnak nem csak a kutatáshoz szükséges pénzösszeget kell rendelkezésre bocsátania, hanem össze is kell hangolnia a tagállamok intézkedéseit. Alapvető fontosságú, hogy most cselekedjünk. Nem várhatunk, amíg az összes méh kipusztul, mert hihetetlenül komoly problémák lesznek.

 
  
MPphoto
 

  Janez Potočnik, a Bizottság tagja. − Elnök asszony! Szeretnék köszönetet mondani Parish úrnak és természetesen Lulling asszonynak is az EU méhészeti ágazatával kapcsolatos, szóbeli választ igénylő kérdésért és állásfoglalásért. A Bizottság számára teljesen nyilvánvaló, hogy a méhek milyen fontos szerepet játszanak az EU ökológiájában és ökoszisztémájában. A Bizottság azon jelentésekről is tud, amelyeket bizonyos tagállamokban készítettek a méhcsaládok jelentős pusztulásával kapcsolatban.

Hadd térjek rá egyenesen az Ön által feltett konkrét kérdésekre – volt jó egy néhány –, és hadd próbáljam meg lényegre törően kiemelni, mit is tesz a Bizottság ebben az ágazatban.

Ami a méhek pusztulását és a kutatást illeti, idén februárban a Bizottság azt kérte, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) tanulmányozza a méheknek az Európai Unión belüli pusztulását és annak okait. Az EFSA információkat gyűjtött a tagállamokból, és most azok elemzését szándékozik elvégezni annak érdekében, hogy a Bizottság világosabb áttekintést kapjon a méhcsaládok pusztulásával kapcsolatos járványügyi helyzetről, és ez szolgálna az e területen szükséges további intézkedés alapjául. Az EFSA tevékenységén kívül a Bizottság a kutatási keretprogramján belül számos kutatási projektet támogat a házi méhekkel kapcsolatban, és ez a jövőben is így lesz. Ha érdekli Önt, a későbbiekben említhetek néhányat ezek közül.

Ami az ökológiai pollenzónákat illeti, annak ellenére, hogy nehéznek tűnik maguknak a zónáknak a létrehozása, szeretném emlékeztetni Önt arra, hogy a méhcsaládok hatékony mozgásához már igénybe vehető pénzügyi támogatás. Ez az intézkedés – amelyet az 1234/2007/EK tanácsi rendelet ír elő – arra szolgál, hogy segítséget nyújtson a méhcsaládok mozgásának kezeléséhez a Közösségen belül, valamint olyan helyek biztosításához, ahol a virágzás időszakában a méhészek nagy számban gyűlhetnek össze. Ez az intézkedés a méhészettel kapcsolatos növényvilágnak bizonyos területeken történő gyarapítását is magában foglalhatja.

A harmadik kérdéssel kapcsolatban szeretném emlékeztetni Önt arra, hogy a növényvédő szerek forgalomba hozatalát és engedélyezését a 91/414/EGK tanácsi irányelv szabályozza. Ez az irányelv előírja, hogy a peszticidek csak akkor alkalmazhatók, ha nem járnak az emberek és az állatok egészségére, valamint a környezetre nézve elfogadhatatlan hatások jelentős kockázatával. Ezért ez az értékelés a házi méheket és lárváikat fenyegető akut és hosszú távú kockázatokra is kiterjed, és az alkalmazott kísérletek a kormányközi szervezetek, például az Európai és Földközi-tengeri Növényvédelmi Szervezet – amelyben 47 kormány működik együtt – által kidolgozott szabványokon alapulnak.

Fontos megjegyezni, hogy a közösségi jogszabályok a kockázatértékelésen alapulnak. Nyilvánvaló, hogy a rovarirtó szerek a jellegüknél fogva mérgező hatásúak a méhekre nézve. Alkalmazásuk azonban mégis lehetséges, ha egyáltalán nincs expozíció, vagy az olyan minimális mértékű, amely nem idéz elő káros hatásokat.

Az ilyen kockázatcsökkentő intézkedések klasszikus példái közé a következők tartoznak: helyesen alkalmazott mezőgazdasági gyakorlatok, az alkalmazások megfelelő mértéke és ütemezése (például este, a házi méhek rajzása után vagy a növények és esetleg más gyomok virágzási időszakán kívül), a terméknek közvetlenül a talajba juttatása, üvegházakban való alkalmazás, ahová a méhek nem tudnak bejutni, illetve a vetőmagok külön létesítményekben való kezelése.

Ami a felszíni vizek minőségét illeti, a vízügyi keretirányelv kidolgozta a vizek védelmét; az összes felszíni és felszín alatti víztest jó vízminőségének legkésőbb 2015-ig történő elérésére/fenntartására vonatkozó kötelezettséget; plusz a vizek állapotromlására vonatkozó tilalmat; a megfigyelőrendszer létrehozására vonatkozó kötelezettséget; a szükséges tervek és programok legkésőbb 2009. decemberig – a helyhatóságokkal, az érdekeltekkel és a nem kormányzati szervezetekkel folytatandó széles körű nyilvános konzultáció keretében – történő kidolgozására vonatkozó kötelezettséget.

A nehéz helyzetben lévő méhészetek támogatásával kapcsolatban szeretném elmondani Önnek, hogy a Bizottság örömmel tapasztalja, hogy 2004 és 2007 között megnövekedett a méhcsaládok száma – és ebbe még nem számítottuk bele a bővítést.

A méhek pusztulásával kapcsolatban tudnia kell arról, hogy 2004 óta a nemzeti méhészeti programokban szereplő, támogatásra jogosult intézkedések listája a méhállomány feltöltésére vonatkozó új intézkedéssel egészült ki. Így most már a királynő termékenységének javítására és méhkolóniák beszerzésére irányuló tevékenységek finanszírozásával lehetőség van az állományveszteség és így a termelésben okozott veszteség kompenzálására.

Úgy gondolom, hogy az Ön által felvetett kérdés természetesen rendkívül komoly, amelyet nekünk is komolyan kell vennünk.

 
  
MPphoto
 

  Astrid Lulling, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök asszony! Amikor veszélyes késlekedni, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság egészére és annak elnökére, kollégámra, Parish úrra számíthatok. Köszönöm, hogy gyorsan, hatékonyan reagáltak arra a kezdeményezésemre, hogy az Európai Bizottság elé terjesszünk szóbeli választ igénylő kérdést vitával, valamint állásfoglalást a méhészet egészségügyi válságának kezelése érdekében.

Egy olyan helyzetben, amikor a méhkolóniák egyre rosszabb állapotba kerülnek és rendkívül nagymértékű a pusztulás, a méhek egyre fokozódó pusztulását előidéző összes tényezőt meg kell vizsgálni, és ennek a vészes tendenciának az orvoslására cselekvési tervet kell előterjeszteni.

A Bizottság az előbb hosszan sorolta, hogy mit is tett már eddig, de meg kell mondanom, hogy az utóbbi években, amikor én voltam a méhészet helyzetével foglalkozó előadó – 1994-től kezdve –, igen sokat kellett cselekvésre győzködni, miközben kollégáimmal megpróbáltam felhívni a figyelmét erre a köztudottan aggasztó helyzetre, amelynek a kiváló ismertetésére – elsősorban kollégám, Parish úr révén – sor került.

Nincs időm arra, hogy mindezt elismételjem, vagy hogy bármilyen kiegészítést tegyek, de – mivel most már senki sem meri tagadni, hogy a méhek pusztulása szörnyű veszélyt jelent a gyümölcs- és zöldségtermesztés szempontjából, amely a beporzástól függ –, követeljük, hogy a Bizottság állhatatosabban és több forrás felhasználásával cselekedjen. Elő kell segítenie a méhek pusztulását előidéző okok vizsgálatát, és végre be kell vonnia a kutatást, valamint közre kell működnie a méhbetegségek leküzdésében az európai állat-egészségügyi politikán belül.

A Bizottságnak támogatnia kell a nem megfelelő beporzás kockázatának csökkentéséhez és megszüntetéséhez, valamint az emberek és az állatok szükségleteit kielégítő és diverzifikált élelmiszer- és takarmánytermelés biztosításához szükséges intézkedéseket. Meg kell értenünk, hogy a méhészet egészségügyi válsága ugyanúgy veszélyezteti az ember életben maradását, mint a pénzügyi válság a reálgazdaságot.

Egyetlen, az egész világra vonatkozó számadaton kívül nem hozok fel más adatot: az emberiség élelmezése céljából termesztett növények beporzásának értéke körülbelül 153 milliárd eurót tesz ki. Az általunk javasolt megoldások nem jelentenek akkora terhet, mint a pénzügyi válsággal kapcsolatban alkalmazottak, és még akkor is, ha a méhek Európában való fennmaradásának biztosítása érdekében a nehéz helyzetben lévő méhészetek esetében végül be kellene vezetnünk a beporzással kapcsolatos prémiumot és a pénzügyi támogatást, az még mindig jelentéktelen összeg lenne a többi költségvetési kerethez viszonyítva. Ha arra van egy milliárdunk, hogy minden ellenőrzés nélkül Afrikába küldjük – ahogy azt Önök szándékoznak megtenni – az éhezés problémájának leküzdése érdekében, mindazon végzetes következményekkel együtt, amelyekkel ez járna, arra is találniuk kell mintegy 60 millió eurót, hogy ezzel a kérdéssel kapcsolatban is tegyenek valami érdemlegeset.

Elnök asszony, mivel én vagyok az előadó, mondhatnék még valamit a módosításokkal kapcsolatban? Nem használtam fel Parish úr beszédidejét...

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Rosa Miguélez Ramos, a PSE képviselőcsoport nevében. – (ES) Elnök asszony! Szeretnék gratulálni Lulling asszonynak az azzal kapcsolatos eltökéltségéhez, hogy ez kérdés – amely egyesek szerint csekély jelentőséggel bírhat – a Parlament napirendjére kerüljön, még ha ilyen késői időpontban is.

A méhészet olyan gazdálkodási tevékenység, amely jelentős gazdasági következményekkel és előnyös hatásokkal jár a vidékfejlesztés az ökológiai egyensúly szempontjából.

Hazámban a méhészeti ágazatban körülbelül 27 000 termelő dolgozik, akik több mint 2 300 000 méhcsaláddal foglalkoznak. Ennek következtében az Európai Unióban hazám áll az első helyen a méztermelés tekintetében.

A spanyol méhészeknek – az összes többi méhésszel együtt – nemcsak a pollen- és nektárforrások csökkenéséből, hanem a méhcsaládokat megtizedelő új megbetegedések megjelenéséből származó problémákkal is meg kell küzdeniük. A Bizottságnak a megbetegedések eredetével kapcsolatos kutatáson kell dolgoznia, és ebben a vonatkozásban a költségvetési kötelezettségvállalás alapvető fontosságú számunkra.

Szeretném hozzátenni azonban, hogy a behozatalnak – a mézbehozatalra utalok – ugyanazon követelményeknek kell megfelelnie, mint a saját termékeinknek, és teljes körű garanciát kell biztosítania a fogyasztók számára. Ezzel kapcsolatban termékeink megfelelő címkézése elengedhetetlen, és ebben a Bizottságnak fontos szerepet kell játszania.

A határellenőrzési pontokon az ellenőrzések gyakorisága és száma tekintetében is magas színvonalat kell fenntartani annak garantálása érdekében, hogy harmadik országokból ne jussanak be az Európai Unióba szermaradványt tartalmazó méhészeti termékek.

Több gazdálkodó számára a méhészet a szinte mindig csekély jövedelem kiegészítését jelenti. Ezenkívül a méhészet sok nőt foglalkoztat. A méz fontos helyet foglal el a kisebb vásárokon és piacokon, a méhészek pedig jelentős erőfeszítést tettek termékeik diverzifikációja, a címkézés, a megfelelőbb higiéniai és egészségügyi garanciák biztosítása, valamint új forgalmazási csatornák megnyitása érdekében.

Biztos úr, egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy mindezen erőfeszítések kárba vesszenek.

 
  
MPphoto
 

  Francesco Ferrari, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim! A méhészeti ágazat, amellett, hogy ősrégi termelési tevékenység mezőgazdaságunk történetében, jelenleg az egyike azoknak a rendszereknek, amelyek a keresztbeporzásnak köszönhetően elengedhetetlenek a fán termő termények és a fűszerű növények termesztéséhez–.

Szeretnék rámutatni, hogy a termesztett növények 80%-a a méhek által szállított pollennek köszönhetően terem, ami biztosítja a fajok genetikai sokféleségét is a szaporodásban. Vitathatatlan tény, hogy ebben a pillanatban a méhészeti ágazat és annak tevékenységei nem helyettesíthetők, és ezek jelentik az egyetlen módját a biodiverzitás megőrzésének, amit célul tűztünk ki. A kaptárak termékeinek egyre inkább versenyezniük kell a globális piacon, ahol nem átlátható versenyfeltételek uralkodnak. A helyzetet tovább nehezíti a termékek tömeges behozatala, amelynek egy része az EU-n kívülről származik, nem garantált helyről. Nem mindig lehet garantálni a minőséget, részben az olyan peszticidek miatt, amelyek bár tiltottak Európában, az EU-n kívül használatban vannak. Ezért fontos a címkézés és a termék származási helyének feltüntetése.

Ezenkívül lényegesnek tartom, hogy rámutassak azokra a súlyos következményekre, amelyeket az a vírus okoz a méhészetben, amely az európai méhészeti ágazat több mint 50%-ának pusztulását okozta. Arra kérem az Európai Bizottságot, hogy tudományos kutatások révén tegyen további erőfeszítéseket annak érdekében, hogy megoldást találjanak e súlyos betegségre, betiltva minden növény-egészségügyi kezelést a virágzás időszakában.

 
  
MPphoto
 

  Zdzisław Zbigniew Podkański, az UEN képviselőcsoport nevében.(PL) Elnök asszony, biztos úr! A természet gazdagsága a szemünk előtt pusztul. Fajok halnak ki, élősködők, betegségek és vegyi anyagok tizedelik meg őket, nem beszélve az emberiség felelőtlen magatartásából fakadó károkról. Számos régióban felborult az ökológiai egyensúly, és súlyos, visszafordíthatatlan károk keletkeztek.

Aggodalommal figyeljük a méhek tömeges pusztulását. Egymás után csendesednek el a kaptárak, és velük együtt számos olyan növényfaj is eltűnik, amelynek szaporodása a méhek beporzásától függ. A méhészet helyzete határozza meg az Európában termesztett növényfajok 84%-ának termését. Ekképpen a méhek nagyban befolyásolják, hogy mennyi étel kerül az asztalunkra.

A méheket betegségek és kártevők tizedelik, amivel a méhészek egyedül nem tudják felvenni a harcot. Kiegészítő támogatásokra van szükség e betegségek és kártevők ellenőrzésére és tanulmányozására. Ezenkívül a méhészek nem tudják egyedül megvédeni a piacaikat és biztosítani termékeik életképességét. Ezért meg kell védenünk a belső piacunkat a harmadik országokból beözönlő, gyengébb minőségű méztől, amelyek sok esetben nem felelnek meg a közegészségügyi előírásoknak. A méhészeknek segítséget is kell nyújtanunk támogatások vagy olcsóbb cukor formájában, valamint kiterjedt promóciós kampányokkal.

Összefoglalva, nem halogathatjuk tovább, hogy foglalkozzunk a méhekkel. Méhészként, csak azt tudom kívánni, hogy bárcsak az Európai Bizottság is olyan szorgos lenne, mint a méhek, és nem kellene tizenöt évig várnunk egy értelmes programra, amelyet Lulling asszony oly kitartóan támogat.

 
  
MPphoto
 

  Alyn Smith, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony! Elismerésemet szeretném kifejezni Lulling asszonynak, aki kitart amellett, hogy a legkevesebb, amit tehetünk, az az, hogy ezt a témát a Parlament elé tárjuk. Biztos úr, Önnek is köszönöm azt a lenyűgöző intézkedéssort, amit a Bizottság vállal e súlyos probléma megoldása érdekében. Úgy vélem továbbá, hogy ha valamire igen, akkor nagyobb mértékű finanszírozásra és koordinációra is bizonyosan szükségünk van. Fennáll annak a veszélye, hogy bár az intézmények különböző részlegei rengeteg hasznos munkát végeznek, de ezeket nem feltétlenül kötjük össze. Ez az egyik olyan pont, amire ezt a vita felhívhatja a figyelmet.

A méhészet helyzete rendkívül komoly kérdés. Régen a bányászok kanárikat vittek magukkal a bányába, hogy azok figyelmeztessék az embereket a mérgező gázokra. A madarak úgy figyelmeztettek, hogy elpusztultak. Ez szomorú volt a kanárikra nézve, de jó hír volt a bányászoknak. Attól tartunk, hogy az európai méhek alapvetően hasonló szolgálatot tesznek nekünk. Az EU-ban termelt élelmiszerek harmada – minden harmadik falat – összefüggésbe hozható a méhek beporzási tevékenységével.

A méhek száma katasztrofális mértékben csökken, ami európai szintű cselekvést kíván meg. A tudósok egyetértenek abban, hogy csökken a méhek száma. Már hallottuk, hogy e csökkenés mennyire drámai mértékű is lehet, de azt már nem látjuk ilyen világosan, hogy mi okozza ezt a helyzetet. A peszticidek alkalmazása? Az éghajlati viszonyok? Élősködők, atkák vagy más betegségek, amelyeket talán nem tudunk orvosolni?

Biztos úr! Szeretném felhívni a figyelmét a skóciai Stirling Egyetemen működő Bumblebee Conservation Trust elnevezésű szervezetre, amely a poszméhek vizsgálatával foglalkozik, és amely úttörő munkát végez ezen a területen. Európa nincs híján a szakértelemnek – csak annyit kell tennünk, hogy összekapcsoljuk az ismereteket. Úgy vélem, hogy ez a dokumentum számos ebbe az irányba mutató, konkrét intézkedést tartalmaz, különösen a méhészeti parlagterületek, a biodiverzitást támogató övezetek, akár közutak mentén és terméketlen földeken, a peszticidekkel és a felszíni vizekkel kapcsolatos kutatások, és segély nyújtásának mérlegelése.

Mint már elhangzott, ha Afrika fejlesztésére találunk 1 milliárd eurót, azt hiszem, arra is találunk majd pénzt, hogy finanszírozzuk a saját kutatásainkat. Helyénvaló, hogy e területen uniós cselekvést szeretnénk látni, és – ha mondhatom – ez egy igazán összeszedett B. terv, tekintve, hogy az A. terv, a közös európai agrárpolitika, cserbenhagyta az európai méheket. Határozott véleményem, hogy a helyzet enyhítése érdekében sokkal erőteljesebben kell megtámogatni a már folyamatban lévő intézkedéseket.

 
  
MPphoto
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE).(PL) Elnök asszony! A méhészet és a méhek óriási bajban vannak és segítségre van szükségük. Drámai mértékben csökken a méhkolóniák száma, nemcsak Európában, hanem az egész világon is. Sajnálatos módon a méhészet nyereségessége is csökken, így ezzel együtt a fiatalok is elveszítik érdeklődésüket a szakma iránt. Számos probléma van, amelyekre a lehető leggyorsabban megoldást kell találnunk.

Először is, fejlesztenünk kell az ezeket a szorgos rovarokat megtizedelő élősködőkkel, betegségekkel és vírusokkal kapcsolatos kutatásokat. Másodszor, be kell vezetnünk a harmadik országokból származó méz vizsgálatát. Minden terméknek meg kell felelnie a vonatkozó minőségi követelményeknek. A termék címkéjén ezenkívül információt kellene feltüntetni a származási országokról. Harmadszor, tájékoztató kampányt kell indítanunk, amelynek keretében elmagyarázzuk, hogy a méhek milyen jótékony szerepet töltenek be a természeti környezetben, és hogy a méznek és a méhek által előállított más termékeknek milyen pozitív hatásuk van az emberi egészségre.

A probléma mértéke miatt mérlegelnünk kell, hogy pénzügyi támogatást nyújtunk azoknak a méhészeteknek, ahol kipusztulóban vannak a méhek. A méhészközösség arra szólít fel, hogy biztosítsunk számukra olcsóbb cukrot a méhek táplálására. Érdemes lenne elgondolkodni egy a méhészeti ágazatra vonatkozó speciális támogatási rendszer létrehozásán, tekintettel arra, hogy az ágazat igen nagy mértékű jótékony hatást gyakorol a természeti környezetre.

 
  
MPphoto
 

  Janusz Wojciechowski (UEN).(PL) Elnök asszony! Gratulálni szeretnék Lulling asszonynak, és megköszönöm fáradhatatlan és szenvedélyes munkáját, amellyel az európai méhészet ügyéért fáradozik. Nagyon örvendetes, hogy beszélünk itt erről a problémáról, mivel a méhészek – Európában és szerte a világon – rendkívül aggódnak a méhek pusztulása miatt.

A jelenéség okait már kutatják. A kutatók szerint a méhek pusztulásának egyik lehetséges kiváltó oka a biotechnológia lehet, pontosabban a géntechnológiával módosított növények termesztése, amelyek káros hatást fejthetnek ki a méhekre.

Ezért a következő kérdéssel fordulok az Európai Bizottsághoz, amely helyesli a géntechnológiával módosított növények termesztését az Európai Unióban: mik a vonatkozó vizsgálati eredmények, és tudomásunk szerint – általában véve – milyen hatást gyakorolnak a GMO-k a méhek állapotára Európában?

 
  
MPphoto
 

  James Nicholson (PPE-DE). – Elnök asszony! Engedje meg, hogy először gratuláljak Astridnak a témával kapcsolatos munkájához. Tudomásom szerint már elég jó ideje beszél a méhekről, ezért örömmel látom, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság által előterjesztett állásfoglalás révén a Parlamentnek lehetősége nyílik arra, hogy megvitassa ezt a problémát, amely a méhészeti ágazatot sújtja.

Bár a téma – talán újszerűsége miatt – elég nagy figyelmet és nyilvánosságot kapott, nagyon jól tudjuk, hogy a valóságban az előttünk álló problémák rendkívül súlyosak és akár katasztrofális következményekkel is járhatnak.

Biztos vagyok benne, hogy nem kell senkit sem emlékeztetnem arra, hogy a méhek – mint ahogyan már korábban is elhangzott – nemcsak az általuk előállított termékek, például a méhviasz és a méz miatt fontosak, hanem a beporzásban és az egészséges ökoszisztémák fenntartásában betöltött szerepük miatt is.

Az észak-írországi Armagh megyéből származom, amely a szigeten a „gyümölcsöskertek megyéje”-ként ismert. Itt nagy szükség van a méhekre az almák beporzásához, és elmondhatom, hogy már ezen a területen is látszik a méhek helyzetének romlása. Ennek kapcsán a Bizottságnak sürgősen fokoznia kell a kutatási tevékenységét annak megállapítása érdekében, hogy pontosan mi okozza a méhpopuláció drámai mértékű csökkenését, és remélhetőleg elő tudnak állni valamiféle megoldással. Ha nem tudunk javítani a méhek egészségi állapotán, ha nem tudjuk csökkenti pusztulásuk mértékét és megakadályozni, hogy egész kolóniák pusztuljanak el, a jelenlegi helyzet csak súlyosbodni fog. Ez a probléma minden érintettet rendkívül aggaszt, nemcsak Európa teljes területén, de még az Egyesült Államokban és azon túl is.

Nemrég, észak-írországi régiómban részt vettem egy méhészeti konferencián, és ott, ahogyan hallgattam a felszólalásokat, újra átéltem azt az aggodalmat, amit a méhészek a kaptáraik elveszítése miatt éreznek, különösen a téli időszakban. Extra finanszírozásra van szükségünk, hogy további kutatási-fejlesztési tevékenységeket tudjunk végezni, amelyek talán kideríthetik, mi okozza a méhészeket sújtó a szerencsétlenséget. Ha valamit rosszul csinálunk, azt gyorsan meg kell tudnunk. A peszticidekről van szó, vagy valami más okról? Rengeteg elmélet és találgatás van, de valójában nem tudjuk a választ. Szükségünk van erre a válaszra, ahogyan extra támogatásra is.

 
  
MPphoto
 

  Mairead McGuinness (PPE-DE). – Elnök asszony! Tudjuk, hogy mennyire fontosak a méhek. Már mindenki beszélt erről. Van azonban egy olyan kérdés, amelyről még nem esett szó: ez pedig a poszméhek nagymértékű kereskedelme. A méhek a szó szoros értelmében szabadon mozoghatnak az egész világon, és – amennyire én tudom – nem igazán szabályozott a méhek mozgása, pedig erre szükség lenne. A méhek az egyéb élőállat-kategóriához tartoznak, és tudjuk, hogy ez működik a járványmegelőzés terén. A méhek mozgása magában rejti a varroa atka behurcolását, mint az Írországban történt. Most pedig itt van a kis kaptárbogár, amely komoly pusztítást képes okozni a méhészetekben.

Óriási problémával állunk tehát szemben, amelyre még nem tudjuk a választ. Legalább fél tucat oka lehet annak, hogy miért történnek ezek a dolgok, és a kutatásra mindenképpen szükség van. Az egész Európai Unióban össze kell hangolnunk a kutatási tevékenységeket, hogy választ kapjunk a kérdéseinkre. Ezenkívül a méhészek kérdésével is foglalkoznunk kell, mivel úgy tűnik, a szakma egyre öregszik, nekünk pedig több méhészre van szükségünk, nem pedig kevesebbre.

 
  
MPphoto
 

  Avril Doyle (PPE-DE). - Elnök asszony! Ha Lulling asszony marad még, akkor gratulálnék neki, és nagy örömmel teszem ezt, mert már jó ideje láthatjuk a méhészet iránti folyamatos érdeklődését és támogatását itt, az Európai Parlamentben.

A méhek számának csökkenése, és ennek a növények beporzására és a biodiverzitásra gyakorolt rémisztő hatásai teljes figyelmet kívánnak tőlünk. Támogatnunk kell a kutatásokat és világszerte csatlakoznunk kell a tudósokhoz az okok keresésében. Parazitafertőzések, éghajlatváltozás, peszticidek: jelenleg csak találgatni tudunk.

Élelmiszereink huszonöt százaléka közvetlenül a méhektől függ, de a méhek emellett a legelők fenntartásában is aktív részt vállalnak. Sajnálatos módon Írországban néhány éve a kormány bezáratta az ezzel a kérdéssel foglalkozó egyetlen kutatóközpontot, amely Clonroche-ben, Wexford megyében működött. Ezért nem tudom biztosan, hogy Írország hozzá tud-e járulni a kutatási munkához. Rendelkezünk a kutatókkal és a tudással, de a kormánytól semmilyen támogatást nem kapunk. Már várom a Bizottság arra vonatkozó válaszát, hogy Európa és az Európai Unió hogyan tudja támogatni a kutatást és mit tettünk eddig e téren.

 
  
MPphoto
 

  Astrid Lulling (PPE-DE). – (FR) Elnök asszony! Mivel Parish úrnak el kellett mennie, megkért arra, hogy előadjam álláspontunkat a módosítással kapcsolatban, amely az utolsó percben érkezett meg.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság egyhangúlag elfogadta az állásfoglalást, minden módosításával együtt, amelyeket kivétel nélkül megvizsgáltam. Ugyanakkor a Zöldek/Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja, amelynek nem volt egyetlen briliáns ötlete sem az állásfoglalás megvitatásakor, most, az utolsó pillanatban, négy módosítás előterjesztésével próbálja helyrehozni a jó hírnevét. Ezek a módosítások amellett, hogy semmi újat nem tartalmaznak, csak összezavarnák a szöveget, ami jelenleg világos és következetes.

Az 1. módosítás a német fordítás hibájából adódik, mivel amit Graefe zu Baringdorf úr javasol, az pontosan megegyezik az én javaslatommal, de – mint mondtam – a német fordítás helytelenül adja vissza a preambulumbekezdésemet.

A 2. módosítás csak azt mondja, ami egyébként is nyilvánvaló, a 3. módosítás értelmezhetetlen, 4. módosítás pedig megismétli a (8) bekezdést, amely egyértelműen felszólít arra, hogy fokozzák a kutatási tevékenységet a peszticidek és a méhek pusztulása közötti kapcsolat tisztázása érdekében, továbbá kijelenti, hogy az ilyen termékek engedélyezését e kutatásoktól kell függővé tenni, de ez jelenleg is így van.

Ezért azt javaslom, hogy utasítsuk el ezeket a módosításokat, mert nem tesznek hozzá semmit az állásfoglaláshoz, és csak elrontanák a szöveget, amelynek tiszta és világos a megfogalmazása. Ezért kérem e módosítások elutasítását.

 
  
MPphoto
 

  Zdzisław Zbigniew Podkański (UEN).(PL) Elnök asszony! A méhészet helyzetéről folytatott európai parlamenti vitát a méhészek nagy érdeklődéssel figyelik. Puławyban személyesen találkoztam méhészekkel, akik Lengyelország különböző részeiről utaztak oda. Azt kérték, hogy csak egyetlen kérdést tegyek fel az Európai Bizottságnak, és erre a kérdésre kapjak határozott választ: mire számíthatnak a méhészek az elkövetkező években??

 
  
MPphoto
 

  Janez Potočnik, a Bizottság tagja. − Elnök asszony! Őszintén gondolom, hogy ez egy nagyon eredményes, számos elképzelést felvonultató vita nem csak kollégám, de a Mezőgazdasági Főigazgatóság szolgálatai számára is, továbbá az én szolgálataim és mások számára is. A Mezőgazdasági Főigazgatóságon kívül több más Főigazgatóság is dolgozik a kérdésen, amit ma megvitatunk: az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság, a Kutatási Főigazgatóság és a Környezetvédelmi Főigazgatóság. Tehát amikor arról beszélünk, hogy mennyi támogatást irányoznak elő e célra, más területeken is szét kell néznünk.

Először egy olyan kérdésre válaszolnék, amelyet többen is feltettek, azaz hogy mit teszünk mi, mi van folyamatban, és pontosan mit értünk a méhészettel kapcsolatos kutatásokon. A hatodik keretprogramban az élelmiszer-minőséggel és a biztonsági prioritásokkal kapcsolatos egyik egyedi célzott kutatási projekt elnevezése az volt, hogy „Méhek Európában és fenntartható méztermelés” (BEE SHOP). Ez a házi méhhel foglalkozó kilenc kutatócsoportot fog össze, amelyek elsősorban a mézminőséggel, a betegségekkel, a genetikával és a magatartással foglalkoznak. Csak hogy tisztázzuk a dolgot: a hatodik keretprogram projektjei jelenleg is folyamatban vannak, a hetedik keretprogram projektjei most indulnak.

A „méhekkel kapcsolatos kutatások és víruskutatás Európában” (BRAVE) elnevezésű egyedi támogatási cselekvés révén ezenkívül lehetővé vált két nagy multidiszciplináris konferencia szervezése. Ezeken a konferenciákon olyan szakértők vettek részt, akik alapkutatásokat és alkalmazott kutatásokat végeznek a méhekkel kapcsolatban – virológiai, diagnosztikai, immunológiai és epidemiológiai szakemberek –, és olyanok is, akik nemzetközi kereskedelemmel, szakpolitikák kidolgozásával és a betegségekkel kapcsolatos kockázatértékelésekkel foglalkoznak. Ez év szeptember 3-án pályázati felhívást tettek közzé a következő témában: élelmiszer, mezőgazdaság, halászat és biotechnológia: a házi méh megjelenőben levő kártevőinek és betegségeinek, valamint kórokozók ismételt megjelenésének azonosítása. A cél az, hogy megvilágítsák azokat a finom mechanizmusokat és okokat, amelyek a házi méhek fokozott pusztulása mögött állnak. Ez tehát pontosan kapcsolódik ehhez a témához és sokuk kérdéséhez.

A környezeti szempontokat, például a növényvédő szereknek való fokozott kitettséget, szintén figyelembe kell venni. Az ALARM integrált projekt, amely a biodiverzitást érő nagyfokú környezeti kockázatok értékeléséről szól, szintén támogatásban részesül a hatodik keretprogramból. E projekt egyik modulja a beporzók hiányával foglalkozik. Az ALARM módszereket és protokollokat dolgoz ki, illetve tesztel a nagyfokú környezeti kockázatok értékelésére azzal a céllal, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a közvetlen és közvetett, negatív emberi hatásokat. A kutatások elsősorban a biodiverzitás szerkezetének, funkciójának és az ökoszisztémák dinamizmusának változásait értékelik, különös tekintettel az éghajlatváltozásból, a környezetbe juttatott vegyi anyagokból, a biológiai inváziókból és a beporzók hiányából adódó kockázatokra a jelenben és a jövőben az európai földhasználat javításának összefüggésében. Ezek mind aktuális kezdeményezések.

Egy dolgot szeretnék kiemelni – mivel ezt az egyik kolléga is hangsúlyozta –, azt, hogy Európa nincs híján szakértelemnek. Ennek tudatában kell lennünk és ezt el kell ismernünk. Az Európai Unió szintjén a kutatásra szánt uniós pénzek 5%-ával, ismétlem, 5%-ával rendelkezünk. Tehát mindennél fontosabb, hogy egyesítsük erőinket és megtegyünk mindent, ami gyakorlatilag megtehető. Az európai kutatási térség létrehozása, amit teljes mértékben támogatok, pontosan ez az elképzelés – az, hogy mindannyian tudjuk, hogy mit csinálunk, és összeadjuk az összes tudományos tapasztalatot, ami Európában összegyűlt. Ez az elem határozottan hiányzik ma Európában.

Biztosak lehetnek abban, hogy a kutatásért felelős biztos meghallja a további kutatásokra felszólító hangokat – ez ugye én vagyok, de ma más szerepkörben vagyok itt. Még egy dolgot említenék, ami talán nem volt teljesen világos a bevezetőmben. Ez az EFSA által Európában végzett, a méhek pusztulásáról és a méhek ellenőrzéséről szóló átfogó értékelés, amelyet 2008. augusztus 11-én tettek közzé, tehát ez egy új dolog. Ez pontosan annak a programnak az elemzése, amit Önök keresnek, és azt hiszem fontos belátni, hogy mindannyian olyasvalamit keresünk, ami itt van az orrunk előtt.

Most annak a kollégának szeretnék válaszolni, aki a géntechnológiával módosított növényekről kérdezett. Az egyetlen ilyen növény, amelyet jelenleg termesztenek az Európai Unióban, a MON 810 Bt-kukorica. A Bt-kukoricát, és általában véve a Bt-toxint átfogóan vizsgálták a méhek egészségére esetlegesen gyakorolt hatásokra. A kényszeretetéses próbák, amikor egészséges méheket nagy dózisban Bt-toxinnak tették ki, semmiféle negatív hatást nem mutattak ki. Összességében elmondható, hogy a vizsgálatok túlnyomó része azt mutatta, hogy a Bt-kukorica pollenjének elfogyasztása nincs hatással a méhekre. Ezt még azzal tudom kiegészíteni, hogy az utóbbi időben tapasztalt, nagymértékű méhpusztulás, amelyet „kolónia-összeomlási rendellenesség”-nek (CCV) neveztek el, Észak-Amerikában és Európában nem tűnik úgy, hogy kapcsolatban lenne a GMO-növények termesztésével, mivel olyan területeken is beszámoltak méhpusztulásról, ahol nem termesztenek ilyen növényeket. Például a Németország déli részén megfigyelt méhpusztulásokat egyértelműen a Poncho Pro elnevezésű növényvédő szer általi mérgezésnek tudják be. Van latin neve is, de olyan bonyolult, hogy inkább nem próbálkozom meg vele.

Befejezésül, szeretném elmondani, hogy a Bizottság intézkedései bizonyosan folytatódni fognak, és megerősítésre is kerülnek. Ezzel segíteni szándékozunk a méhészeknek, hogy felülkerekedjenek a jelenlegi nehézségeken, és ösztönözni is akarjuk őket tevékenységük folytatására. Remélem, ezzel új szakembereket is vonzunk a szakmába, tekintve, hogy ez a tevékenység rendkívül fontos szerepet tölt be, nem csak az EU biodiverzitása, hanem gazdasága szempontjából is.

Ami Fisher Boel biztos asszony közvetlen felelősségét illeti, továbbra is azon dolgozik majd, hogy a nemzeti méhészeti programokat a leghatékonyabban alkalmazzák. Mindazonáltal először is a tagállamok feladata, hogy költségvetésüket megfelelő módon költsék el. Jelenleg évente 26,3 millió euro összegű európai pénz áll rendelkezésünkre. Ez a tagállamok által hozzáadott pénzzel megduplázódik – de nem költjük el. Ennek a pénznek csak 80%-át költjük el. A tagállamok nem költik el azt az összeget, ami a rendelkezésükre áll.

Végül az ágazat jövőjét pedig úgy biztosíthatjuk a legjobban, ha ösztönözzük az uniós méz fogyasztását. 2004 óta a méz már szerepel a belső piacon támogatásra jogosult termékek listáján, és számos program már elfogadásra került.

Válaszom hosszabb volt, mert világossá akartam tenni, hogy komolyan vesszük ezeket az intézkedéseket, és számíthatnak ránk abban – az én területemen különösképpen –, hogy ez a jövőben sem lesz másként. Köszönöm a figyelmüket, és hogy ilyen sokáig maradtak.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Egy állásfoglalásra irányuló indítványt nyújtottak be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében, az eljárási szabályzat 108. cikkének (5) bekezdésével összhangban(1).

A vitát lezárom.

A szavazásra 2008. november 20-án, csütörtökön kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 142. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Filip Kaczmarek (PPE-DE), írásban. A méheknek számos kultúrában, a világ számos különböző részén nagy jelentőségük van. Sokoldalúságuk nem a véletlen műve. A méhészet már a prehisztorikus korban is fontos része volt a gazdaságnak, tehát még az írott történelem előtti időkben. Spanyolországban például már 6000 éve is gyűjtöttek mézet.

Ma a méhek és a méhészek erőfeszítései hiábavalók lehetnek egy a természeti környezetet és – közvetve – az emberiséget is érintő jelenség miatt. Európában még mindig vannak olyanok, akiknek a megélhetése a méhekkel kapcsolatos. Eladják az általuk megtermelt mézet. Ennek örülnünk kellene. A hagyományos erdei méhészethez való visszatérést is meg kellene próbálni. Lengyelországban ezeket a próbálkozásokat baskír méhészek segítették, mivel a mi országunkban már senki sem emlékezett az ősi módszerekre. A méhészetnek kulturális, társadalmi és gazdasági jelentősége van, ezért kell megvédenünk az európai méhészetet. Sajnos sok mindentől kell védeni.

Gazdasági fenyegetésektől, mint például a harmadik országok részéről megnyilvánuló tisztességtelen verseny, továbbá a méhek egészségét fenyegető veszélyektől, és olyan biológiai veszélyektől mint például betegségek, kórokozók, környezetszennyezés és a peszticidek gondatlan alkalmazása. Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak támogatniuk kell a rendkívül komoly kihívások előtt álló méhészetet. A méhészek egyedül nehezen fogják tudni megvédeni a biodiverzitást, amelynek gazdagságához a méhek oly sokkal járultak hozzá.

 
  

(1)Lásd a jegyzőkönyvet.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat