Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2008. november 20., Csütörtök - Strasbourg

5. A tagállamokban végzett környezetvédelmi ellenőrzések minimumkövetelményeinek megállapításáról szóló 2001/331/EK ajánlás felülvizsgálata (vita)

  Elnök. − A következő napirendi pont az Ouzký úr által a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében a Bizottsághoz intézett szóbeli választ igénylő kérdés (O-0085/2008 – B6-0479/2008) a tagállamokban végzett környezetvédelmi ellenőrzések minimumkövetelményeinek megállapításáról szóló 2001/331/EK ajánlás felülvizsgálatáról.

  Miroslav Ouzký, szerző. − Elnök asszony, nehéz most, ez után a különösen élénk vita után felállni, és áttérni egy másik témára!

Szeretném hangsúlyozni, hogy a környezetvédelmi jogszabályok jó és következetes végrehajtása elengedhetetlen a hitelességükhöz, a mindenkinek azonos feltételek megteremtéséhez és a környezetvédelmi célkitűzések megvalósításához. Ezért munkánkhoz, azaz a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság munkájához nagyon fontos a környezetvédelmi ellenőrzések kérdése.

November 14-én a Bizottság közzétette a tagállamokban végzett környezetvédelmi ellenőrzésekről szóló közleményét. Ez a közlemény a környezetvédelmi ellenőrzések minimumkövetelményeinek megállapításáról szóló 2001/331/EK európai bizottsági ajánlás felülvizsgálata.

A közlemény tartalmaz néhány aggodalomra okot adó üzenetet. A közlemény megállapítja, hogy a tagállamok által az ajánlás végrehajtásáról benyújtott információk vagy hiányosak vagy nehezen összehasonlíthatók. Megállapítja továbbá, hogy még mindig jelentős különbségek vannak a Közösségen belül a környezetvédelmi ellenőrzések végrehajtási módjai közt. Megállapítja azt is, hogy az ajánlás alkalmazási köre nem megfelelő, és nem terjed ki számos lényeges tevékenységre, pl. a Natura 2000-re és az illegális hulladékszállítás ellenőrzésére. Megállapítja továbbá, hogy az ellenőrzési tervek végrehajtása nem történt meg, és ha a tervek léteznek is, gyakran nem férhetők hozzá a nyilvánosság számára.

Bizottságom aggodalommal vette tudomásul a Bizottság következtetését, amely szerint a közösségi környezetvédelmi jog teljes körű végrehajtása nem biztosítható. Az nem csak további környezetkárosításhoz, hanem a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti verseny torzulásához is vezetne.

Ezért bizottságunk négy kérdést fogalmazott meg a Bizottság felé, amelyeket a következőképpen lehet összefoglalni. Először is, a Bizottság miért csak módosítani akarja az ajánlást – miért nem javasol környezetvédelmi ellenőrzésekről szóló irányelvet? Másodszor, miért döntött a Bizottság egy időigényes folyamat mellett ahelyett, hogy a meglévő irányelveket külön-külön kiegészítené a környezetvédelmi ellenőrzésekre vonatkozó követelményekkel? Harmadszor, miért nem határozza meg a Bizottság egy irányelvben az olyan fogalmakat, mint az „ellenőrzés” és „hitelesítés”, amelyeket a különböző tagállamokban eltérően értelmeznek? Negyedszer, miért nem áll készen a Bizottság arra, hogy az IMPEL-t egy hatékony európai uniós környezetvédelmi ellenőrzési munkacsoporttá alakítsa át?

Előre is szeretném megköszönni a Bizottság válaszát, és befejezésül szeretném hangsúlyozni, hogy véleményem szerint a környezetvédelmi jog végrehajtásának és alkalmazásának ugyanolyan politikai figyelmet kell kapnia, mint a jogszabályok megszavazásának a Bizottságban, a Tanácsban és a Parlamentben.

  Siim Kallas, a Bizottság alelnöke. − Elnök asszony, örülök, hogy a csalás elleni megbízólevelem után most a zöld megbízólevelemet is bemutathatom, így a témaváltás is örömet jelent. Szeretnék köszönetet mondani az Európai Parlamentnek ezért a nagyon fontos témáról, a környezetvédelmi ellenőrzésekről folytatott vitáért.

A Parlament és a Tanács, felismerve a közösségi fellépés szükségességét, 2001-ben elfogadta a környezetvédelmi ellenőrzésekről szóló ajánlást. Ennek célkitűzése a környezetvédelmi ellenőrzésekre vonatkozó közös követelmények lefektetése volt a környezetvédelmi jog jobb és következetesebb közösségi végrehajtásának biztosítására.

Akkor hosszú vita folyt arról, hogy ezeknek a követelményeknek kötelező erejűeknek kell-e lenniük vagy nem. Végül kompromisszumként egy nem kötelező erejű ajánlás került elfogadásra. A tagállamok elkötelezték magukat az ajánlás teljes körű végrehajtása mellett, a Bizottságot pedig felkérték ezen határozat felülvizsgálatára az ajánlás tagállami szintű végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok alapján.

A Bizottság 2007. novemberi közleményével kezdte meg a felülvizsgálati folyamatot. A közleményben a Bizottság megállapította, hogy bár az ajánlás bizonyos tagállamokban fejlődést hozott a környezetvédelmi ellenőrzések terén, de sajnálatos módon nem került teljes körű végrehajtásra minden tagállamban.

Ezért a Bizottság közzétette a helyzet javítására vonatkozó előzetes álláspontját. A következő intézkedéseket tartjuk szükségesnek: először, az ajánlás módosítását oly módon, hogy erőteljesebb és világosabb legyen, és jobb jelentési mechanizmust tartalmazzon; másodszor, ahol szükséges, az ajánlás kiegészítését külön irányelvekben jogilag kötelező erejű ellenőrzési követelményekkel; és harmadszor a felügyelőségek közötti, az IMPEL-en keresztül megvalósuló információcsere és a legjobb gyakorlatokra vonatkozó tapasztalatcsere további támogatását.

A Bizottság most gyűjti össze más intézmények és érdekelt felek hozzászólását ezen előzetes javaslattal kapcsolatban, és aztán teszi közzé végső javaslatát.

Most pedig rátérve a feltett kérdésekre, szeretném a következő észrevételeket tenni.

Először is szeretném tisztázni, hogy a Bizottság 2007. novemberi közleményében közzétett álláspontok nem zárják ki azt, hogy a Bizottság a jövőben irányelvre vonatkozó javaslatot kezdeményez a környezetvédelmi ellenőrzésekről. A Bizottságnak a közleményében is kifejezett álláspontja az, hogy közösségi, jogilag kötelező erejű szabályozásokra van szükség a hatékony környezetvédelmi ellenőrzések biztosítása céljából. Ebben a tekintetben ugyanazon az állásponton vagyunk, mint a Parlament.

A kérdés az, hogy e szabályozásoknak horizontálisnak kell-e lenniük, és minden környezetvédelmi ellenőrzést le kell-e fedniük, vagy inkább ágazatokra, azaz egyes berendezésekre és tevékenységekre kell-e vonatkozniuk.

Mindkét megközelítésnek megvannak a maga előnyei és hátrányai. A horizontális megközelítést egyszerűbben és gyorsabban végbe lehetne vinni. Másrészt viszont az ágazati megközelítés lehetővé tenné a különböző berendezések vagy tevékenységek sajátos aspektusainak jobb figyelembe vételét. Például a hulladékszállítás ellenőrzésének követelményei teljesen mások, mint az ipari berendezések ellenőrzésének követelményei. Ha jobban koncentrálunk a célra, akkor hatékonyabb követelményeket tudunk felállítani.

Tulajdonképpen bizonyos mértékben már évek óta az ágazati megközelítését gyakoroljuk. Például a Seveso II irányelv rendelkezéseket tartalmaz a berendezések baleset-megelőzési szempontból való ellenőrzésére. Ezek a rendelkezések nagyon hatékonynak bizonyultak. Most az IPPC-irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatunkba is felvettünk ellenőrzési követelményeket.

Egy másik ágazat, ahol további fellépést látunk szükségesnek, a közösségi hulladékszállítási rendelet végrehajtása. Az illegális hulladékszállítás egyre jelentősebbé váló problémája veszélyezteti az emberek egészségét és a környezetet.

Egyértelmű bizonyíték van az IMPEL által koordinált közösségi hulladékszállítási ellenőrzés alatt dokumentált illegális hulladékszállításokról. A jelenlegi kereskedelmi adatok és bizonyos hulladékok – különösen az elektromos és elektronikus hulladékok, valamint az elhasználódott járművek – exportjára vonatkozó vizsgálatok azt mutatják, hogy ezek jelentős mennyiségben az EU-n kívülre kerülnek.

Úgy tűnik, hogy ezek a szállítmányok sok esetben megsértik a közösségi hulladékszállítási rendelet exporttilalmait. A probléma komolyságát jelzik az EU-ból érkező hulladékoknak a fejlődő országokba történő lerakása kapcsán kirobbant komoly incidensek is, mint pl. a 2006-os elefántcsontparti incidens, valamint a Greenpeace-nek az illegálisan Nyugat-Afrikába szállított hulladékokról szóló legújabb jelentése.

A Bizottság jelenleg vizsgálja a kiegészítő kezdeményezések szükségességét, köztük a jogi követelmények továbbfejlesztését a hulladékszállítás ellenőrzésének elősegítése és erősítése érdekében.

Ahogy közleményünkben megállapítottuk, szükségesnek tartjuk az ellenőrzéssel kapcsolatos fogalmak közös meghatározásának kialakítását. Véleményünk szerint erre a célra egy horizontális ajánlás lenne a megfelelő eszköz.

Ami az IMPEL-nek egy európai uniós környezetvédelmi ellenőrzési munkacsoporttá való átalakítására vonatkozó ötletet illeti, az IMPEL a tagállamok ellenőrző hatóságainak informális hálózataként jött létre. Célkitűzése, hogy elősegítse a tagállamokban a környezetvédelmi jogszabályokat ténylegesen alkalmazó emberek közötti információcserét és a legjobb gyakorlatokra vonatkozó tapasztalatcserét. Véleményem szerint meg kell őriznünk az IMPEL-nek azt a jelenlegi szerepét, hogy lehetővé teszi az ellenőrök szaktudásának áramlását, valamint az uniós szintű informális eszmecserét.

Mi a Bizottság részéről továbbra is támogatni fogjuk az IMPEL-t, és tovább fogjuk erősíteni sikeres együttműködésünket. Idén az IMPEL informális hálózatból nemzetközi szövetséggé vált. Ezáltal az IMPEL nemcsak könnyebben elérhetővé válik, hanem új tevékenységi lehetőségek is megnyílnak előtte. Érdekes és ambiciózus ötlet az, hogy lépjünk tovább, és hozzunk létre egy európai uniós környezetvédelmi ellenőrzési munkacsoportot beavatkozási hatáskörrel, valamint azzal a hatáskörrel, hogy az Európai Bíróság elé utalhassa a tagállamokat. Ez azonban fontos jogi és intézményi kérdéseket vetne fel.

Tehát inkább a jelenlegi rendelkezések határai között kell megnéznünk az európai uniós környezetvédelmi jog végrehajtásának fejlesztési eszközeit, és meg kell fontolnunk, hogy tovább lehet-e fejleszteni vagy megfelelőbb módon lehet-e használni ezeket az eszközöket. A Bizottság például bizonyos tagállamok ellen horizontális szabálysértési eljárásokat indított bizonyos kötelezettségek végrehajtásának rendszeres elmulasztása miatt, valamint a bizonyos tagállamokban működtetett ezernyi illegális hulladéklerakó miatt – ezek az eljárások ahhoz vezettek, hogy a tagállamokban jobb végrehajtási stratégiák alakultak ki.

Még egy példa az olyan kezdeményezésekre, amelyek a jogszabályok jobb végrehajtásához vezetnek: a hulladékszállítás közös ellenőrzése a Közösségen belül, amelyet az IMPFEL keretein belül szerveztek meg a Bizottság támogatásával. Át fogjuk gondolni, hogyan lehetne ezt az együttműködést tovább erősíteni, és ösztönözni fogjuk a tagállamokat, hogy vegyenek részt ebben az együttműködésben.

  Caroline Jackson, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, a biztos úr szavai nem feleltek meg a várakozásaimnak. Tudom, hogy Dimas urat képviseli itt, és nem tehet mást, mint hogy felolvassa, amit odaadtak neki, de véleményem szerint ennél többre van szükségünk.

A környezetvédelmi jog olyasvalami, amit ebben a Parlamentben a legtöbben, sőt talán mindenki támogat – talán még az UKIP is, bár úgy tűnik, ők most nincsenek itt, talán a brit nemzeti lobogót vasalják éppen.

A probléma az, hogy nem tudjuk, mi történik a tagállamokban, és az Európai Bizottság javaslatai csak nagyon kis mértékben javítanak a helyzeten. Mi, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság tagjai, még mindig inkább azt támogatjuk, hogy ne ajánlás, hanem irányelv jöjjön létre. Részemről nem értem, miért ne lehetne egy általános, a környezetvédelmi ellenőrzésekről szóló irányelv, valamint emellett miért ne lehetne külön szabályozásokkal kiegészíteni a külön irányelveket, ahol ez szükséges.

Most pedig áttérnék az európai uniós környezetvédelmi ellenőrzési munkacsoport kérdésére. Talán egy kissé furcsa, hogy ez az ötlet éppen egy brit konzervatív fejéből pattant ki – szavazz a kékre, tarts a zöldekkel –, de szükségünk van rá, mivel különben a Bizottság teljesen a tagállamok által kiadott információkra van utalva.

Érthetetlen, hogy a hulladéklerakókról szóló irányelv hatályba lépése után kilenc évvel eljárás indul az Európai Bíróságon Spanyolország ellen, mivel az országban 60 000 illegális hulladéklerakó működik, ahol több mint félmillió tonna illegálisan lerakott hulladék fér el. Tudni véljük, mi történik Nápolytól délre. Az 1979-ben elfogadott, madarakról szóló irányelvet még mindig nagy mértékben figyelmen kívül hagyják.

A Bizottság gyakran tapasztalja, hogy az Európai Bíróságon a környezetvédelmi ügyekben folyó eljárásokat magánszemélyek kezdeményezik. Nem hiszem, hogy ez elégséges lenne. Az európai polgárok tudomására kell hoznunk, hogy nem lehetünk biztosak abban, hogy az elfogadott környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásra is kerülnek. Ez nagyon komoly ügy, már csak azért is, mert most foglalkozunk az éghajlatváltozással kapcsolatos jogszabályokkal is. Vissza kell térnünk az európai uniós környezetvédelmi ellenőrzési munkacsoport kérdésére, amelyet én teljes mértékben támogatok.

  Genowefa Grabowska, a PSE képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök asszony, képviselőcsoportom nevében és mint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság tagja hadd fejezzem ki, mennyire támogatom a feltett kérdéseket. Osztom a képviselőtársaknak a kérdésekben megfogalmazott aggodalmait.

A Bizottság 2007. novemberi közleménye valóban sok vitához és kételyhez vezetett azok körében, akik aggódnak a környezetért, és akik azt szeretnék, hogy a környezetvédelmi jogszabályokat ne csak egyszerűen meghozza az Európai Parlament, hanem azokat végre is hajtsák, mégpedig azok eredeti szellemében.

Ennek elérése érdekében hatékony felügyeleti rendszer bevezetésére van szükség, amely a jogszabályokkal összhangban van, és amelyet még mindig nem hoztunk létre. Nemzeti rendszerek vannak, amelyek egymástól eltérően működnek, míg uniós szinten csak egy ajánlás létezik. Mint mindannyian tudjuk, az ajánlások nem kötelező erejűek. Ezt kiköti a Római Szerződés 249. cikke, amely meghatározza az irányelv és az ajánlás közötti különbséget. Ezért arra kérem a Bizottságot, hogy kezelje az ügyet a lehető legkomolyabban, és hogy a környezetvédelmi megfelelőség felügyeleti, ellenőrzési és jelentéstételi rendszerét egy kötelező erejű eszköz, az Európai Unió környezetvédelmi jogával összhangban lévő irányelv formájában vezesse be.

Nem hagyhatjuk a dolgot annyiban, és nem remélhetjük, hogy a 2001-es ajánlás módosítása – azaz a tagállamokra vonatkozó újabb köztelezettségekkel való kiegészítése – bármit is megváltoztat. Biztos úr, ez semmit nem fog megváltoztatni. A tény az, hogy ha hatékony környezetvédelmi jogszabályokat akarunk, akkor hatékony végrehajtási és felügyeleti rendszerre van szükség.

Ismétlésképpen: Ön azt kérdezte, hogy ágazati vagy globális felügyeleti szabályozásokat kellene-e bevezetnünk. Én viszont azt kérdezem, hogy Ön vajon a környezet egészét vagy csak bizonyos ágazatokat akar-e védelmezni. És ez meg is adja a választ a kérdésére.

  Johannes Blokland, az IND/DEM képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök asszony, az elmúlt években sok környezetvédelmi jogszabályt fogadtunk el az Európai Parlamentben. A környezetvédelem a legfontosabb napirendi pontok között kap helyet, és ez jól is van így. Azonban fontos elmondani, hogy nemcsak meg kell alkotni a jogszabályokat. Végre is kell hajtani őket, és úgy tűnik, itt merülnek fel a problémák. Az Európai Bizottságtól érkező információk szerint a környezetvédelmi politika végrehajtása időnként hagy maga után kívánnivalót. Az ajánlás tartalmazza a környezetvédelmi ellenőrzési politikát, ezt azonban a különböző tagállamokban elég eltérően értelmezik. Érkeztek olyan jelentések is, hogy a környezetvédelmi ellenőrzéseket hiányosan hajtják végre, ami azt jelenti, hogy a meglévő környezetvédelmi jogszabályok nem mindig tudják megvédeni a környezetet. Ha javítani akarunk a környezet minőségén, akkor a legfontosabb, hogy hatékony ellenőrzéseket vezessünk be, amelyek biztosítják a jogszabályok végrehajtását.

Biztos úr, Ön kijelentette, hogy bemutatja zöld megbízólevelét. De ebben a vonatkozásban még elég sok a tennivaló. 2007-ben és előtte én voltam a hulladékszállításról szóló rendelet előadója, és ezen a területen még van mit javítani. Hajlandó lenne-e a meglévő ajánlást kötelező erejűvé tenni a környezetvédelmi politika jobb végrehajtása érdekében?

  Bogusław Sonik (PPE-DE). - (PL) Elnök asszony, osztom az Európai Bizottságnak azt a véleményét, hogy nagy különbségek vannak a különböző tagállamok által alkalmazott, a környezetvédelmi megfelelőség felügyeletére szolgáló különböző módszerek között

Európai parlamenti képviselőként alkalmam volt számos IMPEL-projekt eredményét tanulmányozni, köztük egy, a tengeri kikötőkön keresztül más országokba kerülő hulladékokkal foglalkozó projektét is. Megfigyeltem, hogy az IMPEL különböző ellenőrző szolgálatai közötti együttműködés nemcsak a tapasztalatcseréből áll, hanem – és ezt talán a legfontosabb – közös felügyeleti műveletekből, valamint a környezeti bűncselekményekkel és szabálysértésekkel kapcsolatos információcseréből is.

Bizonyos tisztességtelen cégek szándékosan olyan országokba helyezik át törvényellenes tevékenységeiket, ahol az ellenőrző rendszer gyengébb, és ahol így büntetlenül működhetnek. Ha ez ellenőrző rendszerek minden tagállamban egységesek lennének, akkor ez nem történhetne meg. Ez egy további érv amellett, hogy az Európai Uniónak legyen egy hatékony és egységes rendszere a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelőség felügyeletére.

A közösségi jogszabályok bevezetésének és végrehajtásának folyamatában fontos szerepet játszanak az ellenőrzések, ennek ellenére a tagállamok különböző politikai prioritással ruházzák fel azokat. Ezért támogatom teljes mértékben az Európai Bizottságnak a jelenlegi ajánlást módosító és hatékonyabbá tévő javaslatát. Egyetértek azzal a javaslattal, hogy szükség van jogilag kötelező erejű követelményekre az ágazati rendeletek végrehajtásának ellenőrzése terén. Ha ez meglesz, akkor képesek leszünk nagyobb politikai prioritással felruházni az ellenőrzéseket, és az egész Közösségben végrehajtatni a környezetvédelmi jogszabályokat.

  Daciana Octavia Sârbu (PSE). – (RO) Az ellenőrzések fontosak a közösségi környezetvédelmi jogszabályok alkalmazásának és teljesítésének garantálása céljából. Ezért a Bizottságnak a tagállamokban végzett környezetvédelmi ellenőrzések minimumkövetelményeinek megállapításáról szóló ajánlása fontos lépés volt 2001-ben, amikor jóváhagyták.

Azonban az ajánlás végrehajtásának kiértékelése számos problémát vetett fel. A Bizottság közleménye megállapítja, hogy még mindig nagy eltérések vannak a környezetvédelmi ellenőrzések helyi, regionális és nemzeti szintű végrehajtásának módjában. Ezenkívül a közlemény tartalmazza, hogy a közlemény megszövegezésébe felvett nemzeti intézkedések jelentős mértékben különböznek mind a végrehajtást, mind az ellenőrzést illetően. A Bizottság közleménye láthatóan nem orvosolta az ajánlás hiányosságait. Még ha a közlemény a fent említett problémák elsimítására is jött létre, hiányzik belőle egy kulcsfontosságú elem, és ez volt az oka az ajánlás mérsékelt sikerének is. A dokumentum teljes mértékben jogi természetére gondolok – ez az, ami hiányzik.

Úgy gondolom, hogy az ajánlás puszta módosításának nem lesz egyéb hatása, mint a jelenlegi bizonytalan állapot fenntartása. Csak egy irányelv hozhat jelentős és hatékony változást a környezetvédelmi ellenőrzések terén.

  Siim Kallas, a Bizottság alelnöke. − Elnök asszony, szeretnék köszönetet mondani a tisztelt képviselőknek a környezetvédelmi kérdésekre vonatkozó észrevételeikért és megjegyzéseikért. Ez egy nagyon érzékeny téma, bár mindannyian a környezetvédelem mellett vagyunk. Két megjegyzést tennék a felmerült észrevételek kapcsán.

A Bizottság is osztja azt a nézetet, hogy a környezetvédelmi ellenőrzésekre vonatkozó, jogilag kötelező erejű követelmények valóban szükségesek és fontosak. A Bizottság munkája ebbe az irányba tart. A kérdés az, hogy hol legyenek ezek a kötelező erejű követelmények – gondolok itt az IMPEL-nek közösségi ellenőrzési munkacsoporttá való átalakítására. A Bizottság még mindig azt a nézetet képviseli, hogy jobb megőrizni az IMPEL-t a jelenlegi formájában.

  Elnök. − Kaptam egy állásfoglalásra irányuló indítványt⁽¹⁾ az eljárási szabályzat 108. cikkének (5) bekezdése értelmében.

A vitát lezárom.

A szavazásra ma, déli 12 órakor kerül sor.

(Az ülést 11.55-kor a szavazások órájára felfüggesztik, majd 12.05-kor folytatják)

ELNÖKÖL: WALLIS ASSZONY
alelnök

(1) Lásd a jegyzőkönyvet.