Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2008. november 20., Csütörtök - Strasbourg

7. A szavazáshoz fűzött indokolások

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

- Jelentés: Gabriele Stauner (A6-0409/2008)

  Astrid Lulling (PPE-DE). - (FR) Elnök asszony, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság kétségbeesetten próbálja vitatni a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság kompetenciáját a férfiak és nők munkahelyi egyenlőségének kérdésében. Kezdeményezésünkre megszövegeztek egy jelentést a fizetésbeli különbségek megkülönböztető hatásairól, illetve a nők nyugdíjazásában tapasztalható egyéb egyenlőtlenségekről, valamint a társadalombiztosítási jogosultságok terén egyre megszokottabbá váló egyedi bánásmódról.

A végeredmény egy zagyva jelentés, amely általánosan ismert közhelyeket sorakoztat fel. Messze vagyunk már a nők nyugdíjazását érintő egyenlőtlen bánásmódtól és ennek olyan ellenszereitől, amelyekre a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság alapozni kívánta jelentését. Mint a Nőjogi Bizottság véleményének előadója az eljárási szabályzat 47. cikke alapján és a Nőjogi Bizottság egyhangú támogatása mellett legjobb tudásomnak megfelelően dolgoztam, hogy egyedi javításokat javasoljak a nyugdíjrendszer reformjának keretei között. Ennek eredményeképpen létrejött hat nagyon pontosan kidolgozott korrekció a nők biztosításának hiányosságainak pótlására, amelyek például az anyaságból vagy a családi kötelezettségekből erednek.

Hihetetlen, de a Foglakoztatási Bizottság a 47. cikkben szereplő kötelességeivel szöges ellentétben nyomatékosan elutasította a javaslatokat. Sajnálatos módon csatát vesztettünk, de folytatjuk a harcot.

- Jelentés: Ewa Klamt (A6-0432/2008)

  Philip Claeys (NI). - (NL) Elnök asszony, azon egyszerű oknál fogva szavaztam a Klamt-jelentés ellen, hogy a gazdasági bevándorlás és a „kék kártyának” nevezett dolog egész koncepciója rövidtávú gondolkodásra utal. Ehelyett inkább egy szakképzési és átképzési politikát kellene elfogadnunk, és el kellene érnünk azt a kb. 20 millió munkanélkülit, akik az Európai Unióban jelenleg kerülnek vissza a munkaerőpiacra. Inkább tanulnunk kellene múltbéli hibáinkból. Tanulnunk kellene a vendégmunkások és családjaik 70-es és 80-as évekbeli bevándorlásából, amely jelentős szociális problémákhoz vezetett.

Most azzal próbálják megnyugtatni a közvéleményt, hogy kizárólag magasan képzett és átmeneti bevándorlókról van szó, de ki vagyok én, hogy megkérdőjelezzem Louis Michel szavait, aki azt állítja, hogy továbbra is szívesen fogadják a többi bevándorlót is. Más szóval, a gátak nyitva maradnak. Most csak annyi történik, hogy még egyet megnyitnak. Ez egy társadalomellenes szövetség. A nagytőke olcsó munkaerőt akar, és egyesíti erőit a multikulturális baloldallal, ennek pedig a társadalom issza meg a levét.

- Jelentés: Neil Parish (A6-0368/2008)

  Astrid Lulling (PPE-DE). - (FR) Elnök asszony, nehéz szívvel szavaztam a borpiac egységes közös szervezéséről szóló Parish-jelentés mellett, mert azt gondolom, hogy ez a közös piacszervezés nem jelent egyszerűsítést és nem javítja az átláthatóságot. Bonyolultabbá fogja tenni a bortermelők és az egész boripar életét.

A biztos úr tegnap este próbált megnyugtatni minket ez ügyben. Remélem, hogy a Bizottság be fogja tartani az ígéretét, és főleg, hogy a szakma továbbra is megfelelően képviselve lesz a tanácsadó bizottságban, mint mindig a borpiac első közös szervezése óta.

  Anja Weisgerber (PPE-DE). – (DE) Elnök asszony, ma csak habozva szavaztam a különböző mezőgazdasági termékek széles körének egységes piacszervezéséről szóló Parish-jelentés mellett. Üdvözlöm a Bizottságnak az európai agrárpolitika egyszerűsítésére irányuló célkitűzését. Ezt azt jelenti, hogy a jövőben csak egy piaci rendtartás lesz, amely helyettesíteni fogja a jelenlegi 21 piaci rendtartást, pl. a gyümölcsökét, a zöldségekét, a tejét és a borét. Azonban az így létrejövő, nagyon bonyolult dokumentum adminisztrációját a lehetőségek szerint minél egyszerűbbé kell tenni. Ezért nagyon örülök, hogy a tegnapi vitában a Bizottság biztosítékot adott arra nézve, hogy elfogadják az ötletemet, és az EUR-Lex európai uniós keresőprogramba felvesznek egy olyan funkciót, amely a felhasználók számára lehetővé teszi, hogy csak a saját mezőgazdasági termékükkel kapcsolatos cikkeket hívják le.

A Bizottság azt is megerősítette, hogy a bor piaci rendtartása, amelynek megtárgyalása bizonyos nehézségekkel járt, és amely a Parlament sok követelményét tartalmazza, változatlan fog maradni. Csak ebből az okból tudtam a jelentés mellett szavazni.

- Állásfoglalásra irányuló indítvány: HIV/AIDS (RC-B6-0581/2008)

  Milan Gaľa (PPE-DE). – (SK) Örülök, hogy néhány nappal december 1-je előtt, amely az AIDS világnapja, foglalkozunk ezzel a globális problémával. A HIV-vírussal fertőzöttek száma nő. Naponta kb. 14.000 ember válik fertőzötté, közülük kétezren 15 év alatti gyermekek.

A régi „tűzfészkek”, Afrika és a Távol-Kelet mellett Kelet-Európában és Közép-Ázsiában is nő a fertőzöttek száma. Ezekben a régiókban 2006-ban 1,7 millióra nőtt a fertőzöttek száma. A legnagyobb növekedést Oroszországban és Ukrajnában regisztrálták, ahol kb. 270 000 ember fertőződött meg a HIV-vírussal. Ezekben a régiókban a HIV terjedését főként a kábítószer-fogyasztás és a fertőzött tűk használata okozza. Mivel Ukrajna az Európai Unió közvetlen szomszédságában fekszik, az ukrajnai adatok még riasztóbbak.

Az a tény, hogy a világméretű prevenciós programok ellenére sem sikerült megfékeznünk a HIV-vírus terjedését, arra utal, hogy felül kell vizsgálnunk ezeket a programokat, és meg kell erősítenünk a prevencióra és a hatékony gyógymódok kifejlesztésére irányuló erőfeszítéseket.

- Állásfoglalásra irányuló indítvány: Kongói Demokratikus Köztársaság (RC-B-0590/2008)

  Charles Tannock (PPE-DE). - Elnök asszony, 1994-ben a Nyugat figyelme a ruandai népirtásra irányult. Most ugyanez történhet Kongó keleti részében. A közvetlen prioritás humanitárius jellegű, de ezen túlmenően rendezni kell egy kényes, bonyolult és zavaros politikai helyzetet is. Ez a helyzet részben azért alakult ki, mert a nemzetközi közösség nemcsak mosta kezeit a ruandai népirtás ügyében, de hagyta azt is, hogy a hutu népirtók Kongó keleti részébe meneküljenek, ahol Kabila elnök Kigali és a helyi tuszik felháborodására túl keveset tett a milíciák megállítására.

Az ENSZ-nek és az AU-nak most vezető szerepet kell vállalnia a szóban forgó, közvetlen politikai és biztonsági ügyek kezelésében, de azt is fel kell ismernünk, hogy nagy mértékben a természeti erőforrásokért folytatott verseny húzódik meg a vérengzés hátterében. Kína fontos szereplő a régióban, de kevés érdeke fűződik az afrikaiak emberi jogainak tiszteletben tartásához.

A Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy be lehet-e vezetni most Afrikában egy, az ásványi anyagokat és egyéb erőforrásokat tanúsító rendszert, hasonlóan ahhoz, ahogy a gyémántipar területén a sikeres kimberley-i folyamat működött a véres gyémántok vagy a konfliktusokban szerepet játszó gyémántok esetében. Ezért az állásfoglalás mellett szavaztam.

- Állásfoglalásra irányuló indítvány: A méhészeti ágazat (B6-0579/2008)

  Erna Hennicot-Schoepges (PPE-DE). - (FR) Elnök asszony, ez az állásfoglalás kicsit megkésett. Inkább afféle „eső után köpönyeg”, mivel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414/EGK irányelv elfogadása óta nagyon kevés történt a rovarirtók méhekre és különösen a méhek teljes reprodukciós ciklusára gyakorolt hatására irányuló kutatás előmozdítása céljából.

Még megdöbbentőbb az, hogy a növényvédő szerek forgalomba hozataláról vagy más szóval a 91/414/EGK irányelv reformjáról szóló Breyer-jelentés első olvasatának szavazásakor a mai napon az állásfoglalás mellett szavazók közül sokan a méhek megfelelőbb védelmét garantáló módosítások ellen voltak.

Nem a jó szándék visz előre; a tettek és a cselekvés visznek előre, és bízom benne, hogy amikor második olvasatban szavazunk a Breyer-jelentésről, akkor képviselőtársaim emlékezni fognak erre az állásfoglalásra, és a méhek érdekében fognak szavazni.

  Astrid Lulling (PPE-DE). - (FR) Elnök asszony, szeretném elmondani Hennicot asszonynak, aki csak nemrég lett a Parlament tagja, hogy nyilvánvalóan nem tudja, hogy 1994 óta mi mindent kezdeményeztünk, különösen ezen a területen.

Szeretnék köszönetet mondani minden képviselőnek, aki részt vett a mezőgazdasági szektor aggasztó helyzetéről szóló vitában és állásfoglalásban. Érthető, hogy nem sokan követték tegnap éjfél felé ezt a kiváló és nagyon lényegre törő vitát – Hennicot asszony sem volt itt –, amelynek célja a Bizottság ösztönzése volt arra, hogy szembesülve a méhészeti szektor fölöttébb aggasztó válságával, tegyen nagyobb erőfeszítéseket. Örömmel látom, hogy a Bizottság megértett minket.

Szeretném hangsúlyozni, hogy az 1. módosítás, amelyet képviselőcsoportom nem támogatott, egy pusztán szerkesztésbeli módosítás volt. A B. preambulumbekezdés német fordításában van egy hiba. Ezért ki kell javítanunk ezt a fordítást, amely pontosan ugyanazt tartalmazza, mint a német módosítás.

Egyetértek a növényvédő szerek engedélyezésére vonatkozó, időközben visszavont módosítás tartalmával. Azonban mivel szóról szóra átveszi az ezen szerek forgalomba hozataláról szóló, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságban megszavazott szöveget, képviselőcsoportom és én úgy gondoltuk, hogy nem szabad plagizálnunk ezt a szöveget, hanem elsőbbséget kell adnunk a Környezetvédelmi Bizottságnak. Azonban az állásfoglalás 8. bekezdésében nagyon jól meg van fogalmazva ajánlásunk és követelésünk, amelyben pontosan ugyanarra a dologra szólítunk fel, azaz a méhhalandóság és a rovarirtó szerek használata közötti kapcsolat kutatásának előmozdítására abból a célból, hogy megfelelő intézkedések történjenek e szerek engedélyezése terén. Nyilvánvaló, hogy a méhek pusztulását okozó rovarirtó szereket nem szabad engedélyezni. Már évek óta ezt hangoztatjuk.

  Elnök. − Lulling asszony, köszönjük az ezen intézkedésnek szentelt, részletekbe menő figyelmét. Biztosíthatjuk, hogy a különböző nyelvi változatokat gondosan ellenőrizni fogják.

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

- Jelentés: Ingeborg Gräβle (A6-0394/2008)

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. – (FR) Kiváló barátom és képviselőtársam, Ingeborg Grassle jelentése alapján a módosítandó jogalkotási állásfoglalás jóváhagyása mellett szavaztam, azaz az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK rendelet módosítására irányuló tanácsi és európai parlamenti rendeletre vonatkozó javaslat mellett. Támogatom az OLAF vizsgálata alatt álló személyek jogainak fokozottabb védelmét és a tagállamokkal folytatott nagyobb mértékű együttműködést. Egyre nagyobb igény alakult ki az OLAF csalás elleni vizsgálati tevékenységeinek állami irányítására, valamint az eljárások és a vizsgálati időtartamok független ellenőrzésére a vizsgálatok titkosságának biztosításával. Inge Grassle óriási munkát végzett a jelentés kapcsán, és megérdemli köszönetünket.

  Dragoş Florin David (PPE-DE), írásban. – (RO) Gräßle asszony jelentése mellett szavaztam, mivel az OLAF által lefolytatott vizsgálatok érintettjeinek lehetőségük kell, hogy legyen arra, hogy legalább írásban észrevételeket tehessenek a szóban forgó ügyekről. Ezeket az észrevételeket az érintett tagállamok elé kell terjeszteni a vizsgálat során szerzett egyéb információkkal együtt. Ez az egyetlen módja annak, hogy a nemzeti hatóságokhoz az üggyel kapcsolatos minden információ úgy jusson el, hogy közben érvényesüljön az az elv is, hogy minden félnek meg kell adni a lehetőséget saját szempontjainak ismertetésére. A jelentés ugyanakkor biztosítja a harmadik országokkal folytatandó együttműködést is, és megerősíti az OLAF Felügyeleti Bizottságának szerepét.

  Luca Romagnoli (NI), írásban. – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, Gräßle asszonynak az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló jelentése mellet szavaztam. Valóban nagyon fontos az ezekre a vizsgálatokra vonatkozó rendelet módosítása, mivel felül kell vizsgálni bizonyos intézményközi kapcsolatokat. Ezenkívül módosítani kell a rendeletet a vizsgálatokban érintett személyek jogaira, valamint az OLAF, az európai intézmények, a tagállamok és az informátorok közötti információcserére vonatkozóan. Végül szeretnék gratulálni Gräßle asszonynak ehhez a kezdeményezéséhez; létrehozott néhány további érdekes javaslatot, például a Csalás Elleni Hivatal főigazgatójának új feladatkörére vonatkozólag, akinek joga lenne külső vizsgálatokat indítani nemcsak a tagállamok vagy a Bizottság, hanem az Európai Parlament kérésére is.

- Jelentés: Rainer Wieland (A6-0395/2008)

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. − (IT) Köszönöm, elnök asszony. A jelentés mellett szavaztam. Ennek a vitának a kulcspontja nemcsak a Petíciós Bizottság által tárgyalt sajátos kérdés, azaz a német nyelv használata a közösségi intézményekben. Mindenekelőtt egy általános kérdésről, az uniós nemzetek polgárainak a dokumentumokhoz való hozzáféréséről van szó, és ennek következményeképpen a közösségi intézmények átláthatóságáról is. Azt gondolom, hogy ebből a szemszögből nézve elengedhetetlen, hogy a Tanács alapos vizsgálatot végezzen az ügyben az elnökségi weboldalakon használt nyelvek számának növelésének előmozdítása céljából. Ennek a növekedésnek fokozatosan kellene megtörténnie meghatározandó, megfelelő, objektív kritériumok alapján. Nem szabad elfelejtenünk, hogy minél nagyobb a használt nyelvek száma, annál több polgárnak van lehetősége közelebbi kapcsolatba kerülni az Európai Unióval. A polgároknak úgy kell tekinteniük az európai intézményekre, ahogy az azoknak otthont adó épületekre: intézményeinknek hozzáférhetőeknek kell lenniük.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Általában egyetértünk a jelentéssel, különösen azzal, amit az ombudsman következtetéseiről mond: „a Tanács elutasítása, hogy a panasz benyújtójának kérésével tartalmilag behatóan foglalkozzon, hivatali visszásságnak minősül” és „ezen internetes oldalakon az információknak lehetőség szerint a közösség valamennyi hivatalos nyelvén, kellő időben elérhetőeknek kellene lenniük”.

Nem értünk egyet azonban a jelentés következtetéseinek (1) bekezdése d) pontjával, amely így szól: „amennyiben az elérhető nyelvek számát korlátozni kell, a használandó nyelvek kiválasztása csak objektív, ésszerű, átlátható és kezelhető kritériumok alapján történhet”. Mi amellett érvelnénk, hogy akárcsak az Európai Parlament és az Európai Bizottság weboldalának, a Tanács weboldalának is az Európai Unió minden hivatalos nyelvén tartalmaznia kellene minden információt. Csak így védhetjük meg valóban a többnyelvűséget és a kulturális sokszínűséget, amelyeket a Közösség vezetői állítólag védenek, de a gyakorlatban folyamatosan megkérdőjelezik ezeket a gazdaságosság kedvéért.

- Jelentés: Gabriele Stauner (A6-0409/2008)

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Bár a Parlament többsége által elfogadott határozat tartalmaz néhány ellentmondásos szempontot, a fő érv az, hogy az elöregedő társadalom és a demográfiai változások miatt az általános és állami társadalombiztosítási rendszer túl sérülékeny ahhoz, hogy reagálni tudjon a magán pénzügyi szektor érdekeire, amely a lehető legnagyobb szeletet akarja megszerezni a tortából.

Nézzük meg például a következő bekezdést: „emlékeztet arra, hogy az individualizációs tendenciák anélkül járulnak hozzá a második és harmadik pillér megerősítéséhez, hogy megkérdőjeleznék a társadalombiztosítási rendszerek első pillérét; ennek célja, hogy az egyének, főleg a nők és más érzékeny csoportok nagyobb választási szabadsággal rendelkezzenek, és így függetlenebbé válhassanak, illetve képesek legyenek megteremteni saját, kiegészítő nyugdíjjogosultságukat”.

Más szóval az a cél, hogy a szabadság jelszavát a zászlóra tűzve arra ösztönözzék az embereket, hogy találjanak alternatív pénzügyi megoldásokat az állami társadalombiztosításra még akkor is, ha közismertek ennek negatív hatásai. Az USA-ban jelenleg tapasztalható események remekül példázzák ezt. De a kapitalizmus mindig megpróbálja a propaganda eszközeivel támogatni saját célkitűzéseit.

Ezért a jelentés ellen szavaztunk.

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) Az előadó, Stauner asszony, világos elemzést ad azokról a kihívásokról, amelyek az elöregedő népességből és a csökkenő aktív népességnek a szociális védelmi rendszerek iránti csökkenő hozzájárulásából adódnak, amelyekkel kapcsolatban az előadó elkötelezettnek tűnik. Ez az előadó mellett szóló első jó pont.

A második jó pont, hogy félénken megkérdezi, vajon tényleg hatékony-e a javasolt csodaszer, azaz a bevándorló munkavállalók tömeges beengedése, akik reményeink szerint fizetni fogják a régi európaiak nyugdíját és egészségbiztosítási rendszerét – ez a megoldási javaslat megdöbbentő cinizmusról és önzésről tanúskodik azok részéről, akik gyakran az együttérzés és tolerancia egyedüli letéteményeseinek hirdetik magukat. Végezetül még egy jó pontot kap az előadó, amiért kritikusan elemzi az egészségügyi rendszerek privatizációjának tendenciáját és a nemzeti társadalombiztosítási rendszerek reformja pusztán pénzügyi megközelítésének tendenciáját.

Azonban a jelentés nem tárgyalja a legfontosabb kérdést: mivel a probléma gyökere kontinensük demográfiai hanyatlása, erre kell ellenszert találnunk. A tagállamok nem halogathatják tovább egy olyan ambiciózus családpolitika bevezetését, amely ösztönzi a születési ráta növekedését, ez lenne a társadalombiztosítási rendszerek egyensúlyának, és ami még fontosabb, dinamizmusának, fellendülésének, valamint egész egyszerűen túlélésének is a záloga.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) A jelentés megállapítja, hogy a legtöbb tagállamban elöregszik a népesség, és ezért a társadalombiztosítási és nyugdíjbiztosítási rendszerek túlterheltté válnak. A probléma megoldására javasolt megoldás a szokásos, azaz különböző közösségi intézkedések. A Júniusi Lista véleménye szerint az EU-nak egyáltalán nem kellene foglalkoznia a tagállamok társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszereit érintő kérdésekkel.

Az Európai Parlamentnek van álláspontja a kötelező nyugdíjkorhatárról, a munkaszerződésekről, arról, hogy milyen nyugdíjrendszert kellene a tagállamoknak bevezetniük, a munkavállalókra kirótt adókról, az adóterhek megosztásáról, és még arról is, hogyan kellene megszervezni az uniós országokban az ellátást. Ezeket a kérdéseket teljes mértékben nemzeti szinten kellene megoldani. Az uniós intézmények általános tanácsai ezekben a kérdésekben egyáltalán nem segítenek semmit.

A fentiek miatt a végső szavazáson a jelentés ellen szavaztunk.

  Carl Lang (NI), írásban. – (FR) Bár Stauner asszony jelentése hivatkozik a lisszaboni stratégiára, erre a nyilvánvaló Európa-párti ballépésre, mégis megérdemli a támogatást, mivel megkérdőjelezi azt a hitvallást, amely szerint a bevándorlás a megoldás az európai demográfiai, gazdasági és társadalmi problémák további súlyosbodása ellen.

A szelektív vagy egyéb bevándorlás torzítja az európaiak identitását és kultúráját, súlyosbítja a közösségek konfliktusait, és feszültségeket hoz magával – elég, ha megnézzük, mi történik minden többnemzetiségű és multikulturális társadalomban a világon.

Olyan modern kori rabszolgaság ez, amelyből csak a globalizáció pénzéhes hívei húznak hasznot, akik az olcsó munkaerőben eszközt látnak arra, hogy befolyást gyakorolhassanak a munkabérekre a már így is igen magas munkanélküliségre alapozva. Ez lehetővé teszi a harmadik országok elitjének kizsákmányolását, azaz tovább rontja a helyzetüket.

Ezt a stratégiát követni tévedés, mert a bevándorlók viselkedése előbb-utóbb idomul az európaiak viselkedéséhez; főleg arra a sajnálatos tendenciára gondolok, hogy kevesebb gyereket vállalnak egy olyan társadalomban, amely minden tekintetben tévúton jár.

Az új nemzetek Európájának a családok támogatása és a születési ráta növekedése mellett a nemzeti és közösségi preferencia politikájára, a nemzeti és közösségi védelem politikájára van szüksége.

  Athanasios Pafilis (GUE/NGL), írásban. – (EL) A jelentés teljes valójában felfedi az EU-nak és az egyesített európai tőkének a társadalombiztosítási rendszerek megszüntetésére irányuló, mélyen népellenes törekvéseit. Elrettentésül utal az EU demográfiai hanyatlására, hogy ürügyet teremtsen a nyugdíjkorhatár emelésére és a „hárompilléres” rendszer bevezetésére, azaz:

- a létminimum szintjén lévő nyugdíjak a nemzeti szociális biztonsági rendszerekből;

- a járulékalapú nyugdíjat kínáló, foglalkoztatói nyugdíjrendszerek szélesebb körű terjesztése;

- a munkavállalóknak a magánbiztosítókhoz való fordulása (az uniós terminológiában az „individualizáció”), vagyis az úgynevezett „harmadik pillér”.

Tehát a jelentés a lehetőségek széles tárházát kínálja a monopolhelyzetben lévő biztosítótársaságoknak arra, hogy még egy nyereséges szektorban megvessék a lábukat.

Ez a támadás része egy sor munkavállaló-ellenes uniós intézkedésnek, ilyenek például a „rugalmas biztonság” általános alkalmazása vagy a munkaügyi jogszabályok „felülvizsgálata” (valójában eltörlése), a „rabszolga-kereskedelmet” folytató munkaerő-közvetítő ügynökségek intézményesítése, a heti 65 órás inaktív munkaidőt bevezető irányelv, valamint a munkaidő éves alapon történő beosztása.

A munkásosztálynak ellentámadással kell reagálnia az egyesített európai tőke egyre kíméletlenebb támadására, mégpedig egy monopóliumellenes szövetség létrehozásával, amely az alsóbb rétegek érdekeit képviseli, és megveti az alapjait az alsóbb rétegek jólétének, valamint szükségleteik kielégítésének.

  Rovana Plumb (PSE), írásban. – (RO) Az Európai Unióban nem növekedhet a foglalkoztatási ráta, amíg bizonyos társadalmi csoportok kevésbé vannak képviselve vagy ki vannak zárva a munkaerőpiacról. A fogyatékkal élők vagy a súlyos egészségügyi problémákkal küzdők szeretnének dolgozni, de a munkáltatók legtöbbször erősen hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak velük szemben.

Ezenkívül különleges felszerelések szükségesek annak biztosítására, hogy ezek az emberek megfelelően tudják elvégezni a munkájukat, de a munkáltatók nem hajlandók túl sokat befektetni ebbe a területbe. A tagállamokban elfogadott pénzügyi intézkedések nem vezettek a remélt eredményekhez. Románia esetében például az adóköteles nyereség kiszámításakor levonhatók a fogyatékkal élők által a termelési folyamatban használt berendezések beszerzésére költött összegek, a fogyatékkal élőknek az otthonukból a munkahelyre való szállításának költségei, valamint a munkanélküliek biztosítási költségeiből levonhatók a felkészítés, szakmai képzés és tanácsadás fajlagos költségei. Ahogy a jelentés leírja, bizonyos különleges vállalkozások létrehozása valós megoldást kínál a munkaerő-piaci szempontból sérülékeny társadalmi csoportoknak a munkaerő-piaci integrációjára.

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, örülök, hogy Stauner asszony ilyen kiváló munkát végzett a társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszerek jövőjével kapcsolatban. A jelentést támogattam, mellette szavaztam. Egyetértek a jelentés alapjául szolgáló érveléssel, és hiszem, hogy az Európai Uniónak a tagállamokkal együttműködve meg kell próbálnia minél gyorsabban megfelelő megoldást találni a felmerült problémákra.

Európa elöregedő népességű kontinens, tehát a születési ráta a természetes cserélődési ráta alatt van. Kevesebb, mint ötven év múlva Európa népessége kisebb létszámú és idősebb lesz. A bevándorlás bizonyára nem kínál megoldást erre a problémára: inkább többek számára vonzóvá kell tenni a minőségi munkákat, és többeket kell megtartani ezekben a munkákban, a társadalombiztosítási és munkahelyi biztonság magas szintjét kell nyújtani, fejleszteni kell a munkavállalók oktatását és képzését, korszerűsíteni kell a régi nyugdíjrendszereket, és fel kell ismerni a sokak által támogatott magánfinanszírozású rendszerek bizonytalanságát.

- Jelentés: Ewa Klamt (A6-0432/2008)

  Alexander Alvaro (ALDE), írásban. − Teljes mértékben támogatom a kék kártya bevezetését. Azonban attól tartok, hogy az Európai Néppárt és az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja módosításainak elfogadásával hamarosan füstté válik Európának a legális bevándorlásra vonatkozó haladó stratégiája. A jelenlegi szöveg inkább elveszi a legmagasabb szintű képzettséggel rendelkező munkavállalók kedvét az EU-ba való legális bevándorlástól. Többek között a jelenlegi szövegben elfogadott bürokratikus akadályok nem fogják arra ösztönözni a magas szintű képzettséggel rendelkező munkaerőt, hogy az EU munkaerőpiacán dolgozzon.

  Jan Andersson, Göran Färm, Inger Segelström és Åsa Westlund (PSE), írásban. − (SV) Mi, az Európai Parlament svéd szociáldemokratái a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről, azaz az EU kék kártyájáról szóló jelentés mellett szavaztunk. A jelentés, amelyre a Parlamentben szavaztunk, továbbfejleszti az irányelvet, különösen a harmadik országokból érkező munkavállalókkal való egyenlő bánásmód szempontjából, mivel megakadályozza az e munkavállalók ellen irányuló hátrányos megkülönböztetést. Szintén pozitív javaslat, hogy a tagállamok vizsgálhassák meg, hogy mely területeken van szükségük arra, hogy megnyissák kapuikat a munkavállalás céljából bevándorlók előtt. Üdvözöljük azt a tényt, hogy a Parlament elutasította a Bizottság által előterjesztett javaslatokat, amelyek lehetővé tették volna a munkáltatók számára, hogy megkülönböztessék egymástól a 30 év alatti és 30 év feletti munkavállalókat. Örvendetes az is, hogy korlátozták az uniós tagállamok azon lehetőségét, hogy harmadik országokból olyan szektorok munkavállalóit fogadják, amely szektorban munkaerőhiány van az adott harmadik országban. Ezzel megelőzzük, hogy az EU részt vegyen az agyelszívásában, azaz a magasan képzett munkavállalók elcsábításában, főként a fejlődő országokból.

Ugyanakkor sajnálatos az a tény, hogy a Parlament nem tudott megegyezni a kollektív szerződéseknek a harmadik országból érkező munkavállalókra való alkalmazásáról. Sajnálatosnak tartjuk azt a tényt is, hogy a 79. módosítás nem került elfogadásra. Végezetül pedig a fizetés szintjének megállapításában az EU nem illetékes, erről az adott tagállam szociális partnereinek kell döntenie. Reméljük, hogy a svéd kormány tovább küzd majd a Tanáccsal folytatott tárgyalások során.

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. − (IT) Köszönöm, elnök asszony. A jelentés mellett szavaztam. Ez egy nagyon fontos rendelkezés. A harmadik országbeli, magas szintű képzettséggel rendelkező munkavállalók új jogainak megteremtése mind a migránsok, mind a fogadó országok számára új lehetőségeket jelent. Mindenekelőtt alapvető fontosságú, hogy az egyenlőtlenségek elkerülésére ez az összes tagállamban azonos kritériumok alapján történjen meg, ugyanakkor növelné Európa vonzerejét a magasan képzett, harmadik országbeli munkavállalók számára, amely vonzerő messze elmarad az USA-é és Kanadáé mögött. Az elfogadásra váró közös szabályok keretein belül teljes szívemből támogatom az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportjának módosításait. Az elengedhetetlennek tartott egyenlő bánásmód biztosítéka az, ha a harmadik országbeli munkavállalók minimálbére nem alacsonyabb a fogadó ország hasonló munkavállalóinak minimálbérénél.

Támogatjuk a kék kártya kiterjesztését azokra is, akik valamely tagállamban jogszerűen tartózkodnak, illetve azt, hogy a kék kártyát a munkahely elveszítése esetén is hosszabbítsák meg hat hónapra. Végül pedig kötelességünk a harmadik országokkal együttműködni a magasan képzett munkaerő képzésének támogatásában azokban a szektorokban, amelyek érezhetik az agyelszívás hatásait. Ezen rendelkezés elfogadása ösztönözni fogja a legális bevándorlást, és szakértelemmel, valamint emberi tapasztalatokkal gazdagítja az EU-t a csere olyan távlatai révén, amelyek mindig is az európai szellem igazi lényegét képezték.

  Catherine Boursier (PSE), írásban. – (FR) Az uniós kék kártya bevezetéséről szóló Klamt-jelentés mellett szavaztam, mivel ez teszi először lehetővé a számunkra európai szinten azt, hogy az elutasítás kultúrájától, az európai erődítmény kultúrájától, elmozduljunk az „igen” kultúrája, egy nyitott Európa kultúrája felé azzal, hogy végre megoldjuk a bevándorlás pozitív irányítását, és bizonyos jogokat tudunk garantálni a munkavállalóknak. Ezt a folyamatot sürgősen követniük kell a külföldi munkavállalók más csoportjainak érdekeit védő egyéb intézkedéseknek, amelyeket már nagyon várok.

Bizonyára tovább is mehettünk volna; szívesebben fogadtunk volna egy horizontális irányelvet, mint egy ágazatit, de a közösségi vívmányok megvannak, különös tekintettel az „egyenlő értékű munkáért járó egyenlő fizetés” elvére, az agyelszívás elutasítására, főleg az olyan alapvető ágazatokban, mint az egészségügy vagy az oktatás, valamint a munkaszerződés lejárta után a tartózkodási engedély érvényességének megkétszerezésére új munkahely keresése céljából.

A szöveg mindenekelőtt a legális bevándorlást kívánja támogatni, nem pedig csak a szelektív bevándorlást, amellyel én nem értek egyet.

  Dragoş Florin David (PPE-DE), írásban. – (RO) Klamt asszony jelentése mellett szavaztam, mivel a magas szintű képzettséggel rendelkező bevándorlóknak lehetőséget ad a munkára. A jelentés előírja, hogy az uniós tagállamoknak kötelességük előnyben részesíteni az uniós polgárokat; ez a számos uniós tagállam által a munkaerőpiacon alkalmazott megszorítások szempontjából előnyös a román állampolgárok számára. A jelentés azoknak a személyeknek, akik megfelelnek az irányelvben foglalt feltételeknek, az uniós kék kártya lehetőségét kínálja két év eredeti érvényességgel, amelyet további két évvel meg lehet hosszabbítani. Ha a munkaszerződés két évnél rövidebb időre szól, akkor a kék kártyát a munkaszerződés időtartamát három hónappal meghaladó időtartamra kell kiállítani.

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. − Sajnálatos módon tartózkodtam Ewa Klamtnak a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló jelentésének (A6-0432/2008) szavazásán, mivel Írország nem fogadta el az Amszterdami Szerződés 4. jegyzőkönyve 3. cikkének ezt a javaslatát, és mivel Írországnak már van ezen a területen érvényes nemzeti politikája, amely rugalmasságot és széles körű mérlegelést tesz lehetővé a munkaerő-piaci feltételekhez való alkalmazkodás terén.

  Lena Ek (ALDE), írásban. − (SV) Csak most kezdődött el igazán az ambiciózus, képzett munkavállalókért folytatott verseny. Európának vonzóbbá kell válnia a világ képzett munkaereje számára, hogy sikeres lehessen a globalizált világban. Ezért kifejezetten üdvözöljük a Bizottság által javasolt kék kártyát, amely megkönnyíti az európai munkaerőpiacra való belépést. Én magam már régóta lelkes pártfogója vagyok a kék kártyának és más olyan ötleteknek, amelyek megkönnyítik az európai munkaerőpiacra való belépést. Sajnálatos módon a Parlament többsége olyan mértékben csökkentette a javaslat hatékonyságát, hogy végül a tartózkodás mellett döntöttem. Folytatni fogom a küzdelmet a Parlament által jelenleg támogatottnál lényegesen hatékonyabb uniós kék kártya érdekében.

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) Az uniós kék kártya, amely a magas szintű képzettséggel rendelkező munkavállalóknak van fenntartva, szabad mozgást kínál a kártyatulajdonosnak, valamint szabad letelepedést biztosít bármely uniós tagállamban. A kártya a bevándorlás új hullámát fogja elindítani, amely uniós szinten már nem lesz ellenőrizve, szemben azzal, ahogy ma sok országban azt nemzeti szinten ellenőrzik.

A családtagoknak adott, valódi időkorlát nélküli, azonnali belépési jog ösztönözni fogja az állandó bevándorlást. Ez a rabszolgaság új, modern formájának intézményesítése, amely mostantól nem az izmok vagy a fogak, hanem a diplomák alapján fogja kiválasztani áldozatait. Meg fogja fosztani a fejlődő országokat az értelmiség azon rétegétől, amelyre égető szükségük van, ezzel súlyosbítani fogja ezen országok gazdasági helyzetét, és olyan helyzetet fog teremteni, amelyben az egyre növekvő illegális bevándorlás sem fog megszűnni.

A javaslat olyan minimálbért tartalmaz, amely teljesen nevetséges és önkényes, mivel nem veszi figyelembe a realitásokat vagy a szóban forgó ágazatokat vagy szakmákat, és ennek két előrelátható következménye is van: az egyik a legmagasabban képzett európaiak fizetésének csökkenése, akik így még vonzóbbnak fogják érezni, hogy Európán kívül vállaljanak munkát, a másik pedig a bevándorlók kizsákmányolása, hiszen semmi biztosíték nincs arra, hogy olyan fizetést fognak kapni, amely valóban összemérhető a képzettségükkel.

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. – (PT) Annak ellenére, hogy a Parlament elfogadta azokat a módosításokat, amelyeket megszavaztunk, és amelyek enyhítik az uniós kék kártyára vonatkozó javaslat néhány negatív szempontját, úgy gondoljuk, hogy ezek a módosítások nem változtatják meg az Európai Bizottság által a Tanácsnak benyújtott irányelvre vonatkozó javaslatnak sem a kiváltó okát, sem a központi célkitűzéseit.

A kék kártya egy olyan eszköz, amely a lisszaboni stratégia neoliberális célkitűzéseire reagál a munkaerő kizsákmányolását illetően. A főleg (a zöld kártyát bevezető) USA-val folytatott kapitalista versenyben az EU megpróbálja elcsábítani a „magasan képzett munkaerőt” a harmadik országok humán erőforrásainak rovására.

Más szóval ez a „kék kártya” (amely a kizsákmányolásra redukálja a bevándorlást, és az uniós tagállamok munkaerő-szükséglete alapján megkülönbözteti és szelektálja a bevándorlókat) és a „kiutasításról szóló irányelv” (amely növelni fogja az önkényes kiutasítást, és tovább fogja súlyosbítani a családegyesítés nehézségeit és akadályait) ugyanannak az érmének a két oldala. Más szóval ugyanannak a politikának egymással összhangban lévő eszközei és pillérei: az EU embertelen bevándorlási politikájának, amely kriminalizálja és kiutasítja, illetve kizsákmányolja, aztán félredobja a bevándorlókat.

Ezért a jelentés ellen szavaztunk.

  Jeanine Hennis-Plasschaert (ALDE), írásban. − Az ALDE képviselőcsoport nevében szeretném elmondani annak okait, hogy a végső szavazáson miért tartózkodtunk. Hogy világossá tegyem a helyzetet: az ALDE képviselőcsoportja határozottan támogatja a kék kártyát. Azonban az ALDE képviselőcsoportja úgy érzi, hogy az eredeti tervezet hatékonyságát lényeges mértékben csökkentették. Túlságosan is sok megszorítás került bele.

Az EU bevándorlási csomagjának a tervek szerint két pillérje lenne: az illegális bevándorlás elleni küzdelem, ugyanakkor pedig jobb lehetőségek megteremtése a legális bevándorlás számára. A Tisztelt Ház által módosított javaslat nem hozza meg a szükséges változást, hanem ehelyett elfogadja a tagállamok protekcionista gyakorlatát. Ennek a jelentésnek az elfogadásával a Parlament még kevésbé hatékonnyá tette a már amúgy is nagyon mérsékelt bizottsági javaslatot. Egy elszalasztott lehetőség! A jelenlegi tendencia az, hogy a magas szintű képzettséggel rendelkező munkaerő az EU helyett az USA-ba, Kanadába vagy Ausztráliába vándorol ki. Ha meg akarjuk fordítani ezt a tendenciát, akkor célratörőnek kell lennünk. A jelenlegi szöveg inkább nehezebbé teszi azon magasan képzett munkavállalók legtöbbjének a dolgát, akik a legális bevándorlást tervezik az EU-ba, és semmiképpen sem teszi vonzóbbá az EU-t a magasan képzett munkavállalók számára. Politikai eltökéltségre lenne sürgősen szükség.

  Carl Lang (NI), írásban. – (FR) Nagyon szemléletesek voltak Jean-Pierre Jouyet úrnak, a Tanács hivatalban lévő elnökének és Jacques Barrot úrnak, a Bizottság alelnökének felszólalásai az uniós kék kártya, valamint a tartózkodási engedélyt és munkavállalási engedélyt egyesítő egységes engedély vitája során. Következzen egy rövid szemelvény.

Idézet Jacques Barrot-tól: „Ezek a szövegek megmutatják a francia elnökség által sikeresen létrehozott bevándorlási és menekültügyi paktum igazi alkalmazási körét, és bizonyítják, hogy ez egy valóban kiegyensúlyozott paktum, amely kifejezi az európaiak azon akaratát, hogy a bevándorlás előtt megnyissák a kapukat, ami különösen hasznos és pozitív lehet európai társadalmunk jövője szempontjából”.

Egy másik idézet tőle: „Alapvető fontosságú az a lehetőség, hogy két évre vissza lehet térni a származási országba anélkül, hogy az ember elveszítené huzamos tartózkodási engedélyét”.

És egy idézet Jean-Pierre Jouyet-tól: „ez a két szöveg nem a vég, csak a kezdet, amely teret enged a körkörös migrációnak”.

És ezt is mondta: „Ez a két szöveg azt mutatja, hogy az Európai Unió valóban elkötelezi magát a legális bevándorlás támogatása mellett”.

Ezek után nem lehet kétség; vezetőink és francia képviselőink az európai intézményekben támogatják az Európán kívülről érkező tömeges bevándorlást, amely nemzeti dezintegrációs politikához vezet. A jelentés ellen fogunk szavazni.

  Jean-Marie Le Pen (NI), írásban. – (FR) Klamt asszonynak a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló jelentése helyes feltevésekből indul ki, de helytelen következtetéseket von le.

Valóban igaz, hogy a Közösségen kívüli, képzett bevándorlók inkább az Egyesült Államokat vagy Kanadát választják Európával szemben. A tendenciát meg akarják fordítani, és a bevándorlókat hozzánk akarják csábítani: ez aggasztó mazochizmusra és a józan ész elvesztésére utal.

Annyira képtelenek vagyunk mérnököket, számítógépes szakembereket és orvosokat képezni, hogy a fejlődő országokból kell idehívnunk őket?

Elfogadható emberileg, hogy elszívjuk az intellektuális tőkét olyan országoktól, amelyeknek fejlődésük érdekében égető szükségük van ezekre a képzett munkavállalókra?

Tényleg elhiszik, hogy a Sarkozy úr által támogatott szelektív bevándorlás megállítja a legális és – ami még fontosabb – az illegális bevándorlást?

És még egy utolsó kérdés: mi marad a közösségi preferenciából, ha idevonzzuk a képzett munkaerőt azzal, hogy ugyanazokat a jogokat adjuk nekik, mint az uniós polgároknak, beleértve az egyenlő fizetés jogát is?

A kérdéseimre adott válaszok azt mutatják, hogy milyen veszélyt jelent egy olyan Európa, amely valódi emberiség elleni bűncselekményt követ el a fejlődő országokat illetően. Ezekből az okokból kifolyólag nem tudunk a jelentés mellett szavazni.

  Fernand Le Rachinel (NI), írásban. – (FR) Az uniós kék kártya, amely a képzett munkavállalók újabb bevándorlási áradatát indítja meg Európán kívülről, gazdasági, társadalmi és humanitárius katasztrófát fog jelenteni Európa népei és nemzetei számára, amelyek már amúgy is szenvednek az ellenőrzés alá nem vonható, illegális bevándorlás és az ugrásszerűen növekvő legális bevándorlás miatt.

A más kontinensekről érkező mérnökök és egyéb magasan képzett szakemberek által okozott elkerülhetetlen szociális dömping megelőzése érdekében az ő fizetésüknek legalább 1,7-szer magasabbnak kell lennie, mint a fogadó országban érvényes minimálbérnek. Ez a francia kékgalléros dolgozóknak tetszeni fog.

A bevándorló munkavállalóknak lehetőségük lesz gyorsított eljárás keretében családjukat is áthozni – ez elősegíti a családok újraegyesítését, ne is törődjünk vele, hogy ez már amúgy is széles körben elterjedt, és veszélyeket rejt magában. Ezenkívül a bevándorlóknak lehetőségük lesz az európai tartózkodási időket felhalmozni a huzamos tartózkodási engedély megszerzése érdekében. Ezzel a kör bezárult: létrejöttek a tömeges letelepedésnek és az állampolgárság tömeges megszerzésének feltételei.

Szintén botrányos, hogy ez tovább fogja súlyosbítani a harmadik, főleg az afrikai országok ellen irányuló agyelszívást azzal, hogy elcsábítja elitjüket és újra elszegényíti őket.

A brüsszeli globalista és bevándorláspárti politika ismételten nem fogja megkérdezni Európa népeinek véleményét. Most minden eddiginél jobban kell küzdenünk az újra felfedezett szuverenitásért, valamint az emberek azon jogáért, hogy a helyükön maradhassanak.

  David Martin (PSE), írásban. − A Klamt-jelentés mellett szavaztam, amely az EU-t vonzóbb célponttá teszi a harmadik országok magasan képzett munkavállalói számára. A jelentés rugalmas, gyorsított eljárást tesz lehetővé a harmadik országbeli, magasan képzett munkaerő belépésére, valamint előnyös tartózkodási feltételeket biztosít számukra és családjuk számára.

  Erik Meijer (GUE/NGL), írásban. − (NL) A legtöbben szeretnének abban a környezetben élni és dolgozni, ahol felnőtték, egy olyan országban, amelynek a nyelvét beszélik. Az emberek két fő okból hagyják el származási országukat. Az első az, hogy a börtön vagy a halál elől menekülnek. Hogy elkerüljék ezt a sorsot, menekültek lesznek. A második fő ok a szegénység. Olyan országokba költöznek, ahol többet keresnek, még akkor is, ha nem kapnak igazságos fizetést, ha a munkájuk bizonytalan, ha a lakáskörülményeik szegényesek, vagy ha nincsenek túl jó kilátásaik a jövőre nézve.

A jövőbeli demográfiai kilátások változása, valamint a bizonyos területeken jelentkező munkaerőhiány következtében a bevándorlás hirtelen ismét hasznosnak tűnik. Egyre kevésbé fogadják szívesen azokat a menekülteket, akik nem szükségből, hanem önszántukból jönnek az uniós országokba, míg a magas képzettséggel rendelkező kiváltságosokat arra ösztönzik, hogy költözzenek ide. Ez a szelektív módszer azt jelenti, hogy a megfelelő képzettséggel rendelkező embereket elveszik azoktól az országoktól, ahol a képzettségüket megszerezték, holott éppen ott lenne rájuk a legnagyobb szükség. Nélkülük ezek az országok nehezen tudnak felzárkózni, és éppen ez ezen országok szegénységnek fő oka. Ha a kék kártya eredménye az agyelszívás, az rossz hír Európának és a világ többi részének is.

  Tobias Pflüger (GUE/NGL), írásban. − (DE) Az Ewa Klamt jelentésében szereplő, az Európai Bizottság javaslatán alapuló kékkártya-koncepció az elitek bevándorlásának koncepciója, amelynek eredménye katasztrofális lesz.

A kékkártya-koncepció egyetlen pozitív eleme, hogy végre felismeri azt a tényt, hogy az Európai Unióba, így a Németországba irányuló bevándorlás is szükséges és helyes.

A kékkártya-koncepció lehetővé fogja tenni az Európai Unió számára, hogy kiválogassa a bevándorlók legjobbjait, hogy megtartsa a jókat, és visszautasítsa a többieket. Baloldali nézőpontból ez az elitista koncepció elfogadhatatlan. Az embereknek lehetővé kell tenni, hogy munkát keressenek az Európai Unióban, menedékjogot kell adni nekik, ha bajban vannak.

A kékkártya-koncepció azt jelenti, hogy a magasan képzett és nagyon keresett munkaerőt elcsábítjuk a származási országából. Ez tovább súlyosbítja ezen országok problémáit, és tovább növeli az egyenlőtlenségeket a világban.

A Német Foglalkoztatáskutatási Intézet tanulmánya arra figyelmeztet, hogy a kék kártya eredménye olyan gazdaság lesz, amelyben „az üres álláshelyeket gyorsabban betöltik, a helyi, képzett munkaerő fizetését pedig alacsonyabb szinten tartják”. Ennek hatása az lehet, hogy a gazdaság bizonyos szektoraiban a bérszint jelentősen csökken.

A kékkártya-koncepció összességében az elhibázott közösségi bevándorlásellenes politika része. A „szelektív bevándorlás” koncepcióját képviselő kékkártya-koncepció a (bevándorló) embereket pusztán gazdasági tényezőknek tekinti.

  Rovana Plumb (PSE), írásban. – (RO) Demográfiai előrejelzések szerint 2050-re az EU aktív lakossága 48 millióval csökken, az eltartottak aránya pedig megkétszereződik, 2050-ben pedig eléri az 51%-ot: ezek az előrejelzések arra a tényre hívják fel a figyelmünket, hogy a jövőben a legkülönfélébb szaktudással és képzettséggel rendelkező bevándorlók egyre nagyobb tömegét próbálja meg „elcsábítani” valamelyik tagállam e negatív tendenciák ellensúlyozásaként.

A magasan képzett munkaerő esetén alkalmazott, lényegesen eltérő meghatározási és belépési feltételek nyilvánvalóan korlátozni fogják e munkaerő mobilitását az Európai Unió egészében, befolyásolják a tartózkodási engedéllyel rendelkező humán erőforrás hatékony eloszlását, és megakadályozzák a regionális egyenlőtlenségek felszámolását.

Az Európai Unióhoz 2007-ben csatlakozott egyik tagállam képviselőjeként a jelentés mellett szavaztam, amely hatékonyan fogja szabályozni a magasan képzett munkaerővel szemben támasztott jelenlegi és jövőbeli követelményeket, figyelembe véve az uniós polgárokra alkalmazandó közösségi preferencia elvét.

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, teljes mértékben ellenzem Klamt asszonynak a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló jelentését. Az úgynevezett „kék kártya”, az USA zöld kártyájának ez a kidolgozatlan másolata, csak rossz hatással lenne Európa társadalmi rendszerének jelenlegi állapotára, tovább rontaná a magasan képzett európai munkaerőt sújtó bizonytalan foglalkoztatási helyzetet, és növelné a munkanélküliséget. Teljes mértékben ellenzem a javaslatot, amely azt jelentené, hogy a magasan képzett európai munkaerőnek az Európán kívüli munkaerővel kellene versenyeznie, ráadásul lehet, hogy az európai munkaerő hátrányos helyzetből indulna. Ezenkívül a javaslat előmozdítaná a nem uniós országok szakképzett munkaerejének és potenciáljának elszívását, és ezzel azt az agyelszívást segítené elő, ami ellen Európa jelenleg éppen küzdeni kíván.

  Carl Schlyter (Verts/ALE), írásban. − (SV) A jelentés pozitív szempontjai egyrészt a legális bevándorlás, másrészt az a tény, hogy a szabályokat megsértő munkáltatókat kizárhatják az uniós közbeszerzésekből, de sajnálatos módon az Európai Parlament gyengítette a munkavállalók védelmét, és a gyakorlatban a fizetési feltételek csak a magasan fizetett munkavállalóknak, úgy mint a mérnököknek és orvosoknak teszik lehetővé a rendszerbe való bekerülést. Az agyelszívás problémájával is alaposabban kellett volna foglalkozni, ezért a jelentés pozitív szempontjai ellenére tartózkodom a szavazástól.

  Olle Schmidt (ALDE), írásban. − (SV) A kék kártya alapvetően nagyon jó ötlet, mindig is támogattam azt, hogy a legális bevándorlást könnyítsük meg, az illegálist pedig tegyük nehezebbé. Sajnálatos módon az eredeti javaslatot annyira bürokratikussá tették, és hatékonyságát olyan mértékben csökkentették, hogy képviselőcsoportommal megegyezően a tartózkodás mellett döntöttem.

  Bart Staes (Verts/ALE), írásban. − (NL) A kék kártya jó kezdetnek tűnt az Európai Unió modern migrációs politikájának kialakításához. Véleményem szerint szükség van közösségi migrációs politikára, nem utolsósorban azért, mert 2050-re az európai aktív lakosság 20 millióval csökkenni fog. Azonban az Európai Parlament lényeges dolgokat lefaragott a Bizottság amúgy is hiányos javaslatából.

A Bizottság javaslata hagyott némi lehetőséget a migrációra a magas szintű képzettséggel nem, de jó szaktudással viszont rendelkező emberek számára. A Parlament azonban csírájában elfojtotta ezt a javaslatot azáltal, hogy jelentősen szigorította a migráció feltételeit.

Az Európai Parlament a jövedelemküszöböt az érintett tagállambeli átlagbér 1,7-szeresében állapítja meg. Ez túlságosan magas. Ha versenyezni akarunk az USA-val és Kanadával, amelyek a legvonzóbb országok a legmagasabban képzett munkaerő számára, akkor egyszerűsítenünk kell a bevándorló munkavállalókra vonatkozó szabályokat. Ezenkívül elfogadhatatlan a Parlament által támasztott követelmény, amely szerint a bevándorlóknak öt év munkatapasztalattal kell rendelkezniük, és ebből két évnyivel vezető beosztásban. Nem értem, hogy miért nem terjesztették ki ezt a javaslatot egy olyan migrációs eljárássá, amely mindenki számára elérhető, aki munkát talál itt. A kék kártya lehetővé teszi a legális migrációt, de mivel nem mindenki számára elérhető, tartózkodtam a szavazástól.

  Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban. − (PL) Az Európai Uniónak szembe kell néznie a gazdasági migráció kérdésével. Sajnálatos módon a képzett munkaerő az Egyesült Államokhoz, Kanadához és Ausztráliához képest nem találja vonzó célnak az EU-t.

Ennek fő okai az egységes migrációs fogadórendszer hiánya, valamint az uniós tagállamok közötti mozgással kapcsolatos problémák. Ezt a helyzetet megváltoztatandó integrált és következetes európai migrációs politikára van szükség.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a képzett szakemberek bevándorlása növeli az Európai Unió versenyképességét, és lehetővé teszi a gazdasági növekedést. Előrejelzések szerint a következő két évtized során az EU-ban 20 millióval kevesebb szakképzett munkavállaló lesz, különösen mérnökökből lesz hiány. Ezeket az előrejelzéseket nem szabad figyelmen kívül hagynunk.

Véleményem szerint a migránsok foglalkoztatása semmiképpen sem jelenthet hosszú távú megoldást az Európai Unió gazdasági problémáira. Az EU-nak további intézkedéseket kell tennie a gazdaságpolitika és foglalkoztatáspolitika terén, azonban jelenleg szükség van a gazdasági migránsokra, már csak a népesség elöregedése és az egyre erőteljesebb demográfiai változások miatt is.

A fentiek figyelembevételével támogattam az uniós kék kártya bevezetését a képzett migránsok számára.

- Jelentés: Patrick Gaubert (A6-0431/2008)

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. – (FR) Patrick Gaubert képviselőtársam jelentése alapján a módosított jogalkotási állásfoglalás jóváhagyása, azaz a harmadik országok állampolgárainak valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó egységes engedélyre irányuló egységes kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országokból származó, a tagállamok területén legálisan tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat mellett szavaztam. Üdvözlöm a Patrick Gaubert által az ezen az érzékeny területen elvégzett fontos munkát, amely hozzájárul a közös európai bevándorlási politika kialakítására tett erőfeszítésekhez. Ésszerűvé vált, hogy a harmadik országokból származó, a tagállamok területén legálisan tartózkodó munkavállalók közös jogain és egy eljárási kérdésen, azaz az egységes kérelmezési eljárás és az egységes engedély bevezetésén dolgozzunk.

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. − Kötelességemnek éreztem, hogy a Patrick Gaubert által a harmadik országok állampolgárainak valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó egységes engedélyre irányuló egységes kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országokból származó, a tagállamok területén legálisan tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról készített jelentés (A6-0431/2008) szavazásán tartózkodjam. Azért tettem így, mivel Írország sajnálatos módon nem fogadta el az Amszterdami Szerződés 4. jegyzőkönyve 3. cikkének ezt a javaslatát. A demográfiai előrejelzések és a jelenlegi gazdasági helyzet azt bizonyítják, hogy Európának hatékony bevándorlási politikára van szüksége, amely megfelelően szabályozza a munkaerővel szemben támasztott követelményeket. A következő évtizedekben Európa gazdasági és társadalmi fejlődése az új gazdasági migránsoktól fog függni. Ez azt jelenti, hogy Európa-szerte aktív politikára van szükség a magasan képzett és a kevésbé képzett munkaerő belépésének lehetővé tételére.

  Patrick Gaubert (PPE-DE), írásban. – (FR) Az Európai Parlament igen nagy többséggel most fogadott el két jelentést a munkavállalás céljából Európába bevándorlók belépéséről, ezáltal bizonyítva, hogy az Európai Unió képes különleges eszközöket bevezetni a gazdasági migránsok összehangolt kezelésére.

A tartózkodására és munkavállalására vonatkozó egységes engedélyre irányuló egységes kérelmezési eljárásról szóló jelentésem elfogadása megdönti számos afrikai és latin-amerikai államfő azon megalapozatlan vádjait, amelyek szerint Európa egy erődítmény, amely elzárkózik a világtól.

A plenáris ülés szavazása elfogadja a legális bevándorlók és az európai polgárok közötti egyenlő bánásmód elvét, és egy sor szociális és gazdasági jogot biztosít a legális bevándorlóknak.

Ezek a döntések elő fogják mozdítani a bevándorlók beilleszkedését; a migráns munkavállalók nem jelentenek veszélyt munkaerőpiacaink számára. Az uniós kék kártyáról szóló jelentés a vonzóbb befogadási feltételeknek köszönhetően a diplomás és magasan képzett bevándorlók számára könnyebbé fogja tenni az Európai Unió tagállamainak munkaerőpiacaira való belépést.

Európa bebizonyította, hogy képes elfogadni egy tiszteletet érdemlő, szilárd és nyitott bevándorlási politikát.

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) Gaubert úr azt az üzenetet szeretné a külvilágnak küldeni, hogy Európa nyitott a legális bevándorlásra, hiszen a legális bevándorlóknak mindenféle jogokat biztosít, és szűkebbre szabja a tagállamok azon lehetőségét, hogy korlátozzák a saját polgáraikkal és a bevándorlókkal szembeni általános egyenlő bánásmódot, más szóval kötelezővé teszi Európa számára a pozitív megkülönböztetést.

Gaubert úr biztos lehet abban, hogy közismert tény minden országban, ahova bevándorolnak, hogy Európa olyan, mint egy szűrő. Minden évben legális és illegális bevándorlók százezrei lépnek be Európába, akiket nem a munkalehetőségek vonzanak (Franciaországba a legális bevándorlók csupán 7%-a jön dolgozni), hanem a még mindig túl sok szociális ellátás és egyéb jogok, amelyeket felkínálnak, sőt bizonyos esetekben fenntartanak nekik anélkül, hogy közben bármit is megkövetelnének tőlük, vagy anélkül, hogy lehetőség lenne arra, hogy bármit is megköveteljenek tőlük cserébe, még a befogadó ország nyelvének minimális ismeretét sem – Gaubert úr szavaiból erre következtetek.

Egy olyan időszakban, amikor országaink recessziót élnek át, amikor a globalizáció negatív hatásai érezhetőek gazdasági és szociális modelljeinkben, amikor ugrásszerűen nő a munkanélküliek vagy a szegény európai munkavállalók száma, ellensúlyozásképpen minden szektorban sürgősen szükség van a nemzeti és közösségi preferencia elvének alkalmazására.

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. – (PT) Akárcsak az EP kék kártyáról alkotott véleménye esetében, annak ellenére, hogy a Parlament elfogadta azokat a módosításokat, amelyeket megszavaztunk, és amelyek enyhítik a tartózkodási és munkavállalási engedélyre irányuló egységes kérelmekkel kapcsolatos „egységes kérelmezési eljárásra” vonatkozó javaslat néhány negatív vetületét, úgy gondoljuk, hogy ezek a módosítások nem változtatják meg az Európai Bizottság által a Tanácsnak benyújtott irányelvre vonatkozó javaslatnak sem az indítékát, sem pedig a központi célkitűzéseit.

Ahogy parlamenti képviselőcsoportunk hangsúlyozta, az „egységes kérelmezési eljárás” célja az eljárások és a bevándorlók jogainak harmonizálása; azonban bizonyos alapvető szempontokból inkább korlátozza ezeket, mintsem megerősítené. Igaz ez például arra, hogy a bevándorlást függővé teszi a munkaszerződés a priori meglététől, valamint hogy a „kék kártya” feltételeit nem terjeszti ki a bevándorlókra általában, azaz nem teremt egyenlő feltételeket.

Más szóval ez az „egységes kérelmezési eljárás” és a „kiutasításról szóló irányelv” (amely növelni fogja az önkényes kiutasítást, és tovább fogja súlyosbítani a családegyesítés nehézségeit és akadályait) ugyanannak az érmének a két oldala. Más szóval ugyanannak a politikának egymással összhangban lévő eszközei és pillérei: az EU embertelen bevándorlási politikájának, amely kriminalizálja és kiutasítja, illetve kizsákmányolja, aztán félredobja a bevándorlókat.

Ezért a jelentés ellen szavaztunk.

  David Martin (PSE), írásban. − Támogatom a munkavállalók jogait, ezért szavaztam a jelentés mellett. A jelentés megteremti a harmadik országbeli munkavállalók számára a tartózkodására és munkavállalására vonatkozó egységes engedély sokkal egyszerűbb rendszerét.

  Carl Schlyter (Verts/ALE), írásban. − (SV) Tartózkodom a szavazástól, mivel a „nem” szavazatot úgy lehetne értelmezni, hogy a bevándorlás ellen vagyok, ami nem igaz, de a jelentés problémás, mivel az egységes eljárás azt jelenti, hogy az EU-nak befolyása lesz a bevándorlási politikára, ami magában hordozza annak a veszélyét, hogy a bevándorlási politika nem lesz megfelelő.

  Olle Schmidt (ALDE), írásban. − (SV) Úgy döntöttem, hogy a módosítás ellen szavazok, nem azért, mert önmagában rossznak gondolom, hanem azért, mert ki akarom várni a Bizottság által kidolgozandó átfogóbb és átgondoltabb irányelvet. Lényegesnek tartjuk, hogy ne tegyünk elhamarkodott jogalkotási javaslatokat ezen a fontos területen.

- Jelentés: Neil Parish (A6-0368/2008)

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) A borral kapcsolatos fő kérdés a nemrég elfogadott közös piacszervezés tartalma, amely véleményünk szerint tartalmaz néhány nagyon negatív szempontot, különösen a portugál termelésre nézve, amely alapvetően kis és középméretű mezőgazdasági üzemeken alapul. Gyakorlati hatásait már lehet is érezni, ahogy sok mezőgazdasági termelőtől hallottam, akikkel kapcsolatban vagyok.

Azonban úgy tűnik, hogy nincsenek nagy nehézségek a borágazatnak egy egységes közös piacszervezésbe való beemelésével, amely egyesíteni fogja a piacot szabályozó összes eszközt, legyenek azok közösek vagy nem közösek a különböző ágazatokban. Lehetséges, hogy csak egyszerűsítés kérdése ez, feltéve, hogy nem jelenti az eszközök megszüntetését vagy nincs egyéb jogi jelentése.

Mivel a borral kapcsolatos probléma oka az akaratunk ellenére már elfogadott és végrehajtott reform, most eléggé lényegtelen, hogy ez az ágazat része lesz-e az egységes közös piacszervezésnek vagy nem, mivel ez nem módosítja a gyakorlati hatásokat.

Ezért döntöttünk úgy, hogy tartózkodunk.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) A Júniusi Lista szerint jó dolog a jelenlegi 21 ágazatspecifikus piaci rendtartás felülvizsgálata és egyesítésük egy rendtartássá a jogszabályok ésszerűsítése és egyszerűsítése érdekében. Azonban a Bizottság szerint az alapvető politika nem változott.

A Júniusi Lista így a jelentés ellen szavazott, mivel nem támogatjuk a jelenlegi közös agrárpolitikát.

  Christa Klaß (PPE-DE), írásban. – (DE) Elnök asszony, biztos úr, csak azért szavaztam a bor közös piacszervezésének az összes többi mezőgazdasági termék egységes közös piacszervezésébe való integrálására vonatkozó bizottsági javaslat mellett, mert a Bizottság a tegnapi vitában biztosított minket arról, hogy amint a tanácsi javaslat elfogadásra kerül, az EUR-Lex keresőprogramba felvesznek egy olyan funkciót, amely az egyes közös piacszervezések (pl. bor, tej vagy gyümölcsök és zöldségek) felhasználóinak lehetővé teszi, hogy csak a saját termékükkel kapcsolatos cikkeket hívják le. Ezenkívül a Bizottság ígéretet tett arra nézve, hogy a jövőbeli változások mindig csak az egyes termékekre fognak vonatkozni, és nem fognak önkényesen más termékeket is érinteni. A vita során világossá vált, hogy a jövőben ugyan a jelenlegi 21 dokumentum helyett csak egy dokumentum lesz, de ez olyan átfogó lesz, mint a 21 egyedi dokumentum. Azonban az egységes közös piacszervezés így létrejövő, nagyon bonyolult dokumentumának adminsztrációját a lehetőségek szerint minél egyszerűbbé kell tenni.

- Jelentés: Pervenche Berès (A6-0450/2008)

  Dragoş Florin David (PPE-DE), írásban. – (RO) A tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatást nyújtó mechanizmus létrehozásáról szóló uniós rendelet módosítása mellett szavaztam. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi támogatás felső határa 12 milliárd euróról 25 milliárd euróra nő azon tagállamok esetén, amelyek nem tartoznak az euroövezethez, és nehézségeik vannak a fizetési mérlegükkel. Az Európai Parlament úgy gondolja, hogy az euroövezeten kívüli tagállamokat arra kell ösztönözni, hogy először az EU-n belül keressenek lehetséges középtávú pénzügyi támogatást a mérleg hiányának leküzdésére, mielőtt még nemzetközi szinten folyamodnának támogatásért. A jelenlegi helyzet is az euró hasznosságát bizonyítja, hiszen az euró védelmet jelent az euroövezethez tartozó tagállamok számára, és ez az euroövezeten kívüli tagállamokat arra ösztönzi, hogy minél hamarabb csatlakozzanak az euroövezethez, ezáltal eleget téve a Maastrichti Szerződés követelményeinek.

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. − A jelenlegi pénzügyi helyzet az euró védelmező hatását bizonyítja, ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az euroövezeten kívüli tagállamokat az euró bevezetésére ösztönözzük, amint megfelelnek a követelményeknek. Egyetértek azzal is, hogy azon euroövezeten kívüli uniós tagállamoknak, amelyeknek pénzügyi támogatásra van szükségük, először uniós szinten kell megpróbálniuk megszerezni ezt, mielőtt még nemzetközi szinten próbálkoznának. Ezen okokból támogattam a jelentést.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) A Júniusi Lista úgy gondolja, hogy a tagállamok számára nagyon fontos, hogy az európai térségben jó gazdasági pozíciót töltsenek be, valamint támogatja a független európai szomszédságpolitikát.

Azonban úgy gondoljuk, hogy egy középtávú pénzügyi támogatási mechanizmushoz létrehozott közös európai támogatási rendszer sem biztosítékot, sem megoldást nem kínál erre. Egy ilyen rendszer egy olyan felesleges és bürokratikus eljárást hoz létre, amelyben a támogatást igénylő tagállamok valójában alárendelt helyzetbe kerülnek a GMU országaihoz képest, hiszen kívülállók által meghatározott követelményeknek kell megfelelniük, és „politikai és gazdasági intézkedéseket” kell végrehajtaniuk. Azokat az országokat, amelyek tagjai az Európai Uniónak (jogosan), de nem tagjai a monetáris uniónak (szintén jogosan), arra kényszerítik, hogy rögzített euroátváltási árfolyamot tartsanak fenn, méghozzá a legfontosabb kereskedelmi partnereikkel. Azt gondoljuk, hogy nem egészséges dolog az, hogy a monetáris unión kívüli országoknak rögzített átváltási árfolyamot kell választaniuk, aztán pedig nagy regionális és/vagy nemzetközi szervezetek segítségére szorulnak.

A Júniusi Lista ezért azon a véleményen van, hogy a tagállamok fizetési mérlegének támogatásához felesleges a 25 milliárdos felső határ. Úgy gondoljuk, hogy a monetáris unión kívüli tagállamoknak lebegő árfolyamrendszert kell fenntartaniuk. Akkor ez a probléma meg fog szűnni, és az adófizetők megtakarítanak 25 milliárd eurót.

- Állásfoglalásra irányuló indítvány: Az Európai Unió és PNR-adatok (B6-0615/2008)

  Carlos Coelho (PPE-DE), írásban. – (PT) Kétségtelen, hogy mind a terrorizmus, mind a szervezett bűnözés szörnyű fenyegetést jelentenek, amelyek ellen lehetőség szerint minél hatékonyabb eszközökkel kell küzdeni.

Fontos, hogy elkerüljük, hogy minden tagállam saját PNR-rendszert hozzon létre. Eddig három tagállam hozott létre ilyet, és az eredmény az lett, hogy a három rendszer között különbségek vannak mind a fuvarozók számára előírt kötelezettségek, mind a célkitűzések területén.

Azonban az adatvédelem alapszabálya, hogy bármilyen új eszközt csak akkor lehet elfogadni, ha előbb alaposan megvizsgálták a személyes adatok továbbításának szükségességét és az adattovábbítás különleges céljait.

A Bizottság által előterjesztett javaslat túl homályos, és nem tisztázza sem azt, milyen hozzáadott értéket fog a PNR-adatok gyűjtése magával hozni, sem azt, milyen viszonyban lesz az uniós tagállamokba való belépéskor jelenleg alkalmazott biztonsági ellenőrző intézkedésekkel, úgymint a SIS-sel (Schengeni Információs Rendszer), a VIS-sel (Vízuminformációs Rendszer) és az APIS-szal (Előzetes Utasinformációs Rendszer).

Véleményem szerint a végső döntés meghozatala előtt elengedhetetlen világosan megmutatni ezen adatok hasznosságát, valamint az általuk elérni kivánt célokat biztosítandó az arányosság elvének figyelembevételét és a megfelelő jogi biztosítékok megteremtését.

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. − Az utasnyilvántartási adatok (PNR) bűnüldözési célú felhasználásáról szóló tanácsi kerethatározatra irányuló javaslatról szóló állásfoglalás (B6-0615/2008) mellett szavaztam. Azért tettem így, mert ezen a területen minden javaslatnak arányosnak kell lennie, és meg kell felelnie az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Unió Alajogi Chartájának. A Bizottság javaslata jelentős hatással lehet az európai polgárok magánéletére, viszont nem sorakoztat fel elégséges bizonyítékot arra nézve, hogy szükség van az adatok tömeges gyűjtésére európai uniós szinten.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) A Bizottság szeretné, ha a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem érdekében európai uniós szinten történne az utasinformációk gyűjtése és cseréje. A gyűjtendő és a bűnüldöző hatóságok rendelkezésére bocsátandó információk között van a légiutasok hitelkártyaszáma és elérhetősége, valamint információk a poggyászukról, repülési szokásaikról, nyelvtudásukról, illetve arról, hogy milyen igényeik voltak a repülőgépen való helyfoglalás kapcsán, ezenkívül a gyermekkel utazó valamennyi személy kora, neve, elérhetősége és a gyermekhez fűződő kapcsolatának jellege.

Ez a fajta tömeges adatfelvétel kétségtelenül a magánélet megsértéséhez vezet. A javaslat nem veszi figyelembe a szubszidiaritás és arányosság gyakran hangoztatott, de ritkán alkalmazott elveit.

Üdvözöljük azt a tényt, hogy az Európai Parlament kritikus a Bizottság javaslatával szemben, és szeretnénk hangsúlyozni, hogy kétséges, hogy ilyen típusú uniós jogszabályokra van-e szükség. Ezért az Európai Parlament állásfoglalása mellett szavaztunk, mivel az elzárkózik a Bizottság által javasolt intézkedésektől.

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. – (PT) Bár nem értünk egyet az állásfoglalás bizonyos szempontjaival, különösen azzal, hogy elmulasztja a „terrorizmus elleni küzdelem” meghatározását, figyelembe vesszük, hogy megerősít néhány komoly fenntartást az EU-n belüli (a légitársaságok utasaira vonatkozó) PNR-rendszer létrehozásáról.

Egyebek között az állásfoglalás:

- sajnálattal veszi tudomásul, hogy az EU PNR-rendszerének létrehozására vonatkozó javaslat indoklása sok jogbizonytalanságot hagy maga után az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménnyel (EJEE) való összeférhetőség szempontjából;

- úgy véli, hogy a javaslat célja nem a nemzeti rendszerek harmonizációja (hiszen ezek nem léteznek), hanem inkább az, hogy a tagállamok számára kötelezettséget teremtsen e rendszerek létrehozására;

- aggodalmát fejezi ki, hogy a javaslat alapjában véve a bűnüldözési hatóságoknak indokolás nélküli hozzáférést biztosít minden adathoz;

- ismételten hangot ad a PNR-adatok profilalkotás és kockázatértékelési paraméterek meghatározása érdekében történő, válogatás nélküli alkalmazását lehetővé tevő intézkedések kapcsán felmerülő aggályainak;

- hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok soha sem tudta egyértelműen bizonyítani, hogy az PNR-adatok tömeges és rendszeres felhasználása szükséges a „terrorizmus elleni küzdelemben”.

  Luca Romagnoli (NI), írásban. – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, az in 't Veld asszony által az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság nevében előterjesztett, az utasnyilvántartási adatok (PNR) bűnüldözési célú felhasználásáról szóló tanácsi kerethatározatra irányuló javaslatról szóló állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam.

Teljes mértékben osztom a képviselőtársaim által említett célokat és aggályokat, mind a Bizottság által javasolt intézkedések arányosságával, mind ezen intézkedések jogalapjával, mind azon, a személyes adatok védelmét érintő veszélyekkel kapcsolatban, amelyeket számos alkalommal megfogalmaztam az Állampolgári Jogi Bizottság ülésein. Az állampolgárok számára a magas fokú biztonság garantálása szent és sérthetetlen cél, és úgy vélem, hogy jelenleg sok rendszer létezik erre. Úgy vélem, hogy a további intézkedések bevezetése előtt ki kell értékelnünk a jelenlegi mechanizmusok teljes, szisztematikus működését annak elkerülése érdekében, hogy a leküzdendő problémáknál még nagyobb problémákat idézzünk elő.

- Állásfoglalásra irányuló indítvány: Pénzügyi támogatási mechanizmus a tagállamok fizetési mérlegéhez (B6-0614/2008)

  Richard James Ashworth (PPE-DE), írásban. − Az állásfoglalás 2. bekezdése az euroövezettel foglalkozik. Az Egyesült Királyság konzervatív küldöttségének az euróval kapcsolatos kérdésekre vonatkozó megállapodása értelmében a végső szavazáson tartózkodtunk.

- Állásfoglalásra irányuló indítvány: Kongói Demokratikus Köztársaság (RC-B6-0590/2008)

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. − (IT) Az állásfoglalás mellett szavaztam, de jobban szerettem volna, ha a szöveg az 1. módosítással (19. bekezdés) került volna elfogadásra, amely azonban sajnálatos módon kis többséggel elutasításra került. A módosítás még erősebbé tette volna elkötelezettségünket ezen a nagyon nehezen kezelhető és hatalmas válságban lévő területen. Mindazonáltal remélem, hogy az állásfoglalás elfogadása az Európai Unió beavatkozásához fog vezetni.

  Edite Estrela (PSE), írásban. – (PT) Az Európai Uniónak a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén kialakult, romló helyzetre adott válaszáról szóló közös állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy ami történik, az nagyon aggasztó, gondoljunk a halottak millióira, a menekültek százezreire és a védtelenek ellen elkövetett kegyetlen bűncselekményekre. Ráadásul annak a lehetősége is fennáll, hogy a konfliktus átterjed a szomszédos országokra.

Ez az állásfoglalásra irányuló indítvány a helyes irányba mutat, különösen mivel arra szólít fel, hogy az emberiség elleni bűntettek elkövetőit állítsák bíróság elé, valamint hogy történjenek erőfeszítések a létrejött megállapodások megerősítésére és végrehajtására, vagy úgy, hogy a MONUC-nak több forrást biztosítanak, vagy pedig nemzetközi nyomás gyakorlásával.

Szeretném hangsúlyozni azt is, hogy az állásfoglalás felszólítja az Európai Uniót, hogy gondoskodjon arról, hogy az európai vállalatok ne kereskedjenek az erről a területről származó ásványokkal, mivel az ezekkel folytatott kereskedelem a konfliktus alapját képezi.

Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk egy újabb afrikai tragédia megelőzésére.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) A Kongói Demokratikus Köztársaságban kialakult helyzet rettenetes. Teljes szívünkből támogatjuk az ENSZ együttműködése keretében megvalósítandó nemzetközi megoldásokat. Azonban nem gondoljuk, hogy az EU-nak nemzetközi válságokat és konfliktusokat kellene külpolitikája megerősítésére használnia.

Ezért az állásfoglalás ellen szavaztunk.

  Athanasios Pafilis (GUE/NGL), írásban. – (EL) Az egész EU-nak együttesen, egyes erős tagállamoknak pedig külön-külön is komoly felelősséget kell vállalniuk a Kongói Demokratikus Köztársaságban a polgárháború következtében kialakult, már amúgy is tragikus helyzet romlása ügyében. Felelősséget kell vállalnunk a Kongói Demokratikus Köztársaság népéért, valamint az afrikai kontinens valamennyi népéért. A múltban az európai gyarmatosítók fosztották ki hosszú ideig módszeresen ezt az országot és általában egész Afrikát, ma pedig az imperialisták teszik ezt. Saját érdekeik érvényesítése érdekében konfliktusokat szítanak vagy használnak ki. E múltbeli és jelenlegi események eredménye az, hogy a Föld leggazdagabb kontinensén, Afrikában él a legtöbb éhes, szegény és elnyomott ember.

Az uniós beavatkozás különböző formáinak megerősítésére tett javaslatnak – ami főként az ENSZ katonai erői keresztül történik, a szóban forgó ország egyidejű politikai vagy egyéb tevékenységeinek kizárása nélkül – semmi köze sincs az ország népének állítólagos humanitárus védelméhez, mint ahogy azt a liberálisok, a szociáldemokraták és a zöldek álszent módon állítják a közös állásfoglalásban. A humanitárius érdek csak ürügy. Az EU tagállamainak alapvető célja, hogy nagyobb piaci részesedést biztosítsanak, ami – ahogy az állásfoglalás indirekt módon be is ismeri – természetesen egyet jelent az ország gazdag ásványkincskészletének további zavartalan és általános kifosztásával.

- Állásfoglalásra irányuló indítvány: Az európai űrpolitika (B6-0582/2008)

  Jan Andersson, Göran Färm, Inger Segelström és Åsa Westlund (PSE), írásban. − (SV) Mi, svéd szociáldemokraták úgy gondoljuk, hogy a világűrt nem szabad militarizálni, és úgy véljük, hogy a kutatásnak és a befektetéseknek kizárólag békés célokra szabad irányulniuk.

Azonban nem támogatjuk a 6. módosítást, amely visszautasítja a világűr bármiféle, közvetetten katonai módon való használatát, mivel számos olyan katonai természetű alkalmazás van, mint például a műholdas navigácós és kommunikációs rendszerek, amelyeket a békefenntartásban is felhasználnak. Ez a technológia nagyon hasznos a civil társadalom számára is, és nem gondoljuk, hogy a civil felhasználását korlátozni kellene amiatt, mert katonai célokra is fel lehet használni.

  Giles Chichester (PPE-DE), írásban. − Bár támogatom az állásfoglalás fő irányvonalát, de én és brit konzervatív képviselőtársaim teljes mértékben ellenezzük a Lisszaboni Szerződést, ezért nem tudjuk támogatni az 1. bekezdésnek a Lisszaboni Szerződésre való hivatkozását.

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. − Támogattam a „hogyan hozzuk le a világűrt a földre” témáról szóló állásfoglalást (B6-0582/2008), mivel úgy gondolom, hogy támogatnunk kell az európai űrpolitikát. Írországban egyre több fiatal választja a tudományt életpályának – és ez a tendencia jellemző Európa-szerte. Az űrkutatás inspiráló a fiatalok számára, és arra ösztönzi őket, hogy tudományos vagy technikai pályát válasszanak; ez erősíti az európai kutatási potenciált is. Azonban az a véleményem, hogy az űrt kizárólag nem katonai célokra szabad használni, ezért vissza kell utasítanunk a rendszerek, pl. a Galileo minden közvetlen vagy közvetetett katonai célú használatát.

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. – (PT) Az Európai Parlamentnek az európai űrpolitikáról szóló állásfoglalásában hangsúlyozott fontos kérdések és prioritások mellett ez a rövid szavazatindoklás fel kívánja hívni a figyelmet arra a tényre, hogy a Tisztelt Ház többsége támogatja a világűr katonai célú használatát.

Ezt a következtetést vonhatjuk le abból, hogy visszautasították azokat a módosításokat, amelyeket képviselőcsoportunk terjesztett elő, megismételve, hogy a világűrt kizárólag békés, nem katonai célokra szabad használni, azaz vissza kell utasítani minden, közvetlen vagy közvetett katonai használatot.

Ezzel ellentétben a Parlament többsége úgy véli, hogy „a környezetvédelem, a közlekedés, a kutatás, a védelem és a biztonság terén a megoldások előmozdítása érdekében egyre komolyabb érdekek fűződnek ahhoz, hogy az EU erős és vezető szerepet töltsön be az európai űrpolitikában.”

Ebből a szempontból a Parlament többsége felkéri a Tanácsot és a Bizottságot „a világűr terén a civil és biztonsági fejlemények közötti szinergia ösztönzésére; rámutat arra, hogy az európai biztonsági és védelmi lehetőségek többek között a műholdas rendszerek elérhetőségétől függenek”.

Más szóval a világűrt fel lehet használni az EU militarizálása és a fegyverkezési verseny érdekében.

  Margie Sudre (PPE-DE), írásban. – (FR) Őszintén sajnálom, hogy az európai űrpolitika jövőjéről szóló állásfoglalásra irányuló, most elfogadott kitűnő javaslat nem hivatkozik a kourou-i űrközpontra.

Európa űrrel való kapcsolatának története tagadhatatlanul kötődik Guyanához. Ez annyira nyilvánvaló mindenki számára, hogy már el is felejtjük hangsúlyozni, hogy az összes Ariane rakétát a kourou-i űrközpontban szerelik össze, helyezik a kilövőpályára, és innen indítják.

Köszönet a francia elnökségnek, amelyet Jean-Pierre Jouyet képviselt, akinek volt annyi lélekjelenléte, hogy a tegnapi vita során megemlítse ezt a tényt.

Véleményem szerint az európai űrstratégiába haladéktalanul be kell építeni az Európai Űrkikötő jövőbeli fejlesztésének alapos megfontolását mind az infrastruktúra és a személyzet, mind a kutatási projektek szempontjából.

Kourou az európai űrprogram ablaka. Guyana, amely az Európai Unió legtávolabbi régiója, megérdemli, hogy elismerjük a stratégiai politikához való múltbeli és jövőbeli hozzájárulását.

Szeretném, ha a Parlament tiszteletét fejezné ki a guyanai űrközpont iránt, és nyomatékosan hangot adna annak, hogy az űrközpont minden európait büszkeséggel tölt el. Csak néhány évtized, és Kourou európai identitásunk szerves részéve válik.

- Állásfoglalásra irányuló indítvány: Kazettás bombák (B6-0589/2008)

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. – (PT) A 2008-ban 107 állam által elfogadott, kazettás bombákról szóló egyezményt december 3-án megnyitják aláírásra, és 30 ratifikáció után hatályba fog lépni.

Az egyezmény a fegyverkategóriaként tiltani fogja a kazettás bombák használatát, gyártását, felhalmozását és szállítását, és a részes államokat az ilyen bombakészletek megsemmisítésére fogja kötelezni.

Az általunk támogatott állásfoglalásra irányuló indítvány valamennyi államot felhívja, hogy az első adandó alkalommal írja alá és ratifikálja a kazettás bombákról szóló egyezményt, valamint nemzeti szinten tegyen lépéseket az egyezmény végrehajtásának megkezdése érdekében még annak ratifikálása előtt.

Az állásfoglalásra irányuló indítvány valamennyi államot felhívja, hogy ne használjon, vásároljon, halmozzon fel, gyártson, szállítson vagy exportáljon kazettás bombákat a kazettás bombákról szóló egyezmény hatálybalépéséig.

Ezenkívül valamennyi tagállamot felhívja, hogy nyújtson segítséget az érintett lakosságnak, és támogassa a visszamaradt kazettás bombák eltávolítását és megsemmisítését.

Végezetül pedig felhívja valamennyi tagállamot, hogy ne tegyenek olyan lépéseket, amelyek megkerülhetik vagy veszélyeztethetik a kazettás bombákról szóló egyezményt és annak előírásait, különös tekintettel arra, hogy ne fogadjanak el a hagyományos fegyverekről szóló olyan esetleges egyezményt, amely megengedi a kazettás bombák használatát.

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, a kazettás bombákról szóló egyezmény 2008 vége előtti hatálybalépésének szükségességéről szóló állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam. Ez a javaslat, amelyet teljes mértékben támogatok, a fegyverek egy egész kategóriájaként tiltani fogja a kazettás bombák használatát, gyártását, felhalmozását és szállítását.

Szintén helyeslem, hogy a múltban kazettás bombákat használó uniós tagállamok kötelesek lesznek technikai és pénzügyi támogatást nyújtani a visszamaradt kazettás bombák eltávolítására és megsemmisítésére. Végezetül pedig üdvözlöm képviselőtársam azon kezdeményezését, hogy valamennyi tagállamot felhívják, hogy az egyezmény ratifikálásától függetlenül se használjon, vásároljon, halmozzon fel, gyártson, szállítson vagy exportáljon kazettás bombákat.

  Geoffrey Van Orden (PPE-DE), írásban. − A brit konzervatív képviselőcsoport az állásfoglalás mellett szavazott az ENSZ nemrég elfogadott, kazettás bombákról szóló egyezményének támogatása érdekében. Úgy gondoljuk, hogy az egyezmény sikeresen egyesíti az elvi és gyakorlati humanitarianizmust a felelős fegyveres erők katonai követelményeinek figyelembevételével.

Következetesen ragaszkodtunk ahhoz az állásponthoz, hogy a kazettás bombák valamennyi típusának válogatás nélküli betiltása negatív hatással lehet fegyveres erőink hadműveleteinek hatékonyságára. Ezért különös figyelmet szenteltünk annak, hogy az egyezmény tiltása ne vonatkozzon a bombák világosan meghatározott, következő, „intelligensebb” generációjára, amelyek képesek lesznek önmagukat megsemmisíteni, és minimális veszélyt jelentenek a civil lakosságra. Nagy-Britannia honvédelmi minisztériuma jelenleg egy olyan bomba kifejlesztésén dolgozik, amely megfelel a mentesség feltételeinek.

Általánosságban azt gondolom, hogy fontos megőriznünk az arányérzékünket a fegyveres erőink által végzett kockázatkezeléssel kapcsolatban. A brit fegyveres erők mindig megpróbálják minimalizálni a polgári lakosság veszélyeztetését, és korlázották a járulékos veszteségeket, de soha nem szabad elfelejtenünk azt a tényt, hogy terroristák és lázadó elemek ellen harcolunk, akik lelkiismereti aggályok nélkül választják meg módszereiket az ártatlan emberi életek válogatás nélküli kioltására. Ezek ellen az elemek ellen kell harcolnunk.

- Állásfoglalásra irányuló indítvány: HIV/AIDS (RC-B6-0581/2008)

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. − (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam. A korai diagnózis és a kutatás az egészségvédelem megbízható alapja. A HIV esetében az elmúlt évek eredményei azt mutatják, mennyire fontos a kutatás előmozdítása. Ezért minden akadályt el kell hárítanunk a kutatás útjából, mivel az a HIV-fertőzöttek számára valódi reményt jelenthet a minőségileg kielégítőbb életvitelre.

Ezt a követelményt a Bizottságnak konkrétan is támogatni kell politikai, gazdasági és pénzügyi források segítségével. Ugyanakkor a Tanácsnak és a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a HIV-fertőzöttek megkülönböztetését valamennyi tagállamban nyilvánítsák jogsértőnek.

  Carlos Coelho (PPE-DE), írásban. – (PT) A portugál PSD (Szociáldemokrata Párt) támogatja az állásfoglalást, amely valamennyi tagállamban előmozdítja a HIV-fertőzés korai diagnózisának és a fertőzöttek korai gondozásának bevezetését. A legtöbb jelenlegi statisztika nemcsak arra mutat rá, hogy az EU-ban nő a HIV-fertőzöttek száma, hanem arra is, hogy a HIV-fertőzöttek egy jelentős részét még nem is diagnosztizálták.

Sok uniós tagállamban a HIV-fertőzés gyors terjedésének egyik oka az a tény, hogy az intravénás kábítószerek fogyasztói közül sokan fertőződnek meg és fertőznek meg másokat a közös tűk használata miatt. Az EuroHIV által az Európai Unióban szokásos kábítószer-fogyasztási tendenciákról készített éves jelentés azt mutatja, hogy a kábítószer-fogyasztók között Portugáliában van a legtöbb diagnosztizált HIV/AIDS-fertőzött.

Az egészségügyi gondozásról szóló éves felmérés (Euro Health Consumer Index - EHCI) 2008-ban azt mutatta, hogy Portugália az európai egészségügyi ellátórendszerek listájának valahol az alján található. A portugál egészségügyi rendszer ellen felhozott egyik kritikus megjegyzés az, hogy még mindig nincs megoldva az ellátáshoz való hozzáférés és a várakozási idők kérdése. Az Eurostat szerint még mindig Portugália az az ország, ahol a legmagasabb az AIDS-szel kapcsolatos halálozási arány. Portugália és a többi uniós ország adatainak összehasonlító elemzése rámutat, hogy valami nincs rendben a nemzeti stratégiánkkal. Fel kell ismernünk és elemeznünk kell, hogy mi nem működik.

  Edite Estrela (PSE), írásban. – (PT) A HIV/AIDS korai diagnózisáról és gondozásáról szóló közös állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mivel véleményem szerint sürgősen szükséges az e betegség diagnózisára és kezelésére tett intézkedések és lépések megerősítése az Európa Unió új HIV-fertőzöttjei számának riasztó növekedése miatt.

A betegség megelőzésére és kezelésére tett lépések elengedhetetlenek a fertőzés rohamos terjedésének feltartóztatására. Ezért véleményem szerint alapvető fontosságú, hogy támogassuk az információkhoz, a tanácsadáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a szociális szolgáltatásokhoz való könnyebb hozzáférést.

Ezenkívül nagyon fontos, hogy a tagállamok olyan rendelkezéseket hozzanak, amelyek hatékonyan tiltják a HIV/AIDS-fertőzöttekkel szembeni megkülönböztetést.

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, örömmel mondom el, hogy a HIV-vírus korai diagnózisáról és gondozásáról szóló állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam. Az európai polgárok és egészségük védelme érdekében a Bizottságnak kötelessége támogatni a korai diagnózist és csökkenteni a betegséggel kapcsolatos kutatások akadályait, valamint lehetővé tenni a korai gondozást, és annak fontosságát kommunikálni.

Tekintettel az EuroHIV és az UNAIDS jelentései által megerősített tényre, hogy az Európai Unióban és a szomszédos államokban ijesztő mértékben nő a HIV-fertőzöttek száma, és hogy némely országban a HIV-fertőzöttek becsült száma a hivatalos adatoknak csaknem a háromszorosa, üdvözlöm a javaslatot, amely felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre olyan HIV/AIDS-csökkentési stratégiát, amely a kábítószerfüggőkre és az intravénás kábítószerek fogyasztóira összpontosít.

- Állásfoglalásra irányuló indítvány: A méhészeti ágazat (B6-0579/2008)

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Szeretnénk az általunk támogatott állásfoglalás néhány szempontját hangsúlyozni, különös tekintettel a következőkre: „az ágazat a közösségi piacra harmadik országokból importált termékek tisztességtelen versenyének van kitéve”, és „a méhállomány a pollen- és nektárforrások rohamos csökkenése következtében komoly fogyásnak indulhat”. Ezeket a problémákat a közösségi preferencia alkalmazásával kell megoldani, azaz meg kell szüntetni a harmadik országokból származó mezőgazdasági termékek tisztességtelen versenyét. A méhállományt megtizedelő paraziták és betegségek, köztük a géntechnológiával módosított szervezetek, valamint azok eredetének kutatását haladéktalanul meg kell erősíteni kiegészítő kutatási költségvetési források rendelkezésre bocsátásával.

Az állásfoglalásból hiányzik az a szempont, hogy az egész problémáért a közös agrárpolitika reformja a felelős. Az elsivatagosodás, a termelés leállítása hatalmas területeken és a géntechnológiával módosított fajok a biodiverzitás csökkenéséhez vezettek. Ezenkívül olyan termelési módszereket vezettek be, amelyek figyelmen kívül hagyják az egyes régiók sajátos adottságait, úgymint a termőtalajt és az éghajlati tényezőket.

A fent említett intézkedések mellett szükség lenne egy ezzel a tendenciával ellentétes irányú agrárpolitikára, mivel ez sokat segíthetne a méhészeti ágazat problémáinak megoldásában.

  Christofer Fjellner (PPE-DE), írásban. − (SV) Ez az állásfoglalás azzal a ténnyel foglalkozik, hogy a méhállomány tisztázatlan okokból pusztul. Osztjuk azt a nézetet, hogy a kutatásnak megoldást kell keresnie erre a problémára.

Azonban nem osztjuk azt a nézetet, hogy a méhészeknek több támogatást kellene adni, valamint hogy a környező világ ellen nagyobb védelmet kellene biztosítani (protekcionizmus).

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága által előterjesztett javaslatnak vannak jó és kevésbé jó szempontjai. Támogatjuk a Bizottságnak a méhállományt tizedelő parazitákkal és megbetegedésekkel kapcsolatos kutatásra irányuló kezdeményezését.

Azonban az állásfoglalás olyan javaslatokat is tartalmaz, amelyeket nem tudunk támogatni. Például az Európai Parlament „sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot pénzügyi támogatási mechanizmusra a méhállomány pusztulása következtében nehézségekkel küzdő méhészetek segítésére” (11. bekezdés). Nem támogatjuk, hogy ilyen költségeket hárítsanak az EU költségvetésére, és az Európai Parlament föderalista többségének nem kellene támogatnia ezt a javaslatot annak pénzügyi következményeinek ismerete nélkül.

Ezért teljes mértékben az állásfoglalás ellen szavaztunk.

  Daciana Octavia Sârbu (PSE), írásban. – (RO) A méhállomány drámai megfogyatkozása és ennek következtében a beporzás csökkenése veszélyezteti az Európai Unió gyümölcs- és zöldségtermesztését. A méhek számának fogyatkozását a levegőben és a rovarirtó permetezőszerekben lévő különböző paraziták és gombák okozzák. A varroa paraziták által okozott fertőzés a fő probléma, ez a méhek szárnyának és potrohának eldeformálódásában, valamint alulfejlett, repülni képtelen és nagyon rövid élettartamú méhekben mutatkozik meg. Ha a betegséget nem kezeljük, a varroa néhány hónapon belül egy egész méhkolónia eltűnéséhez vezethet. A rovarirtók hosszan tartó használata is a méhállomány pusztulását okozza, bár ezeket éppen a gombák és paraziták ellen használják. Egyes tudósok szerint a jelenségért a mobiltelefonok által kibocsátott elektromágneses hullámok is felelősek, mivel ezek megzavarják a méhek navigációs rendszerét, és így nem tudnak visszatérni a kaptárba. Ezen a területen elő kell mozdítani a kutatást, hogy megoldásokat találjunk a méheket érintő betegségek leküzdésére. Ezenkívül a mezőgazdasági termelőknek arra kell törekedniük, hogy a virágzás alatt minél ritkábban használjanak növényvédő szereket – ez is segíteni fog a méhek pusztulásának megállításában.

  Christel Schaldemose (PSE), írásban. − (DA) Ole Christensen, Poul Nyrup Rasmussen, Dan Jørgensen, Britta Thomsen és Christel Schaldemose nevében.

Az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportjának dán küldöttsége a méhészeti ágazat helyzetéről szóló állásfoglalás ellen szavazott. Véleményünk szerint az állásfoglalás a protekcionizmus jegyeit viseli magán, és kísérletet tesz az uniós mezőgazdasági termelők támogatásának növelésére.

Véleményünk szerint a méhek pusztulása óriási probléma, amelyet uniós szinten kell kezelni, de a megfelelő módszerekkel. Ilyenek például a kiegészítő kutatás, az ökoszisztéma fokozott védelme, beleértve a rovarirtók használatának korlátozását.

- Állásfoglalásra irányuló indítvány: A tagállamokban folytatott környezetvédelmi ellenőrzések (B6-0580/2008)

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. − A tagállamokban végzett környezetvédelmi ellenőrzések minimumkövetelményeinek megállapításáról szóló 2001/331/EK ajánlás felülvizsgálatáról szóló állásfoglalás (B6-0580/2008) mellett szavaztam. A közösségi környezetvédelmi jogszabályok megfelelő és szabályos végrehajtása elengedhetetlen, hiányos végrehajtása nem tesz eleget a polgárok elvárásainak, és aláássa a Közösségnek a környezet eredményes védelmezőjeként kivívott jó hírnevét. Ha azt akarjuk, hogy jogszabályaink hitelesek legyenek, akkor gondoskodni kell hatékony végrehajtásukról is.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Kétségtelen, hogy nagyobb figyelmet kell szentelnünk a környezetvédelmi kérdéseknek, és olyan intézkedéseket kell bevezetnünk, amelyek megelőzik az állandó környezeti károkat, amelyek veszélyeztetik bolygónk jelenét és jövőjét, valamint polgáraink életminőségét.

Ezért jobban oda kell figyelnünk a környezetvédelmet biztosító szabályok betartására, valamint az egyes országok sajátosságaira, köztük a társadalmi feltételekre. Ezenkívül szolidárisabb politikára van szükség, amely figyelembe veszi a fejlettségi szintek és gazdasági lehetőségek különbözőségeit.

Az EU környezetvédelmi jogszabályai nem biztosítják megfelelően mindezeket a szempontokat, valamint politikái sem megfelelően következetesek. Ezért komoly kétségeink annak az Európai Bizottságnak az ezen komplex probléma megoldására irányuló politikai akaratával kapcsolatban, és véleményünk szerint az állásfoglalásban előterjesztett javaslatok a regionális és szociális egyenlőtlenségek fokozódásának kockázatát vonják maguk után.

Ezért döntöttünk úgy, hogy tartózkodunk.

  Duarte Freitas (PPE-DE), írásban. – (PT) Gratulálok a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságnak a szóbeli kérdés és az állásfoglalásra irányuló indítvány megszövegezéséért, mivel egyértelműen megfogalmazták a közösségi környezetvédelmi jogszabályok pontos végrehajtásának szükségességét. Ezért sürgetik a Bizottságot, hogy terjessze elő a környezetvédelmi ellenőrzésekről szóló irányelvre vonatkozó javaslatot, amely tisztázza a meghatározásokat és kritériumokat, valamint kiterjeszti az alkalmazási kört.

Mindkét dokumentum hangsúlyozza a környezetvédelmi jog végrehajtásának és alkalmazásának elősegítésére létrehozott európai uniós hálózat (IMPEL) megerősítésének, valamint a környezetvédelmi oktatás és tájékoztatás támogatásának szükségességét, amelynek pontos tartalmát helyi, regionális vagy nemzeti szinten kell meghatározni az adott térség igényei és az ott felmerülő problémák alapján.

Ha az EU nem szigorú környezetvédelmi jogszabályainak végrehajtásában, akkor nem tesz eleget a polgárok elvárásainak, és aláássa a Közösségnek a környezet eredményes védelmezőjeként kivívott jó hírnevét.

  Athanasios Pafilis (GUE/NGL), írásban. – (EL) Az állásfoglalásra irányuló indítvány ellen szavaztunk, amely azt az álláspontot képviseli, hogy a Közösség környezetvédelmi jogszabályainak megfelelő és azonos módon történő végrehajtása alapvető fontosságú, azonban ezek a jogszabályok nem a környezetet védik; ezek a jogszabályok az EU monopóliumainak létfontosságú érdekeit védik.

A környezetvédelmi felügyeleti közösségi szerv létrehozására történő felhívás közvetlen beavatkozás a tagállamok belügyeibe annak érdekében, hogy biztosítsák a „szennyező fizet” elv alkalmazását, amely csekély ellenszolgáltatás megfizetése ellenében megengedi a környezetszennyezést, a „zöld adót”, amely az alsóbb rétegeket sújtja, a kibocsátási egységek kereskedelmét, a vállalkozók és a versenyképesség támogatását – mint az innovatív „környezetvédelmi” technológiák fejlesztésének, a mezőgazdaságban a géntechnológiával módosított szervezetek használatának, valamint az óvintézkedések és a megelőzés elveinek tulajdonképpeni eltörlésének meghatározó kritériumait.

Az EU és környezetvédelmi politikája, amely a nagyvállalatok érdekeit szolgálja, tovább növeli az élelmiszerekkel kapcsolatos bűnözést, a városközpontok „modern szennyezőanyagokkal” való légszennyezését, az erdők és a talaj pusztulását, valamint a tengerek és vizek kiszáradását és szennyezését. A környezet üzletággá fog válni, amelynek célja a gazdasági oligarchia nyereségének maximalizálása. A környezet meg fogja szenvedni a természeti erőforrások meggondolatlan és felelőtlen kiaknázásának következményeit. A környezetet tönkre fogja tenni a kapitalista barbárság.

(Az ülést 13.00-kor felfüggesztik, és 15.00-kor újra megnyitják.)