Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/2151(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A6-0427/2008

Viták :

PV 03/12/2008 - 20
CRE 03/12/2008 - 20

Szavazatok :

PV 04/12/2008 - 7.10
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0581

Viták
2008. december 3., Szerda - Brüsszel HL kiadás

20. A Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatos adócsalás elleni küzdelem (közös hozzáadottértékadó-rendszer) - A Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatos adócsalás elleni küzdelem - Az Európai Számvevőszék 8/2007. számú külön jelentése a hozzáadottérték-adó területére vonatkozó közigazgatási együttműködéssel kapcsolatosan (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. − A következő napirendi pont a következők együttes tárgyalása:

– José Manuel García-Margallo y Marfil jelentése (A6-0448/2008), a Gazdasági és Monetáris Bizottság nevében, a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek az importtal és más határokon átnyúló ügyletekkel kapcsolatos adócsalás tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvjavaslatról (COM(2008)0147 – C6-0154/2008 – 2008/0058(CNS)),

– José Manuel García-Margallo y Marfil jelentése (A6-0449/2008), a Gazdasági és Monetáris Bizottság nevében, az 1798/2003/EK rendeletnek a Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatos adócsalás elleni küzdelem érdekében történő módosításáról szóló tanácsi rendeletjavaslatról

(COM(2008)0147 – C6-0155/2008 – 2008/0059(CNS)) és

– Bert Staes jelentése (A6-0427/2008), a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében, az Európai Számvevőszéknek a hozzáadottérték-adó területére vonatkozó közigazgatási együttműködésről szóló 8/2007 számú külön jelentéséről

(2008/2151(INI)).

 
  
MPphoto
 

  José Manuel García-Margallo y Marfil, előadó.(ES) Elnök asszony! Azzal kell kezdenem, hogy nagyon sajnálom, hogy a felelős biztos úr nincs itt velünk, bár igazából nem vagyok meglepve, mert ezzel a témával kapcsolatban nagy a lárma, de kevés a konkrétum: nagy szónoki kijelentések hangzanak el a héa-csalás elleni harcról, de csak nagyon kevés intézkedést javasolnak, amelyekkel ezt a harcot meg lehet vívni.

Azok a nyilatkozatok, amelyeket a biztos úr elénk tárt, melyek közül a legutolsó ez év december elsejei dátumot visel, nagy hűhót csap az adócsalások által okozott károk körül. Érinti a hatékonyságot, érinti az egyenlőséget, és piaci torzulásokat okoz a valóban hatalmas pénzösszegekkel. A héa-csalások értéke évről évre 60 és 100 milliárd euró közötti összegre tehető.

Hogyan lehet megakadályozni ezeket a csalásokat? Az említett közleményekben szereplő diagnózis általában szintén helyénvaló, szónoki és fellengzős. Ezek a közlemények azt állítják, hogy a nemzeti hatóságok feladata a csalások megoldása, de azokban a műveletekben, ahol az árucikk szállítója és vásárlója nem azonos országban honos, szükség van a tagállamok közötti együttműködésre. Arra is rámutatnak, hogy az Európai Számvevőszék a 8. számú külön jelentésében megállapítja, hogy az ilyen jellegű együttműködés az eddigiekben nyilvánvalóan nem volt kielégítő, és hogy ezért lépések megtételére van szükség. A probléma ott jelentkezik, amikor a biztos úr arról kezd beszélni, hogy milyen jellegű lépéseket kell megtennünk. Meglehetősen ésszerűen azt mondja, hogy két stratégiai lépésre van szükség: az első, amelyet nagyra törő lépésnek nevez, az általános forgalmi adó alapvető reformjára vonatkozik, ide számítva vagy egy fordított adóztatási rendszert, vagy pedig egy forrásadó-rendszert egy elszámolóházzal, a másik pedig az, amit a biztos úr „hagyományos intézkedéseknek” nevez.

Amikor június 24-én itt volt, megtudtuk, hogy semmiképpen sem valami nagyarányú reformok megvalósítására gondol, és hogy a „hagyományos intézkedésekre” korlátozná ezeket a lépéseket. Ezután azonban, amikor leírja a hagyományos intézkedéseket, javasol négy olyan lépést, amelyek elvben nem is rosszak. Beszél a kötelező bevallási határidők lerövidítéséről, az adóhatóságok közötti együttműködés javításáról, közös felelősség megállapításáról, ha az áruk megvásárlója nem árulja el, ki adta el neki azokat az árukat, valamint a héa-befizetőkre vonatkozó tájékoztatás javításáról. Utána azzal fejezi be, hogy ez a négy intézkedés nem is szerepelt azok között a konkrét intézkedések között, amelyeknek elfogadását mérlegelte. Ma azzal áll elő, hogy két módosítást javasol az irányelvben és a rendeletben. Azt állítja, hogy az első módosítás célja a héa-befizetők által benyújtandó bevallások benyújtási határidejének lerövidítése három hónapról egy hónapra, a második módosítás célja pedig annak az időtartamnak a lerövidítése három hónapról egy hónapra, amelynek során az információkat el kell juttatni ahhoz a tagállamhoz, amelynek az adót be kell szednie. Pont. Ez minden, amit a javaslat tartalmaz.

A Gazdasági és Monetáris Bizottság megpróbálta egy kicsit megfűszerezni ezt a valóban ízetlen történetet, és benyújtottuk a következő módosításokat. Jóváhagytunk egy olyan módosítást, ami kedvező a kis- és középvállalkozásokra nézve, ennek az a célja, hogy összehangolja az adócsalás elleni küzdelmet a kisvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésével, ami mellett ez a Parlament és az EU egésze teljes elkötelezettséget vállalt. Ezért azt mondjuk, hogy a Bizottságnak rövid időn, két éven belül be kell terjesztenie elénk egy jelentést, amelyben beszámol ezeknek az intézkedéseknek a teljesítéséről, arról, hogyan érintették ezek a vállalkozások adminisztratív költségeit, és hogy milyen mértékben bizonyultak hasznosnak az adócsalás elleni harcban.

Arra is rámutatunk, hogy a Bizottságnak az eddigieknél alaposabban be kell kapcsolódnia a jogalkotásba. Erősebben vezető jellegű szerepet kell vállalnia. Felszólítjuk továbbá arra is, hogy centralizálja azokat az adatokat, amelyeket az érintett tagállamok továbbítanak, és állítson össze kézikönyvet a legjobb gyakorlatokról, hogy az adóhatóságok jobb teljesítményt tudjanak nyújtani, fejlesszen ki mutatókat annak kimutatására, hogy mely területek kockázatosak és melyek nem, és közöljék velünk, ki az, aki teljesíti az előírásokat, és ki az, aki nem. És végül: a csalók üldözésének megkönnyítésére nyilvántartást állítunk fel a megfelelő egyénekről, hogy társaságok létrehozásával ne tudják kikerülni az adók megfizetését.

Sajnálom, hogy a biztos úr nem válaszolhat az általunk megfogalmazott módosításokra.

 
  
MPphoto
 

  Bart Staes, előadó. (NL) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim! Az adócsalás és a héa-csalás bűncselekmény. Lehetséges, hogy fehérgalléros bűncselekmény, de akkor is bűncselekmény, és időnként kapcsolódik a szervezett bűnözéshez.

Milyen összegekről van szó, mert ez mindig érdekes? 2007-ben Kovács biztos úr becslései szerint a pénzügyi csalások teljes összege az európai költségvetés 2-2,5-szerese lehetett, tehát 200 és 250 milliárd euró közötti összegről van szó. A héa-csalás részesedése ebből a becslések szerint 40 milliárd euró. Ez valószínűleg rendkívül óvatos becslés, mert az Európai Számvevőszék a 2005. évi héa-bevétel veszteségeit 17 milliárd euróra becsülte Németországban és 18,2 milliárd euróra az Egyesült Királyságban, ez a két ország együtt 35 milliárd euró héa-bevétel veszteséget idézett elő.

Ezért üdvözölnünk kell, hogy a Bizottság finanszírozott egy tanulmányt, hogy ez a tanulmány elkészült és működik, és hogy az eredményeket nyilvánosságra hozzák, így valamennyien megláthatjuk a probléma valódi kiterjedését.

Két alapvető probléma jelentkezik ezzel a politikával kapcsolatban. Először is javítani kell a nemzeti adóhatóságok közötti együttműködést, másodszor pedig valóban rövidebb határidőket kell kitűznünk a tagállamok közigazgatási hatóságai számára az információk összegyűjtéséhez és kicseréléséhez, hogy a gazdasági események gyorsabban feldolgozhatókká váljanak.

Jelentésemben elsősorban az Európai Számvevőszék héa-csalással kapcsolatos vizsgálatával foglalkozom. Az Európai Számvevőszék hét tagállamban végzett ellenőrzéseket, ezek a következők: Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, Szlovénia és az Egyesült Királyság. Ezek az országok jól együttműködtek a Számvevőszékkel. Németország azonban mindenfajta együttműködést megtagadott. Szeptemberben a Bizottság jogsértési eljárást kezdeményezett Németországgal szemben, és el kell mondanom, biztos úr, hogy én ezt támogatom.

Az Európai Számvevőszék megállapította, hogy egyes tagállamokban teljes mértékben hiányoznak az együttműködés nélkülözhetetlen feltételei a csalások e formájának ellenőrzése tekintetében. Előadótársam rámutatott arra, hogy három hónapnál hosszabb ideig tart a szükséges információk lekérdezése. Ez valójában megbocsáthatatlan, mert ezekkel a bűncselekményekkel szemben valós időben kell küzdenünk. Az egyes országok belső szervezeteit is tüzetes vizsgálat alá kell azonban vonnunk. Hollandia és Németország különösen sok kívánnivalót hagy maga után. Ezenkívül teljes mértékben hiányoznak a kielégítően erős ellenőrzési mechanizmusok.

Számomra továbbra is rejtély, hogy a tagállamok miért nem hajlandók szilárd álláspontot képviselni, annak ellenére sem, hogy tudják, sok milliárdnyi bevételük hiányzik. Ez számomra valóban felfoghatatlan. A bűnözők szabad mozgása ténykérdés. Az egyesült Európa az adócsalás elleni harcban továbbra is jelentős mértékben csak vágyálom maradt.

Vannak azonban jó hírek is. Saját tagállamom, Belgium, létrehozta az Európai Körhintacsalás Ellenes Hálózatot (Eurocanet-hálózat), amely garantálja az információk önkéntes kicserélését. Ám ez a projekt is hiányos, mivel csak 24 tagállam hajlandó ezzel együttműködni, és három fontos tagállam, nevezetesen Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság megtagadta az együttműködést.

Az Ecofin-tanács az október 7-i ülésén elindított egy új mechanizmust, nevezetesen az Eurofisc-mechanizmust, a tagállamok közötti együttműködés javítása érdekében a héa-csalások ellenőrzésének területén. Ezt a kezdeményezést én megalapozottnak tekintem, de csak az összes tagállam részvétele esetén és csak akkor biztosít hozzáadott értéket, ha ez több mint egyszerű kormányközi együttműködés. Szilárd meggyőződésem, hogy a Bizottságnak részt kell vennie ebben az új kezdeményezésben. Mindenképpen részt kellene ebben vennie, sőt, akár koordinációs szerepet is betölthetne.

És végül az a véleményem, hogy az igazságügyi területen is sokkal szorosabban együtt kellene működnünk. Haladéktalanul meg kellene szüntetnünk a nemzeti törvényekben meglévő, a határokon átnyúló bűncselekményekkel kapcsolatos igazságügyi akadályt. Jelentésemben szerepel az elvégzendő intézkedések felsorolása. Szeretném, ha a Bizottság válaszolna vagy reagálna ezekre, és nagyon sajnálom, hogy a Tanács nincs jelen, mert elvégre a Tanácsnak kell lépéseket tennie ezen a területen.

 
  
MPphoto
 

  Louis Michel, a Bizottság tagja. − (FR) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! Szeretnék köszönetet mondani az Európai Parlamentnek, és konkrétabban a két előadónak, García-Margallo y Marfil úrnak és Staes úrnak, az általuk előterjesztett konstruktív jelentésekért az Európai Unión belül elkövetett héa-csalások elleni küzdelem érzékeny témaköréről, különös tekintettel a Bizottság első konkrét javaslatára ezen a területen.

Ma fordulópontnál állunk a héa-csalás elleni küzdelmünk stratégiájának végrehajtásában. Az a három jelentés, amelynek elfogadásáról, a Parlament holnap dönt, tartalmaz számos ajánlást a csalások elleni küzdelem módjáról, és visszatükrözi az Önök véleményét az intézkedések hosszú sorában szereplő első lépésekről.

December 1-jén a Bizottság elfogadott egy közleményt, amely meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyeket a következő hónapokban be fog nyújtani, valamint egy előzetes irányelvet, amely tartalmaz néhány ilyen jellegű intézkedést. A mérlegelt javaslatok a Staes úr jelentésében szereplő aggályokra és ajánlásokra is választ adnak.

A Bizottság által elfogadni tervezett intézkedések feloszthatók három kategóriára:

Az első egyesíti a héa-csalások megakadályozására szánt intézkedéseket. Az egyik ilyen intézkedés meghatározza a nemzeti adatbázisokban történő nyilvántartásba vétel, illetve az azokból történő kijelentkezés minimális standardjait, az azokban szereplő információk megbízhatóságának és összehasonlításának javítása érdekében.

A gazdasági szereplők héa-azonosítószámainak, valamint a neveknek és a címeknek az elektronikus visszaigazolásához használt eljárás továbbfejlesztését szintén tervezzük, a szállítók nagyobb jogi bizonyosságának garantálása érdekében.

És végül: a Bizottság javasolja a számlázási szabályok egyszerűsítését és az adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok ésszerűsítését a hatékonyabb alkalmazás garantálása érdekében, ami megkönnyíti az ellenőrzéseket.

A második kategória azokra az intézkedésekre vonatkozik, amelyeknek rendeltetése az adóhatóságok hatékonyságának javítása, a héa-csalások észlelésének céljából. Ebbe a kategóriába tartozik a határidők csökkentésére vonatkozó intézkedés is, amellyel García-Margallo y Marfil úr két jelentése foglalkozik. A csalások felderítésének javításához hatékonyabban figyelemmel kell követnünk az importra kivetett héa alóli mentességeket, amint ezt a Bizottság a múlt hétfőn javasolta, és ki kell terjesztenünk azoknak az információknak a körét, amelyeket a tagállamoknak a többi tagállam adóhatóságainak rendelkezésére kell bocsátaniuk adatbázisaik automatikus elérésén keresztül.

És végül, amint ezt Önök is jelezték, ez a kategória tartalmazza továbbá az Eurofisc néven ismert európai hálózat létrehozását is. Ennek célja az operációs együttműködés javítása a tagállamok között a héa-csalások elleni küzdelemben, a Eurocanet-hálózat modellje alapján, amelyet a belga hatóságok állítottak fel, és amelyet a Bizottság és az Európai Csalás Elleni Hivatal is támogatott.

A harmadik kategória azokat az intézkedéseket tartalmazza, amelyeknek célja az adóhatóságoknak az adók kivetésével és beszedésével kapcsolatos képességeinek megerősítése. Ide tartozik különösen egy olyan intézkedés, amely meghatározza azokat az eseteket, amikor a határokon átnyúló ügyleteket lefolytató beszállítókat és vásárlókat közösen teszik felelőssé az adó megfizetéséért. Ennek célja kétségtelenül a határokon átnyúló adóbeszedés jogi kereteinek megerősítése.

Végül ide tartozik egy intézkedés, amelynek célja a tagállamok közös felelősségének megállapítása az átfogó adóbevételek védelme érdekében.

A Bizottság tudomásul veszi továbbá, hogy a Parlament szemlélteti az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatos folyamatos törődését, figyelembe véve, hogy a héa-csalásoknak az európai költségvetés saját forrásaira nézve is vannak következményei.

Üdvözlöm a kölcsönös közigazgatási támogatásról szóló rendeletjavaslathoz nyújtott támogatást a csalások, és különösen a héa-csalások elleni küzdelemben.

A Bizottság üdvözli továbbá a Parlamentnek a Tanácshoz intézett arra irányuló kérését, hogy folytassák a tárgyalásokat erről a javaslatról, amely részletes kereteket biztosít a Bizottságnak és az Európai Csalás Elleni Hivatalnak ahhoz, hogy operatív támogatást és információkat nyújtson a tagállamoknak a héa-csalások elleni küzdelem részeként.

Az a pozitív vélemény, amelynek a Parlament hangot adott a határidők csökkentéséről szóló jelentéstervezetben, valamint az ebben a kérdésben a Tanács égisze alatt végzett munka gyors előrehaladása forrást biztosít azokhoz a messze ható javaslatokhoz, amelyeket a Bizottság a közeljövőben el fog fogadni.

 
  
MPphoto
 

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, a Jogi Bizottság véleményének előadója. (PL) Elnök asszony! A csalások ellenőrzése, ami mindeddig elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartozott, olyan problémát jelent, amelyet nem lehet kizárólag nemzeti szinten megoldani. Az adócsalások elleni küzdelemhez szükség van a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti szorosabb együttműködésre, valamint a Bizottsággal való együttműködésre.

A tervezet tárgyát képező irányelv- és rendeletjavaslat csak részben származik az ECOFIN 2007. júniusi elsőbbségi javaslataiból. A javasolt változtatások fő célja a Közösségen belüli eljárásokkal kapcsolatos információk összegyűjtésének és kicserélésének felgyorsítása, az eljárások szabványosításával, valamint a Közösségen belüli ügyletekre vonatkozó bevallások periódusának és az említett ügyletekre vonatkozó információk tagállamok közötti kicserélése határidejének egy hónapra történő csökkentésével.

A héa-követelmények összehangolása gondoskodni fog a közölt információk hatékony ellenőrzéséről. Az a tény, hogy megköveteljük a tagállamoktól az elektronikus formában benyújtott héa-bevallások elfogadását, szintén jelentősen leegyszerűsíti a folyamatot.

A javasolt jogi eszközök csak az első lépéseket képviselik a fenti ECOFIN-javaslatok gyakorlatba történő átültetése felé vezető úton. Még nem kaptunk részletes értékelést a szolgáltatókra vonatkozó új formai követelmények hatásairól, és ajánlatos lenne elkészíteni egy külön jelentést erről a kérdésről, különösen azért, mert az adófizetők és a közigazgatási hatóságok által viselt közigazgatási költségekre, valamint az adócsalás elleni küzdelem hatékonyságra vonatkozik.

Szem előtt tartva az Európai Számvevőszéknek a hatékony közigazgatási együttműködés ezen a területen tapasztalható hiányával kapcsolatos jogos kritikáját, az Európai Bizottságnak mérlegelnie kell azt, hogy fontosabb szerepet vállaljon, különösen elemzések elkészítésével és követendő modellek felállításával.

 
  
MPphoto
 

  Gabriele Stauner, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. (DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! Az EU bruttó hazai termékének körülbelül 2,25%-a, számokban kifejezve körülbelül évi 200 milliárd euró – amint ezt Staes úr már elmondta – elvész a héa-csalások és az adómegkerülések miatt. Ezek azok a tények, amelyekre Staes úr jelentése helyesen épül.

Az arra az öt kérdésre adott válasznak az alapján, amelyet ebben a tárgyban írásban benyújtottam a Tanácshoz és a Bizottsághoz – mellesleg azt is nagyon sajnálom, hogy a Tanács olyan ritkán képviselteti magát –, többek között az is egyértelművé vált, hogy 2005-ben a héa-val kapcsolatos veszteségek egyedül Németországban 17 milliárd euróra, az Egyesült Királyságban pedig 18 milliárd euróra rúgtak. Ezek a számadatok valóban egyértelművé teszik mindenkinek a számára azt, hogy jelentős kár éri a nemzeti gazdaságokat, és hogy ezt a lehető leggyorsabban le kell állítani.

De hogy lehet ezt megvalósítani? A válasz eddig az volt – az Európai Számvevőszék szerint, amely külön jelentésben foglalkozott ezzel a tárgykörrel –, hogy a felelős nemzeti közigazgatási hatóságok közötti együttműködés útján, de pontosan ez az a megoldás, amely az elmúlt évek során egyáltalán nem működött.

Az európaiak újból olyan helyzetben találják magukat, amikor jó szándékú célt követnek, de előre isznak a medve bőrére. És ebben az esetben azok a tagállamok jelentik a medvét, amelyek nem képesek közigazgatási intézkedésekkel szigorúan leszámolni a nemzetközi héa-csalás problémájával.

Így például léteznek komoly megmagyarázhatatlan különbségek a kért és a válaszként kapott információkban szereplő számadatok között. A Közösségen belüli kereskedelemnek a Bizottság által a május 6-i írásbeli kérdésemre válaszként megadott tükörstatisztikáiban található eltérései, amelyek 2007-ben a feltételezések szerint elérték a 77 milliárd eurós fejedelmi összeget, szintén héa-csalásra utalhatnak. Megragadom a lehetőséget és felkérem a Bizottságot, hogy mutassa be nekünk a tanulmány eredményeit, mihelyt azok rendelkezésre állnak.

 
  
MPphoto
 

  Vladimír Maňka, a PSE képviselőcsoport nevében. (SK) Kollégák! Képzeljék el azt a helyzetet, amelyben nincs adócsalás az Európai Unióban. Ha az ilyen módon megszerzett pénzeszközöket egyenlő mértékben elosztanánk, az Európai Unió minden polgárának, a gyermekeket és a nyugdíjasokat is ide számítva, minden évben 500 euróval több maradna a tárcájában.

Egyetlen ország sem harcolhat hatékonyan az adócsalás ellen önállóan. A nemzetközi együttműködés elengedhetetlen, különösen a hozzáadottérték-adó terén, ahol a Közösségen belüli ügyletek figyelemmel követését a jelenlegi rendszer nagyon megnehezíti. Az adócsalás elleni küzdelem egyik hosszú távon hatásos megoldása egy olyan héa-rendszer létrehozása lenne, amelyben a tagállamok közötti ügyleteket nulla százalékos adókulcstól eltérő mértékben adóztatnák. A nulla százalékos adókulcs alá tartozó áruk exportjával visszaélnek csalók és bűnözői csoportok, amelyek például létrehoznak fiktív tranzakciókat és csaló módon sok milliárd eurót kiszívnak az állami költségvetésekből.

Az adóbevallások benyújtásához engedélyezett jelenlegi hosszú határidők szintén lehetőséget biztosítanak az ilyen jellegű adócsalások elkövetéséhez. Az irányelvtervezetről szóló jelentés, amelyről jelenleg vitázunk, az adócsalás elleni küzdelemhez szükséges információcsere felgyorsítását jelenti. Ez az egyik oka annak, amiért le akarjuk rövidíteni a Közösségen belüli tranzakciókra vonatkozó adóbevallások benyújtásának határidejét.

Az 1993-ban létrehozott héa-rendszer csak átmeneti jellegű. Meggyőződésem, hogy a következő hivatali időszak kezdetén a Bizottság sokkal nagyra törőbb intézkedéseket és átfogó héa-reformot fog bejelenteni. A jelenlegi rendszer átmeneti jellege az egyik oka annak, hogy módosításomban, amelyet a Bizottság jóváhagyott, azt kérem, hogy a Bizottság az eredeti módosító javaslatban javasoltnál három évvel korábban értékelje ki az elfogadott intézkedések hatását. Ennek az a célja, hogy elkerüljük azt a helyzetet, hogy a rendszer kiértékelésére akkor kerüljön sor, amikor már nincs is hatályban.

Összegezve: szeretnék köszönetet mondani és gratulálni az előadónak ezért a kiegyensúlyozott jelentésért. A tervezet lehetővé teszi az adócsalásokra adott korai reagálást. Az is nagyon pozitív, hogy maguk az üzletemberek jelentették ki, hogy az adminisztratív terhek minimálisak lesznek.

 
  
MPphoto
 

  Miguel Portas, a GUE/NGL csoport nevében. – (PT) Elnök asszony! Amikor az Európai Számvevőszék azt mondja, hogy a héa-csalások összege meghaladhatja a Közösség teljes költségvetését, és Staes úr azt állítja, hogy ennek az értéknek kétszer ekkorának kell lennie, akkor az ezekről a jelentésekről folytatott vita teljes mértékben indokolt. Különösen nyilvánvaló, hogy a tagállamoknak támogatniuk kell nyilvántartás létrehozását azokról a természetes személyekről, akik fiktív vállalkozásokat használnak fel az adóelkerüléshez. Staes úr javaslatait is támogatom.

Ezzel nem azt akarom állítani, hogy a héa megfizetésének elkerülése jelenti a legnagyobb problémát az európai adócsalások szempontjából, mert van a jogszerű adóelkerüléseknek egy olyan fajtája, amelyet a kormányok engedélyeznek és lehetővé tesznek az offshore pénzügyi központok formájában. Ezekben a központokban mossák tisztára a bűncselekményekből származó pénzeket, a jogszerű pénzalapok pedig itt bűnös pénzekké válnak. Ha az adóbevételekből származó pénzt végül a bankok és a bankárok megmentésére használják fel, akkor az adóparadicsomok bezárása a bátorság valódi próbáját jelenti, amellyel Európának a közeljövőben szembe kell néznie. Ennek alapján fognak bennünket megítélni, de még mindig fényévekre vagyunk attól, amit az adóelkerülés szempontjából el kell érnünk.

 
  
MPphoto
 

  Sergej Kozlík (NI).(SK) Elnök asszony, tisztelt képviselőtársaim és vendégeink! Vitathatatlan, hogy az adóelkerülés jelentős torzulásokat okoz a versenyben és a belső piac működésében, és csökkenti az állami bevételeket. Az indoklás nem teljesen meggyőző, amikor azt állítja, hogy a javasolt intézkedések, amelyeknek célja kizárólag a Közösségen belüli ügyletekre vonatkozó adatok összegyűjtésének és kicserélésének felgyorsítása, nem jelentenek túlzott terhet a vállalkozói szektorra nézve.

Ugyanakkor a Bizottság indoklása elismeri a vállalkozói szektor kételyeit azzal kapcsolatban, hogy az adóhatóságok képesek lesznek-e felhasználni a közölt információkat. A nyilatkozat semmit sem oszlat el ezekből a kételyekből. Ennek ellenére valahol el kell kezdeni az adócsalás elleni küzdelemre irányuló intézkedéseket. Valószínűleg csak a gyakorlat fogja megmutatni, hogy a javasolt intézkedés működik-e, vagy csak újabb adminisztratív terhet jelent majd a vállalkozói szektor számára.

 
  
MPphoto
 

  Bogusław Liberadzki (PSE). - (PL) Elnök asszony! Szeretném mérlegelni mind a jelentést, mind pedig magát a problémát először a csalás szempontjából, másodszor a költségvetési veszteségek szempontjából, harmadszor pedig az üzleti élet versenyképességének torzítása szempontjából, mivel az adócsalás aláássa a tisztességes verseny alapelveit.

Szeretném kifejezni különleges nagyrabecsülésemet a jelentésért és az előadó, Staes felé, aki kiváló jelentést készített. Ez annak a kevés jelentésnek az egyike, amely nemcsak az összegekre utal, hanem azokat a tagállamokat is megnevezi, ahol ezeket a szabálytalanságokat elkövetik. Ezenkívül szeretném kifejezni az Európai Számvevőszék iránti hálámat, amely rámutatott a probléma okainak két fő csoportjára. Az okok először is a tagállamokhoz kapcsolódnak, amit mi egyfajta passzivitásként értelmezhetünk a Tanács részéről, vagy tehetetlenségnek a tagállamok részéről, ami jelentős mértékben hozzájárulhat a probléma megoldásához néhány szemmel láthatóan egyszerű lépés megtételével, ilyen például az azonnali információcsere, a megbízható információcsere és annak szemléltetése, hogy hajlandók vagyunk azonosítani és kiküszöbölni a fennálló helyzet okait.

Van még egy fontos kérdés, amely nem kapott kellő figyelmet a biztos úr megközelítésében: mit tehet valójában a Bizottság és az olyan alárendelt szervek mint az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az ismétlődő bürokratikus magyarázatok helyett, amelyek a befektetett hatalmas erőfeszítések ellenére mindeddig semmiféle eredményt nem produkáltak?

 
  
MPphoto
 

  Louis Michel, a Bizottság tagja. − (FR) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! Szeretnék köszönetet mondani azokért az észrevételekért és szempontokért, amelyeket a vita során megfogalmaztak.

A Bizottság a jelenlegi és a jövőbeni jogalkotási javaslatok során figyelembe fogja venni az Európai Parlament javaslatait.

Elégedetten veszem tudomásul, hogy az Európai Parlament által megfogalmazott vélemények nagyon hasonlítanak a Bizottság véleményéhez az Európai Unión belüli héa-csalások elleni küzdelem fokozása területén alkalmazandó intézkedések tekintetében. Különösen örülök a Bizottság első javaslatának fő célkitűzéséhez nyújtott széles körű támogatásnak, vagyis hogy 2010-ig fel kell gyorsítani a Közösségen belüli ügyletekre vonatkozó információk összegyűjtését és kicserélését.

Beszéltünk a hatásvizsgálatról. A Bizottság megvizsgálta az üzleti költségekre gyakorolt hatásokat. Úgy tűnik, hogy ezek a költségek korlátozottak. A valós hatások pontosabb vizsgálata érdekében a Bizottság készen áll egy értékelő jelentés elkészítésére. A jelenlegi felmérés előzetes eredményei, amelyekre Ön hivatkozik, Stauner asszony, ismertekké válnak az elkövetkező hetek folyamán, majd a tagállamokkal együttműködve kiértékeljük azokat.

A Bizottság, amint ezt nekem elmondták, csak a jelentés 4. és 7. módosítását tudja elfogadni...

Ezért Ön nem tudja elfogadni a 4. és a 7. módosítást?

Valójában elfogadjuk García-Margallo y Marfil úr jelentésének 4. és 7. módosítását.

Elnézést kérek ezért az eljárásért, de amint Önök is észrevették és tudják, nem én vagyok a felelős biztos, ezért sokkal kisebb a mozgásterem ezekben a kérdésekben, amelyek sokkal nagyobb kihívást jelentenek nekem, mint másoknak.

 
  
MPphoto
 

  José Manuel García-Margallo y Marfil, előadó.(ES) Higgye el nekem, Michel biztos úr, hogy nagyra értékelem a kedvességét, hogy ma itt van közöttünk és foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyek valójában mindenkinek a számára nagyon kemények.

A Bizottság azt kérte tőlünk, hogy legyünk nagyon gyorsak és mi gyorsan válaszoltunk. A Jogi Bizottság kellő időben közzétette véleményét, és a Gazdasági és Monetáris Bizottság ritkán tapasztalt egyhangúsággal jóváhagyta a ma megvitatott jelentést.

Biztos úr, Ön felolvasta nekünk azokat a javaslatokat, amelyeket a Tanács december 1-jén elfogadott, azokból a jegyzetekből, amelyeket Pénzügyi Bizottság az Ön számára elkészített. Ezek a javaslatok azonban nem egyeznek meg pontosan az itt megvitatott javaslatokkal. Mi most valami másról vitázunk. Nem lepődtem meg azon, hogy ők azt mondták el nekünk, hogy milyen cselekvésről gondolkodnak, mert valójában nagyon keveset tesznek, amint ezt már mondtam.

Ahhoz a gyorsasághoz, amellyel a Parlament ebben a valóban nagyon fontos kérdésben lépett, amint erre képviselőtársaim rámutattak, nem társult lelkesedés sem a Bizottság, sem pedig a Tanács részéről.

Egy nagyon fontos bizottság elnöke egyszer azt mondta, hogy ‘de l'audace, encore de l'audace et toujours de l'audace’ – merészségre, több merészségre és örökké csak merészségre számított a Bizottság részéről. A Bizottság kezében van a jogalkotási kezdeményezés monopóliuma, és a Parlament azt akarta, hogy a Bizottság éljen ezzel a jogával, de ennek a monopóliumnak a birtoklása azt jelenti, hogy ezeket a kezdeményezéseket be kell mutatni és javasolni kell, merészen és félelem nélkül, és nem szabad, hogy visszatartsa Önöket az a félelem, hogy a Tanács esetleg nem hagyja jóvá ezeket a kezdeményezéseket.

A kezdeményezéseket el kell indítani, előre kell lendíteni és meg kell harcolni, és a Tanács számadással tartozik a Bizottságnak és a Parlamentnek, ha a javaslatok elbuknak. Ebben az esetben nem ez történt. Korábbi felszólalásomban ezt a hanyatló törekvés történeteként jellemeztem, amelynek útja a színtiszta javaslatoktól a hagyományos intézkedéseken keresztül egy olyan intézkedéscsomaghoz vezetett, amelybe csak a két legszerényebb javaslatot vették fel.

Hálás vagyok Michel úrnak, és arra kérem, hogy adja át köszönetemet a felelős biztosnak, amiért elfogadott néhány módosítást, de nagyon csalódott vagyok a mai vita miatt.

 
  
MPphoto
 

  Bart Staes, előadó. (NL) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim! Csak egyetérthetek mindazzal, amit García-Margallo y Marfil úr elmondott. Véleményem szerint mindkét jelentés, valójában az előttünk fekvő három jelentés, és az a mód, ahogyan egyrészt a Gazdasági és Monetáris Bizottság, másrészt a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jóváhagyta ezeket, magas szintű eltökéltséget szemléltet – eltökéltséget amellett, hogy ezt a kérdést nem szabad félvállról venni.

Roppant pénzösszegről van szó. Csak képzeljék el, mi lenne, ha ennek a pénznek csak a negyedét meg tudnánk szerezni. További 60 milliárd euró jelenne meg a tagállamokban és az Európai Unióban. Szükségünk van erre a pénzre. Verheugen úr, aki ma itt van, tudja, milyen fontos feladat vár rá. Ezért tudjuk, miért harcolunk. Emellett harcolunk a méltánytalanság és az igazságtalanság ellen is. Elvégre azok, akik nem fizetik meg adójukat, akik megpróbálnak kibújni az adófizetés alól, antiszociális magatartást tanúsítanak. Ezért ez a kérdés eltökéltséget követel a Parlament részéről.

Azt szeretném mondani Michel biztos úrnak, hogy megértem a válaszát. Neki is megvan a saját hatásköre. Ő itt valaki mást helyettesít, és megértem, hogy egyszerűen csak felolvassa a választ. Ez nem probléma. Magammal viszem a szöveget, és folytatjuk rajta a munkát.

Ám arra kérem a Bizottságot, hogy ne elégedjen meg azzal, hogy megvitatja a tagállamokkal a csalás kiterjedéséről szóló tanulmányt, amelynek az év végére el kell készülnie, hanem nyújtsa is azt be a Gazdasági és Monetáris Bizottsághoz és a Költségvetési Ellenőrző Bizottsághoz, hogy mi is beilleszthessünk számos további szempontot.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. − A vitát lezárom.

A szavazásra 2008. december 4-én, déli 12 órakor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 142. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE-DE), írásban.(RO) A kérdéses jelentés különösen fontos a miatt a tény miatt, hogy bevezet olyan mechanizmusokat, amelyek kiküszöbölik vagy csökkentik annak lehetőségét, hogy fondorlatos Közösségen belüli, héa-köteles ügyletekkel megkárosítsák a költségvetést.

A becslések szerint jelenleg az évi 100 millió eurót is elérik azok a veszteségek, amelyeket a nem létező kereskedők bevonásával végrehajtott fiktív ügyletek végrehajtása okoz (ez az EU tényleges erőforrásainak 16%-a).

A tagállamok adóhatóságai közötti információszerzés és -csere határidejének lerövidítése elősegítheti az ilyen típusú ügyletek megfigyelésének javítását.

A Bizottság által benyújtott kérdéses jelentés elfogadott módosítása szerint a tagállamok adóhatóságait össze kell kapcsolni egy közös adatbázissal, ahol az ilyen jellegű csaló ügyletek végrehajtásáért felelős nem létező kereskedők mögött álló természetes személyek adatait nyilvántartásba veszik.

Ez az Európai Unió egészében, és nemcsak egyetlen tagállamban elrettenti ezeket a kereskedőket a más társaságok létrehozása gyakorlatának folytatásától, a jelenlegi gyakorlattal ellentétben. Ezt akkor lehet elérni, mert valós időben azonosíthatóak lesznek, amikor lefuttatnak egy ellenőrzést az adatbázison, és mert az információkat elküldik ahhoz a cégnyilvántartáshoz, ahol az új társaság nyilvántartásba vételére vonatkozó kérelmet benyújtották.

 
  
MPphoto
 
 

  Zbigniew Krzysztof Kuźmiuk (UEN), írásban.(PL) Amikor lehetőséget kapok a hozzászólásra az adócsalások elleni küzdelemről szóló vitában, szeretném felhívni a figyelmet a következő kérdésekre. Az egyes tagállamokban elkövetett héa-csalásokból fakadó bevételi veszteség rendkívül magas, és évről évre emelkedik. Például Németországban 2005-ben a veszteség hozzávetőlegesen 17 milliárd euró volt, az Egyesült Királyságban pedig a 2005-2006. adóévben több mint 18 milliárd euróra rúgott.

Dacára annak a ténynek, hogy az Európai Unió sok kezdeményezést bevezetett a héa-csalások elleni küzdelem céljából, ilyen például a EUROCANET (ez egy információcsere-hálózat a héa-csalással gyanúsított társaságokról, amely sajnálatos módon nem tartalmazza a Németországgal, az Egyesült Királysággal vagy az Olaszországgal kapcsolatos adatokat), és az olyan intézmények munkája mint a Europol, Eurojust és OLAF, ezek a veszteségek évről évre jelentős mértékben növekednek.

Ilyen körülmények között le kell mondanunk az olyan cselekményekről, amelyek újabb kormányközi szervek létrehozásához vezetnek, és inkább az Európai Bizottság szerepét kell megerősítenünk, a héa-csalás elleni küzdelemben érintett egyes tagállamok közötti közigazgatási együttműködés központi koordinátoraként. Ennek következtében legalábbis vitatható, hogy létre kell-e hoznunk egy újabb mechanizmust, a Eurofisc-hálózatot, amelynek gondolata új, decentralizált hálózatként született meg, és amelyben a tagállamok önkéntes alapon vennének részt.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban . – (PL) A Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatos adócsalásokról szóló jelentés rendkívül fontos jogi aktus.

Az adócsalás felér a tisztességes és átlátható adóztatás alapelve elleni támadással. Aláássa továbbá az Unió működésének alapjait. Ha kevesebb pénz folyik be az Unió költségvetésébe, az azt jelenti, hogy nem vagyunk képesek teljes mértékben végrehajtani politikáinkat.

Az adócsalás elleni küzdelem jórészt a tagállamok hatáskörébe tartozik. A tagállamoknak azonban nem egymástól elszigetelve kellene fellépniük. Egyértelműen szükség van a munka közösségi szintű koordinálására, valamint a tagállamok nemzeti hatóságai és az Európai Bizottság közötti együttműködés megerősítésére.

A héa-reform hosszú távú és időigényes folyamat. Ennek megfelelően a vita tárgyát képező jelentés leszögezi, hogy hagyományos erőforrásokat kell igénybe venni. Ide tartozik az adófizetők felelősségét szabályozó, arra az esetre vonatkozó jogszabályok megváltoztatása, ha a szükséges dokumentumokat nem vagy nem megfelelő módon nyújtják be. A további változtatások között szerepel az információk megszerzési idejének lerövidítése és a pontatlan adatok gyors kijavítása, valamint a Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatos információcsere felgyorsítása.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat