Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
2008. december 4., Csütörtök - Brüsszel HL kiadás

5. A klíma- és energiacsomagra vonatkozó tárgyalások állása (a vita folytatása)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. - Folytatjuk a klíma- és energiacsomagra vonatkozó tárgyalások állásáról szóló vitánkat.

 
  
MPphoto
 

  Struan Stevenson (PPE-DE). - Elnök asszony! Egy ügyrendi ponttal kapcsolatban, tájékoztatni szeretném a tisztelt Ház képviselőit arról, hogy ma reggel a luxembourgi Elsőfokú Bíróság elrendelte, hogy az Iráni Mudzsahedinek Népi Szervezetét le kell venni az Európai Unió terrorista listájáról. Ez a harmadik alkalom, hogy sor került erre a döntéshozatalra, és legyen ez egy figyelmeztetés a Tanács és a Bizottság számára, hogy azon fáradozásuk, hogy a mollák és a teheráni elnyomó rendszer kedvében járjanak azzal, hogy a PMOI-t feltették az EU terrorista listájára, a szabadság megsértését jelenti.

(Taps)

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - Hölgyeim és uraim! Ha megengedik, akkor folytatnánk a felszólalások sorrendjét.

 
  
MPphoto
 

  Herbert Reul (PPE-DE). - (DE) Tisztelt elnök asszony, a Tanács tisztelt elnöksége, tisztelt Bizottság, hölgyeim és uraim! Ez a Parlament az elmúlt évek során mindig bátran érvényesítette saját jogait. Nem hagytuk magunkat befolyásolni sem akkor, amikor meghívtuk a Dalai Lámát, sem pedig amikor a Szaharov-díjról vagy az olimpián való részvételről döntöttünk.

Ezért tölt el nagy aggodalommal, hogy nem érvényesítjük megfelelően a jogainkat egy ilyen fontos témában, ami nyilvánvalóan csak korlátozott érdeklődést vált ki a mai napon, és amit egyes képviselőtársaim az évszázad kérdéseként jellemeztek. Azt szeretném kérni a Tanács elnökségétől és a Parlament vezetésétől, hogy gondoskodjon arról, hogy ne csak beszéljünk a jobb szabályozásról, de ténylegesen kapjunk arra lehetőséget, hogy láthassuk és megvizsgálhassuk a szövegeket. Jelenleg például a kibocsátáskereskedelem esetében, a vita alapját nem a Parlament véleménye, hanem egyetlen szakbizottság döntése képezi. Négy olyan szakbizottság volt, amely döntéseket hozott, de amelyek feltevései nem kerültek szóba a háromoldalú egyeztetéseken. Egyetlen egy előadó tárgyal és 784 képviselőnek semmilyen lehetősége sincs arra, hogy saját véleményét érvényesítse.

Az eljárás menetrendje tehát a következő: december 11-én és 12-én a Tanács ülése, 15-én a háromoldalú egyeztetés, majd ezt követően döntéshozatalra kerül sor. Ez azt jelenti, hogy nekünk, egyéni parlamenti képviselőknek nincs arra lehetőségünk, hogy lássuk, értékeljük, megvitassuk a szöveget, és megalapozott döntést hozzunk róla. Már azzal kapcsolatban is nehézségeink voltak, hogy a mai vitát kellő komolysággal tudjuk lefolytatni, később kellett kezdenünk, fel kellett függesztenünk az eljárást, és most szinte senki sem figyel. Ez önmagáért beszél. Itt, az embereket érintő 70 milliárd euró értékű adókról hozunk döntéseket. És úgy tűnik, hogy még csak pár órát, pár napot sem adunk magunknak arra, hogy alaposan megvizsgáljuk.

Úgy gondolom, hogy ez felelőtlenség. Arra kérem a Tanács elnökségét és ennek a Háznak az elnökségét is, hogy biztosítsák a számunkra szükséges időt.

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Romana Jordan Cizelj (PPE-DE).(SL) Hölgyeim és uraim! Jó dolog, hogy pont ebben az időszakban egy nagyon ambiciózus elnökségünk volt, amely igazán keményen dolgozott azért, hogy sikerüljön megállapodni a klímacsomagban. Mindezek ellenére kétségeim vannak afelől, hogy helyénvaló-e a megállapodási folyamat első olvasatban, mivel ilyen átfogó és érdeklődésre számot tartó anyagok felvetik az átláthatóság kérdését és annak a kérdését, hogy megfelelő-e a Parlament többségi álláspontjának képviselete, és ennek alapján természetesen felmerül az a téma, hogy mennyire demokratikus ez a folyamat.

Ezért szeretném, ha legközelebb egy kicsit jobban átgondolnánk a dolgokat mielőtt jóváhagynánk azt, hogy olyan anyaggal foglalkozzunk, amelyről első olvasatban megállapodtunk. Semmi baj sem lenne, ha decemberben zárnánk le egy rendes első olvasatot, majd tartanánk a második olvasatot a ciklus vége előtt, és megfelelő megállapodásra jutnánk a Tanáccsal. Ezért tehát nem meglepő, hogy a vita során nem esett sok szó a részletekről, mivel a képviselők nem is nagyon ismerik ezeket.

Elsősorban az árverésekből képződött alapok felhasználásáról szeretnék beszélni. Úgy gondolom, hogy itt tekintettel kell lennünk bizonyos elvekre, különösen arra, hogy az alapokat csak és kizárólag a környezetvédelmi és éghajlat-változási kihívások megoldására, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére és az alkalmazkodásra, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását csökkentő technológiák kifejlesztésére szabad felhasználnunk – vagyis, tartalmaznia kell CET kísérleti projekteket is.

Ez nemcsak az Európai Unió számára, de a Kínához hasonló harmadik országok számára is fontos. Ez esetben az alapokat az Európai Unión belüli intézkedésekre és a harmadik országokkal folytatott együttműködésre kell felhasználnunk, és amikor a kibocsátási szintről beszélünk, akkor figyelembe kell vennünk a globális kibocsátás iránti felelősségünket – jelenleg ez 13 és 14 százalék között mozog –, és ehhez hozzá kell tenni a kibocsátások iránti történelmi felelősségünket. A pénzügyi erőforrásokat a már meglévő mechanizmusokra is fel kell használnunk – vagyis nem kell új alapokat létrehoznunk.

Szeretnék köszönetet mondani az egész tárgyaló csoportnak és tájékoztatom őket, hogy ez a megállapodás segítségünkre lesz a jövő heti poznani tárgyalásokhoz vezető úton.

 
  
MPphoto
 

  Eija-Riitta Korhola (PPE-DE). - (FI) Elnök asszony! Nagyon jól tudjuk, hogy a klímacsomaggal kapcsolatban nem egységes a Parlament álláspontja. A saját képviselőcsoportom álláspontja sok kérdésben közelebb áll a Tanács, mint a Parlament álláspontjához. Ennek ellenére nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy teljesen egyetértünk a kibocsátás csökkentésének kérdésében: a kibocsátásokat csökkenteni kell. Csak az a kérdés, hogyan. Van aki a költséges úton, az árveréseken, mi pedig a költséghatékony módon, a referenciaértékeken keresztül akarjuk ezt megtenni.

A Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportjának képviselője a tárgyalások során egyértelműen kifejezte azon kívánságát, hogy azért kell az árakat növelni, hogy megváltozhassanak a fogyasztói szokások. A mi képviselőcsoportunk nem hisz az ilyen logikában egészen addig, amíg a kibocsátáskereskedelem egyoldalú. Amíg az marad, addig nem más, mint egy adó. Ha a kibocsátáskereskedelem versenyfeltételei globálisak lennénk, akkor az árverés egy jó választási lehetőség lenne. A kibocsátási jogok ára könnyen tükröződhetne a fogyasztói árakban, amelyek cserében arra ösztönöznék a fogyasztókat, hogy tisztább termékeket válasszanak. Még az is lehet, hogy háttérbe kerülnének a teljes egészében szén-dioxid-intenzív termelési módok. Sajnos a fogyasztói környezet most nem így működik. Az EU-n kívül kevésbé tiszta módon előállított termékek versenyelőnyre tesznek szert a nemzetközi piacon. Ez pedig kulcsfontosságú a munkahelyek szempontjából. Remélem, hogy a Tanács képes lesz kielégítő módon javítani az eredményen.

 
  
MPphoto
 

  Daciana Octavia Sârbu (PSE).(RO) Az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy 2009 januárjáig lezárja a klímaváltozásról szóló dokumentációt.

A tárgyalások eredménye különösen fontos az ENSZ poznani konferenciája számára, ahol is kiértékelésre kerül az EU elkötelezettsége a széndioxid-kibocsátások csökkentése és a szegényebb országok megsegítése terén.

Gondoskodnunk kell arról, hogy a célkitűzéseink ambiciózusok maradjanak azért, hogy sikerüljön egy nemzetközi megállapodást aláírni, amely megfelelő mértékben ösztönzi majd a fejlődő országokat példánk követésére.

Amennyiben sikerül egy nemzetközi megállapodást aláírni, továbbra is prioritásként kell kezelnünk, hogy a célértéket 20%-ról 30%-ra emeljük 2020 után, még akkor is, ha ezt az áttérést csak újabb tárgyalások útján fogjuk elérni.

Egy ambiciózusabb hosszú távú célkitűzés megőrzi majd az Európai Uniónak – mint a globális felmelegedés elleni küzdelem meghatározó szereplőjének – a hitelességét, és segítséget nyújt ahhoz, hogy a jövőbeni koppenhágai tárgyalásokon kedvező eredményeket sikerüljön elérni.

 
  
MPphoto
 

  Carl Schlyter (Verts/ALE). - (SV) Elnök asszony! Megígértük az ENSZ-nek és másoknak is, hogy a kibocsátásokat 20–45%-kal csökkenteni fogjuk. Most pedig még a 20%-ot sem fogjuk elérni. Ehelyett a Miniszterek Tanácsa a tárgyalások során megpróbálja a felelősségünket a fejlődő országokra hárítani. A tiszta fejlesztési mechanizmusok egyre inkább piszkos fejlődést jelentenek, amelynek során a fejlődő országokat arra kényszerítjük, hogy átvállalják a mi felelősségünket, és arra számítunk, hogy beruházásokat tudunk ott magunk számára biztosítani. Amikor aztán ezeknek az országoknak a saját klímapolitikájukat kell megvalósítania, akkor sokkal drágábban kell majd megfizetniük annak az árát. A klímapolitikának egyaránt tartalmaznia kell a támogatásokat és az itthoni intézkedéseket.

A gépjárművek kibocsátását érintő gépjárműipari csomag annyira értéktelen, hogy annak a papírnak a kibocsátása, amire írták sokkal nagyobb, mint amit Európa és a Föld éghajlata szempontjából képes lesz megtakarítani. Rossz a gépjárműiparnak, rossz a környezetnek és rossz a fogyasztóknak, akik a jövőben alacsony energiafogyasztású járműveket akarnak.

 
  
MPphoto
 

  Bairbre de Brún (GUE/NGL). – (GA) Elnök asszony! Az Európai Uniónak ambiciózus célkitűzésekben kell megállapodnia ahhoz, hogy Európa vezető szerepet játszhasson az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A gazdasági bizonytalanság időszaka következik most, de bátorságot kell merítenünk a gazdasági visszaesésből ahhoz, hogy gyorsabban tudjunk alkalmazkodni az új zöld gazdasághoz annak érdekében, hogy kezelni tudjuk az olaj és energiaforrások kimerülésének igényével kapcsolatos régi problémák nagy részét.

Ami az általános helyhez kötött tüzelőberendezéseket illeti, fontos hogy meglegyenek a kibocsátásra vonatkozó új teljesítményszabványok, amelyeket legkésőbb 2015-től kezdődően minden egyes erőműben alkalmazni kell. Fontos továbbá, hogy meglegyenek a folyamatos ellenőrzési és biztonsági követelmények is.

 
  
MPphoto
 

  Colm Burke (PPE-DE). - Elnök asszony! Az éghajlatváltozást nem lehet többé csak szigorúan éghajlati kérdésként tekinteni, hanem átfogó koncepcióként kell beépíteni a különböző szakpolitikákba, idesorolva a fejlődést és az emberi jogokat is. Ez nemcsak a jövő, de a jelen problémája is. Az éghajlatváltozás megtámadja a szegény közösségek természeti erőforrásalapját, beleértve a föld és víztartalékukat is, ezért az emberek túlélésük érdekében migrációra kényszerülnek. Az ilyen migrációs áramlatoknak destabilizáló következményei lehetnek és veszélyeztethetik egy adott ország, térség vagy határterület teljes belső biztonságát.

Idén a Külügyi Bizottság tagjaként meglátogattam a Csád/Szudán határterületet. Láttam a háború által okozott pusztítást és az élelmiszerhiányt. Az éghajlatváltozás az ilyen helyzeteket még tovább fogja rontani. Sajnos, a legveszélyeztetettebbek a legkevésbé hibáztathatóak ennek a helyzetnek a kialakulásáért. Ezért örömmel látom azt, hogy a képviselőtársaim a Parlamentben vezető szerepet vállalnak ebben a kérdésben. Az EU-nak, az Egyesült Államoknak és más világhatalmaknak is cselekedniük kell kell.

 
  
MPphoto
 

  Jean-Louis Borloo, a Tanács soros elnöke. − (FR) Elnök asszony, Piebalgs úr, Dimas úr, hölgyeim és uraim! Először is köszönetet szeretnék mondani azért, hogy sort kerítettek erre a vitára, amely alapvető jelentőségű volt számunkra, akik ezzel egy időben részt veszünk a poznani konferencián és az Európai Környezetvédelmi Tanács ülésén is, és akik jövő hétfőn az Energiaügyi Tanácson, majd pedig azt követően a december 11–12-én tartandó Európai Tanács ülésén veszünk részt. Fontos volt, hogy mindenki kifejthette véleményét a valószínűleg egyik legnehezebb megoldásra váró problémával kapcsolatban, mivel ez gazdasági és szociális politikánk számos szempontjának radikális módosítását vonja maga után, és az energia kérdése igen komoly tényező mindezekben, a maga erkölcsi, etikai és természettel összefüggő szempontjaival – a természet szempontjából természetesen idesorolva az éghajlatváltozás kérdését.

Mindenekelőtt azt szeretném elsősorban azoknak elmondani, akik kétségbe vonják az éghajlatváltozást, hogy bárhogy is legyen, de az az igény, hogy végül képesek legyünk leválasztani magunkat a kőolajtól, már önmagában elengedhetetlenül fontossá teszi ezt az egész irányelvet. Hogy ezt az éghajlatváltozás okán tesszük, vagy pedig azért, hogy megváltoztassuk az általunk felhasznált energiaforrások összetételét és annak területi megoszlását – a teljes csomag mindkét esetben fontos.

A második megjegyzést engedjék meg, hogy a Bizottságnak címezzem, amely rendkívül alapos és rendkívül fontos előkészítő munkát végzett. A szakbizottságok által javasolt és a német elnökség alatt az Európai Tanács által támogatott célkitűzések adottak, és ezek a helyes célkitűzések. Úgy gondolom, hogy ezek mindenkinek a támogatását élvezik, és ez a koncepcióalkotásra tett jelentős erőfeszítés, hogy olyan dolgokat fejezzünk ki, amelyek látszólag különbözőek és időnként látszólag összeegyeztethetetlennek tűnnek, teljesen kiemelkedő. Úgy hiszem, hogy ebből a szempontból széles körű egyetértés van az intézmények között. A kérdések a módszerekkel kapcsolatban merülhetnek fel.

Ami engem illet, szeretném ismét megemlíteni a bizalmi szerződést, amit a háromoldalú egyeztetések során kötöttünk a Parlamenttel, és pontosan tudom, hogy mennyire nehézkes az európai parlamenti képviselőknek a háromoldalú egyeztetéshez való viszonya; ez senkinek sem kerülhette el a figyelmét. Mindennek ellenére létfontosságúak a nemzetközi kötelezettségvállalásaink és a nemzetközi értekezleteink. Valószínűleg Koppenhága lesz a legfontosabb ülés, amelyet az emberiség önmagával tartott. Mindenképpen be kell bizonyítanunk, hogy Európa képes megállapodásra jutni ezekben a témákban.

Természetesen a versenyképességgel kapcsolatban vannak különböző problémáink. Igen, Watson úr, Hoppenstedt úr és Davies úr, a szén-dioxid elkülönítésének és tárolásának finanszírozását is – természetesen rövid időn belül – valamilyen formában be kell építenünk. Ez természetesen a módszerekre vonatkozik. Hasonlóképpen, felelőtlenség lenne támogatni a szénkihelyezést, és úgy gondolom, hogy sikerült alapvetően elég ésszerű megoldásokat találnunk.

Lényegében azt szeretném elmondani, hogy az életben mindig eljön egy olyan pillanat, amikor sokkal nagyobb figyelmet fordítunk a módszer mikéntjére, mint magára a célkitűzésre és annak megvalósítási módjára. A módszerek anélkül is képesek kialakulni, hogy meglenne maga a cél és az annak megvalósítását lehetővé tevő garancia. A módszerekre vonatkozóan egyfajta jogvédelmi mentalitás érvényesül; ez vonatkozik a Bizottságra és a Parlament különböző szakbizottságainak előadóira is. Az egyetlen dolog, ami valóban ránk hárul az az, hogy rendelkezzünk felosztható állami pénzügyi forrásokkal, amelyek révén megvalósíthatjuk a magunk elé rövid, közép és hosszú távon kitűzött célkitűzéseket.

Végezetül, az utolsó kérdéssel kapcsolatban, a legnagyobb pontossággal fogom visszaadni mindazt, ami ebben a kulcsfontosságú ülésteremben elhangzott. Szó sincs a demokrácia megtagadásáról, hanem az összes folyamat felgyorsításáról van szó. Elmondhatom Önöknek, hogy az európai parlamenti képviselők hajnali 2 óráig és ma reggel is dolgoztak, és sikerült megállapodásra jutnunk a gépjárművek CO2-kibocsátásával kapcsolatban. Sikerült megbeszélnünk az első három évet, de a célértéket is meg tudtuk vitatni, amit 95 grammban határoztunk meg, és ami a kulcstényező az iparunk fejlődése szempontjából.

Meg tudtuk vitatni, hogyan kezeljük a progresszivitást ott, ahol valamennyi szempont érintett. Számunkra az egyetlen fontos kérdést nem az jelenti, hogy bárki is hátrányos helyzetbe kerüljön, hanem az, hogy lehetővé tegyük a versenyképességet és garantáljuk, hogy minden célkitűzés teljesüljön, mivel ezek segítik egymást és teljes mértékben függnek egymástól.

Röviden ezt kívántam elmondani, pontról-pontra kitérve minden egyes felszólásra. Biztosak lehetnek abban, hogy ezekről beszámolok majd a Tanács mai és a december 11-i ülésén is. Mindenképpen kérem, hogy fogadják őszinte köszönetemet.

 
  
MPphoto
 

  Andris Piebalgs, a Bizottság tagja. − Elnök asszony! Ez a mai vita elsősorban az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásról szólt. Való igaz, hogy ez hatalmas kihívást jelent, de ugyanez elmondható az előttünk álló, energiával kapcsolatos kihívásról is. Láttuk a közelmúlt áringadozását, ami újabb problémákat jelent az ellátás biztonságát tekintve, amely pedig különösen fontos az Európai Unió számára, ahol növekszik az energiaimporttól való függőség. Ez a csomag megteremti az energiabiztonság megteremtésének alapját, nemcsak az Európai Unió, de a világ többi része számára is. Amennyiben végrehajtjuk a technológiai változást, az biztosítani fogja a nagyon különböző és biztonságos energiaforrásokat, amelyeket világszerte fel lehet használni.

Úgy hiszem, hogy a mai vita nagy pozitív volt és világosan megmutatta, hogy a Parlament elkötelezett amellett, hogy nagyon gyorsan sikerüljön megoldásokat találni. Nagyon hálás vagyok ezért. A Bizottság, ami engem és a kollégáimat illet, nagyon keményen fog azon dolgozni, hogy sikerüljön idén decemberben tető alá hozni egy megállapodást a Parlament és a Tanács között.

 
  
MPphoto
 

  Stavros Dimas, a Bizottság tagja. (EL) Elnök asszony! Én is szeretném megköszönni építő jellegű hozzászólásaikat azon európai parlamenti képviselőknek, akik részt vettek a mai vitában. Továbbá szeretnék köszönetet mondani a francia elnökségnek, amely fáradhatatlanul együtt dolgozott az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal, hogy olyan megoldásokat találjon, amelyek összhangban vannak környezetvédelmi célkitűzéseinkkel, és összhangban vannak a tagállamok, illetve az európai ipar és vállalkozások többi ágazata előtt álló helyzetekkel és problémákkal.

A Tanács és az Európai Parlament tanúbizonyságot adott azon akaratáról, hogy első olvasatban megállapodásra jusson, és úgy gondolom, hogy a két hét múlva tartandó következő európai parlamenti plenáris ülésig minden vitás kérdést tisztázni fogunk. Arra az időpontra már lesz egy olyan megállapodásunk, amely lehetővé teszi környezetvédelmi célkitűzéseink megvalósítását, például az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését az Európai Unió területén. Erre szüksége van az Európai Uniónak ahhoz, hogy képes legyen megfelelően fellépni az éghajlatváltozás hatásai ellen, és hogy véletlenül se találja szembe magát egyéb problémákkal, mint például azzal, hogy a vállalkozásokat áthelyezik az Európai Unión kívül országokba, ahol továbbra is korlátlanul folytathatják a szén-dioxid-kibocsátást. Ezért minden szükséges intézkedést meg kell tennünk. A Bizottság javaslata erre és a három intézmény közötti megfelelő együttműködésre törekedett annak érdekében, hogy megfelelő megoldást lehessen találni. Biztos vagyok abban, hogy két héten belül, a parlamenti ülésen megszületik megállapodásunk.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - A vitát lezárom.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 142. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. (IT) A környezet védelme és az éghajlatváltozás elleni küzdelem alapvető prioritást jelent az egész nemzetközi közösség számára. Mint ahogy azt a korábbi években is képviseltem, a kutatás terén elért haladással lehetővé válik számunkra, hogy objektív érvrendszert alakítsunk ki többek között a túl sokszor rossz fényben feltüntetett energiaforrásokra vonatkozóan is. A jelenlegi technológiai haladás fényében és annak érdekében, hogy elősegítsük a geopolitikai stabilizációs folyamatot, és hogy nagyobb biztonságot tudjunk nemzetközi szinten garantálni, az energiaforrásokat meg kell különböztetni, csökkentve az ellátástól való függőséget. Ebből a szempontból üdvözlendő néhány, a fejlődésben lemaradt helyzet jobbítása, mint például Olaszország esetében, ahol komoly vita folyik az atomenergiáról, különös tekintettel a harmadik generációs erőművekre.

 
  
MPphoto
 
 

  Ivo Belet (PPE-DE), írásban. (NL) Mi itt Európában, a történelem keresztútjánál állunk. Elhatároztuk, hogy világszinten fogunk vezető szerepet játszani a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Eljött az idő, hogy beváltsuk ezt az ígéretet.

Megértjük, hogy többek között lengyelországi barátaink garanciát akarnak arra vonatkozóan, hogy egy klímamegállapodás legnagyobb anyagi terhei nem őket fogja sújtani. Ezért kell az EU-nak többet beruháznia a tisztább széntechnológiákba és a szén-dioxid elkülönítésébe és tárolásába (CET).

Az új gépjárművek CO2-kibocsátásnak csökkentésével kapcsolatban ezen a héten megszületett megállapodást sok bírálat érte, mivel nem elég mélyreható. Miközben ez a kritika részben jogos, a pozitív szempontokat is el kellene ismernünk. Biztos, hogy 2012-től fog beindulni, habár fokozatosan, és kitartottunk amellett a célkitűzés mellett is, hogy 2020-ra a kibocsátás maximuma 95 gramm CO2/km legyen.

Szerencsére a megállapodás az elektromos vagy hibrid gépjárművek számára is erőteljes ösztönzőket tartalmaz. A gyártóknak fel kell ismerniük, hogy semmit sem veszíthetnek azzal, ha nyíltan kiállnak e környezetbarát gépjárművek mellett. A kormányoknak a különböző adókedvezmények révén erőteljesebben kellene ösztönöznie ezt a teljes fordulatot. Ami a fogyasztókat illeti, magunkat is beleértve, mi akadályoz bennünket abban, hogy most ezeket a környezetbarát gépjárműveket vásároljuk? Ma már vannak olyan középkategóriájú gépjárművek, amelyek a 2012-es európai szabványokon belül vannak. Tehát…

 
  
MPphoto
 
 

  Richard Corbett (PSE), írásban. – Üdvözlöm a Parlament és a Tanács között az elmúlt néhány napban és tegnap éjjel folytatott megbeszéléseken elért haladást. Még mindig van mit tenni, és mindkét oldalt arra szólítom fel, hogy tegyenek egy utolsó erőfeszítést annak érdekében, hogy sikerüljön olyan megállapodásra jutni, amelyet a Parlament még karácsony előtt képes elfogadni. Ahhoz, hogy a Parlament számára elfogadható legyen, az intézkedéscsomagnak kellőképpen erőteljesnek kell lennie ahhoz, hogy megvalósíthassuk az uniós célkitűzéseket, azaz 2020-ig a CO2-kibocsátás 20%-os csökkentését és a megújuló energiaforrások részarányának 20%-os növelését, és hogy lehetséges legyen számunkra, hogy tovább menjünk, és ezt az arányt 30%-ra emeljük egy nemzetközi megállapodás esetén. Örülök annak is, hogy úgy tűnik, egyetértés van azzal kapcsolatban is, hogy bioüzemanyagokra vonatkozó célkitűzéseknek szigorú fenntarthatósági követelményeknek kell megfelelniük.

Egyesek szélsőségesnek minősítették az intézkedéscsomagot. Amennyiben ez így van, akkor én szélsőséges vagyok – de szeretnék rámutatni arra, hogy ebben a bolygónk jövőjét fenyegető helyzetben, a mérséklet nem jelentene erényt, a határozott fellépés pedig nem lenne bűn.

 
  
MPphoto
 
 

  András Gyürk (PPE-DE) , írásban.(HU) Amikor az uniós klímacsomaggal kapcsolatos fejleményekről beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül a pénzügyi válság lehetséges következményei mellett sem. Ugyanis ha a kormányok felhalmozott pénzügyi tartalékaikat elsősorban bankmentő csomagokra fordítják, úgy a létfontosságú energetikai beruházások késedelmet szenvedhetnek.

Európában a válság ellenére is mielőbbi befektetésekre van szükség a megújuló energiaforrások elterjesztése és az energiahatékonyság érdemi javítása érdekében. Ma kell befektetnünk ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások már a közeljövőben versenyképessé váljanak.

A fentiek miatt sürgető feladat egy uniós energetikai alap felállítása. A szóban forgó pénzügyi eszköz elsősorban az energiahatékonyság javítását és a megújuló energiaforrások elterjedését segítené elő. Emellett, ha valóban szeretnénk megerősíteni a közös uniós energia- és klímapolitikát, úgy ennek a szándéknak a következő hétéves költségvetésben is tükröződnie kell. A közösségi támogatások megerősítése mellett a tagállamoknak kellő szabadságot kell biztosítani ahhoz, hogy az eltérő regionális sajátosságok figyelembevétele mellett határozzák meg saját klímapolitikai eszköztárukat.

A hagyományos energiahordozók árának átmeneti mérséklődése nem altathatja el a döntéshozókat; nem teheti zárójelbe a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos vállalásokat. Amennyiben az Európai Unió a válság árnyékában szem elől téveszti a saját maga által lefektetett célokat, az kártékony hatást gyakorolhat saját hitelességére és a klímaváltozás terén játszott vezető szerepére.

 
  
MPphoto
 
 

  Marusya Ivanova Lyubcheva (PSE), írásban. (BG) Már túlságosan régóta vitatkozunk egyetlen egy problémáról, ugyanakkor szinte alig marad idő a megoldására. Az éghajlatváltozással kapcsolatos globális folyamatokat egy hosszú távú terv keretei között, valamint a világgazdaság összes szereplője által megtett konkrét intézkedésekkel kell megoldani.

Van néhány kulcsfontosságú intézkedés, amelyekről vitákat kell szervezni:

· az új technológiákba történő beruházások – az ipar nehézségeket okoz, de az új technológiák segítségével ezeket meg lehet oldani. Ezért fontos, hogy esélyt adjunk az iparnak az ésszerű fejlődésre, amely megfelel célkitűzéseinknek;

· kötelező megvalósítása egy alternatívának úgy, hogy ne gyakoroljon káros hatást a környezetre; biztosítékok az atomenergia felhasználásánál, amelynek szintén esélyt kell adni; ezt mint Bulgária képviselője is állítom, mely ország maga is hozzájárul ehhez a folyamathoz;

· a fenntartható fejlődést szolgáló oktatásba és kutatásba történő beruházások – ezek nélkül nem lehet beszélni az éghajlatváltozás elleni hatékony küzdelemről, mivel ezek megfelelő egyéni és szervezeti felkészülést biztosítanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (PSE), írásban.(RO) Az Európai Bizottság 2008. január 23-án elfogadta a „megújuló energiáról és éghajlatváltozásról” szóló csomagot.

Ez a csomag – kritériumok és célértékek alapján – megosztja a tagállamok között a 2007. tavaszi európai tanácsi ülésen elfogadott uniós célkitűzéseket. Ezek a következők: az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának (GHG) legalább 20%-os csökkentése uniós szinten 2020-ig, továbbá ugyanezen időszak alatt a megújuló energiaforrások részarányának 20%-os növelése a teljes energiafogyasztáson belül, valamint az energiahatékonyság 20%-os növelése.

Minden területről tudunk tárgyalni, de a természettel nem tudunk alkudozni. Ezért ahhoz, hogy teljesítsük kötelezettségvállalásainkat az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentését és a megújuló energiaforrások részarányának növelését illetően, jelentős szerkezeti reformokra van szükség a gazdaság minden egyes területén.

Románia el fogja fogadni az ebből a jogalkotási csomagból adódó nemzeti kötelezettségeket, amelyeknek gazdasági és társadalmi szinten is jelentős hatása lesz.

A „megújuló energiáról és éghajlatváltozásról” szóló csomagról folytatott tárgyalások lezárása lehetőséget biztosít arra, hogy egyensúly jöjjön létre az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a szolgáltatók biztonságának javítása, a versenyképesség és gazdasági növekedés előmozdítása, valamint a munkahelyteremtés között.

 
  
MPphoto
 
 

  Nicolae Vlad Popa (PPE-DE), írásban.(RO) Örülünk annak, hogy jelenleg az Európai Parlament és a Tanács között a „megújuló energiáról és éghajlatváltozásról” szóló csomagról folytatott tárgyalások a megállapodás irányába haladnak.

Az Európai Tanács 2008. december 11–12-én tartott ülése dönteni fog a csomaghoz kapcsolódó összes elemről.

A december 11–12-én tartandó megbeszélések előkészítéseként Románia Szlovákiával, Magyarországgal, Bulgáriával, Litvániával és Lettországgal közösen november 28-án javaslatot terjesztett elő, amelynek értelmében a szén-dioxid-kibocsátási egységek árveréséből származó bevételeket az alábbi képlet alapján kell újra elosztani: ( 90 – x)% + 10% + x%, ahol az x-et azoknak a tagállamoknak osztják ki, amelyek sikeresen megvalósították a 2005-ös kiotói kibocsátási felső határérték több mint 20%-os csökkentését.

Románia úgy véli, hogy 2014-ben feltétlenül szükség van egy felülvizsgálati záradékra is, természetesen nem megkérdőjelezve a 20%-os (vagy 10%-os) csökkentésre irányuló célkitűzéseket, egyszerűen csak annak érdekében, hogy könnyebben lehessen a mechanizmusra vonatkozó esetleges kiigazításokat megtenni a tárgyidőszak különleges feltételei alapján (amelyeket most még nem lehet meghatározni).

 
  
MPphoto
 
 

  Esko Seppänen (GUE/NGL), írásban. – (FI) A kibocsátáskereskedelmi rendszer két választási lehetőséget jelent. Az egyik a „bróker modell”, amely háromszori spekulációra ad lehetőséget azoknak, akiknek nincs a termeléshez kibocsátási jogokra szüksége, de akik azért veszik, hogy azokat majd magas áron eladják a gyártó vállalatoknak. A jogokat az árveréseken és a kibocsátási jogok tőzsdéjének másodlagos piacán vehetik meg, és még tovább spekulálhatnak velük az áramtőzsdéken. Amíg léteznek kibocsátási jogok, addig az emberek tőzsdén kívüli üzletekben is spekulálhatnak velük, teljesen kihagyva a tőzsdéket. Ezért kell létrehoznunk egy spekuláció-mentes modellt, amely a kibocsátáscsökkentés célkitűzéseit a referenciaértékeken keresztül valósítja meg, ahol a elérhető legjobb technológia (BAT) határozza meg a csökkentés normáit.

 
  
MPphoto
 
 

  Søren Bo Søndergaard (GUE/NGL), írásban. (DA) Hétfő este az Európai Parlament nagy politikai képviselőcsoportjai és a Miniszterek Tanácsa között kompromisszum született a személygépjárművek CO2-kibocsátási követelményeivel kapcsolatban, amelynek értelmében az autóipar változatlanul képes lesz folytatni a szennyező módszereit egészen 2019-ig.

Az EU csatlakozott az ENSZ éghajlat-változási célkitűzéseihez, amelynek értelmében az iparosodott országoknak 25 és 40% között kell CO2-kibocsátásukat 2020-ig csökkenteni. A gépjárművek CO2-kibocsátásáról szóló megállapodás meghajlást jelent a gépjárműipar előtt, és csak annak megerősítését szolgálja, hogy az EU éghajlatváltozással kapcsolatos ígéretei annyit sem érnek, mint az a papír, amelyen megírták őket.

Minden egyes alkalommal, amikor az EU-nak kézzelfogható lépést kellene tennie a saját ígéretei és céljai betartása érdekében, akkor előállnak a világon elképzelhető összes rossz kifogással arra vonatkozóan, hogy ez miért is nem történik meg.

Hihetetlen, hogy az Európai Parlament többsége hajlandó támogatni, hogy ez a gyalázat tovább folytatódjon.

 
  
MPphoto
 
 

  María Sornosa Martínez (PSE), írásban.(ES) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim! A klíma- és energiacsomag elfogadásának egy olyan szándéknyilatkozatként kell szolgálnia, amellyel kristálytiszta üzenetet küldhetünk az egész világnak arról, hogy jövőre Koppenhágában ambiciózus megállapodást kell elérnünk.

Teljes mértékben helyeslem Dimas biztos úr azon megállapítását, hogy a pénzügyi válság megmutatta, mennyire meggondolatlan dolog az, ha nem vesszük komolyan a nyilvánvaló figyelmeztető jeleket.

Az éghajlatváltozás esetében, nem engedhetjük meg magunknak, hogy újra elkövessük ezt a hibát, amennyiben az elkövetkező évtizedekben elejét akarjuk venni a veszélyes és feltehetőleg katasztrofális gazdasági és társadalmi következményeknek.

Felelősségérzetről kell tanúbizonyságot tennünk és bátor döntéseket kell hoznunk azért, hogy elfogadhassunk egy tiszta és energiahatékony modellt, és biztosítsuk polgáraink számára a szükséges eszközöket ahhoz, hogy tudjanak az éghajlatváltozásról és ennek megfelelően járhassanak el. Elérkezett az idő.

Ezért azzal a nyilvános felhívással fordulok a képviselőházhoz és a tagállamokhoz, hogy támogassák ezt a jogalkotási csomagot a soron következő plenáris ülésen, mivel ez minden bizonnyal lehetővé teszi majd számunkra, hogy kezelni tudjuk az előttünk álló sorsdöntő kihívásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban. – (PL) Az adócsalás ellentétes a tisztességes és átlátható adózás elvével és egyszerűen tönkreteszi a Közösség működési alapjait. Az alacsonyabb költségvetési bevételek megakadályoznak minket abban, hogy szakpolitikáinkat teljes egészében megvalósíthassuk.

Az adócsalás elleni küzdelem jelentős mértékben a tagállamok hatáskörébe tartozik, de nem járhatnak el egyénileg. Egyértelmű igény van arra, hogy közösségi szinten összehangolják az intézkedéseket, és megerősítsék a tagállamok kormányai és az Európai Bizottság közötti együttműködést.

Mivel egy radikális héa-reform egyszerre jelent hosszú távú és időigényes projektet is, a jelentés hagyományos eszközök használatát javasolja. Ezek közé tartoznak az adófizető kötelezettségére vonatkozó jogszabályi változtatások arra az esetre, ha nem nyújtaná be határidőre a szükséges dokumentációt, illetve ha pontatlan dokumentációt nyújtana be, az adatok begyűjtési idejének csökkentése és a pontatlan adatok gyors helyesbítése, valamint a Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatos információcsere felgyorsítása révén.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat