Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2008. december 4., Csütörtök - Brüsszel

8. A szavazáshoz fűzött indokolások

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

– Jelentés: Gay Mitchell (A6-0396/2008)

  David Sumberg (PPE-DE). - Elnök asszony! Nagyon örülök, hogy röviden hozzájárulhatok ehhez a vitához, mert nagyon fontos felismerni egy olyan időszakban, amiben most élünk, amikor a harmadik világ súlyosan szenved az élelmiszerhiánytól, hogy mi itt az Európai Unióban, a gazdasági válság ellenére, még így is rendkívül gazdagok vagyunk a harmadik világhoz képest. Ezért nagyon örülök annak, hogy mi itt a Parlamentben felismerjük, hogy erkölcsi és politikai kötelességünk is van azokkal szemben, akik nyomorúságban élnek. Elég ha megnézzük a képeket a televízióban ahhoz, hogy felismerjük, mennyire sürgető ez a probléma.

Ezért gratulálok Mitchell úrnak ehhez a jelentéshez. Ez örvendetes fejlemény, amely támogatásunkra érdemes, és nagyon örülök annak, hogy a magam részéről ezt megadhattam.

  Nirj Deva (PPE-DE). - Elnök asszony! Sumberg úrhoz hasonlóan, én is el szeretném mondani, hogy miért szavaztam meg ezt a jelentést. Ez meglehetősen nehéz döntés volt, mert itt az utalásért az adófizetők pénzével fizetünk.

De amit teszünk az nem más, mint hogy százmillió embert látunk el élelemmel, akik különben a jövő év végéig meghaltak volna. A Világélelmezési Program 20–25 millió embert lát el élelmiszerrel, akiket – amennyiben ezt nem tesszük meg – 2009 végéig az alultápláltság és a halál veszélye fenyeget. Egymilliárd ember él úgy, hogy csak minden második nap egyszer étkezik. Ha ezt a pénzt bölcsen költjük el, akkor napi egy étkezést fogunk nekik biztosítani.

Huszonöt millió ember, ami hazámnak, az Egyesült Királyságnak a fele. Nem óhajtok jövőre itt állni a Palamentben és azt mondani, hogy félreálltam és néztem, amint az országom fele éhen hal, amiért ezt nem tettük meg. Valóban nagyon elégedett vagyok azzal, hogy megszavaztuk a gyorsreagálási eszköz létrehozását.

– Jelentés: José Manuel García-Margallo y Marfil (A6-0448/2008)

  David Sumberg (PPE-DE). - Elnök asszony! García-Margallo úr jelentése olyan jelentés, amit el tudok fogadni, mert mindannyian azon vagyunk, hogy megpróbáljuk megakadályozni az adócsalást, ami fontos, és különösképpen a héa-val kapcsolatos adócsalást. A feketegazdaság, ami minden országunkban létezik, olyasmi, ami hátrányos az adófizetőnek és ami miatt mindannyiunknak aggódnia kellene, mert azt jelenti, hogy az adófizetőt veszteség éri.

De szeretném ezt még azzal kiegészíteni, hogy feltétlenül szükséges, hogy az egyes tagállamoknak joguk legyen meghatározni a saját héa-kulcsukat. Ez nem az Európai Unió hatáskörébe tartozik. Nagy Britanniában a pénzügyminiszter a közelmúltban csökkentette a héa-kulcsot a recesszió elleni küzdelem céljából. Nem gondolom, hogy ez egy nagyon hatékony intézkedés és szerintem semmin sem fog változtatni, de az a fontos, hogy joga van megtenni ezt egy adott ország esetében. Ezt a kiegészítést kívánom ezzel a jelentéssel kapcsolatban tenni.

– Közös állásfoglalásra irányuló indítvány: a fegyverexportra vonatkozó uniós magatartási kódex (RC B6-0619/2008)

  David Sumberg (PPE-DE). - Elnök asszony! Örülök hogy megjegyzést fűzhetek ehhez. Aggódom amiatt, hogy az Európai Unió részt vesz ebben az ügyben, egyszerűen azért, mert ezzel a kérdéssel nemzetközi megállapodásoknak kellene foglalkozniuk és az Európai Unió részéről tett egyoldalú lépés valójában semmit sem fog változtatni a helyzeten.

Ezen túlmenően úgy gondolom, hogy a jelentésben a biztonsági rendelkezésekre való hivatkozás nem igazán szerencsés. Az európai biztonság alapja a NATO. Mindig is az volt és mindig is az lesz, és ez ezért van így, mert a NATO-ban benne van barátunk és szövetségesünk, az Egyesült Amerikai Államok. Bizonyos része ennek a Parlamentnek nagyon Amerika-ellenes. Én nem vagyok az. Én nem felejtem el, hogy mivel tartozik ez a kontinens az Egyesült Államoknak a szabadságunkért és a NATO-tagságunkért. Az Egyesült Államokkal való szövetségünk a NATO-n keresztül védelmünk és biztonságunk alapját jelenti most is és az elkövetkező években.

– Jelentés: Zita Gurmai (A6-0435/2008)

  Marusya Ivanova Lyubcheva (PSE). – (BG) Szeretném elmondani, hogy én milyen okok miatt támogattam a „Nők helyzetéről a Balkánon” szóló jelentést, amelyet képviselőtársam, Gurmai asszony készített, és amihez gratulálok neki. Ez a jelentés tükrözi a nők valódi helyzetét a balkáni térségben a különböző helyzetüktől függően, anélkül hogy az országok között különbséget tenne. Következetesen érvényesíti a nemek közötti egyenlőség politikáját, és ezáltal fokozatosan felülkerekedik a sztereotípiákon. A jelentés bemutatja a helyzetben bekövetkezett változást, amit a jogszabály megváltoztatása, a nőknek biztosított több jog, a kormányzásban való fokozottabb szerepvállalás és a politikában és vezetésben való részvétel eredményezett. A jelentés egyik fontos aspektusa, amikor értékeli a régió fenntartható stabilitását és a katonai konfliktusok megoldását célzó demokratikus folyamatok kialakításában a Balkánon élő nők által betöltött szerepet.

– Jelentés: Heinz Kindermann (A6-0434/2008)

  Albert Deß (PPE-DE). - (DE) Elnök asszony! Kindermann úr egy konstruktív állásfoglalást terjesztett elő a kárókatona problémára, amit örömmel megszavaztam. Örülök annak, hogy ez az állásfoglalás 558 szavazatot kapott. A kárókatonák sok évvel ezelőtt kerültek védelem alá, amikor Európában a kárókatonáknak már csak kis számú költőhelye volt. Időközben oly mértékben elszaporodtak, hogy egész tavaknak és folyóknak pusztult el az élővilága. Ezért ezt be kell venni a madárvédelmi irányelv II. mellékletébe Az általuk okozott kár veszélyezteti a halászok és a halgazdálkodók létét. Meg kell vizsgálni, hogy a tagállamokban mi a faj fennmaradásához szükséges minimális szint. Minden ennél magasabb szintet szabályozni kell. Amennyiben a Bizottság nem lép, halfajok állományai válnak veszélyeztetetté.

Ezért kérem a Bizottságot, hogy vegye nagyon komolyan ezt az állásfoglalást és a lehető leggyorsabban cselekedjen.

⁂

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE). – (FR) Elnök asszony! Hivatkozva az eljárási szabályzatunk 202a. cikkére, a plenáris ülésen amellett szavaztunk, hogy az ünnepélyes üléseken eljátsszák az európai himnuszt. Szeretném megtudni elnök asszony, hogy miért nem játszották el a himnuszt, amikor Őszentségét a Dalai Lámát üdvözöltük.

  Elnök. - Meg fogom kérdezni és választ fog kapni, Audy úr.

⁂

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

– Jelentés: David Martin (A6-0452/2008)

  Glyn Ford (PSE), írásban. − Gratulálok képviselőtársamnak a Koreai Köztársasággal kötött versenyellenes tevékenységekkel kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodáshoz. Mint ahogy azt a képviselők is tudják, jelenleg egy szabadkereskedelmi megállapodásról folytatunk tárgyalásokat Koreával. Ezt mind a kormány, mind a szöuli ellenzék is támogatja, és ez a Parlament, Martin úr egy korábbi jelentésének jóváhagyásával, jelezte elvi egyetértését. Úgy tűnik, hogy mindkét oldal nagyon szeretné még a jövő júniusi európai választások előtt véglegesíteni a megállapodást. A mai megállapodás csak segítheti ezt a folyamatot, még annak elismerése mellett is, hogy továbbra is megmarad néhány bonyolult kérdés, mint amilyen a gépjárművek, vagy a keszongi ipari parkkal kapcsolatos származási szabályok kérdése.

  Genowefa Grabowska (PSE), írásban. – (PL) A világ gazdaságai egyre nagyobb mértékben kapcsolódnak egymáshoz, a nemzetközi kereskedelem nagyon gyorsan nő, és egyre gyakoribbak a közvetlen külföldi befektetések. Ezért teljes egészében támogatom David Martin úr jelentését, amely a Koreai Köztársaság és az EU között a versenyellenes tevékenységek elleni együttműködésről szóló megállapodás elfogadását javasolja. A megállapodás összhangban áll az EU ebben az ügyben tett korábbi lépéseivel, és kiegészíti a már egészen a kilencvenes évek elejétől kezdve, az Egyesült Államokkal (1991), Kanadával (1999) és Japánnal (2003) aláírt megállapodásokat. A Koreával megkötött megállapodás hozzájárul majd a versenyjogszabályok hatékony végrehajtásához a versenyvédelmi ügynökségek közötti együttműködés előmozdítása és a konfliktusok valószínűségének csökkentése révén.

Rendelkezései közé tartozik a tájékoztatási kötelezettség, ami a versenyjogi ügynökségek által megvalósított azon végrehajtási intézkedésekre vonatkozik, amelyek befolyásolhatják a másik fél anyagi érdekeit. Helyes, hogy a megállapodás rendelkezéseket vezet be a kölcsönös segítségnyújtásra, a végrehajtási intézkedések koordinálására, az információcserére és a bizalmasság garantálására vonatkozóan. Korea az EU negyedik legnagyobb nem európai kereskedelmi partnere, az EU pedig a legnagyobb külföldi befektető Koreában. Tekintettel e partnerség növekvő jelentőségére, helyénvalónak tűnik, hogy az EU a már meglévő három megállapodáson kívül Koreával is megállapodást kössön a versenyellenes tevékenységek területén való együttműködésről.

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) A Koreai Köztársaság az EU negyedik legnagyobb nem európai kereskedelmi partnere, az EU pedig a legnagyobb külföldi befektető Koreai Köztársaságban.

Ez a megállapodás biztosítani kívánja, „az Európai Közösség és Dél-Korea közötti kölcsönös elismerést”, mint „a versenyellenes magatartás leghatékonyabb kezelési módját”, minimálisra kívánja csökkenteni „a két fél közötti kereskedelemvédelmi eszközök alkalmazását” mint amelyeket már elfogadtak az Egyesült Államokkal (1991), Kanadával (1999) és Japánnal (2003).

Ugyanakkor az Európai Parlament arra a szempontra helyezi a hangsúlyt, hogy a jelen megállapodást „az Európai Közösség és a Koreai Köztársaság közötti hatályos és tárgyalás alatt álló – különösen a lehetséges szabadkereskedelmi megállapodásról szóló – megállapodások általános keretében” kell megfogalmazni, és mint ahogy azt az előadó is kiemeli, figyelembe véve „az egyéb kétoldalú és interregionális kereskedelmi tárgyalások során felmerült problémákat”.

Más szóval, az Európai Parlament a „piachoz való fokozottabb hozzáférési szintet” javasol, amelynek katasztrofális következményei vannak az iparra és a munkahelyekre nézve, mint például Portugáliában a hajógyártó- és javító iparág esetében, ami szinte teljesen tönkrement.

Ezért szavazunk ellene.

  David Martin (PSE), írásban. − Remélem, hogy a jelentésem és a Bizottság javaslata jelentős előnyöket fog jelenteni mind Korea, mind pedig az EU számára. Korea a negyedik legnagyobb nem európai kereskedelmi partner, tehát fontos, hogy legyenek versenyellenes biztosítékaink.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) Ázsia negyedik legnagyobb gazdaságát teszi tönkre a nemzetközi pénzügyi válság. Az 1997-es ázsiai valutaválság emlékei élednek újjá. Miközben egy részről, a dél-koreai kormány ma sokkal magabiztosabb, mert gyorsan lépett, most Európában és az USA-ban is válság van, amitől a helyzet még súlyosabb. Mindenek ellenére az OECD azon a véleményen van, hogy Korea a belátható jövőn belül talpra fog állni, a gyengülő von ösztönzőleg fog hatni az exportra és a reflációs intézkedések pedig ösztönzőleg hatnak majd a belföldi keresletre.

Ezért az EU és Korea közötti gazdasági kapcsolatokon nem szabad változtatni, aminek következtében teljesen ésszerű, hogy bizonyos alapszabályok kerüljenek megállapításra a jelenlegi helyzet bonyolult jellege ellenére. Túlságosan gyakori, hogy csak a beruházók érdekét védik a gazdasági megállapodásokban, ezért az EU-nak gondoskodnia kell arról, hogy a foglalkoztatási szabályokat, valamint a szociális és környezetvédelmi normákat is kellő mértékben figyelembe vegyék. Ez nem szerepel elég egyértelműen a szavazás alapját képező jelentésben, és ezért nem adtam rá a szavazatom.

  Rovana Plumb (PSE), írásban. – (RO) Azért szavaztam a jelentés mellett, mert a megállapodás hozzájárul majd a versenyjogszabályok hatékony végrehajtásához, a versenyhatóságok közötti együttműködés ösztönzése és a kialakuló konfliktusok valószínűségének csökkentése révén.

Korea az EU negyedik legnagyobb nem európai kereskedelmi partnere, az EU pedig a legnagyobb külföldi befektető Koreában.

Tekintettel e partnerség növekvő jelentőségére, helyénvalónak tűnik, hogy az EU a már meglévő három megállapodáson túl, Koreával is megállapodást kössön a versenyellenes tevékenységek területén való együttműködésről.

Mivel a megállapodás biztosítja az értesítést az egyes versenyhatóságok a másik fél fontos érdekeit esetleg befolyásoló végrehajtó tevékenységeiről, a kölcsönös segítségnyújtást, ideértve annak lehetőségét, hogy az egyik fél felkéri a másik felet bizonyos végrehajtási tevékenységekre, valamint a végrehajtó tevékenységek összehangolását és az információcserét. A titkosságra vonatkozóan is léteznek intézkedések.

Szélesebb összefüggésben a vélemény előadója hangsúlyozza a többoldalú kereskedelmi és versenyszabályok fontosságát a szabad és nyitott, határokon átnyúló piacok kialakítása szempontjából.

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Martin úrnak, a Korea és az Európai Közösség közötti, a versenyellenes tevékenységekkel kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás megkötéséről szóló jelentése mellett szavaztam. Támogatom a jelentést alátámasztó érvelést és hiszem, hogy ez a versenymegállapodás jelenti a legfontosabb eszközt ebben a mai légkörben, amikor a kereskedelem, elsősorban az ázsiai országokkal, mennyiségében és jelentőségében is növekszik. Tekintettel az európai gazdasági rendszer és Európa partnereinek – ideértve Koreát – gazdasági rendszerei között meglévő különbségekre, különösképpen ezen országok termelési költségei és a belföldi fogyasztóvédelem szabályozása között mutatkozó eltérésekre, a versenyhatóságok közötti megállapodás lépést jelent annak irányába, hogy megóvjuk vállalkozásainkat és termékeinket a globális környezetben napjainkban tapasztalható veszélyektől.

  Marian Zlotea (PPE-DE), írásban. – (RO) Azért szavaztam a jelentés mellett, mert létfontosságúnak tartom, hogy olyan kereskedelemi kapcsolatokat építsünk ki, amelyek nemcsak Korea, de az EU-n kívüli más országok vonatkozásában is megfelelnek a versenyelveknek. Ösztönöznünk kell az illetékes hatóságok közötti együttműködést, ez által elkerülhető válik a konfliktusok kialakulásának valószínűsége.

Mint ahogy eddig is azt vallottam, és amit a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságtól érkezett vélemény is megerősít, az európai polgároknak sokkal szélesebb körű üzleti lehetőségeket kell felkínálnunk és biztosítanunk kell, hogy a harmadik országokkal kötött minden kétoldalú megállapodás tiszteletben tartja a fogyasztóvédelmet és a versenyjog alapelveit.

– Jelentés: Struan Stevenson (A6-0433/2008)

  Šarūnas Birutis, írásban. – (LT) Üdvözlendő a Skóciától nyugatra fekvő területen élő heringállományra vonatkozó gazdálkodási terv.

Úgy gondolom, hogy a területen halászni jogosult, engedélyezett hajók nyomon követése az elektronikus hajónaplók, valamint a lobogó szerinti tagállam halászati felügyelő központjába naponta megküldött fogási jelentések segítségével történik majd. Egy adott területre vonatkozó halászati engedéllyel rendelkező hajók ugyanazon halászati út során kizárólag Skóciától nyugatra fekvő területen halászhatnak.

Fontos, hogy az adatok a Skóciától nyugatra fekvő területek heringállományaira vonatkozó tudományos értékelések alapjául szolgáljanak. A kifejlett heringre vonatkozó populációsűrűségi adatok megszerzését célzó jelenlegi akusztikus vizsgálatok mellett támogatom a 2008-ban és 2009-ben MIK-hálóval (Method Isaac Kidd) végzett felderítő felmérést, amely lehetővé teszi számunkra e módszer megvalósíthatóságának és hatékonyságának meghatározását, illetve a Skóciától nyugatra élő heringállományokra vonatkozó második és független állománymegújulási mutató kidolgozását. Egyetértek továbbá a Bizottsággal abban, hogy a gazdálkodási tervet négyévente, a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) javaslata alapján felül kell vizsgálni. Amennyiben azonban egy ilyen felülvizsgálatot követően módosítási javaslatok születnek, ezeket a nyílt tengeri halászattal foglalkozó regionális tanácsadó testülettel és az Európai Parlamenttel is meg kell vitatni.

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. − Stevenson képviselő úrnak a Skóciától nyugatra fekvő területen élő heringállományról szóló jelentése egy többéves tervet terjeszt elő. Ennek alapját azok a Norvégiával kötött északi-tengeri heringre vonatkozó, érvényben levő megállapodások jelentik, amelyek a teljes állomány értékének alsó és felső határainak rögzítése révén a fenntartható halászatot kívánják megőrizni.

A HTMGB és az ICES véleménye szerint a fenntartható halászat az állomány 75 000 tonna feletti mérete esetén az éves állománypusztulás (fogásmennyiség) 0,25-os értéken, de ha az állomány 75 000 tonna alá esik, de 50 000 tonna felett marad, akkor pedig 0,20-os értéken tartásával őrizhető meg. A Bizottság javaslata értelmében, amennyiben a szaporodóképes állomány mérete 50 000 tonna alá csökken, teljes heringhalászati tilalom lépne érvénybe, amely lehetővé teszi a halállomány visszatelepítését, regenerálódását és fenntarthatóságát, biztosítva ezáltal a halászati ágazat megélhetését és jövőjét, ami egy fenntartható halállománytól függ.

Írországot közvetlen érinti ez a javaslat, mivel a Donegal északnyugati térségében található, ír felségterület alá tartozó vizek a szóban forgó övezetbe esnek. A halászati ágazat megóvása érdekében feltétlenül fontos, hogy mielőbb megkezdődjön e jelentés végrehajtása a halászatot érő károk minimalizálása érdekében.

  Dumitru Oprea (PPE-DE), írásban. – (RO) Ez a jelentés különleges figyelmet kíván meg, tekintettel a globális válságra, ami felelős és mérsékelt fogyasztási szinteket tesz szükségessé.

A 2002-es közös halászati politika reformjának eredményeként többéves programok valósultak meg fokozatosan, a Közösség érdekeit szolgáló halászati erőforrásokra vonatkozó helyreállítási tervekkel egyetemben.

Valójában, ennek alapját az északi-tengeri heringállományra vonatkozó, 1997-ben Norvégiával kötött többéves megállapodás jelenti, amely kielégítő eredményeket hozott.

Amennyiben a javasolt intézkedések alkalmazásra kerülnének, az a halászat és a halászati tevékenység jobb tervezését eredményezné. Következésképpen számos tényező állna rendelkezésre a Halászati Alap, a teljes kifogható mennyiségek (TAC) és a külön halászati engedélyek biztosítására.

Az egyik fontos szempontot ennek a tevékenységnek az ökoszisztéma-alapú szemlélete jelenti, amely ily módon biztosítja, hogy a halászatra, minden faj esetében, amelyek közül sok a teljes kipusztulás szélén áll, felelősségteljes módon kerüljön sor. Ezen túlmenően, ezt egy olyan tevékenységgé kell alakítani, amelyet fenntartható környezeti, gazdasági és társadalmi feltételek mellett folytatnak.

– Jelentés: Genowefa Grabowska (A4-0456/2008)

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. – (FR) Grabowska asszony jelentése alapján megszavaztam a tartási kötelezettségek tárgyában az ismételt konzultációk keretei között, a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatot. Támogatom az előadót, aki hatásköre alapján minden tőle telhetőt megtett azért, hogy a végleges szöveg még az év vége előtt rendelkezésre álljon annak érdekében, hogy az európai polgárok a lehető leghamarabb részesüljenek az előnyeiből, és osztom azon nézetét, hogy a végrehajtási eljárások tekintetében szükség van a Bizottság munkájának folytatására.

  Adam Bielan (UEN), írásban. – (PL) Grabowska asszony jelentése a gyermektámogatási rendszer leegyszerűsítését javasolja az egész Európai Unió területén, és ezért támogatom. Lengyelországban sok nő egyedül neveli fel gyermekét, mialatt az apák gyakran más uniós országokban élnek és dolgoznak, és sok esetben nem fizetnek gyermektartási díjat. A fizetésre vonatkozó végrehajtási határozat érvényesítése ilyen esetekben gyakorlatilag lehetetlen.

Az EU tagállamai között ebben a kérdésben folytatott szorosabb együttműködés segíteni fogja a tartásra jogosultakat abban, hogy ténylegesen behajthassák a nekik jogosan járó pénzt.

  Šarūnas Birutis, írásban. – (LT) Amennyiben elfogadásra kerül ez a rendelet, egyszerűbb lesz a polgárok élete. Elsődlegesen az a célja, hogy egyszerűsítse a tartási igények megállapítására vonatkozó eljárást. Ezen túlmenően a rendelet kimondja, hogy valamennyi tagállamban kötelező érvényű lesz a tartási kötelezettség, amint a tagállamokban erről határozat születik. A rendelet értelmében egy, a tagállamok központi hatóságai közötti együttműködésről szóló operatív rendszert is kidolgoz annak érdekében, hogy segítse a jogosultakat tartozásaik behajtásában.

  Gérard Deprez (ALDE), írásban. – (FR) Szeretném elégedettségemet kifejezni azzal kapcsolatban, hogy Grabowska asszony jelentését még ma szavazásra bocsátják, mindenekelőtt azért, mert már régóta vártuk a szóban forgó rendelet átdolgozott változatát, és másodszor mivel ezzel a szavazással lehetőség nyílik a szöveg elfogadására még a francia elnökség hivatali ideje alatt, amely elnökség minden lehetséges erőfeszítést megtett a szöveg sikeres lezárása érdekében.

Mint ahogyan azt Önök is tudják, jelenleg amikor az Európai Unión belül válásra kerül sor és ebben gyermekek is érintettek, gyakran bonyolult és nehézkes annak biztosítása, hogy a tartásdíj ténylegesen kifizetésre kerüljön, ha az egyik házastárs egy másik országba távozott.

A javasolt szöveg, amelyet támogatok, egyszerűbbé teszi az európai polgárok életét a tartási kötelezettség esetében, és segíti a jogosultakat a nekik járó díjak behajtásában. A végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás eltörlésével, ha egy tagállam bírósága a távol lévő házastársat érintő tartási kötelezettségre vonatkozóan bármilyen határozatot hoz, az az összes többi tagállamban is azonnal alkalmazandó lesz. Lehetővé teszi az érintett polgárok számára, hogy szokásos tartózkodási helyükről teljesítsék a bérek vagy bankszámlák letiltásához szükséges alakiságokat, és aktiválják az együttműködési mechanizmust, valamint hozzáférhessenek azokhoz az információkhoz, amelyek alapján lehetővé válik a tartásra kötelezett tartózkodási helyének megállapítása és vagyonának felértékelése.

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. − Üdvözlöm képviselőtársam tartási kötelezettségről szóló javaslatát, amelynek célja, hogy elősegítse a tartásdíjfizetések behajtását az Európai Unión belül. Ez a rendelet egy tartásra jogosult számára egy fizetési meghagyást végrehajtható okiratot kíván biztosítani – amely akadálytalanul forgalmazható az Európai Unió igazságügyi térségében – egyszerűbben, gyorsabban és a legtöbb esetben ingyenesen. Következésképpen, ez lehetővé teszi az esedékes összegek rendszeres kifizetését valamint azt, hogy az egyik tagállamban jelentkező tartási kötelezettség alkalmazandó legyen egy másik tagállamban. Ezáltal egyszerűbbé válik az európai polgárok élete és a tagállamok közötti fokozottabb együttműködés révén további segítséget fog nyújtani.

  Dumitru Oprea (PPE-DE), írásban. – (RO) Úgy érzem, hogy ez a jelentés rendkívül fontos egy olyan időszakban, amikor az uniós tagállamok számos területén érezhetően szükség van a jogszabályok harmonizálására, beleértve a tartási kötelezettséget is.

A tartási kötelezettségek tárgyában a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló rendelet átdolgozott változata világosan meghatározza azokat a követelményeket és helyzeteket, ahol jogilag elismert ez a kötelesség.

A tartási kötelezettség személyes és folyamatos, nem beszélve arról, hogy egyoldalú.

Ezzel a rendelettel egyszerűbbé válik az Európai Unió tagállamaiban élő állampolgárok élete, a tartási kötelezettség megállapítására szükséges eljárások tekintetében. Konkrétabban, amint egy tagállamban határozat születik erről, az valamennyi tagállamban ugyanúgy jogilag kötelező érvényű lesz. Ez alapvető fontosságú szempont, ha arra gondolunk, hogy sok állampolgár tartózkodási helye nem ugyanabban a tagállamban van, mint ahol született, vagy ahol a tartási kötelezettségre vonatkozó határozatot meghozták.

  Daciana Octavia Sârbu (PSE), írásban. – (RO) Ez a rendelet egyszerűbbé teszi majd a polgárok életét. Az egyszerűsítés volt az egyik eredmény, amit el akartunk érni, különös tekintettel a tartási kötelezettségek megállapítására vonatkozó eljárásokra.

Következésképpen a rendelet megállapítja, hogy minden tagállamban egyformán kötelező érvényű lesz a tartási kötelezettség, amint a tagállamokban erről határozat születik.

Ezen túlmenően a rendelet kidolgoz egy, a tagállamok központi hatóságai közötti együttműködésről szóló operatív rendszert, amely segítséget jelent majd a jogosultaknak, a nekik járó pénzösszeg behajtásában.

A jelenleg napirenden lévő végeredmény, egy olyan kompromisszum, amelyet mindannyian boldogan támogatunk. Ez azt jelenti, hogy az uniós polgárok a lehető leghamarabb élvezhetik az általa biztosított előnyöket.

A végrehajtási eljárások tekintetében, az Európai Bizottságnak folytatnia kell a munkáját.

Csak örülni tudunk annak a hírnek, hogy ez szándékában áll és reméljük, hogy ezáltal a polgárok a lehető leghamarabb részesülhetnek előnyeiből.

Ugyanakkor a hatékony végrehajtás jelenti azt az alapvető tényezőt, amely biztosítaná, hogy egy közös, harmonizált rendszer alakuljon ki a tartási kötelezettségekre vonatkozó határozatok elismerése és végrehajtása területén az Európai Unióban.

  Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban. – (PL) A tartási kötelezettségek tárgyában a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló jelentés elemzi és értékeli a vonatkozó tanácsi rendelet átdolgozott változatát.

A rendelet legfőbb célja a tartási kötelezettségek megállapítására vonatkozó eljárások alapelveinek leegyszerűsítése (ami a tartozások hatékony behajtásának kulcsa) és az EU-tagállamok közötti együttműködésről szóló kötelezettséggel kapcsolatos ügyeket érintő operatív rendszer megszervezése.

Teljes mértékben támogatom a jelentést. Ez kompromisszumot jelent az Európai Bizottság javaslatai és Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság elvárásai között.

A rendelet azonnali elfogadása – még 2008 vége előtt – lehetővé teszi, hogy az emberek mielőbb élvezhessék az előnyeit, ami ebben a konkrét esetben elsődleges fontosságú.

– Jelentés: József Szájer (A6-0429/2008)

  Šarūnas Birutis, írásban. – (LT) A tagállamok metrológiai szabályait számos mérőműszer- és termékkategóriára alkalmazzák. Ez az irányelv egy sor általános rendelkezést tartalmaz az EK-modelljóváhagyási, az elsőhitelesítési eljárásra, és a metrológiai ellenőrzés módszereire vonatkozóan. Ezáltal a különféle műszer- és termékkategóriákra alkalmazandó végrehajtási irányelvek megállapítják a felépítésre, működésre és pontosságra vonatkozó műszaki követelményeket, az ellenőrzési eljárásokat. Az EK-mérési modell uniós szintű jóváhagyása azt jelenti, hogy a tagállamoknak lehetőségük van előzetes vizsgálatok elvégzésére, illetve ahol ez nem kötelező, ott lehetőség van a mérőműszerek forgalomba hozatalára és használatára. Az irányelv ezen új változata, szabályozási és jóváhagyási folyamatra vonatkozó módosításokat tartalmaz, ezért a 71/316/EGK irányelv kodifikált változatának helyébe az új változatnak kell lépnie.

– Jelentés: Gay Mitchell (A6-0396/2008)

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. – (FR) Mitchell úr jelentése alapján, a fejlődő országok gyorsan emelkedő élelmiszeráraihoz kapcsolódó gyorsreagálási eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló jelentés mellett szavaztam.

Támogatom ezt a kezdeményezést, amely az Európai Unió számára új fejlesztési eszközöket biztosít az élelmiszerár emelkedéssel összefüggő kulcsproblémák megoldásához, amelyek zavargásokat, feszültséget és bizonytalanságot okoztak számos országban, amelyek több év politikai, fejlesztési és békefenntartási erőfeszítésit sodorják veszélybe. Emberek további százmilliói kerültek súlyos szegénységbe, és veszélybe kerültek a millenniumi fejlesztési célok megvalósításával kapcsolatos, közelmúltban elért eredmények. A 18 milliárd euróra becsült finanszírozási szükséglet ismeretében az Unió 10%-os finanszírozást tervez, ami 1,8 milliárd eurónak felel meg, és mivel a pénzügyi források már rendelkezésre állnak, a kérdést egy további 1 milliárd eurós csomag jelenti. Nem értek egyet azzal a bizottsági tervvel, hogy a mezőgazdaságra elkülönített alapokból kívánja a pénzeszközöket elvonni.

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. – (IT) Természetesen a jelentés mellett szavaztam. Mint ahogy arra a jelentés is rámutat, a Bizottság bátor határozatot hozott azzal a javaslatával, hogy 1 milliárd eurót szán az élelmiszerválságra, és úgy gondolom, hogy mind a Bizottságot mind a Tanácsot teljes együttműködésünkről kell biztosítanunk annak érdekében, hogy elfogadásra kerüljön ez a fontos jogszabály. Az élelmiszerválság elleni küzdelemhez, kézzelfogható erőfeszítésekre van szükség különböző szinteken, és a közösségi intézményeknek együtt kell működniük ahhoz, hogy értékelhető eredményeket lehessen elérni.

  Nigel Farage, Trevor Colman és Jeffrey Titford (IND/DEM), írásban. − Természetesen együtt érzünk a szegény országok nehéz helyzetével. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy az uniós szakpolitikákra, mint a közös halászati politikára, a közös mezőgazdasági politikára és a kereskedelemben érvényesülő protekcionizmusra vezethető elsősorban vissza e problémák többségének a gyökere. Hisszük, hogy a nemzetállamok a legalkalmasabbak arra, hogy kormányközi alapon segítsék a fejlődő nemzeteket, nem pedig a felülről irányított nemzetek feletti ügynökségek, amelyek a leginkább felelősek ezért.

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. − Mitchell képviselő úr egy olyan tervet nyújtott be, amely világos, együttes közösségi választ ad a fejlődő országok ingadozó és emelkedő élelmiszerköltségeire azáltal, hogy gyorsreagálási eszközökre és biztonsági hálóval kapcsolatos eljárásokra vonatkozó útmutatásokat nyújt az elkövetkező betakarítások tekintetében. Az eszköz hosszú távú támogatást is nyújtani kíván, amelynek megállapítása és megkülönböztetése az egyes helyzetek szükségletei és követelményei alapján történik. 1 milliárd eurós keretet biztosít 2010-ig, szigorúan szabályozott kritériumok alapján. Az élelmiszerbiztonság alapul szolgál mindenféle fejlesztés számára. Az éhezés elleni világméretű küzdelem összetett, de alapvető kérdés, amelyre sürgősen megoldást kell találnunk. Örömmel támogatom Mitchell képviselő úr jelentését.

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) Indoklásában az előadó, érzelmektől fűtött szavakkal arra szólítja fel az Európai Uniót, hogy a költségvetéséből adja át a világ többi részének szabad forrásait! A közpénzek kezelésének ez egy sajátságos és veszélyes perspektívája, ami fenyegetésekkel és a vétkesség áthárításával jár együtt.

Nem volt szükség ilyen messzire elmenni ahhoz, hogy a meggyőzzön minket arról, hogy segítsünk a legrászorultabb országokon.

Én azonban a következő három észrevételt kívánom tenni:

- A globális élelmiszerárak robbanása egyértelműen elsősorban a fejlődő világ népességére van hatással, de több millió uniós polgárt is érint. Mit tesz a Bizottság értük?

- Valóban szükség van arra, hogy ennek a gyorssegélynek a kezelésével a Bizottság legyen megbízva, amikor ez utóbbi intézmény jelentős mértékben felelős a kialakult helyzetért? Az Európában meglévő mezőgazdasági malthusianizmus mögött áll, ami hozzájárul az áremelésekhez. A kereskedelempolitikái az exportkultúrákat mozdítják elő a legszegényebb országokban. Azonos körülmények között, és azzal a prioritással, amelyet a piac és szabad kereskedelem kap, a helyi mezőgazdaság támogatására javasolt intézkedések láthatóan kudarcra vannak ítélve.

- Végezetül, mit tesznek az élelmiszercikkek piacain uralkodó abszurd és erkölcstelen spekuláció elleni küzdelem érdekében?

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) A magas élelmiszerárak főleg azokat érintik, akiknek a világon a legrosszabb a helyzetük. A pénzügyi és energiaválsággal együtt most fennáll annak a kockázata, hogy a lakosság nagy csoportjainak körülményei lényegesen romlani fognak.

Tudjuk, hogy a kialakult helyzet cselekvést követel. Ugyanakkor nem osztjuk az előadó azon törekvését, hogy a pénzügyi támogatás szétosztására egy újabb uniós mechanizmust hozzunk létre. A fejlesztési segély, annak mértéke, orientációja és tartalma jó példa arra, amit a Júniusi Lista szerint elsődlegesen nemzeti szinten és másodlagosan az ENSZ testületekkel folytatott együttműködésen keresztül kell meghatározni. A Júniusi Lista megkérdőjelezi az EU szerepét, mivel lehetségesnek tartja, hogy helyette a nemzetközi fórumokon találjanak megoldást a jelenlegi élelmiszerhiányra. A fenti okok miatt úgy döntöttünk, hogy a jelentés teljes egésze ellen szavazunk.

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Úgy gondoljuk, hogy olyan módosítások történtek, amelyek javítanak az Európai Bizottság eredeti javaslatán, nevezetesen: annak szükségessége, hogy előnyben részesítsék a termelést, a helyi termékeket és különösen a kisgazdálkodókat az exportra történő termeléssel szemben; a termelői szervezetek feltétlen bevonása a programok kidolgozásába, amelyeknek prioritást kell adniuk a kisgazdálkodóknak; és az, hogy ne kapjon támogatást a luxuscikkek nyersanyagának és a bioüzemanyagoknak az előállítása (sajnáljuk, hogy ennél a pontnál nem hagyták ki a géntechnológiával módosított szervezeteket (GMO-k).

Ugyanakkor feltétlenül ki kell hangsúlyozni, hogy ezt a kezdeményezést az EU szakpolitikáinak keretei között kell nézni, mivel az EU egyszerű alkualapként, vagy feltételként használhatja fel ahhoz, hogy gazdasági érdekeit másokra erőltesse. Itt arra a nyomásra utalunk, amelyet az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Csoportjára (AKCS-államok) gyakoroltak annak érdekében, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében megállapodásra jussanak, vagy az Európai Unió gazdasági partnerségi megállapodásaira; az EU arra törekszik, hogy a gazdasági válság hatásait ezeknek a kikényszerítésére használja fel.

Érdemes azt is megemlíteni, hogy ez a kezdeményezés nem titkolja sem az EU részéről nyújtott úgynevezett fejlesztési támogatás csökkentését, sem a felduzzasztott összegeket, amelyeket az újraindított fegyverkezési versenyre és a nemzetközi kapcsolatok militarizálására fordít, amikben az EU központi szerepet játszik.

Világos, hogy az EU csak azért ad az egyik kezével, hogy aztán később, vagy rögtön mindkét kezével koldulni kezdjen …képmutatás.

  Gyula Hegyi (PSE), írásban. – (HU) Egyetértek a jelentéstevővel abban, hogy a pénzügyi válság miatt nem csökkenthetjük a harmadik világ éhezőinek nyújtott támogatást. Megjegyzem persze, hogy az Európai Unión belül is vannak, akik a növekvő élelmiszerárak miatt nehéz helyzetbe kerülnek. És nem csak az új, hanem a régi tagállamokban is.

Az élelmiszerárak emelkedésének egyik oka kétségtelenül a bioüzemanyagok termelésének felfutása. Ha az üzemanyag magasabb áron értékesíthető, akkor vagy kiszorítja a termelésből az olcsóbban eladható élelmiszereket, vagy azok árát is felveri. Ezért az EU-nak nem szabad bioüzemanyagot importálni olyan országból vagy nagyobb térségből, ahol az a helyi lakosság olcsó élelmiszerellátását veszélyezteti.

A bioüzemanyagnak fontos szerepe van a megújuló energiákon belül, de ha meggondolatlanul használjuk, akkor súlyos tragédiákat okozhat. Ezért az Európai Unió bioüzemanyag-felhasználását alapvetően az Unión belüli termelésre kell alapozni. A helyi élelmiszerárak felverése és az esőerdők veszélyeztetése miatt a harmadik világból egyáltalán nem ajánlott az ilyen import.

  Jeanine Hennis-Plasschaert, Jules Maaten, Toine Manders és Jan Mulder (ALDE), írásban. − (NL) A Holland Szabadság és Demokrácia Néppárt küldöttsége tartózkodott a fejlődő országok gyorsan emelkedő élelmiszeráraihoz kapcsolódó gyorsreagálási intézkedések létrehozásáról szóló Mitchell jelentés végső szavazásánál, mert komoly kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a javasolt intézkedések valóban meghozzák-e a kívánt eredményeket. A fejlődő világ mezőgazdasági termelésének javulásához strukturáltabb megközelítésre van szükség, mint egy 1 milliárdos összeg, amit három év alatt kell elkölteni. Ezen túlmenően, a Holland Szabadság és Demokrácia Néppárt küldöttsége azon a véleményen van, hogy még mindig túl nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy az alapokat az ENSZ szervezetek és a Világbank felé tereljék. A tagállamok is megtehetnék ezt közvetlenül. Ehelyett, az Európai Uniónak és a kapcsolódó szervezeteknek, beleértve az Európai Beruházási Bankot (EBB) is, kellene ebben élenjárnia.

  Filip Kaczmarek (PPE-DE), írásban. – (PL) Gay Mitchell jelentésének elfogadása mellett szavaztam. Az Európai Uniónak képesnek kell lennie gyorsan reagálni az élelmiszerválságokra. A világválság megmutatta, hogy milyen törékeny is lehet a gazdag országok gazdasági helyzete. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a szegény és fejlődő országok sokkal nagyobb problémákkal néznek szembe. Az egyik ilyen azon emberek számának gyors növekedése, akiket az éhezés fenyeget.

A drámai, katasztrofális éhínség helyzeteiben nem pazarolhatjuk az értékes időt a megfelelő pénzügyi eljárások végrehajtására. Biztos vagyok abban, hogy az új eszköz lehetővé teszi számunkra, hogy teljesítsük azt, ami az egyik alapvető kötelességünk – az emberi élet eredményes megmentését.

  Mikel Irujo Amezaga (Verts/ALE), írásban. – (ES) Amint arra a Világbank elnöke is rámutatott, az alultápláltság problémáit az elfelejtett millenniumi fejlesztési céloknak tekinthetjük. Számos területet nagyobb mértékben kell az EU-nak figyelembe vennie. Ezek közé tartozik a Világélelmezési Program igényeinek finanszírozása, az országok szükségleteinek felmérését célzó, különböző szervezetek bevonásával végzett munka, a kisgazdálkodónak nyújtott anyagi támogatás (rövid távon és az élelmiszerár-ingadozás elemzése hosszú távon); a termelés és a termelékenység területén jelentkező hosszú távú kihívások, az elhanyagolt kutatási tervek, valamint annak igénye, hogy sikerüljön kockázatkezelési megoldásokat találni (mint amilyenek a szárazsággal kapcsolatos pénzügyi derivatívák).

  David Martin (PSE), írásban. − Támogatom a jelentést, mert még sohasem volt annyira fontos, mint a jelenlegi globális pénzügyi válságban, hogy teljesítsük a fejlődő országokkal szembeni kötelezettségeinket. A pótlólagos 1 milliárd EUR biztosítani fogja, hogy a fejlődő országok ne maradjanak le.

  Luca Romagnoli (NI) , írásban. − (IT) Szándékomban áll megszavazni Mitchell úrnak, a fejlődő országok ijesztően gyorsan emelkedő élelmiszeráraihoz kapcsolódó gyorsreagálási eszköz létrehozásáról szóló jelentését. Különösen egyetértek az előadó véleményével, amikor azt mondja, hogy a gyorsan emelkedő élelmiszerárak nem lehetnek mindössze újsághírek. Az a tény, hogy a már oly sokszor említett piaci globalizáció miatt egyre több ember él világszerte a szegénységi küszöb alatt, aggodalomra ad okot. Ugyanakkor ennél is nagyobb aggodalomra ad okot az, hogy a sok szép elhangzott szó ellenére csak kevés kézzelfogható intézkedést hoztak nemzetközi szinten. Ezért örülök annak a ténynek, hogy az előadó kiemeli egy gyors reagálás szükségességét, és hogy utalás történik egy olyan rendszerre, amelyben egy sürgősségi szociális biztonsági háló kialakítására irányuló intézkedésekhez finanszírozási szándék is társul, ami nagyobb és könnyebb hozzáférést biztosít a mezőgazdasági inputanyagokhoz és szolgáltatásokhoz, figyelembe véve annak szükségességét, hogy helyi szinten differenciált módon kell eljárni.

  Glenis Willmott (PSE), írásban. − Ez egy mély pénzügyi- és élelmiszerválság időszaka. Az emelkedő élelmiszeráraknak rendkívül negatív hatásuk volt a fejlődő országokban. Nőtt a szegénység és néhány millenniumi fejlesztési cél megvalósítása veszélybe került. A magas árak zavargásokhoz és bizonytalansághoz vezettek. Ezért szavaztam emellett a javaslat mellett, hogy vegyünk el 1 milliárd eurót az uniós gazdálkodók által fel nem használt támogatásból és fordítsuk a fejlődő országokban nehézségekkel küszködő gazdák támogatására, hogy alapvető cikkeket, mint például műtrágyát és vetőmagot vásárolhassanak. Örülök annak, hogy mi itt az Európai Parlamentben képesek voltunk konszenzusra jutni a nemzeti kormányokkal e mechanizmus működésének részleteit illetően.

– Jelentés: José Manuel García-Margallo y Marfil (A6-0448/2008)

  Jan Andersson, Göran Färm, Anna Hedh, Inger Segelström és Åsa Westlund (PSE), írásban. − (SV) Mi, svéd szociáldemokraták, hisszük, hogy ezek a jelentések előrelépést jelentenek az adóelkerülés elleni hatékonyabb küzdelem terén. Ami a 2008. január 1-én hatályba lépett új svéd hozzáadottérték-adóra vonatkozó szabályokat illeti, ezek a jelentések sajnos további igazgatási terhet jelentenek majd bizonyos vállalkozások számára, de úgy gondoljuk, hogy a változtatások indokoltak és a célhoz képest arányosak, ezért döntöttünk úgy, hogy mellette szavazunk.

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. – (FR) A nagyra becsült spanyol képviselőtársam, García-Margallo y Marfil úr által, a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006-os tanácsi irányelvnek a Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatos adócsalás elleni küzdelem érdekében történő módosítását célzó tanácsi irányelvre irányuló javaslatról kidolgozott jelentése mellett szavaztam.

A Közösségen belüli áruellátással kapcsolatos adatcserét szolgáló jelenlegi rendszer, amelynek megvalósítására a belső piacra való átállás időpontjában elfogadott, átmeneti héa-intézkedések keretében került sor, többé már nem jelent megfelelő eszközt a Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatos adócsalás elleni hatékony küzdelemhez. Megjegyzendő, hogy az intézkedés része egy sor olyan intézkedésnek, amelyek közül néhány kifejezetten abból a célból került kidolgozásra, hogy növelje az üzleti tevékenységek jogbiztonságát és csökkentse az igazgatási terheket, valamint hogy jelentősen javítsa az információcserét és az adóhatóságok közötti együttműködést. Támogattam a módosításokat melyekben meghatározásra került, hogy két évvel ezen irányelv hatálybalépésének időpontját követően a Bizottságnak jelentést kell készítenie, melyben értékeli az irányelv hatásait, külön hangsúlyt helyezve az érintett személyekre vonatkozó új formai követelményekből eredő igazgatási költségekre, illetve arra, hogy ezen követelmények mennyire hatékonyak az adócsalás elleni küzdelemben.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) Általánosságban egyetértünk az előadó javaslataival, amelyek célja a Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatos adócsalás elleni küzdelemről szóló európai bizottsági dokumentum javítása.

Való igaz, hogy a héa-csalás nemcsak a tagállamok költségvetésének finanszírozását, hanem az Európai Unió saját forrásai rendszerének átfogó egyenlegét is érinti, amennyiben a héá-ból származó saját forrás csökkenését a bruttó nemzeti jövedelemből származó saját forrás növelésével kell kompenzálni.

Számomra az is hasznosnak tűnik, hogy készüljön értékelő jelentés a jelen irányelv hatásáról, különösen az adóalanyok adminisztratív költségeiről, valamint arról, hogy e formai követelmények hatékonyan hozzájárulnak-e az adócsalás elleni küzdelemhez.

Ugyanakkor komoly fenntartásaink vannak a jelenlegi rendszer szabályainak relatív igazságosságával és ezek alkalmazásával kapcsolatban. Ezért tartózkodtunk ennek a jelentés megszavazásától.

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) Nem szavaztuk meg García-Margallo y Marfil úr két jelentését a Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatos adócsalás elleni küzdelemről, vagy egyszerűen fogalmazva a héa-csalás a tagállamok egymás közötti kereskedelmében.

Természetesen elítéljük ezt a csalást és támogatjuk az illetékes nemzeti ügynökségek közötti kormányközi együttműködést. Az előadó azonban jóval túlmegy ezen azzal, hogy egy egységes „európai uniós adó-nyilvántartási igazolás” létrehozását javasolja, amelyhez minden nemzeti hatóság hozzáférhet abból a célból, hogy adatokat gyűjthessen olyan személyekről, akik állítólagosan valamilyen módon érintettek a csalásban, és megakadályozhatja őket abban, hogy bárhol Európában vállalatot alapíthassanak vagy irányíthassanak. Kinek a nevében? Bírósági, igazgatási vagy egyszerűen önkényes határozat alapján? Amit milyen szinten hoznak meg? A szerződésekben rögzített – illetve nem rögzített – mely hatáskörök alapján?

Az európai szintű határozatok elsőbbsége, a kvázi büntetőjog hatásköreinek kisajátítása, az Európai Bizottság túlméretezett végrehajtó szerepe és a vállalatokat sújtó még több bürokrácia egy olyan időszakban, amikor ujjongva hirdetjük az európai kisvállalkozási törvényt – mindezt elfogadhatatlannak tartjuk.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) Minden adórendszer velejárója az adócsalás. A kérdés csak az, hogyan lehet ezt a legjobban ellenőrizni. Az intézkedésekkel mindenképpen azt kell biztosítani, hogy a kis- és középvállalkozásokat ne tegyék tönkre a bürokráciával járó kiadások. Az adócsalással egyelőre nagy vonalakban kell foglalkozni.

Mindenféle hatékonyabb együttműködés kétségtelenül hasznos, egészen addig, amíg nem fajul odáig, hogy az EU magának bitorolja a tagállamok döntéshozatali hatáskörét. Az EU-tagállamok részéről jóváhagyott olyan eljárást kell előtérbe helyezni, amelyben a jelenlegi rendszerhez képest nincs alapvető változás. Ezért a jelentés ellen szavaztam.

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) García-Margallo y Marfil úrnak, a Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatos adócsalás elleni küzdelemről, különös tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló jelentése mellett szavaztam. Egyetértek azzal, hogy szükség van a Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatos adócsalás elleni küzdelemre, és úgy gondolom, hogy e tekintetben, szorosabbá kell tenni a tagállamok közigazgatási szervei közötti együttműködést az egységes európai piac keretei között. Azon ügyleteknél, amelyek a nemzeti határokon kívül köttetnek, szükség van arra, hogy az elsősorban nemzeti hatáskörbe tartozó intézkedéseket európai szintű közös elszámoltathatóságra vonatkozó intézkedéseknek, a legjobb gyakorlatok cseréjének és az adóra vonatkozó formai követelményeknek is kísérnie kell.

– Jelentés: José Manuel García-Margallo y Marfil (A6-0449/2008)

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. – (FR) Nagyra becsült spanyol képviselőtársam, García-Margallo y Marfil úr jelentése alapján, az 1798/2003/EK rendeletnek a Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatos adócsalás elleni küzdelem érdekében történő módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat mellett szavaztam.

A Bizottságnak összesítenie kell a tagállamok által a csalás elleni küzdelem során végrehajtott fellépésekkel kapcsolatos információkat, közzé kell azokat tennie, amelyek a legjobb eredményeket érték el, és javaslatot kell tennie azon intézkedésekre, amelyeket a legmegfelelőbbnek tart a csalások orvoslására. A Bizottság, mutatókat dolgoz ki, hogy el lehessen különíteni azon területeket, ahol az adózással kapcsolatos szabálytalanságok kockázata magasabb. A nemzeti adóhatóságok intézkedéseit a csalások orvoslása és a becsületes adóalanyok törvénytisztelő magatartásának megkönnyítése iránti igénynek kell motiválnia. A rendelet alkalmazásának értékelésekor összegyűjtött adatok alapján a Bizottság mutatókat dolgoz ki annak megállapítására, hogy az egyes tagállamok milyen mértékben működnek együtt a Bizottsággal és más tagállamokkal a rendelkezésre álló információk átadása és a csalások orvoslásához szükséges segítségnyújtás tekintetében. E jelentéseket a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni. A tagállamok és a Bizottság rendszeresen értékelik e rendelet alkalmazását.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) Ez esetben is, általánosságban mindannyian egyetértünk az előadó javaslataival, amelyek az Európai Bizottság dokumentumának jobbítását célozzák. Ez vonatkozik arra a javaslatra is, amely hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az Európai Bizottságnak teljes körűen tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet a tervezett intézkedésekről, az Európai Parlament és a Bizottság között létrejött, az 1999/468/EK tanácsi határozat végrehajtásának eljárásairól szóló megállapodás értelmében.

Én is egyetértek azzal, hogy a tagállamok és a Bizottság rendszeresen értékeljék ennek a rendeletnek az alkalmazását. Azonban az a javaslat, hogy a Bizottság mutatókat dolgozzon ki annak megállapítására, hogy az egyes tagállamok milyen mértékben működjenek együtt a Bizottsággal és más tagállamokkal, nem tűnik elég egyértelműnek számomra annak ellenére, hogy a Számvevőszék jogos bírálatokat fogalmazott meg a héa területén elkövetett adócsalások elleni küzdelem keretében folytatott hatékony igazgatási együttműködés hiányával kapcsolatban. A legjobb gyakorlatok lehetséges megosztása és az elemzések elkészítése nem indokolhat magasabb adót olyan területeken, amelyek megkérdőjelezik a szubszidiaritás elvét.

Ezért tartózkodtunk ennek megszavazásától.

– Állásfoglalásra irányuló indítvány: az európai kisvállalkozások környezetének fejlesztése érdekében tett lépések – Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (B6-0617/2008)

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. – (FR) Igennel szavaztam a négy képviselőcsoport, beleértve az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja által előterjesztett, „Az európai kisvállalkozások környezetének fejlesztése érdekében tett lépések – Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag” című, közös állásfoglalásra irányuló indítványt. Szeretném elismerésem kifejezni a francia képviselőtársamnak, Fontaine asszonynak és a francia elnökségnek, Lagarde miniszter úrral együtt végzett hatalmas munkáért. Mielőbb szükség van arra, hogy a tagállamok megerősítsék azon szándékukat, hogy hivatalosan is el kívánják fogadni az SBA-t a 2008. decemberi, Brüsszelben tartandó Európai Tanács ülésén. Ezáltal biztosítva lesz, hogy az SBA az őt megillető kiemelt szerephez jut, és ugyanakkor azzal, hogy jogilag kötelezővé válnak a benne foglalt intézkedések, jelentős pozitív hatást fog a kkv-k környezetére gyakorolni. Ezen utóbbi képezi a gazdasági élet egy nagyon jelentés részének az alapját és kétségtelen, hogy emberi méretű vállalkozásként társadalmi szerepük van. Ugyanakkor sérülékenyek és különleges figyelmet érdemelnek. Annak részeként, hogy érdekelt a jólétet teremtő rendszer kialakításában, létfontosságú, hogy az Európai Parlament támogatást nyújtson a kkv-knak.

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. − (IT) A jelentés mellett szavaztam. A kis- és középvállalkozások Európa gazdaságának motorját jelentik, mind a növekedés és innováció, mind pedig a foglalkoztatás vonatkozásában. Ezért egy olyan politika, amely ezeket támogatja, az egész rendszer stabilitásának garantálását jelenti, ami rendkívül fontos ennek a globális válságnak az időszakában, amelyet csak akkor lehet megoldani, ha nem feledkezünk meg a valódi gazdaságról. Ezért támogatnunk kell minden erőfeszítést, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy még hosszú utat kell megtennünk, és teljesítenünk kell kötelezettségvállalásunkat.

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) Az európai kisvállalkozások környezetének fejlesztése érdekében tett lépések - Európai kisvállalkozói intézkedéscsomagra vonatkozó állásfoglalás mellett szavaztunk, mert tudjuk, ahogy azt már évek óta mondjuk, hogy a kkv-k meghatározó gazdasági szerepet töltenek be, mint a legfontosabb jólét és munkahelyteremtők.

A problémát az jelenti, hogy ma ez mind még mindig csak elméleti síkon létezik. Ugyanaz a helyzet, a Bizottság, amely felszólítja a tagállamokat, hogy „gondolj előbb a kisvállalkozásokra”, ezt követően egy igen átláthatatlan, érthetetlen jogszabályt, valamint adminisztratív és szabályozási korlátozásokat vezet be. A Bizottság az, amely a kötelezettsége ellenére, elfuserálja a hatástanulmányokat, amelyeknek a jogalkotási javaslatait kell kísérnie. A Bizottság volt az, amely létrehozta a közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférésről szóló politikát, amelynek eredményeként a helyi kkv-kat rendszeresen kiszorítják a nagy, európai szintű vállalkozások javára, a szent és sérthetetlen verseny nevében. A Bizottság volt az, amely az adóharmonizáció megszállottjaként, a héa-kulcsokra előírta a jelenlegi szigorításokat.

Igen, itt az ideje, hogy végre prioritást adjunk ezeknek a kisvállalkozásoknak, az igazgatóiknak és alkalmazottaiknak ,és ezt mindenekelőtt európai rendeletekben kell megtennünk.

  Adam Bielan (UEN), írásban. − (PL) A kis- és középvállalkozások helyzetének javulása Európában, valamint a Kisvállalkozások Európai Chartájának támogatása óriási jelentőséggel bír az Európai Unió gazdaságának és vállalkozásának hatékony fejlesztése szempontjából, ezért az állásfoglalás támogatása mellett döntöttem.

Egy vállalkozás elindításával járó mindenféle igazgatási feladat leegyszerűsítése, a szabályozás egyszerűbbé tétele és a felesleges törvények megszüntetése bizonyosan felgyorsítják a kis- és középvállalkozások létrehozásának folyamatát, amelyek több millió ember számára kínálnak munkahelyet.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) Tudjuk, hogy a bankszektor és más pénzügyi cégek azzal az ürüggyel részesülnek támogatásban, hogy el kell kerülni a pénzügyi ágazat válságát és annak esetleges káros következményeit. A kapitalizmus válsága azonban már sokkal szélesebb körben elterjedt és már súlyos következményei is vannak, különösen a gazdasági szférában, ahol túlsúlyban vannak a mikro-, kis- és középvállalkozások.

Ezért van az, habár világos csak akkor lehet tartós alternatív megoldásokat találni, ha szakítunk a gazdasági liberalizmus jelenlegi politikájával, hogy támogatunk minden egyes olyan intézkedést, amely megkönnyítheti a több ezer mikro-, kis- és középvállalkozás aggasztó helyzetét.

Ugyanakkor kitartunk amellett, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások számára megfelelő környezet kialakításához mindenekelőtt arra van szükség, hogy a lakosság nagyobb vásárlóerővel rendelkezzen, a munkavállalók bére növekedjen és jobb nyugdíjak és nyugdíjpénztárak legyenek.

Ezért az állásfoglalásra adott szavazatunkkal, csak nyomatékosítani szeretnénk azt a kívánságunkat, hogy ez nem lehet egy újabb ködös megjelenítése annak a propagandának, amely napjainkra oly jellemző. Ennek a támogatásnak a mikrovállalkozásokat és a kkv-kat kell ténylegesen elérnie, és nem nyelheti el a bürokrácia.

  Mieczysław Edmund Janowski (UEN), írásban. − (PL) Szeretném támogatásomról biztosítani a Kisvállalkozások Chartájának elfogadását, amely az ilyen vállalkozások helyzetén szándékozik az EU-ban javítani. Köztudott, hogy a kkv-k fontos szerepet játszanak az európai gazdaságban, körülbelül 100 millió munkahelyet biztosítanak, a tagállamok és a régiók számára pedig az egyik legnagyobb jövedelemforrást jelentik. Sok ilyen vállalkozás aktív részt vállal az innovációban.

E tekintetben fontos elismerni, hogy semmi sem indokolja azt a sok akadályt, amelyekkel a kis- és középvállalkozásoknak még mindig szembe kell nézniük. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az ilyen vállalkozások nagyon érzékenyek a fokozott versenyre és mindenféle pénzügyi és igazgatási problémára. A megfelelő működésükhöz, nélkülözhetetlenek az egyszerű és világos jogi rendelkezések.

Ezért mindenféleképpen szükség van az Európai Parlament beavatkozására, amely rendelkezik a megfelelő jogalkotási eszközökkel, képes a felmerülő igényekre reagálni és közreműködni a még megmaradt akadályok elmozdításában. Rendkívül fontos, különösen egy folyamatos gazdasági összeomlás időszakában, a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés biztosítása.

Üdvözlöm az Európai Beruházási Bank új csomagra tett javaslatát, amely 30 milliárd EUR kölcsönt irányoz elő a kkv-k számára. Ennek ellenére meg kell gondolnunk ennek az összegnek a megemelését, mivel a kisvállalkozások nagy számának sikertelensége sok emberre nézve drámai következményekkel járna.

Biztos vagyok abban, hogy a jelen körülmények között a Tanács el fogja fogadni a Kisvállalkozások Chartáját, és elvárja majd a tagállamoktól a benne foglalt rendelkezések végrehajtását.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) Az EU már sok éve – legalább is papíron – a kis- és középvállalkozások előmozdítása mellett száll síkra. Ugyanakkor papíron azt mondhat az ember, amit csak akar – a tettek hangosabban beszélnek, mint a szavak. A kkv-knak továbbra is bürokratikus akadályokkal kell szembenézniük, a nagy vállalatok továbbra is könnyűszerrel férnek hozzá támogatásokhoz, miközben a középvállalkozások gyakorlatilag a kérvényezői státuszra szorulnak vissza. A szabályozási őrület sok esetben megfojtja a kisvállalkozásokat, miközben vállalkozáscsoportok olyan szakértőket engedhetnek meg maguknak, akik bármilyen joghézagból előnyt faragnak.

Ezért az USA példáját követve, az uniós jogszabályok esetén egy költség-haszon elemzést kell készíteni a kis- és középvállalkozások számára, és elő kell mozdítani a bürokrácia lebontását annak érdekében, hogy eltűnjenek a magas, többszörös díjak ott, ahol fennáll a tájékoztatási és értesítési kötelezettség. A vizsgált javaslat mindesetre úgy tűnik, hogy egy további lépést jelent a helyes irányba, és ezért szavaztam mellette.

  James Nicholson (PPE-DE), írásban. − Ha valamikor, akkor most van szükség a kisvállalkozások és a kkv-k támogatására. A jelenlegi gazdasági légkör fokozottan érinti őket, legyen szó a pénzfogalom fenntartásának nehézségeiről vagy a csökkenő fogyasztási kiadások hatásairól.

Biztosítanunk kell, tekintettel a jelenlegi gazdasági válságra, hogy a kkv-k képesek legyenek hozzáférni a megfelelő pénzügyi forrásokhoz, különösen most, amikor a bankok nem adnak kölcsönt a kisvállalkozásoknak. Általánosabban, a felesleges igazgatási és bürokratikus terheket meg kell szüntetni. A kkv-k jelentik Európában a kis gazdaságok, mint például Észak-Írország gerincét. Ösztönöznünk kell az innovatív vállalkozókat, nem pedig akadályokat állítanunk az útjukba, mint amilyenek a túlzott igazgatási terhek.

A Kisvállalkozói Intézkedéscsomag előrelépést jelent, ezt azonban a Tanácsnak sürgősen el kell fogadnia és a tagállamoknak teljes egészében végre kell hajtania ahhoz, hogy valóban pozitív hatása legyen.

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE-DE), írásban. – (RO) A jelenlegi nehéz gazdasági légkörben sok esetben a kis- és középvállalkozások lehetnek elsőként érintettek, a lehető legsúlyosabb következményekkel együtt.

Tekintettel arra, hogy néhány tagállamban, mint például Romániában, az kkv-k a GDP több mint 60%-át teszik ki, támogató intézkedéseket kell hozni, amelyek üdvözlendők, de mindenekelőtt sürgősek.

Egy másik üdvözlendő intézkedést az Európai Beruházási Bank 30 milliárd összegű új csomagja jelenti, amelyet a kkv-knak nyújtandó kölcsönökre különít el. Őszintén remélem, hogy az új tagállamok, mint Románia és Bulgária kisvállalkozásai számára is könnyen hozzáférhetőek lesznek ezek a kölcsönök.

  Seán Ó Neachtain (UEN), írásban. – (GA) Természetesen foglalkoznunk kell a pénzügyi rendszer stabilizálását érintő legfőbb kihívásokkal és figyelmet kell szentelnünk rájuk. Ugyanakkor, mint országaink polgárainak képviselői, halaszthatatlan kötelességünk, hogy az úgynevezett „reálgazdaságra” összpontosítsuk figyelmünket.

Az európaiak nehéz időket élnek most meg, mivel egy gazdasági válság közepén vagyunk. Egyszerű lenne, ha most teljes egészében a konzervatív politikákhoz ragaszkodnánk, olyan politikákhoz amelyek kizárólag a pénzügyi rendszer stabilizálását célozzák. Azonban ahelyett, hogy ezt tennénk, arra kell összpontosítanunk, hogy a gazdaságot alulról felfelé újjáépítsük.

Írország nyugati részében a munkaerő közel 70%-át kisvállalkozások foglalkoztatják. Ezen kisvállalkozások jelentik a gazdaság ütőerét Írország nyugati részén. Nemcsak hogy meg kell védenünk ezeket a kisvállalkozásokat, de ösztönöznünk kell a vállalkozási kedvet, a növekedést és a fejlődést is ebben az ágazatban. Ezért őszintén üdvözlöm az ír és az európai intézmények közelmúltban beindított, a kisvállalkozói ágazat támogatását célzó kezdeményezéseit. Arra kérem a magán és a pénzügyi szférát és a politikai döntéshozókat, hogy folytassák és egészítsék ki e kezdeményezéseket.

  Athanasios Pafilis (GUE/NGL), írásban. – (EL) Az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag része a felülről építkezésnek, a munkaerő-ellenes lisszaboni stratégiának és az EU azon erőfeszítéseinek, hogy a munkavállalók és jogaik kárára megteremtse az egységes belső piacot.

Azzal, hogy csaliként használja fel a nagy számú munkavállalót foglalkoztató és a helyben nyújtott szolgáltatásokra csökkentett héa-kulcsokat, az EU megpróbálja a kis- és középvállalkozások jóváhagyását kicsikarni a nagyvállalkozások számára kedvező megoldásokhoz, amelyek saját érdekükben és nem a kisvállalkozások vagy önfoglalkoztatók érdekében támogatják ezeket a terveket.

José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke meghatározta azon vállalkozások tényleges körét, amelyekre ez az intézkedéscsomag vonatkozik, amelyeket úgy határozott meg, mint azon vállalkozások, amelyek teljes mértékben élvezik az egységes piac előnyeit és a nemzetközi piacra terjeszkednek annak érdekében, hogy globális versenyképes vállalkozásokká váljanak; Günter Verheugen biztos úr kiemelte az intézkedéscsomag reakciós ideológiai törekvéseit, hangsúlyozva, hogy a csomag fontos eleme az üzletemberek társadalmi elismerése valamint, hogy egy üzleti karrier beindulása vonzó lehetőséget jelentsen és megváltozzon az üzletemberek szerepéről és a vállalkozási kockázatvállalásról alkotott felfogás.

A javaslat lényegét azonban az európai magáncégek új mentessége jelenti, amely lehetővé teszi az „európai magánvállalkozások” számára, hogy az összes uniós tagállamában kereskedelmi tevékenységet folytathassanak, és hogy kikerülhessék a társadalmi kontroll jelentette jelenlegi akadályokat.

  Nicolae Vlad Popa (PPE-DE), írásban. – (RO) „Az európai kisvállalkozások környezetének fejlesztése érdekében tett lépések – Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag” című állásfoglalás mellett szavaztam, mivel ezek alapvetően fontosak az Európai Unió gazdasága számára, beleértve Románia gazdaságát is.

A kis- és középvállalkozások több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak és a gazdasági növekedés meghatározó tényezői.

Különösen a jelenlegi gazdasági válság időszakában, minden lehetséges eszközt fel kell használnunk ennek az ágazatnak a támogatásra, amely a gazdasági fellendülés platformját jelentheti.

Támogatom az Európai Beruházási Bank új csomagjának végrehajtását, amely 30 milliárd eurót fog biztosítani, amit a kkv-knak nyújtandó kölcsönre különít el. Azt is kérem, hogy ezt az alapot fejlesszék tovább és emeljék meg a jövőben.

Úgy gondolom, hogy feltétlenül fontos, hogy a tagállamok is hozzanak létre és hajtsanak végre a kkv-k támogatását célzó nemzeti szintű intézkedéseket, hogy kiegészítsék az európai szinten hozott intézkedéseket.

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) „Az európai kisvállalkozások környezetének fejlesztése érdekében tett lépések – Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag” című állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam. Szilárd meggyőződésem, hogy a kkv-k, amelyek Európában a vállalkozások több mint 90%-át teszik ki, meghatározó módon járulnak hozzá az Európai Unió gazdasági növekedéséhez. Ezért van szükségünk a kisvállalkozásokra vonatkozó európai jogszabályra: a kisvállalkozói intézkedéscsomagra, amely csak abban az esetben lehet hatékony, ha végrehajtására nemzeti és európai szinten is megvan az elkötelezettség. Továbbá egyetértek azzal, hogy arra kell felkérnünk Tanácsot, hogy az elkövetkező európai tanácsi ülésén erősítse meg azt, hogy hivatalosan is el kívánja fogadni ezt az intézkedéscsomagot annak érdekében, hogy egy tisztességes, megfelelő szintű nagy nyilvánosságot biztosítson egy ilyen fontos kezdeményezésnek.

  Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban. − (PL) A mai szavazáson, egy olyan állásfoglalás elfogadását támogattam, amely Európa kis- és középvállalkozásainak helyzetén kíván javítani.

A Kisvállalkozások Chartája hozzájárul majd a lengyel gazdaság, valamint az európai gazdaság egészének fejlődéséhez.

Jelenleg a kis- és középvállalkozások több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak. A gazdaságuk hajtóerejét jelentik. Az a véleményem, hogy különösen ma, a gazdasági válság időszakában, az állásfoglalás kihangsúlyozza a Chartában bevezetett rendeletek támogatásának szükségességét.

Az EU pénzügyi helyzetének helyreállításához többre lesz szükség, mint pusztán a nagy pénzügyi intézményeknek nyújtott segítségre. Mindenekelőtt konkrét lépéseket kell tennünk a kis- és középvállalkozások támogatása érdekében; lépéseket, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy kezelni tudják a piacok hiányosságait, és amelyek révén könnyebben tudnak üzleti tevékenységet folytatni.

Természetesen a Kisvállalkozások Chartája nem fogja megoldani a problémájukat. De megfogalmazza majd azokat az elveket, amelyek egyenlő elbánást biztosítanak a kkv-k számára, és bevezeti a vállalkozásokra vonatkozó elsődleges keretpolitikát.

– Közös állásfoglalásra irányuló indítvány: a fegyverexportra vonatkozó uniós magatartási kódexről (RC B6-0619/2008)

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. – (FR) A hat politikai képviselőcsoport által előterjesztett, a fegyverexportra vonatkozó uniós magatartási kódexről szóló közös állásfoglalás mellett szavaztam. Egyetértek az elvekkel, amelyek értelmében szükség van a felelőtlen fegyverátadások megelőzésére a kódex kritériumainak mind a vállalatokra, mind pedig a nemzeti fegyveres erőkre való szigorú alkalmazása révén, az illegális fegyvercsempészet megakadályozására azáltal, hogy felszólítják mindazon tagállamokat, amelyek még nem tették meg, hogy ültessék át nemzeti jogukba az EU fegyverkereskedelem ellenőrzéséről szóló 2003. évi közös álláspontját. Ösztönöznünk kell a fegyverembargó megsértésére vonatkozó közelmúltbéli állítások azonnali kivizsgálását, és javítanunk kell az EU tagállamai által benyújtott adatok minőségét a magatartási kódexről szóló éves jelentéssel összefüggésben. Ezzel összefüggésben ne legyünk naivak – ebben az összetett és veszélyes világban, amelyben élünk, ezek érzékeny kérdések, és ezért adtam hangot a Pflüger úr által előterjesztett szóbeli módosításra vonatkozó ellenkezésemnek. Meglátásom szerint túlságosan korai összekapcsolni a magatartási kódexet, a védelmi jellegű áruk közösségen belüli szállításáról szóló jövőbeli irányelv végrehajtását és a fegyverexport ellenőrzését.

  Glyn Ford (PSE), írásban. − Határozottan támogatom ezt az állásfoglalást. A harmadik országokba történő fegyverexportra vonatkozó magatartási kódexről szóló közös álláspont elfogadása létfontosságú a védelmi jellegű áruk közösségen belüli szállításáról szóló jövőbeli irányelv szabályos végrehajtása és a fegyverexport ellenőrzése tekintetében.

Igaz, hogy szilárd jogi alapra van ennél a magatartási kódexnél szükségünk ahhoz, hogy újra megvizsgálhassuk a Kínával szembeni jelenlegi fegyverembargót. Még mindig vannak nehézségek Pekinggel, de ezeket, ebben a kérdésben nem kell Burma és Zimbabwe közé beszorítani.

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) A jelenlegi fegyverkezési verseny és a nemzetközi kapcsolatok militarizálódásának keretei között, amelyben az Egyesült Államok, a NATO és az EU központi szerepet játszik, bármilyen kezdeményes, amely – még ha korlátozott és nem kielégítő módon, de – hozzájárul a fegyverexport korlátozásához, egy újabb lépést jelent a helyes irányba.

Az EU-t azonban annak választása jellemzi, hogy új lendületet ad az „európai védelemnek” (ami a beavatkozás és agresszió eufemizmusa), újra megerősíti, hogy célját az EU és NATO közötti stratégiai partnerség megerősítése és jelenlegi igényekhez való igazítása jelenti, egymás kiegészítésének és erősítésének a szellemében.

Elég ha megnézzük az Európai Tanács december 11–12-i ülésének az európai biztonság- és védelempolitika (EBVP) megerősítésére vonatkozó következtetéseit, amely előkészíti az EU nagyhatalmainak pozícióját a jövő év áprilisában tartott NATO csúcsra – és amely annak perspektíváját kínálja, hogy egy minőségi ugrást tegyenek az úgynevezett (2003. évi) „európai biztonsági stratégiájába” és új célkitűzéseket határozzanak meg a következő 10 évre „az európai képességek megerősítése és optimalizálása érdekében”, „hogy az elkövetkező években az EU saját területén kívül különböző méretű polgári missziókat és katonai műveletek sorát tudja egyidejűleg végrehajtani a legvalószínűbb forgatókönyveknek megfelelően”.

  Athanasios Pafilis (GUE/NGL), írásban. – (EL) Akkor, amikor a munkavállalók óriási összegeket fizetnek a védelmi programok finanszírozására és katonai kutatások fejlesztésére, amikor az EU fegyveripara növekszik, és a különféle gyártott fegyverek „legális” értékesítése óriási nyereséget hoz a vállalatoknak, amikor az EU egészét folyamatosan militarizálják, amikor az emberek az új rend alatt szenvednek, amiben az EU aktív részt vállal az USA-val és a NATO-val együtt, ironikusnak tartjuk a vitát és a jóváhagyásra előterjesztett közös uniós álláspontot, valamint a fegyverexportra vonatkozó, úgynevezett magatartási kódex végrehatásához szükséges intézkedések elfogadását.

Az imperialista agresszió és a verseny növekedése, amit a kapitalista pénzügyi válság még tovább fog táplálni, a katonai kiadások olyan növekedéséhez vezetett, amely még a hidegháborús korszak kiadásait is meghaladja. Ebből a szempontból a fegyverexportra vonatkozó rendelet érvényesítésére tett erőfeszítés, az emberek becsapására és megtévesztésére tett kísérlet.

Az EU munkavállalóinak reagálásképpen harcolnia kellene az EU militarizálása, az EU hadserege és védelmi politikái ellen, és egységbe fogni és harcolni egy háborúra uszító EU ellen.

– Jelentés: Bart Staes (A6-0427/2008)

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. – (FR) Megszavaztam belga képviselőtársam, Staes úr saját kezdeményezésű jelentését az Európai Számvevőszék hozzáadottérték-adó terén folytatott közigazgatási együttműködésről szóló 8/2007. sz. különjelentéséről. Miközben üdvözöljük a Számvevőszék különjelentését, következtetései több szempontból is aggodalomra adnak okot, különös tekintettel azon észrevételekre, hogy a hozzáadottértékadó területén való közigazgatási együttműködésről szóló 1798/2003/EK rendelet nem hatékony eszköz a közigazgatási együttműködésre, mivel számos tagállam akadályozza annak végrehajtását, valamint korlátozott a Bizottság szerepe. Ugyanakkor létfontosságú, hogy a Bizottság jogsértési eljárást indítson azon tagállammal szemben, amelyik késik az adatszolgáltatásban. A Bizottságnak a héa-irányelv és a héa közigazgatási együttműködési rendelet módosítására irányuló javaslata jó dolog. Támogatom, hogy a Bizottság felelős szolgálatai, az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) munkacsoportot hozzanak létre.

  David Martin (PSE), írásban. − Üdvözlöm ezt a jelentést, amely kikövezi az utat az Európa részéről tett közös fellépés előtt annak érdekében, hogy pontos adatokhoz jusson a héa-csalással kapcsolatban, és arra vonatkozóan, hogy mennyibe kerül ez évente Nagy-Britanniának.

– Jelentés: Zita Gurmai (A6-0435/2008)

  Robert Atkins (PPE-DE), írásban. − Én és a brit konzervatív képviselőtársaim teljes mértékben támogatjuk a nők helyzetének javítását a társadalom minden területén. Hisszük, hogy a nőknek egyenlő eséllyel kell rendelkezniük a jelentésben meghatározott területek nagy részén. Hiszünk abban is, hogy a nőknek a lehető legnagyobb mértékben kell a politikában részt vállalniuk. Megértjük, hogy vannak a Balkánnal összefüggésben megoldandó egyedi kérdések, és felszólítjuk a nemzeti hatóságokat, hogy tegyenek lépéseket a nők esélyeink javítása érdekében.

Ugyanakkor aggódunk a kvótákra vonatkozó felhívás miatt, amely szerintünk nem a helyes előrevezető út a nők és férfiak számára. Szintén nem támogatjuk a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének létrehozását.

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. − (IT) A jelentés mellett szavaztam. A nemek közötti egyenlőség megvalósítása alapvető feltétel az Unióhoz való csatlakozásukat kérő államok számára. A Balkán zűrzavaros történelme még nehezebbé teszi a fellépést és a helyzet figyelemmel kísérését. Annak ellenére, hogy haladás tapasztalható a demokratizálódási folyamatban, sok még a tennivaló. A Kelet-Balkánon sok nő szenved még mindig a megkülönböztetés miatt, és fizikailag nem biztonságos, valamint gazdaságilag és társadalmilag bizonytalan körülmények között él. Ezért a szabályozási keretet még tovább kell javítani.

Ezzel összefüggésben, a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának megszüntetéséről szóló, 1979-es ENSZ-egyezmény (CEDAW) ratifikálása nem tűr további halasztást. Azzal hogy megszüntetjük az erőszak és egyenlőtlenség minden formáját, a célunknak a nők jogainak biztosítását kell tekintetünk: nemcsak azt, hogy a férfiakkal legyenek egyenlők, de hogy mindenféle korlátozás nélkül kifejezésre jusson a női nem minden összetettsége és gazdagsága is, életük minden területén.

  Adam Bielan (UEN), írásban. − (PL) Támogattam Gurmai asszony jelentését, amely ismertette a nők helyzetét a Balkánon, mert olyan alapvető fontosságú kérdéseket vet fel, amelyek sajnálatos módon nem csak a régiót érintik, és nem elszigetelt esetek.

A legsürgősebb feladatot a nők ellen elkövetett bűnözési hullám megállítása jelenti. A családon belüli erőszak, a szexuális kizsákmányolás és mindenekelőtt a gyermek- és nőkereskedelem gyakori esetek napjainkban.

  Charlotte Cederschiöld, Christofer Fjellner és Gunnar Hökmark (PPE-DE), írásban. − (SV) Úgy döntöttünk, hogy a jelentés mellett szavazunk, mivel a nők balkáni helyzetével összefüggő számos nagyon fontos kérdést érint. Ugyanakkor egyértelművé kívánjuk tenni, hogy ellenezzük a kvóták bevezetésére vonatkozó követeléseket. Azt, hogy a politikai pártok és a nemzeti parlamentek hogyan kívánják magukat megszervezni, azt nem az EU-nak, hanem maguknak a pártoknak és parlamenteknek kell meghatározniuk.

  Edite Estrela (PSE), írásban. − (PT) A nők helyzetéről a Balkánon c. Gurmai-jelentés mellett szavaztam, mert arra a tényre hívja fel a figyelmet, hogy a gazdasági növekedés ellenére Európának ezen a részén a nők továbbra is a megkülönböztetés számtalan formájával kerülnek szembe.

Úgy gondolom, hogy a jelentés különböző ajánlásai gyakorlatba való átültetésük esetén, modellt jelentenek a jelenlegi helyzet megváltoztatására ezekben az országokban azáltal, hogy nagyobb szociális védelmet mozdítanak elő, és ösztönzik a nők nagyobb részvételét. Ez a helyzet azoknál az intézkedéseknél, amelyek célja a családon belüli erőszak veszélye és az eltérő díjazás elleni küzdelem; valamint a pozitív diszkriminációs intézkedéseknél, mint amilyen a kvóta rendszer, a gyermek és idősek ellátását szolgáló infrastruktúra, annak érdekében, hogy a nők számára megszűnjenek a munkaerőpiachoz való hozzáférésénél jelentkező korlátozások, és így tovább.

Én is szeretném hangsúlyozni azt a jelentőséget, amit a jelentés az oktatásba történő beruházásnak tulajdonít, mint egy olyan eszköznek, amely drasztikusan csökkenti a sztereotípiákat és felkészíti a jövő nemzedéket egy tisztességesebb és igazságosabb társadalomra.

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. − Őszintén üdvözlöm a Gurmai-jelentést, amely sokat tesz azért, hogy dokumentálja a nők jogaival kapcsolatban a Nyugat-Balkánon elért haladást. A nemek közötti egyenlőség eszménye olyasvalami, ami mellett nekünk, parlamenti képviselőknek teljes mértékben ki kell állnunk és minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk támogatása érdekében. A nők és férfiak közötti egyenlőség megteremtése alapvetően szükséges az emberi jogok teljes mértékű biztosításához és bízom abban, hogy a közösségi vívmányok teljesítésével ez tovább fog javulni.

Aggodalommal veszem tudomásul, hogy milyen aránytalan veszélyeknek vannak a nők kitéve, tekintettel a családon belüli erőszakra, az emberkereskedelemre és a kényszerprostitúcióra. Teljes mértékben támogatom az emberkereskedelem elleni küzdelemmel és a roma nőkkel szembeni megkülönböztetéssel kapcsolatos kérdéseket, és legszívesebben azt látnám, ha minden egyes nyugat-balkáni ország rendkívül határozott módon foglalkozna ezekkel.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) Habár a régió általános politikai nézeteit illetően vannak szempontok, amelyeket nem osztok teljes mértékben, egyetértés van közöttünk a nők szerepének tulajdonított fontosságot és annak szükségességét illetően, hogy egyenlő jogokat és a munkaerőpiacon való egyenlő részvételt kell biztosítani. Ezek elengedhetetlenek a nők gazdasági függetlenségéhez, a nemzeti gazdasági növekedéshez, valamint a szegénység – amellyel szemben a nők kiszolgáltatottabbak mint a férfiak – elleni küzdelemhez.

Mint ahogy azt a jelentés megállapítja, a nőket aránytalanul érintette az olyan szociális szolgáltatások és közkiadások csökkentése, mint az egészségügy, családi és gyermekellátás; mivel, mint ahogy arra rámutat, ezek a korábban béren kívül nyújtott juttatások és szolgáltatások lehetővé tették a nők számára a fizetett foglalkoztatásban való részvételt, és ennek köszönhetően a munka és a családi élet összeegyeztetését.

Ugyanakkor olyan különleges intézkedésekre van most szükség, amelyek célja, hogy megakadályozzák az „alulfizetett” ágazatok elnőiesedését, beleértve a vidéki területeket, és a „nemek közötti díjazási különbség” létezését, és szükség van a jó minőségű, hozzáférhető és megfizethető gyermek- és idősgondozási infrastruktúrák létrehozására. Kiemelt fontosságú a háború áldozataivá vált nők fizikai és pszichológiai rehabilitációja.

  David Martin (PSE), írásban. − Üdvözlöm ezt a jelentést, amely feltárja a balkáni nők helyzetével összefüggő jelenlegi problémákat, mint amilyen például a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó naprakész statisztikák hiánya. A jelentés kiemeli azt a tényt, hogy ezen országok gyakran az emberkereskedelem, a szegénység és az országonkénti díjazási különbség forrásországai.

  Miroslav Mikolášik (PPE-DE), írásban. − A csatlakozási tárgyalások előrehaladásával foglalkozni kell a nők helyzetével a balkáni államokban. Mivel pártom, az EPP-ED, az ember törvény előtti egyenlőségének eszményére épült, úgy gondolom, hogy az Európai Parlament feladata, hogy az alapvető jogok védelmezőjeként lépjen fel, amelyeket szerintünk minden embernek biztosítani kell, különösképpen a különböző tagjelölt országokban. Természetesen igazi demokrácia csak akkor létezhet, ha egy nemzet minden polgára egyenlő jogokat és egyenlő lehetőségeket kap. A balkáni államokban a nők helyzetének politikai, gazdasági és társadalmi kontextusa még mindig elmaradott. Orvosként ezt különösen fontosnak tartom a nők egészsége esetében, mivel a nemi megkülönböztetés következtében egyáltalán nincs előrelépés olyan gyógyászati területeken mint amilyen a méhnyakrák, a mellrák és a szexuális erőszak áldozatainak pszichológiai rehabilitációja. Felszólítom a Parlamentet, hogy lépjen fel felelősségteljesen annak érdekében, hogy a balkáni nők biztosítva legyenek arról, hogy véleményük meghallgatásra talál.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) Osztjuk az előadónak, a balkáni nők kiszolgáltatottságával kapcsolatos aggodalmát. Egyértelműen nagy szükség van intézkedésekre ahhoz, hogy számos problémás területet kezelni tudjunk. A szöveg több részét is támogatjuk, amelyek a térségen belüli egyenlőség, a gyermek- és idősgondozás hozzáférhetőségének javítását, a sztereotípiák és megkülönböztetés elleni küzdelmet, valamint annak szükségességét célozzák, hogy azon országok, amelyek az uniós tagság irányába haladnak teljesítsék a koppenhágai kritériumokat.

Ugyanakkor kritikusok vagyunk azzal kapcsolatban, ahogy az Európai Parlament fáradhatatlanul megpróbál befolyásra és politikai hatalomra szert tenni a nemzeti parlamentek kárára. A jelen jelentés szövege egyértelműen ajánlja a balkáni államok belügyeibe való nagymértékű beavatkozást is, ez egy olyan fejlemény, amelyet a Júniusi Lista komolyan ellenez.

Mind a bizottsági jelentésben, mind a javasolt alternatív állásfoglalásban megfogalmazott szándékok közül többet is támogatunk. Alapos mérlegelés után, a Júniusi Lista ezért az alternatív javasolt állásfoglalás megszavazása mellett döntött.

  Zita Pleštinská (PPE-DE), írásban. − (SK) Az EU a balkáni helyzet javítására törekszik, mivel rendkívüli fontossággal bír számára, hogy Európának ezen a részén tartós békét teremtsen. Jugoszlávia felbomlása után a testvérgyilkos háborúk, az etnikai alapú konfliktusok, a politikai és gazdasági átalakulás és az új állam megteremtése következtében a balkáni országok sokféle traumától szenvedtek. Az elmúlt két évtized során, drasztikus változásokon mentek keresztül azzal az egyértelmű célkitűzéssel, hogy az EU tagjává váljanak. Horvátország és Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság tagjelölt országok lettek. Albánia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Koszovó az ENSZ BT 1244. számú határozata alapján potenciális tagjelöltek. Az uniós csatlakozás lehetősége óriási motivációt jelent a szakpolitikák létrehozására és fontos szerepet játszik a célkitűzések megvalósításában. Ezen okból kifolyólag a nők jogainak biztosítása egy olyan kulcsfontosságú feltétel, amit ezen országoknak szintén teljesíteniük kell.

A nők, akik a háború áldozataivá váltak, aktív részt vállalnak a stabilizációban és a konfliktuskezelésben. A nők számára a munkaerőpiachoz való egyenlő hozzáférést és minőségi munkahelyeket kell biztosítani. Fontos, hogy lehetőséget kapjanak a politikai folyamatban való részvételre. Ugyanezt a megközelítést kell alkalmazni a média és internet esetében is.

Megszavaztam Gurmai Zita jelentését, amely megvizsgálja a nemekkel kapcsolatos kérdéseket és a Balkánon élő nők helyzetét. Úgy gondolom, hogy a Bizottság egyebek mellett előcsatlakozási pénzügyi támogatásokat fog biztosítani, a jelentésben megfogalmazott ajánlások alapján, a nők jogainak megerősítése érdekében a Balkánon, különösképpen a nők helyzetével foglalkozó nem kormányzati szervezeteken és nőjogi szervezeteken keresztül.

  Anna Záborská (PPE-DE), írásban. – (SK) Megszavaztam ezt a jelentést, bár fenntartásaim vannak a kvóta létrehozását illetően. Annak ellenére, hogy egyes európai parlamenti képviselők úgy gondolja, hogy így lehet a legjobban biztosítani a nők politikai- és a közéletben való részvételét, véleményem szerint ez pozitív diszkriminációt és a nők egy bizonyos fokú alábecsülését jelenti. Feltétlenül szükség van arra, hogy a nők részt vegyenek a balkáni térség demokratizálásában. A balkáni helyzet megoldásához egy átfogó elképzelésre van szükség, amely magában foglalja mind a férfiak mind a nők hozzájárulását is. A nők számára biztosítani kell a munkaerőpiachoz való egyenlő hozzáférést, beleértve a magas beosztásokhoz való hozzáférést is és a munkájuknak megfelelő, a férfiakkal összehasonlítható szintű díjazásban kell részesülniük. Amennyiben jogi akadályai vannak annak, hogy a férfiak és nők azonos jogállást élvezzenek, akkor azokat meg kell szüntetni. Törekednünk kell a nőkről kialakult negatív kép megváltoztatására is, amely a kulturális különbségek, valamint a faji és etnikai megkülönböztetés révén alakult ki.

Tekintettel a térségben hosszú ideig tartó katonai konfliktusra, szükség van arra, hogy különleges figyelmet szenteljünk azon nők pszichológiai és fizikai rehabilitációjának, akik a szexuális kizsákmányolás és erőszak áldozataivá váltak. A férfiak és nők emberi jogainak tiszteletben tartása kell hogy a legfőbb kritériuma legyen annak, hogy a balkáni tagjelölt államok a jövőben bekerülhessenek az Európai Unió struktúrájába.

  Bernard Wojciechowski (IND/DEM), írásban. − (PL) A balkán nők sokat szenvedtek az elmúlt évek során. Átéltek háborút és elveszítették a hozzájuk legközelebb állókat és számukra legkedvesebbeket. Sok nő fizikailag és érzelmileg is sérült. Amikor a háború véget ért, új veszélyek jelentkeztek. Itt az emberkereskedelemre, a prostitúcióra és a pornográfiára utalok, amelyek ellen mind fel kell lépni.

A balkáni államokban uralkodó nehéz helyzet azt jelentette, hogy a nők annak ellenére, hogy a népesség valamivel több, mint a felét ők teszik ki, még mindig viselik a válság óriási terheit. Szlovénia kivételével ezen országokban a nők sokkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. A nők a költségvetési szigorításokat is megszenvedték, elsősorban az egészségügyi és családtámogatási szolgáltatásokra szánt finanszírozás csökkentésének következtében. Az Európai Közösségnek támogatnia kell ezeket az országokat. Biztosítania kell ezeknek a nőknek a lehetőséget ahhoz, hogy méltóságban éljenek, a helyi hagyományok, vallásuk és kultúrájuk szerint.

– Jelentés: Heinz Kindermann (A6-0434/2008)

  Šarūnas Birutis, írásban. − (LT) A vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. évi 79/409/EGK tanácsi irányelv az ahhoz kapcsolódó, a madarak költőhelyeinek védelmét szolgáló intézkedések, a kárókatona-állomány aránytalanul nagy bővüléséhez vezettek, és e madarak azóta a hagyományos költőhelyeiktől jóval távolabb már olyan térségekben is megtelepedtek, ahol korábban sosem fordultak elő.

Ez a felesleg, Európai Unió számos területén közvetlen hatással van a helyi halpopulációkra, illetve a halászatra, és ezáltal a kárókatonák jelenléte európai szintű problémává nőtte ki magát. A kárókatonák napi 400–600 gramm halat fogyasztanak és évente több mint 300 000 tonna halat fognak ki az európai vizekből. Számos tagállamban ez többszöröse annak, mint amit a hivatásos belvízi halászat és a haltenyésztés étkezési célra kitermel. Együttesen, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Németország, Magyarország és a Csehország akvakultúra-ágazaton belüli haltermelése nem fogja elérni a 300 000 tonnát.

Tekintettel a kárókatona – amely vándormadár – nagy mobilitására is, egy összehangolt, európai szintű cselekvési terv, illetve kezelési terv tűnik az egyetlen célravezető megközelítésnek, amely semmiképpen sem lehet ellentétes az 1979-es madárvédelmi irányelv célkitűzéseivel.

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. − A Kindermann képviselő úr által benyújtott jelentés fő témája egy európai szintű kárókatonaállomány-kezelési terv. A kárókatonák kizárólag hallal táplálkoznak és nagy populációjuk miatt (amelyet Európában 1,8 millióra becsülnek) jelentős hatásuk van a helyi halállományokra, mind a vadon élő állományok, mind pedig az akvakultúra fejlesztések tekintetében. A kárókatonákra kiterjed a madárvédelmi irányelv és az elmúlt évek során sok szó esett arról, hogy hogyan lehetne megoldani a halászatra gyakorolt jelentős hatásából adódó konfliktust. Egyes tagállamok egyedi terveket készítettek, de én, az előadóhoz hasonlóan azon a véleményen vagyok, hogy az egyetlen hatékony megoldást egy EU-szintű kárókatonaállomány-kezelési terv jelentené, például az immuno-fogamzásgátlás terén végzett kutatás?

  Duarte Freitas (PPE-DE), írásban. − (PT) Az európai kárókatonaállomány-kezelési terv elfogadása tűnik a legéletképesebb megoldásnak arra, hogy csökkentsük ezeknek az állatoknak az EU egyes térségeiben a halászati erőforrásokra gyakorolt káros hatását. A kárókatonák napi 400–600 g halat esznek meg és évente több mint 300 000 tonna halat fogyasztanak el az európai vizekből, ami meghaladja a Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Németország, Magyarország és Csehország akvakultúra-ágazaton belüli együttes haltermelését. Habár ezen a területen elsődlegesen a tagállamok és azok alárendelt szervei az illetékesek, a pusztán helyi és/vagy nemzeti szintű intézkedések bizonyítottan nem alkalmasak arra, hogy a kárókatonák európai halállományra és halászatra gyakorolt hatását tartósan csökkentsék. Ezért egy közösségi szintű, jogilag kötelező megközelítés, amelyet Európa-szerte elfogadnak és végrehajtanak, tűnik az ideális megoldásnak az irányelv központi céljainak biztosításához, különösképpen ami a szóban forgó madárfajok „kedvező védettségi állapotát” és halfajták különböző csoportjait illeti. A halászok és halgazdálkodók a halállományok gazdasági hasznosításához fűződő jogos érdekének védelme egy további nem kevésbé fontos tényező, amit egy ilyen típusú megközelítéssel biztosítani lehetne…

(Az indokolás az eljárási szabályzat 163. cikke értelmében rövidítésre kerül)

  Mikel Irujo Amezaga (Verts/ALE), írásban. – (ES) Van egy nagyon megbízható adat, amely azt mutatja, hogy 1970 és 1995 között a nagy kárókatona édesvizeken áttelelő európai populációja kevesebb mint 100 000 egyedről közel 400 000-re nőtt. Vannak, akik most azt mondják, hogy több mint egymillió európai édesvizeken áttelelő kárókatona van, habár más kutatók szerint ez meglehetősen eltúlzott szám. Egy írásbeli kérdésre adott válaszában Dimas biztos úr bejelentette az érintett földközi-tengeri bóbitás kárókatonákra vonatkozó cselekvési terv elkészítését, habár szerintem nincsenek kellően részletezve a madarak elűzését célzó módszerek, ideértve a karbidágyúkat. Ezek az e területen hozott különböző intézkedések között szerepelnek.

  David Martin (PSE), írásban. − Támogatom ezt a jelentést, amely egész Európára egy összehangolt cselekvési tervet ajánl, amely tartja magát a vadon élő madarakról szóló irányelvhez, miközben védi a halfajokat éppúgy, mint a halászok érdekeit.

  Zita Pleštinská (PPE-DE), írásban. − (SK) A kárókatonák populációja az elmúlt 25 évben hússzorosára nőtt Európában, és a becslések szerint mára legalább 1,8 millió egyedet számlál. A kárókatonáknak a halállományra gyakorolt hatását az ichthyológiai tanulmányok, valamint az EU-n belüli fogási statisztikák számos esetben megerősítették.

Igennel szavaztam Heinz Kindermann jelentésére. Döntésem alapját a Szlovák Horgász Szövetség tagjainak és támogatóinak az Európai Parlamenthez intézett petíciója jelentette. Tekintettel arra a bizonyítottan tartós kárra, amit a nagy kárókatona állományainak az Európai Unió területén való gyors bővülése okozott az akvakultúrákban, a petíció a 79/409/EGK tanácsi irányelv felülvizsgálatát kéri.

A karókatonák kilövésének kivételes esetekben való engedélyezése a jelenlegi jogszabály alapján nem biztosít megfelelő eszközt a kérdés hatékony kezelésére, mivel ezeket a gyakorlatban nagyon nehéz megszerezni. Hasonlóképpen a tapasztalat is azt mutatja, hogy a kárókatonák folyókon való megzavarását célzó nem halálos módszerek nem eredményesek.

Az Európai Parlament felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen európai szinten összehangolt, többfokozatú kárókatonaállomány-kezelési tervet azon célból, hogy csökkentse a kárókatona-állománynak a halállományra,a halászatra és az akvakultúrára gyakorolt egyre károsabb hatásait.

Hiszem, hogy az Európai Parlament segíteni fog abban, hogy sikerüljön egy olyan megoldást találni, amely a halállomány megőrzése érdekében, valamint tekintettel a halászat társadalmi-gazdasági jelentőségére Európa szerte megfelelő lesz a horgászok számára, beleértve Szlovákia 120 000 aktív horgászát is.

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) A kárókatonák által a halállományra, a halászatra és az akvakultúrára nézve okozott károk mérséklését célzó európai kárókatonaállomány-kezelési terv kidolgozásáról szóló javaslat mellett szavaztam. Valóban kiemelt fontosságú, hogy csökkentsük e madarak egyedszámát, amelyek évente több mint 300 000 tonna halat fogyasztanak el az európai vizekből (ami megfelel Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Németország, Magyarország és Csehország együttes fogyasztásának). A jelenlegi helyzet 79/409/EGK irányelvből következik, amely a kárókatona-populáció aránytalanul nagy növekedéséhez vezetett. Ezért ez a jogszabály közvetlen hatást gyakorolt a helyi halállományra és halászatra, aminek következtében a kárókatonák problémává váltak Európa számára. Ezért értek egyet az előadóval, amikor összehangolt, európai szintű cselekvési tervre, illetve kezelési tervre tesz javaslatot, tekintettel a kárókatona – amely vándormadár – nagy mobilitására, feltéve hogy az semmilyen körülmények között sem ellentétes az 1979-es madárvédelmi irányelv célkitűzéseivel.

  Catherine Stihler (PSE), írásban. − Van néhány elsődleges fenntartásom a Kindermann jelentéssel, és különösen azzal kapcsolatban, hogy vajon szükség van-e egy uniós szintű tervre, mivel a kárókatonák nem jelentenek problémát uniós szinten, és azzal kapcsolatban, hogy a kárókatonák szerepeljenek-e a madárvédelmi irányelv II. mellékletében felsorolt, vadászható madárfajok jegyzékében. A kárókatonáknak a vadászható madárfajok jegyzékében való szerepeltetésére történő utalást a bizottságban törölték, és a végső jelentés iránymutatások kidolgozását, hatékonyabb adatgyűjtést és nyomon követést, valamint több vitát szorgalmaz.

Ennek alapján támogatom Kindermann úr jelentését.