Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/0186(AVC)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0477/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0477/2008

Viták :

PV 15/12/2008 - 19
CRE 15/12/2008 - 19

Szavazatok :

PV 16/12/2008 - 3.22
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0605

Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
2008. december 15., Hétfő - Strasbourg HL kiadás

19. Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap és Kohéziós Alap (bevételt eredményező projektek) (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. A következő napirendi pont Arnaoutakis úr Regionális Fejlesztési Bizottság nevében készített jelentése (A6-0477/2008) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK rendeletet bizonyos jövedelemtermelő projektek tekintetében módosító tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (13874/2008 – C6-0387/2008 – 2008/0186(AVC)).

 
  
MPphoto
 

  Stavros Arnaoutakis, előadó. (EL) Elnök úr, Biztos úr, hölgyeim és uraim, az általános 1083/2006/EK rendelet új pénzgazdálkodási szabályai magukban foglalják az alapok pénzügyi hozzájárulásaira vonatkozó rendelkezéseket, különösen a jövedelemtermelő projektekre (55. cikk) vonatkozóan, amelyek, mivel esetükben egyértelmű veszély áll fenn a túlfinanszírozásra, különleges elbírálást igényelnek annak érdekében, hogy tekintetbe vegyék a jövedelmeket a közösségi finanszírozás maximális százalékának számításánál. Ezért módszert kell megállapítani az e projektekből származó bevételek kiszámítására. Az előző, 2000-től 2006-ig tartó időszakban ezt az alapelvet az átalány módszerével alkalmazták a gyakorlatban. Az új programozási időszakban a Tanács által elfogadott bizottsági javaslat szerint pontosabb és szigorúbb megközelítést kell alkalmazni a jövedelemtermelő projektek közösségi finanszírozásának kiszámításakor. Ez az új megközelítés a maximálisan támogatható kiadás számításán alapul, a társfinanszírozás százalékának átalány alapon számított csökkentése helyett. Az 55. cikk szerint a 2007-2013-as időszakra a jövedelemtermelő projekt bármely, olyan infrastrukturális beruházást magában foglaló művelet, amelynek igénybevétele közvetlenül a felhasználókat terhelő díjakkal jár, vagy föld vagy épületek értékesítését vagy bérbeadását, vagy bármely más, ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtást magában foglaló művelet. Ezért lényeges különbség az új időszakban, hogy a [...] bekezdés meghatározása szerint az 55. cikk rendelkezései a projektek széles spektrumára vonatkoznak, amelyek jövedelemtermelő projekteknek tekinthetők, és nem csupán infrastrukturális beruházási projektekre, amelyek nagy összegű nettó bevételt eredményeznek, mint ahogyan a 2000-2006-os időszakban történt.

Az Európai Bizottság által a tagállamokkal folytatott informális egyeztetésének eredménye szerint az 55. cikk rendelkezései egyértelműen nem alkalmasak az Európai Szociális Alap által társfinanszírozott projektek esetében; amely elsősorban immateriális műveleteket, nem pedig infrastrukturális műveleteket finanszíroz. Ugyanez vonatkozik az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap társfinanszírozásával megvalósított kisebb projektekre is. E projektek esetében a betartandó ellenőrzési szabályok, mint például az, hogy a bevételt számba lehet venni az operatív program lezárását követően három évig, aránytalan adminisztrációs terhet jelentenek a várt összegekhez képest, és komoly kockázatot jelentenek a program megvalósítása során. Ezért történt, hogy miután a Bizottság egyeztetett a tagállamokkal, szükségesnek ítélte a 1083/2006/EK rendelet módosításának elfogadását, amely az 55. cikk (5) bekezdésére korlátozódik, és csupán a következő két kérdésre vonatkozik: az 55. cikk rendelkezései alól kivételt képeznek az Európai Szociális Alap által társfinanszírozott műveletek; illetve a küszöb meghatározása 1 millió EUR összegben, amely alatt az ERFA vagy a Kohéziós Alap által társfinanszírozott műveletekre nem alkalmazandók az 55. cikk rendelkezései a maximálisan támogatható kiadás számításai és az ellenőrzés tekintetében. Az 55. cikk többi rendelkezése nem módosult.

Ezen túlmenően, mivel a programozási időszak során fontos biztosítani a közös projekt-végrehajtási szabályok fenntartását, a rendeletbe egy visszamenőleges hatályú záradék került, amely szerint a módosított rendelkezés 2006. augusztus 1-jétől érvényes. Ez a technikai módosítás lehetőség szerint egyszerűsíteni fogja a jövedelemtermelő projektek vezetését azzal, hogy csökkentik az adminisztrációs terhet az arányosság elvével összhangban.

 
  
MPphoto
 

  Vladimír Špidla, a Bizottság tagja. – (CS) Elnök úr, hölgyeim és uraim, november 15-én a Bizottság elfogadta a strukturális alapokról szóló általános rendelet 55. cikkének felülvizsgálatára vonatkozó tervezetet, amely a jövedelemtermelő projektek számbavételének feltételeire vonatkozik a kohéziós politikai program keretein belül. E változás oka az adminisztratív folyamatok egyszerűsítése volt. Az első valós, az 55. cikk értelmében kivitelezett művelet megmutatta, hogy komoly nehézségek adódtak a tényleges megvalósításban. E nehézségek a tagállamok beszámolói szerint megmutatták, hogy hiányzott az arányosság az úgynevezett „finanszírozási szakadék” maximálisan támogatható összegének meghatározására vonatkozó eljárások alkalmazása és a projektek monitoringja között.

A szóban forgó rendelet módosításának célja, hogy valamennyi, az Európai Szociális Alapból társfinanszírozott, illetve 1 millió EUR összegnél kisebb összköltségű, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból társfinanszírozott művelet mentességet élvezzen az 55. cikk alkalmazása révén. Az 1 millió eurós felső határ az előzetes tanulmányokból származik, és az 55. cikk általános jellegének fenntartását célozta.

Reméljük, hogy ezen egyszerűsítésnek köszönhetően, amely egyfajta „de minimis” záradékot jelent, képesek leszünk az alapok adminisztrációját felgyorsítani a tagállamok és régióik számára, különösen a leginnovatívabb műveletekre vonatkozóan olyan területeken, mint a kutatás, a megújuló energiaforrások támogatása, és így tovább.

Emellett fontos volt a jogi bizonytalanság elkerülése, amely méltánytalanul késleltette volna a kifizetési folyamatot. A bizonytalanság arra késztethette volna a projektvezetőket, hogy szakítsák meg az operatív programok folyamatát, amit bármi áron el kellett kerülni.

Ennek fényében a Bizottság úgy döntött, hogy csak egy technikai jellegű változtatást javasol. E döntés sikeres lett, mivel csupán három hónap alatt befejeztük a felülvizsgálati folyamatot, köszönhetően a Tanács és a regionális fejlesztésért, valamint a foglalkoztatásért felelős parlamenti bizottságok munkájának. A Bizottság nevében szeretném kifejezni őszinte hálámat a parlamenti előadónak, Arnaoutakis úrnak. Köszönhetően az eredményes együttműködésünknek remélem, hogy megszerzem az Európai Parlament egyetértését, így lehetővé téve a teljes felülvizsgálat lezárását az év végére. Ez lehetővé tenné, hogy az irányító hatóságok folytassák munkájukat, amely az egyszerűsítés kívánatos szempontja.

Az 55. cikk felülvizsgálata megmutatta a Regionális Politikai Főigazgatósággal és a Foglalkoztatási Főigazgatósággal való együttműködés minőségét is, amely a politikai kohézió javára válik. Ez az együttműködés soha nem gyengült meg. Ennek bizonyítéka, hogy az európai gazdasági regeneráció segítésére irányuló terv keretében egyesítettük erőinket Hübner biztos asszonnyal a strukturális alapok szabályozásának három alapvető módosításra irányuló javaslatában. E módosításokat is vitára fogjuk előterjeszteni.

 
  
MPphoto
 

  Jan Olbrycht, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, egy alapvetően nagyon rövid és velős rendelet van most előttünk. Azonban számottevő jelentőséggel bír. Jelentősége a változtatás körülményeihez kapcsolódik.

Először is, ezzel a változtatással az európai intézmények bizonyítják, hogy képesek rugalmasan válaszolni egy-egy politika alkalmazása során felmerülő nehézségekre. Az, hogy készen állnak arra, hogy a kedvezményezettek számára valóban egyszerűsítsék és gyorsítsák az eljárásokat, azt mutatja, hogy az Európai Bizottság az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal együtt valóban kész arra, hogy a rendelkezéseket a valós feltételekhez igazítsa.

Másodszor, e rendelet jelentős abban a tekintetben is, hogy a programozási időszak során módosít egy rendeletet. Ez különösen fontos, mivel ez nem a végső változás, és a viták lebonyolítása a rendelet módosítása tekintetében rendkívül jelentős lesz a válsághoz kapcsolódó módosító csomag elkészítésére vonatkozóan.

Harmadszor, az Európai Bizottságot újra és újra bírálat éri a források elosztásának nyomon követési módszere miatt. A Számvevőszék bírálata főleg a túlságosan bonyolult eljárásokra vonatkozott.

A mai rendelet azt mutatja, hogy bátor és határozott cselekvésre van szükség a hatékonyság javítása érdekében, valamint annak érdekében, hogy demonstráljuk: az európai alapokat lehetséges gyors és hatékony módon elosztani.

 
  
MPphoto
 

  Jean Marie Beaupuy, az ALDE képviselőcsoport nevében. (FR) Elnök úr, Biztos úr, ahogyan képviselőtársam, Olbrycht úr az imént fogalmazott, ez először is egyszerűsítés – legalábbis reméljük. Kétségkívül a karácsony közeledte ösztönöz minket erre az előrelépésre, hogy átnyújthassuk az európaiaknak, mint ajándékot.

Azonban ahogyan Olbrycht úr az imént mondta, mindenekelőtt reméljük, hogy ez az ajándék nem egyszeri, és jövő márciusban döntést kell hoznunk a fellendülési tervvel kapcsolatban, hogy a pénzügyi válsággal szemben produktívabb kezdeményezéseink legyenek, amelyek előmozdítják a fellendülést Európa-szerte.

A tervezetekben, amelyekről márciusban szavaznunk kell, meg vagyunk győződve arról, hogy a Bizottság új, egyszerűsítő eszközöket fog javasolni nekünk, különösen „kisjátékosainkra”, a kkv-kra vonatkozóan. Ez teljesen alapvető, mivel ha azoknak a politikáknak, amelyeket megvitatunk és amelyeken hónapokig és évekig dolgozunk, valóban eredményesnek kell lenniük, akkor ennek az akaratnak, ennek a dinamikának nem szabad meghiúsulnia kedvezőtlen adminisztratív szempontok miatt.

Biztos úr, Ön az imént hangsúlyozta, milyen jó munkát végzett, különösen a Parlament Regionális Fejlesztési Bizottsága. Ön tudja, hogy mi, a Parlament többi képviselője is nagyon lelkesen dolgozunk együtt a Bizottsággal. Ezért szeretném újra hangsúlyozni: reméljük, hogy a jövő év során határozott lépéseket teszünk új egyszerűsítések irányába.

Azonban az általunk végzett munkától eltekintve azt szeretnénk, európai szinten, hogy különösen Önökkel a Bizottságban a tagállamok vállaljanak részt a felelősségből. Mindannyian tudjuk, hogy az ERFA és az ESZA alapok, illetve a KAP-ot támogató alap és mások szintjén a tagállamok adják a további bonyolultságot az európai adminisztratív bonyolultsághoz.

Intézkedéseink és ma esti vitánk során nem csak azt reméljük, hogy az Európai Unió kezdeményezése uniós szinten hatással jár, hanem azt is, hogy a tagállamok szintjén meghallgatnak és ők is egyértelmű erőfeszítést tesznek az egyszerűsítés érdekében.

 
  
MPphoto
 

  Mieczysław Edmund Janowski, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, a mai vitánk tárgyát képező európai parlamenti állásfoglalás alapvetően formális és technikai jellegű. Ettől függetlenül az uniós támogatás felhasználására vonatkozó fontos kérdésekkel foglalkozik. A rendeletre irányuló javaslat az Európai Regionális Fejlesztési Alapról, az Európai Szociális Alapról és a Kohéziós Alapról szóló tanácsi rendelet 55. cikkére vonatkozik. Az (5) bekezdés jelenlegi szövegezését, amely 200 000 EUR összeget határoz meg a maximális monitoring eljárási költségeként, olyan szövegezés váltja fel, amelyben a jövedelemtermelő projektekre vonatkozó előírások csak az Európai Regionális Fejlesztési Alap, illetve a Kohéziós Alap által finanszírozott műveletekre vonatkozik, ha a költségeik nem érik el az 1 millió eurót.

Ezt szem előtt tartva szeretném feltenni a következő kérdést: Megfelelő-e az említett összeg? Nem túl magas, vagy túl alacsony? Meg vagyok győződve arról, hogy ez több kisebb művelet vonatkozásában lehetőséget biztosíthat a szükségtelen bürokratikus terhek elkerülésére. A projektek jobb operatív irányítását eredményezi, amelyek gyakran helyi hatóságokat is bevonnak, és például környezetvédelemmel, innovációval és energiával foglalkoznak. Példaként említhetem, hogy Lengyelországban száz különböző intézmény irányítja az uniós alapok alkalmazását. E támogatások hatékony felhasználása az érintett intézmények hatékony működésétől függ.

Bízom abban is, hogy ezen irányelv elfogadása a jövőben további egyszerűsítéseket fog eredményezni, amint azt a Biztos úr is megemlítette. A Nemzetek Európájáért Unió Képviselőcsoportja képviseletében szeretném kifejezni elismerésemet a rendelkezésekkel szembeni kreatív szemlélettel kapcsolatban, amely lehetővé teszi, hogy az uniós források a lehető legésszerűbb módon kerüljenek felhasználásra.

 
  
MPphoto
 

  Lambert van Nistelrooij (PPE-DE).(NL) Elnök úr, Biztos úr, Arnaoutakis úr javaslata egyértelműen tanúsítja, hogy az egyszerűsítés lehetséges, és ezt a Parlament már számos alkalommal szorgalmazta. Számos esetben nagyon sokáig tart, hogy a tagállamokban lezáruljanak a projektek, és az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták számára ez jó példája a hatékony egyszerűsítésnek.

Ez alkalommal a változtatásra való törekvés a tagállamoktól és a Bizottságtól származott, de többet is lehet tenni. Véletlenül tudomásom van arról, hogy a Régiók Bizottságában létrehozták a régiók és városok munkacsoportját, amelynek a feladata a szűk keresztmetszetek azonosítása és felszámolása, és amely e célból tesz javaslatokat. Úgy gondolom, hogy valóban használnunk kell ezeket a tapasztalatokat, és további változtatásokat kell elérnünk 2009-ben.

Emellett a Bizottság előterjesztette az egész csomagot, beleértve a gazdasági fellendülés tervét, amelynek értelmében az alapokat többek között gyorsabban lehet elkölteni. A költségvetés keretében e hét során a Parlamentben megvitatjuk a Haug-jelentést, amelyben kifejeződik az a törekvés, hogy e szellemben folytatódjon a munka, és gyorsuljon fel az egyéb ellenőrzési és irányítási feltételek felülvizsgálatával.

Végezetül szeretnék megemlíteni egy kérdést, amelyet Beaupuy úr is szóba hozott: a tagállamok rengeteget tehetnek például a pénzügyi irányítási nyilatkozattal, vagy azzal, hogy politikai felelősséget vállalnak az alapok alkalmazásáért. Ennek eredményeképpen a parlamenti állásfoglalásokban még tovább egyszerűsíthetjük a folyamatokat. Jelentős a változásra való ösztönzés a lakosság részéről. Természetesen a jövő évi választásokat szem előtt tartva kellene mondanunk, hogy Európa jó dolgokat visz véghez, de megfelelő módon is kellene véghezvinnie. A tagállamok határozatai lépést jelentenek ezen irányba.

 
  
MPphoto
 

  Gábor Harangozó (PSE). (HU) Az uniós támogatások felhasználási szabályai azt a célt szolgálják, hogy forrásaink a lehető legjobban hasznosuljanak, és a lehető legjobb helyre kerüljenek. Vagyis a támogatásokat nemcsak elkölteni kell, hanem érdemi változásokat eredményező beruházásokat kell létrehozni. Azonban ezen célok érdekében sokszor olyan bürokratikus szabályrendszert hozunk létre, amely inkább akadályozza a hatékony felhasználást, mind a vállalkozások, mind az adminisztráció számára felesleges terhet jelentenek.

A jövedelemtermelő szabályok racionalizálása kettős haszonnal jár. A kis- és középvállalkozások könnyebben és nagyobb számban juthatnak hozzá az Unió gazdaságélénkítő támogatásaihoz, míg az adminisztráció gyorsabban és egyszerűbben bírálhatja el a támogatások felhasználásának szabályszerűségét. Bíznunk kell a vállalkozóinkban, a gazdaság működtetőiben, a válságot csak együtt, egymást segítve vészelhetjük át. Támogatom a javaslatot, egyúttal kérem a Bizottságot, hogy haladjon tovább ezen az úton, gyomláljuk ki a felesleges adminisztrációs korlátokat a támogatási rendszerből. Nagyon remélem, hogy ezt a premiert további hasonló ilyen jó kezdeményezés fogja követni.

 
  
MPphoto
 

  Zbigniew Krzysztof Kuźmiuk (UEN). – (PL) Elnök úr, a strukturális alapokra vonatkozó tanácsi rendeletek változtatásainak vitájában négy kérdésre szeretném felhívni a figyelmet.

Először is, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap és az Európai Szociális Alap pénzügyi támogatásából való részesülés jogi rendelkezései gyakran olyan bonyolultak, hogy elriasztják a lehetséges kedvezményezetteket a forrásokra való pályázástól. Az előbb említett jogi rendelkezések akadályozzák a projektek megvalósítását és elszámolását is.

Másodszor: ezért teljesen helyénvaló, hogy az Európai Bizottság előterjesztette a rendelet 55. cikkét módosító javaslatot. A módosítás egyik hatása a Kohéziós Alap által finanszírozott jövedelemtermelő projektek kivétele lenne az 55. cikk hatálya alól. Ennek a változásnak elő kellene segítenie az olyan intézkedések bevezetését, mint például a társadalmi befogadást célzó, vagy az egészségügyi ellátások nyújtását célzó projektek.

Harmadszor: a rendelet 5. cikkének alkalmazási köre szintén korlátozott lenne az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap által finanszírozott kis projektek esetében, a maximálisan támogatható kiadás kiszámítása és a projektek ellenőrzése tekintetében. Emellett valamennyi intézkedés visszamenőlegesen, 2006. augusztus 1-jétől lépne hatályba.

Negyedszer: valamennyi javaslat pozitív példája annak, hogy hogyan lehet a strukturális alapok rendelkezéseit egyszerűsíteni, illetve ezzel lehetővé tenni a hatékonyabb felhasználásukat. Véleményem szerint mindez nem csupán a kedvezményezettek érdekeit, hanem valamennyi európai uniós polgár érdekét szolgálja.

 
  
MPphoto
 

  Jan Březina (PPE-DE). – (CS) A most vitára került jogszabály a jövedelemtermelő projektek kérdéskörével foglalkozik. Ez a probléma közvetlenül érinti a számos igénylőt, akik az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az Európai Szociális Alapból támogatásokat hívnak le. A jelenlegi jogi rendelkezések jelentős adminisztratív terhet írtak elő, illetve jogi bizonytalanságot alakítottak ki, mivel az operatív programok lezárását követő teljes három évig lehetővé teszik a projektből származó bevétel figyelembevételét. Ha a bevételek meghaladnak egy meghatározott minimumszintet, felmerül a kockázat, hogy az igénylőnek, illetve végső soron az államnak vissza kell térítenie a támogatást.

Határozott meggyőződésem, hogy nincs helye az ilyen merev hozzáállásnak, különösen kis projektek, illetve az Európai Szociális Alapból finanszírozott projektek esetében. Különösen a projektek e második kategóriáját illetően nem léteznek kereskedelmi jellegű bevételek, csupán a helyi hatóságok és nonprofit szervezetek bevételei, amelyek adminisztratív és más díjak formájában jelentkeznek. Mivel e bevételek a későbbiekben a köz érdekét szolgáló célkitűzések megvalósítását szolgálják, nincs értelme annak, hogy visszatérítsék azokat az Európai Uniónak.

Véleményem szerint az a feladatunk, hogy egyszerűsítsük a strukturális alapok pénzeszközei lehívásának mechanizmusát, közben természetesen megtartva azokat az ellenőrzéseket, amelyek elengedhetetlenek az uniós pénzügyek átlátható kezelésének felügyeletéhez. Ezért üdvözlöm azt a döntést, hogy az Európai Szociális Alap által támogatott projektek nem esnek a bevételek ellenőrzési mechanizmusa alá, illetve a 200 000 EUR költséghatár felemelését 1 millió EUR-ra az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból finanszírozott projektek esetében. Ez a lépés kétségkívül egyszerűsíteni fogja az adminisztrációt, és növeli e projektek alkalmazásának hatékonyságát.

 
  
MPphoto
 

  Silvia-Adriana Ţicău (PSE).(RO) Az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap olyan eszközök, amelyek a tagállamok rendelkezésére állnak a különböző európai régiók gazdasági fejlesztési támogatására. A tapasztalat szerint azonban e pénzügyi eszközök igénybevétele jelentős bürokráciával jár.

A 2007–2013-as időszak esetében a társfinanszírozás arányának kényszerű csökkentése helyett a maximálisan támogatható kiadáson alapuló megközelítés lesz használatos. A rendelet módosítására irányuló javaslat célja egy arányosságon alapuló szabályozás bevezetése a 200 000 EUR összeget nem meghaladó műveletek ellenőrzésére az 55. cikk rendelkezéseinek feloldásával, az Európai Szociális Alap által társfinanszírozott műveletek, és az Európai Regionális Fejlesztési Alap vagy a Kohéziós Alap által társfinanszírozott, 1 000 000 EUR összeget meg nem haladó műveletek esetében. E módosítás visszamenőleges alkalmazása leegyszerűsíti a strukturális alapokból társfinanszírozott műveletek irányítását, mind a maximálisan támogatható kiadás kiszámítására, mind a monitoringra vonatkozóan.

Az aránytalan adminisztratív teher csökkentése kedvező hatással lesz különösen a környezetvédelem, a társadalmi befogadás, a kutatás, az innováció és az energiaügy területén projektet irányító kkv-k számára. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 

  Andrzej Jan Szejna (PSE). – (PL) Elnök úr, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap által társfinanszírozott kis projektek, illetve az Európai Szociális Alap által társfinanszírozott műveletek esetében a jelenlegi ellenőrzési mechanizmus kétségkívül szükségtelen adminisztratív terhet jelent, amely nem áll arányban az adott támogatási összeggel, és jelentős kockázati tényezőt jelent e programok végrehajtásánál Az ellenőrzési mechanizmusoknak megfelelően a bevételek három évig figyelembe vehetők a programok lezárását követően.

A Bizottság ezért –helyesen – felismerte, hogy szükséges és fontos változtatásokat foganatosítani az 1083/2006/EK rendelet 55. cikkének (5) bekezdésében. E változtatások célja, hogy hatékonyan egyszerűsödjenek a strukturális alapokra vonatkozó hatályos rendelkezések, az európai polgárok érdekében és javára. E változások olyan jelentős területekre vonatkoznának, mint a természeti környezet, a társadalmi befogadás, a kutatás, a versenyképesség és az energiaügy.

Szeretném elmondani, hogy a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság összefüggésében jelentős erőfeszítéseket teszünk Lengyelországban, hogy biztosítsuk a strukturális alapok mihamarabbi felhasználásának lehetőségét. Az a cél, hogy az alapokat mielőbb eloszthassuk. Különösen az új tagállamok esetében ez a gazdasági válsággal szembeni fellépés egyik lehetséges módja. A strukturális alapokat gyorsan és hatékonyan kell felhasználni.

 
  
MPphoto
 

  Zuzana Roithová (PPE-DE). – (CS) Jómagam és több kisvállalkozó szeretnénk kifejezni, hogy nagyra értékeljük az Európai Bizottság váratlanul gyors, élénk és célratörő reakcióját a tagállamok és az európai parlamenti képviselők javaslatára a 1083-as rendelet módosító záradékának benyújtását illetően. A jogszabály egyszerűsítése a visszamenőleges alkalmazással együtt legfőképpen az 1 millió EUR értéket meg nem haladó projekteket vezető kisvállalkozások számára jó hír, ami jelentős hozzáadott értékkel járul hozzá az európai versenyképességhez, illetve különösen a foglalkoztatáshoz. Véleményem szerint az Európai Bizottság rugalmas hozzáállása előfutára a további pozitív változásoknak a kis projektek összetett ellenőrzési folyamataira vonatkozó bürokrácia csökkentése területén.

 
  
MPphoto
 

  Vladimír Špidla, a Bizottság tagja. – (CS) Szeretném megköszönni a vitát. Véleményem szerint a javaslatot támogató érvek több oldalról érkeztek. Nem tudok hozzátenni semmit. Azonban felmerült egy kérdés az egy milliós összeg meghatározásának módjára vonatkozóan. Ezért engedjék meg, hogy nagyon röviden kitérjek erre. Először is rendelkezésre állt az előző időszakok tapasztalata, másodszor pedig viszonylag nagy kihívást jelentett az a törekvésünk, hogy a rendszert az általános egyensúly megbontása nélkül egyszerűsítsük. Ezért merült fel egy bizonyos határértékre vonatkozó javaslat, ugyanakkor pedig a Bizottság tanulmányt végzett e kérdéssel kapcsolatban. Ezen elképzelések alapján, illetve a strukturális tevékenységek munkacsoportja 2008. július 3-i ajánlásai alapján a Bizottság meghatározta ezen összeget a javaslatban, amely, amint azt a vita során hallottam, általánosságban elfogadható.

 
  
MPphoto
 

  Stavros Arnaoutakis, előadó. (EL) Elnök úr, hölgyeim és uraim, az eljárások egyszerűsítése és a rugalmas mechanizmusok biztosítása rendkívül jelentős e komoly pénzügyi válság idején. A kohéziós politikának fontos szerepe van. Az 55. cikk módosítása jó példa az Európai Unió intézményei közötti kiváló együttműködésre. Ezért szeretném különösen megköszönni Hübner biztos asszonynak és az Európai Parlament elnökének a javaslat elfogadását, amely az év végén szavazásra kerülhet. Ahogy egyik képviselőtársam fogalmazott, ez a döntés karácsonyi ajándék.

Az egyszerűsítés pozitívan fog hatni az európai polgárok számára, és ma este azt az üzenetet küldjük, hogy a rendeleteket az európai polgárok javára tudjuk módosítani. A jövőben a közvetlen módosítás módszerét újra alkalmaznunk kell, mivel bebizonyosodott, hogy a bürokratikus eljárások megnehezítik a projektek kivitelezését. Biztos vagyok abban, hogy az új rendelkezések segíteni fogják a kohéziós politika prioritásainak alkalmazását.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. A vitát lezárom.

A szavazásra 2008. december 16-án, kedden kerül sor.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat