Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2008. december 15., Hétfő - Strasbourg

20. A part menti régiók turizmusa hatásának regionális fejlesztési szempontjai (rövid ismertetés)

  Elnök. − A következő napirendi pont Madeira asszony Regionális Fejlesztési Bizottság nevében készített jelentésének (A6-0442/2008) rövid ismertetése a turizmus part menti régiókra gyakorolt hatásának regionális fejlesztési szempontjairól(2008/2132(INI)).

  Jamila Madeira , előadó. – (PT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, rendkívül örülök, hogy Önök előtt állhatok, és magyarázatot fűzhetek a többek által e saját kezdeményezésű jelentésen végzett munkához. Véleményem és valamennyi, a jelentésben közreműködő véleménye szerint egyértelműen elvégeztük a feladatunkat. Mindenkinek köszönetet kell mondanom, kiemelten a különböző politikai képviselőcsoportok árnyékelőadóinak, akik rendkívül nagy erőfeszítést tettek a jövőbe mutató kompromisszumok kialakítására; a regionális fejlesztés munkatársainak, akik mindig készek voltak segíteni, és nem utolsósorban Miguel Tell Cremadesnek és Elisa Daffarának, az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja munkatársainak, Lilának és Petrusnak, illetve az Európai Bizottságnak is. Az utóbbi, amelyet szokás szerint különböző főigazgatóságok képviseltek e széles körű jelentésnek megfelelően, állandóan rendkívül alaposan ellenőrizte munkánkat, és komoly erőfeszítést tett a sikeres eredmény érdekében. Szintén őszinte köszönetet szeretnék mondani a hivatali munkatársaimnak, különösen Joana Benzinhónak az Európai Unió part menti régiói harmonikusabb és strukturáltabb fejlesztéséért és a turizmusért végzett munkájáért.

Az Európai Unió 27 tagállama több mint 89 000 kilométer partszakasszal rendelkezik. Ezek a partszakaszok rendkívül változatos, egyedi vonásokat mutatnak, amelyek a helytől függően kozmopolita jellegűek, mint például Lisszabon, Koppenhága vagy Stockholm, vagy a peremterületek és kieső vidékek nehézségeit mutatják, mint például Algarve, Liguria, a Kanári-szigetek vagy Madeira, amelyek a nagyvárosokkal való kapcsolat fenntartásáért, vagy felgyorsult elnéptelenedéssel küszködnek. Mindenesetre mindannyian azonosulni tudunk a partszakaszok és part menti régiók fogalmával, és nap mint nap tapasztaljuk előnyeiket és hátrányaikat.

A rendelkezésre álló adatok szerint 2010-re az emberiségnek mintegy 75%-a part menti régiókban fog élni. E régiók közötti kapcsolatokat figyelembe véve a part menti régió meghatározása a partszakasztól egyenes vonalban a szárazföld felé eső első 50 kilométer. Ezek régiók, nem pedig tengerparti sávok. E régiókban hiányzik az az integrált szemlélet, amelyre olyan égetően szükségük van, és amelyet elődeink is gyakoroltak. Ide érkezik a teljes lakosság lehetőségeket és gazdasági szinergiát keresve, és sok esetben azzal az egyetlen elvárással, hogy mindezek a turizmus köré épüljenek. Ezért merült fel bennünk a gondolat, hogy egyértelműen szükség van a turizmus part menti régiókra gyakorolt hatásának gyakorlati és integrált szemléletére, és ezért kezdtük el munkánkat.

A jelenlegi pénzügyi válságban, amelyben a reálgazdaságra gyakorolt hatáson egyre nehezebb úrrá lenni, úgy tűnik, hogy a turizmus egy olyan hatalmas potenciállal rendelkező ágazat, amelyet a válság közvetlenül vagy közvetetten, súlyosan érint. E régiók, amelyek fejlődése teljesen, vagy nagy mértékben függ a turizmustól, azt tapasztalják, hogy a vállalkozásaik veszélybe kerülnek és bizonytalan jövő elé néznek, különösen mivel a turizmus jelenleg nem tartozik az Európai Unió hatáskörébe. Azonban átfogó intézkedéseket lehet és kell elfogadni, és a Lisszaboni Szerződés szellemisége is ezt a gondolatot tükrözi. Azonban a cselekvés előtt a szerződés hatálybalépésére várni olyan volna, mintha arra várnánk, hogy késő bánatot gyakorolhassunk.

A jelenlegi helyzetben a turizmus és az attól függő régiók törékeny helyzete megköveteli tőlünk a gyors és hatékony cselekvést. A városi területekre nehezedő nyomás és a munkanélküliség mellett nem feledkezhetünk meg arról, hogy e régiók strukturálisan függnek a turizmustól, amely munkahelyteremtő iparág, még ha gyakran szezonális munkák vonatkozásában is, és amely munkaerő-igényes munkaadó. Ez a jelentés, amelyet most Önök elé tárunk, már rendkívül időszerű és sürgető volt akkor is, amikor a Regionális Fejlesztési Bizottság eldöntötte, hogy el fogja készíteni. Mostanra prioritásnak tekinthető kérdéssé vált az Európai Bizottság és az Európai Tanács számára. Elsőbbséget kell adnunk az e jelentésben található számtalan kezdeményezésnek, a más intézmények által kidolgozott kezdeményezésekkel együtt, amelyeket a jelentés kifejezetten támogat a Bizottság vészhelyzeti tervében foglalt intézkedéseknek megfelelően. Ezek közül ki kell emelnem a Globalizációs Alkalmazkodási Alapot, amelynek segítségével kezelhetők a szóban forgó ágazattal kapcsolatos problémák és az ágazatot jelenleg érő hatás.

Létfontosságú biztosítani az új gazdasági szegmensek fejlesztését e part menti régiókban, amelynek révén megszilárdul társadalmi és környezetvédelmi fenntarthatóságuk, és amely elősegíti a valódi integrációt a különböző ágazati politikák között, mint például a már kialakított tengeri, közlekedési, energiaügyi és kohéziós eszközök, a közös agrárpolitika felülvizsgálata során kialakított új minőségi termékpolitika, az állapotfelmérési jelentésben foglaltak szerint, illetve e part menti régiók új turisztikai termékei között, szem előtt tartva az európai gazdasághoz való jelentős hozzájárulásukat. A megfelelő holisztikus szemlélet bevezetését e politika tekintetében a lehető leggyorsabban meg kell valósítani az Európai Unióban.

Összefoglalva, Elnök úr, csupán ezen eszközök egyértelmű integrációja és a létező valamennyi érdekelt felet bevonó gyors és hatékony cselekvés garantálhatja, hogy az Európai Unióban fenntartható legyen a part menti turisztikai ágazat, és valódi jövővel rendelkezzen.

  Vladimír Špidla, a Bizottság tagja. – (CS) Elnök úr, hölgyeim és uraim, szeretném megköszönni az előadónak, Madeira asszonynak a jelentést, és gratulálok a munkája minőségéhez és jelentőségéhez: a part menti régiók rendkívül fontosak az EU számára, mivel a gazdasági tevékenység jelentős hányada összpontosul e területekre.

A jelentés ezenfelül mindenre kiterjedően közelíti meg a part menti régiók turizmusát, mivel olyan témákat vet fel, mint például a tengeri és part menti környezet, a tengeri szállítás, a part menti régiók foglalkoztatása, a kis- és középvállalkozások támogatása, valamint a halászat támogatása. A jelentés megerősíti, hogy az Európai Uniónak erős és integrált tengerpolitikára van szüksége, amelyen az Európai Bizottság 2005 óta dolgozik, és amely hangsúlyozza a regionális politika, a területi kohézió és a tengerpolitika közötti kapcsolatokat.

Annak érdekében, hogy a politika konkrét formát öltsön, a Bizottság 2007 októberében elfogadta az integrált tengerpolitikára vonatkozó cselekvési tervet, amelyet fokozatosan vezet be. A Bizottság által jelenleg végrehajtott intézkedések némelyike közvetlen reagálás a jelentésben kifejezésre juttatott problémákra és követelményekre, különösen a következőkre:

1) A part menti régiók teljes pénzügyi átláthatóságát célzó követelmény alapján 2009 őszén létrejön a különböző közösségi alapokból finanszírozott projektek adatbázisa. Szeretném itt említeni, hogy ezen adatbázis minősége és teljessége a régiók információszolgáltatási hajlandóságától függ majd.

2) A régiók közötti együttműködés erősítése a part menti régiók turizmusa területén. Az INTERREG IVC program lehetővé teszi régiók hálózatának kiépítését a 30 prioritási témakörben, amelyek közül két témakör kapcsolódik a tengeri ügyekhez, beleértve a turizmust is. Tájékoztatom Önöket, hogy még egy javaslati felhívást tettünk közzé az IVC program keretében, 2009. január közepéig. Felhívom a part menti régiókat, hogy nyújtsanak be hálózatok kiépítésére irányuló projekteket, amelyek biztosítják a jól bevált eljárások benyújtását és végrehajtását a part menti régiókban.

Örömmel mondhatom, hogy a jelentés egyértelműen elismeri az EU kohéziós politikájának a part menti régiók fejlesztésére gyakorolt kedvező hatását. A 2007–2013-as programozási időszak számos valódi lehetőséget nyújt e régiók számára, és biztosítja az európai technikai és pénzügyi támogatások keretét fejlesztési terveik számára. A kohéziós politika jelenlegi meghatározásának köszönhetően a part menti régiók befektethetnek partszakaszaik és szigeteik fejlesztésébe, mivel e politika kiemelten kezeli a kikötőkbe, a tengerkutatásba, a parti forrásokból nyert energiába, a tengeri örökségbe és természetesen part menti turizmusba való befektetéseket. A főszezonon kívül főleg a turizmus segíthet pótolni a mérséklődött helyi halászatot, mezőgazdaságot, nehézipart és szállítást.

Szeretném azonban megemlíteni, hogy a part menti régiók feladata, hogy kiválasszák a gazdaságuk versenyképességének fejlesztésére és a helyi szintű fenntartható turizmus támogatására legalkalmasabb projekteket. Szeretném megemlíteni, hogy a Bizottság konkrét lépéseket tesz a turizmus szezonális jellegű tevékenységeinek csökkentésére, például az EDEN (Kiemelt európai úti célok) kísérleti projekt keretében. E kezdeményezés egyik célja, hogy segítsen kiegyensúlyozottabb turistaforgalom kialakításában, és a turistákat nem hagyományos úti célok felé irányítsa, valamennyi európai ország és régió támogatása érdekében.

Végezetül hadd köszönjem meg az előadónak a jelentés során végzett kiváló munkáját, és hadd jegyezzem meg, hogy a turizmus pozitív hatással van a part menti régiókra – feltéve, hogy a fenntarthatóság szempontjából megfelelő ellenőrzés tárgyát képezi.

E tekintetben örömmel mondhatom el Önöknek, hogy a Madeira asszony jelentésében kifejezésre juttatott érdeklődés alapján a Bizottság a part menti területek turizmusához kapcsolódó vitákat szervez az Európai Tengeri Nap alkalmából rendezett konferencia keretében, amely 2009. május 19-én és 20-án kerül megrendezésre. Hadd ragadjam meg az alkalmat arra, hogy felkérjem az európai parlamenti képviselőket, hogy vegyenek részt a 2009-es Tengeri Naphoz kapcsolódó események decentralizálásában, amelyet a Bizottság teljes mértékben támogat.

  Elnök. − A vitát lezárom

A szavazásra 2008. december 16-án, kedden kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 142. cikke)

  John Attard-Montalto (PSE), írásban. – Az európai népesség jelentős része part menti régiókban él. Legtöbbjük nem tudja, hogy az európai kontinens partszakasza csaknem 90 000 km hosszú. A szezonális turizmussal szemben a fenntartható turizmust kell ösztönözni. Csupán a termékek diverzifikációja és a turizmus alternatív formái, mint például az üzleti, a konferencia-, a kulturális, a gyógyászati, a sport-, a mezőgazdasági, a nyelvi és a tengeri turizmus járulhat hozzá e cél eléréséhez.

A hagyományos part menti turizmus azonban változatlanul prioritás. Hazámban arra törekszünk, hogy növeljük a homokos tengerpartok méretét és mennyiségét. Sajnos jelenleg ez nem hozzáértő módon történik. A már meglévő tengerpartokra történő homoklerakás, vagy új homokos tengerpartok kialakítása a szükséges infrastrukturális munkálatok elvégzése nélkül csupán a források pazarlása. A homokos tengerpartok kiterjesztése vagy kiépítése sok más országban és területen is évek óta folyik. A különbség az, hogy először is a szükséges infrastrukturális munkálatokra került sor, a homok természetes módon történő összegyűjtése, valamint az erózió megelőzése érdekében. Ebben a tekintetben még egy további és fontos szempont hiányzik a jelenlegi javaslatok vonatkozásában Málta legnagyobb homokos tengerpartja, Ghadira tekintetében: a közvetlen környezet tisztelete és figyelembevétele.

  Rumiana Jeleva (PPE-DE), írásban. – Közismert tény, hogy az EU számos part menti régiójának gazdasága nagymértékben függ a turizmustól. Annak érdekében, hogy a jövő generációi is élvezhessék szép tengerpartjainkat és part menti vidékeinket, aktivizálni kell magunkat. A part menti területek fenntarthatósága és jövője nem adott; a környezetromlás és a rossz tervezés komoly károkat okoz a part menti régiókban. El kell kerülnünk a túlzott ház- és szállodaépítéseket, továbbá biztosítanunk kell, hogy valamennyi építkezés együtt járjon az infrastruktúra javításával, különösen a csatornázási és szemétszállítási rendszerrel. Egyszerűen fogalmazva: meg kell tennünk mindent a part menti régiók megőrzése és védelme érdekében. Egy lehetőség erre az ökoturizmusra összpontosító programok gondozása és a part menti régiók közötti legjobb gyakorlatok rendszerének elindítása. Egy dolog nyilvánvalóvá válik: meg kell akadályoznunk a környezetszennyezést. Különös aggodalommal töltenek el az olajfeldolgozó üzemek és a hasonló létesítmények, amelyek komoly kockázatot jelentenek a part menti régióink számára. Ezért felszólítom valamennyi európai parlamenti képviselőt, hogy győződjenek meg arról, hogy e létesítmények a legkorszerűbb technológiának megfelelőek, és nem veszélyeztetik part menti régióink törékeny ökoszisztémáját.

  Maria Petre (PPE-DE), írásban. – (RO) A turizmus part menti régiókra gyakorolt hatása jelentős a területi, a gazdasági és a társadalmi kohézió szempontjából, amelyet a 2007–2013-as költségvetés félidős értékelésének is figyelembe kell vennie.

Romániának jelentős part menti régiója van a Fekete-tengeren, mint ahogy Bulgáriának, Ukrajnának és Törökországnak is.

E tényt alapul véve, illetve azt tekintve, hogy a tengerbe ömlő folyók torkolatát is számításba kell venni, szükség van egy integrált nemzeti turisztikai tervre külön e régió számára, amely célul tűzi ki mind a fenntartható turizmust, mind a helyi szintű jobb életminőséget.

A román nemzeti hatóságok a regionális és a helyi hatóságokkal együtt elsőbbséget adnak a fenntartható turizmust fejlesztő strukturális alapok felhasználásának a Fekete-tenger part menti régiójában. A regionális szintű együttműködés és szinergia létfontosságú ennek érdekében, amelynek során az együttműködés európai politikai eszközök alkalmazására is kiterjed.

Az integrált megközelítésre szükség van a közösségi kohéziós, közlekedési, energiaügyi, társadalmi jóléti, egészségügyi, mezőgazdasági, tengeri és halászati, de mindenekelőtt környezetvédelmi politika részeként, amelynek célja a szinergia megteremtése, és az egymással ellentétes intézkedések elkerülése.

  Silvia-Adriana Ţicău (PSE) , írásban. – (RO) A turizmus jelentős lehetőségeket nyújt a társadalmi és gazdasági fejlődésnek, illetve a társadalmi és területi kohéziónak. Szem előtt kell tartanunk a part menti régiók különleges földrajzi jellemzőit. A fejlődésük nagymértékben függ a tengertől, a torkolattól vagy a torkolatvidéktől való távolságból eredő tevékenységekből származó bevételekből, illetve a turizmustól, a halászattól és a közlekedéstől.

A part menti régiók általában csak akkor elérhetőek, ha rendelkezésre áll hatékony és korszerű közlekedési infrastruktúra. Fontosnak tartom, hogy a tagállamok külön stratégiákat dolgozzanak ki és konkrét tevékenységeket indítsanak a part menti régiók turizmusának fejlesztése érdekében, tekintetbe véve a környezet különleges jellegét és védelmét.

A tagállamoknak – a szezonális turizmus negatív hatásainak mérséklése érdekében – diverzifikálniuk kell a turisztikai szolgáltatásaikat az egyes régiók különböző jellegének megfelelően (kultúra, sport, tengerparti nyaralóhely, történelem).

Szeretném javasolni, hogy a turizmus fejlesztése érdekében a tagállamok nem csupán a regionális fejlesztésekre használják a strukturális alapokat, hanem a gazdasági versenyképességre és megújulásra is.