Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2008. december 16., Kedd - Strasbourg

4. A szavazáshoz fűzött indokolások

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

– Jelentés: Philip Bushill-Matthews (A6-0454/2008)

  Hubert Pirker (PPE-DE). – (DE) Elnök úr, az Európai Üzemi Tanács 14 éve létezik, ezért legfőbb ideje módosítani. Azért szavaztam a jelentés mellett, mert végre lehetővé fogja tenni, hogy az Európai Üzemi Tanács igazodjon az új körülményekhez. Bővelkedünk úgynevezett európai vállalatokban, más szóval olyan vállalatokban, amelyek működése átnyúlik a határokon. Ezért volt szükség az Európai Üzemi Tanács hatáskörének kiigazítására, hogy megfeleljen ezeknek az új körülményeknek. Támogatnunk kell ezt a jelentést, ha másért nem, hát azért, mert garantálja, hogy minden olyan vállalat alkalmazottai, ahol határokon átnyúló munka folyik, és ahol az alkalmazottak határokon átnyúló szempontjait figyelembe kell venni, ténylegesen képviseltessék magukat az Európai Üzemi Tanácsokban.

– Jelentés: Giuseppe Gargani (A6-0483/2008)

  Daniel Hannan (NI). - Elnök úr, a maihoz hasonló alkalmakkor néha érdemes visszatérni az első alapelvekhez, és feltenni a kérdést, hogy egyáltalán miért van szükségünk európai jogalkotásra ezen a területen. Ha valaki el akar nekem adni valamit, én pedig meg akarom venni tőle, és az ügyfél és a kereskedő egyaránt meg van elégedve a mértékegységgel, akkor ez nyilván nem tartozik semelyik nemzeti kormányra, különösen nem az Európai Unióra, hogy közbeavatkozzon és törvényellenesnek nyilvánítsa a tranzakciót. Ez talán nehezen érthető vagy tudományos fejtegetésnek hangzik, de hazámban voltak jogi keresetek - amelyek hosszú ideig elhúzódtak, és nagyon megviselték az embereket - pusztán amiatt, hogy a kereskedők olyan mennyiségi egységekben kereskedtek az ügyfeleikkel, amelyeket ezek az ügyfelek megfelelőnek éreztek. Ez újabb példa arra, hogy a hatalom hogyan siklott ki a nemzetállamok kezéből, és hogyan került át azokhoz, akikre nem tudunk szavazni az európai intézményekben.

Ezért csak azt szeretném megismételni, hogy népszavazásra szólítunk fel a Lisszaboni Szerződésről: Pactio Olisipiensis censenda est!

  Martine Roure (PSE). – (FR) Elnök úr, valóban történelmi nap ez a mai Parlamentünk számára. Keményen megdolgoztunk érte, hogy eljussunk idáig: akkor sem túlzok, ha azt mondom, hogy ez a dosszié 15 évig készült.

Ön jól ismeri a történetét, hiszen elnöke volt annak a munkacsoportnak, amely – igen helyesen – fontos ügynek tartotta az asszisztensekre vonatkozó statútumot. Számunkra ez most a rengeteg munka betetőzése. Mint már mondta, Pöttering úr előtt a többi elnök is kivétel nélkül érdemben járult hozzá ehhez az eredményhez: ezt Fontaine asszonynak éppen most köszöntem meg, amikor összetalálkoztunk a lépcsőn.

Azt is el kell mondanom ugyanakkor, hogy szeretném megköszönni annak a munkacsoportnak, amelynek Ön is tagja volt. Ebbe a munkacsoportba tartozott még Friedrich úr, Lulling asszony, Nicholson úr, De Vits asszony és Wallis asszony – remélhetőleg senkit nem felejtettem ki –, és meg kell mondanom, a munkacsoporton belül rendkívül erős szolidaritás volt jellemző, ennek köszönhetjük a sikert. Emellett szeretnék elismeréssel adózni a Jogi Bizottság előtt is, amely át tudta venni az irányítást, felnőtt a feladathoz és gyors munkát végzett: nagyon szépen köszönjük!

– Jelentés: Simon Busuttil (A6-0446/2008)

  Christopher Heaton-Harris (PPE-DE). - Elnök úr, szeretnék gratulálni az előadónak ehhez a jelentéshez. Az ajánlásai mellett szavaztam, mivel East Midlands egész területén, Nottinghamtől Daventry-ig, Glossoptól Lincolnig választóim százai estek csapdába az egyik olyan címjegyzék miatt, amelyektől az előadó szabadulni próbál: a European City Guide-nál. A szóban forgó vállalat lényegében megtéveszti az embereket, amikor számlákat küld és jogi keresettel fenyeget, amennyiben nem fizetnek a hirdetésekért, amelyek egész egyszerűen soha nem jelennek meg a látszólag értékesített termékben.

A Házban töltött 10 évem alatt hozzám érkező panaszok egyik legfőbb oka a European City Guide volt. Az első panaszok ráadásul rögtön a megválasztásom utáni legelső levélcsomaggal érkeztek, az utolsók pedig ma reggel kerültek a postaládámba. Éppen ezért nagyon örülök, hogy a változatosság kedvéért támogatni tudtam valamit itt a Házban.

  Syed Kamall (PPE-DE). - Elnök úr, az előttem szólóhoz hasonlóan én is szeretném elismerni az előadó érdemeit az erről a témáról készített jelentés terén, mivel nyilvánvalóan elég fontos témáról van szó. Sokan vagyunk, akik ezzel a konkrét csalással kapcsolatban több levelet is kaptak a választóiktól. Aggódó emberek – és velük együtt számos kisvállalkozás is az EU egész területéről – írásban kerestek meg a londoni választókerületemben, elpanaszolva, hogy nagyon aggasztja őket, hogy ki kell fizetniük ezt a pénzösszeget, és hogy nem akarnak jogi keresettel szembesülni.

Ez egyike azoknak a dolgoknak, amelyeket az EU jól intéz. Tudom, hogy a további politikai és gazdasági integráció kérdésében kritikus szoktam lenni, ugyanakkor elégedetten hívom fel a figyelmet minden olyan esetre, amikor az Európai Unió jól működik. Néha nem árt, ha arra figyelünk, hogy mit csinálunk jól, és próbálunk megfeledkezni néhány olyan dologról, amiben kevésbé vagyunk jók, amilyen például az univerzális megoldások keresése.

Ezt az ügyet az első uniós szintű csalások egyikeként szokták emlegetni, de valójában nem ez az első EU-s csalás. Ha valaki más uniós csalásokat keres, elég megnéznie az Európai Alkotmányt és a Lisszaboni Szerződést. Azt mondják, hogy a Lisszaboni Szerződés teljesen más, mint az Európai Alkotmány, de valójában pont ugyanarról van szó, az pedig, hogy a brit néptől megtagadják a szavazáshoz való jogot, igazi csalás és a demokrácia tagadása.

  Marcin Libicki (UEN). – (PL) Elnök úr, a Petíciós Bizottság elnökeként elmondhatom, hogy a bizottság nagyon örült, amikor elfogadták a City Guide és hasonló hirdetőcégek tisztességtelen eljárásairól szóló jelentés elkészítésére irányuló javaslatunkat, miután értesültünk az ilyen eljárásokról. A jelentést Busuttil úr készítette, ezért neki szeretnék gratulálni ehhez a sikerhez. Az egész Petíciós Bizottság és a titkársága dolgozott a jelentésen. Szeretnék köszönetet mondani minden résztvevőnek, mindenekelőtt Busuttil úrnak, továbbá azoknak a képviselőknek is, akik jóváhagyták ezt az állásfoglalást. Az állásfoglalás méltán kapott szinte egyhangú támogatást itt a Házban.

  Ewa Tomaszewska (UEN). – (PL) Elnök úr, nem ez az egyetlen terület, ahol nem teljesített szolgáltatások után kérnek pénzt. Ezért határozottan támogatom ezt a jelentést, és mellette szavaztam. Azt is szeretném kijelenteni, hogy nem tudtam szavazni a ma szavazásra bocsátott első néhány jelentésre. A Parlament előtti blokád miatt sok képviselőtársammal együtt én sem tudtam bejutni a Házba. Szeretnék tiltakozást bejelenteni ezzel a tényállással szemben.

  Mairead McGuinness (PPE-DE). - Elnök úr, nagyon örülök, hogy a City Guide-ról és a szakmai címjegyzékekkel foglalkozó társaságokról szóló jelentés ilyen nagyarányú támogatást kapott, és gratulálok az előadó munkájához. Olyan kérdés ez, amely az érintettek szintjéről került hozzánk, a Parlament pedig reagált rá. Magánszemélyeket, klubokat, iskolákat és vállalkozásokat egyaránt fosztogatnak ezek a cégek, amelyek a koordináció hiányának köszönhetik meggazdagodásukat.

Remélem, a mai szavazás közvetíteni fogja azt az üzenetet, hogy az embereknek nagyon meg kell nézniük, mit írnak alá, valamint hogy a Parlament meghallgatja a gondjaikat, illetve hogy követelni fogjuk a fellépést úgy tagállami, mint európai szinten, hogy véget vessünk ennek a gyakorlatnak, amelynek révén megtévesztéssel csalnak ki pénzt a vállalkozásoktól.

Nagy nap ez a mai az előadó, Simon Busuttil számára, csakúgy mint a Petíciós Bizottság számára, amely minden lépésnél támogatta ezt a témát. Alig várom, hogy beszámolhassak róla a választóimnak – annak a több száz embernek, akik ez ügyben megkerestek –, és bemutathassam az itt elért valódi eredményeket.

  Tadeusz Zwiefka (PPE-DE). – (PL) Elnök úr, egy általános megjegyzést szeretnék tenni. Én sem tudtam részt venni a mai első néhány szavazáson, a Parlamentbe vezető út eltorlaszolása miatt. Véleményem szerint teljességgel elfogadhatatlan, hogy egy francia rendőr megakadályozza, hogy egy parlamenti jelzéssel ellátott autó bejuthasson a Házba. Ez is csak Strasbourgban történhet meg. Ha ez megismétlődik, kénytelen leszek átállni azoknak az oldalára, akik a Parlament strasbourgi székhelye ellen vannak. Ami azt illeti, az imént elmondotthoz hasonló helyzetek Brüsszelben nem fordulnak elő.

– Jelentés: Gérard Deprez (A6-0499/2008)

  Christopher Heaton-Harris (PPE-DE). - Elnök úr, azért kértem szót, hogy magyarázatot adjak az euro védelméről szóló szavazatomra. Ez következik most?

  Elnök. – Tekintve, hogy nem volt vita, az eljárási szabályzat azt mondja ki, hogy szóbeli magyarázatoknak sincs helye. Önnek ezért két lehetősége van: vagy benyújtja írásban a nyilatkozatát, vagy – mivel van még egy kis időnk – megteheti szóban is, és majd később átkerül írásba.

Akkor mondja el szóban.

  Christopher Heaton-Harris (PPE-DE). - Elnök úr, Ön igazán kedves, és remélem, ezt soha nem kell majd megbánnia!

A brit konzervatívok tartózkodtak az ominózus euróról szóló szavazáson. Azért tettük ezt, mert úgy gondoljuk, hogy azoknak a részéről, akik nem kívánnak csatlakozni a közös valutához, az a tisztességes álláspont, ha az említett valutáról szóló döntést azokra az országokra hagyjuk, akik benne vannak. Az elmúlt néhány hónapban azonban egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy e Ház néhány igen megbecsült képviselője nem ezt a tiszteletre méltó vagy tisztességes utat választotta. A képviselőcsoportok vezetőinek némelyike a közelmúltban a Cseh Köztársaság elnökének felkeresésekor közel sem tanúsított olyan tiszteletet, mint ami egy demokratikus európai ország elnökét megilleti.

Ahogy közelednek az európai választások, sok, itt jelen lévő képviselő fog azon keseregni, hogy szavazóik érzésük szerint nem veszik őket elég komolyan, illetve nem adják meg nekik a kellő tiszteletet. Ilyenkor talán emlékezniük kellene arra, hogy az ember csak akkor kaphat tiszteletet, ha ő maga is hajlandó tiszteletet tanúsítani, különösen azokkal szemben, akiknek az elvi meggyőződésével nem ért egyet. Úgy tűnik, hogy a régi forradalmárok soha nem halnak ki: csak megfeledkeznek arról, miért is harcoltak!

– Jelentés: Giuseppe Gargani (A6-0483/2008)

  Ingeborg Gräßle (PPE-DE). – (DE) Elnök úr, azért szavaztam a Gargani-jelentés ellen, mert úgy gondolom, hogy az elénk kerülő jelentés és a tanácsi rendelet, amelynek ügyében csak a meghallgatáshoz van jogunk, messzemenően csorbítja a képviselők szabadságait. Szeretném felhívni a figyelmet arra – miközben semmilyen szempontból nem akarom kisebbíteni a Jogi Bizottság munkáját –, hogy számos megoldatlan kérdés és probléma maradt, ami ennek a tanácsi rendeletnek az asszisztenseinkre gyakorolt hatásait illeti.

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság tagjaként mindig azon a véleményen voltam, hogy valamit sürgősen tenni kell az asszisztensek statútumának az ügyében. Mindig azok közé tartoztam, akik fizették az alkalmazottaik társadalombiztosítási járulékait, és megfelelő feltételekkel foglalkoztatták őket. Azok a képviselőtársaink, akik nem így jártak el, úgyszólván ránk kényszerítették ezt a tanácsi rendeletet. Jobb lett volna, ha a parlamenti adminisztráció korábban reagált volna, és hozzásegített volna a jelenlegi modell végrehajtásához. Ez a modell egyáltalán nem rossz, és a helyi asszisztensek esetében mi egyébként is ezt akarjuk megtartani. Ez mindenkinek a szabadsága szempontjából jobb megoldás lett volna.

– Jelentés: Simon Busuttil (A6-0446/2008)

  Richard Corbett (PSE). - Elnök úr, csak szerettem volna csatlakozni azokhoz, akik gratuláltak Busuttil úrnak a jelentéséhez, és elítélik a különféle címjegyzékek komédiázásait.

Az egyik aspektus, ami gyakran nem elég ismert, hogy ezek a címjegyzékek milyen agresszívan utánamennek a fizetési követeléseiknek. A European City Guide és más címjegyzékek áldozatai honlapot hoztak létre „Stop the European City Guide” címmel, hogy felhívják a figyelmet ezeknek a csalásoknak a veszélyeire, egyúttal segítsenek az áldozatul esett kisvállalkozásoknak, sportegyesületeknek, jótékonysági szervezeteknek stb., hogy fel tudják venni a harcot, és ne hagyják magukat rászedni. A címjegyzékek tulajdonosai azonban zaklatni kezdték őket, és megpróbálták eltávolíttatni a weboldalt azzal az internetes tartalomszolgáltatóval, aki ezt a lehetőséget biztosította nekik. Ennek eredményeként a weboldalnak most az én saját honlapom ad otthont, mivel az Európai Parlament képviselőjét láthatólag már nem merik megtámadni.

A csalás áldozatait vagy potenciális áldozatait azonban arra szeretném bátorítani, hogy vegyék igénybe ezt a szervezetet a tevékenységeik koordinálására, és dolgozzanak együtt velünk az ilyen joghézagok betömésén, hogy végül véget vethessünk mindenfajta ilyen csalásnak.

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

– Ajánlás: Jacek Saryusz-Wolski (A6-0458/2008)

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. − (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, mellette szavazok ennek a megállapodásnak, amely az Európa és a Maghreb közötti kapcsolat részét képezi.

Szeretném ugyanakkor megragadni ezt a lehetőséget, hogy hangsúlyozzam, Marokkó ismétlődően megsérti az emberi jogokat, és nem tartja tiszteletben nemzetközi kötelezettségeit a sahrawi-kérdéssel kapcsolatban. Pusztán arra lenne szükség, hogy tartsák be az ez ügyben hozott különféle ENSZ-határozatok rendelkezéseit. Meg kell erősíteni a sahrawi nép egészének ahhoz való jogát, hogy beleszólásuk legyen az önrendelkezésükbe. Afrikában ez a gyarmatosítás utolsó példája, ami fölött a nemzetközi közösség nem hunyhat tovább szemet. Ebben az összefüggésben Európának is fel kell vállalnia a rá háruló felelősséget.

  David Casa (PPE-DE), írásban. − (MT) Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy fontosnak kell tekintenünk az Európai Unió és szomszédai közötti kapcsolatokat, különösen a Földközi-tengeren. A Marokkói Királyság mindig hangsúlyozta, hogy szorosabb kötelékre van szüksége az Európai Unióval, nekünk pedig az a feladatunk, hogy gondoskodjunk róla, hogy ez az együttműködés tovább bővülhessen és erősödhessen.

  Dragoş Florin David (PPE-DE), írásban. – (RO) Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodás jegyzőkönyvének a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióhoz való csatlakozásának figyelembevétele céljából történő aláírásáról szóló tanácsi határozat tervezete mellett szavaztam, a Marokkóval való intézményi és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése érdekében.

  Lena Ek (ALDE), írásban. – (SV) Ha nem lennének Marokkó nyugat-szaharai tettei, az állásfoglalás mellett szavaztam volna. Semmi kifogásom az EU és Marokkó közötti társulás és csere ellen. Ahhoz azonban, hogy elnyerje a támogatásomat, Marokkónak mindenekelőtt tiszteletben kellene tartania az emberi jogokat, és be kellene szüntetnie a nyugat-afrikai nép elnyomását.

  Glyn Ford (PSE), írásban. − Tartózkodtam az EK és Marokkó közötti euromediterrán megállapodás jegyzőkönyvének ügyében. Tartózkodásomnak semmi köze nem volt Saryusz-Wolski úr jelentésének technikai részleteihez, inkább politikai okai voltak. Az, hogy Marokkó megszállva tartja a nyugat-szaharai Szaharai Arab Demokratikus Köztársaságot, háborút folytat az országuk felszabadításáért küzdő ellenállókkal szemben és megsérti a civil lakosság emberi jogait, létfontosságúvá teszi, hogy legalább egy kis gesztussal jelezzem tiltakozásomat. Bárcsak többet is tehettem volna.

  Luca Romagnoli (NI), írásban. – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, támogatom Saryusz-Wolski úr ajánlását a tagállamok és a Marokkói Királyság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodás jegyzőkönyvének aláírásáról szóló tanácsi határozat tervezetéről. Azzal érvelnék, hogy a Parlamentnek hozzájárulását kell adnia egy ilyen megállapodás megkötéséhez, miután Bulgária és Románia csatlakozott az Unió területéhez, ami szükségessé teszi a megállapodás módosítását. Ez Marokkó számára gyorsabb előrehaladást tesz majd lehetővé az ország által importált termékek némelyikére vonatkozó vámok megszüntetésében.

– Ajánlás: Jacek Saryusz-Wolski (A6-0496/2008)

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. − (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, Saryusz-Wolski úr jelentése mellett szavazok, amely fokozott együttműködést tesz lehetővé Albániával.

Albánia területe földrajzi szempontból Európához tartozik, nekünk pedig kötelességünk, hogy segítsük ezt a nemzetet, amely oly nagy nehézségekkel nézett szembe, hogy fokozatosan közeledhessen a közösségi intézményekhez. A jelentés ezt a szellemet képviseli. Az elmúlt hónapokban Tiranában egyetemi hallgatókkal találkoztam: érzékelhető volt, hogy Albániában a fiatalabb generációkban erős vágy él az európai csatlakozás iránt, mivel megértik, hogy ki kell törni abból a történelmi elszigeteltségből, amelytől az ország mindig szenvedett, és azt is belátják, hogy a 27 európai partnerrel közös út milyen lehetőségeket tartogat. Ennek a célnak az elérésén dolgozunk.

  David Casa (PPE-DE), írásban. − (MT) Véleményem szerint nagyon fontos, hogy az Albániához hasonló országoknak megadjuk a szükséges biztatást, hogy segítsük őket az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészületeiben. A társulási megállapodás létrehozása rendkívül fontos lépés ebben az irányban.

– Ajánlás: Jacek Saryusz-Wolski (A6-0490/2008)

  David Casa (PPE-DE), írásban. − (MT) Ha figyelembe vesszük, hogy Horvátország az európai uniós csatlakozás szempontjából tagjelölt ország, úgy vélem, a társulási megállapodás jelentős lépés, amely hozzájárul az említett ország és az európai család közötti kötelékek megerősítéséhez.

  Dragoş Florin David (PPE-DE), írásban. – (RO) Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről a Horvát Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodáshoz csatolt, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozása figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslat mellett szavaztam, a Horvátországhoz fűződő intézményi és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése érdekében.

– Jelentés: Gabriele Albertini (A6-0471/2008)

  Šarūnas Birutis (ALDE), írásban. – (LT) Az indiai légiközlekedési piac jelenleg az egyik leggyorsabban növekvő piac a világon. A piacnyitás és a magán-, valamint külföldi tőke bevonására irányuló törekvések az indiai légiközlekedési ágazat fejlesztéséhez és modernizálásához szükséges intézkedések részét képezik, melyek célja a növekvő igény és a fogyasztói elvárások kielégítése. Bár az indiai légiközlekedési ágazatot hosszú időn keresztül megszorító szemléletmód jellemezte, korlátozott hozzáféréssel és erős állami irányítással, az elmúlt években India döntő lépéseket tett egy nyitottabb, versenyképesebb légiközlekedési piac felé.

Egyedülálló növekedési ütemének és piaca fokozatos megnyitásának köszönhetően India új üzleti lehetőségeket és jelentős növekedési potenciált kínál az európai légitársaságok, repülőgépgyártók és szolgáltatók számára.

Noha nagyratörőnek kell lenni, időbe telhet a teljes mértékben nyitott légtér kialakítása Indiával, amelynek legjobb módja a szakaszos kiépítés lehet, lehetővé téve a zökkenésmentes átmenetet és piaci integrációt, ami az új szabályok egyenlő feltételek mellett történő, fokozatos megvalósításán alapul. Ezért egyetértek a Közösség és India közötti horizontális megállapodás aláírásával.

  David Casa (PPE-DE), írásban. − (MT) Ez a jelentés megvilágít néhány olyan aspektust, amelyek korábban nem voltak egyértelműek, és ezáltal félreértelmezésekhez vezethettek volna. Az új rendelkezések az eljárások terén nagyobb átláthatóságot garantálnak, és biztosítják, hogy sem a forgalom mennyiségében, sem az egyensúlyában ne keletkezhessen zavar. Mivel korábban előfordult, hogy megsértették a versenyjogot, ebbe a különálló kétoldalú megállapodásba most bizonyos különös rendelkezések is belekerültek, amelyek szabályozni fogják a rendszert.

  Dragoş Florin David (PPE-DE), írásban. – (RO) A következők miatt szavaztam a jelentés mellett:

- A megállapodás 2. cikke szerint a kijelölésre vonatkozó hagyományos nemzeti záradékok helyébe egy közösségi záradék lép, amely valamennyi közösségi légifuvarozó számára lehetővé teszi, hogy a letelepedés szabadságának előnyeiből részesüljön.

- A 4. cikk a kétoldalú megállapodások versenyellenes rendelkezéseit (például a légitársaságok közötti kötelező kereskedelmi megállapodások) hozza összhangba az európai uniós versenyjoggal.

Az Indiai Köztársaság kormányával a horizontális megállapodással kapcsolatban folytatott tárgyalások keretében külön kiemelték, hogy a megállapodás nem érinti a forgalmi jogok mennyiségét, illetve az azok közötti egyensúlyt. E célból kidolgoztak egy levéltervezetet, amelyet az Európai Közösség és tagállamai juttatnak el Indiának.

  Bogusław Liberadzki (PSE), írásban. − (PL) Albertini úr helyesen véli úgy, hogy a Közösség és az Indiai Köztársaság között fennálló megállapodást helyénvaló lenne módosítani. Egyetértek vele abban, hogy egy átfogóbb megállapodásnak kellene szabályoznia az olyan kérdéseket, mint például a földi biztonság és a légi biztonság, az útvonalkezelés, a járatfigyelés, a környezetvédelem, a technológia és a kutatás terén történő jogalkotási együttműködés. Egy ilyen megállapodásnak a gazdasági tevékenységgel és az ipari együttműködéssel kapcsolatos kérdésekre is ki kell terjednie.

Azt is gondolom, hogy helyénvaló lenne hivatkozni az India és az Egyesült Államok közötti megállapodásra, amely egyúttal hasznos példaként is szolgálhat számunkra. Egyetértek azzal a javaslattal, hogy először a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságnak kellene kedvező véleményt kiadnia a Közösség és az Indiai Köztársaság közötti horizontális megállapodás aláírásáról.

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, Albertini úrnak az Európai Közösség és India között a légiközlekedés egyes kérdéseiről szóló megállapodásról szóló jelentése mellett szavaztam. Egyetértek az előadó azon nézetével, miszerint az Egyesült Államok és India között 2005-ben létrejött kétoldalú megállapodás kedvező tapasztalatairól, valamint a kapacitásra és a tarifákra vonatkozó korlátozások és ebből következően a piacra jutás tekintetében történő mennyiségi ellenőrzések megszüntetéséről az EU-nak is példát kellene vennie, mivel egy hasonló megállapodás nemcsak a légiközlekedési ágazatban működő európai cégeknek kedvezne, hanem a légi szolgáltatásokat igénybe vevőknek is. Érdemes hangsúlyozni azonban, hogy ezt a megállapodást pillanatnyilag csak kiindulópontnak kell tekinteni, és ahhoz, hogy Indiával teljesen liberalizálhassuk a légiközlekedés ágazatát, meg kell várnunk a most megállapított intézkedések végrehajtását. Erre azért van szükség, hogy ne kockáztassuk – amint az gyakran megtörténik –, hogy a gazdasági együttműködés gyorsabb legyen, mint a társadalmi fejlődés.

– Jelentés: Gérard Deprez (A6-0499/2008)

  David Casa (PPE-DE), írásban. − (MT) Egyetértek az előadóval abban, hogy fontosnak kell tekintenünk a biztonság kérdését és a hamisítók elleni küzdelmet. A hamisítás ellen napi szinten kell fellépnünk, mivel a forgalomban lévő hamis pénz az Európai Unió egész területén gyengíti a gazdaságot, nemcsak az euroövezet országaiban. Sajnos, azok a bűnözők, akik részt vesznek ebben a mindennapi törvényellenes tevékenységben, folyamatosan korszerűsítik a technológiájukat és új eszközökkel állnak elő. Ezért elsődleges fontosságú, hogy felkínáljunk mindenfajta segítséget, és hasznosítsuk a rendelkezésünkre álló erőforrásokat annak érdekében, hogy mind a közös európai hatóságok, mind az egyes országok számára biztosítsuk a küzdelem folytatásához szükséges eszközöket.

  Dragoş Florin David (PPE-DE), írásban. – (RO) Az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló 1338/2001/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendelettervezet mellett szavaztam, mivel ez egy realisztikus, hatékony javaslat az euro hamisítása elleni küzdelem érdekében.

  Glyn Ford (PSE), írásban. − Üdvözlöm mindkét jelentést, az „euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedésekről” szólót és az „euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések kiterjesztéséről” szólót egyaránt. Mint korábban már több alkalommal mondtam, az általánosan forgalomban lévő legnagyobb címletű dollárnál vagy jennél ötször, illetve kétszer nagyobb címletű 500 és 200 eurós bankjegyek kibocsátásáról szóló döntés miatt az euro a pénzmosás és a pénzhamisítás potenciálisan népszerű célpontjává vált. Itt legalább az utóbbival szemben fellépünk, még ha további lépésekre is szükség lenne az előbbi kezelése érdekében.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) A jelentés szándéka, hogy módosítson egy korábbi rendeletet, az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló 1338/2001/EK rendeletet, valamint hogy növelje a hatásköröket, hogy ezáltal elősegítse és lehetővé tegye a megfelelő ellenőrző berendezések beállítására szánt hamis pénzek tagállamok közötti átadását. A jelenlegi jogszabályok szerint az ilyen átadás tilos.

A Júniusi Lista egyetért azzal, hogy az euro pénzhamisítás elleni védelme nagyon fontos. Úgy gondoljuk azonban, hogy ezzel a kérdéssel azoknak az országoknak kell foglalkozniuk, amelyek pénzneme az euro. Svédországnak és más, az euroövezeten kívüli tagállamoknak nem szabadna beleártaniuk magukat abba, hogy az euroövezet tagállamai hogyan kezelik ezt a kérdést. Ezért úgy döntöttünk, hogy a jelentés ügyében tartózkodunk a szavazástól.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) Az eurót a használat területének nagysága miatt a pénzhamisítóknak érdemes hamisítaniuk. A hamis bankjegyeket és érméket olyan magas színvonalon állítják elő, hogy még a biztonsági jellemzőket is képesek utánozni, így nem csoda, ha az átlagembert könnyen megtévesztik a hamis 50 eurós bankjegyekkel. A csalással szemben az automaták sincsenek biztonságban. Az egyes valutáknál a közelmúltban lezajlott ingadozás valószínűleg tovább növelte az euro fontosságát, és a bűnözői csoportok ebből is tőkét próbálnak majd kovácsolni.

Ha az eurót a lehető legbiztonságosabbá akarjuk tenni, több fronton is fokoznunk kell az erőfeszítéseket. Egyrészről dolgoznunk kell magán a valután, másrészt több tájékoztatást kell adnunk a biztonsági jellemzőkről, mivel hiába tesszük biztonságosabbá az eurót, ha az emberek továbbra sem tudják, hogyan ismerjék fel. Végezetül pedig a hamisítók bandái elleni fellépés terén is nagyobb erőfeszítések kellenek. E tekintetben egyszer és mindenkorra véget kell vetni a végrehajtáson belül uralkodó jelenlegi kiéheztetési politikának. Ez a jelentés csak az első lépés a biztonságosabb euro felé, én mindazonáltal mellette szavaztam.

– Jelentés: Gérard Deprez (A6-0503/2008)

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. – (FR) Belga képviselőtársunk, Deprez úr jelentése alapján a Tanács által módosított, az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló 2001-es rendelet módosításáról szóló tanácsi rendelettervezet mellett szavaztam. Mivel kötelező erejű jogszabály elfogadására van szükség, amely a hitelintézetek számára kötelezővé teszi a forgalomban lévő eurobankjegyek és -érmék valódiságának ellenőrzését, amint ezt a nemzeti szakértők és a közösségi intézmények egyaránt hangsúlyozták, sürgősen cselekednünk kell. Támogatom ezt a rendelettervezetet, amely a hitelintézetek és más kapcsolódó intézmények számára kötelezővé teszi az általuk kapott eurobankjegyek és -érmék valódiságának ellenőrzését, mielőtt visszahelyezik őket a forgalomba, az eurobankjegyek esetében az Európai Központi Bank, az euroérmék esetében a Bizottság által megállapított eljárásoknak megfelelően. Érdemes nyomatékosítani, hogy a módosítások automatikusan érvényesek lesznek azokra a tagállamokra is, amelyek az euroövezetnek nem tagjai; ez egy remek fejlemény.

  Dragoş Florin David (PPE-DE), írásban. – (RO) Az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló 1338/2001/EK rendelet hatásainak az eurót közös valutaként el nem fogadó tagállamokra történő kiterjesztéséről szóló 1339/2001/EK rendelet módosítására irányuló tanácsi rendelettervezet mellett szavaztam, mivel ez a kiterjesztés kedvez az euro hamisítása elleni küzdelemnek az EU egész területén.

– Jelentés: Diana Wallis (A6-0465/2008)

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. − (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, szeretnék gratulálni Diana Wallisnak az elvégzett kitűnő munkához. Nagyon kényes gazdasági pillanathoz érkeztünk, amelyben – sajnos – az Egyesült Államokban kezdődött, eleinte csak a pénzügyi szektort érintő válság immár világszerte hatással van a reálgazdaságra. A helyzet súlyosságát megerősíti az a tény, hogy a kapitalizmus most először az államtól kér segítséget – holott azt néhány héttel ezelőttig történelmi ellenségének tekintette.

Az állam szerepe pusztán annyi, hogy rögzítse a szabályokat. Ezért üdvözölnünk kell a jelenlegi jelentést, amely a társaságoknak előírt biztosítékok új, szigorúbb szabályozásáról rendelkezik a társasági tagok és harmadik személyek védelmében.

  Dragoş Florin David (PPE-DE), írásban. – (RO) A biztosítékok egyenértékűvé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának, valamint tőkéjük fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 48. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat mellett szavaztam.

A javaslat vizsgálatát követően ugyanakkor a tanácsadó munkacsoport közös megegyezéssel arra a következtetésre jutott, hogy a javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egységes szerkezetbe foglalására szorítkozik.

– Jelentés: Diana Wallis (A6-0466/2008)

  Dragoş Florin David (PPE-DE), írásban. – (RO) A magánszemélyek személyes tulajdonának valamely tagállamból történő végleges behozatalára alkalmazandó adómentességekről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat mellett szavaztam, mivel a munkacsoport a magánszemélyek személyes tulajdonának valamely tagállamból történő végleges behozatalára alkalmazandó adómentességekről szóló 1983. március 28-i 83/183/EGK tanácsi irányelvet kodifikáló tanácsi irányelvre irányuló javaslat vizsgálatakor közös megegyezéssel azt állapította meg, hogy a javaslat valójában a meglévő szövegrészek egyszerű kodifikációját tartalmazza, azok érdemi változtatása nélkül.

– Jelentés: Eoin Ryan (A6-0469/2008)

  Šarūnas Birutis (ALDE), írásban. – (LT) Fennáll a veszélye annak, hogy az euroérmékhez hasonló emlékérmeket és érméket esetleg csalók használják fel. Az elsődleges veszély, hogy a polgárok azt gondolhatják, hogy a fémtárgyak törvényes fizetőeszköznek minősülnek. Másodsorban az emlékérmeket és érméket tisztességtelen módon használhatják érmékkel működő gépekben, amennyiben méretük és fémtulajdonságaik közelítőleg hasonlóak az euroérmékéhez. Ezért feltétlenül szükséges, hogy az emlékérmek és érmék euroérmékhez való hasonlóságára vonatkozó kritériumok pontosabban meg legyenek határozva.

  David Casa (PPE-DE), írásban. − (MT) Teljes mértékben egyetértek az előadóval abban, hogy meg kell próbálnunk határt szabni a pénzmosással foglalkozó személyek tevékenységeinek egy olyan rendelet összeállításával, amely biztosítja a törvényes fizetőeszköznek minősülő érmék és az egyéb érmék közötti világos különbségtételt, hogy a lehető legnagyobb mértékben visszaszorítsuk a visszaéléseket.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) Természetesen fontos, hogy az EU gondoskodjon róla, hogy ne készülhessenek az euroérmékhez hasonló emlékérmek és érmék. Sok évvel ezelőtt Ausztriában például török líraérmék jelentek meg az euróhoz hasonló jegyekkel. Sajnos úgy tűnik, hogy az EU nem veszi komolyan a jelképeket. Az euroérmék nemzeti oldalának megtervezésekor például nem érezte felelősnek magát azért, hogy Szlovénia tervében osztrák jelképeket használtak, ami nyílt provokáció volt.

Az Európai Unió Mihail Szaakasvili grúz elnököt sem bírálta amiatt, hogy számos tévéinterjúban az EU lobogója előtt jelent meg, mintha országa tagja lenne az Európai Uniónak. Azonban úgy tűnik, hogy az érdeklődésnek ez a hiánya nem terjed ki minden területre. Fontos, hogy a polgárok ne téveszthessék össze az euroérmékhez hasonló emlékérmeket magával az euróval, ezért szavaztam én is a Ryan-jelentés mellett.

– Jelentés: Kyösti Virrankoski (A6-0487/2008)

  David Casa (PPE-DE), írásban. − (MT) Ha figyelembe vesszük, hogy az általános világgazdaság – és ez különösen igaz az európai gazdaság esetében – milyen nehéz időkön ment keresztül, gondoskodni kell arról, hogy minden szükséges lépést megtegyünk annak a stabilitásnak a megteremtése érdekében, amelynek segítségével tovább tudunk lépni, és kilábalhatunk ebből a negatív évből.

  Nigel Farage és Jeffrey Titford (IND/DEM), írásban. − Az UKIP a jelentés mellett szavazott, mivel a fel nem használt előirányzatokból 4,9 milliárd eurót vissza fognak téríteni a nemzeti kormányoknak.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) Jó döntés, hogy a pénzügyi erőforrásokat visszafizetik a tagállamoknak, amikor a strukturális alapokban alacsony a végrehajtási arány.

A költségvetés-módosítás második része a gyorssegéllyel és a gyorsreagálási mechanizmus végrehajtásával foglalkozik, hogy kezelje az emelkedő élelmiszerárak problémáját a fejlődő országokban. A javasolt 262 millió euro összegű előirányzattal kapcsolatban megvannak a magunk kétségei. A kérdés ennél jóval összetettebb. Sok példát láttunk arra, hogy az EU hogyan nyomta le az élelmiszerárakat és szorította háttérbe a helyi élelmiszertermelőket a fejlődő országokban. Az EU ezzel megakadályozta a fejlődő országok helyi élelmiszerellátását, most pedig be akar vonulni a rövid távú megoldásnak szánt gyorssegéllyel. Valójában a közös agrárpolitikát és az EU mezőgazdasági termékekre vonatkozó exporttámogatását kellene megváltoztatni az EU-ban. Ezért ebben a tekintetben nem tudjuk támogatni a költségvetés-módosításnak ezt a részét.

Mivel a 2008-as évre szóló 9. költségvetés-módosítás legnagyobb részét a strukturális alapok fel nem használt előirányzatainak a tagállamok részére történő visszafizetése teszi ki, úgy döntöttünk, hogy a javaslat egésze mellett szavazunk. Ez nem jelenti azt, hogy támogatjuk a gyorssegélyre vonatkozó javaslatot ebben a költségvetés-módosításban.

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. – (PT) A strukturális és kohéziós alapok 4,5 milliárd euróval történő csökkentése a 2008-ra szóló uniós költségvetésben igazolja, hogy miért szavaztunk a jelentés ellen.

A 2007–2013-as időszakra elfogadott többéves pénzügyi keretet kezdettől fogva nem tartották be, különösen ami a kohéziós politikára szánt alapok felhasználását illeti.

Az „indoklások” – mint például a programok elfogadásának és végrehajtásának késlekedése – nem magyarázzák meg, hogy ezeket az összegeket két egymást követő évben miért nem vették bele az EU költségvetésébe, vagy ezt követően miért nem csökkentették. Ráadásul az EU 2009-re szóló költségvetése a strukturális és kohéziós politikára alacsonyabb előirányzatokat tartalmaz, mint a 2007-re elfogadottak, miközben válságos év következik.

Ha az egyes tagállamok operatív programjainak végrehajtásában nehézségek támadnak, ezeket le kell küzdeni (például a közösségi társfinanszírozás arányának növelésével).

Ami elfogadhatatlan, hogy ezeket a „nehézségeket” arra használják fel, hogy csökkentsék a termelő ágazatok támogatására és a törvényes foglalkoztatás elősegítésére felhasználandó összegeket a „kohéziós” országokban, köztük Portugáliában.

Ráadásul az előirányzatokat összesítik, ezáltal fennáll a veszélye annak, hogy felhasználásukra nem kerül sor az n+2 és n+3 szabály alkalmazása folytán, illetve az abból eredő nehézségek miatt, hogy ezeket részben az ilyen országok nemzeti költségvetéséből társfinanszírozzák.

– Jelentés: Jamila Madeira (A6-0442/2008)

  Šarūnas Birutis (ALDE), írásban. – (LT) Ha összeadjuk mind a 27 tagállam part menti övezeteit, az Európai Unió part menti övezete több mint 89 000 km-t tesz ki. Ez az európai part menti övezet figyelemreméltóan sokszínű, mivel nagyvárosok és európai országok fővárosai is megtalálhatók ebben a térségben.

Néhány régió létezni sem tudna az őket körülvevő partszakasz nélkül; ilyenek például a kizárólag turizmusból és a tengerhez kötődő tevékenységekből élő távoli régiók. Vannak ugyanakkor olyan régiók is, ahol a part menti övezet domborzati viszonyai miatt a gazdasági fejlődés független a turizmustól, vagy ahol a turizmus a bruttó hazai termék szempontjából nem kifejezetten jelentős. Egyes előrejelzések szerint 2010-re a népesség mintegy 75%-a part menti övezetekben fog élni. A lakosság part menti területeken kialakuló koncentrációja már önmagában is elég jól szemlélteti, hogy pragmatikusan kell elemeznünk a turizmus part menti területekre gyakorolt hatásait, pontosabban szólva a nemzeti, regionális és helyi gazdaságra gyakorolt hatásait.

Ezért van szükség a part menti idegenforgalom harmonikus szabályozásáról szóló jogi aktusra.

  Carlos Coelho (PPE-DE), írásban. – (PT) A turizmus az EU part menti régióinak társadalmi és gazdasági fejlődése szempontjából létfontosságú.

Én emiatt támogatom az olyan politikai eszközök létrehozását, amelyek hozzájárulnak az integráltabb, fenntartható fejlesztési stratégiákhoz, csökkentve e régiók idegenforgalmának szezonális jellegét, mivel csak így tudjuk javítani a gazdasági versenyképességet, egyúttal eleget tenni a társadalmi igényeknek (stabilabb munkahelyek teremtése és magasabb életszínvonal). Ugyanakkor külön figyelmet kell fordítani a természeti és kulturális erőforrások megőrzésére és a turizmus felelősebb modelljeinek ösztönzésére.

Bár az idegenforgalom jelenleg nem tartozik az uniós hatáskörök közé, mégis fontos, hogy európai szinten kerüljük a széttagolt, ágazati és olykor következetlen fellépést. Ennek megfelelően gondoskodnunk kell egy átfogó, integrált szemléletről a különféle, kapcsolódó szakpolitikák keretében (beleértve a kohéziós és a környezetpolitikát, a tengerpolitikát és a szociálpolitikát).

Semmi kétségem nincs afelől, hogy a strukturális alapok kedvezően hathatnak a part menti régiók fejlődésére. Az azonban sajnálatos, hogy az információk hiánya miatt nem ismerjük ezeknek a beruházásoknak a tényleges hatását.

Az is sajnálatos, hogy a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó operatív programokban gyakorlatilag a part menti területekre semmilyen konkrét utalás nincs. Támogatom az előadó felülvizsgálati szándékát e helyzet megváltoztatása érdekében.

  Lena Ek (ALDE), írásban. − (SV) Madeira asszony jelentése az európai part menti idegenforgalomról nehezen követhető, bonyolult és hiányoznak belőle a határozott, világos célkitűzések, viszont egyértelműen és határozottan leereszkedő szemléletet képvisel. Nem látom be, hogy az Unión belül az idegenforgalom iparágát hogyan segítené az, ha az Európai Parlament szorgalmazza, hogy a tagállamok hozzanak létre kerékpárutakat (7. bekezdés) vagy csökkentsék a repülőtéri illetékeket (32. bekezdés). A part menti idegenforgalom feltételei Görögországban meglehetősen különböznek a svédországitól, hogy csak egy példát mondjak. Ezért szavaztam a jelentés ellen.

  Duarte Freitas (PPE-DE), írásban. – (PT) A part menti övezetek fenntartható fejlődéséhez kapcsolódó kérdések rendkívül fontosak az EU azon országai számára, amelyek Portugáliához hasonlóan rendelkeznek bizonyos tengeri tevékenységektől nagymértékben függő régiókkal.

Az ilyen tevékenységek sorába tartozik a part menti idegenforgalom, amely az Európa és a tenger közeledésére irányuló európai stratégia jelenlegi célkitűzéseinek megvalósításához az egyik alapvető pillér. Az EU-nak a part menti turizmust e tekintetben fel kell vennie a politikai prioritások sorába. Európa, és különösen Portugália part menti régiói vitathatatlan gazdagságuk ellenére komoly megszorításoktól szenvednek a döntéshozók hibás hozzáállása, tervezése és intézkedései folytán.

Az EU-nak olyan politikát kellene kialakítania, amely kifejezetten a turizmus kérdéseivel foglalkozik, ugyanakkor beépíti ezeket a tágabb keretek közé, mint például az európai tengerpolitikába, a tengervédelmi stratégiáról szóló irányelvbe, a part menti övezetek integrált kezelésére irányuló stratégiába, a transzeurópai közlekedési hálózatba és a Natura 2000 hálózat környezetvédelmi politikájába – többek között.

Ez a jelentés tartalmazza ezeket és más olyan javaslatokat, amelyek véleményem szerint alapvető fontosságúak az idegenforgalom fejlesztéséhez az EU part menti területein. Ezért szavaztam a jelentés mellett.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) A Júniusi Lista ellenez minden arra irányuló kísérletet az uniós intézmények részéről, hogy az idegenforgalom ágazatát az EU jogalkotási hatáskörébe vonják. A turizmus ágazata és az iparág fejlődését ösztönző beruházások olyan kérdések, amelyekkel kizárólag az egyes tagállamoknak kell foglalkoznia.

A Júniusi Lista ezért úgy véli, hogy az infrastruktúrára és az állandó közlekedési kapcsolatokra fordított pénzügyi befektetésekkel például az érintett tagállamnak kell foglalkoznia, és ezek nem terhelhetik az EU más részein élő adófizetőket.

A Júniusi Lista az előadó azon törekvését is megkérdőjelezi, hogy az Európai Parlament ösztönözze a turistaszezonon kívüli gazdasági tevékenységet, mivel ebben a javaslatban nehéz egyebet látni, mint a foglalkoztatás határokon átnyúló védelmének megteremtésére tett kísérletet.

Az előadótól eltérően mi a Régiók Bizottságának az európai part menti alap megteremtése iránti vágyát is ellenezzük.

A Júniusi Lista európai parlamenti képviselői ezért teljes egészében a jelentés ellen szavaztak.

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. – (PT) Bár a jelentés néhány aspektusával egyértelműen nem értünk egyet, tartalmát többségében támogatjuk, különös tekintettel az általunk benyújtott és megvédett módosítások belefoglalására, amilyen például a következő pont: „hangsúlyozza, hogy fontos az ágazatban dolgozók jogainak megőrzése a minőségi álláshelyek megteremtése és a képesítési intézkedések ösztönzése révén, ami egyebek mellett a helyzethez igazított szakképzést, a stabil szerződéses kapcsolatok és a méltányos bérszint kialakításának előmozdítását, valamint a munkakörülmények javítását jelenti”.

Sajnáljuk ugyanakkor, hogy más módosításokat visszautasítottak, köztük a következőt:

- „úgy véli, hogy a turisztikai iparnak a területi kohéziót, a gazdasági fejlődést és a foglalkoztatást támogató tényezőnek kellene lennie regionális szinten, és hangsúlyozza az ágazattal szembeni transzverzális megközelítés szükségességét a közösségi politikák és alapok tekintetében, konkrétan a tagállamok intézkedéseit kiegészítő, külön közösségi program megteremtése révén, amely az ágazat támogatását és a különféle érintett társadalmi és gazdasági szereplők közötti szinergiák ösztönzését szolgálja”.

- „emlékeztet arra, hogy bizonyos turizmusközpontú part menti régiókat eddig a jelenlegi, a 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi keretben az úgynevezett »statisztikai hatással« büntettek, és ezért európai szintű kompenzációs intézkedésekre szólít fel az említett régiók számára”; ilyen például Algarve.

  Sérgio Marques (PPE-DE), írásban. – (PT) Ez a turizmus part menti régiókra gyakorolt hatásának regionális fejlesztési szempontjairól szóló jelentés nyomatékosítja azt a tényt, hogy a turizmus elengedhetetlenül szükséges az Európai Unió e régióinak társadalmi és gazdasági fejlődéséhez.

Ez a kérdés rendkívül fontos, tekintve, hogy az EU tagállamai több mint 89 000 km partszakasszal rendelkeznek, valamint hogy a szigetek, a szigeten található tagállamok és a legkülső régiók nagymértékben függenek az idegenforgalom ágazatától.

A part menti tagállamoknak ezért nemzeti és regionális szinten külön stratégiákat és integrált terveket kell kidolgozniuk, hogy ellensúlyozzák a turizmus idényhez kötöttségét a part menti régiókban, és a helyi közösségek számára állandóbb foglalkoztatást és magasabb életszínvonalat biztosítsanak.

A jelentés mellett szavaztam, mivel felhívja a figyelmet arra, hogy a part menti turizmussal szemben integrált megközelítésre van szükség az EU kohéziós és tengerpolitikájában, a halászati, környezetvédelmi, közlekedési, energia-, szociál- és egészségpolitikában, hogy szinergiákat hozzunk létre, és elkerülhessük a következetlen fellépést.

  Luís Queiró (PPE-DE), írásban. – (PT) Ha elgondolkozunk azon, hogy egy, a tengerben rejlő potenciált hasznosító globális stratégia mennyire fontos lenne Európa számára, illetve ha végiggondoljuk, hogy az idegenforgalom milyen gazdasági erőt jelent és jelenthet az európai gazdaságoknak, és ha mindehhez azt is hozzávesszük, hogy most nemcsak a különböző vállalkozások áttelepülése által felvetett aggályokra kell reagálnunk, hanem a jelenlegi gazdasági válság jelentette kihívásokra is, könnyű megérteni a part menti övezetek idegenforgalmára vonatkozó külön stratégia fontosságát a turizmusra és a tengerre irányuló globális stratégiák keretein belül.

Tekintettel a fenti gondolatokra, amelyek egyaránt jelen vannak abban a két jelentésben, amelyek elkészítésében részt vettem (a fenntartható turizmus jövőjéről szólóban előadóként, az európai tengerpolitikai stratégiáról szólóban árnyékelőadóként), örvendetes fejlemény ez a jelentés. Fel kell ismernünk azonban, hogy az még nem elég, ha van egy stratégiánk a part menti övezetek idegenforgalmára vonatkozóan, ha ez csak az említett két globális stratégia legnagyobb közös osztójának tekinthető. Általában véve olyan gazdasági környezetet kell elősegítenünk, amely kedvez a vállalkozásnak, egyszersmind úgy használja ki ezt az óriási lehetőséget – vagy ezeket az óriási lehetőségeket –, hogy a mai használat közben arról is gondoskodik, hogy azokat holnap is fenntarthatóan és felelősen használhassuk.

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, Madeira asszonynak a turizmus part menti régiókra gyakorolt hatásának regionális fejlesztési szempontjairól szóló jelentése mellett szavaztam. Bár az idegenforgalom nem tartozik az európai uniós hatáskörök közé, és ennek megfelelően nincsenek kifejezetten az ágazatra vonatkozó pénzügyi eszközök, szerintem szükség van arra, hogy értékeljük, hogy egy olyan jelentős ágazat, mint a part menti területek idegenforgalma, milyen hatással van a regionális fejlődésre és az összes tagállam gazdasági, társadalmi és területi kohéziójára. Egyetértek Madeira asszonnyal abban, hogy integráltan kell fellépnünk, és a környezet-, az energia-, a tenger- és a közlekedéspolitikában alkalmazott stratégiáinkban koherens megközelítést kell kialakítanunk, hogy a turizmus ösztönzésére szolgáló különféle intézkedések következetesek legyenek, és kedvezzenek a part menti területeken élőknek és az európai gazdaság egészének.

  Margie Sudre (PPE-DE), írásban. – (FR) A part menti területeken, különösen a legkülső régiókban, a turizmus – amely gyakran a legfontosabb gazdasági tevékenység – kedvezőtlen hatásokkal járhat a munka szezonális, szakképzettséget nem igénylő jellege miatt, a partszakasz és a belső területek közötti integráció hiánya, a gazdasági diverzitás, valamint a természeti és kulturális örökség pusztulása miatt. Erre vannak megoldások, a következő tevékenységek formájában.

Az idényhez kötöttség problémájának leküzdése az idegenforgalom más formái révén (üzleti, kulturális, gyógy-, sport- és vidéki turizmus), továbbra is védve a partszakaszok örökségét.

Integrált megközelítésre való törekvés a part menti turizmus és a Közösség kohéziós, tenger-, halászati, környezeti, közlekedési és energiapolitikája összefüggésében a szinergiák megteremtése és a projektek jobb koherenciája érdekében.

Az infrastruktúra színvonalának fejlesztése a főszezonon kívüli elérhetőség javítása érdekében, a fenntartható helyi tömegközlekedés fejlesztése révén továbbra is törekedve ugyanakkor az éghajlatváltozás hatásai elleni küzdelemre.

A szolgáltatási színvonal fellendítése a szakmai képzések javítása és a piac változásaihoz illeszkedő idegenforgalmi lehetőségek ösztönzése révén a versenyből való kiemelkedés érdekében.

Új idegenforgalmi célállomások ösztönzése a legkülső régiókat is beleértve, valamint a part menti turizmus központi szerepeltetése a május 20-i „tengerek európai napja” alkalmából és a „kiemelt európai célállomások” projektben.

– Jelentés: Christa Prets (A6-0461/2008)

  Šarūnas Birutis (ALDE), írásban. – (LT) A globalizáció és az információs és kommunikációs technológiák (IKT) gyors fejlődésének korában az új technológiák és a tömegtájékoztatási eszközök egyre inkább megtalálhatók az élet minden területén. A társadalomnak minél inkább lépést kell tartania ezzel a gyors technológiai váltással, és meg kell tanulnia, hogyan kezelje az információáradatot. A tömegtájékoztatási eszközök ugyanakkor előzetesen ellenőrzést is gyakorolnak a fontos témák kiválasztása felett, és ezáltal befolyásolják a mindennapok napirendjét. Erre a kiválasztásra azonban egyéni szemléletmód alapján kerül sor, és ezért csak közelítőleg objektív. A tömegtájékoztatási eszközök használatában szerzett műveltségnek segítenie kell az embereket e kihívások leküzdésében, és hozzáértő médiafelhasználóvá kell őket tennie.

  Charlotte Cederschiöld, Christofer Fjellner, Gunnar Hökmark és Anna Ibrisagic (PPE-DE), írásban. − (SV) Ellene szavaztunk Prets asszony (az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja, AT) jelentésének a médiaműveltségről a digitális világban (A6-0461/2008). A jelentésben szereplő javaslatok megsértik a szubszidiaritás elvét. Nem akarunk közös európai médianevelést a tagállamokban élő összes gyermek számára. Az egyes tagállamoknak saját maguknak, a hazai körülmények figyelembevételével kell kialakítaniuk a tantervüket.

Azt sem gondoljuk, hogy a szülők és az idősebbek médiaműveltsége általánosan alacsony szintű lenne.

  Marie-Hélène Descamps (PPE-DE), írásban. – (FR) A hagyományos médiumoknak és az új médiumoknak egyaránt fontos helye van a mindennapi életünkben. Emiatt fontos, hogy az európai polgárok számára lehetővé tegyük a hozzájuk érkező kép- és információözön értelmezését, elemzését és értékelését, hogy ezeket a lehető legjobban hasznosíthassák. Az ilyen készségek mindinkább létfontosságúak, mivel az internethasználat ma már nagyon elterjedt, és a média fogyasztói immár nemcsak nézők, hanem a folyamatnak egyre aktívabb szereplői is.

Az elénk terjesztett jelentés – amelyet én személy szerint támogatok – beleillik ebbe a kontextusba. Annak a politikai akaratnak a megnyilvánulása, miszerint fel kell lépnünk a digitális környezet minden tagjának jogai és szabadságai védelmében.

Ez a jelentés a magas szintű, minden polgárra, és különösen a legfiatalabbakra kiterjedő médianevelés létrehozására szólít fel. Célja a média egyes típusainak megfelelő képzés, megerősítve, hogy mindenkinek joga van hozzáférni az információs és kommunikációs technológiákhoz. Ösztönzi a magas színvonalú oktatást, amely megerősíti a szellemi tulajdonjogokhoz való felelős, tiszteletteljes viszonyulást. A jól informált, aktív polgárok neveléséhez létfontosságú eszköz ez a fajta médianevelés, amely a lisszaboni célkitűzések eléréséhez is hozzá fog segíteni.

  Lena Ek (ALDE), írásban. − (SV) Az előadó különböző szinteken törekszik a családokat, az iskolákat, az idősebbeket és a fogyatékkal élőket megcélzó európai médianevelés bevezetésére. Ez természetesen jó ötlet, de nem uniós szinten kell megoldani. Egy szűkebb, de koncentráltabb EU híveként úgy vélem, ezt minden tagállamnak magának kellene megszerveznie. Ezért a jelentés ellen szavaztam.

  Edite Estrela (PSE), írásban. – (PT) Mellette szavaztam Christa Prets jelentésének a médiaműveltségről a digitális világban, mivel úgy gondolom, ezt a problémát sürgősen meg kell oldanunk. A digitális tájékoztatás korában az információkból való kirekesztés a megkülönböztetés és az egyenlőtlenség új formájává válhat. Egyetértek a jelentésben kitűzött célokkal, különös tekintettel a széles sávú internethez való hozzáférés kibővítésének támogatására, a különböző tagállamok között e téren fennálló különbségek csökkentésére irányuló erőfeszítésekre, valamint az oktatásba és képzésbe való befektetés szükségességére ebben az ágazatban.

Úgy vélem ezenkívül, hogy ebben az ágazatban gondosan figyelnünk és követnünk kell a vállalati koncentrációk felé mutató tendenciát, hogy elkerülhessük az oligopóliumok kialakulását, ami ártana az információ átláthatóságának és pluralizmusának.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) Úgy gondoljuk, hogy a médiaműveltség ügye a tagállamokra tartozik. Az elénk terjesztett nyilatkozattervezet bizonyosan tartalmaz néhány jó tanácsot (és néhány rosszabbat is, ami azt illeti), mindazonáltal ez a kérdés egyedül a tagállamokra tartozik.

A jelentésben szereplő javaslatok a tagállamok oktatási rendszereiben érvényes tanterv kérdésébe is beleavatkoznak. A Júniusi Lista a Parlamentben korábban már felhívta a figyelmet arra – és ezt most ismét megteszi –, hogy a tanítás szervezése és az oktatási rendszerek tartalma a tagállamok kizárólagos felelőssége.

Hangzatos beszédekben sok szó esik a szubszidiaritásról, a valóság azonban más képet mutat. Az EU-nak határokon átnyúló kérdésekbe kellene beleavatkoznia, viszont távol kellene tartania magát az olyan ügyektől, amelyekről az egyes tagállamok maguk dönthetnek, illetve amelyeket más nemzetközi szerződések már szabályoznak.

A fenti okból az állásfoglalásra irányuló indítvány ellen szavaztunk.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − A médiaműveltség a mai digitális korban egyre fontosabbá válik. Miközben kultúránk egyre inkább ki van téve a globalizációnak, a Prets-jelentés helyesen ismeri fel, hogy a médiaműveltségben a helyi egységeknek van meghatározó szerepük. A helyi létesítményektől nagyarányú közreműködés várható el, én pedig üdvözlöm ezt a jelentést.

  Dumitru Oprea (PPE-DE), írásban. – (RO) Biztos voltam benne, hogy a szavazás Christa Prets jelentése javára fog eldőlni.

Véleményem szerint szükségünk van médiaműveltségre, hogy az információ befogadói jobban megértsék a rendelkezésre álló médiatermékek teljes skáláját, és megtudják, hogyan kerülhetik el ezek esetleges negatív hatásait. Ahhoz azonban, hogy erre képesek legyenek, szükségük van a médiaműveltség által kínált információkra és ismeretekre.

A közösség valamennyi tagjának képesnek kell lennie az információk megkeresésére és felhasználására, hogy szabadon és nyitottan kommunikálhassanak, és ne kelljen attól félniük, hogy olyan valósággal találják szembe magukat, amelyre nincsenek felkészülve.

Az intézkedéseket még az alapfokú iskolai szinten is be kell vezetni a megfelelő szintű médiaműveltség biztosítása érdekében, hogy a gyermekek elsajátítsák az aktív társadalmi részvételhez szükséges készségeket.

A médiaműveltségbe az is beletartozik, hogy a közösség tagjai lehetőséget kapnak a tömegtájékoztatási termékek kritikus elemzésére, hogy kevésbé legyenek kiszolgáltatva azoknak, akik a tájékoztatást irányítják.

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, mellette szavaztam Prets asszony jelentésének a médiaműveltségről a digitális világban. Tekintettel a mindennapi életünk legalapvetőbb vonatkozásaiba is beférkőző új információs és kommunikációs technológiák egyre elterjedtebb használatára és az ilyen eszközök által kínált óriási lehetőségekre, az embereknek most már nemcsak azért kell megtanulniuk ezen eszközök használatát, hogy részesüljenek a potenciális előnyeikből, hanem azért is, hogy megvédjék magukat az információ manipulálásának veszélyével, illetve a hagyományos kommunikációs eszközökhöz képest az IT-hálózatokon megtalálható információk esetében gyakran előforduló kihagyások vagy elhallgatások veszélyével szemben. Ezért üdvözlöm a Prets asszony által elvégzett munkát, és remélem, hogy a meghozott intézkedések is összhangban lesznek vele.

– Ajánlás: Bernard Lehideux (A6-0473/2008)

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. − (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, támogatom a hosszas vita után ma szavazásra kerülő Lehideux-jelentést, amelynek vitáiban a Parlament vezető szerepet vállalt a végleges dokumentum javítására tett törekvésekben.

Most különösen bonyolult gazdasági helyzetben vagyunk, hiszen úgy tűnik, a bennünket sújtó gazdasági és pénzügyi válság a 2009-es évet végig fogja kísérni. Az Európai Képzési Alapítvány létrehozásával Európa fontos jelet küld a világnak. Célkitűzésünk, hogy gondoskodjunk róla, hogy ez az intézmény ne csak a pályakezdő fiatalok képzésében bizonyuljon hasznos eszköznek, hanem mindazok szempontjából – és itt sajnos nagy számokról van szó –, akik most kikerülnek a termelés és a munka világából. Az Európai Parlament feladata, hogy folyamatosan figyelje az intézmény hatékonyságát és a kitűzött célok teljesülését.

  Dragoş Florin David (PPE-DE), írásban. – (RO) A Tanács közös álláspontja mellett szavaztam az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása tekintetében, mivel a közös álláspont sokat tartalmaz a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság módosításaiból. A bizottsági javaslathoz képest eszközölt főbb változtatások a rendelet hatályát, az ügynökség feladatait, az általános rendelkezéseket, az igazgatótanácsot és az Európai Képzési Alapítvány igazgatójának kinevezését érintik. Megoldódott annak kérdése is, hogy hogyan erősíthető az EP és az ügynökség közötti kapcsolat, és hogyan képviseltetheti magát az EP az igazgatótanácsban.

A 7. cikk rendelkezik arról, hogy az igazgatótanácsban részt vesz három, az Európai Parlament által kinevezett, szavazati joggal nem rendelkező szakértő. A Parlament maga dönti el, hogy külső személyeket vagy képviselőket nevez ki, és a Parlament feladata saját, az igazgatótanácsban neki leginkább megfelelő képviseleti szintjének meghatározása. Továbbá az igazgatótanács által kiválasztott igazgatójelölt kinevezése előtt az illetékes parlamenti bizottság(ok) előtt nyilatkozatot tesz, és válaszol a képviselők kérdéseire.

  Carl Lang (NI), írásban. – (FR) Úgy tűnik, az ultraeurópaiak az álláskeresők és más emberek bevándorlásában egyfajta csodafegyvert látnak, amely azonnal megoldaná a munkaerőhiány és a csökkenő születési ráta minden tagállamban tapasztalható problémáit. Ez az ostoba hozzáállás a gyengeség beismerése: Európának a jelenlegi formájában semmilyen javaslata nincs az előtte álló kihívások leküzdésére.

Másrészről, az új Európának támogatnia kell a nemzeti és közösségi szintű védelmet és preferenciát szolgáló gazdaság- és szociálpolitikákat, az embereket gyermekvállalásra ösztönző családbarát politikát, valamint a harmadik országoknak fejlesztési segélyt nyújtó külpolitikát, hogy azok az országok, ahol nagyarányú a kivándorlás, az életszínvonal jelentős emelésével stabilizálhassák népességüket.

Az Európai Képzési Alapítvány az Európai Unió egyik ügynöksége, amelynek célja, hogy segítse az oktatási és képzési rendszerek fejlesztését az EU partnerországaiban. Ez igazán dicséretes cél lenne, ha a valóságban nem azt jelentené, hogy ezeket az Európán kívüli országokat felkészítjük az európai munkaerőpiachoz való hozzáférésre. Nem akarunk újabb bevándorlási hullámokat a harmadik országokból, még az olyan nem európai tagjelölt országokból sem, mint Törökország, ez az ázsiai és muzulmán ország, amelynek európai uniós csatlakozását visszautasítjuk.

– Jelentés: Ona Juknevičiené (A6-0457/2008)

  Carlos Coelho (PPE-DE), írásban. – (PT) Támogatom ezt a javaslatot, amelynek célja a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat működésének javítása. Örülök, hogy már az első olvasatra sikerült megállapodásra jutni.

Mindig támogattam a bírák és az európai igazságügyi együttműködés intézményrendszere közötti szorosabb kapcsolatok kiépítését, hogy ezek a szakemberek nyomon követhessék az európai igazságügy felépítésének minden szakaszát, ezáltal segítve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megszilárdítását és az európai igazságügyi kultúra kiépítését.

Ez a hálózat kapcsolattartókból (bírákból) áll, akik együttműködnek a tagállamok közötti igazságügyi együttműködésben esetlegesen felmerülő nehézségek kezelése érdekében. Minden területre kiterjed, azaz a polgári és a kereskedelmi ügyekre egyaránt. Úgy vélem, a hálózatnak nyitva kellene állnia a szakmai szövetségek részvétele előtt is, ugyanakkor arra is törekednie kellene, hogy erősítse a nyilvánosság felé nyújtott tájékoztatást.

Ezek a fejlesztések nyilvánvaló előnyökkel fognak járni az ítéletek kölcsönös elismerése szempontjából, ami valójában az igazságügyi együttműködés sarokköve.

  Dragoş Florin David (PPE-DE), írásban. – (RO) A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló 2001/470/EK tanácsi határozat módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatról szóló javaslat mellett szavaztam, mert a tagállamok között a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózatnak a 2001. május 28-i 2001/470/EK tanácsi határozat általi létrehozása abból az elgondolásból ered, hogy a Közösség részét képező, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség kialakításához javítani, egyszerűsíteni és gyorsítani kell a tagállamok igazságügyi együttműködését, továbbá a határokon átnyúló peres ügyekben érintettek számára hatékony hozzáférést kell biztosítani az igazságügyi rendszerhez.

  Carl Lang és Fernand Le Rachinel (NI), írásban. – (FR) Ha meg kellene neveznem egy olyan területet, ahol az Európai Unió tagállamai közötti együttműködés fontos és minden erőnkkel támogatandó, az igazságügyi és rendőri együttműködés területe lenne az.

Az európai rendőri erők közötti együttműködés szükségességét igazolják a közös francia-belga nyomozócsoport eredményei, amelynek több hónapnyi nyomozás után sikerült letartóztatnia 16 dzsihádista fanatikust és felszámolnia egy brüsszeli székhelyű iszlamista terroristahálózatot.

A szervezett bűnözés, a korrupció, a kábítószer-kereskedelem és a terrorizmus – amint azzal mindnyájan tisztában vagyunk – nem tartja tiszteletben az országhatárokat.

Az Európai Unió tagállamai kormányközi együttműködés formájában már évek óta együttműködnek egymással. Az Európai Unió bűnös büszkeségétől vezetve ezt akarja meglovagolni, és ilyen típusú kapcsolatot próbál kialakítani – saját uralma alatt – a nemzeti kapcsolattartók köré szerveződő Európai Igazságügyi Hálózaton belül.

Továbbra is támogatjuk az együttműködést, és támogatjuk ezt a kezdeményezést is, feltéve, hogy a tagállamokat nem fosztják meg saját legitim, szuverén hatásköreiktől egy új, bürokratikus európai szerv kedvéért.

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE-DE), írásban. – (RO) Szeretném elmondani, mennyire sajnálom, hogy Juknevičienė asszony jelentését nem vitatta meg a Parlament még az elfogadása előtt. Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja támogatja ezt a jelentést. Szeretnénk azonban felhívni a figyelmet néhány olyan problémára ezen a területen, amelyek új megoldást kívánnak: az európai polgárok saját jogainak ismerete a határokon átnyúló eljárásokban, valamint a jog gyakorolóinak és a bíráknak az ismeretei, amelyek rendkívül homályosnak tűnnek.

Remélem, hogy ezek a Parlamentet aggasztó kérdések nyomatékosabban fognak szerepelni a Bizottság és a Tanács jövőbeni napirendjén.

  Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban. − (PL) A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózatról szóló jelentés mellett szavaztam. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság által benyújtott dokumentum a tagállamok közötti igazságügyi együttműködés egyszerűsítése és felgyorsítása iránti igényre reagál. Lényegében arról van szó, hogy megkönnyítsük a polgárok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését.

Az előadó programjában a jogi szakmák képviselői közötti együttműködés előmozdításán van a hangsúly, a legjobb gyakorlatok meghatározása érdekében. A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat működéséről szóló bizottsági jelentésből emellett az tűnik ki, hogy a nemzeti kapcsolattartók hiánya miatt a hálózat még messze nem valósította meg a benne rejlő összes lehetőséget.

Az ilyen közvetítő pontok létrehozása, valamint az e-igazságszolgáltatás európai rendszerének fokozatos bevezetése révén az európai polgárok jobban hozzáférnének a joggal és az igazságszolgáltatási rendszer működésével kapcsolatos általános információkhoz.

– Jelentés: Philip Bushill-Matthews (A6-0454/2008)

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. − Az Európai Üzemi Tanácsról szóló irányelv átdolgozott változata a munkavállalók számára nagyobb mértékű tájékoztatást és jobb konzultációs eljárásokat ír elő az EU-ban, amit én szeretnék nyilvánosan támogatni. A javaslat célja az 1994. szeptember 22-i 94/95/EK tanácsi irányelv módosítása a munkavállalók tájékoztatása és a velük való konzultáció érdekében. A szociális partnerekkel ezt követően folytatott tárgyalások a felülvizsgált, átdolgozott változatokkal együtt fejlettebb keretet kínálnak a munkáltatók és a munkavállalók közötti megerősített párbeszédhez, lehetővé téve a javasolt változtatások beható értékelését, továbbá módot adnak a munkavállalói képviselőknek érdekeik támogatására.

Támogatom a végrehajtás után az irányelv háromévenkénti felülvizsgálatát, hogy biztosítsuk, hogy a későbbiekben is reagál az igényekre és megfelelően szolgálja a célját.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) A plenáris ülésen tartott szavazáson ismét egyértelműen megmutatkozott, hogy a Parlament többségéből hiányzik a politikai akarat a jelenlegi irányelv továbbfejlesztéséhez és az Európai Üzemi Tanács jogainak és szerepének erősítéséhez. Képviselőcsoportunk valamennyi módosítását elutasították, köztük azt is, amelyik a jelenlegi irányelv beható, átfogó felülvizsgálatáról rendelkezett volna, amely legkésőbb a most történt kisebb módosítások hatálybalépése után öt évvel kezdődött volna. Csak azt fogadták el, hogy a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az irányelv végrehajtásáról. Majd meglátjuk, mi történik. Mi már most is tudjuk, hogy a munkavállalók jogainak megerősítése az osztályharc alakulásától fog függeni.

Más alkalmakkal ellentétben, amikor az Európai Parlament a nem kötelező erejű tárgyalásokon elfogadta azt az elvet, hogy a munkavállalók képviselőinek vétójogot kell kapniuk – mint például az én jelentésemben a nők szerepéről az iparban –, ezúttal elutasította ennek szerepeltetését az Európai Üzemi Tanácsról szóló irányelvben, ami sajnálatos. Ezért döntöttünk úgy, hogy tartózkodunk.

  Neena Gill (PSE), írásban. − Azért szavaztam a jelentés mellett, mert ezekben a nehéz időkben létfontosságú, hogy mi, szocialisták, törekedjünk a munkavállalók védelmére.

A konzultáció és a tájékoztatás a munkavállalók két alapvető joga, az Európai Üzemi Tanács pedig egy nagyszerű európai kezdeményezés. Az én régiómban azonban, Európa más részeihez hasonlóan, munkahelyek szűnnek meg amiatt, hogy a tanácsok között nincs elég szoros, határokon átnyúló együttműködés.

Ezért üdvözlöm az Üzemi Tanácsok hatékonyságának biztosítására és alkalmazásuk kiterjesztésére irányuló javaslatokat. Ez a kérdés választóim közül sokakat érint. Remélem, hogy a szavazatunk azt fogja jelenteni, hogy West Midlands térségében több cég és több munkavállaló részesül majd ezen jogokból.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − A Bushill-Matthews-jelentés mellett szavaztam. A Parlament megszavazta a munkáltatók elleni hatékony és visszatartó erejű szankciókat a szabályok betartásának elmulasztása esetén, és ennek megfelelően az EU egész területén javulni fog a munkavállalók helyzete.

  David Martin (PSE), írásban. − Tekintettel a fenyegető globális gazdasági válságra, ez az irányelv a munkavállalók számára nagyobb beleszólást fog biztosítani a munkahelyük jövőjébe, mivel előírja az Európai Üzemi Tanács szükségszerű felülvizsgálatát. Üdvözlöm az európai szociális partnerek tanácsát, amely most már szerepel az irányelvben, és ugyancsak üdvözlöm az irányelv aktualizálását a közelmúltbeli bírósági ügyek figyelembevételével, amelyek az ipar két oldala számára világosabb jogi helyzetet teremtettek.

  Catherine Stihler (PSE), írásban. − Minden olyan munkát támogatok, amely erősíti az Európai Üzemi Tanácsok munkáját.

  Georgios Toussas (GUE/NGL), írásban. – (EL) A munkavállalók üzemi tanácsokban való részvételét a munkáltatók arra használják, hogy irányítsák a munkavállalók munkahelyi tevékenységeit.

Az Európai Üzemi Tanácsok és a vállalati felelősség a szociális partnerség megszilárdításának és a munkásmozgalom irányításának eszközei.

Ezért szavaztunk az Európai Üzemi Tanácsról szóló irányelv átdolgozására irányuló bizottsági javaslat ellen.

– Jelentés: Heide Rühle (A6-0410/2008)

  Adam Bielan (UEN), írásban. − (PL) Elnök úr, Rühle asszonynak a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló jelentése mellett szavaztam, mivel számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyek a fegyverzetek piacának működését kívánják sokkal egyszerűbbé tenni.

Emellett a Közösség egészére kiterjedő jogi rendelkezések a védelem területén megszüntetnék annak veszélyét, hogy bármelyik tagállamot illegális fegyverszállítással kapcsolatos, téves vádak érjék. Mint azt a képviselők nyilván tudják, bizonyos tagállamokat tévesen azzal vádoltak meg, hogy illegálisan adtak el fegyvereket Grúziának. Az Európai Unió mind a 27 tagállamára vonatkozó közös jogszabállyal ezen a területen meg lehetne előzni, hogy a jövőben is előfordulhassanak hasonló helyzetek.

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. − Támogattam a Rühle európai parlamenti képviselő által a Bizottság 2007. decembertől elfogadott védelmi csomagjának részeként benyújtott javaslatot. A javaslat a védelmi felszerelések átlátható piacának megteremtését célozza az EU-ban, a meglévő 27 különálló engedélyezési rendszer felváltásával és az ilyen termékek tagállamok közötti transzferére vonatkozó engedélyezési követelmények harmonizálásával. A jelenleg létező ellenőrzési rendszer ilyenfajta módosítása nemcsak az átláthatóságot növeli meg, de egyúttal a meglévő gyakorlatokat és eljárásokat is megerősíti, ugyanakkor milliárdokat takarít meg a betartási költségeken. Az ilyen jellegű adminisztratív reform világosabbá és egyszerűbbé teszi az érintett eljárásokat, erősíti a belső piacot, viszont fenntartja az ellenőrzést az EU-n kívülre történő, jövőbeli kivitelek esetében. Az általános és globális engedélyek bevezetése, amelyeket továbbra is az egyes tagállamok határoznának meg, megfelelő egyensúlyt biztosít a nemzeti és a közösségi érdekek között.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) A „védelmi felszerelések Közösségen belüli transzfereinek egyszerűsítése” nem éppen semleges folyamat. A belső piaci szabályok megerősítése egy olyan területen, amely eddig a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozott, újabb lépést jelent a föderalizmushoz vezető úton, a nagyhatalmak hegemóniáját erősítve a nemzeti szuverenitás rovására. Egy ilyen súlyos nemzetközi gazdasági válság idején a katonai-ipari komplexum fejlesztése az EU-ban új profitszerzési lehetőségeket nyit a nagy gazdasági csoportok előtt, és megerősíti az EU katonai beavatkozásra való kapacitását a közös kül- és biztonságpolitika keretében. A cél a piacok, a véges energiaforrások és kapitalista termelési módszerhez létfontosságú egyéb természeti források feletti felügyelet biztosítása, a nagyobb fokú nemzetközi versenyképességgel összefüggésben.

Ettől gyökeresen eltérő úton kellene haladnunk. Konkrétan arra kellene törekednünk, hogy a világ minden részén csökkentsük a nukleáris és hagyományos fegyverek arzenálját, segítsük a konfliktusok békés rendezését és biztosítsuk a nemzetközi jog és az országok szuverenitásának tiszteletben tartását.

Az emberiségnek a leszerelés útját kell választania, ahelyett hogy újrakezdené a fegyverkezési versenyt, amire ez az irányelvjavaslat ösztönöz. Ezért szavaztunk ellene.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) A Júniusi Lista híve a szabad belső piac megvalósításának. Azt azonban nem gondoljuk, hogy az EU-nak jogszabályt kellene alkotnia arról, hogy a védelmi vonatkozású termékek európai határokon belüli kereskedelmét hogyan kell ellenőrizni. A védelmi vonatkozású termékeket nem lehet egy kalap alá venni más árukkal és szolgáltatásokkal. Ezen a területen az exportpolitikához hasonlóan a jogalkotást is kizárólag az egyes tagállamok ügyének kell tekinteni. Ha határokon átnyúló együttműködésre van szükség, ezt kormányközi szinten kell létrehozni.

Mivel a Júniusi Lista határozottan ellenez minden olyan törekvést, hogy az uniós együttműködés keretében bármilyen katonai képesség jöjjön létre, kifejezetten kritikusan tekintünk a Bizottság javaslatára. Az előadó módosításai sem javítottak a helyzeten. A Júniusi Lista azon döntésével tehát, miszerint a jelentés ellen szavazunk, nem pusztán nemet mondunk a bizottság állásfoglalására, hanem egyértelműen elutasítjuk az uniós együttműködés bármilyen formában történő militarizálását.

  Jens Holm és Eva-Britt Svensson (GUE/NGL), írásban. − (SV) Úgy gondoljuk, hogy az Európai Bizottságnak az EU-n belüli versenyképesebb védelmi iparra irányuló stratégiája teljesen rossz úton jár. Innen már csak egy lépés az EU-n belüli katonai együttműködés, a közös védelem létrehozásának céljából. Teljességgel ellenzünk minden ilyen fejleményt. Szeretnénk megvédeni a független, katonai szövetségektől mentes külpolitikát.

A nemzetközi jog, a demokrácia és az emberi jogok védelméről a Bizottság javaslatában egyáltalán nem esik szó. Szerintünk a béke, a demokrácia és az emberi jogok fontosabbak a katonai felszerelések új piacának megteremtésénél. Ez egyúttal olyan terület, amely a biztonságpolitikát is érinti. Az EUSz. szerint Svédország döntéshozatali hatáskörrel bír. Ezen a ponton az Európai Bizottság jogalkotási javaslata véleményünk szerint megsérti az EUSz.-t. A fentiekben megadott okokból a javaslat ellen szavazunk.

  Athanasios Pafilis (GUE/NGL), írásban. – (EL) A katonai termékek EU-n belüli transzferének a tagállamokban érvényes engedélyezési eljárások egyszerűsítése révén történő megkönnyítésére irányuló irányelvről szóló javaslat része az EU militarizálására törekvő általános célkitűzésnek, amely az alulról építkező szerveződések elleni agresszív terveket szolgálja.

Ez a konkrét javaslat és a hozzá tartozó jelentés azért készült, hogy tovább csökkentse a tagállamok képességét arra, hogy védelmi politikájukról függetlenül határozhassanak, továbbá hogy erősítse az EU védelmi iparának nagyvállalatait, hogy a termékeik mozgására és értékesítésére vonatkozó adminisztratív akadályok csökkentésével még dominánsabbakká válhassanak az Európát egységesítő piacon és versenyképesebbek lehessenek a globális piacon, ezáltal kiszorítva a kis- és középvállalkozásokat, amint azt maga a jelentés is megjegyzi.

Ez a javaslat ismét bizonyítja az EU valódi, háborúra uszító természetét és annak szükségességét, hogy teljes egészében elszakadjunk politikájától és az alulról való szerveződést ellenző felépítésétől, és tovább küzdjünk az alulról építkező hatalom megvalósításáért, hogy országunk szabadon, kizárólag valós védelmi szükségleteihez igazodva választhassa meg fegyvereinek típusát és forrását, ne az EU és a NATO agresszív tervei és az európai és amerikai fegyvergyártó nagyvállalatok érdekei alapján kelljen döntenie.

  Carl Schlyter (Verts/ALE), írásban. − (SV) Nem szeretném, ha a fegyverek belső piaca megvalósulna. Minden országnak képesnek kell lennie arra, hogy ha akarja, leállíthassa a fegyverek behozatalát és kivitelét. Nem megengedhető, hogy a fegyvereket akadálytalanul lehessen exportálni, még az EU-n belül sem. Sajnos az erre vonatkozó módosítás ügyében elvesztettük a szavazást. A végső szavazáskor ezért tartózkodtam, mivel a jelentésnek voltak pozitív vonatkozásai is, mint például a fokozott ellenőrzések a harmadik országokba irányuló kivitel megelőzésére és a nagyobb nyitottság és információhoz való hozzáférés a nem kormányzati szervezetek és mások számára.

– Jelentés: Matthias Groote (A6-0329/2008)

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. − Üdvözlöm Groote európai parlamenti képviselő jelentését a gépjárművek és motorok szabályozásáról a kibocsátások csökkentése érdekében, ami Európa-szerte előrelépést jelent a levegőminőség javításában és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A Közösség egészére vonatkozó műszaki szabályok bevezetése a teherautókra, kamionokra és buszokra nézve hatékony módszer lesz a szennyezés problémájának kezelésére. A nitrogén-oxidok javasolt 80%-os és a részecskék 66%-os csökkentése jelentős előrelépésnek minősül, és közelebb visz minket az USA-ban megállapított hasonló szintekhez. A jelentés a jogszabályok terén is világosabb rendszert teremt, mivel az irányelvek helyébe közvetlenül alkalmazandó rendeletek fognak lépni. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének előadójaként nagyon is tisztában vagyok azzal, milyen lépéseket kell tennünk az éghajlatváltozás leküzdése érdekében; a harmonizációt a kibocsátások egyidejű csökkentésével kombinálva – ahogyan a jelentés javasolja – teljes mértékben támogatom.

  Edite Estrela (PSE), írásban. – (PT) Mellette szavaztam Matthias Groote jelentésének a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, mert úgy érzem, hogy a gépjárművekből származó légszennyező anyagok kibocsátását korlátozó közös szabályok jelentősen hozzá fognak segíteni a környezet védelméhez, egyúttal azt is biztosítják, hogy az EU egységes piaca megfelelően működjön.

Egyetértek az előadó azon javaslatával, miszerint a részecskekibocsátások esetében ambiciózusabb (az Európai Bizottság javaslatain túlmutató) határértékeket kell bevezetni, hogy garantáljuk az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét, különös tekintettel az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére.

  Duarte Freitas (PPE-DE), írásban. – (PT) Egyetértek a nehéz tehergépjárművek gyártására vonatkozó szabályok harmonizálásával a légszennyező anyagok kibocsátásai tekintetében, mivel úgy vélem, ez a legjobb módszer annak megelőzésére, hogy a tagállamok eltérő szabványokat alkalmazzanak, valamint a környezet védelmére.

A gépjárművek típusjóváhagyásának általános közösségi rendszere azért létezik, hogy biztosítsa a belső piac működését, amely – ne feledkezzünk meg erről – egy belső határok nélküli terület, ahol az áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke szabadon mozognak. Aktualizálnunk kell a szabványokat, és emelnünk kell a bennük szereplő követelményeket, hogy az összes tagállam gondoskodjon arról, hogy kevésbé szennyező nehéz tehergépjárműveket gyártsanak, és hogy az ezekre a járművekre vonatkozó járműjavítási és -karbantartási információkhoz szabványosított formában lehessen hozzáférni.

Az éghajlatváltozás elleni fellépést illetően az EU már megmutatta, hogy kész vezető szerepet vállalni ebben a kérdésben. Ez a jelentés csupán egy újabb fegyver a környezeti károk elleni harcban. A szén-monoxid, a szénhidrogének, a nitrogén-oxidok és a részecskék káros kibocsátásaira vonatkozó határértékek további csökkentése a rendelet legfontosabb aspektusa, és ez bizonyosan javulást fog előidézni Európa levegőjének minőségében.

  Małgorzata Handzlik (PPE-DE), írásban. − (PL) A ma elfogadott jelentés a nehéz tehergépjárművekre vonatkozó harmonizált műszaki rendelkezéseket vezet be, hogy így biztosítsa a belső piac hatékony működését.

A bevezetett rendelkezések különösen a magas szintű környezetvédelemről rendelkeznek azáltal, hogy határértékeket vezetnek be a szén-monoxid, a nitrogén-oxidok és a részecskék káros kibocsátásaira vonatkozóan.

A javaslat a járműjavítási információkhoz való hozzáférésről is rendelkezik, az Euro 5-tel és az Euro 6-tal pontosan megegyező elvek mentén.

Ez különösen azért fontos, hogy a független piaci résztvevők szabványosított formában férhessenek hozzá a járműjavítási információkhoz. A független javítóműhelyeknek átadott információknak meg kell egyezniük a hivatalos kereskedők és szervizek rendelkezésére álló információkkal. Az ilyen rendelkezések révén a független piaci résztvevők könnyebben tudnak javításokat végezni, ezáltal könnyebb lesz a rendszeres műszaki karbantartáshoz való hozzáférés. A piaci árak versenyképesebbek lesznek.

A műszaki információkhoz való hozzáférés kétségkívül azt fogja jelenteni, hogy az utakon közlekedő járművek kivétel nélkül biztonságosabban és kevésbé környezetszennyező módon fognak üzemelni, függetlenül attól, hogy karbantartásuk hol történik.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − A Groote-jelentés mellett szavaztam, és támogatom az egész Európára kiterjedő fellépést a nehéz tehergépjárművekből származó kibocsátások korlátozása érdekében.

  David Martin (PSE), írásban. − Támogatom ezt a jelentést, amely a szükséges típusjóváhagyás elnyeréséhez harmonizált műszaki szabályokat ír elő a teherautók, kamionok és buszok esetében. A jelentés a részecsketömeg 66%-os és az NOx-kibocsátás 80%-os csökkenését helyezi kilátásba. Támogatom ezt a jelentést, a CO2-kibocsátások és a kapcsolódó kibocsátáscsökkentések között elért egyensúly miatt. A javaslat több intézkedést is tartalmaz az új autók javítási információihoz való hozzáféréssel kapcsolatban, hogy tényleges versenyt biztosítson a javítási piacon, ezáltal a kisvállalkozások ne szenvedjenek hátrányt a jelentés következtében.

– Jelentés: Stavros Arnaoutakis (A6-0477/2008)

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) A Júniusi Lista európai parlamenti mandátuma azon a szavazóknak tett ígéreten alapul, miszerint az EU pénzügyi erőforrásainak fokozott nyilvános ellenőrzése és bölcs kezelése érdekében fog dolgozni. A Tanács most azt javasolja, hogy az 1 millió eurót el nem érő értékű, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap vagy az Európai Szociális Alap által társfinanszírozott projektek a jövőben mentesüljenek az ellenőrzés és a vizsgálat alól. Ez egész egyszerűen elfogadhatatlan.

Megértjük, hogy az adminisztratív tehernek arányban kell állnia az érintett összegekkel. Ettől függetlenül bíráljuk azt a tényt, hogy a Tanács javaslata szerint ily módon teret kell adni az uniós forrásokkal való visszaéléseknek. A fentiekben megadott okokból a Júniusi Lista úgy döntött, hogy a jelentés ellen szavaz.

  Sérgio Marques (PPE-DE), írásban. – (PT) A tagállamok jelezték, hogy az 55. cikk hatékony alkalmazását nehéznek találják. A fő nehézséget a szóban forgó összegekhez képest aránytalan adminisztratív teher jelentette, komoly kockázati tényezőt képezve a program végrehajtásában.

Ezért szavaztam a javaslat mellett, amelynek célja az említett cikk módosítása és egyszerűsítése, és mindössze két pontból áll: egyrészt megszünteti az 55. cikk érvényességét az Európai Szociális Alap által társfinanszírozott műveletek esetében, másrészt 1 millió eurós küszöbértéket állapít meg, amely alatt az 55. cikk az Európai Regionális Fejlesztési Alap vagy Kohéziós Alap által társfinanszírozott projektekre hasonlóképpen nem lesz alkalmazható, sem a maximálisan elfogadható kiadások kiszámítása, sem a nyomon követés alkalmazásában. Az 55. cikk többi rendelkezése változatlanul érvényben marad.

– Jelentés: Giuseppe Gargani (A6-0483/2008)

  Robert Atkins (PPE-DE), írásban. − Én és brit konzervatív kollégáim támogatóan viszonyulunk az Európai Parlament brüsszeli, strasbourgi és luxembourgi munkahelyein dolgozó, akkreditált képviselői asszisztensek alkalmazási feltételeinek javításához, és elvben indokoltnak látjuk az asszisztensek statútumát is.

Aggályosnak találjuk viszont, hogy a statútum számos fontos szempontból még mindig homályos, és több rendelkezés esetében világosabb megfogalmazást szerettünk volna látni. Idetartozik például a nem uniós polgárok felvétele, a második nyelv követelménye és a javasolt fizetési besorolások kérdése.

A fenti aggályokat figyelembe véve tartózkodtunk a végső szavazástól.

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. − (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a Parlament részvételével zajló, sokéves munka után ma általános megelégedésre egy olyan intézkedést fogunk elfogadni, amelynek várhatóan jelentős hatása lesz a közösségi intézményeknél folyó munkára.

Különösen szeretném felhívni a figyelmet a parlamenti asszisztensi rendszer új szabályainak pozitív jellegére, mivel ezek a szabályok egyszerre átláthatóak és kiegyensúlyozottak, ugyanakkor az európai parlamenti képviselőknek is meghagyják a választási lehetőséget. Ezzel nagyot lépünk előre, egyúttal a külvilág felé is pozitív jelzést küldünk.

  Dragoş Florin David (PPE-DE), írásban. – (RO) Az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat mellett szavaztam, mert a helyi asszisztensi szerződéseket a kifizetőhelyek fogják kezelni, amelyek feladata a minden képviselőnek kiutalt parlamenti asszisztensi illetmény megfelelő kezelésének biztosítása, és ezért felelősséget is kell vállalniuk, ezáltal véget fognak vetni a különböző bírálatokat kiváltó jelenlegi rendszert jellemző bizonytalanságoknak és félreértéseknek.

Ezzel szemben az ún. akkreditált parlamenti asszisztensek a tisztviselőkre vonatkozó szabályok, és még kifejezettebben az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek keretében egy különleges szabályozás hatálya alá tartoznak majd. A szóban forgó rendeletjavaslat, amelyet a Bizottság nyújtott be a Parlament Elnökségén belül Martine Roure elnökletével működő munkacsoport eredményei alapján folytatott tárgyalásokat követően, különlegessége és kivételessége révén összetett és több, a jelentésben figyelembe vett és a Jogi Bizottságban hosszas és elmélyült vita tárgyát képező szempontból komplikált .

  Edite Estrela (PSE), írásban. – (PT) Giuseppe Gargani jelentése mellett szavaztam az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek módosításáról, mivel úgy vélem, hogy egy új, sajátosan az Európai Parlamentre jellemző alkalmazotti kategória – amelybe az Európai Parlament három munkahelyének (Brüsszel, Strasbourg és Luxembourg) valamelyikén dolgozó képviselői asszisztensek tartoznának – bevezetésére tett javaslat egyértelművé fogja tenni, és ezáltal javítja ezeknek az asszisztenseknek a helyzetét, ugyanakkor figyelembe veszi feladataik sajátos jellegét.

A képviselői asszisztensek esetében most javasolt új szerződéskötési rendszer, benne egy külön intézkedéssel, amelynek értelmében az asszisztensek alkalmazása a jövőben az Európai Parlamenttel kötött közvetlen munkaszerződéssel történik, alapvetően arra szolgál, hogy biztosítsa az egyenlőség, a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvének tiszteletben tartását a szerződésekben, valamint ezen munkavállalók jogbiztonságát.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) Ellene szavaztunk az európai parlamenti képviselői asszisztensek alkalmazási feltételeinek módosításáról szóló jelentésnek. A világon semmi kifogásunk nincs az ellen, hogy az Európai Parlamentben dolgozó asszisztensek méltányos díjazásban és alkalmazási feltételekben részesüljenek. Arra azonban, hogy az európai parlamenti képviselői asszisztenseket áttegyük az „uniós adóparadicsomba”, ugyanúgy nem vágyunk, mint ahogy az európai parlamenti képviselőket sem akartuk egy EU-n belüli, kedvező uniós adózású fizetési rendszerbe átvinni.

Az európai parlamenti képviselőknek és asszisztenseiknek egyaránt a saját hazájuk realitásaiból kellene kiindulniuk. A fizetést és a juttatásokat a tagállamukban fennálló feltételekhez, illetve az asszisztensek esetében a munkavégzés helyének körülményeihez kell igazítani. Sem az európai parlamenti képviselőket, sem az asszisztenseiket nem szabad elszigetelni az „uniós buborékban” az általuk képviselni hivatott polgárok számára elérhetetlenül magas fizetések és vonzó juttatások révén..

Ezért szavaztunk az asszisztensek uniós statútumára irányuló javaslat ellen. Számunkra ez elvi kérdés, amelynek semmi köze az asszisztensek pénzügyi helyzetéhez mint olyanhoz.

  Małgorzata Handzlik (PPE-DE), írásban. − (PL) A ma elfogadott jelentés hozzá fog segíteni a Parlament három munkahelyének valamelyikén dolgozó, akkreditált képviselői asszisztensek alkalmazási feltételeinek javításához. A benne szereplő változásokat maguk az asszisztensek és a Ház képviselői egyaránt régóta várták. A jelentés különbséget tesz a helyi asszisztensek és az akkreditált asszisztensek között, tekintettel az utóbbi asszisztensi csoport munkájának sajátos jellegére.

A világosan megfogalmazott asszisztensi statútum alapján az akkreditált képviselői asszisztensek a továbbiakban több olyan kiváltságban is részesülnek majd, amelyek eddig kizárólag a többi európai intézmény alkalmazottainak voltak fenntartva. A legfontosabb, hogy olyan kiváltságokban fognak részesülni, amelyek megszüntetik a felesleges bizonytalanságokat, például azzal kapcsolatban, hogy hol kell adót, egészségügyi és társadalombiztosítási járulékot fizetniük. A statútum ezenkívül véget vet majd az asszisztensek javadalmazásával kapcsolatos tisztázatlan helyzetnek is. Az asszisztenseket külön kategóriákba fogják sorolni, és a javadalmazás alapvető rátái is világosan meg lettek határozva.

A statútum a Ház képviselői számára is előnyös. A kölcsönös bizalom teremti meg az alapot ahhoz, hogy a képviselők együtt tudjanak dolgozni, és megfelelő kapcsolatban legyenek az általuk foglalkoztatott asszisztensekkel. A statútum nem korlátozza a képviselők szabad választását az alkalmazni kívánt asszisztensek kiválasztásában, ezáltal nem veszélyezteti az Európai Parlament képviselőinek függetlenségét feladataik ellátása során.

  Jens Holm és Eva-Britt Svensson (GUE/NGL), írásban. − A képviselői asszisztensekre („egyéb közalkalmazottak”) vonatkozó új harmonizált szabályok egy skandináv alkalmazott szempontjából nem kielégítőek. Véleményünk szerint az új szabályok csökkenteni fogják a szociális színvonalat a családi juttatások és a beteg gyermek gondozására járó szociális juttatások stb. tekintetében. Az is komoly aggályokat vet fel, hogy az új szabályok hogyan fogják érinteni a nyugdíjjogosultságot, a munkanélküli ellátást és az alkalmazottak védelmét az elbocsátással szemben.

Nem szabad megfeledkeznünk azonban a javaslat hátteréről. Az Európai Parlamentnél szabályozatlan szerződések alapján dolgozó asszisztensek számtalan problémával szembesülnek. Munkakörülményeik esetenként felháborítóak. Ez az új rendelet véget fog vetni ennek a gyakorlatnak. A kapzsi európai parlamenti képviselők/munkáltatók által kizsákmányolt asszisztensek iránti szolidaritásból a javaslat mellett szavaztunk.

  Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban. − (PL) Gargani úrnak az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek módosításáról szóló jelentése mellett szavaztam ma.

A jelentés különbséget tesz a helyi asszisztensek és az akkreditált képviselői asszisztensek között.

Világosan ki kell mondani, hogy a Ház valamely képviselőjének vagy képviselőinek dolgozó akkreditált képviselői asszisztenseknek sajátos kötelezettségeik vannak az előbbiekkel szemben kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatukból következően.

Ez megkülönbözteti az akkreditált asszisztenseket az EU egyéb alkalmazottaitól, akiknek munkafeltételei az átláthatóság, az objektív értékelés és az intézmény iránti lojalitás kritériumain alapulnak.

Az asszisztensek különleges helyzete nem értelmezhető úgy, hogy kiváltságos vagy közvetlen hozzáférést biztosítana számukra a tisztviselői pozíciókhoz vagy az Európai Közösségek egyéb alkalmazotti kategóriáihoz.

Mivel a Parlament elfogadta a szóban forgó jelentést, ez azt jelenti, hogy a következő, 2009-ben kezdődő parlamenti ciklusban a Közösségek alkalmazottaira vonatkozó szociális és adófeltételek lesznek érvényesek az összes, az európai parlamenti képviselők által alkalmazott akkreditált parlamenti asszisztensre.

– Jelentés: Simon Busuttil (A6-0446/2008)

  Glyn Ford (PSE), írásban. − A Petíciós Bizottság tagjaként üdvözlöm Simon Busuttil kollégám jelentését a megtévesztő szakmai címjegyzékekkel foglalkozó társaságokról. Ezek a társaságok az Unió kis- és középvállalkozásait fosztogató undok élősködők. Kétértelmű levelekkel bombázzák a kkv-kat, amelyekben felkérik őket a vállalkozás nevének és elérhetőségének kitöltésére vagy aktualizálására, azt a téves benyomást keltve, hogy ezzel ingyenesen bekerülnek valamilyen szakmai címjegyzékbe. Az ilyen megkeresésekkel gyakran a cégek kezdő munkatársai foglalkoznak.

Az aláírók és a cégek utóbb veszik észre, hogy akaratukon kívül aláírtak egy szerződést, amely általában legalább hároméves kötelezettséget jelent, évi 1000 eurót meghaladó költséggel.

A kkv-któl érkező 400 petícióban részletesen ismertették az ilyen szélhámosok tettei miatt elszenvedett zaklatást, stresszt, szégyenkezést, frusztrációt és anyagi veszteséget. A jelentés joggal üdvözli az osztrák kormány intézkedését az ilyen gyakorlatok törvényen kívül helyezésére. Ez a jelentés azt követeli, hogy a Bizottság és a többi 26 tagállam kövesse Ausztria példáját, és gyökerestül irtsa ki ezeknek a csalóknak a tevékenységét.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) Úgy döntöttünk, hogy mellette szavazunk az Európai Parlament ezen jelentésének. Ugyanakkor fenntartásaink vannak a 13. bekezdésben szereplő javaslattal szemben a 2005/29/EK irányelv hatályának kiterjesztését illetően.

Jó, hogy a jelentés Ausztriát és Belgiumot emeli ki jó példaként a félrevezető szakmai címjegyzékekkel foglalkozó társaságok felszámolására irányuló munka terén. Úgy gondoljuk, hogy Európának az is elég lehetne, ha ezeket az országokat tekintenénk jó példának. A tagállami jogalkotók bizonyára kellően kompetensek ahhoz, hogy tudomásul vegyék más országok jó példáit, és saját maguk határozzanak az ezen a területen felmerülő problémákat kezelő jogszabályokról a saját tagállamukban működő társaságokra vonatkozóan. A tagállamok közötti intézményi verseny pontosan az olyan problémák megoldásához alapvető fontosságú, mint a jelentésben tárgyalt kérdés.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − Európa-szerte vállalkozások tucatjai estek áldozatul az olyan csalásoknak, mint a European City Guides. Létfontosságúak az ilyen csalások megelőzésére szolgáló jogi intézkedések, ennek megfelelően a Busuttil-jelentés örvendetes fejlemény.

  David Martin (PSE), írásban. − A jelentés mellett szavaztam, válaszul a megtévesztő társaságok ügyében a választókerületemből hozzám intézett megkeresésekre. A vállalkozások közül sokan – többnyire skóciai kisvállalkozások – anyagi kárt szenvedtek, illetve jogi keresettel fenyegették őket. Ez a jelentés fel fogja hívni a figyelmet erre a témára, hogy kevesebb vállalkozás essen áldozatul a csalásoknak, továbbá szorgalmazza, hogy az uniós országok szigorítsák meg nemzeti törvényeiket, és biztosítsák a megtévesztő reklámról és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló meglévő uniós jogszabály megfelelő végrehajtását. Támogatom ezt a jelentést, mivel szorgalmazza, hogy a Bizottság fokozza az uniós jog végrehajtásának ellenőrzését és javítsa a meglévő uniós jogot olyan esetekben, amikor bebizonyosodik, hogy nem megfelelő ahhoz, hogy az ilyen csalásoknak egyszer és mindenkorra véget tudjon vetni.

  Nicolae Vlad Popa (PPE-DE), írásban. – (RO) Támogattam a Busuttil-jelentés elfogadását, mivel a Bizottságot a jelenlegi uniós jogszabály javítására hívja fel, hogy a megtévesztő reklámmal szemben védelmet nyújtson a társaságoknak és magánszemélyeknek.

A jelentés végrehajtása lehetővé fogja tenni, hogy a tagállami hatóságok közös fellépéssel megelőzzék a szakmai címjegyzékekkel foglalkozó társaságok félrevezető gyakorlatainak további terjedését, és hatékony intézkedéseket vezessenek be, amelyek a szakmai címjegyzékekkel foglalkozó társaságokat kivonják az üzletből, és lehetővé teszik az ezeket működtető személyek büntetését. Ez a csalások áldozatainak is – akik általában kkv-k – tényleges jogorvoslatot biztosítana a megtévesztő reklám következtében aláírt szerződések felbontásához és az elszenvedett veszteségekért járó kártérítéshez.

Sok romániai cég levélben fordult hozzám, miután áldozatul estek az ilyenfajta csalásoknak. A Busuttil-jelentés elfogadása fel fogja hívni a nyilvánosság figyelmét erre a témára, és ez remélhetőleg önmagában is csökkenti majd az ilyen gyakorlatok áldozatává váló cégek számát.

  Catherine Stihler (PSE), írásban. − Örülök, hogy az Európai Parlament a mai napon fellépett a csalás ellen, amelynek neve European City Guide. Skót választóim közül sokan estek áldozatul ennek a csalásnak, így hirtelen olyan számlákkal szembesültek, amelyekre nem kötöttek szerződést. Az ilyen, átlagembereket érintő megtévesztő értékesítési technikák jogsértőek, ezért fel kell lépni ellenük. A Petíciós Bizottságnak kijár a gratuláció, amiért ezt a témát ma napirendre tűzték.

  Glenis Willmott (PSE), írásban. − A jelentés mellett szavaztam, hogy segítségével véget vethessünk a szakmai címjegyzékekkel foglalkozó társaságok, mint például a European City Guide megtévesztő reklámjainak. Az elmúlt néhány évben kisvállalkozások sora fordult hozzám East Midlands egész területéről, Nottinghamtől Northamptonig. Ezek a vállalkozások nyilvánvaló csalás áldozatai voltak, ezért határozottan támogatom egy európai feketelista létrehozását és a félrevezető reklámok megszüntetésére irányuló fellépést.