Stenograma dezbaterilor

Marţi, 16 decembrie 2008 - Strasbourg

12. Eforturi comune în vederea reducerii emisiilor de gaze cu efect de seră (dezbatere)

  President. − The next item is the report by Satu Hassi, on behalf of the Committee on the Environment, Public Health and Food Safety, on the proposal for a decision of the European Parliament and of the Council on the effort of Member States to reduce their greenhouse gas emissions to meet the Community’s greenhouse gas emission reduction commitments up to 2020 (COM(2008)0017 - C6-0041/2008 - 2008/0014(COD)) (A6-0411/2008).

  Satu Hassi, esittelijä. − Arvoisa puhemies, hyvät kollegat. Lämmin kiitos varjoesittelijöille erinomaisesta yhteistyöstä ja kiitos myös komissiolle ja kiitos neuvoston puheenjohtajavaltiolle Ranskalle suuresta työstä.

Minun on kuitenkin sanottava, että en ole täysin tyytyväinen. Tällä ilmastopaketilla EU:n piti osoittaa vahvaa globaalia johtajuutta. Valitettavasti johtajuus vesittyi pahasti, kun Ranska puheenjohtajavaltiona alisti päätöksen jäsenvaltioiden yksimielisyydelle. Melkein jokainen pääministeri lähti huippukokoukseen kansallisena tavoitteenaan vesittää ilmastopaketti ja onnistui siinä. Lopputulos on toki askel eteenpäin, mutta paljon, paljon pienempi askel, kuin tiede neuvoo meitä tekemään.

Effort sharing -päätöksen suurimpana ongelmana on, että jäsenvaltiot saavat aivan liian väljät oikeudet laiminlyödä päästövähennykset kotimaassa ja hyvittää sen rahoittamalla hankkeita kehitysmaissa. Pahimmassa tapauksessa tämä voi johtaa vain kotimaisten päästöjen stabiloimiseen, pitämiseen ennallaan.

Neuvottelutuloksessa säilytetään kuitenkin komission ehdotuksen hyvä perusrakenne: lineaarinen päästöura ja sitovat vuotuiset päästökatot, mikä on ensimmäinen kerta EU:n lainsäädännössä.

Lisäksi parlamentti sai vietyä läpi joukon tärkeitä parannuksia, jotka perustuivat ympäristövaliokunnan lähes yksimieliseen mietintöön. Mainitsen seuraavaksi joitakin kyseisistä parannuksista. 30 prosentin päästövähennystavoite kansainvälisen sopimuksen jälkeen tulee nyt lakitekstiin. Jäsenvaltioiden on aloitettava vaativampien päästövähennystoimien suunnittelu heti ja myös raportoitava niistä. Jäsenvaltioille tulee selkeä kannuste pysyä lainmukaisissa päästörajoissa, koska rajan ylittäminen johtaa seuraavan vuoden kiintiön leikkaamiseen korotetulla määrällä. CDM-päästöhyvitysten laadullisia kriteereitä tiukennetaan. Kansainvälisen sopimuksen jälkeen EU sitoutuu avustamaan kehitysmaiden päästövähennyksiä tavalla, joka vastaa ilmastonmuutoksen rajoittamista alle kahden asteen. Merenkulun päästöjen rajoittamiselle tulee aikaraja. Jos kansainvälinen merenkulkujärjestö IMO ei saa aikaan kansainvälistä sopimusta vuoteen 2011 mennessä, EU ryhtyy omiin lainsäädäntötoimiin.

Nämä kaikki ovat merkittäviä parannuksia, ja ne perustuvat parlamentin vaatimuksiin. Niiden vuoksi suosittelen kuitenkin tämän kokonaisuuden tukemista loppuäänestyksessä, vaikka toisaalta tuen myös oman ryhmäni ja GUE-ryhmän muutosehdotuksia CDM-päästöhyvitysten kiintiön pienentämiseksi sillä tavalla, että taattaisiin, että enemmistö päästövähennyksistä tehtäisiin Euroopassa.

Kaikkine hyvine ja huonoine puolineen tämä päätös tarkoittaa sitä, että varsinainen kädenvääntö siitä, tekeekö EU päästövähennyksiä tavalla, joka vastaa ilmastotutkimuksen viestiä, käydään vasta kansainvälisten sopimusneuvottelujen jälkeen. Toiseksi tämä päätös tarkoittaa, että jää jäsenvaltioiden omalle poliittiselle vastuulle, miten paljon päästöjä todella vähennetään Euroopassa.

Vetoankin jäsenvaltioihin, jotta ne eivät ulkoistaisi valtaosaa päästövähennyksistään kehitysmaihin, vaan tekisivät kotimaassa vihreät investoinnit joukkoliikenteeseen, rautateihin ja energiatehokkaampiin rakennuksiin ja luovat samalla viherkaulustyöpaikkoja Eurooppaan.

Meidän on muistettava, että maapallo ei tee kompromisseja, planeetan määräajat ovat ehdottomia ja taloudellisesti kaikkein kalleinta on vesittää ja lykätä päästövähennyksiä.

  Jean-Louis Borloo, président en exercice du Conseil. − Madame la Présidente, Mesdames et Messieurs, je voudrais d'abord remercier vraiment Mme Hassi pour le travail difficile qui a été fait et, pourquoi ne pas le dire, pour son sens du compromis qui a permis de converger vers l'essentiel.

Nul n'ignore qu'elle aurait pu souhaiter que sur certains sujets, le système soit plus contraignant, mais je crois que nous parvenons, dans ce processus de trilogue et de codécision, à quelque chose qui, aujourd'hui, est aussi abouti que possible.

Deux points, d'abord sur la trajectoire des réductions, les flexibilités et les sanctions, qui a notamment fait l'objet du trilogue de ce week-end. Cette flexibilité était nécessaire pour certains États membres. Le Parlement a souhaité qu'elle soit accompagnée d'un renforcement des mécanismes correcteurs; je crois que nous y sommes parvenus.

Ensuite, le recours au mécanisme de développement propre a bougé marginalement pour quelques États seulement et dans quelques cas seulement, notamment à l'égard d'un certain nombre de territoires en réel développement: les moins avancés ou les petites îles. Le débat, à mon avis, restera ouvert dans chaque pays et mon sentiment est que c'est le débat général sur les mécanismes de développement propres et la capacité à les absorber et à les orienter dans de bonnes conditions, indépendamment de ce texte, qui est en cause.

Enfin, je rappelle que le passage, après Copenhague, à un engagement plus élevé fera l'objet d'une codécision. Je crois donc, Madame Hassi, que le risque d'une situation à la baisse n'est pas possible.

  Σταύρος Δήμας, Μέλος της Επιτροπής. − Κυρία Πρόεδρε, θα ήθελα να ευχαριστήσω και να συγχαρώ την κ. Hassi για την εξαιρετική εργασία την οποία έκανε και για την προσπάθεια να διατηρηθούν οι βασικές αρχές και η αρχιτεκτονική της αρχικής πρότασης της Επιτροπής, οι οποίες κατά τη γνώμη μου έχουν διατηρηθεί και στη συμβιβαστική συμφωνία για την απόφαση επιμερισμού των προσπαθειών. Πρέπει επίσης να τονίσω ξανά ότι οι περιβαλλοντικοί στόχοι για τη μείωση των εκπομπών διοξειδίου του άνθρακα στην Ευρωπαϊκή Ένωση κατά 20% το 2020 θα επιτευχθούν με το πακέτο και βεβαίως η απόφαση αυτή θα συμβάλει στην επιτυχία του στόχου μας. Δεν έχουμε κάνει κανένα συμβιβασμό στην επιτυχία των στόχων.

Ελέχθη και προηγουμένως ότι υπάρχουν δύο μέρη του πακέτου. Μπορούμε να τα διακρίνουμε σε περιβαλλοντικούς στόχους -και εκεί δεν έγινε καμία αλλαγή· θα τους πετύχουμε όπως τους είχαμε προγραμματίσει- και σε όλα τα άλλα θέματα, μεταξύ των οποίων είναι η δημοπράτηση ή το κατά πόσον μπορούν να γίνουν επενδύσεις σε χώρες εκτός της Ευρωπαϊκής Ένωσης· και εκεί υπάρχουν ορισμένες αλλαγές οι οποίες όμως δεν αλλάζουν ούτε τη βασική αρχιτεκτονική του πακέτου ούτε τους περιβαλλοντικούς στόχους.

Ειδικότερα για την απόφαση, οι εθνικοί στόχοι που προβλέπονται από την πρόταση για τα κράτη μέλη διατηρούνται όπως έχουν προταθεί από την Επιτροπή. Τα κράτη μέλη θα κληθούν να περιορίσουν τις εκπομπές αερίων στο διάστημα μεταξύ 2013-2020 σύμφωνα με μια γραμμική συνάρτηση με δεσμευτικούς ετήσιους στόχους. Έτσι θα είναι βέβαιο ότι τα κράτη μέλη σε όλους τους τομείς της οικονομίας θα συμβάλουν όσο τους αναλογεί ώστε να επιτευχθεί ο στόχος της Ευρωπαϊκής Ένωσης για τη μείωση των εκπομπών κατά 20% το 2020.

Ένα από τα κύρια προβλήματα στις συζητήσεις για τον επιμερισμό των προσπαθειών μεταξύ των κρατών μελών ήταν η ανάγκη εξισορρόπησης των κρατών μελών στην επίτευξη των στόχων τους με τη λήψη αποτελεσματικών μέτρων παρακολούθησης και συμμόρφωσης, ώστε να εξασφαλιστεί η υλοποίηση των εν λόγω στόχων. Η συμβιβαστική συμφωνία σχετικά με τον επιμερισμό των προσπαθειών είναι ισορροπημένη. Προσφέρει ικανοποιητικό βαθμό ευελιξίας στα κράτη μέλη ώστε να επιτύχουν τους στόχους τους με ένα τρόπο οικονομικώς αποδοτικό εξασφαλίζοντας εκ παραλλήλου την εφαρμογή ενός ισχυρού συστήματος παρακολούθησης και συμμόρφωσης. Εξάλλου έχουν διατηρηθεί και ενισχυθεί οι διατάξεις που προτείνονται από την Επιτροπή για την παρακολούθηση της δράσης των κρατών μελών καθώς και τη βοήθεια που τους παρέχεται κατά τη λήψη των τυχόν αναγκαίων διορθωτικών μέτρων.

Η επίτευξη της συμβατικής συμφωνίας σχετικά με την απόφαση επιμερισμού των προσπαθειών αποτελεί ένα σημαντικό επίτευγμα το οποίο δεν θα ήταν εφικτό χωρίς τις σύντονες προσπάθειες του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και ειδικότερα της εισηγήτριας Satu Hassi. Σας καλώ λοιπόν να υπερψηφίσετε την συμφωνία όλοι.

  Cornelis Visser, Rapporteur voor advies van de Commissie economische en monetaire zaken. − Voorzitter, we zijn blij met het resultaat van het klimaatpakket. We zien hier duidelijk het CDA/EVP-standpunt in terug. Het is belangrijk dat Europa zich ook een doel stelt van -20% in 2020, dat kan oplopen tot -30% in het geval van een internationaal akkoord.

Waar we wel op moeten letten, is dat het evenredig wordt ingevoerd in de lidstaten. Dat alle lidstaten het op dezelfde manier nakomen. De reductieverplichtingen zijn neergelegd voor alle lidstaten apart. Dit geeft in principe een eerlijke verdeling en het blijft belangrijk om die te handhaven. Anders is er sprake van te veel vrijheden voor de lidstaten. Wanneer de ene lidstaat het akkoord wel naleeft en de andere niet, ontstaan er risico's voor concurrentieverstoring.

Dus niet alleen het klimaat lijdt eronder, ook de concurrentieomstandigheden voor bedrijven en industrieën tussen de verschillende lidstaten hebben eronder te lijden. Hier heb ik in het verslag van de Commissie ECON volop aandacht voor gevraagd; de Commissie moet de naleving streng controleren en hier, wanneer nodig, aanvullende eisen stellen. We zullen dat vanuit het Parlement nauwkeurig volgen.

  Sepp Kusstatscher, Verfasser der Stellungnahme des mitberatenden Ausschusses für Beschäftigung und soziale Angelegenheiten. − Frau Präsidentin! Der Ausschuss für Beschäftigung begrüßt die Ziele und Maßnahmen, die mithelfen, den Klimawandel einzubremsen und die Auswirkungen zu lindern.

Ich beschränke mich hier auf einen sozialpolitischen Aspekt: Der Wohlstand der sogenannten Ersten Welt, die Überproduktion und der überzogene Konsum – vor allem der Verkehr mit einem enormen Verbrauch von fossilen Brennstoffen – sind die Hauptursachen für die Zunahme der klimaschädlichen Treibhausgase. Andererseits sind die sozial Schwächsten und die Ärmsten am meisten von den Folgen der sich anbahnenden Klimakatastrophe betroffen. Ihnen fehlen die Mittel, sich anzupassen. Die Energie- und Lebensmittelpreise treffen sie viel, viel schwerer als die Reichen. Bereits existierende Hungersnöte werden sich noch drastisch verschlimmern.

Wir brauchen daher eine globale Offensive gegen den Hunger in der Welt. Unsere Forderung: Die Lasten bei der Einsparung der Treibhausgasemissionen müssen sozialverträglich aufgeteilt werden.

PRESIDENZA DELL'ON. MARIO MAURO
Vicepresidente

  Robert Goebbels, rapporteur pour avis de la commission de l'industrie, de la recherche et de l'énergie. − Monsieur le Président, la procédure choisie pour discuter le paquet énergie-climat a empêché le Parlement de faire son travail d'une manière réellement démocratique.

Un trilogue informel a accouché d'un compromis qu'il faudra bien accepter. Je reste convaincu qu'une première lecture aurait permis au Parlement d'imposer au Conseil de meilleures solutions, notamment en ce qui concerne les transferts technologiques vers les pays sous-développés.

Les réductions d'émissions doivent être globales, ce qui revient à accepter l'apport des mécanismes de développement propre, instruments reconnus par le protocole de Kyoto.

Le rapport de la commission de l'environnement était déraisonnable à beaucoup d'égards et relevait de l'intégrisme dénoncé par le président Sarkozy. La rapporteure a dû battre en retraite et s'est contentée de 20 considérants. Le rapport de la commission de l'industrie était beaucoup plus proche du résultat finalement obtenu. Le résultat aurait pu être amélioré si le Parlement avait pu travailler dans la transparence démocratique.

Le paquet énergie-climat laisse finalement un goût amer parce qu’il a été négocié en coulisse et en l'absence d'un véritable débat public.

  Antonio De Blasio, A Regionális Fejlesztési Bizottság fogalmazója. − Az előterjesztésről a Parlament Regionális Fejlesztési Bizottsága is hosszú vitákat folytatott. Javaslataink többsége arra a felismerésre irányult, hogy ez a célkitűzés alapjaiban érinti az egyes régiók gazdasági, társadalmi kohézióját, ezért a széndioxid-kibocsátás csökkentését csak a kohéziós politikába integráltan lehet eredményesen megvalósítani. A strukturális fejlesztésekre szánt támogatások feltételrendszerébe szükséges lenne beépíteni az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésének szempontjait is. Ugyan az Európai Unió ezen vállalása a tagállamok kormányait kötelezi, a tagállami helyi és regionális önkormányzatokra és egyéb helyi és regionális képviseleti fórumokra és szervekre is komoly terhet ró. Az ambiciózus célkitűzés csak olyan módon teljesíthető, ha a feladatok összehangolása és megvalósítása során mind a központi kormányzati és a helyi regionális szervek közti vertikális, mind pedig az egyes helyi regionális szervek közötti horizontális együttműködés folyamatos. Az örömre az adhat okot, hogy elmozdultunk, méghozzá jó irányba, de a közös gondolkodás mellett az erőfeszítéseket tovább kell fokozni az EU minden tagállamában.

  Péter Olajos, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – Nagyon sajnálom, hogy a miniszter úr nincs a teremben, de a frakcióm üdvözli és támogatja az Európai Unió új klíma- és energiacsomagját, és annak részeként a tagországok közötti teherelosztás jogszabályát. Ez EPP-ED szerint ez egy lényegi előrehaladás, hiszen eddig nem szabályozott területek kerülnek szabályozás alá, így 2013-tól minden széndioxid-kibocsátási forrás mérve és szabályozva lesz. A legnagyobb erénye a csomagnak, hogy javaslatomra az „effort sharing” területén is kereskedési rendszer lesz, ez lehetővé teszi, hogy az ETS-hez hasonlóan itt is piaci mechanizmusok segítségével is ösztönözhessük a széndioxid-csökkentést.

Az EPP elsődleges célja az Unión belüli ökoinnováció növelése, az, hogy az EU gazdasága legyen a legversenyképesebb az alacsony széndioxid-kibocsátású technológiákban. Sajnos ez csak részben sikerült, mivel a Tanács és a szocialista frakció túl sok CDM – majd 80%-nyi – felhasználásához ragaszkodott. Ez a CDM mennyiség az ETS-sel együtt 63 milliárd euró értékű, ami véleményem szerint eltúlzott. Ugyancsak sajnálatos, hogy a miniszterelnökök döntése értelmében a jogszabálycsomag két és félszer akkora kibocsátás-csökkenést vár el az európai cégektől, mint a tagállamoktól, ez a jelenlegi gazdasági gondok mellett különösen egyenlőtlen teher-elosztás az európai ipar kárára. A tagállamok egymással szemben is részrehajlóak voltak, nem jutalmazták meg azokat, akik teljesítették a vállalásokat, és nem büntették meg azokat, akik aláásták az Unió szavahihetőségét klímaügyben. Ugyanakkor a kvótakereskedelem jelentős forráslehetőséget biztosít az eddig is jól teljesítő kelet-közép-európai országok számára, arra, hogy további széndioxid-csökkentést érhessenek el, nagy megtakarítási potenciállal rendelkező háztartási-közlekedési és mezőgazdasági szektoraikban. Összességében ez a jogszabály hiánypótló, és minden hiányossága ellenére úttörő jelentőségű, mellyel az Európai Unió elindult egy hosszú úton, egy klímaszempontból is fenntartható, alacsony széndioxid-kibocsátású európai társadalom felé.

  Edite Estrela, em nome do Grupo PSE. – Começo por agradecer muito cordialmente à relatora, Senhora Hassi, pelo trabalho difícil que realizou e pela determinação com que negociou o compromisso. Agradeço também à Comissão e ao Conselho pelos esforços feitos. Uma nota em relação ao que disse o relator-sombra do PPE: admito que ele se sinta desconfortável no seio do seu grupo mas, obviamente, que os socialistas não podem servir de bode expiatório.

Este não foi, de facto, um processo fácil, mas valeu a pena, se houver acordo internacional ao compromisso legal de os Estados-Membros chegarem aos 30% de redução de emissões de CO2. Também as propostas do Parlamento melhoraram o texto original. Foram incluídos objectivos de longo prazo: 50% de redução de emissões até 2035 e 60 a 80% até 2050. Ficou também uma referência à eficiência energética e à qualidade dos projectos de CDM e a intenção de ajudar os países terceiros na redução das emissões e na adaptação às alterações climáticas. Também foi incluído um mecanismo de acção correctiva de 1.08 para penalizar mais duramente os infractores. Podia ser melhor, sem dúvida, mas o pior de tudo seria não haver compromisso.

O pacote energia-clima é um dossier da maior importância para os cidadãos, para o ambiente e para a economia. Por isso é de saudar o acordo alcançado no Conselho. A União Europeia deu um exemplo fantástico, como reconheceu o Senador John Kerry em Pozsnan. De facto, com este acordo, a União Europeia deu um sinal muito positivo aos restantes parceiros internacionais, mostrou que continua a liderar o combate às alterações climáticas e que espera idêntico esforço das outras partes. Espero que o Parlamento Europeu amanhã aprove este pacote tal como os socialistas vão fazer.

  Johannes Lebech, for ALDE-Gruppen. – Hr. formand, de sidste mange måneders forhandling om klimapakken har været dramatisk og spændende, og jeg vil sige tak til fru Hassi og de andre skyggeordførere for et godt og åbent samarbejde. Det er godt, vi har nået et resultat, selv om vi fra Parlamentets side kunne have ønsket, at det havde været noget mere ambitiøst. Vi har fra starten presset på for en ambitiøs klimapakke for at være troværdige i København. Vi har især kæmpet imod at give medlemslandene muligheden for at købe sig til for mange CO2-reduktioner uden for Europa. Men de fik den fleksibilitet, men de behøver jo ikke bruge den. Fleksibilitetsmekanismerne skal ses som nødløsninger og ikke som midler til at nå mål. Vi kunne også have ønsket strengere sanktioner mod medlemslandene for at sikre, at vi ikke når til 2019 og har lande, som er langt fra deres mål. Medlemslandene bør være ansvarlige og gå i gang med at lave planer for, hvordan de vil nedskære deres drivhusgasemissioner uden for kvotehandelssystemet med det samme. De må med energieffektiviseringer og mere bæredygtig energi skabe de nødvendige rammer for en CO2-lav vækst. Afstemningen i morgen danner punktum for udarbejdelsen af en europæisk klimapakke, men det er kun et skridt i retning mod en bedre klimapolitik på kloden. Den påkrævede indsats er nu fordelt, midlerne for at nå målene er på plads, og nu skal medlemslandene levere. Det kræver politisk vilje og lederskab. Og husk: Klimapakken er udgangspunktet for de forhandlinger, der venter i København, hvor vi skal have en international aftale. Og så må jeg afslutningsvis minde om, at målet for en international aftale ikke er de berømte 20 % reduktion, men 30 %, og dette ambitiøse mål er også indskrevet i aftalen, vi vedtager i morgen.

  Liam Aylward, thar ceann an Ghrúpa UEN. – A Uachtaráin, tá rialtais na mBallstát uile neirbhíseach agus iad ag obair ar an gcóras airgeadais aonair Eorpach. Ba thogra ollmhór a bhí i gceist agus bhí imní orthu faoin modh oibre agus faoi na torthaí a bheadh air. Baineann 320 milliún duine úsáid as córas an Euro chuile lá anois. Tá níos mó ná deich mbliana imithe ó shin i leith.

Tá na Ballstáit go léir ag tabhairt anois faoi thogra ollmhór eile chun todhchaí an chomhshaoil a chosaint. Beidh ar chuile dhuine gníomhú sa togra seo. Tá orainn uile an chothromaíocht idir an comhshaol agus an eacnamaíocht a chinntiú. Caithfear comhlachtaí a chosaint freisin toisc go bhfuil baol ann go mbogfaidh siad ó thír go tír.

Is deis é an dúshlán seo chun tabhairt faoi thionsclaíocht ghlas agus chun fostaíocht a mhéadú. Ní mór do na Ballstáit uile béim níos mó a chur ar thaighde agus ar fhorbairt as seo amach. Táim an-sásta go bhfuil aird tugtha ar riachtanais na hÉireann maidir le cúrsaí talmhaíochta de. Seasfaidh an socrú speisialta seo, fiú má dhéantar socrú idirnáisiúnta eile. Tabharfaidh an socrú cead d’Éirinn a táirgeadh astaíochtaí gáis a chur ar neamhní trí thogra foraoiseachta a fhorbairt.

Tá plean náisiúnta na foraoiseachta seo thar a bheith tábhachtach agus lárnach don Phrótacal Kyoto. Ach beidh cosaint ann d’fheirmeoirí freisin, rud atá an-tábhachtach ar fad.

  Roberto Musacchio, a nome del gruppo GUE/NGL. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, oggi in Aula il Presidente Sarkozy ha ricostruito in modo onesto il carattere del compromesso sul pacchetto clima.

L'effort sharing è parte di questo compromesso. Il punto di ogni compromesso è di vedere cosa si mette in moto, in che direzione si va e se si è all'altezza dei problemi. Se vediamo la dimensione della crisi ambientale ed economica non si può non essere preoccupati dai troppi annacquamenti. Sulla direzione in cui si sta andando, se si sentono per esempio le parole del Presidente del Consiglio italiano, on. Berlusconi, sembra che si sia voluto lasciare le cose in una sorta di statu quo, imbrogliare quasi la gente: è quello che si nasconde dietro la cosiddetta unanimità degli Stati di cui ci ha parlato Sarkozy. Noi sappiamo che quella di Berlusconi è stata propaganda, perché non è così che cose reali si mettono in moto con questo pacchetto, ma molto merito è soprattutto del Parlamento che è stato non solo più europeo, ma più avanti del Consiglio e degli Stati membri.

E allora il tema non è solo l'equilibrio tra le istituzioni, ma la dinamica tra esse che deve tendere a un maggior ruolo del Parlamento proprio perché abbiamo bisogno di più democrazia. Per questo sottolineeremo anche nei voti la nostra fedeltà ai testi parlamentari e voglio qui dire che la commissione ambiente ha lavorato in modo egregio alla costruzione di un punto avanzato e che su questa materia, al contrario di quanto affermato dal collega Goebbels, la relatrice Hassi è stata di particolare bravura ed efficacia.

  Riitta Myller (PSE). - Arvoisa puhemies, minäkin haluan kiittää esittelijä Hassia ja kaikkia niitä, jotka ovat olleet mukana tätä vaikeaa direktiiviä koskeneissa neuvotteluissa.

On selvää, että päästökaupan ulkopuolisille aloille tarvitaan myös tiukat, pitävät tavoitteet, koska niiden avulla voimme erityisen paljon tehdä sen hyväksi, että saamme aikaan energiatehokkaan yhteiskunnan.

Ne alat, joita tämä direktiivi koskee, kuten rakentaminen, liikenne, maatalous ja jätehuolto, ovat sellaisia aloja, joilla meillä on mahdollisuus kehittää uutta osaamista, ja itse asiassa suurelta osin se osaaminen on jo meillä olemassa. Kun on riittävän tiukka säädöstö, kyseinen osaaminen otetaan myös käyttöön. Tässä mielessä oli erinomaista, että parlamentti voi hyvin selkein sanoin lisätä energiatehokkuuden tähän direktiiviin.

  Adina-Ioana Vălean (ALDE). - Mr President, I welcome the agreement reached last week on the climate change package and congratulate our rapporteurs and the French presidency for their efficiency.

It was important to keep our ambitious targets, but in the current economic turmoil we could not afford to impose an impossible burden on our industry and impede European competitiveness. This is why, in particular for the effort-sharing decision, I warmly welcome the flexibility granted to Member States to reach their targets while introducing corrective action instead of sanctions.

This has always been my position in the Committee on Industry, but I want to repeat it. Flexibility is needed and this is even more crucial when regulating new sectors and, before imposing stricter provisions, we need impact assessments.

I am also very satisfied that codecision was ensured in the case of a higher reduction target. It is a matter of principle. Our citizens did not send us here not to have a say in such important decisions.

  Άννυ Ποδηματά (PSE). - Κύριε Πρόεδρε, κύριοι Επίτροποι, κύριε Προεδρεύοντα του Ευρωπαϊκού Συμβουλίου, το πακέτο προτάσεων για την ενέργεια και το κλίμα που συζητάμε σήμερα δεν αντικατοπτρίζει ακριβώς τους φιλόδοξους στόχους που είχε παρουσιάσει πριν από ένα χρόνο η Ευρωπαϊκή Επιτροπή ύστερα από αίτημα του Ευρωπαϊκού Συμβουλίου και σε αρκετά σημεία βρίσκεται πίσω από τις εισηγήσεις των αρμοδίων επιτροπών του Κοινοβουλίου. Οι προτάσεις του Κοινοβουλίου, και με την ευκαιρία συγχαίρω την εισηγήτρια κ. Hassi και όσους συνέβαλαν σε αυτό, ήταν ρεαλιστικές, συμβιβαστικές και ταυτόχρονα φιλόδοξες, αντανακλώντας τη δέσμευση της Ευρωπαϊκής Ένωσης να διατηρήσει και να ενισχύσει τον ηγετικό της ρόλο στην παγκόσμια προσπάθεια αντιμετώπισης της κλιματικής αλλαγής. Στις προτάσεις που συζητάμε σήμερα η ισορροπία δεν είναι η ίδια, καθώς ο συμβιβασμός έχει περιορίσει τη φιλοδοξία, την οποία ωστόσο έχουμε απόλυτη ανάγκη όλοι οι πολίτες της Ευρωπαϊκής Ένωσης. Αναφορικά με τους μηχανισμούς καθαρής ανάπτυξης, το γεγονός ότι επιτρέπει στα κράτη μέλη να αντισταθμίσουν το μεγαλύτερο μέρος των μειώσεων που καλούνται να υλοποιήσουν μέσω πιστωτικών έργων σε τρίτες χώρες υπάρχει κίνδυνος να στείλει ένα λάθος μήνυμα ενόψει της Κοπεγχάγης.

  Justas Vincas Paleckis (PSE). - Nors pranešėja kiek pesimistiškai pristatė savo pranešimą, manau, kad ji padirbėjo puikiai. Juk dabar kompromisas leidžia žinoti, kiek atskiros ES šalys turės prisidėti prie ES įsipareigojimo penktadaliu sumažinti klimato kaitą sukeliančių dujų išskyras konkrečiose srityse.

Kaip ir kitos XXI amžiaus ES valstybės, kurių BVP vienam gyventojui nėra didelė, Lietuva turės teisę šias išskyras padidinti 15 proc. Tačiau ir naujoms, ir senoms ES šalims kvotų laikymasis uždės didelę naštą. Todėl nepamirškime, kad pigiausia ir švariausia energija yra sutaupyta energija. Reikia kuo tiksliau ir kokybiškiau įgyvendinti tvarių energijos šaltinių, kuro kokybės, automobilių ekologiškumo direktyvas. Taip pat labai svarbu, ypač XXI amžiaus ES valstybėms, padidinti Sąjungos skiriamas lėšas daugiabučių pastatų energijos naudojimo efektyvumui didinti.

  Paul Rübig (PPE-DE). - Herr Präsident! Ich möchte nur darauf hinweisen, dass die unterschiedliche Situation der Mitgliedstaaten berücksichtigt werden sollte, und zwar nicht anhand des Bruttonationalprodukts, sondern in Deutschland wird z.B. noch viel Kohle zur Energiegewinnung verwendet, auf der anderen Seite hat Frankreich eine sehr starke Nutzung der Nuklearenergie. Wir brauchen europaweit Sicherheitsstandards für Atomkraftwerke und einen unabhängigen Regulator, der sich auch um die notwendigen Vorschriften kümmert.

Das Ziel, die kleinen und mittleren Unternehmen, nämlich bis 50.000 Tonnen CO2, auszunehmen, ist noch immer nicht realisiert. Das ist aber ein großes Anliegen, weil der bürokratische Aufwand von kleinen Betrieben nicht zu bewältigen ist.

  Carl Schlyter (Verts/ALE). - Jag vill tacka Satu Hassi, för hon har verkligen gjort sitt bästa men tyvärr är rådet inte samarbetsvilligt. Tyvärr har vi ett råd som blundar för att vi här i Europa måste ta vårt ansvar för att lösa klimatproblemen. Vi kan inte lägga 80 procent av vårt klimatansvar utanför våra egna gränser och låta jordens fattigaste länder, när de ska genomföra sin klimatbutik, betala dyrt för sitt klimatarbete medan vi gör de enkla och billiga åtgärderna. Det är kolonialism i dess sämsta form.

Vi behöver minska våra egna utsläpp med 70–80 procent, om vi ska klara klimatmålen. Med den här politiken kommer vi att ha att göra med 7 eller 8 procent i stället. Det är fullkomligt osolidariskt och otillräckligt, och frågan är om inte framtida generationer kommer att ställa ministerrådet till svars i Internationella brottmålsdomstolen i Haag för en så ansvarslös politik som drabbar inte bara människor utan även jorden. Tack!

  Kathy Sinnott (IND/DEM). - Mr President, the climate and energy package, especially in the reduction of greenhouse gases, is hailed as a triumphant step and I agree that this effort reflects a strong will to tackle the issue of climate change. However, there is a move to criticise my country and New Zealand for the high level of emissions from agriculture.

Both have a small human population and a large number of livestock which skew the emissions figures. Do we not realise that Irish and New Zealand agriculture feeds the world far beyond its borders? Talk of forcing these countries to reduce their herds is crazy in terms of food security and climate change. These are the countries that raise their herds most sustainably based on grass. Instead we need to foster R&D to find ways – different feeding, different growth schedules – to reduce animal emissions where we can, not destroy the animals.

  Charles Tannock (PPE-DE). - Mr President, European citizens are gravely concerned about the effects of climate change and support a low-carbon, clean energy provision for our future. It is therefore right that we send a strong signal to the Council of our common commitments.

However, the people we represent are also gravely concerned about the global financial crisis. For them, job security has certainly become a more pressing issue than global warming and renewable energy, at least for now. We cannot allow the state of Europe’s economies, nevertheless, to push climate change off the agenda. Equally, we cannot further undermine our key industries and labour markets by taking hasty actions.

On the whole, I believe that this package – the ‘triple 20’ climate change package – reflects this dilemma and it reduces the risk that European industries will have to relocate abroad to less restrictive jurisdictions. The City of London, which I represent, is also very keen to trade carbon permits under the ETS.

Taking a common approach to addressing climate change is also at the heart of my party’s approach to the European Union under David Cameron, who is our party leader, and hopefully the next Prime Minister of Britain.

  Anders Wijkman (PPE-DE). − Mr President, there is a great weakness in the directive we are now discussing. By allowing such a high degree of flexibility through reductions in third countries, I wonder what the effects will be. Cost-effectiveness is an important principle and the compromise in front of us would be OK as proposed if the objective were to cut 20% of global emissions. Then it would make sense to do what is now being proposed.

However, science tells us that we have to reduce over the longer term by 80% to 95%. I do not understand how that will be possible if we postpone most of our efforts until 2020 and beyond. We need a thorough transformation of energy transport in industrial production, construction etc. By allowing 60% to 80% of reductions in the non-ETS sector in other parts of the world, this is not going to happen.

  Satu Hassi, esittelijä. − Arvoisa puhemies, hyvät kollegat, kiitoksia tästä keskustelusta.

Kuten sanottu, tämä päätös on askel oikeaan suuntaan, vaikkakin paljon lyhyempi askel, kuin olisin toivonut. Tuen päätöstä, mutta silti kommentoin siihen jäänyttä suurinta ongelmaa, joustavuutta.

Miksi kaunis sana joustavuus on ongelma? Näyttää, että monet hallitukset eivät ole ymmärtäneet kunnolla, mitä IPCC:n ohje tarkoittaa. YK:n ilmastopaneelin (IPCC) mukaan teollisuusmaiden pitää vähentää absoluuttisia päästöjään 25–40 prosenttia vuoteen 2020 mennessä. Lisäksi kehitysmaiden pitää vähentää päästöjä tavanomaiseen tasoon verrattuna 15–30 prosenttia. Nämä luvut tarkoittavat päästövähennyksiä kyseessä olevien maiden omalla alueella.

Jos me siirrämme yli puolet omasta päästövähennyksestämme kehitysmaihin, kasvatamme kehitysmaiden alueella välttämätöntä päästövähennysmäärää sellaiseksi, että siitä tulee fyysisesti mahdoton.

Kyse on laajemmasta ymmärryksen puutteesta, joka liittyy siihen, että autoliikennettä ei voi ikuisesti kasvattaa, koska tämän effort sharing -päätöksen alaisista päästöistä varsin merkittävä osa tulee nimenomaan autoliikenteestä.

Kuten sanoin jo alkupuheenvuorossani, toivon, että hallitukset kuitenkin kantavat vastuunsa paremmin, kuin mihin tämä päätös antaa mahdollisuudet, ja tekevät investoinnit päästöjen vähentämiseksi omissa kotimaissaan. Siten saadaan aikaan pysyviä päästövähennyksiä, eikä sellaisia, jotka täytyy joka vuosi ostaa ulkomailta uudestaan, ja siten saadaan myös työpaikat kotimaihin.

  Presidente. − La discussione è chiusa.

La votazione si terrà mercoledì 17 dicembre 2008.

Dichiarazioni scritte (articolo 142)

  András Gyürk (PPE-DE), írásban. – Az Európai Unió a klíma- és energiacsomag elfogadásával immár tevőleg is elkötelezte magát az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett. A hosszú hónapok alatt tető alatt hozott megállapodás minden kétséget kizáróan történelmi jelentőségűnek tekinthető. Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a kompromisszum számos esetben a következetlenség jegyeit hordozza magán.

Miközben a klímacsomag jelentős változáson ment keresztül a Bizottság előterjesztéséhez képest, a leginkább szembeötlő ellentmondást nem sikerült feloldani. A Tanács által elfogadott szabályozás ugyanis a bázisév helytelen kijelölésével elfedi a tagállamok eddigi erőfeszítéseit a károsanyag-kibocsátás terén. Mindez azt az üzenetet hordozza magában, hogy nem számítanak az eddigi eredmények, egy új szabályozással mindenki tiszta lappal indulhat. Mindez nem a szükséges cselekvésre ösztönzi a döntéshozókat, hanem a szabályok állandó változtatására.

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a jelenlegi előterjesztés egyenlő módon kezeli azokat, akik nagymértékben csökkentették a kibocsátásukat, azokkal, akik még növelték is azt. Úgy véljük, hogy az Európai Unió a saját hitelességét rontja, amennyiben olyan szabályozást fogad el, amely nem veszi figyelembe a kiotói vállalások teljesítését.

Úgy gondoljuk, hogy az unió ambiciózus éghajlatvédelmi céljainak jogszabályba öntése előremutató lépés. Örömünk ugyanakkor teljesebb lenne, ha a megállapodás nem vált volna a kettős mérce és következetlenség újabb emlékeztetőjévé.

  Zbigniew Krzysztof Kuźmiuk (UEN), na piśmie. – Panie Przewodniczący! Panie Komisarzu! W debacie poświęconej działaniom na rzecz ograniczenia emisji gazów cieplarnianych chcę zwrócić uwagę na następujące kwestie:

1. Nowe kraje członkowskie przyjmując jako punkt odniesienia do określenia skali redukcji CO2 rok 2005 zgodziły się na nieuwzględnienie w negocjacjach redukcji dwutlenku węgla, której dokonały na skutek restrukturyzacji przemysłu trwającej od 1990 roku. W przypadku Polski skala redukcji CO2 w latach 1990-2005 wynosiła ok. 30% i wiązała się z ogromnymi kosztami społecznymi, a zwłaszcza ponad 20% bezrobociem.

2. Zobowiązanie się do dalszych redukcji o 20% do roku 2020 i jednocześnie do kupowania praw do emisji w roku 2013 - 30% i stopniowo aż do 100% w roku 2020 będzie oznaczało niestety znaczące podwyżki cen energii elektrycznej i cieplnej dla ludności, a także znaczące podwyżki cen energii dla przemysłu. Te ostatnie mogą spowodować, że wiele energochłonnych dziedzin wytwarzania takich jak hutnictwo, przemysł cementowy, wapienniczy, nawozów sztucznych będzie w tych krajach zlikwidowany ze wszystkimi tego negatywnymi skutkami w sferze społecznej.

3. Jeśli do tak skonstruowanego programu emisji CO2 nie przystąpią z równa, jak Unia Europejska, Stany Zjednoczone i Azja Południowo - Wschodnia to okaże się, że ogromny wysiłek gospodarczy i finansowy Unii Europejskiej będzie niezauważalny. Unia Europejska odpowiada bowiem za 14% emisji CO2 na świecie, a USA i Azja Południowo- Wschodnia za ponad 80% tej emisji.