Markus Pieper (PPE-DE). – (DE) Elnök úr, indoklásom a következő. Sajnos a kibocsátáskereskedelmi rendszerről nem rendeztünk vitát, amelynek az eredményét a háromoldalú egyeztetésen képviselhettük volna. A csupán a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményén alapuló háromoldalú egyeztetések nem a Parlamentet képviselik. Most el kellene fogadnunk a Bizottság javaslatához fűzött módosításokat, de amiről ma kellene döntenünk, az egy az egyben megegyezik a Tanács által összeállított dokumentummal. Egyetlen, Parlament által tett módosítást nem tartalmaz, még egy vesszőt sem. Mi az oka ennek a sietségnek? Végtére is a 2013-tól kezdődő időszakról van szó.
A kibocsátáskereskedelmi rendszerre vonatkozó javaslat jelenlegi formájában a következetlenségek és egyre dagadó költségek végül megbosszulják magukat. A kibocsátáskereskedelem kérdése az elkövetkező évekre, ha nem évtizedekre nézve a legfontosabb iparpolitikai döntés. Nem vagyunk hajlandóak demokratikus együttdöntési jogunkat szögre akasztani a parlamenti ruhatárban. Végtére is mi az, amiért számos képviselő majdnem 30 évig küzdött és sikerre vitt ebben a Házban? Azért küzdöttek, hogy most egy egyszerűsített eljáráson keresztül az éghajlatvédelmi politikát szinte teljes egészében a Tanácsra hagyjuk? Mint választott parlament, részt kívánunk venni a demokratikus vitában, és mindezt különösen a tetteink következményének tudatában szeretnénk tenni. Nagyon köszönöm.