Elnök. − A következő napirendi pont a Javier Moreno Sánchez által az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság nevében a Frontex ügynökség és az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) értékeléséről és jövőbeni fejlesztéséről kidolgozott jelentés [2008/2157(INI)] (A6-0437/2008).
Javier Moreno Sánchez, előadó. – (ES) A Bizottság tisztelt alelnöke, hölgyeim és uraim! A Frontex és az Eurosur mozaikszavak egy olyan kíméletlen valóságra emlékeztetnek, amellyel meg kell küzdenünk, nevezetesen olyan emberek ezreinek gondjával, akik továbbra is illegálisan érkeznek Európába nap mint nap, a szegénység elől menekülve és egy jobb jövő reményében. Őket hatalmas társadalmi és családi nyomás hajtja, amelyet az az elvárás éltet, hogy esetleg pénzt küldenek haza. Sajnálatos módon sokan az életükkel fizetnek európai álmaikért.
Nekünk, akiknek politikai felelősségünk van Európában, a bevándorlók méltósága és alapvető jogai iránti tiszteleten alapuló közös válaszlépésekkel kell kezelnünk ezt a helyzetet. Meg kell nyitnunk határainkat a legális bevándorlás és a jogokkal és kötelességekkel rendelkező munkavállalók integrálódása előtt, és be kell zárnunk azokat az illegális bevándorlás, a bűnszervezetek és az emberkereskedők előtt.
Ezt a feladatot látja el a Frontex és az Eurosur, amely eszközök hozzáadott értéket biztosítanak a tagállamok munkájához és tükrözik az együttműködés és szolidaritás szükséges európai szellemét.
Elérendő célkitűzésünk egy európai integrált irányítási rendszer kifejlesztése az EU összes külső határán, amely a nemzeti határőrizeti rendszerek közötti operatív koordináción és együttműködésen alapul, mert amikor egy utat lezárnak az illegális bevándorlás előtt, a bűnszervezetek – kevesebb mint egy hét alatt – egy másikat nyitnak meg.
Hölgyeim és uraim, egyetértünk a Bizottság megközelítésével, amelyet az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésében körvonalaztak.
Most, hogy az Ügynökség megtette első pozitív lépéseit, meg kell határoznunk jövőbeni szerepét és fejlődésének ütemét.
Hölgyeim és uraim, a Frontex működik. A kanári-szigeteki Héra-műveletek adatai és a földközi-tengeri térségben megmentett életek ezrei megerősítik ezt, csakúgy, mint a jobb együttműködés, a legjobb gyakorlatok cseréje és az olyan területeken nyújtott szakképzések, mint a menedékjog, a tengerészeti jog és az alapvető jogok.
Ez eddig jó, de tovább kell mennünk. A Frontex-nek megfelelő anyagi és logisztikai erőforrásokra van szüksége, hogy végre tudjon hajtani egyszeri közös műveleteket csakúgy, mint állandó felügyeleti missziókat a magas kockázatú területeken.
Néhány tagállam beszél a szolidaritásról, de nem gyakorolja azt, ami csökkenti a Frontex hatékonyságát. Ennek a helyzetnek a fényében felszólítjuk a Bizottságot és a tagállamokat, hogy válasszanak a két lehetőség közül: vagy módosítjuk a Frontex-rendeletet, hogy kötelezővé tegyük a szolidaritást, mint a RABIT-rendeletben, vagy lehetővé tesszük, hogy a Frontex megvegye vagy kölcsönözze saját felszerelését.
Ez természetesen költségvetésének alapvető növelésével jár, de megerősíti az Ügynökség európai dimenzióját, és anyagi erőforrásait azonnal hozzáférhetővé teszi, különösen rövid távon.
Felszólítjuk a Bizottságot továbbá, hogy vizsgálja felül mandátumát annak érdekében, hogy megszüntessük azt a joghézagot, amely meggátolja cselekvését a tengeren való segítségnyújtás és a hazaszállítási műveletek során.
Hölgyeim és uraim, a származási országokkal való együttműködés nélkül nem leszünk képesek hatékonyan kezelni a migrációs áramlásokat. Az olyan kísérletek, mint például a Spanyolország és Szenegál közötti együttműködés, rendkívül pozitív eredményeket hozott, amelyeket európai szintre kellene fejleszteni.
Ezért felszólítjuk a Bizottságot, hogy illessze bele a bevándorlással kapcsolatos együttműködést minden megállapodásba, amelyet harmadik országokkal aláír, továbbá hogy információs kampányokat szervezzen számukra az illegális bevándorlás kockázatairól.
A Frontex-nek képesnek kell lennie kibővíteni munkamegállapodásait és együttműködést kialakítani a származási országokkal, egyedi szükségleteiknek megfelelően. Fontos továbbá a regionális testületekkel való együttműködés olyan csatornáinak megvizsgálása, mint a Mercosur vagy a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége, amelyek alapelve a személyek szabad mozgása.
Hölgyeim és uraim, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a Frontex és az Eurosur nem csodaszerek, hanem az európai bevándorlási politikát szolgáló eszközök, amelynek végső célja, hogy a bevándorlás egy fejlődési tényező legyen, mind a fogadó országok, mind a származási országok számára, de leginkább a bevándorlók számára.
A bevándorlás nem lehet továbbra is egy életveszélyes csapda. Lépéseket kell tennünk annak biztosítása érdekében, hogy a bevándorlás ne kötelezettség legyen többé, hanem egy jog és egy személyes választás.
Jacques Barrot, a Bizottság alelnöke. − (FR) Elnök úr, természetesen dicsérni szeretném a FRONTEX Ügynökség és az EUROSUR, az európai határőrizeti rendszer értékeléséről és jövőbeni fejlesztéséről szóló jelentést. Hálás vagyok Moreno Sánchez úrnak.
Az Európai Parlament mindig is támogatta a FONTEX Ügynökséget, már megalapítása óta, főleg pénzügyi források biztosításával. Boldogan látom, hogy ezt a támogatást újra megerősítették az Ügynökség létezésének ebben a létfontosságú pillanatában, amikor hatásköre kiterjesztésének lehetőségét fontolgatjuk.
A jelentés szinte minden pontja összhangban van közleményeinkkel és teljes egyetértésemet élvezi. Említeném például a Bizottság számára érkezett különleges felkérést, hogy terjesszen elő javaslatokat az Ügynökség hatáskörének kiterjesztésére, hogy állandó járőrszolgálatok legyenek a kockázatot jelentő területeken, és annak szükségességét, hogy az európai szolidaritást hatékonnyá tegyük az olyan időszakokban, amikor határainkat ellenőrizni kell. Mindazonáltal számos pontot tisztázni kell.
A tagállamok jelenleg önkéntes alapon bocsátják rendelkezésre technikai berendezéseket. A Bizottság számos alkalommal kifejezte ragaszkodását ahhoz, hogy a tagállamok vállaljanak kötelezettséget annak biztosítására, hogy a felszereléseket valóban elérhetővé teszik a közös műveletek számára, különösen a magas kockázatú területeken.
Az ez évi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a megfelelő számú hajó felvonultatása még mindig problémát jelent. Ezért más megoldások után kell nézni. Ilyen lehet például, hogy kényszerítjük a tagállamokat, hogy bizonyos felszerelést biztosítsanak az Ügynökség számára, vagy annak lehetővé tétele, hogy az Ügynökség bérelje vagy megvásárolja saját felszerelését. Ez kulcsfontosságú terület lesz, amelyet meg kell majd vizsgálni annak a javaslatnak a keretében, amelyet a Bizottság fog beadni az Ügynökség jogi keretének átdolgozásáról.
Ebben az összefüggésben kiemelném, hogy az Ügynökségnek a FRONTEX-rendelet 33. cikkében meghatározott hatásköréről szóló független értékelés eredményei 2009-ben válnak hozzáférhetővé. A Bizottság ekkor fogja nyilvánosságra hozni az Ügynökség jövőbeni hatáskörére vonatkozó javaslatait. A módosítás esetlegesen tartalmazni fog a tengerből való mentésekhez való hozzájárulással, a hazatelepítésben való részvétellel és a harmadik országokkal való fokozott együttműködéssel kapcsolatos speciális intézkedéseket.
Igaz az is, hölgyeim és uraim, hogy a Bizottság fokozni akarja a tájékoztató kampányokat harmadik országbeli delegációin keresztül az EU külkapcsolati politikájának keretén belül és a FRONTEX hatáskörének és szerepének közös meghatározása alapján. A Bizottság meg fogja vizsgálni azokat a támogatási típusokat, amelyekkel segíteni lehetne a szomszédos harmadik országokat.
Én egyike vagyok azoknak, akik úgy hiszik, hogy amennyiben a FRONTEX felügyeleti műveleteit a harmadik országok partjainak határaihoz a lehető legközelebb tudná folytatni, azzal elkerülhetővé válnának a humanitárius katasztrófák és sokkal hatékonyabbá válna határaink felügyelete.
Mindenesetre hálás vagyok az Európai Parlamentnek ezért a jelentésért, amely tükrözi a Bizottság javaslatait. Szeretném ezért megköszönni Önöknek az Európai Parlament fontos és átfogó támogatását a Bizottságnak a FRONTEX-ről szóló közleményeivel kapcsolatban. Úgy vélem, hogy konszenzust értünk el az európai intézmények között a FRONTEX jövőbeni fejlesztésének főbb elemei tekintetében.
Tobias Pflüger, a Fejlesztési Bizottság véleményének előadója. – (DE) Elnök úr, mi köze van a Frontex Ügynökségnek a fejlesztéshez? Rendkívül sok, ahogy az ENSZ korábbi különleges előadója az élelemhez való jogról, Jean Ziegler világosan megmagyarázta a Le monde diplomatique folyóiratban ez év márciusában. A következőket írta: „Ezzel eljutunk a Frontex-hez és a brüsszeli biztosok képmutatásához, akik egyik kezükkel az éhséget építik Afrikában, miközben a másikkal büntetőjogilag üldözik politikájuk áldozatait, az éhség elől menekülőket.”
Egy különleges példa, hogy az EU mezőgazdasági dömpinget hajt végre, ezáltal tönkreteszi az élelmiszernövények helyi termesztését Afrikában, melynek következtében egyre több embernek kell elhagynia származási országát. Egy másik példa, hogy az EU feldolgozóhajói kimerítik az afrikai államok tilalmi zónáin belül található halászterületekeket. Megfigyelhető a hagyományos halászfalvak gyors pusztulása is, a Száhel-övezetben például, de ez jellemző Malira és Bissau-Guineára is.
Ez azt jelenti, hogy a Frontex-szel egy olyan intézményünk van, amely fizikailag elzárja Európát és kitoloncolásokat hajt végre, és ezt a menekültek helyzetéről szóló ENSZ egyezményre való tekintet nélkül teszi. Mindeközben tömeges kitoloncolásokat szerveznek – mint az, amely Bécsből indult 11 uniós tagállam szervezésében november 14-én. Sok szó esik a jelentésben a „szolidaritásról”. Mindazonáltal az a szolidaritás, amelyre itt utalnak, nem az embertársakkal való szolidaritás, akik elmenekülnek országaikból, sokkal inkább a tagállamok közötti szolidaritás. Teljesen világos, hogy mire van szükség, ez pedig az azokkal az emberekkel való szolidaritás, akik elmenekülnek az elviselhetetlen életkörülmények elől. A Frontex csak azt éri el, hogy meghosszabbítja az elmenekülési útvonalat. Egyáltalán nem biztosít semmilyen megoldást. Ezért az egyetlen ésszerű dolog a Frontex feloszlatására való felhívás lenne.
Ebben az összefüggésben azt tanácsolnám mindannyiuknak, hogy időnként figyeljenek az afrikai véleményekre, például Mali korábbi Kulturális és Idegenforgalmi Miniszterének, Aminata Traore-nak a véleményére, aki rendkívül világosan fogalmazva a következőket mondta: „Azok az emberi, pénzügyi és technológiai erőforrások, amelyeket Európa alkalmaz az Afrikából érkező bevándorlási hullámok ellen, valójában a globális hatalom és a mind a városokból, mind a falvakból származó afrikai fiatalok közötti háború eszközei, akiknek a tanuláshoz, a gazdaságban való részvételhez, a munkához és az élelemhez való jogát teljes mértékben figyelmen kívül hagyják származási országukban a szerkezeti megfelelőség zsarnoksága alatt.” Úgy vélem, ezek a szavak egyértelműek.
Elnök. − Biztos vagyok benne, hogy fontos Mali idegenforgalmi miniszterének véleménye, de szívesebben hallanánk az Önét, Pflüger úr.
Simon Busuttil, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (MT) Először is, szeretnék köszönetet mondani kollégámnak, Javier Moreno Sáncheznek jelentéséért és szeretném megköszönni neki, hogy nyitott volt ötleteink és módosításaink iránt a jelentés következtetéseiben. Személy szerint, elnök úr, nem mondhatom, hogy boldog vagyok a FRONTEX-szel és annak munkájával kapcsolatban. Valójában a tavalyi nyár vége felé az Ügynökség ügyvezető igazgatója kudarcként utalt a NAUTILUS néven ismert, a földközi-tengeri térségben folytatott misszióra. Hogy legyek így elégedett? Ez azt jelentené, hogy lehetetlent kérnek tőlem. A FRONTEX ügyvezető igazgatójától nem azt vártam volna, hogy a misszió kudarcáról hallok, hanem arról, hogy hogyan lehetne a FRONTEX sikeres és hatékony. Szeretném hozzátenni, hogy ennek ellenére az Európai Parlament mindig rendíthetetlenül támogatta a FRONTEX Ügynökséget, ahogy a biztos úr is mondta. Az Ügynökség költségvetését minden egyes évben növelték azzal a céllal, hogy misszióit állandóvá és eredményessé tegyék. Hogyan lehet a FRONTEX-et hatékonyabbá tenni? Először is, igen, azáltal, hogy fontolóra vesszük, hogyan lehetne kiterjeszteni hatáskörét, ahogy azt már mind a biztos úr, mind a jelentés javasolta. Azáltal is növelnünk kell hatékonyságát, hogy megvizsgáljuk, hogyan győzhetjük meg a tagállamokat arról, hogy tartsák be ígéreteiket, amelyeket akkor tettek, amikor kötelezettséget vállaltak arra, hogy felszereléseket biztosítanak a FRONTEX misszióihoz. Máskülönben annak lehetőségét is fontolóra kell vennünk, hogy saját felszerelést biztosítunk a FRONTEX számára. A második elem, amelyre szükségünk van a hatékonyság növelése érdekében, az a nemzetközi együttműködés. Az Európai Parlament nemrégiben Szenegálba látogatott, ahol elsőkézből figyelhette meg a Spanyolország és Szenegál közötti együttműködési módszert. Ezt a fajta együttműködést kell megismételnünk más területeken és zónákban is, mint például a földközi-tengeri térségben és Görögországhoz közel. Végezetül vannak, akik azt állítják, hogy a FRONTEX valahogy nem tartja tiszteletben, vagy nincs hatásköre tiszteletben tartani az emberi jogokat. Ezzel teljes mértékben nem értek egyet. Sőt, úgy gondolom, hogy amennyiben a FRONTEX nem lenne, sokkal több ember fulladna meg vagy pusztulna el, mint már így is. Ez azt mutatja, hogy a FRONTEX tiszteletben tartja az emberi életet és az emberi jogokat. Mindazonáltal többet kell tennünk, azt akarjuk, hogy a FRONTEX eredményesebb legyen műveletei során. Amennyiben ebben sikeres, két legyet ütünk egy csapásra. Először is véget vetünk a „becsempészéseknek”, és másodszor véget vetünk azoknak az emberi tragédiáknak, amelyek gyakran előfordulnak tengereinken, ami szégyen mindannyiunk számára.
Inger Segelström, a PSE képviselőcsoport nevében. – (SV) Elnök úr, Barrot biztos úr és alelnök úr, hölgyeim és uraim! Azzal szeretném kezdeni, hogy köszönetet mondok Moreno Sánchez úrnak és a bizottságnak, mert most egy konstruktív vitát folytattunk a Frontex-ről és az Eurosur-ról, de azt is szeretném megköszönni nekik, hogy ilyen szorosan figyelemmel követték a Frontex munkáját. Ez fontos, mivel olyan sok ember aggódik amiatt, hogy hogyan kellene a Frontex-et fejleszteni, amennyiben ez lenne az EU fala és erődje a világ többi része felé, és a szegények felé a világon.
Nemrégiben felmerült, hogy a Frontex nem értette meg egyik teljesítendő feladatát, hogy küzdjön az emberkereskedelem ellen. Örülök, hogy most támogatást kaptam erre nézve, és megpróbáljuk tisztázni az ügyet. Úgy gondolom, hogy itt mindenki egyetért annak fontosságával, hogy minden lehetséges módon segítsük megakadályozni, hogy emberek veszélynek tegyék ki magukat, amikor be akarnak lépni az EU területére. Ők nem bűnözők; ők szegény emberek, akik jobb életet keresnek családjuk számára. Örülök továbbá, hogy támogatást kaptam a tengerekre, különösen a Földközi-tengerre vonatkozó szabályok kiterjesztésére az uniós jogban és a nemzetközi jogban.
Elfogadhatatlan, hogy azokat a halászokat, akik felvesznek menekülteket, csempészéssel gyanúsítsanak, továbbá hogy nem világos, hogy otthagyhatják-e a menekülteket a legközelebbi kikötőben, illetve hogy milyen szabályok szerint kell eljárni. Jó dolog ezért, hogy az EU menekültügyi és migrációs politikája következő programjában meg fogunk birkózni azzal, hogy hogyan használjuk jobban a Frontex-et a jövőbeni munkában. Mielőtt befejezném, szeretnék kellemes karácsonyt és boldog új évet kívánni a képviselőknek, a fantasztikus Állampolgári, Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságnak, az elnök úrnak és Barrot biztos úrnak. Köszönöm.
Adina-Ioana Vălean az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, először is, szeretnék gratulálni az előadónak, Moreno Sánchez úrnak kiegyensúlyozott jelentéséért. Köszönöm, hogy figyelembe vette aggodalmaimat, sőt kritikámat is.
A FRONTEX egy létfontosságú eszköz a bevándorlás-politikában, és bizonyította szükségességét és hatékonyságát. Mindazonáltal ez egy nyíltan átpolitizált testület, amely túlságosan függ a tagállamok jó szándékától és a sajtó és a közvélemény által diktált nemzeti érdekektől.
Rendkívül fontos volt emlékeztetni a tagállamokat morális kötelességükre és kötelezettségvállalásukra. Fontos továbbá emlékezni arra, hogy a FRONTEX egy első pillérhez tartozó közösségi testület. Mint ilyennek, nemcsak tiszteletben kell tartania az EU alapvető értékeit cselekvései során, hanem előmozdításukért kell dolgoznia, különösen egy olyan területen, amely a bevándorlással és a mozgás szabadságával kapcsolatos kritikus kérdéseket érinti.
Mindazonáltal cselekedetei jogszerűsége megkérdőjelezhető. Először is azért, mert a FRONTEX által végzett koordinációs hírszerzés által ösztönzött műveletek a titoktartási szabályok szerint elvégzett kockázatelemzéseken és fenyegetésértékeléseken alapulnak. Ez azt jelenti, hogy cselekedetei nem átláthatóak és nincs demokratikus elszámoltathatóságuk. Másodszor, mivel a közös műveletet a FRONTEX koordinálja, ez a határ kívülre helyezését eredményezi, ami megkérdőjelezi az EU-nak a menedékkérők és a menekültek védelméről szóló alapelvre vonatkozó kötelezettségének való megfelelést.
Ezért felszólítok a FRONTEX műveleteinek és elszámoltathatóságának átfogó értékelésére és felülvizsgálatára, bevonva a Parlamentet. Szeretném megkérni a Bizottságot továbbá, hogy részletesen értékelje a FRONTEX cselekvéseinek az emberi jogokra és alapvető szabadságokra, beleértve a védelemre vonatkozó felelősséget, gyakorolt hatását.
Végezetül, úgy vélem, hogy eddig leginkább a tengeri vonatkozású kérdések voltak a középpontban, de ahogy említettem, minden bevándorlási útvonallal foglalkozni kell. Nemsokára a szárazföldi útvonalak is alapos figyelmet igényelnek majd a keleti határokon, és ez egyszer proaktívnak kellene lennünk, és azelőtt kellene kezelnünk a kérdést, mielőtt vészhelyzet áll elő ott is.
Giusto Catania, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, úgy gondolom, hogy meg kellene próbálnunk felvázolni egy mérleget a Frontex kudarcairól az elmúlt három évben. Ha így teszünk, felfedezhetjük, hogy nagymértékű propagandával állunk szemben.
Több mint 30 közös művelet volt a határokon, a tengeri halálesetek száma nőtt az elmúlt három év során, és az erőforrások jelentős többségét, amely, sajnálatos módon, folyamatosan növekszik, a tengeri határok védelmére szánják, annak ellenére, hogy a Frontex maga mondja nekünk, hogy a szabálytalan bevándorlóknak csak 15%-a érkezik a tengeren keresztül az Európai Unióba. Hivatkozzunk rájuk úgy, mint szabálytalan bevándorlókra. Tudom, hogy Barrot biztos úr támogatását is élvezem ebben a kérdésben, tehát ne hívjuk őket többé illegális bevándorlóknak.
Az egyik dolog, amit a Frontex megmutatott számunkra, hogy lehetséges lőfegyvert használni válogatás nélkül, önkényes módon. Szeptemberben, Lampedusa környékén egy közös művelet során láttuk a pusztítást. Most, annak ellenére, hogy pontjaink egy részét belevették a Moreno Sánchez-jelentésbe, hangsúlyozni szeretném ezeket a kritikákat, mert meglehetősen biztos vagyok benne, hogy ez a Parlament gyorsan meg tudja változtatni véleményét a Frontex-szel kapcsolatban. Nemrégiben nagyszerűen el voltam szigetelve, amikor kijelentettem, hogy szükséges lenne a Frontex mandátumának megváltoztatása oly módon, hogy a tengeren való segítségnyújtásra helyezzük a hangsúlyt, de holnap talán ez válik a Parlament általános nézetévé.
Továbbra is kritikus maradok a Frontex-szel kapcsolatban, mert úgy vélem, hogy az Ügynökség tevékenységei nem tartják tiszteletben a menedékkérők jogait. Az emberek visszafordítása a határokon egy reakciós utópia, és úgy gondolom, hogy nagyon nehéz megfosztani a férfiakat és nőket szabad mozgásuk természetes szükségletétől. Ma a Frontex az Európa-erőd szimbóluma és konkrét eszköz határaink katonaivá tételére.
Johannes Blokland, az IND/DEM képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök úr, az Európa-erőd most az afrikai kontinensen kezdődik, ahol az illegális bevándorlókat elfogják a hatóságok mielőtt elérnének az Európai Unióba, és ezt az Európai Unióból érkező pénzügyi és logisztikai támogatás segítségével teszik, a helyi hatóságok nevében. Mint ilyen, az afrikai országoknak nyújtott európai segélyek, amelyek az Európába történő nem kívánatos bevándorlás elhárítását szolgálják, működnek, de vajon ezt a hatást vártuk?
Értékelem, hogy a Frontex felvonultatásával sok embert kimentettek a tengerből, de aggódom azok miatt, akik politikai vagy vallási okokból menekültek el. Az Amnesty International és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága jelentései szerint az embereket mindenféle vizsgálat nélkül küldik vissza származási országukba. A tagállamok meg akarják akadályozni, hogy az illegális bevándorlók a mi jogi rendszereinkhez folyamodjanak, és jogosan. Ez azonban felveti azt a morális kérdést, hogy ez a megközelítés vajon lehetővé teszi-e, hogy a politikai és egyéb menekültek hozzáférjenek a menekültügyi eljáráshoz.
Betartják-e az afrikai országok a menekültügyi szerződést? Ebben az összefüggésben arra biztatnám a Bizottságot és Barrot biztos urat, hogy az afrikai országoknak nyújtott segélyeket kössék össze a politikai menekültekkel való emberséges bánásmóddal a menekültek helyzetére vonatkozó ENSZ-egyezménnyel összhangban. Moreno Sánchez úr jelentésének 4. módosítása támogatásomat élvezi.
Következésképpen, elnök úr, a Frontex tevékenységei egy új problémához vezetnek, akár szeretnénk, akár nem. Ezért a Frontex-nek teljes felelősséget kell vállalnia. Intézkedések bevezetését sürgetném nagyon rövid távon, annak biztosítása érdekében, hogy a politikai és egyéb menekültek továbbra is számíthassanak az emberséges bánásmódra, mivel bizonyos mértékben ez határozza meg a Frontex sikerét.
Philip Claeys (NI). - (NL) Elnök úr, engem ért az a megtiszteltetés, hogy felvázolhatom a Külügyi Bizottság véleményét a Frontex-ről, de ezt a véleményt kis többséggel elutasították, mert a baloldal nem fogadta el, hogy a Líbiával és Törökországgal kapcsolatos problémákról nyíltan említést tett a szöveg. Képzeljék el megdöbbenésemet és elégedettségemet, amikor tudomásomra jutott, hogy az Állampolgári Bizottság végül képes volt aggodalmaimmal foglalkozni.
Líbia az Európába irányuló illegális bevándorlás egy fontos tranzitországa. Ez igaz tulajdonképpen Törökországra is, kivéve, hogy ez az ország sok bevándorlót szolgáltat maga is. Létfontosságú ezért, hogy ezek az országok, és határellenőrzési hatóságaik teljes együttműködésüket biztosítsák a Frontex számára. Ez vonatkozik a visszafogadási megállapodásokra is, amely vonatkozásban Törökország éveken keresztül makacsul visszautasította részvételét. Törökország visszautasítja egy megállapodás aláírását, továbbá nem ellenőrzi hatékonyan az Európába irányuló határait. Azt várhatnánk, hogy egy olyan ország, amely csatlakozni akar az Európai Unióhoz, több erőfeszítést tesz. Felháborító, hogy sem a Bizottság, sem a Tanács nem emlékezteti Törökországot kötelességeire.
A Frontex és az Eurosur kulcsfontosságú eszközök az illegális bevándorlás elleni küzdelemben, továbbá fel lehet vonultatni őket a határokon átnyúló bűnözés, a kábítószer-kereskedelem, az emberkereskedelem és a fegyverkereskedelem ellen. A közös külső határok hatékony kezelése nélkül a Schengeni Egyezmény nem tud működni, és még csak el sem gondolkodhatunk egy közös bevándorláspolitika elfogadásáról. Ez tehát nem egyszerűen támogatás kérdése, hanem főleg politikai akarat kérdése. Amikor az Európa-erődről van szó, szomorúan veszem észre, hogy ez annyi kívánnivalót hagy maga után, hogy esetleg megalkothatnánk helyette az „Európa-szita” kifejezést.
Carlos Coelho (PPE-DE). – (PT) Elnök úr, a Bizottság alelnöke, hölgyeim és uraim, először is gratulálni szeretnék az előadónak, Moreno Sánchez úrnak kitűnő munkájáért, továbbá kollégámnak, Simon Busuttil úrnak, aki az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták képviselőcsoportja árnyékelőadójaként működött közre. Egy belső határok nélküli terület nem működhet a külső határok kezelésének megosztott felelőssége és szolidaritás nélkül. Ez létfontosságú ahhoz, hogy globális és harmonizált módon kezeljük a migrációs jelenségeket, hogy megküzdjünk az illegális bevándorlással, továbbá hogy biztosítsuk a határok integrált kezelését fizikai és emberi erőforrásaink közös használata által.
A határellenőrzések nemcsak a jogellenes határátlépésekre összpontosítanak, de a határokon átnyúló bűnözés más aspektusaira is, mint például a terrorizmus, az emberkereskedelem, a kábítószer-csempészet és az illegális fegyverkereskedelem megakadályozása, így segítve a belső biztonság egészének növelését.
Nem kétlem, hogy a Frontex létfontosságú szerepet tölt be az EU határaira irányuló integrált stratégiában. Költségvetésének jelentős növelését követően, amelyet ez a Parlament mindig is követelt és Barrot biztos úr is támogatott, úgy hiszem, hogy a következő lépés mandátumának felülvizsgálata kell hogy legyen az olyan kérdésekkel kapcsolatos joghézagok megszüntetése érdekében, mint a tengeren való segítségnyújtási műveletek, a visszatérési műveletekkel kapcsolatos együttműködés, sőt, a harmadik országok azon lehetősége, hogy használhassák saját felszerelésüket, ahogy Barrot alelnök úr már említette.
Egyetértek tehát a Frontex szerepének megerősítésével, jóllehet fokozatosan és az aktuális szükségletekkel összhangban. Egyetértek továbbá a határőrizeti rendszerek és eszközök kihasználása optimalizálásának fontosságával, főként a meglévő ellátások kiterjesztésével, továbbá európai Ügynökségekkel, mint például az Europol-lal, csakúgy, mint más nemzetközi szervezetekkel való kapcsolódási pontok kialakítása és az együttműködés kiterjesztése által.
Marian-Jean Marinescu (PPE-DE) . – (RO) Először is szeretném üdvözölni a gyorsreagálású határvédelmi csapatnak (Rabit) ez év október végén Románia keleti határain folytatott tevékenységét, amelyet a FRONTEX európai ügynökség koordinált. Ez a fajta tevékenység, amely eddig a harmadik, megmutatta, hogy milyen fontos szerepet játszik a FRONTEX az azon tagállamoknak való segítségnyújtásban, amelyek az Európai Unió külső határai mentén fekszenek, és így nagyobb szakmai és operatív segítségnyújtásra van szükségük.
Szintén üdvözlendőnek tartom a FRONTEX és a grúz határőrség által a hónap elején aláírt megállapodást, amely egy fontos lépést jelent a határbiztonság biztosítása és az illegális bevándorlással való megküzdés irányába. Az Európai Bizottság által javasolt, a határok kezelésére vonatkozó hosszú távú stratégia üdvözlendő egy olyan időszakban, amikor a déli külső határokkal rendelkező tagállamoknak az illegális bevándorlás okozta komoly problémákkal kell szembenézniük. Ezt a stratégiát ki kell egészíteni a szomszédos országoknak a saját határaik biztonságának megerősítésére irányuló erőfeszítéseivel. Ennek eredményeképpen az európai szomszédságpolitika részét képező cselekvési terveknek támogatniuk és pénzügyileg segíteniük kell az olyan projekteket, amelyek célja a harmadik országok határainak biztonságosabbá tétele.
Az EU határainak hosszú távú kezelésével kapcsolatos stratégiai csomagnak a Parlament általi értékelését illetően, sajnálom, hogy a FRONTEX- és az EUROSUR-jelentésekről folytatott vita nem esik egybe a Bizottságnak a belépési/kilépési rendszerrel, az utazásnyilvántartási programmal és az elektronikus utazásengedélyezési rendszerrel (ESTA) kapcsolatos javaslatairól szóló vitával, hogy átfogó képet kaphassunk arról, hogy hogyan fog fejlődni az Európai Unió keleti határainak kezelése a jövőben.
Dushana Zdravkova (PPE-DE) . – (BG) Biztos úr, hölgyeim és uraim! A Fekete-tenger partjának 670 km-e több mint két éve az Európai Unió külső keleti határának része.
Bulgária és Románia határellenőrzési szolgálatainak bevonása a FRONTEX által szervezett általános projektekbe és tevékenységekbe jó eredményeket hoz. Mindazonáltal az Oroszország és Grúzia közötti év eleji katonai akció és a két ország kapcsolatában tapasztalható folyamatos feszültség, a kaukázusi régió általános instabilitásával együtt kiemeli azt a tényt, hogy közös fekete-tengeri határunk még mindig ijesztő kihívásokkal áll szemben.
Annak érdekében, hogy sikeresen jussunk túl ezeken a kihívásokon, egy biztonsági stratégiát kell felvázolni a fekete-tengeri régióra vonatkozóan, hogy valóban biztonságos és stabil területté tegyük. Ennek a stratégiának arra kell irányulnia, hogy a régió kulcsfontosságú országait bevonjuk a tagállamok és az Európai Unió által végrehajtott projektekbe és tevékenységekbe. Ez az egyetlen módja, hogy biztosítsuk a fekete-tengeri határ megfelelő védelmét és biztosítsuk az állampolgárok nyugalmát.
Egy másik fontos kezdeményezés, amelynek több erőforrást és támogatást kellene kapnia, nemcsak az európai intézményektől, hanem a tagállamoktól is, az a FRONTEX logisztikájában és műveleteiben részt vevő személyek képzésébe való megnövekedett befektetés. A mai világban a határok védelme nemcsak fizikai felügyeletet jelent, hanem olyan tevékenységet, amely további tudást és készségeket kíván különböző területekről.
Annak érdekében, hogy képessé tegyük őket a rájuk ruházott feladatok sikeres elvégzésére, a tagállamok határellenőrző hatóságainál dolgozókat fel kell vértezni nemzetközi és tengerészeti jogi, menekültügyi jogi és alapvető emberi jogi ismeretekkel.
Szeretném egyetértésemet kifejezni az előadó, Sánchez úr megjegyzésével, miszerint egy átfogó, általános tervet kell fölvázolni, amely meghatározza az Európai Unió határellenőrzéssel kapcsolatos stratégájának átfogó keretét.
Rareş-Lucian Niculescu (PPE-DE) . – (RO) Szeretném hangsúlyozni a Moreno Sánchez úr jelentésében és a Bizottság közleményében található értékelések némelyikének különös fontosságát. Azokra a pontokra gondolok, amelyek emlékeztetnek a keleti határokon található szárazföldi bevándorlási útvonalak jelentette kihívásra. Szeretném ezért kiemelni azt a tényt, hogy az EU keleti határainak több figyelmet és nagyobb mennyiségű erőforrást kellene szánni.
Valójában becslések szerint a jelenleg az EU területén tartózkodó illegális bevándorlók körülbelül 25%-a keleti határ menti államokból származik és az EU keleti határait átlépve jutottak az Unióba. Az Európai Unió külső keleti határa nemcsak nagyon hosszú, de nagyon összetett is a szomszédos régióknak köszönhetően. Az illegális bevándorlás problémája mellett számon kell tartanunk a szervezett bűnözés veszélyét is, amelynek fő útvonalai szintén keresztülhaladnak ezen a földrajzi területen.
Olyan európai parlamenti képviselőként, aki Romániából érkezett, amely ország az EU külső keleti határának több mint 2 000 km-nyi részét kezeli, azt is szeretném hangsúlyozni, hogy alapvetően fontos, hogy teljes figyelmünket ennek a határnak szentelhessük.
Czesław Adam Siekierski (PPE-DE). – (PL) Elnök úr, az Európai Uniónak jelenleg nincs átfogó terve a keleti határain lévő országokkal való együttműködéssel kapcsolatban.
A hosszú távú tervek mellett, amelyeket az Európai Unió meghatározott ezekkel az országokkal kapcsolatban, rövid távú célkitűzéseket is definiálnunk kellene, továbbá be kellene vezetnünk egy rendszert annak értékelésére, hogy ezek az országok milyen mértékben felelnek meg a határokon átnyúló együttműködés kialakított alapelveinek. A harmadik országokkal közös határaink tekintetében az emberkereskedelem kezelése a FRONTEX ügynökség munkájának része kellene hogy legyen. Még fontosabb, hogy az összes magas kockázatú területen közös, szabályos, állandó és operatív megfigyelő járőrszolgálatnak kellene lennie egész évben.
Az Európai Unió bevándorlással kapcsolatos globális stratégiájának kulcselemeként, a FRONTEX ügynökség missziója az Unió külső határainak biztosítása kellene hogy legyen, miközben biztosítania kellene azt is, hogy ez ne váljon új határok – Európát megosztó határok – létesítésének és új falak építésének eszközévé.
Carl Schlyter (Verts/ALE). – (SV) Elnök úr, értékelem a jelentés azon részeit, amelyek az emberi élet szentségével és azzal a ténnyel kapcsolatosak, hogy meg kell védenünk a menekültek visszafogadási jogait, vagyis azt a jogot, hogy nem küldjük vissza őket elfogadhatatlan szituációkba. Mindazonáltal rendkívül aggódom amiatt, hogy a Frontex az „Európa-erőd” építésének részévé fog válni.
Véleményem szerint úgy tűnik, mintha az egymás iránti szolidaritásunk nagyobb lenne, amikor határaink megerősítéséről van szó, mint az azokkal az emberekkel való szolidaritásunk, akik hozzánk érkeznek. Valamiféle olyan téves elképzelésünk van, hogy Európa a világ menekültjeinek aránytalanul nagy részét fogadná be. Ez egyáltalán nem igaz. A világ szegény országaiba érkezik messze a legtöbb menekült. Mi ezeknek az embereknek csak egy egészen kicsi részét kapjuk. Mi több, amikor visszafogadási megállapodásainknak a többi országgal való összes megállapodásainkba való integrálásáról beszélünk, úgy gondolom, teljesen rossz úton haladunk.
Először is fejlődést kellene előidéznünk tisztességes kereskedelmi megállapodásokon keresztül, és akkor talán kevesebb menekült is érkezne. Ez sokkal jobb politika mind számunkra, mind a többi országra nézve.
Jacques Barrot, a Bizottság alelnöke. − (FR) Elnök úr, gondosan végighallgattam minden felszólalást. Először is azt szeretném mondani Önöknek, hogy lelkiismeretem szerint nem engedhetem meg, hogy azt mondják, a FRONTEX egy Európa-erőd szimbóluma, amely zárva van mindenki előtt, akinek védelemre van szüksége, és aki Európába szeretne jönni. Ez egyáltalán nem igaz! Ahogy Busuttil úr, Coelho úr, Cederschiöld asszony és Vălean asszony helyesen mondta, egyértelmű, hogy a FRONTEX számos életet mentett meg mostanáig, és ezért nem engedhetem meg, hogy azt mondják, a FRONTEX valamilyen módon Európa militarizálása lenne. Nem engedhetem meg, hogy ezt mondják.
Mindazonáltal igaz, hogy fejlődésre van szükségünk. Cederschiöld asszony említette nagyon helyesen, hogy a FRONTEX segíteni tud az emberkereskedelem elleni küzdelemben, és Vălean asszony is rámutatott, hogy a szárazföldi határokra is figyelnünk kell és emlékeztetnünk kell a tagállamokat kötelességükre.
Jelenleg az illegális határátlépések 80%-át a gyakorlatban, azt kell mondani, hogy csempészek, lelkiismeretlen szereplők irányítják. Ki kell emelni, hogy ma azért, hogy Líbiából a Kanári-szigetek partjaira utazzanak, hihetetlenül magas összegeket – 2 000 eurót, 3 000 eurót – kell fizetniük az embereknek, továbbá kockáztatják, hogy hajótörést szenvednek, és megfulladnak, mielőtt partot érnének. Ezért nem engedhetem meg, hogy ezt mondják.
Úgy gondolom, hogy a FRONTEX-nek szerepe van, mégpedig pozitív szerepe. Szükségünk van arra az integrált határigazgatásra, amelyről Coelho úr beszélt, és igaz, hogy meg kell gondolni, hogy új mandátumot adjunk a FRONTEX-nek. A FRONTEX-nek el kell foglalnia a helyét ebben a globális megközelítésben, amely összeköti a migrációs áramlások közös fejlesztését és kezelését. Ez az igaz válasz kérdéseikre.
Arra is emlékeztetném Önöket, amennyiben szükség van emlékeztetőre, hogy a Bizottságnak természetesen ki kell dolgoznia iránymutatásokat a FRONTEX által szervezett közös tengeri műveletekre vonatkozóan. Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosa hivatalának és a Nemzetközi Migrációs Szervezet szakértői találkozni fognak a tagállamok és a FRONTEX szakértőivel pontosan annak biztosítása érdekében, hogy a FRONTEX megfeleljen az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú egyezmény szabályainak, amely kiköti, hogy a megmentett személyt egy biztonságos helyre kell vinni, ahol nincs életveszélyben, és ami megfelel követelményeinek, ameddig döntenek sorsáról.
Ezt szerettem volna mondani. Tisztán látom, hogy a FRONTEX-nek nincs elegendő erőforrása, és valószínűleg szükséges lesz, hogy valamilyen módon vagy arra kényszerítsük a tagállamokat, hogy ténylegesen elérhetővé tegyék erőforrásaikat a FRONTEX számára, vagy saját erőforrásokat biztosítsunk a FRONTEX számára, ami a jelenlegi költségvetési keret fényében nehéznek ígérkezik.
Mindenesetre igaz, hogy a FRONTEX mandátumát ki kell terjeszteni. Ily módon képesnek kell lennie együttműködni azokkal a harmadik országokkal, ahonnan a bevándorlók származnak, hogy képesek legyenek együtt biztosítani az intelligens, humánus megfigyelését annak az illegális bevándorlásnak, amely, ismétlem, az érintett egyének kárára történik.
Szeretnék köszönetet mondani Moreno úrnak: jelentése kiegyensúlyozott, és utat biztosít egy olyan FRONTEX számára, amely jobban fel lesz szerelve, és ugyanakkor, azt mondanám, az emberi életek megmentésére irányulna. Erre gondolunk, amikor a FRONTEX-re gondolunk. Ezt nem szabad elfelejtenünk. Egész egyszerűen ezt akartam elmondani, miután figyelmesen meghallgattam az összes hozzászólást a vitához, és bizton állíthatom, hogy amikor felvázoljuk a FRONTEX-szel kapcsolatos iránymutatásokat, észben fogom tartani ezt a vitát.
Javier Moreno Sánchez, előadó. – (FR) Elnök úr, Barrot úr! Úgy hiszem, hogy jó úton haladunk. Azok, akik figyelemmel kísérték az európai kalandot az évek során tudják, hogy amikor a Parlament és a Bizottság kéz a kézben halad előre, a dolgok fejlődésnek indulnak az Európai Unióban.
Úgy hiszem, hogy jó úton haladunk, ezért folytatni szeretnénk munkánkat.
(ES) Szeretném köszönetemet kifejezni először is az összes képviselőnek, aki ma este felszólalt. Úgy vélem, hogy eltérő vélemények fogalmazódtak meg a vita során, ahogy minden vitában ebben a Parlamentben és a demokráciában általában, de úgy gondolom, hogy van egy lényegi egyetértés. Természetesen szeretnék köszönetet mondani a többi képviselőcsoport árnyékelőadóinak és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság tagjainak, mert közreműködésük lehetővé tette egy kiegyensúlyozottnak mondott jelentés elkészítését, amely véleményem szerint meglehetősen teljes.
Szeretném köszönetemet kifejezni továbbá a Frontex ügyvezető igazgatójának, Ilkka Laitinen úrnak, és helyettes ügyvezető igazgatójának, Gil Arias úrnak, akik rendelkezésemre bocsátották az összes információt, amit kértem tőlük, továbbá az Ügynökség egész csapatának.
Lehetőségem volt első kézből látni – például amikor Szenegálban voltunk, vagy a varsói székházban – hogy az összes Frontex-nek dolgozó férfi és nő erősen elkötelezett munkája iránt, és nagyon tudatosan végzik munkájukat. Ezért megkértem az Állampolgári, Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság elnökét, Deprez urat, hogy szervezzen meg egy meghallgatást a Költségvetési Bizottsággal együtt, hogy elmagyarázhassanak nekünk mindent, amivel foglalkoznak.
Nem csak a műveletekről van szó. Kitűnő képzéseket biztosítanak a munkatársaknak, ahogy Marinescu úr elmagyarázta, a Rabit-feladatokkal és a hamis úti okmányok felismerésével kapcsolatban. Ez egy rendkívül fontos munka és ritkán teszünk említést róla. Ezért javaslom egy meghallgatás megszervezését.
Véleményem szerint két fogalom van, amit nagyobb mélységben kell tárgyalnunk. Úgy gondolom, elhangzott már itt – a Bizottság alelnöke említette és mások is –, hogy a Frontex-nek a lehető legnagyobb jogbiztonságon kell alapulnia, mert ez a biztonság nélkül gyakran nem tud cselekedni, és ennek eredményeképp lehetetlen helyzetekben találja magát.
Az új, felülvizsgált mandátummal tudnunk kell, hogy mit tehetnek, és nem tehetnek tengeri mentések és visszaszállítás esetén.
Zárásképpen, úgy vélem, hogy a legfontosabb dolog, ahogy láttuk különböző országok delegációinál, az európai címke és az európai szellem. Sok ország szívesebben látja az „Európa” nevet, mint egy bizonyos országnak a nevét, amely régebben gyarmatosító hatalom volt, és ezt nem látják elég tisztán. Én ezt hozzáadott értéknek tekintem. Úgy vélem, be kell fektetnünk a Frontex-be, és tovább kell haladnunk. El kell gondolkodnunk a haladás üteméről, és meg kell győznünk a tagállamokat.
Elnök. − A vitát lezárom.
Szavazásra holnap, 2008. december 18-án, csütörtökön kerül sor.
Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 142. cikke)
Cristian Silviu Buşoi (ALDE), írásban. – Először is, szeretném optimizmusomat kifejezni a FRONTEX ügynökség jövőjével kapcsolatban, figyelembe véve az ügynökég tevékenységértékelésének bíztató adatait.
Mindazonáltal, teljes mértékben osztom az előadó véleményét, miszerint a FRONTEX-et kísérnie kell egy legális bevándorlásra vonatkozó politikának, hogy hatékonyan tudjon küzdeni az illegális bevándorlással szemben. Nem ésszerű egy kizárólag az illegális bevándorlókra összpontosító Európa-erőd építése, mert amíg lesznek gazdasági fejlődésbeli különbségek, a bevándorlás realitás marad. Azonkívül egyetértek annak szükségességével, hogy teljes mértékben meg kell becsülni az emberi méltóságot és az alapvető jogokat külső határaink védelme közben, mert ez része az európai értékeknek.
Szeretném hangsúlyozni az Unió tagállamai közti szolidaritás fontosságát. A schengeni térségen belüli határellenőrzések elnyomása következtében a tagállamok kölcsönösen függenek egymástól; és közösen felelősek a határok biztonságáért. Ezért kell a tagállamoknak részt venniük a FRONTEX tevékenységeiben és rendelkezésére bocsátaniuk a szükséges erőforrásokat. Végül, de nem utolsósorban, a harmadik országokkal való együttműködésnek is prioritásnak kell lennie a FRONTEX hatékonyságának növelése érdekében.
Janusz Lewandowski (PPE-DE), írásban. – (PL) Érdekel a FRONTEX ügynökség munkája, mivel ez az egyetlen európai uniós intézmény, amelynek Lengyelországban van a székhelye. Az arra vonatkozó korábbi aggodalmak ellenére, hogy mennyire biztonságosak az Európai Unió keleti határai, kiderül, hogy az illegális bevándorlás szempontjából a legnagyobb fenyegetést a földközi-tengeri medence okozza. A FRONTEX munkájának jó része ezért ezzel a területtel kapcsolatos. Lehetőségem volt Máltára látogatni, és láthattam az ottani afrikai menekülttáborokat, így megértem a probléma fontosságát és az emberi kétségbeesésnek azt a mérhetetlen mélységét, amely azokhoz a kétségbeesett kísérletekhez vezet, hogy átkeljenek a tengeren és eljussanak Máltára és az Európai Unió szárazföldi részére.
Az illegális bevándorlás kihívást jelent mindannyiunk számára, és egy közös stratégiát és közösségi eszközöket igényel. 2005 óta a FRONTEX szolgáltatja ezeket az eszközöket, valamint egy határőrizeti rendszert az EUROSUR határok számára. A Parlament tisztában van a támogatás egyre növekvő szükségességével, és egymás után a harmadik éve kéri a FRONTEX ügynökség költségvetésének növelését. Mostanáig az egyes tagállamok nagyon különböző mértékben vettek részt a munkában, és jelentős egyensúlyhiány van a finanszírozási, felszerelési és működtetési kérdések tekintetében. A földrajzi okok és a bevándorlás problémája iránti érzékenységbeli különbségek azt jelentik, hogy a tagállamok egyenlőtlen bevonása a közösségi politika ezen területébe állandó problémának ígérkezik, amelyet nehéz megoldani.
Bogusław Rogalski (UEN), írásban. – (PL) Tekintettel az illegális bevándorlás okozta fenyegetésre, Európának integráltabb módon kell kezelnie határait, továbbá a bevándorlás jelenségének egy összehangolt megközelítésével kell rendelkeznie, beleértve a legális bevándorlás kezelését is. Még akkor is, ha elfogadjuk, hogy minden tagállamnak magának kell ellenőriznie saját határait, figyelembe véve a keleti és déli határok helyzetét, együtt kell működnünk a meglévő anyagi és emberi erőforrások megosztása érdekében, hogy meg tudjunk küzdeni a jelenséggel.
A megfelelő határőrizeti rendszerek kialakítása korlátozná a határokon átnyúló bűnözést, amely viszont hozzájárulna belső biztonságunk növeléséhez. Az illegális bevándorlók beáramlásának ellenőrzését célzó intézkedések mellett, a FRONTEX-nek hozzá kellene járulnia a harmadik országokkal való globális partnerség megerősítéséhez is, és felelősnek kellene lennie bizonyos menedékjoggal kapcsolatos döntések meghozataláért.
Az illegális bevándorlást kapcsolatba lehet hozni számos halálesettel is, amelyek akkor történnek, amikor az emberek illegálisan akarják átlépni a határokat. Figyelembe véve ezt a tényt, létre kellene hoznunk egész évben működő járőrszolgálatokat a magas kockázatú területeken, ahol veszélyben forog az emberek élete. Létfontosságú, hogy két külön részleget hozzunk létre, amelyek közül az egyik a szárazföldi határokat, míg a másik a tengeri határokat ellenőrizné, különös tekintettel a bevándorlók által használt útvonalakra a keleti határok mentén.
Rendkívüli módon szükséges továbbá a FRONTEX tevékenységeiben részt vevő munkatársak képzésének folytatása a nagyobb hatékonyság és szakszerűség érdekében, csakúgy, mint egy információcserét lehetővé tevő közös rendszer létrehozása a FRONTEX tevékenységeinek optimalizálása érdekében.