Viták

2008. december 18., Csütörtök - Strasbourg

2. A középvállalkozások közzétételre és összevont beszámoló készítésére vonatkozó kötelezettségei - A középvállalkozások számviteli kötelezettségei (vita)

  Elnök. – A következő napirendi pontok: együttes vita a következőkről:

Ieke van den Burg jelentése a Jogi Bizottság nevében a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelvnek a középvállalkozások egyes közzétételi követelményei és a konszolidált beszámoló készítésének kötelezettsége tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2008)0195 – C6-0173/2008 – 2008/0084(COD)) (A6-0462/2008), és

a Bizottság nyilatkozata a középvállalkozások számviteli kötelezettségeiről.

  Ieke van den Burg, előadó. − (NL) Elnök úr, elnézést kérek a késésért. Nehéz idők járnak a kis- és középvállalkozásokra. A válság nem csak a bankokat és a tőzsdén jegyzett cégeket sújtotta, hanem az egész gazdaságot, és a KKV-k esetében is munkahelyek megszűnéséhez vezet. Ezért az uniónak segítenie kell ezt a szektort.

Ebben van fontos szerepe azoknak az intézkedéseknek, amelyek tavaly nyáron az úgynevezett „kisvállalkozói intézkedéscsomagban” szerepeltek. Jómagam jelenleg több, abban foglalt javaslattal is foglalkozom: ilyen a közös európai részvénytársasági szabályozás, a mikrohitelnyújtás kereteinek bővítése és a helyi piacon magánszemélyeknek szolgáltatást nyújtók számára egy alacsony héa-kulcs bevezetésének kidolgozása is.

A kisebb vállalkozások számára nagyon fontos kérdés az adminisztrációs teher, melyet nagyrészt a nemzeti és helyi hivatalos szervek rónak rájuk. Ebben viszont szerepet vállalt az uniós törvényhozás: előrelátóan elkezdtük ritkítani, könnyíteni ezeket a terheket. Ez egyébként az előttünk fekvő dossziéra is érvényes. A tájékoztatási kötelezettség és az erről szóló két irányelv 25, illetve 30 éves és több módosításon is átesett. Ezek most egy úgynevezett gyorsított eljárás keretében leegyszerűsítésre kerülnek.

Ezek az intézkedések azonban csak egy kis lépést jelentenek a terhek könnyítésének hosszú útján. Sokkal többre lenne szükség. A Parlament Jogi Bizottságában határozottan hangot adtunk erre vonatkozó elégedetlenségünknek. Mindezek miatt ezzel a jogalkotási dossziéval egyidőben kiadtunk egy állásfoglalást, amelyben arra kérjük a Bizottságot, hogy a gyorsított eljárás keretében indítsa el a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó jogszabályok sokkal alaposabb felülvizsgálatát. A Bizottság addigra ettől függetlenül is napirendre tűzte ezt a kérdést. A cél az, hogy a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó szabályok egész Európában egységesebbek legyenek.

Korábban, mikor ugyanez a téma Radwan úrnak a Gazdasági és Monetáris Bizottság nevében írt jelentése kapcsán volt terítéken, kifejezetten azt mondtuk, hogy a megoldás nem a kis-és középvállalkozásokra vonatkozó nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokat (IFRS) kidolgozó Nemzetközi Számviteli Standard Testület kezében van, hanem inkább az érvényben lévő jogszabályokra építve kell erősebb harmonizációra törekednünk Európában.

Ezen vita során a jelentés árnyék-előadója, Lehne úr javasolta, hogy a tagállamok már ebben a stádiumban kapjanak lehetőséget arra, hogy a mikrovállalkozásokkal, a legkisebb vállalkozásokkal kivételt tegyenek. Véleményem szerint ez egy kényszerhelyzetből származó intézkedés, amely, bár a Stoiber-csoport már javasolta, hosszú távon nem vezet lényegi egyszerűsítéshez, mivel nem kötelező, s így csupán tovább növeli majd a tagállamok közötti különbségeket.

A végső lehetőség és célkitűzés tehát szükségképpen a széles körű harmonizáció, amely biztosítja, hogy azok a vállalkozások, amelyek nem számítanak mikrovállalkozásnak, szintén élvezhessék egy hasonló, nagyon egyszerű rendszer előnyeit. Ezzel az egyszerű rendszerrel kapcsolatban csak arra szeretnék emlékeztetni mindenkit, hogy milyen lehetőségeket kínál az „XBRL”, a kiterjeszthető üzleti beszámolási nyelv, amely lehetővé teszi, hogy a különböző szervezetek könnyen, egyszerűen megadhassák adataikat, és más szervezetek felhasználhassák azokat. Az ilyen adatok megadását ez a rendszer könnyebbé és egyszerűbbé tenné, és az adatok sokféleképpen felhasználhatóak lennének.

Hamarosan tehát komoly vitát kell kezdeményezni arról az ellenállásról, amely a könyvelés világában tapasztalható a mikrovállalkozásoknak nyújtott engedményekkel szemben. A Bizottságnak javaslatokkal kellene előállnia. Ezután meg kell vizsgálni a középvállalkozások és a mikrovállalkozások számára lehetséges legjobb megoldást, amely garantálja az átláthatóságot és a jó könyvelést, és lehetővé tesz bizonyos műveleteket; mindezt anélkül, hogy ezekre a vállalkozásokra hatalmas adminisztratív terheket rónánk.

  Jacques Barrot, a Bizottság alelnöke. − (FR) Elnök úr, van den Burg asszony, hölgyeim és uraim! Az Európai Parlament ma fog határozni az egyszerűsítéssel kapcsolatos javaslatról, amely a számviteli területhez kapcsolódó három jogalkotási javaslat közül az első. Célja az, hogy közösségi szinten egyszerűbbé tegye a gazdasági környezetet, különösen a kis- és középvállalkozások számára.

Ez az első javaslat jó kiindulópontot jelent: alkalmat ad a jogalkotók, az érintettek és a Bizottság véleménycseréjére és a két másik javaslat elemeinek megvitatására.

Ahogyan azt néhány hete az európai gazdasági fellendülési tervben bejelentettük, a következő javaslat célja a vállalkozások legnagyobb hányadát kitevő kisebb vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése lesz.

2009 első negyedévében a Bizottság javaslatot állít majd össze, amely alapján a tagállamok felmenthetik ezeket a mikrovállalkozásokat az éves beszámoló készítése alól. Azt is szeretném kiemelni, hogy a Bizottság javaslata csak akkor csökkenti majd sikeresen az adminisztratív terheket, ha a tagállamok élnek ezzel az új lehetőséggel, mivel csak lehetőségről, nem pedig kötelezettségről van szó.

A külső tanácsadók becslései szerint ez az intézkedés akár évi 5,8 milliárd euró megtakarítással is járhat. De ez a megtakarítás csak akkor valósul meg, ha minden tagállam él ezzel a mentességi lehetőséggel és nem vezet be új és túlzottan korlátozó szabályokat.

A második kezdeményezés, amelyet szeptember végén jómagam jelentettem be, a negyedik és a hetedik számviteli irányelv felülvizsgálata és frissítése. A felülvizsgálat technikai előkészületei már meg is kezdődtek. 2009 első negyedévében nyilvános konzultáció lesz arról, hogy milyen irányt vegyen ez az intézkedés.

Sokan örömmel hallják majd, hogy Stoiber úr kiváló munkacsoportjának javaslatait a lehetőségek szerint figyelembe fogjuk venni.

Visszatérve a javaslatra, amely nemrég a gyorsított eljárás tárgyát képezte, nagyon örülünk annak, hogy – az intézmények együttműködésének hála – ez a kezdeményezés ilyen gyorsan terítékre került.

Arra kérem Önöket, hogy ma az eljárás lezárása mellett szavazzanak. Köszönöm a figyelmet.

  Kristian Vigenin, a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményének előadója. – (BG) Biztos úr! A mi értékelésünk szerint az ehhez a jogalkotási kezdeményezéshez kötődő javaslatok nem eléggé nagyratörőek. A Gazdasági Bizottság ezért arra kéri a Bizottságot és személy szerint Önt, hogy ebben a kérdésben tanúsítson aktívabb hozzáállást.

Azt belátom, hogy az Ön által vázolt esemény fontos lépés, de a Bizottságtól határozottabb intézkedéseket várunk el, természetesen az Európai Parlament teljes támogatásával, hiszen ez egy rendkívül fontos kérdés a kis- és középvállalkozások számára, különösen a jelenlegi pénzügyi válság idején.

A Gazdasági és Monetáris Bizottság előadójaként el szeretném mondani, hogy teljes mértékben támogatjuk a Bizottság kezdeményezését, amellyel igyekszik csökkenteni a középvállalkozások adminisztratív terheit. Egyetértünk ezzel a célkitűzéssel és támogattuk a gyorsított eljárást is. Ez a javaslat ma támogatást fog kapni. Úgy gondoljuk, hogy mostantól az Önök által elfogadni tervezett intézkedéseket is teljes mértékben támogatni fogjuk.

  Jean-Paul Gauzès, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (FR) Üdvözlöm az elnök urat, a Bizottság alelnökét és a biztos urat! Hölgyeim és uraim, képviselőcsoportunk természetesen a van den Burg-jelentés mellett fog szavazni. Gratulálok Ieke van den Burgnak munkájához, amely, mint mindannyian tudjuk, minden esetben igen kiváló színvonalú.

Ezzel együtt fel szeretném hívni a figyelmet arra a tényre, hogy a kis- és középvállalkozások nem feltétlenül támogatják a számviteli követelmények eltörlését. Sok levelet kapunk ebben a témában, amelyekben arra kérnek, hogy legyünk óvatosak: bár az egyszerűsítés hasznos, de vigyázni kell, nehogy a dolog fordítva süljön el. Hadd magyarázzam el, mire gondolok: a számvitelt le kell egyszerűsíteni, és erről szól az az állásfoglalás is, amely szerint a Bizottságnak a lehető leghamarabb, konkrétan 2009 végére javaslatot kell tennie egy, a kis- és középvállalkozások számára megfelelő számviteli rendszerre. Ez azonban nem jelent teljes mentességet.

Hogy miért nem? Először is azért, mert a számvitel lehetőséget jelent a vezetők számára a cég helyzetének legalább évenkénti rendszeres áttekintésére. A számvitel nagyon hasznos eleme a vállalkozások közti kölcsönök nyújtásának, és a bankok is ezen dokumentumok alapján folyósítanak kölcsönöket. Mindezen túl vannak adófizetési kötelezettségek is. Nem szabad tehát a kisvállalkozások vezetőit azzal hitegetni, hogy rengeteg időt és pénzt spórolhatnak meg, ha felhagynak a számvitellel. Ez katasztrofális következményekkel járna.

Egy olyan számviteli rendszerre van szükség, amely megfelel a kisvállalkozások szükségleteinek és felmenti azokat a túlzott vagy fölösleges kötelezettségek alól. Azt gondolom azonban, biztos úr, hogy az egyszerűsítés legjobb módja az, hogyha egyszer és mindenkorra érvényessé tesszük azt a szabályt, hogy az információkat minden tagállamban egyszer kell bekérni, és nem kötelezhetik arra a vállalkozásokat, hogy időről-időre készítsék el ugyanazokat a beszámolókat, töltsék ki ugyanazokat az űrlapokat, és adják meg a hatóságoknak ugyanazokat az adatokat, amelyeket egyszer már elküldtek.

Ezzel a megoldással segíthetjük a vállalatvezetőket: biztosíthatjuk, hogy a számviteli szabályok segítségével átlássák cégük helyzetét és felmenthetjük őket a teljesen értelmetlen adminisztratív kötelezettségek alól.

  Sharon Bowles, az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, én üdvözlendőnek tartom a KKV-k beszámolókészítési terheinek csökkentését. A kisebb cégek nem tekinthetők a nagy cégek kicsinyített másainak, s így a nagyvállalatokra vonatkozó egyes beszámolókészítési kötelezettségek az ő esetükben egyáltalán nem relevánsak. Más előírások túlzott erőforrásokat igényelnek és végső soron nem szolgálják a köz érdekét, mivel nem illeszkednek a rengetegféle kisebb céget felvonultató európai környezethez. A fölösleges beszámolókészítés több kárt okoz, mint hasznot, úgyhogy örülök, ha egy részétől megszabadulunk. Folytassuk ezt a hasznos munkát.

A jelentés végleges szövegének azonban van egy része, amellyel képviselőcsoportom és mások sem tudnak egyetérteni: a megfelelési táblázatok. A Bizottság a nemzeti jogba való átültetésről szóló megfelelési táblázatokat ebben a kis irányelvben is kötelezővé kívánta tenni, és ez megegyezik a mi álláspontunkkal is. A Tanács ezzel nem ért egyet, mert szerinte indokolatlan terhet jelent. Erre annyit tudok mondani, hogy nem kellene annak lennie. Meg kell találni a módját, hogy a közösségi jogszabályoknak való megfelelésről szóló információkat hozzáférhetővé tegyük. Ezen a ponton hatalmas demokratikus hiányosság mutatkozik. A felelősök a tagállamok, de természetesen az uniót hibáztatják.

A helyzet a Lisszaboni Szerződést ért kritikákra emlékeztet, mivel az önmagában, független dokumentumként értelmezhetetlen. Itt azonban még nagyobb ellenállásnak kellene lennie, mert a megfelelés kapcsán a tagállamok kormányai napi szinten pontosan ugyanezt teszik a polgáraikkal és azok vállalkozásaival. Ne kerülgessük az igazságot: ez nem az unió hibája. Ez a tagállamok kormányainak hibája, és a helyzeten változtatni kell.

  Patrick Louis, az IND/DEM képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr, hölgyeim és uraim! A Bizottság csökkenteni kívánja a vállalkozások adminisztratív terheit, ami alapjában véve helyes cél. De ha az egészet a lehető legrövidebb idő alatt próbáljuk lezavarni, akkor nem leszünk képesek alapvetően változtatni a helyzeten. Márpedig változtatásra szükség van, mivel a Bizottság továbbra is folyamatosan túlzott szabványosítást, számtalan döntéshozatali szintet és rendszerszintű korlátozást vezet be az európai vállalkozásokra vonatkozóan, bármekkorák legyenek is.

Ma három állam kivételével mind elismeri, hogy a vállalkozásokról szóló adatokat– létrehozásuktól megszűnésükig – nyilvánosságra kell hozni, és a Bizottság maga is beismeri, hogy ezen információk egy része elvész. Ez a veszteség elsősorban azokat érinti, akiknek a leginkább szüksége van az adatokra: a mikrovállalkozások környezetében működő egyéneket és KKV-kat, és az azokkal közvetlen kapcsolatban lévő személyeket.

Ez a javaslat módosítaná az átadható információ szabályozását, s így a jelenleg mindenki számára viszonylag könnyen hozzáférhető információk hosszú távon csak a keresési célokat pontosan ismerő szakmabeliek számára lennének elérhetőek. Ezt a javaslatot nem igazán fogadhatjuk el, hiszen a felelősségteljes törvényhozás szellemében a téma nem igényel különleges intézkedéseket, mivel a gazdasági információk címzettjei csakis a következők lehetnek: minden, az adatok iránt érdeklődő állampolgár, fogyasztó és befektető.

Ugyanakkor ez a javaslat káros következményekkel járhat, sőt, bizonyosan járna is a regionális sajtóra nézve, amely már most is bajban van, hiszen feladata a bírósági és törvényhozási bejelentések közzététele, amelyek a hirdetési bevételeknek akár 25-50%-át is szolgáltathatják. Ezek a lapok létfontosságú gazdasági és társadalmi szerepet játszanak. Meg kell védeni őket, mivel ezáltal a helyi közösségekben játszott társadalmi szerepüket is védelmezzük. Meg kéne tehát próbálnunk takarékoskodni és a munkánkban más területekre koncentrálni. Véleményem szerint ez a téma ma még nem érett meg a továbblépésre.

  Tadeusz Zwiefka (PPE-DE). - (PL) Elnök úr, vállalkozáspolitikánk fő célja az, hogy megfelelő környezetet alakítsunk ki az új vállalkozások beindításához és fejlesztéséhez. A gazdasági körülmények javításához egyszerűsíteni kell az adminisztratív és jogi eljárásokat, és intézkedni kell a finanszírozás, az adóztatás, a társadalmi és természetes környezet tekintetében is, hiszen mindezek hatással vannak a vállalkozások működésére.

Az egységes szabályozás hatalmas előnyökkel járna a nemzetközi üzleti világ számára. Először is, a szupranacionális pénzügyi beszámolási standardok bevezetésével könnyebbé válna a különböző országokban székelő cégek pénzügyi helyzetének értékelése és összehasonlítása, ez pedig leegyszerűsítené a befektetésekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamatot. Másodszor pedig, az általánosan elfogadott számviteli elvekre épülő pénzügyi beszámolókészítésnek köszönhetően javulnának a cégek tőkéhez jutási esélyei.

A kis- és középvállalakozásokra sok esetben pontosan ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak, mint a nagyvállalatokra, sajátos számviteli szükségleteiket ritkán veszik figyelembe. Fontos, hogy a vita ne csak az egyszerűsítésről szóljon, hanem arról is, hogy a számviteli standardoknak milyen hatásai vannak a kis- és középvállalkozásokra nézve, és ezek mennyiben térnek el a nagy, tőzsdén jegyzett cégekre gyakorolt hatásoktól. Az egyszerűsítésről szóló vita általában a költségek körül forog. Mindamellett a számviteli követelmények következményeiről folytatott vitában teret kap a pénzügyi beszámolókészítés előnyeinek és az egyes érintettek szükségleteinek kérdése is.

Több előnnyel is jár, ha a kis- és középvállalkozásokra vonatkozóan egyszerűsített szabályozást vezetünk be. Először is, az általános standardok alkalmazása mindenképpen kevesebb előnyt tartogat a kis- és középvállalkozások számára, mint a nagyobb, tőzsdén jegyzett cégek számára, s emiatt alkalmazásuk során felborul a költség-haszon egyensúly. A megfelelő költség-haszon egyensúly eléréséhez pedig csökkenteni kell a költségeket. Másodszor, a pénzügyi beszámolókészítés lényegében nem kap fontos szerepet a kis- és középvállalkozások tulajdonosainál információs igényeik kielégítésében, mivel ők az adatokhoz közvetlenül is hozzáférnek. Harmadszor pedig, a KKV-k által készített pénzügyi beszámolók tulajdonképpeni felhasználói kevesebbet tudnak a pénzügyi beszámolókészítésről, így azt az ő ismereteikhez kell igazítani.

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (PSE). – (PL) Elnök úr, az Európai Parlament évek óta rendszeresen aggodalmának ad hangot az európai vállalkozásokat terhelő, fölösleges és aránytalanul magas adminisztratív költségek miatt. Ezért örömmel látjuk, hogy a Bizottság végre foglalkozik ezzel a kérdéssel, és gyorsított eljárás keretében módosításokat javasolt a 4. és 7. társasági jogi irányelvekre vonatkozóan, a középvállalkozások közzétételi és az konszolidált pénzügyi beszámoló készítésére vonatkozó kötelezettségei terén.

Támogatom a Bizottság megközelítését, amellyel igyekszik egyszerűsíteni az európai vállalkozások működési feltételeit. Hozzájárulásom azonban nem feltétel nélküli: akkor támogatom a kezdeményezést, ha ezek a változások nem csökkentik az átláthatóságot és nem járnak azzal, hogy a beszámolók felhasználói csak korlátozott mértékben férhetnek hozzá az információkhoz. Az alapítási költségek nyilvánosságra hozási kötelezettségének eltörlésére irányuló javaslat megalapozottnak tűnik. A kisvállalkozások számára rendelkezésre álló mentességi lehetőségek a tagállamok többségében igen eredményesen működnek. Ezeknek a középvállalkozásokra történő kiterjesztése hozzájárulhat a rájuk nehezedő pénzügyi terhek enyhítéséhez.

A 7. társasági jogi irányelvben javasolt módosításokról: nem indokolt az konszolidált beszámoló készítésének kötelezettsége, mivel az konszolidált beszámoló ebben az esetben majdnem teljesen azonos lenne a nem kötelező egyéni pénzügyi beszámolóval.

Az Európai Bizottságnak további erőfeszítéseket kellene tennie a 4. és 7. társasági jogi irányelv felülvizsgálatára, hogy még 2009 vége előtt felállíthasson egy európai számviteli keretrendszert. Az egységes standard csökkentené a KKV-k adminisztratív terheit, és minden érintett számára növelné az átláthatóságot.

  Jacques Toubon (PPE-DE). – (FR) Elnök úr, először is szeretnék köszönetet mondani az előadónak, Ieke van den Burgnak, koordinátorunknak, Lehne úrnak és az árnyék-előadónak, Gauzès úrnak. Mindannyian sokat dolgoztak azon, hogy eljussunk a jelenlegi álláspontig, amely véleményem szerint rendkívül meggyőző és ésszerű.

Nagyon jól tudjuk, hogy a szabályozást a kis- és középvállalkozások sajátos helyzetének megfelelően kell módosítani, és ezért határozottan támogatjuk a Bizottság által javasolt és a Tanács által is támogatott, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó tervet. Mindazonáltal annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy mindez nem vezethet ahhoz, hogy a kis- és középvállalkozásokat tulajdonképpen nem tekintjük valódi vállalkozásnak, és egyfajta karanténba zárjuk őket, ahol annyi az egyszerűsítés és annyira kevés a szabály, hogy azok már nem biztosítják a működéshez és a növekedéshez szükséges hitelhez való hozzáférést – ez pedig a jelenlegi válságos időkben különösen fontos.

Ezért támogatom én is Gauzès úrral együtt az Ieke van den Burg által javasolt és a bizottságunk által elfogadott megoldást, amely fel kívánja kérni a Bizottságot arra, hogy nyújtson be egy olyan javaslatot, amely alapján a tagállamok felmenthetik az irányelv előírásainak betartása alól a kis méretű vállalkozásokat – azokat, amelyeknek mérlege 500 000 eurónál kevesebb, forgalma 1 millió euró alatt van, kevesebb, mint 10 alkalmazottat foglalkoztatnak és csak egy tagállamban végeznek helyi vagy regionális szintű tevékenységet.

Ezáltal minden tagállamnak meglesz a lehetősége, hogy kiigazítsa saját jogszabályait, ahogy azt Németország már meg is tette. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozásokat ugyanúgy kezeljük, mint minden más céget – ez nagyon fontos. A kis- és középvállalkozások nem külön, elszigetelten fejlődnek; Európának tennie kell azért, hogy a KKV-k ne legyenek hátrányos helyzetben.

  Ewa Tomaszewska (UEN). – (PL) Elnök úr, a kis- és középvállalkozások az Európai Unió munkavállalóinak 60%-át foglalkoztatják, ezért rendkívül fontos a gazdasági helyzetük. Gazdasági válság idején különösen lényeges, hogy elkerüljük a törvényi kötelezettségek túlbonyolítását, így könnyítve meg ezen vállalkozások működését. Ezzel előnyösebb helyzetet teremtünk ezeknek a cégeknek és dolgozóiknak.

A módosított irányelvben szereplő, a pénzügyi beszámolókészítésre vonatkozó egyszerűsített szabályozás a helyes irányba tett lépés. Egyetértek azonban kollégámmal, aki rámutatott, hogy biztosítani kell, hogy a helyi újságírók is hozzáférhessenek az adatokhoz.

  Rachida Dati, a Tanács soros elnöke. − (FR) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Először is, elnézést kérek a késésért. Sajnos Párizst nem tudtuk időben elhagyni. Nem hallottam ugyan a teljes vitát, de köszönöm, hogy ezekről a fontos témákról ma vitát tartanak.

A Tanács eddig is figyelemmel kísérte, és továbbra is figyelemmel fogja kísérni az Önök megjegyzéseit és javaslatait, és nem kerüli el figyelmét az sem, hogy milyen fontosnak tartják ezt a kérdést, különösen a vállalkozások terheinek csökkentését.

Ez rendkívül érzékeny kérdés, és – különös tekintettel a jelenlegi válságra – mindenképpen egyszerűsítenünk kell a szabályozást, azonban ez nem vezethet szabályozatlansághoz. Így lehet Európában lényegesen nagyobb biztonságot nyújtó környezetet teremteni, biztosítva a kis- és középvállalkozások fejlődését.

  Jacques Barrot, a Bizottság alelnöke. – (FR) Elnök úr, szeretném üdvözölni Rachida Datit, és csatlakozom azokhoz, akik köszönetet mondtak a Parlamentnek, Ieke van den Burgnak, Lehne úrnak és Gauzès úrnak a munkájukért, amelynek köszönhetően ma az első rendelkezéssel kapcsolatos folyamat lezárulhat.

Nagy figyelemmel hallgattam a kisvállalkozásokkal kapcsolatban elhangzottakat. A cél az, hogy a tervezett felülvizsgálattal egy időben módosítsuk a kisvállalkozásokra vonatkozó szabályozást, de szeretném ismételten kiemelni, hogy a tagállamok dönthetik majd el, hogy ezeket a szabályokat kívánják alkalmazni, vagy pedig a helyi viszonyoknak megfelelő más megoldást választanak.

Személy szerint nagyon is azonosulni tudok azzal az érveléssel, hogy nem szabad a kisvállalkozásokat olyan helyzetbe hozni, hogy az egyszerűsítés szándéka miatt úgymond a gazdasági élet partvonalára kerüljenek. Ennyit szerettem volna elmondani; úgy gondolom, hogy a belső piacért felelős kollégám, McCreevy úr számára hasznos tapasztalatokkal szolgál majd a mai vita, és sikerül majd csökkenteni a vállalkozásoknak, különösen a legkisebb vállalkozásoknak problémát okozó adminisztratív terheket.

Köszönöm a Parlamentnek folyamatos támogatását, és remélem, hogy ez a konstruktív együttműködés a jövő évben is töretlenül folytatódik majd.

  Ieke van den Burg, előadó. − (NL) Úgy vélem, a Parlament üzenete egyértelmű. Az, hogy a tagállamok a mikrovállalkozásoknak az európai jogszabályok alól ideiglenesen mentességet adhassanak, rövid távon megoldást jelent, de nem végleges megoldást. Remélem, hogy ez az üzenet a Bizottságnál nyitott fülekre talál majd.

Egységes európai jogszabályokat szeretnénk bevezetni a mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozóan, amelyek lehetővé teszik, hogy azok a belső piacon működjenek, s ugyanakkor egyszerűek is. Ahogy Gauzès úr is mondta, fel kell állítani egy központi elgondolást és egy egységes szabályrendszert, mint a kiterjeszthető üzleti beszámolási nyelv (eXtensible Business Reporting Language, XBRL) esetében is, hogy ne nehezedjenek a vállalkozásokra olyan hatalmas adminisztratív terhek, mint most. Végső soron, még akkor is, ha a tagállamok felmentési lehetőséget kapnak, ez nem jelenti azt, hogy saját szabályaikat alkalmazhatnák, minden tagállamban eltérő módon. Ez középtávon nem old meg semmit.

Középtávon olyan javaslatot kívánunk összeállítani, amely egyszerű, harmonizált jogszabályokat biztosít, amelyek az egész belső piacon alkalmazhatók és amely nem jár a kis- és középvállalkozások számára nagy teherrel: csak egy egyszerű rendszer kell az éves elszámoláshoz. Ez a Parlament szándéka, és remélem, hogy ez érezhető is volt.

  Elnök. – A rendelet 103. cikke 2. bekezdése értelmében benyújtott állásfoglalás-tervezetet⁽¹⁾megkaptam.

A vitát lezárom.

A szavazásra csütörtökön, 2008. december 18-án kerül majd sor.

(1) Lásd a szabályozást.