Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2009. január 12., Hétfő - Strasbourg

13. Egyperces felszólalások fontos politikai kérdésekben

  Elnök. − A következő napirendi pont az egyperces felszólalások fontos politikai kérdésekben.

  Georgios Papastamkos (PPE-DE). - (EL) Elnök úr, engedje meg, hogy tájékoztassam a Házat Törökországnak, Görögországgal szemben folytatott agresszív magatartásáról.

Állandóan megsérti a görög légteret, a katonai repülőgépek alacsonyan repülnek a lakatlan görög szigetek felett, akadályozza a biztonságos hajózást a Görögországhoz tartozó felségvizeken, valamint akadályozza a tengeri kutató és mentőakciókat az Égei-tengeren, amely kizárólagos görög fennhatóság alá tartozik, továbbá káros következményekkel jár az egész térség stabilitására nézve az a jelentős segítség, amelyet Törökország az illegális bevándorlóknak nyújt.

El kell ítélnünk ezt az agresszív magatartást, ami Törökország részéről egy uniós tagállam, nevezetesen Görögország szuverenitására, folyamatos stratégiai kihívást jelent, és egyértelműen ki kell mondanunk, hogy ez a magatartás veszélyezteti az Európai Unióhoz való csatlakozási kilátásait.

  Csaba Sándor Tabajdi (PSE). – (HU) Az Európa intézményeiben dolgozó új tagállamokbeli alkalmazottakat érintő 2004-ben hozott, majd 2008-ban az Európai Közösségek Bírósága által jogellenesnek ítélt diszkriminatív intézkedések után egy újabb diszkriminatív döntésre szeretném felhívni a figyelmet.

Eltelt négy és fél év, és még mindig másodrangú állampolgároknak érzik magukat az új tagállambeliek. Az történt ugyanis, elnök úr, hogy az Európai Parlamentben dolgozó magyar tolmácsok vezetőjének posztjára tavaly pályázatot írtak ki, amelyre bármely tagállam állampolgára pályázhatott. A tolmácsszolgálat vezetője koordinatív, adminisztratív feladatok mellett azzal is kell, hogy foglalkozzon, hogy az európai uniós nyelvet átültesse magyar nyelvre.

Elnök úr, felháborító, hogy két alkalmas jelölt, egy magyar és egy brit jelölt közül a brit jelöltet választották ki. El tudja-e ön képzelni, hogy a francia nyelvi szolgálatot egy angol vagy egy spanyol töltse be? Elnök úr, ez elfogadhatatlan megkülönböztetés, és súlyos károkat okoz az Európai Unió dokumentumainak nyelvi lefordítására nézve. Minden új tagállam nevében tiltakozom.

  Elnök. − Természetesen választ fog kapni a felvetésére.

  Marian Harkin (ALDE). - Elnök úr, ma délután meghallgattuk az Ön és mások nyilatkozatát a Gázában uralkodó borzalmas helyzetről és az azonnali tűzszünet és az izraeli fegyveres csapatok Gázából való kivonásának szükségességéről. El kell mondanom, hogy ezzel összefüggésben egyetértek Cohn-Bendit úrral abban, hogy a Parlamentnek állást kell foglalnia – nem lehetünk határozatlanok.

Bizonyos értelemben, kicsit földhöz ragadt dolog a mindennapi kenyerünket adó témákkal is foglalkozni miután meghallgattuk az eddig elmondottakat, de a mindennapi kenyerünket adó kérdések minden polgárunkat érintik. Múlt hétvégén Írországban, a Dell azon bejelentése, hogy 2000 munkahelyet telepít át, súlyos csapásként érte Írország közép-nyugati és nyugati részének közösségeit. Olyan időben, amikor globális pénzügyi visszaesést tapasztalunk ez nemcsak a Dell dolgozói, de beszállítói és mások számára is rendkívül nehéz helyzetet teremt.

Ezzel összefüggésben az Európai Globalizációs Alap különösen fontos szerepet játszhat a dolgozók szakmai átképzésében és segítséget jelenthet az önálló vállalkozói tevékenység előmozdításában. Kulcsfontosságú, hogy az ír kormány azonnal benyújtsa igényét a Globalizációs Alaphoz, hogy a munkavállalóknak legalább a jövőbe vetett hite megmaradjon és hogy lássák, hogy az EU foglalkozik a munkavállalók megsegítésével, ami ez esetben Írország nyugati és dél-nyugati munkavállalóit jelenti.

  Ryszard Czarnecki (UEN). – (PL) Elnök úr, épp most sikerült megállapodásra jutnunk, amelynek következtében az orosz gázszállítás végre újból megindulhat azon tagállamainkba, amelyek gázellátása leállt. Érdemes kiemelni a tagállamok részéről a kérdésben tanúsított szolidaritást, igaz sajnálatos módon a kezdetekben ez nem volt nyilvánvaló. A témát illetően, az egyes országok nagyon eltérő álláspontot képviseltek. Szerencsére azonban, a végén sikerült egységesen fellépnünk.

Mivel két nap múlva megvitatjuk ezt a témát, két dolgot szeretnék kiemelni. Először is, ez a téma egyértelművé teszi, hogy Oroszország a tisztán gazdasági kérdéseket úgy kezeli, mintha azok pusztán politikai eszközök lennének. Másodszor, ez a kérdés azt is világossá teszi, hogy mint Unió kell kidolgoznunk egy közös energiapolitikát. Ez az, amire szükségünk van, nem pedig arra, hogy a legnagyobb országok saját energiapolitikával rendelkezzenek, amelyek saját kezdeményezésre csővezetéket építenek a Balti-tenger alatt.

  László Tőkés (Verts/ALE). – (HU) Elnök úr, tisztelt képviselőtársak! A kóla és a chips egészségtelen eluralkodásának globális korszakában a világviszonylatban is jelentős Kárpát-medencei magyar szőlő- és borkultúra védelmében emelem fel a szavam. A rosszul felfogott EU-direktívák értelmében manapság azokat támogatják európai pénzekkel, akik kivágják szőlőültetvényeiket, és nemegyszer azokat büntetik, akik új, nemes szőlőfajtákat telepítenek.

A Kárpát-medencében, a történelmi Magyarországon volt található egykor Európa egyik legnagyobb szőlőfelülete mintegy 600 ezer hektár kiterjedésben. 1948-ban Magyarországon még 260 ezer hektáron termett borszőlő, mára azonban ez a terület 40 ezer hektárra zsugorodott. Meddig tarthat tovább a Kárpát-medencei borászat, a szőlőgazdák és a természeti környezet ilyetén módon való tönkretétele?

Bort, búzát, békességet! Ezzel a magyar népi köszöntéssel kívánok áldott új esztendőt.

  Mary Lou McDonald (GUE/NGL). - Elnök úr, Palesztina kérdéséhez kívánok hozzászólni. Tudom, hogy korábbi megjegyzéseiben tartózkodott attól, hogy Izraellel kapcsolatban állást foglaljon: 900 palesztin halott, ennek egyharmada gyermek, és ennek ellenére nem vagyunk képesek ebben az ülésteremben teljes mértékben elítélni az izraeli brutalitást.

Nemcsak hogy aránytalan ez a támadás; de teljes mértékben alaptalan is. Ezt nem az izraeli biztonsági igények vezérlik; ez valójában nem a Hamász, hanem a palesztin lakosság ellen intézett cinikus és klinikai támadás. Úgy gondolom, hogy a tagállamoknak most erkölcsi kötelességük, hogy Izraellel kapcsolatban maximális mértékben bevessék diplomáciai és politikai erejüket, hogy vége legyen végre ennek az erőszaknak.

Sohasem fog segíteni, ha csak lábujjhegyen járjuk körbe az izraeli kormányt; ahogy ez eddig sem segített. Izraelnek meg kell értenie, hogy cselekedeteinek igenis vannak következményei. Ezért minden európai parlamenti képviselőt felszólítok arra, hogy követelje az euro-mediterrán megállapodás és az EU és Izrael közötti kedvezményes kereskedelmi megállapodások azonnali felfüggesztését. Hasonlóképpen, meg kell hiúsítanunk minden olyan törekvést, amely az EU és Izrael Állam közötti kapcsolatokat magasabb szintre kívánja emelni, mivel Izrael ostrom alatt tartja Gazát és brutalizálja a palesztin népet.

Az emberi jogokról elhangzott szónoklatokat, amelyektől oly gyakran visszhangzott ez a terem, most szavakban és tettekben is tiszteletben kell tartani. Ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a Közel-Keleten sikeres legyen a békefolyamat.

  Elnök. − A téma összetettsége abban is megmutatkozik, hogy milyen hosszúra sikeredett a beszéde. 50%-kal túllépte az időkeretét. A vitára szerda délután kerül sor.

  Kathy Sinnott (IND/DEM). - Elnök úr, választókerületemet súlyos csapásként érte az a múlt héten tett bejelentés, mint ahogy azt Harkin asszony is elmondta, hogy a Dell üzemben közel 2000 munkahely szűnik meg. Ez további 2000 olyan munkahely megszűnését is jelenti, amelyek az ír Dell termelésétől függnek. A Dell a lengyelországi Łódźba helyezi át termelését, a közel 52 millió EUR összegben kapott állami támogatás segítségével.

A Bizottság képes-e biztosítani engem afelől, hogy ez az állami támogatás, amelyet Lengyelország használ, megfelel az uniós versenyszabályoknak, és képes-e biztosítani engem afelől, hogy az Európai Globalizációs Alap megfelelő mértékű támogatást fog majd biztosítani ahhoz, hogy az elbocsátott munkaerőt felkészíthessük az új munkára?

  Dimitar Stoyanov (NI). – (BG) Hölgyeim és uraim, két nappal ezelőtt Burgasz városában, négy iskola falára festettek fel rasszista jelszavakat. A falakra olyan feliratokat fújtak: „Készítsetek szappant a bolgárokból!” és „Halál a gyaurokra!”. A „gyaur” egy lekicsinylő török kifejezés, amelyet az Ottomán Birodalomban használtak a nem muzulmán alattvalók és a nem török származásúak jelölésére. A török gondolkodásban egy gyaur kevesebbet ér, mint az ember, ezért a török nyelvben ez a legdurvább rasszista sértésnek felel meg. A „gyaur” volt az a szó, amelyet Nihat Kabil, a korábbi mezőgazdasági miniszter és a Mezőgazdasági Minisztérium török tisztviselői használtak, utalva a minisztériumhoz csatlakozó bolgárokra, akik ezután nem sokkal a törököket kedvezményes elbánásban részesítették.

Hölgyeim és uraim, legyen ez az eset egy olyan intő jel az Önök számára, ami megmutatja, hogy milyen a török gondolkodásmód a XXI. században. Már önmagában ez a példa is megmutatja, hogy Törökországnak nincs helye az Európai Unióban, mert ez egy rasszista, idegengyűlölő ország, amely támogatja és előmozdítja a rasszizmust és az idegengyűlöletet a szomszédos országokban. Ez az eset megmutatja, hogy a bolgárok nemcsak a gyűlölet forrásai, de egyben a gyűlölet és az etnikai intolerancia áldozatai is.

Az Európai Parlament mindig is határozottan kiállt a rasszizmus és az etnikai intolerancia ellen. Ezért azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, ennek a Háznak a képviselőihez, hogy ismét tegyék ezt meg és támogassák írásbeli nyilatkozatunkat, amelyben elítéljük a bolgárokkal szemben megnyilvánuló török rasszizmust.

  Tunne Kelam (PPE-DE). - Köszönöm elnök úr! Méltányolom a cseh elnökség azon erőfeszítéseit, amelyet a jelenlegi földgázválság kezelésére tett, de azzal, hogy az egymást követő válságokban csak közvetítő szerepet játszik, nem jelent megoldást. Az EU nem lehet örökké babysitter; egy enfant terrible babysittere. Egy következtetést biztosan levonhatunk: arra számítani, hogy Oroszországgal, mint megbízható energiaellátóval sikerül kialakítani egy kölcsönös előnyökön alapuló szövetséget, stratégiai tévedés. A jelenlegi válság gyökerei nem Ukrajnában, hanem magában a Gazpromon belüli válságban találhatók, amely nem tett eleget saját kötelezettségvállalásainak.

Nyolc egymást követő évben, a Gazprom gáztermelése változatlan szinten stagnált. Ez tipikus esete annak, ha a termelés állami irányítás alatt áll. Az a tény, hogy nem tudtak gázt szállítani az orosz fogyasztóknak és ezzel egy időben nem tudták teljesíteni külföldi kötelezettségeiket, késztette valószínűleg arra Putyin urat, hogy politikai válságot idézzen, és hogy bűnbakként mutogasson Ukrajnára. Ez még fontosabbá teszi számunkra, hogy új energiaforrások keresésére koncentráljunk.

  Magda Kósáné Kovács (PSE) . – (HU) Elnök úr, képviselőtársaim, a gazdasági válság, amelyet kezdetben sokan a média ijesztgetésének véltek, ma itt van Európában, lesújt országra, régióra, helyi közösségre, vállalkozásra és benne a családra, a munkavállalóra. Két képviselőtársam is szólt erről. A recesszió következményeivel, ahogy erre a Bizottság közleményében felhívja a figyelmet, nem egyformán szembesülünk. Európa és a társadalom peremén a negatív hatások hatványozottan érvényesülnek.

Ahhoz, hogy a jelenlegi helyzet ne vezessen a méltó munka elvének kiüresedéséhez és el tudjuk kerülni a szegénység robbanását, az erőforrások összpontosítására kell törekedni. Ezért üdvözlöm a Bizottság közleményét, valamint Špidla biztos elkötelezett figyelemfelhívását, aki a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok védelmében sürgeti az európai erőfeszítéseket most, a csökkenő gazdasági aktivitás időszakában.

Reményre ad okot a Bizottság differenciált megközelítése, hogy az egységes Európa ne jelentsen erőltetett egyformaságot, különösen a válság időszakában nem. Remélem és elvárom, hogy ebben az Európai Parlamenttől támogatást kapjon.

  Magor Imre Csibi (ALDE). - Elnök úr, napjainkban egy paradoxonnal állunk szemben. Annak ellenére, hogy az európai fogyasztók többsége újra és újra kijelentette, hogy a GMO-k ellen van, a felmérések azt mutatják, hogy ha az élelmiszer-áruházakban kapható géntechnológiával módosított élelmiszer, akkor azt mégis megveszik.

Sok fogyasztó nem is tudja, hogy Európában géntechnológiával módosított élelmiszereket árusítanak, vagy egyszerűen beleesik az illegális címkék csapdájába és végső soron nem is tudja, hogy pontosan mit vásárol.

Egy lehetséges megoldás az lenne, ha feltüntetnék a címkén, hogy GMO-t nem tartalmazó élelmiszerről van szó. De jelenleg nem léteznek a GM-mentes címkézésre vonatkozó közös rendelkezések, így tehát a tagállamokra van bízva ennek eldöntése. Ez a fogyasztók megtévesztéséhez és a belső piac torzulásához vezet, mivel egyes tagállamok már bevezették a GM-mentes címkézésre vonatkozó rendelkezéseket, míg mások nem engedélyezik ennek az információnak a feltüntetését.

Az emberek az élelmiszerek között, saját értékeik és nem biztonsági hatásvizsgálatok alapján akarnak választani. Ha törődünk a fogyasztók aggodalmával, akkor minden szempontból átláthatónak kell lennünk és valódi választási lehetőséget kell felkínálnunk számukra. Ezért felszólítom a Bizottságot, hogy európai szinten teremtse meg, az önkéntes GM-mentes címkézéshez szükséges jogi keretet.

  Bogusław Rogalski (UEN). – (PL) Elnök úr, szeretném megragadni az alkalmat, hogy felhívást intézzek a Tanácshoz, hogy az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 13. cikke értelmében, megfelelő lépéseket tegyen az etnikai származás alapján történő hátrányos megkülönböztetés leküzdésére Litvániában.

A lengyel kisebbség három politikusát választották meg képviselőnek a közelmúltban lezajlott litván parlamenti választásokon. Ezt követően a litván hatóságok megpróbálták megvonni tőlük képviselői mandátumukat. Ezt azzal magyarázták, hogy a három személy rendelkezik a Karta Polaka-val. Ez egy olyan okmány, ami igazolja, hogy birtokosa a tágabb értelembe vett lengyel nemzethez tartozik. Ennek célja a lengyel kultúra és nemzeti identitás megőrzése a világ különböző pontjain élő lengyel származású emberek körében. A litván hatóságok szerint ez egy külföldi ország iránti hűséget jelent. Ez nyilvánvalóan nevetséges és felháborító. Ráadásul ez még etnikai származás alapján történő hátrányos megkülönböztetést is jelent, valamint megsérti a nemzeti kisebbség jogait, ami méltatlan magatartás egy uniós tagállam részéről. Bízom abban, hogy a litván hatóságok reagálni fognak a témára.

  Daniel Strož (GUE/NGL). – (CS) Elnök úr, hölgyeim és uraim, Bernd Posselt, aki a bajor CSU pártot képviseli itt a Parlamentben, és aki a Szudétanémet Társaságot vezeti azt javasolta, hogy a Cseh Köztársaság, elnökségi ideje alatt törölje el az úgynevezett Benes-dekrétumokat. Ez egy felháborító követelés, amelyet a Cseh Köztársaság semmiképpen sem teljesíthet. Bizonyára ismert, hogy a Dekrétumok a második világháború után jöttek létre a győztes hatalmak akaratát tükrözve, és egészen a parlament megválasztásáig ezek képezték a jogi normákat. Ez nem az európai parlamentáris rend rákos daganata, mint ahogy azt ő állította. Véleményem szerint Posselt úr szervezete hasonlít egy rákos daganathoz, mivel tevékenysége kifejezetten ellentétben áll az EU által követett modern európai integráció célkitűzéseivel. Miközben Posselt úr támadja a Cseh Köztársaságot, több ezer német polgár él és dolgozik boldogan ott, és nagyszámban vannak azok a korábban szudétanémetek, akik nyugdíjas éveiket töltik ott. Az én példám is azt igazolja, hogy a Cseh Köztársaságban ma nem létezik németellenes agresszió, mivel ebben a Parlamentben, mint német állampolgár képviselem a Cseh Köztársaságot.

  Nicodim Bulzesc (PPE-DE). - Elnök úr, a földgázválság hatására, 17 európai országban több százezer háztartás maradt fűtés nélkül a fagyos hideg időjárásban. Leginkább Kelet- és Közép-Európát sújtotta ez vita, aminek következtében üzemeket és iskolákat kellett bezárni.

Még akkor is, ha Kijev és Moszkva aláírja az uniós tisztviselőkkel folytatott több órás tárgyalások után, uniós közvetítéssel létrejött megállapodást, a Gazprom közölte, hogy az Ukrajnán keresztül Európába szállítandó gáz újraindítása késlekedni fog, mivel még nem kapták kézhez a megállapodás példányát.

Az Európai Bizottság által kiküldött szakértői csoport ellenőrizni fogja, hogy az orosz gáz befolyik-e az ukrán vezetékekbe, és ha valóban újraindul Ukrajnába a gázszállítás, akkor is 36 órába telhet, amíg az megérkezik az uniós tagállamokba. Ebből következik, hogy Európának egységes energiabiztonsági politikára van szüksége annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhessük az ilyen konfliktusokat, valamint szükség van arra is, hogy energiaellátását több forrásból biztosítsa.

Üdvözlöm, hogy a Parlament részt vállal ebben a vitában és remélem, hogy mielőbb sikerül megállapodásra jutni annak érdekében, hogy elkerüljük a konfliktus súlyosbodását.

  Aurelio Juri (PSE). - (SL) Tavaly ünnepeltük az atomsorompó-szerződés 40. évfordulóját, és tavalyelőtt, ebben a Parlamentben elfogadtunk egy állásfoglalást, amely felszólította az elnökséget, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy fokozottabb erőfeszítéseket tegyen a hatékonyabb többoldalúság és a szerződés szigorúbb végrehajtása érdekében, amely – mint tudjuk – szerződés megakadályozta a nukleáris fegyverzet elterjedését, de sajnos nem vezetett a nukleáris fegyverzet számának csökkenéséhez. Az állásfoglalás felszólította az Egyesült Amerikai Államokat is, hogy az európai területekről vonja ki az atomtöltetű robbanófejeket, és arra szólította fel az Egyesült Királyságot és Franciaországot, hogy állítsák le a nukleáris rakétaprogramjukat.

Amikor tavaly november megkezdtem munkámat a Parlamentben, feltettem azt a kérdést, hogy milyen mértékben és milyen módon kaptunk választ ezekre a felhívásainkra, vagy még inkább, mennyire voltak sikeresek ezek az erőfeszítések, ha abból indulunk ki, hogy megint szóba került, hogy amerikai rakétaelhárító pajzsot telepítenek a Cseh Köztársaság és Lengyelország területére, és ha ez a projekt – mint ahogy az előrelátható volt – újabb feszültségekhez vezet a Nyugat és Oroszország között, és megjeleníti egy újrainduló és veszélyes nukleáris fegyverkezési verseny kilátásait és veszélyeit?

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE-DE) . – (RO) A gázválságról folytatott vita szenvedélyes volt, és ez vonatkozik a ma esti ülésszakra is.

Minden felszólaló elmondja, hogy mennyire komoly és milyen veszélyt jelent az Európai Unió energiafüggőségének mértéke. Mindenki ugyanazt mondja: a megoldást az jelentheti, ha továbbcsökkentjük az egyetlen energiaforrástól való függőségünket.

Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk egy másik, szintén szükséges dologról: az energiatakarékosságról.

Nehéz jelenleg megállapítani, hogy az Európai Unióban milyen magas az energiapazarlás szintje. Egyes elemzők szerint ez a szám a teljes fogyasztás egyharmadát teszi ki. Ez azt jelenti, hogy ha Románia évente 14 millió tonna olajnak megfelelő orosz földgázt importál, akkor közel egy millió tonnának megfelelő gázt pocsékol el évente, a lakóépületek hiányos hőszigetelése következtében.

Sajnos a közösségi jogszabályok nem alkalmasak a problémák megoldására, mivel érthetetlen módon behatárolják a fűtési rendszerek felújítását célzó projektre megállapított európai pénzeszközöket.

Úgy gondolom, hogy mindennap el kell tűnődnünk azon, hogy mi az egyszerűbb? Új energiaforrások és új tranzitútvonalak keresése, vagy emlékezni arra, hogy egyszerű módszerekkel nagyon sok elpazarolt energiát tudnánk megtakarítani?

  Miloš Koterec (PSE). - (SK) Idén ünneplejük az euró 10. évfordulóját és Szlovákia 2009. január 1-jén, az euróövezet 16. tagja lett.

Hazám feladta identitásának egy részét, de ezt büszkén tette. Ahogy tiszteletben tartottuk saját fizetőeszközünket, az euró használatának bevezetésével a szlovák lakosság többsége egyre inkább ezt is sajátjának érzi. Mindössze öt éves uniós tagság után került sor az euró bevezetésére, és mint ahogy Fico miniszterelnök úr újév napján elmondta, az euróra olyan szerencsetalizmánként tekintünk, amely stabilitást hoz számunkra és a mostani gazdasági válságban lehetővé teszi Szlovákia számára, hogy még jobban fejlődjön. Szeretnék dicsérettel illetni mindenkit, aki hozzájárult az euró Szlovákiában való bevezetéséhez és szeretném méltatni a szlovák lakosságnak az új fizetőeszközhöz való pozitív hozzáállását.

Minden szlováknak sok sikert kívánok az euróhoz, az integrált és virágzó Európa jelképéhez.

  Marie Panayotopoulos-Cassiotou (PPE-DE). - (EL) Elnök úr, mivel a Parlamentben nem lesz erről vita, szeretném hangsúlyozni, hogy mennyire jelentős az Európai Közösségbeli Hajótulajdonosok Egyesülete és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége között létrejött megállapodás végrehajtásáról szóló tanácsi irányelv az Európai Unió számára.

Ez a tengerészek munkájával foglalkozó irányelv a tengerészeti munkaügyi egyezmény értelmében, lehetővé teszi, hogy az Európai Unióban megfelelő munkakörülményeket biztosítsanak a tengerészek számára.

Támogatni kell ezt az ágazatot, mert hozzájárul a fejlődéshez és a termelékenységhez. Az Európai Uniót körülvevő tengereknek rendkívül fontos szerepük van a nemzetközi kereskedelemben, továbbá a fiataloknak jövőt kellene látniuk a tengeri munkavállalásban és részt kellene vállalniuk a hajózás megsegítésében.

  Jörg Leichtfried (PSE). – (DE) Elnök úr, a felszólalásom hátterét a 2008. október elején, Ausztriában felfedezett illegális kölyökkutya szállítmány adja. 2008. október eleje óta szerettem volna időt kapni az egyperces felszólalásokban, és most örülök annak, hogy végre szót kaptam. Érdekes, hogy Rogalski úr ez idő alatt háromszor kapott felszólalási lehetőséget.

Most azonban térjünk a tárgyra! Ausztriában a rendőrség megállított egy teherautót, amely 137 kölyökkutyát szállított. Súlyos hiányosságok merültek fel a szállítólevéllel kapcsolatban és az állatútlevelek is hamisítványok volt, mivel a kutyák még nem érték el azt a korhatárt, ami a szállíthatóság feltétele. A szállítmány Szlovákiából indult és Spanyolországba tartott. Ez nem egy egyedi eset, és ismételten arra hívja fel a figyelmünket, hogy a nyereségérdekelt szervezetek kriminális módon, folyamatosan megszegik az Európában most hatályos állatvédelmi rendelkezéseket. Az állatok szállítását átfogó módon kell ellenőrizni Európában és amennyiben megszegik az előírásokat, megfelelő pénzbírságot kell kiszabni. Az Európai Uniónak közösen kell elfogadnia az állatvédelemre vonatkozó minimumnormákat, amelyeket a kormányoknak kell végrehajtani és nyomon követni. Ez arra kötelezné, azokat az országokat is, amelyek idáig egyáltalán nem foglalkoztak az állatvédelem kérdésével, hogy konkrét normákat vezessenek be.

  Jelko Kacin (ALDE). - (SL) A palesztinok Gázában zajló, véres és könyörtelen mészárlása az emberi tehetetlenség és a kettős mérce jelképe és égbekiáltó igazságtalanság. Miért kell megvárni, hogy a palesztin halottak száma tízezer fölé emelkedjen, mielőtt a nemzetközi szereplők alkalmaznák azokat a közvetítői mechanizmusokat, amelyek a konfliktus első napjától kezdve a rendelkezésükre álltak?

Az Európai Unió a nemzetközi kapcsolatokban aktív erőnek és globális politikai szereplőnek képzeli magát. De valójában az lenne? Valóban aktív erőnek nevezhetjük-e magunkat, amikor az izraeli hadsereg, a kifinomult hírszerzése ellenére megtámad egy uniós pénzből fenntartott iskolát, amely civilekkel van tele? Mondhatjuk-e, hogy létezik nemzetközi humanitárius jog, amikor az izraeli hadsereg erőszakkal átköltözteti a palesztinokat egy olyan házba, amelyet aztán másnap alapos ágyútűz alá vesz?

Többször jártam már Izraelben, Sderotban is, jól tudom, hogy mi folyik ott, de ez az izraeli fellépés aránytalan, túlzott és embertelen. Ez a fellépés erkölcstelen, perverz és bizarr, mert alapvetően ez alapvetően nem más, mint egy előválasztási kampány. Ez egy gyilkos előválasztási kampány.

  Liam Aylward (UEN). - Elnök úr, szeretném megragadni az alkalmat, hogy kifejezzem támogatásomat azzal kapcsolatban, hogy a 2010-ben, Varsóban rendezendő európai paralimpiai játékok és a 2011-ben Athénban tartandó paralimpiai világjátékok pénzügyi támogatást kapjanak az Európai Uniótól.

A Bizottság 5 millió EUR összeget fordított a paralimpiai játékok támogatására, amikor azt 2003-ban, Írországban rendezték, amely csodálatos alkalmat és élményt jelentett sokunk számára, akik jelen voltunk a játékokon. Nekünk itt az Európai Unióban vezető szerepet kell játszanunk az önkéntes sport támogatásában.

Hadd tegyem hozzá, hogy a kérdéssel kapcsolatban készült egy írásbeli nyilatkozat, amelyet a képviselők aláírhatnak ezen a héten az üléstermen kívül, és arra kérem képviselőtársaimat, hogy írják is alá ezt a nyilatkozatot, támogatva e rendkívül fontos paralimpiai játékok uniós finanszírozását.

  Jaromír Kohlíček (GUE/NGL). – (CS) Boldog újévet, elnök úr! Hölgyeim és uraim! Szeretném elmondani, hogy nagyon csodálkozom azon, hogy a sors különös iróniája folytán a cseh kormány, amely jól ismert arról, hogy milyen különös módon viszonyul az Oroszországgal folytatott tárgyalások kérdéséhez, még nem tépte szét a fátylát és még nem szórt hamut a fejére. Még az energiabiztonságról Oroszországgal folytatandó tárgyalásokat is elhalasztotta. Ami engem azonban ennél is jobban megdöbbent, az az Európai Bizottság álláspontja. Szankciókkal fenyegeti Szlovákiát és Bulgáriát, sőt, hallhattuk, hogy Cohn-Bendit úr szintén szankciókat ajánl arra az esetre, ha a leállított atomerőműveket újra beindítanák. Azt szeretném javasolni a biztosoknak és az Európai Bizottság szóvivőinek, hogy szerezzenek be maguknak meleg ruhát, zárják el maguknál a fűtést és magyarázzák el családjuknak, hogy ezt a szlovákok és a bolgárok iránti szolidaritásból teszik. Vagy talán ez csak egy rossz újévi vicc volt?

  Emmanouil Angelas (PPE-DE). - (EL) Elnök úr, én is a földgáz kérdéséhez kívánok hozzászólni, mivel világossá vált, hogy a kérdéssel kapcsolatban az elmúlt tíz nap során egy olyan konfliktus kialakulásának voltunk tanúi, amely az Európai Uniónak azon tagállamait érintette, amelyek energiaellátása a földgázra épül, problémát okozva a polgárok, a vállalkozások és az ipar számára is.

A szembenálló felek között folytatott megbeszélések, amelyeket a gyanakvás, a bizalmatlanság és az egymásnak ellenmondó bejelentések jellemeznek, valamint az európai elnökség és a Bizottság beavatkozásának hatására úgy tűnik, hogy sikerült valamilyen megoldást találni.

Világosan látszik, hogy a szándékok és a szétosztások ellenére, a probléma újra jelentkezhet, ha nem hozunk meg bizonyos intézkedéseket. Ezért tehát meg kell vizsgálnunk azt a kérdést, hogy más energiaforrások bevonásával hogyan lehet az Európai Unió energiadoktrínáját átalakítani.

Az Európai Uniónak egyértelművé kell tenni, hogy nem hagyja magát zsarolni, és részt kell venni abban a vitában, ahol kidolgozzák a biztonságos és folyamatos földgázellátás alternatív útvonalait. Az a célkitűzés, hogy 2020-ra 20%-kal csökkentik az energiaszükségletet nem valósítható meg abban az esetben, ha ilyen kiszámíthatatlan és bizonytalan marad a helyzet.

  Silvia-Adriana Ţicău (PSE). – (RO) Az Európai Uniónak prioritásként kell foglalkoznia egy közös energiastratégia kialakításával és egy, az Európai Unió energiabiztonságának javítására irányuló cselekvési terv kidolgozásával.

Amikor Ukrajna elvágta az uniós tagállamok felé irányuló földgázszállítást, egyértelművé vált, hogy az EU még mindig a hagyományos beszállítóitól függ. Az idei télen mért nagyon alacsony hőmérséklet továbbá működési problémákat jelentett az energiaszolgáltatók számára, akik rekordfogyasztást mértek.

Az EU-nak ki kell dolgoznia egy európai stratégiát energiahálózatának modernizálására, az energiahatékonyság növelésére és további energiaellátási források felkutatására. A Nabucco-projekt végrehajtása, a cseppfolyósított gázterminálok létrehozása az európai kikötőkben, a biztonságos atomerőművekbe történő beruházások, az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások felhasználásának fokozása, ezeknek kell azok között a közös prioritások között szerepelni, amelyek célja az EU energiabiztonságának javítása.

Az Európai Bizottságnak, az Európai Beruházási Bankkal és a tagállamok kormányaival közösen kell ezeknek a kiemelt fontosságú projekteknek a finanszírozását meghatároznia és biztosítania.

ELNÖKÖL: KRATSA-TSAGAROPOULOU ASSZONY
alelnök

  Gay Mitchell (PPE-DE). - Elnök asszony, Zimbabwe kérdését kívánom felvetni. Úgy tűnik számomra, hogy ha nem látunk képeket Zimbabweről a televízió képernyőjén, akkor nem foglalkozunk az ott felmerülő kérdésekkel. A közelmúltban történt Jestina Mukoko, a zimbabwei békeprojekt vezetőjének és a zimbabwei emberi jogi nem kormányzati szervezetek fóruma igazgatósági tagjának az esete, akiket elraboltak és a külvilágtól elzárva 21 napig tartottak fogva, azelőtt, hogy kihallgatták volna őket a hararei bíróságon. A kínzásnak és a rossz bánásmódnak a nyomait lehetett rajtuk látni – mindezt azért a bűntettért, mert emberi jogi aktivisták.

Mukoko asszonyt jelenleg magánzárkában tartják egy maximális biztonsággal őrzött börtönben és a jövője, a korábban fogva tartott többi aktivistához, önkéntes munkáshoz és átlagpolgárhoz hasonlóan, a Mugabe rendszer kezében van.

Ebben a teremben, de a nemzeti parlamentekben is többször elítéltük és kifejeztük aggodalmunkat, a zimbabwei átlagemberek számára azonban, még mindig nem ért véget ez a rémálom. Úgy gondolom, hogy itt az ideje, hogy ismét figyelmet fordítsunk erre a kérdésre és követeljük, hogy a Tanács és a Bizottság tegyen lépéseket annak érdekében, hogy egyszer s mindenkorra vessenek véget a bűncselekményeknek, amelyeket az emberi jogi harcosok ellen követnek el Zimbabweban.

  Proinsias De Rossa (PSE). - Elnök asszony! Üdvözlöm az elnök úr ma este elhangzott, Gázára vonatkozó nyilatkozatát, illetve a Parlament határozatát, hogy szülessen állásfoglalás ezzel a kérdéssel kapcsoltban, amely a gázai konfliktusban résztvevő feleket egyoldalú tűzszünetre szólítja fel. A több mint 900 halott fájdalmasan bizonyítja, hogy mennyire értelmetlen a háborúskodással folytatott politizálás. Követelni kell, hogy Izrael vessen véget a mészárlásnak. Gáza a világ legnagyobb börtöne, több mint 1,5 millió bebörtönzöttel; Gáza mára sajnálatos módon egy vágóhíddá vált, ahol férfiak, nők és gyermekek egyszerűen azért halnak meg, mert palesztinok.

Vajon milyen bűnt követhettek el a palesztin gyermekek, akik meghalnak ebben a konfliktusban? Milyen elfogadható magyarázatot adhatunk mi európaiak arra, hogy továbbra is folytatjuk az üzleti kapcsolatokat Izraellel, miközben Izrael kíméletlenül mészárol le ártatlan embereket? Az Európai Tanácsnak abba kell hagynia a mentegetőzést, a veszekedést és össze kell fognia egy olyan közös fellépés érdekében, amely véget vet ennek a mészárlásnak. Szóba sem jöhet, hogy az Európai Unió magasabb szintre emelje Izraellel fenntartott kapcsolatát addig, amíg Izrael nem hajlandó konstruktív párbeszédet folytatni a palesztin nép minden képviselőjével.

  Hanna Foltyn-Kubicka (UEN). – (PL) Az Európai Uniónak, amely olyan országok szervezete, amelyeket közös értékek kötnek össze, minden rendelkezésére álló forrást fel kell arra használnia, hogy megakadályozza a gyűlölet elterjedését. A francia Eutelsat üzemeltetője azonban helyénvalónak tartja, hogy annak az Al-Aqsa televízióállomásnak sugározza az egyik műsorát, amely kapcsolatban áll a Hamásszal és nyíltan felszólít az izraeli polgári lakosság elleni támadásokra.

Ezzel az Eutelsat ismét megmutatta, hogy az etikai üzletelés fogalma távol áll azoktól, akik felelősek a társaság irányításáért, főleg ha arra gondolunk, hogy a független kínai televíziós társaságnak, az NTD TV-nek több hónapra megszakították adását. A számos tiltakozás ellenére az Eutelsat vezetése nem hajlandó visszavonni döntését, amelyet egyértelműen a kínai kormány nyomására hozott meg. Az Eutelsat vezetése által hozott, meglepő és teljesen erkölcstelen döntések alapján, felvetődik az az aggály, hogy vajon a felelősök szándéka mögött kizárólag üzleti érdekek húzódnak-e?

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL). – (PT) Elnök asszony! Izrael támadása Gáza ellen, egy háborús bűncselekmény és az emberiség ellen elkövetett bűn. Ami most történik, az tragédia: 900 palesztin halt meg, nagyon sok közöttük a gyermek és több ezren megsebesültek.

Követelnünk kell a Gáza ellen folyó támadás leállítását. Követelnünk kell az izraeli blokád megszüntetését, ami Gázából koncentrációs tábort csinál. Ezért csatlakozunk a világ minden kontinenséről és a világ minden országából érkező azon emberekhez, akik a mészárlás ellen tiltakoznak: mindazokhoz, akik az összes kontinens minden országában fel vannak háborodva és kimennek az utcára, és azt mondják: „Elég a gyilkolásból!” Kulcsfontosságú, hogy az Európai Parlament és más felelős uniós testületek is követeljék a Gáza elleni támadás azonnali leállítását és az izraeli blokád megszüntetését.

  Jaroslav Zvěřina (PPE-DE). – (CS) Köszönöm, elnök asszony. A közelmúltban megdöbbentem értesültem arról, hogy számos cseh biztosító társaság azoknak a nőknek, akik kötelező gépjármű biztosítást akarnak kötni, nem ad bónuszt. Ezt a hatályba lépő új megkülönböztetésellenes törvényre való hivatkozással indokolták. Újra és újra látjuk, hogy egyes politikusok és nem kormányzati szervezetek, meglehetősen szélsőséges álláspontot képviselnek a nemek közötti egyenlőség kérdésében. Az egyik ilyen szélsőséges álláspontot a biztosítási matematika tagadása jelenti, amely nap mint nap bebizonyítja, hogy a férfiak és a nők másképp viselkednek az élet különböző területein, ezért eltérő biztosítási és kockázati szintet képviselnek. Ezeknek a különbözőségeknek a tagadása nem az egyenlő jogokért folytatott harcot, sokkal inkább a két nem konformitásáért és egyezőségéért folytatott harcot jelenti. Egy ilyen harc, eredménytelen és nevetséges is. A férfiak és nők pontosan azért különböznek egymástól, mert a két nem hasznos és előnyös módon egészíti ki egymást a mindennapi életben, a társkapcsolatokban és a társadalomban.

  Gerard Batten (IND/DEM). - Elnök asszony! Most jelentették meg a „Mozgalom a Független Britanniáért” (Campaign for an Independent Britain) által végzett közvélemény-kutatás eredményeit. A megkérdezettek nagy része azt mondta, hogy az Európai Unió távol áll tőlük, korrupt és túl sokba kerül; a megkérdezettek 83%-a azt akarja, hogy az Egyesült Királyság törvénye legyen a mérvadó és nem fogadja el az uniós jog elsőbbségét; 71% pedig népszavazást akar a brit uniós tagságról. Sajnos erre nincs sok esély, mivel a Munkáspárti kormány még a Lisszaboni Szerződésről sem hajlandó népszavazást tartani, amire pedig ígéretet tett a választási kiáltványában.

A britek szabad kereskedelmet akarnak, Európával és a világ országaival barátságban és együttműködésben, nem pedig az Európai Unió irányítása alatt akarnak élni. Ha tartanának egy valóban tisztességes népszavazást, ahol megkérdeznék a briteket, hogy még szorosabb politikai és gazdasági integrációt akarnak-e az EU-val, vagy pedig inkább a kilépés mellett döntenek, elsöprő többség szavazna a kilépés mellett.

  Avril Doyle (PPE-DE). - Elnök asszony! Szeretném kifejezni aggodalmam azzal kapcsolatban, hogy egyre kevésbé tudományosan megalapozottak azok a javaslattervezetek, amelyeket a Bizottság a Parlamenthez benyújt és időnként ez érvényes azokra a jelentésekre és módosításokra is, amikért mi, parlamenti képviselők vagyunk felelősek. A megbízható tudományt egyre inkább felváltják a populista és érzelmi indíttatású reakciók, amelyeket gyakran az elővigyázatosság elvének leplébe burkolnak.

Vegyük a növényvédő szerek kérdését! Lemondtunk a kockázatértékelés tudományos elvéről. Nincs részletes uniós hatásvizsgálat és az endokrin zavarokat okozó anyagoknak nem létezik tudományos meghatározása, kezelése pedig nem áll összhangban a REACH-irányelvvel.

Az egyre növekvő mértékű tudományos megalapozatlanság és a megbízható tudományosság hiánya miatt fogjuk aláásni az uniós jogszabályok hitelességét és fogjuk rosszhírét kelteni nemzetközi viszonylatban.

  Slavi Binev (NI). – (BG) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! A gázválság, amely 2009 elején sújtotta Európát, rövid idő alatt megmutatta, hogy milyen mértékű katasztrófát jelent Bulgária számára, amely nem rendelkezik alternatív gázellátási lehetőséggel. Nem kívánom megvitatni a bolgár kormány szégyenteljes és szűklátókörű döntését, aminek következtében, hazám az Oroszország és Ukrajna között kialakult konfliktus túszává vált, mivel ez mindenki számára ismeretes.

Számunkra most sokkal fontosabb, hogy meghatározzuk azokat az intézkedéseket, amelyekkel sikerül a válságot megoldani. Ez esetben ez azt jelentheti, hogy Bulgáriának egy alternatívát kell találnia, ami lehetővé teszi számára, hogy elszakadjon a külső függőségtől. Ezért hiszem, hogy Európának és a Balkán országainak – mint például Bulgáriának – is feltétlenül követnie kell a szlovák példát, és el kell határoznia a Kozloduy atomerőmű I., II., III. és IV. blokkjának újraindítását. Pillanatnyilag Bulgária számára kizárólag ez az egyetlen lehetőség létezik, ez egy kis függetlenséget biztosít számára, és lehetővé teszi, hogy csökkentse mind a közvetlen károkat, mind pedig a gáz helyettesítésére jelenleg használt fűtőolaj miatt a jövőben jelentkező károkat.

  Maria Petre (PPE-DE). – (RO) Mivel a 2009-es év csak most kezdődött, szeretném elmondani Önöknek, hogy véleményem szerint ez egy rendkívüli év lesz.

2009-ben van a 20. évfordulója a hidegháború végének és a berlini fal lebontásának, amely magát Európát és az országokat is keletre és nyugatra osztotta, ahol az egyik oldalt a szabadság és demokrácia, a másik oldalt pedig a totalitárius rendszerek jellemezték.

Mint az Európai Parlament román képviselője, de egyben, mint olyan román állampolgár, aki megismerte, hogy mit is jelent a diktatúra, hiszem, hogy ez a két évtized néhányunk számára az átmenetet, míg a többiek számára az elfogadást jelentette.

Hasonlóképpen hiszem, hogy a jelenlegi hangulat ellenére, 2009 lesz az az év, amikor a mi és az Európai Bizottság cselekedeteit is annak a célnak kell alárendelni, hogy minden európai polgár számára egy egyesült Európát teremtsünk. Egy olyan Európát, ahol mind az 500 millió állampolgár biztos lehet jogai garantálásában, a valódi szolidaritásérzésben, abban, hogy senkit sem lehet hátrányosan megkülönböztetni és senkinek sem kell kívülállónak vagy megtűrtnek éreznie magát egy egyesült Európában, ahol mi mind európai polgárok vagyunk, akik ugyanazt érezzük és gondoljuk, függetlenül attól, hogy 1989 előtt hol voltunk.

  Mieczysław Edmund Janowski (UEN). – (PL) Elnök asszony! Az Európai Parlament több alkalommal is foglalkozott már a környezetvédelem kérdéseivel. Egy olyan kérdést szeretnék kiemelni, amelyre a természetes környezet iránt érdeklődő iskolások hívták fel a figyelmem. A fémhulladékért, papírért és üres üvegekért fizetett ár drasztikusan csökken. Nem éri meg összegyűjteni az ilyen anyagokat. Ezen túlmenően több város is elvitette vagy egyszerűen nem üríti ki a szelektív gyűjtésre alkalmas konténereket.

Mostanában sok szó esik az újrahasznosított papírról. A Lengyelországban kialakult helyzetet a következőkben lehet összefoglalni. Azok, akik a papírhulladék gyűjtésével foglalkoznak azt állítják, hogy a túlságosan alacsony ár miatt nem éri meg ezzel foglalkozni. Másrészről viszont azok, akik az újrahasznosított papírból állítanak elő papírt, azt állítják, hogy az előző túl drága számukra és a jelenlegi árak mellett nem érdemes beruházni az újrafelhasználáshoz szükséges berendezésekbe. Ezért környezetbarát lépésekre szólítok fel a probléma megoldása érdekében . A dolgok jelenlegi állása szerint a gyerekek oktatási célzattal gyűjtik a papírhulladékot, amely azonban a lakossági szeméttelepekre kerül.

  Elnök. - Hölgyeim és uraim, minden tőlem telhetőt elkövettem, hogy minél több képviselőnek adjak szót.

A napirendi pontot lezárom.