Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Viták
2009. január 12., Hétfő - Strasbourg HL kiadás

17. Kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok a Nyugat-Balkánnal (rövid ismertetés)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. – A következő napirendi pont a Belder

úr által a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság nevében benyújtott, „A kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok a Nyugat-Balkánnal” témájában (2008/2149(INI) című jelentése (A6-0489/2008).

 
  
MPphoto
 

  Bastiaan Belder, előadó. (NL) Elnök úr, szeretném az alkalmat megragadva ismertetni a „Kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok a Nyugat-Balkánnal” című jelentésemet.

Nem véletlen, hogy a jelentést az érintett országok európai távlatainak ismételt megerősítésével kezdem. Az Unió nem teheti meg azt, hogy továbbra is csak múltbeli ígéreteit szajkózza. Azokat, amelyeket 2003-ban az Európai Tanács thessaloniki ülésén tett a nyugat-balkáni államoknak az Európai Unióhoz történő csatlakozást illetően. Nem, a szinte kötelességszerűen ismételgetett retorikával szemben, a nyugat-balkáni országokat sokkalta jobban segítenék érdemi lépések, és az egyénre szabott csatlakozási eljárások.

Jogosan felvethető a kérdés, miért tartom oly fontosnak az adott országok csatlakozási kilátását. Mindenekelőtt teljes meggyőződésem, hogy az Uniónak itt becsületbeli adósságot kell törlesztenie. Ennek kapcsán, a remélhetőleg e hét szerdáján, a Parlamentben megrendezésre kerülő, Srebrenicáról folytatandó vita jut eszembe. Továbbá, e térség kiemelkedő stratégiai jelentőséggel bír Európa számára. A jelentésemben megfogalmazott tényleges javaslatok a következők: a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) további megerősítése mellett érvelek. A CEFTA fontos eszköze a térségben a regionális integráció kibontakoztatásának, amely viszont komoly eszköz az érintettek felkészülésében, ha integrálódni akarnak az európai piacba, és – három szakaszban – csatlakozni kívánnak az Unióhoz. Az Európai Uniónak az előcsatlakozási alapok széles ívű alkalmazásával kellene segítséget nyújtani az érintett országok reformfolyamatainak előmozdításához. A tagállamok is fontos szerephez juthatnak a helyi tisztviselők célirányos felkészítésében. Így erősödhet az említett országok hivatalos köreinek képessége az EU által támogatható, ambiciózus projektek kidolgozására.

Elnök úr, amikor nekifogtam e jelentéshez, az első dolgom az volt, hogy felkerestem Hágában országom Gazdasági Minisztériumát. Ott örömmel hallottam, hogy a holland kormány a kormányok közötti közvetlen kapcsolatok módszerét követi. Ez az, amelyet követendő példaként írtam le jelentésemben. Nem azért mert ez a holland megközelítés, hanem mert ez jelenti a nyugat-balkáni országokhoz igazodó, azoknak a csatlakozási folyamathoz kötődő, aktív és felelősségteljes segítség iránti felhívását meghalló politikát.

Szeretném jelentésemnek egy elemét külön is kiemelni. Ez a nyugat-balkáni országokkal való energiaügyi együttműködés, amelyet igen időszerű témának tartok. Stratégiai helyzeténél fogva e térség alkalmas arra, hogy jelentős szerephez jusson a kőolaj- és a földgáztranzitban. Az Uniónak a energetikai külpolitika elfogadására kell törekednie. Magam a Külügyi Bizottságnak is tagja vagyok. Pár évvel ezelőtt egy alapos, az energiaügy területén összehangolt európai külpolitikát megcélozó jelentést fogadtunk el. Nézzék csak a mostani helyzetet, amely újból megerősíti az Európai Parlamentnek akkori, a Bizottsághoz és Tanácshoz intézett felhívását. Egyértelmű, hogy Brüsszel nem engedheti ráfázni saját tagállamait, sem szó szerint, sem képletesen!

Azzal szeretném zárni felszólalásomat, hogy elmondom, mint egykori újságíró, gyakran kerestem fel a Balkánt. Ennek köszönhetően sok bennem az empátia és kötődés a térség iránt. Jelentésem írásával összefüggésben utazási költségkeretemet a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsággal, mindenekelőtt annak tagjával, Roberto Bendinivel, illetve saját stábom tagjával, Dick Jan Diepenbroekkel közös tanulmányutakra használtam fel. Igen tartalmas látogatásokat bonyolítottam le Szerbiában és Koszovóban, és jövő héten – reményeim szerint – Albániába látogatok. Röviden, talán ma este lezárom e jelentést, de a munka még távolról sem ért véget, sem a számomra, sem az európai intézmények számára. Amennyiben valóban szeretnénk Brüsszelhez közelebb hozni e térséget, és ezt a törekvésünket elkötelezettségünkkel és aktív támogatásunkkal kifejeznünk, akkor viszont minden jogunk megvan ahhoz, hogy a reformfolyamathoz, a csatlakozáshoz partneri eltökéltség kapcsolódjon, és ez egyértelműen meg is mutatkozzon. Igazi örömöt jelentett számomra e jelentésen dolgozni, és remélem, hogy jelentésemet az egyes nyugat-balkáni országokról szóló külön jelentések követik majd.

 
  
MPphoto
 

  Androulla Vassiliou, a Bizottság tagja. − Elnök úr, először is hadd gratuláljak Belder úrnak ezért az igen jó jelentésért! Jelentése akkor született, amikor a Nyugat-Balkán államai mind közelebb kerülnek az Unióhoz. Az anyag átfogó értékelést adja az EU–Nyugat-Balkán gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban felvetődő kérdéseknek. Engedjék meg, hogy kiemeljek néhány, a jelentésben is középpontba állított témát.

A Nyugat-Balkán, mint térség, kulcsfontosságú és értékes partnere az Uniónak. A Nyugat-Balkánról szóló utolsó, 2008. márciusi bizottsági közlemény megismétli az EU markáns elkötelezettségét a térség európai kilátásai mellett, és – többek között – ugyancsak megerősíti a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás jelentőségét a térség gazdasági fejlődése tekintetében. A Bizottság egyetért az előadóval, hogy az uniós tagság lehetősége ösztönző hatást gyakorolhat a régióban a fenntartható gazdasági fejlődés, valamint a béke és stabilitás biztosítása tekintetében. A Bizottság egyetért azzal is, hogy a koppenhágai kritériumoknak az érintettek általi egyenkénti teljesítése kiemelkedően fontos ahhoz, hogy a térségbeli országoknak az Unióhoz való csatlakozásra való felkészültségét értékelni lehessen. Az EU a Nyugat-Balkán legfőbb kereskedelmi partnere. Az EU és a térség közötti gazdasági kapcsolatok elmélyítése tehát létfontosságú a térség gazdasági növekedésének előmozdításához.

Amint jelentésében ez helyesen megfogalmazódik, a kereskedelem liberalizációja és az integráció a stabilizációs és a társulási folyamat sarokköve. Az Unió ezt a célkitűzést a Nyugat-Balkánnal három szinten keresztül törekszik megvalósítani.

Először is, a kétoldalú kapcsolatokon keresztül – az exporttermékek uniós piacra való bejutását elősegítendő – az EU 2000 óta egyoldalú kereskedelmi kedvezményeket biztosít a Nyugat-Balkánnak. A Bizottság, a stabilizációs és társulási megállapodások részeként, szabadkereskedelmi megállapodásokat tárgyalt ki az érintett országokkal. Mindez a politikai és gazdasági reformok feltételeinek megteremtését, továbbá a Nyugat-Balkán Európai Unióba való integrációja alapjainak lefektetését szolgálta, például a vívmányokhoz való igazodás előmozdítása révén.

Másodszor, regionális szinten, a Bizottság a pozitív közvetítő szerepét vállalta fel a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás-tárgyalásokon, pénzügyi támogatásban és technikai segítségnyújtásban részesítette a CEFTA Titkárságot, és segíti a feleket a megállapodásban foglaltak végrehajtásában. Az Európai Bizottság egyben nagyra értékeli a megállapodás regionális jellegét, és elismeri, hogy a CEFTA meghatározó a regionális gazdasági integráció elmélyítésénél, azon alapok letételéért, hogy a nyugat-balkáni államok majdan teljes körűen bekapcsolódhassanak az EU egységes piacába. A CEFTA létrehozta mindazon struktúrákat, amelyek keretet teremtenek a regionális és kétoldalú kereskedelmi jellegű kérdések megvitatásához. Ez viszont alapvető a regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok megkönnyítése és elmélyítése tekintetében. Az Európai Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a CEFTA-megállapodások végrehajtását, erről a csatlakozási és előcsatlakozási folyamatról készített éves jelentéseiben beszámol.

Harmadszor, multilaterális szinten, a Bizottság támogatta a térségbeli országoknak a Kereskedelmi Világszervezetbe való felvételét, miután ez létfontosságú lépés a globalizált gazdaságban való hatékony részvételükhöz. Az EU minden lehetséges politikai eszközt bevetett a nyugat-balkáni országok reformokhoz és regionális együttműködéshez kötődő törekvéseinek támogatására. Az előcsatlakozási támogatási eszköz fontos a térség hosszú távú fejlesztési igényeinek kielégítése tekintetében. A 2007–2013-as pénzügyi időszakon belül 11,5 milliárd eurót tesz ki a teljes támogatási keret. Végül, de nem utolsó sorban, az Európai Bizottság párbeszédet folytat a térség valamennyi érintett országával a vízumrendszer felszámolásához vezető útiterv megállapítása érdekében.

Az elmondottak fényében, biztosíthatom Önöket arról, hogy a Bizottság minden szükséges lépést megtesz a kereskedelmi kapcsolatok erősítése érdekében, és hogy a nyugat-balkáni országok gazdaságát a lehető legközelebb hozza az Unióhoz. Végezetül, ismét szeretnék gratulálni az előadónak jó jelentéséért, és örömmel jelezhetem, hogy a Bizottság osztja annak általános irányvonalát.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra kedden 12.00 órakor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (142. cikk)

 
  
MPphoto
 
 

  Călin Cătălin Chiriţă (PPE-DE), írásban.(RO) Szeretném támogatásomat és elismerésemet kifejezni a Belder úr által előterjesztett jelentéséért, miután az konkrét gazdasági intézkedéseket javasol a Nyugat-Balkán népeinek európai jövőjének erősítése érdekében. Három szempontra hívnám fel figyelmüket:

1. Reálisan el kell ismernünk, hogy Szerbia kulcsszereplő a stabilizációs és társulási folyamat sikere tekintetében, az Uniónak pedig továbbra is erőfeszítéseket kell tennie a szerb nép bizalmának és hosszú távú barátságának elnyerése érdekében.

2. Az elkövetkezőkben az etnikai elszakadási folyamatok és egyoldalú függetlenségi nyilatkozatok elfogadhatatlannak tekintendők olyan területek esetében, mint Koszovó, Dél-Osszétia, Abházia, Transznyisztria, Észak-Ciprus stb. Az államok területi épségének elve szent, és azt a jövőben azt tiszteletben kell tartani.

3. Ugyanakkor, a nyugat-balkáni államokban, határozottan támogatásban kell részesítenünk azt a politikát, amely biztosítja azt, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek esetében is az európai normák érvényesülhessenek. Gondolok itt a román-nyelvű lakosságra Valea Timoculuiban, Vojvodinában, Isztrián, és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban. Ezeket a jogokat is tiszteletben kell tartani, elkerülve bármely etnikai alapú területi autonómia-folyamatot, vagy kollektív etnikai jogokra törekvést, amelyek már bizonyították, hogy képesek konfliktusokat és véres háborúkat generálni.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat