Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2009. január 13., Kedd - Strasbourg

4. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolása (átdolgozás) (vita)

  Elnök. − A következő napirendi pont Wolf Klinz jelentése a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság nevében az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (átdolgozás) szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0458 – C6-0287/2008 – 2008/0153(COD) (A6-0497/2008).

  Wolf Klinz, előadó. – (DE) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, 2008 júliusában az Európai Bizottság előterjesztette javaslatát az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásra (ÁÉKBV) vonatkozó, hatályos irányelv felülvizsgálatára, és ezzel megteremtette az alapját annak, amiről itt ma vitát folytatunk. Rendkívül ambiciózus menetrendhez kellett tartanunk magunkat, ha biztosítani kívántuk, hogy az eredeti formájában 1985 óta hatályos ÁÉKBV-irányelv felülvizsgálata e parlamenti ciklusban tényleg megtörténjék.

E reformok egyértelmű célja az európai alapkezelő ágazat versenyképességének javítása volt, lehetővé téve költségeinek csökkentését, a fejlesztést és a méretgazdaságosság kihasználást, biztosítva, hogy valamennyi alapkezelő valóban hozzáférhessen az Európai Unió minden piacához, és mindezt úgy kellett elérni, hogy ne csökkenjen a befektetők védelme: éppen ellenkezőleg, mi a befektetők védelmének javítását kívántuk. Más szavakkal, programunk nagyon ambiciózus volt, és el kell mondanom, igazán nagyra értékelem, hogy ezt a projektet az összes érdekelt intézménnyel együttműködve ilyen rövid idő alatt sikeresen be tudtuk fejezni.

A befektetési alapok lehetőséget biztosítanak a kisbefektetők számára, hogy csekély összegű tőkét diverzifikált és professzionálisan kezelt portfólióba fektessenek be. A múltban az európai ÁÉKBV-k már igen sikeresnek bizonyultak. Az átruházható értékpapírokba történő kollektív befektetéseket nem csak Európában kínálják: azokat nem elhanyagolható mértékben az Európai Unión kívüli régiókba – különösen Dél-Amerikába és Ázsiába – is exportálják, és ott nagy elismertségnek örvendenek. Ezért igen fontos ezen irányelv felülvizsgálatakor annak biztosítása, hogy ne sértsük ezeknek az ÁÉKBV-knek a piaci helyzetét.

Az ÁÉKBV-irányelvet a múltban kétszer módosították, és a Bizottság ezúttal is nagy gondossággal kezelte a módosítást. Végigvitt egy konzultációs eljárást, előterjesztett egy Zöld könyvet és egy Fehér könyvet, és intenzív eszmecserét folytatott a piac valamennyi érintett szereplőjével. A Bizottság ebben a felülvizsgálatban összesen hat intézkedésre tett javaslatot, amelynek segítenie kell a korábban általam említett célok elérését.

Ezek közé tartozik először az alapkezelő-társasági útlevél bevezetése; másodszor az alapok határokon átnyúló összeolvadásának elősegítése, hogy az Európai Unióban kínált alapok száma csökkenjen, mérsékelve ezáltal az Európa és mindenekelőtt az Egyesült Államok között jelenleg megfigyelhető egyensúlytalanságot; harmadszor, az úgynevezett master feeder struktúrák lehetővé tétele, azaz annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy az egyik alapot egy másik master-alapba fektessék be, és ez a master-alap kezelje a befektetéseket; negyedszer, egy rövid, mindössze kétoldalas tájékoztató dokumentum, az úgynevezett legfontosabb befektetői információk kidolgozása, amely a kisbefektetők számára legfontosabb információkat tartalmazza; ötödször, a bejelentési szabályok egyszerűsítése annak biztosítása érdekében, hogy amikor egy alap olyan országban kéri az engedélyeztetést, ahol ez még nem történt meg, ez de facto ne jelentsen új engedélyeztetést; és végezetül, a felügyeleti szervek együttműködésének megerősítése.

Az alapkezelő ágazat sem úszta meg ép bőrrel a pénzügyi válságot. Nagyon sok pénz áramlott ki, és ilyen körülmények között meglehetősen fontos, hogy a lehető leggyorsabban meghozzuk döntéseinket, hogy megerősíthessük ezeknek az alapoknak a hitelességét, és biztosítsuk, hogy a kisbefektetők ne veszítsék el az ilyen befektetési eszközök iránti bizalmukat.

Két záró megjegyzéssel szeretném befejezni. Először: a Bizottság Jacques de Larosière elnökletével létrehozott egy csoportot az európai felügyelet kérdésének vizsgálatára. Remélem, hogy az e csoport által levont következtetéseket és az általa kidolgozott javaslatokat végső soron a Bizottság elfogadja, és itt is kedvező fogadtatásra találnak. Másodszor: éppen az alapok határon átnyúló összeolvadása esetén állapítottuk meg, hogy még mindig eltéréseket vannak a határokon átnyúló, illetve a hazai összeolvadások adóztatása terén. Itt is kérjük a Bizottságot arra, biztosítsa, hogy mindkét esetben egyenlő feltételeket, és nem eltérő bánásmódot teremt.

  Charlie McCreevy, a Bizottság tagja. − Elnök úr, örömmel tájékoztatom, hogy a Bizottság támogatja a Parlamentnek az ÁÉKBV IV. javaslathoz fűzött módosításait. Ez elősegíti az ÁÉKBV IV. módosításainak egyetlen olvasatban történő elfogadását. Ezt az eredményt az EU alapkezelő piacain – ahol a közelmúltban sok kemény kihívással szembesültek – örömteli fejleményként fogják üdvözölni.

A Bizottság által tavaly júliusban elfogadott javaslat alapos konzultációs folyamat eredménye. Ez a folyamat még a pénzügyi válság előtt kezdődött meg, és néhány egyértelmű célt határozott meg az ÁÉKBV-irányelv működésének javítása érdekében. Erre figyelemmel a Bizottság egyszerűsíteni és ösztönözni kívánta az ÁÉKBV-k határokon átnyúló értékesítéseit, hatékony eszközöket kíván biztosítani az alapkezelők számára az alapok méretének növelése és a méretgazdaságosság előnyeinek kihasználása érdekében. Ez azonban nem csak a versenyképességről szól. A Bizottság hatékony szabályokat kívánt alkotni a befektetői közzététellel kapcsolatban, biztosítva, hogy bárki, aki megtakarításait ÁÉKBV-be kívánja fektetni, a döntés meghozatala előtt lényegbe vágó, egyértelmű és közérthető tájékoztatást kapjon.

Örömmel jegyzem meg, hogy a Bizottság javaslatában kitűzött célok teljesültek. A Parlament és a Tanács kiigazította a Bizottságnak az összeolvadásra, a master feeder struktúrákra, az alapok bejelentési kötelezettségére, illetve a legfontosabb befektetői információkra vonatkozó javaslatát, miközben a Bizottság eredeti javaslatában kitűzött magas szintű célokat teljes mértékben tiszteletben tartották.

A Bizottság nagy örömmel fogadta a júliusi javaslatában foglalt fejezetek tekintetében folytatott együttdöntési eljárás eredményét is. Ami az alapkezelő-társasági útlevelet illeti – ami a javaslat fontos részévé vált –, a Bizottságnak kezdetben, a javaslat elfogadása idején súlyos aggályai voltak azzal a potenciálisan kedvezőtlen hatással kapcsolatban, amelyet a nem megfelelően előkészített alapkezelő-társasági útlevél gyakorolhatna a biztonságra és azokra a lakossági befektetőkre, akik a pénzüket ÁÉKBV-alapokban helyezik el.

Visszatekintve meg vagyok győződve arról, hogy az a döntésünk, miszerint konzultáljunk az Európai Értékpapír-szabályozók Bizottságával ezekről a kérdésekről, helyes volt. Ez segített a Parlamentnek és a Tanácsnak olyan hasznos rendelkezések kialakításában, amelyek védhetik a befektetési jegyek tulajdonosaink az érdekeit. Ez volt az egyetlen olyan tényező, amelyet figyelembe vettem az alapkezelő-társasági útlevéllel kapcsolatban.

Hosszú utat tettünk meg 2008 júliusa óta. Az Európai Értékpapír-szabályozók Bizottságának tanácsa alapot teremtett azokhoz az átfogó rendelkezésekhez, amelyek egyértelművé teszik a felelősségi körök tiszteletben tartását, biztosítják a teljes körű információáramlást, megerősítik a szükséges együttműködést és támogatják az EU tagállamainak hatóságait. Ez valamennyi fázisra igaz: az első engedélyesre, a folyamatos felügyeletre és a jogszabályok végrehajtatására. A Bizottság most már aláírhatja a kompromisszumos szöveget.

Ezzel azonban a mi munkánk még nem fejeződött be. Az alapkezelői-társasági útlevél sikere attól függ, képesek leszünk-e megbirkózni néhány még fennmaradó bonyolult kérdéssel, ilyen például a második szintű intézkedéseken keresztül megvalósuló kockázatkezelés. Ez a munka alkalmat ad arra is, hogy a kockázatkezelésnek a közelmúltban néhány alkalommal nyilvánvalóvá vált gyengeségeit megoldjuk.

Ezen intézkedések meghozatalánál a Bizottságra igen szigorú határidőket szabtak. Mi aggályainkat fejeztük ki e határidők betarthatóságát illetően. Időre és erőforrásokra van szükségünk ahhoz, hogy ezeket az intézkedéseket gondosan előkészíthessük, konzultálhassunk az érintettekkel, és elfogadhassuk azokat. A Bizottság arra törekszik, hogy ezt a folyamatot a lehető leggyorsabban megkezdhesse. Ahhoz, hogy időben elkészülhessünk, szükségünk lesz valamennyi szereplő teljes körű és aktív együttműködésére, ideértve a Parlamentet is.

Ismételten szeretnék őszinte köszönetet mondani az előadónak, Wolf Klinznek, és szeretném kifejezni nagyrabecsülésemet és csodálatomat a Parlament iránt e dosszié hatékony kezeléséért. Mindhárom intézmény elégedett lehet a mindössze néhány hónap alatt elért konszenzussal. Önök megmutatták, hogy Európa képes gyorsan lépni a szabályozók hasznos javításának megvalósítása érdekében. Önöknek most erre a sikerre kell építeniük, és be kell fejezniük a végrehajtási jogszabályokkal kapcsolatos ambiciózus programot.

Végül engedjék meg, hogy e jelentés elfogadásával összefüggésben két olyan bejelentéssel zárjam felszólalásomat, amellyel a Bizottság is egyetért.

Először is, a határon átnyúló összeolvadások adóztatásának kérdését illetően a Bizottság vállalja, hogy megvizsgálja a nemzeti adózási rendszerek potenciálisan hátrányos hatását a határon átnyúló összeolvadásokra, és felhasználja eszközeit, ha a javasolt rendelkezéseket már elfogadták. A Bizottság különösen a befektetők szempontjából hátrányos adójogi következmények potenciális előfordulását vizsgálja meg.

A felügyelet kérdésében én már hangot adtam annak, hogy szükség van a felügyeleti hatóságok közötti együttműködésre. A Solvency II-ben, valamint a tőkekövetelményekről szóló irányelv módosításaiban a Bizottság – az ajánlásom alapján – már előterjesztett a felügyeleti együttműködés megerősítésére irányuló javaslatokat. Ezért számomra nem okoz nehézséget egyetérteni azzal, hogy szükség van az előrelépésre ezen a kulcsfontosságú területen. Következésképpen, a Bizottság az összes vonatkozó pénzügyi szektorra irányadó szabályozás következetességének és koherenciájának biztosítása érdekében egyetért azzal, hogy a de Larosière-jelentés következtetései alapján megvizsgálja az ezen irányelv felügyeleti együttműködésre vonatkozó megoldásaihoz kapcsolódó rendelkezései megerősítésének a lehetőségét.

  Jean-Paul Gauzès, a Jogi Bizottság véleményének szerzője. − (FR) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, kérem, engedjék meg nekem, hogy először is tisztelegjek az előadónk, Wolf Klinz által végzett figyelemreméltó munka előtt, mert sikerült neki széles körű egyetértést kialakítania a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságban, és teljes mértékben megfelelő kompromisszumot elérni az elnökséggel.

A Jogi Bizottság, amikor a véleményét kérték, ismertette nézeteit, és ezeket figyelembe vették. Az eredeti ÁÉKBV-irányelv az európai befektetési alapok fejlődésének kulcsa volt. 2007 júniusában az ÁÉKBV által kezelt eszközök 6000 milliárd eurót tettek ki, és az ÁÉKBV-k képviselték az Európai Unió befektetésialap-piacának mintegy 75%-át. Az ÁÉKBV-k által biztosított belső garanciák magyarázzák a befektetők körében és Európa határain kívül egyaránt kivívott elismertségüket. A szabályozásnak azonban változnia kell ezen alapok fejlődésének előmozdítása érdekében.

A 2001-ben bevezetett változások új befektetési területeket nyitottak meg az ÁÉKBV-k számára, azonban több akadályt nem szüntettek meg. A Zöld könyv nyilvános vitához vezetett. 2005-ben ezt követte a Fehér könyv.

Ma azt üdvözölhetjük, hogy az előttünk fekvő javaslat lényeges előrelépést jelent a hatékonyság irányában. A leglényegesebb haladást az alapkezelő társaságok európai útlevelének elismerése jelenti. A javasolt rendelkezések lehetővé teszik ennek az útlevélnek a bevezetését az alapkezelő társaságok számára, miközben megfelelő védelmet biztosítanak a befektetőknek. Ez egy tökéletes útlevél, és üdvözöljük azt. A felügyeletre vonatkozó intézkedések pedig minden bizonnyal hatékonyan megszüntetik az esetleg kifejezésre juttatott valamennyi kételyt.

A javaslat lényeges technikai jellegű javításokat is lehetővé tesz, például a bejelentések, a határon átnyúló összeolvadások, valamint a master feeder struktúrákban az alapok összekapcsolása terén. Az így elérendő harmonizálás egyenlő versenyfeltételeket garantál majd az egész Európai Unióban, feltéve – amint előadónk is kifejtette –, hogy fiskális szinten meghozzák a torzulások elkerüléséhez szükséges intézkedéseket.

  Astrid Lulling, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök, úr biztos, úr, minden eddiginél vegyesebb érzéseket táplálok azzal az irányelvre irányuló javaslattal szemben, amelyről a Parlament szavazni készül. Igaz, hogy az előadó – Klinz úr – sok éve dolgozik ezen, és tehetségesen tárgyalt, különösen a háromoldalú egyeztető eljárás során. Az is igaz, hogy az irányelv a belső piac működésében és a pénzügyi eszközök kollektív kezelésében néhány jelentős előrelépést tesz lehetővé, és ezeket az európai alapkezelő ágazat üdvözölte. A Tanácsban és a Parlamentben folytatott viták és tárgyalások sohasem voltak teljesen szabadok, mivel az eredmény előre ismert volt: néhány szereplő számára fontos volt, hogy az európai alapkezelő-társasági útlevelet bármilyen áron bevezessék.

Elvben nincs mit hozzátenni ehhez; az útlevél a saját maga védelme. Szükséges azonban biztosítani, hogy az alapkezelő társaságok útlevelének bevezetését a szükséges garanciák kísérjék, különös tekintettel az alapok felügyeletére, mivel az a funkcióknak a határokon túli szétválasztásához vezet. Sajnálattal jegyzem meg, hogy a megvalósult rendszer nemcsak bonyolult, hanem eltérő módon értelmezhető is. Fennáll az a veszély, hogy hamarosan olyan gyakorlati nehézségek merülnek fel, amelyek hátrányosan érintik az európai alapkezelő ágazat exportját, különösen a harmadik országokba irányuló exportot.

Tudomásul vettem, hogy álláspontommal kisebbségben maradtam, de emiatt nem érzem magam rosszul. Normális időkben azt mondanám, hogy csak a gyakorlat alapján lehet végleges következtetéseket levonni a kérdésről, és annak alapján dönthető el, hogy kinek van igaza. Vajon azoknak van igaza, akik bíznak a piaci szereplők alkalmazkodási képességében, vagy azoknak, akik egy prudensebb megközelítéshez ragaszkodnak? Én nem zárom ki a siker lehetőségét, de ez nincs garantálva. A legutóbbi hírekre tekintettel, különösen, ami a Madoff-botrányt és annak a kollektív befektetési vállalkozásokra gyakorolt hatásait illeti, nem valószínű, hogy nyugodtak lehetnénk.

Kételyeim aggodalomra adnak okot. Ma már tudjuk, hogy az alapkezelő ágazatot sem kíméli a pénzügyi válság. Lehetséges, hogy alapvető kérdéseket kell feltenni. Ebben a mély válságban egy olyan választás, amely csökkenti az érintettek felelősségét, vagy a felügyelő hatóságok közötti tökéletes együttműködést feltételez, vagy valóban hibákhoz vezethet.

Azt mondom, amit gondolok: ez az irányelv egy másik korból származik, a válság előtti korból. Egyfajta nemtörődömség nyomai látszanak rajta. Tény, hogy a pénzügyi rendszernek tartós és alapvető bizalmi válságot kell megtapasztalnia, és struktúrájának nagy részét újra kell gondolni. Ne felejtsük el, a pénzpiaci alapok elsődleges kötelessége, hogy a kockázatok diverzifikálásával és szigorú szabályok létrehozásával a befektetőket védje. Ha ezt a szöveget a jelenlegi állapotában a nélkül szavazzuk meg, hogy valójában tudnánk, merre megyünk, azt a látszatot keltjük, mintha semmi sem történt volna. A valóságtól való ilyen elrugaszkodás semmi jóra nem vezet, így én annak ellenére is tartózkodni fogok, hogy aláírtam a Tanáccsal elért kompromisszumos módosításokat. Az elfogadott javítások számomra – a körülményekre tekintettel – kevéssé fontosnak tűnnek az éppen fölvetett elvi kérdésekhez képest.

  Donata Gottardi, a PSE képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Most fogunk szavazni az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozó új irányelvről. Ez az irányelv igen fontos volt a múltban, és az lesz a jövőben is.

Az első irányelv óta, amely közel negyedszázados, a dolgok olyan gyorsan változtak, hogy most már – amint a cím is mutatja – szükségessé vált a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolása, és radikális felülvizsgálatot kell kérnünk, hogy figyelembe vehessük az új igényeket, amelyeket szerintem a nagyobb likviditás és a mobilitás, valamint a fokozottabb felügyelet és ellenőrzés szempontjaira figyelemmel kell vizsgálnunk.

A Gazdasági és Monetáris Bizottságban a munka a kiváló együttműködés szellemében folyt, ami az előadó – akinek nem tudok eléggé köszönetet mondani – és a Tanács kedvező hozzáállásának tulajdonítható, talán azért, mert felfogtuk, hogy olyan területet érintünk, amely szorosan kapcsolódik a pénzügyi válsághoz, és sürgős szükség van arra, hogy időben is megfelelő válaszokat találjunk. Azt hiszem, ebben a fázisban fontos, hogy összegezzük azt a néhány pontot, amivel kapcsolatban egyetértésre és reményeink szerint jó következtetésekre jutottunk. Ez áll az alapkezelő társaságokra, különösen az alkalmazandó jog azonosítását illetően – ez annak a tagállamnak a joga, ahol az alap működik, illetve ahol az alapkezelő társaságot alapították –, ami azt szolgálja, hogy egyértelműbb, biztonságosabb és hatékonyabb felügyeleti rendszer irányában mozdulhatunk el. Ugyanez áll azokra a második szintű intézkedésekre vonatkozó megállapodásra, amelynek kapcsán a Bizottságtól azt kértük, hogy legkésőbb 2010 júliusáig fogadja el.

Ez vonatkozik arra a megállapodásra is, amely az alapkezelő társaságot teszi felelőssé az eljárásokért, mechanizmusokért és kapcsolattartó nevekért, hogy tegyék lehetővé a fogyasztók és befektetők számára konkrét információ megszerzését, nem utolsósorban akkor, amikor panasszal kívánnak élni, ha az alapkezelő társaság székhelye nem az adott tagállamban van. Kedvező fényben kellene látnunk a felügyeleti hatóságok közötti együttműködés további erősítésének lehetőségét a tagállamok illetékes hatóságai közötti, az ÁÉKBV-kra és az alapkezelő társaságokra vonatkozó bilaterális és multilaterális megállapodások révén, és így kellene tekintenünk az összeolvadásra és a master feeder struktúrákra vonatkozó megállapodásra is, amely lehetővé teszi a teljes belső piacon való működést. Vannak még véleményeltérések közöttünk a bejelentési eljárás időzítésével kapcsolatban, mert azt szerettük volna, és még mindig azt szeretnénk, ha ez hosszabb és alkalmasabb lenne, amint azt a Tanács lefektette.

Végül szeretném megemlíteni a tájékoztatóval kapcsolatos előrelépést, ami a fogyasztóvédelmet szolgáló legfontosabb befektetői információ, megjegyezve, hogy ebben az esetben is szerettük volna, ha a tájékoztató kisméretű papíralapú változatát automatikusan terjesztenék, és nem csak kérésre adnák át. Befejezésképpen, úgy érzem, széles körű megállapodásnak kell születnie ahhoz, hogy ezt a dossziét az első olvasatban lezárjuk.

  Olle Schmidt, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (SV) Elnök úr, biztos úr, azzal szeretném kezdeni, hogy köszönetet mondok kollégámnak, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport tagjának, Klinz úrnak a kiváló munkáért. Az olyan viharos időkben, mint amilyen ez az ősz volt, az előadó sikeresen ért el ésszerű kompromisszumot, amint már hallottuk. Ezeket a kérdéseket még a pénzügyi válság nélkül is nehéz kezelni. Ezt nagyon jól tudom, mert 2001-ben én voltam felelőse az ÁÉKBV irányításáért.

Az ÁÉKBV-alapok célja az, hogy nemcsak jobb és nagyobb alapkezelő piacot hozzanak létre, hanem az is, hogy az nyitott és fogyasztóbarát piac legyen. Nagyjából ez történt meg. 2001-ben sok akadályt megszüntettünk. Szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy akkor sem volt ez könnyű. Az még a Lámfalussy-folyamat előtt történt. Néhány akadály azonban még mindig megmaradt, és ezekkel az akadályokkal foglalkozunk most. Javulás következik be a marketing területén. A befektetők fokozottabb védelmet élveznek majd. Az alapok összeolvadása és a master feeder struktúrák lehetségessé válnak, valamint a felügyelő hatóságok közötti együttműködés megerősödik, amit a biztos is említett.

Az alapkezelő-társasági útlevélre vonatkozó szabályozás érzékeny kérdés. Ezzel kapcsolatban már hallottunk megjegyzéseket. Ismerjük az eltérő véleményeket. Én azonban úgy gondolom, hogy a jelenlegi javaslat jó. A verseny és a nyitottság mindig hasznos egy jól szervezett piacon.

Egy másik fontos kérdés a legfontosabb befektetői információ, ami az egyszerűsített tájékoztató helyébe lép. Egyensúlyt kell elérni a releváns tájékoztatás és a hatékonyság között. A túl sok információ nem jó, de a túl kevés sem az. A nyelv kérdése is természetesen érzékeny kérdés, de úgy vélem, kell lennie kellő bátorságnak ahhoz, hogy ezt a kérdést megoldjuk, ha komolyabb előrehaladást akarunk elérni a határon átnyúló kereskedelemben. Ezen a területen is ésszerű egyensúlyra van szükség.

Amint az már az ősszel nyilvánvalóvá vált, Európának hatékonyan működő pénzpiacra van szüksége. Az ÁÉKBV-k megnyitották az utat, és Európán kívül is sikeres és megbecsült védjeggyé váltak. Óvjuk ezt a fejlődést, amint ez a javaslat is teszi.

  Eoin Ryan, az UEN képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, azzal kívánom kezdeni, hogy gratulálok az előadónak, Klinz úrnak a kiváló jelentéshez. Igen keményen dolgozott, hogy megszerezze a kölcsönös kompromisszumot, és ehhez gratulálok neki.

Amikor az ÁÉKBV-irányelv hatályba lép, a nehézkes bürokrácia visszaszorítását és a szükségtelen költségek csökkentését szolgálja majd.

A kompromisszumra törekvő tárgyalások során elismerték egyes tagállamok bizonyos konkrét aggodalmait, és ezzel lehetővé vált egy erős és széles körű támogatást élvező javaslat megteremtése. Úgy vélem, az nemcsak a fogyasztókat védi, hanem jó a befektetők számára is. Amint néhány felszólaló már elmondta, a nyitott piac jó dolog, és mindannyiunk számára igen hasznos lehet, ha azt jól szabályozzák.

Az ÁÉKBV felülvizsgálat ismételt felismerése annak a ténynek, hogy a mára nagy mértékben integrált pénzpiacok miatt – a globális pénzügyi szolgáltató ipar hatékony szabályozása és működése érdekében – közös szabályokra és szabványokra van szükség. Ezt nemcsak Európában, hanem szerte a világon is elismerik amint példátlan pénzügyi válságon megyünk keresztül. Igen fontos, hogy globális szinten is együttműködjünk, hogy a problémákra megoldást találhassunk.

Hadd tegyem hozzá, a mai nap nagy alkalom: ma ünnepeljük az euró bevezetésének tízedik évfordulóját, ami önmagában mutatja a gazdasági együttműködés fontosságát. Szerencsés, hogy saját hazám, Írország az eurózóna tagja, mivel az euró Írország és más országok számára is a stabilitás forrását jelentette a soha nem látott piaci zavarok és a jelenlegi globális recesszió közepette. Ha Írország nem lenne az eurózóna tagja, valószínűleg Izlandhoz hasonló szerencsétlen helyzetbe kerültünk volna – de nem ez a helyzet.

Szeretném emlékeztetni e Ház néhány ír képviselőjét – a Sinn Féint különösen –, hogy amennyiben az ő akaratuk érvényesült volna, ma nem lennénk az eurózónában. Akkor ezt hátrafelé tett lépésként írták le. Írország most nem lenne a monetáris unió tagja, és az ír gazdaság helyzete éppen olyan rossz lenne, mint Izlandé.

Szeretném emlékeztetni azokat, akik az európai projekt ellenzői voltak Írországban, hogy szerte a világon sok ország arra használja fel a Lisszaboni Szerződés ír elutasítását, illetve az ennek lehetséges vagy érzékelt hatásai miatti zavart, hogy új szerződéseket szerezzenek meg Írország kárára. Gazdasági szempontból Írországnak az európai döntéshozatal középpontjában kell maradnia, ahol hagyományosan voltunk, és ahol vállalkozásaink Írországot kívánják és akarják látni.

  John Purvis (PPE-DE). - Elnök úr, a pénzügyi szolgáltatási ágazatot jelenleg körülvevő szabályozás vitáival és a túlszabályozás felé rohanás meggondolatlan sürgetésével együtt ez a javaslat a józan ész és az ágazat helyénvaló és megfontolt szabályozásának üdvözlendő példája. Klinz úr és a Bizottság jó munkát végzett, és én boldogan támogatom ezt a jelentést és a javasolt felülvizsgálatot.

Az ÁÉKBV az európai – és igen, a skót – befektetéskezelő ágazat létfontosságú része. Ezek a takarékoskodók és a befektetők számára nemcsak Európában, hanem az egész világon is a megtakarítások létfontosságú eszközét jelentik. Ennek követése minden bizonnyal elegendő dicséret, hiszen még az Egyesült Államokban is az ÁÉKBV a kívánatosnak tekintett modell. Klinz úr sokat átvett abból, amit én létfontosságúnak tartok, például a diverzifikálást az új befektetési termékek és technikák felé, együtt a józan ész követelte ésszerű biztonsággal. A legfontosabb az, hogy nagyobb méretgazdaságosságot kell elérnünk Európában. Az ÁÉKBV-ink közül sok túlságosan kicsi, és túlságosan sok van belőlük, így elő kell mozdítanunk az egyesüléseket. Személy szerint én továbbmentem volna, lehetővé téve, hogy az eltérő befektetési célokkal rendelkező ÁÉKBV-k könnyebben egyesülhessenek, feltéve, hogy a befektetők kellő védelemben részesülnek, és az ilyen változtatásokról tájékoztatják őket.

Harmadszor, az alapkezelő-társasági útlevél létfontosságú új rendelkezés, ami a méretgazdaságosság fokozottabb kihasználását, a nagyobb hatékonyságot és a bürokrácia visszaszorítását teszi lehetővé. Ez csak szolgálja a befektetők érdekeit. Ezért a felülvizsgálat hasznos lesz az ágazat számára, de ami még ennél is fontosabb, jó lesz a befektetők és a takarékoskodók számára nemcsak Európában, hanem az egész világon is. Én nagy örömmel támogatom Klinz úr jelentését és az ÁÉKBV-felülvizsgálatot.

  Pervenche Berès (PSE). – (FR) Elnök úr, Klinz, úr, köszönet a munkájáért, az elkötelezettségéért és a tárgyalási készségéért. Az ÁÉKBV bizonyos értelemben az európai pénzpiacok védjegye; jó exportterméknek bizonyult. Azonban vannak egyensúlytalanságok az Európai Unióban, mivel ez egy olyan terület, ahol vannak termelő országok és fogyasztó országok, és ehhez kapcsolódóan eltérő stratégiák léteznek.

Ezen irányelv felülvizsgálatának egyik célja, hogy e feltételek mellett az ÁÉKBV-k olyan belső piacát megteremtsük meg, amely valóban működik. Ebben a fázisban négy kérdés merül fel: az első – ami már előkerült ebben a vitában – nyilvánvalóan az alapkezelő-társasági útlevél, és én hallottam a biztost arról beszélni, hogy tart attól: az útlevelet esetleg rosszul készítik elő. McCreevy úr, akarat kell ahhoz, hogy előkészítsük, de néha olyan érzésem volt, mintha a biztos úr nem nagyon akarná ezt elérni. Örülök ezért, hogy az Európai Parlament és a Tanács kezdeményezésére elindultak a tárgyalások annak érdekében, hogy amikor az ÁÉKBV-irányelvet felülvizsgáljuk, olyan valós alapkezelő-társasági útlevelet fogadjunk el, amely lehetővé teszi az Európai Unió belső piaca számára, hogy normális feltételek mellett működhessen.

A második észrevétel a visszatartás kérdéséhez kapcsolódik. Ha, amennyiben a tőkekövetelményekről szóló irányelv felülvizsgálata során előírjuk a bankok számára, hogy az általuk kihelyezett értékpapírok 5%-át tartsák portfóliójukban, hasonló feltételek mellett szükség lesz az ÁÉKBV-k terén is a visszatartási kötelezettségek összehangolása is, mert ugyanazoknak a kockázatoknak ugyanolyan szabályokhoz kell vezetniük.

Harmadik észrevételem a felügyelet kérdéséhez kapcsolódik. Nem hiszem, hogy itt bárki kétségbe vonná arra irányuló eltökélt szándékunkat, hogy a felügyelet terén jobb feltételeket kívánunk. Barroso elnök úr kezdeményezésére mindannyian a Jacques de Larosière által vezetett munkacsoport eredményeit várjuk. Úgy vélem, a tét olyan nagy, hogy már nem várhatunk sokkal tovább arra, hogy e munkacsoport eredményeit hasznosítsuk. Ennek hatása lesz a felügyelet megszervezésének feltételeire az érintettek, azaz az ÁÉKBV-k termelői és fogyasztói között. Ezen a területen szükségünk van a felügyelet kérdéseinek meghatározására.

Végezetül, utolsó észrevételem az adózási rendszerekhez kapcsolódik. Az előadó már említette ezt, és a biztos úr is kötelezettséget vállalt. Az adórendszerek kérdése mögött rejtett protekcionizmus húzódik meg, amit el kell utasítanunk, és amin túl kívánunk lépni. Ehhez a Bizottságnak kezdeményeznie kell, hogy az adórendszerek protekcionizmustól mentesen tegyék lehetővé az ÁÉKBV termékek valóban szabad mozgását.

  Margarita Starkevičiūtė (ALDE). – (LT) Én is szeretném kiemelni előadónk kiváló munkáját és azt, hogy képes volt megfelelő kompromisszumot találni. A felszólalók némelyikéhez hasonlóan azonban nekem is vannak kétségeim. Ezek a kétségek arra a rendelkezésre vonatkoznak, amely szerint az EU tagállamainak – amint a dokumentum meghatározza – a befektetési vállalkozásokhoz kapcsolódó valamennyi iratot a „nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven”, azaz angolul kell elkészíteniük.

Én amellett szólaltam fel, hogy teremtsünk lehetőséget a vállalkozásoknak a költségek csökkentésére, amit nem kellene részletesen szabályozni, de az egynyelvű alapkezelőknek, ebben az esetben az angolul beszélőknek nem kellene elsőbbséget és versenyelőnyt adni. A jogbizonytalanságot is kerülnünk kellene.

Hogyan védhetné meg a fogyasztó a jogait, ha a dokumentum megteremti a pénzügyi vállalkozás felelőssége bizonytalan értelmezésének előfeltételeit? Én amellett vagyok, hogy egyértelműen határozzuk meg a pénzügyi vállalkozás felelősségét és azokat a versenyfeltételeket, amelyeket a befektetési vállalkozás követ.

  Marek Aleksander Czarnecki (ALDE). – (PL) Véleményem szerint a Parlament munkájában prioritást kell adni az ÁÉKBV-k működési mechanizmusai hatékonysága javításának. Az európai alapkezelő ágazatban a hasznok és a verseny növeléséhez korlátozni kell a befektetőknél felmerülő költségeket, ugyanakkor azonban ugyanolyan magas szintű védelmet kell biztosítani a számukra. Egyetértek az előadóval, hogy a jelenlegi tájékoztató helyébe a befektetők számára kulcsfontosságú információt tartalmazó szabad dokumentumnak kell lépnie.

Nagyon fontos az is, hogy dolgozzunk tovább az irányelven az alapok összeolvadása adóztatásának területén, az adózási akadályok megszüntetése érdekében. Továbbá, az előadóhoz hasonlóan én is azon az állásponton vagyok, hogy az alapkezelő-társasági útlevél gyakorlati használata – amelynek célja az alapkezelő társaságok feljogosítása arra, hogy az EU egész területén kínálhassanak csoportos portfóliókezelési szolgáltatásokat – hozzájárulna az igazi közös piac létrehozásához az alapkezelő ágazatban.

  Charlie McCreevy, a Bizottság tagja. − Elnök úr, ismételten szeretném kifejezni nagyrabecsülésemet és csodálatomat azért, hogy a Parlament ilyen hatékonyan kezelte ezt a dossziét. Ez egy figyelemre méltóan gyors konszenzus eredménye.

Amint már említették, ez nem a történet vége – még sokat kell tenni a 2. szinttel kapcsolatban. A tagállamoknak is lesz feladatuk az új szabályok átültetésével – az 1. és a 2. szinten –, mégpedig 2011 nyaráig. Létre kell hozni a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti együttműködési megállapodásokat. Ezek a megállapodások az alapkezelő-társasági útlevél jó működésének a kulcsát jelentik.

Biztosíthatom önöket, hogy a Bizottság mindent megtett a haladás elősegítése érdekében, hogy ezek az igencsak szükséges változtatások működni kezdjenek az EU alapkezelő ágazatában.

  Wolf Klinz, előadó. – (DE) Elnök úr, először is egyetértek a biztos úrral abban, hogy ez még valóban nem a történet vége. Hozzá kell kezdenünk a végrehajtáshoz, és ez az egyik indoka annak, amiért ilyen viszonylag szűk határidőket szabtunk a Parlament és a Tanács számára, mert biztosítani kívántuk, hogy ne kelljen túl sokáig várnunk a végrehajtásra. Tartanunk kell ezt az ütemet, mert látható, hogy piacok rohamtempóban változnak, és ha folyamatosan hátul kullogunk, nem vagy csak részben tudjuk elérni céljainkat.

A mai vita megmutatta, hogy a pártokon átívelő széles egyetértés eredményeként itt kompromisszumra jutottunk. Elismerem, hogy Lulling asszony kissé másképpen látja a dolgokat, de én meglehetősen bizakodó vagyok abban, hogy a jövő megmutatja: az az aggodalma, hogy a luxembourgi pénzügyi központ, mint Európa egyik befektetésialap-központja, károkat szenvedhet el, alaptalannak bizonyul majd, sőt, ezzel éppen ellentétben, ez az új ÁÉKBV-irányelv még ennek a pénzügyi központnak is esélyt kínál.

Berès asszonynak teljes mértékben igaza van, végső soron arról van szó, hogy hozzuk létre a befektetésialap-kezelő ágazat tényleges belső piacát. Ez az ágazat a példája annak, hogy bár gyakran beszélünk a belső piacról, sok esetben még nincs ilyen. Ez a döntő kérdés. Senki sem vitatja, hogy ez az együttműködés teljesen új és igen ambiciózus szintjéhez vezet a felügyeleti hatóságok között is, de ezzel egyébként is meg kell birkóznunk. A felügyeleti hatóságoknak más területeken is szorosabban, bizalomteljesebben és konstruktívabban kell együttműködniük, mint korábban. Ha az ÁÉKBV-irányelv gyengéd nyomást gyakorol, hogy ez megtörténjen, akkor csak azt mondhatom: annál jobb.

A biztos úr által említett 2. szintű intézkedések számosak lehetnek, és azokkal rövid időn belül kell megbirkózni. Ez igaz, de mindannyiunknak érdeke fűződik ahhoz, hogy ez meg is történjen.

Ezzel azonban még történt semmi. Magának az ágazatnak is el kell készítenie egyik-másik házi feladatát. A Bizottság és a Parlamentben mi is tudatosan döntöttünk úgy, hogy nem vetjük fel az alapkezelés kérdését, mert azzal a feltételezéssel élünk, hogy az ágazat megtartja ígéretét, és ezt az ügyet jogszabályi kényszer nélkül maga intézi el. Már igen hosszú ideje dolgoznak rajta, de még mindig nem tudnak semmi konkrétumot felmutatni. Remélem, hogy az ágazat hamarosan letesz valamit az asztalra, különben nem lesz más választásunk, mint hogy a közeljövőben további intézkedéseket hozzunk.

Zárásképpen szeretnék köszönetet mondani nemcsak a Bizottságnak, hanem mindenekelőtt a Tanácsnak az együttműködésért és az aktív támogatásért. Ugyancsak hálás vagyok a többi képviselőcsoport valamennyi képviselőjének, különösen Berès asszonynak, Gottardi asszonynak, Gauzès úrnak és Lulling asszonynak is, aki – amint ma ismét megmutatta – harciasan képviselte érdekeit, de ahol kompromisszumra jutottunk, hajlandó volt osztozni benne. Nagyon szépen köszönöm.

  Elnök. − A vitát lezárom.

A szavazásra rövidesen sor kerül.

(Az ülést 9.40-kor felfüggesztik és 10.00-kor folytatják.)

ELNÖKÖL: PÖTTERING ÚR
elnök