Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/0153(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A6-0497/2008

Viták :

PV 13/01/2009 - 4
CRE 13/01/2009 - 4

Szavazatok :

PV 13/01/2009 - 6.12
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0012

Viták
2009. január 13., Kedd - Strasbourg HL kiadás

9. A szavazáshoz fűzött indokolások (folytatás)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
  

- Jelentés: Christa Klaß (A6-0443/2008)

 
  
MPphoto
 

  Zuzana Roithová (PPE-DE).(CS) Elnök asszony, én üdvözlöm a kompromisszumot, ami rákényszeríti majd az EU-országok kormányait, hogy hozzanak létre menetrendet, és készítsenek cselekvési terveket a növényvédő szerek használatából adódó kockázatok korlátozására. Az EU polgárai minden bizonnyal üdvözlik a repülőgépről történő permetezés korlátozását, valamint az ivóvíz és a vízi környezetben élő szervezetek védelmét szolgáló pufferzónákat. Én megszavaztam az irányelvet, mert az összhangban áll az egészségvédelemmel kapcsolatos véleményemmel.

 
  
MPphoto
 

  Mairead McGuinness (PPE-DE). - Elnök asszony, én azért szavaztam meg ezt a kompromisszumot, mert jó, hogy a növényvédő szereket fenntartható módon használjuk. Úgy vélem, a valós probléma az, hogy jelentősen eltérőek a szabályok az egyes tagállamokban: néhány ország nagyon szigorúan foglalkozik az üzemeltetők gyakorlati és elméleti oktatásával, és ezért megfelelő és fenntartható módon használják a növényvédő szereket, de ezt nem minden ország teszi meg. Úgy vélem, ez a jogszabály helyénvalóan kinyilvánítja, hogy magasabb normákat érvényesítsünk az egész Európai Unióban. Ez jó azok számára is, akik permeteznek, és azok számára is, akik velük kapcsolatba kerülnek.

Azt hiszem, itt egy nagyon ésszerű csomagról van szó, és ezért boldogan támogattam azt, és gratulálok az előadónak.

 
  
MPphoto
 
 

  Avril Doyle (PPE-DE). Elnök asszony, én is támogattam ezt a jelentést. Nincs kétség afelől, hogy szükség van a növényvédő szerek szabályozó rendszerére. Ezt senki nem vitatja. A Klaß-jelentés kiterjeszti az ellenőrzések hatókörét, és az elkerülhetetlen használatra korlátozza a növényvédő szerek felhasználását.

Érdekes módon, miközben igen ingerült vita folyt a Breyer-jelentéssel kapcsolatban a veszély kontra kockázat kapcsán, én mindig úgy éreztem, hogy ez a kérdést helyesebb feltenni a tényleges felhasználás szempontjából, ami eltér a forgalomba hozataltól – más szavakkal, ez a jelentés. Közönséges termékek széles köre lehet veszélyes, ha figyelmen kívül hagyják a kezelési és használati utasításokat. Pusztán a kereskedelmi forgalomba hozatal nem jelent kockázatot a környezet vagy az ilyen termékek felhasználói számára. A növényvédő szerek csak akkor veszélyesek, ha a felhasználó nem tudja, hogy mit csinál. Ha a szerek kijuttatására szolgáló berendezés hibás, ha a vízi környezetet figyelmen kívül hagyják, vagy ha a növényvédő szereket nem megfelelően tárolják, vagy azok nem képezik egy integrált kártevő-szabályozási terv részét. A mennyiségi használat csökkentésének koncepciójánál gondos irányításra van szükség, mivel a kevésbé gyakori permetezés oda vezethet, hogy a növényvédő szereket nagyobb koncentrációban juttatják ki.

Végső soron kijelenthetjük, ezeket az anyagokat a lehető legkisebb mennyiségben kell felhasználni, és ezt minden gazda tudja.

 
  
  

- Jelentés: Hiltrud Breyer (A6-0444/2008)

 
  
MPphoto
 

  Zuzana Roithová (PPE-DE). (CS) Elnök asszony, szeretnék ismételten reagálni a tegnapi plenáris vitára. Én támogattam az új rendeletet, mert véleményem szerint ez eszköz a növényvédelem új és biztonságos alternatíváinak kereséséhez. A Parlament kiváló eredményének tartom a földrajzi zónák szerint jóváhagyott növényvédő szerek kölcsönös elismerését. Ugyancsak előrelépés a tiltott anyagok listájának az elkészítése – ezek közé tartoznak a rákkeltő, a mutagén anyagok, valamint a neurotoxikus és immunotoxikus hatású anyagok –, és ez tudományos ismereteken alapszik. Amint a biztos tegnap elmondta, úgy tűnik, hogy ez a lista a ma használatos anyagoknak viszonylag kis hányadára vonatkozik. Szeretném megemlíteni, hogy ezeket az előírásokat az importárukra is szigorúan alkalmaznunk kell. Biztos úr, volt véleményem más jelentésekről is, de nem kaptam szót. Ezeket a jelentéseket már értelmezési célra használták, vagy már itt folyt róluk vita, így azt hiszem, azokat írásos formájukban fogják elfogadni.

 
  
MPphoto
 

  Diana Wallis (ALDE). - Elnök asszony, tartozom egy vallomással. Gyermekkorom óta van egy zöldségféle, amit utálok: ez a borsó. Pechemre azonban én képviselem Britannia legnagyobb borsótermesztő területét, és ez súlyos problémát okozott nekem a Breyer-jelentéssel kapcsolatban. Én egyetértek e jelentés céljával. Egyetértek a jogalkotó céljával, hogy segítsük elő az egészséges környezetet, az emberek egészségét, de ez az én régiómban potenciálisan egy hatalmas mezőgazdasági ágazatot veszélyeztet.

Hosszas lelkiismeret-vizsgálat után tartózkodtam, de szeretném egyértelművé tenni, hogy véleményem szerint jogalkotási eljárásunk e tekintetben hibás volt. Olyan sok információ állt a rendelkezésünkre a végére –egymásnak ellentmondó is, másmilyen is –, hogy én is, és azt hiszem, sokan mások is üdvözölték volna a harmadik olvasat vagy az egyeztetés lehetőségét, hogy meggyőződhessünk róla, hogy valamennyi érdeket megvédtük.

 
  
MPphoto
 

  Marian Harkin (ALDE). - Elnök asszony, én is nagyon nehéz döntésnek találtam ezt. Úgy éreztem, hogy a jelentés általánosságban nagyon kiegyensúlyozott és konstruktív, és természetesen az emberi egészség, az állati egészség és a környezet védelme magas szintjének biztosítását szolgálja.

Nekem azonban aggályaim vannak azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor adott anyag jóváhagyásáról hozunk döntést annak alapján, hogy az az anyag vajon veszélyes vagy sem, és nem vesszük figyelembe a lehetséges expozíciós hatásokat. Úgy vélem, tudományos alapon elvégzett hatásvizsgálatokra van szükségünk.

Az egyik aggályom az, hogy amikor a polgárokkal az EU-ról beszélgetek, az egyik kérdés, amit folyamatosan felvetnek, hogy az EU jogszabályai időnként nem igazán arányosak. Bár azt hiszem, ebben a jelentésben van rugalmasság, úgy éreztem, kissé többre van szükségünk, lényegében további tudományos bizonyítékokra az érvelés alátámasztására. Igen, ott az elővigyázatosság elve, és erre figyelemmel kell lennünk, de a döntéseknek bizonyítékokon kell alapulniuk, és én szerettem volna valamivel több bizonyítékot látni ebben az ügyben.

 
  
MPphoto
 

  Neena Gill (PSE). - Elnök asszony, a növényvédő szerek eredményes és hatékony felhasználása szükségszerűség. Miközben a környezet védelme és a lakosság egészségének megóvása – úgy vélem – együtt jár, egyensúlyt kell teremtenünk a fogyasztók és a termelők igényei között. Miközben üdvözlöm a Breyer-jelentés céljait a bürokrácia csökkentése terén, nem tudom támogatni azt.

Számos szakértővel, gazdával és NFU-képviselővel találkoztam a West Midlands-i választókerületemben, akiknek mindannyiuknak súlyos fenntartásai voltak azzal kapcsolatban, hogy ennek a jelentésnek milyen hatása lehet a hozamokra. Én osztom az aggodalmaikat. Leginkább az aggaszt, hogy a Bizottság nem végzett megfelelő hatásvizsgálatot, és nincs egyértelmű jelzés arra vonatkozóan, hogy ez a jelentés milyen következményekkel járhat majd a mezőgazdaság számára.

Amikor szerte a világon emelkednek az élelmiszerárak, nem biztos, hogy éppen most lenne az alkalmas idő arra, hogy lórúgásszerű reakcióval olyan intézkedéseket vezessünk be, amelyeknek hátrányos hatásuk lehet az élelmiszertermelésre. Ezért nyújtotta be a delegációm azt a módosító indítványt, amely a régóta esedékes alapos hatásvizsgálatot írná elő.

 
  
MPphoto
 

  Mairead McGuinness (PPE-DE). - Elnök asszony, kollégáimhoz hasonlóan én is azt szeretném mondani, hogy ez egy nagyon nehéz dosszié volt. Miközben Diana Wallis aggodalmait fejezte ki a borsó miatt, képzelhetik, hogy Írországban a burgonya szerepelt a menüben és a napirenden. Összességében azt hiszem azonban, hogy sokkal jobb javaslatról és csomagról szavaztunk, mint ami az eredetileg benyújtott volt – és dicséret illeti azokat, akik dolgoztak rajta.

Hadd mondjak néhány szót erről – és egy kulcsponttal fejezem be. Azt hiszem, most már abban a helyzetben vagyunk, amikor a gazdáknak az agrokémiai iparnál kell lobbizniuk, hogy teremtsenek biztonságosabb alternatívákat, hogy továbbra is termelhessenek élelmiszert, és azt hiszem, legalább annyi energiát kell befektetni ebbe a lobbiba, mint azelőtt.

Amikor élelmiszerimportról van szó, a Bizottságnak foglalkoznia kell az EU gazdáinak és termelőinek valódi aggodalmaival, hogy nekik megtiltják bizonyos vegyi anyagok használatát, miközben harmadik országok továbbra is alkalmazhatják azokat. Erre magyarázatot kell adnunk, hogy a gazdák ne forduljanak ellenünk.

 
  
MPphoto
 

  Ashley Mote (NI). - Elnök asszony, én nemmel szavaztam egészen egyszerűen azért, mert a javaslatot gyakorlatilag eltérítette a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság és a biztosok. Az előadók tegnap a szabványosítással dicsekedtek, ám ez állítólag a sokszínűség uniója. Ha van egy olyan terület, ahol szükség van az ítélőképességre, a belátásra és a sokszínűségre, akkor valószínűleg ez az.

Ez lényegében egy mezőgazdasági kérdés volt, de a dán mezőgazdasági biztos sehol és semmikor nem volt látható, és ez szégyen. Ennek az oka természetesen az érdekütközés, mivel a dánok nem kezelik az ivóvizet az után, hogy az feljön a földből.

A világnak azon a részén, ahol én élek, a gazdák teljesen becsapva és őszintén sértve érzik magukat amiatt, hogy itt van néhány olyan feltételezés, amely szerint ők nem tudják, mit csináljanak, és ezt nekik meg kell mondani. Alapvetően nem tettek mást, mint még egy csoporttal bővítették azok számát az Egyesült Királyságban, akik – őszintén szólva – gyűlölik az EU beavatkozását.

 
  
MPphoto
 

  Avril Doyle (PPE-DE). - Elnök asszony, e jelentéssel kapcsolatban minden oldal túlzott igényekkel állt elő, és túlzott félelmeket fejezett ki. Nehéz volt megkülönböztetni a tényt a fikciótól, és döntést hozni arról, hogy miként szavazzunk.

Bár elismerem a bogyósgyümölcs-ágazat, a burgonyaágazat és a gabonatermelő gazdák aggodalmait Írországban, akik tárgyaltak velem erről, én támogattam a kompromisszumot. Úgy érzem, hogy a javítások annak ellenére kiérdemelték a támogatásunkat, hogy nekem is van még néhány aggályom. Én támogattam szavazatommal a jelentést, mert véleményem szerint a lehető legrosszabb eredmény az lett volna, ha ezt a jelentést egyeztetésre adjuk át. Az ötéves derogáció, ami ha az alapvető növényvédelmi projektekhez szükséges, megújítható, fontos biztonsági háló, ami egyben arra ösztönzi az agrokémiai ipart, hogy végezzen kutatásokat és teremtsen alternatívákat.

 
  
MPphoto
 

  Syed Kamall (PPE-DE). - Elnök asszony, azt hiszem, hogy amikor európai projekteket mérlegelünk, a gondolkodás mélyén van egyfajta dialektika. Beszélünk a demokráciáról, de figyelmen kívül hagyjuk a demokratikus akaratot, amint azt a franciaországi, hollandiai és írországi népszavazások kifejezték. Élelmiszerbiztonságról beszélünk, mégis olyan jelentésről szavazunk, amely potenciálisan veszélyeztetheti az élelmiszertermelést az Európai Unióban. Beszélünk arról, hogy segítünk a polgároknak és a gazdáknak a szegényebb országokban, ám ennek a szavazásnak az eredményeként be fogják tiltani azon gazdák termékeinek importját, akik olyan növényvédő szereket használtak, amelyeket immár az Európai Unió tilt.

Én egyszerűen egy kéréssel fordulok kollégáimhoz a Parlamentben és a Bizottságban: kérem, gondoljunk a jövőben a jogalkotás előre nem látott következményeire. Egyetértek Wallis asszonynak a jogalkotási folyamattal kapcsolatos véleményével, és azzal is, hogy kellett volna egy harmadik olvasat. Egyetértek azzal, hogy ezt túl gyorsan hajszolták keresztül, és azt hiszem, mindannyian egyetértünk abban, hogy nem volt tudományos alapon nyugvó, megfelelő hatásvizsgálat. Gondoskodjunk arról, hogy ez ne fordulhasson elő többé.

 
  
MPphoto
 

  Christopher Heaton-Harris (PPE-DE). - Elnök asszony, én megpróbáltam megakadályozni a kompromisszumot azzal, hogy a jelentés érintett részei ellen szavaztam. Magyarázatként felolvasom azt a levelet, amit az én régiómban, Skegness közelében gazdálkodó embertől, James Mowbray-től kaptam.

Ő azt mondta: „több mint 40 éve személyesen is közreműködöm növényvédő szerek alkalmazásában. Ezeket a termékeket mindig a többi emberi lény és a vadon élő állatok és növények iránti érzékeny megközelítéssel alkalmaztam. Mindez sem az egészségemre, sem a környezet állapotára nem járt látható hátrányos következményekkel. Ezért lesújtónak tartom számos termék, többek között a trialol gombaölő szerek esetleges visszavonását, ami nem igazán tudományos érvekre épül, és ez a vállalkozásom életképességét veszélyezteti, és nehezíti a hazai élelmiszerek elérhetőségét”.

Ezeket a megjegyzéseket tőle és szó szerint százaktól kaptam, az emberektől az Empire World Trade-től, ami a Lincolnshire-i Spaldingban van, John Manbytól, a Leicester-beli Parker Farmról, John Clarktól, aki Nottinghamshire-ben van, Jonathan Readingtől és több száz más embertől. Ezért szavaztam úgy, hogy megakadályozzam a kompromisszumot.

 
  
MPphoto
 

  Kathy Sinnott (IND/DEM). - Elnök asszony, most, hogy ez a szavazás lezajlott, és az érveket elmondták, szeretnék visszatérni valamire, ami mindvégig jelen volt a vitában itt és a bizottságban is. Ez pedig a gazdákkal szemben érzékelhető bizalmatlanság és az a feltételezés, hogy a gazdák valamiképpen az egészség és a környezet ellenségei. Az én tapasztalatom szerint ennek az ellenkezője igaz. Az írországi gazdák múltban és most is igazi tiszttartók, akik évezredek óta védik és őrzik a környezetet – életerősnek, tisztának és termelékenynek őrizték meg az. Hasonlóképpen a gazdák az egészségünk alapjai is. Ők állítják elő azt a jó élelmiszert, ami a jó egészség alapja. Arra sürgetem önöket, hogy újítsák fel a gazdáinkba vetett hitet, akik minden megtesznek annak érdekében, hogy nagyon nehéz helyzetekben, nehéz időjárási körülmények között, mindenféle kártevőkkel és természetesen EU-politikával sújtva is megpróbálnak élelmiszerrel ellátni bennünket.

 
  
  

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

 
  
  

- Jelentés: Paolo Costa (A6-0468/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  John Attard-Montalto (PSE), írásban. − Most szavaztunk meg egy megállapodást a polgári légi közlekedés biztonságáról. Bár a légi közlekedés egyike a legbiztonságosabb közlekedési módoknak, soha nem hozhatunk olyan intézkedéseket, amelyek túlzottan szolgálnák a biztonságot.

Ehhez a vitához kapcsolódik a biztonság ügye is. Az ikertornyok ellen intézett borzalmas terrortámadás óta megszámlálhatatlan biztonsági intézkedést hoztak. A biztonság kérdéséhez hasonlóan, az ember sohasem lehet eléggé biztonságban. Sőt, amikor az ember túl nagy biztonságban érzi magát, akkor csap le rá újra a terror.

Természetesen egyensúlyt kell találni a polgári szabadságok és jogok és a biztonsági intézkedések között. Amikor azonban választani kell, akkor meg kell határozni a prioritásokat. Például adatvédelmi megfontolásokból sokan és alapvető okokból ellenezték az utaslisták megosztását. Ám az ilyen biztonsági intézkedések minden bizonnyal lehetővé teszik azt az alapos vizsgálatot, ami a határokon nem lehetséges.

Új korszakban élünk. Szándékosan ártatlan civileket vesznek célba, és előre kiválasztják egyes országok polgárait. Egy ilyen környezetben semmiképpen sem várhatjuk ezektől az országoktól, hogy tartózkodjanak bármely olyan intézkedés meghozatalától, amely csak lehetséges polgárai érdekeinek védelmében.

 
  
MPphoto
 
 

  Dragoş Florin David (PPE-DE), írásban.(RO) Én megszavaztam ezt a jelentést, mert ebből a romániai légiközlekedési ágazat is közvetlenül hasznot húz A tárgyalt megállapodás nagyrészt a hagyományos légiközlekedési biztonsági megállapodások struktúráját követi; ez az egymás rendszereibe vetett kölcsönös bizalomra és a szabályozásban mutatkozó eltérések összehasonlítására épül. Ez magában foglalja a kötelezettségeket és az exportnál és importálnál közreműködő hatóságok közötti együttműködés módszereit. E cél elérésének eszközei azonban, nevezetesen az együttműködés és egymás tanúsítási megállapításának kölcsönös elfogadása a légi alkalmasság és a karbantartás területén – a hagyományos megállapodásoktól eltérően –, a megállapodás mellékleteiben került meghatározásra, ahol ezekről az intézkedésekről a polgári légiközlekedési hatóságokra nem kötelező érvényű külön megállapodások rendelkeznek. A mellékletek nagyjából tükrözik a légi alkalmasságra (1702/2003/EK bizottsági rendelet) és karbantartásra (2042/2003/EK bizottsági rendelet) vonatkozó közösségi végrehajtási jogszabályok tartalmát, amelyet a felek a Kétoldalú Felügyelő Testület határozata alapján módosítanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban.(PT) Az Európai Közösség és az Egyesült Államok (USA) közötti légiközlekedési megállapodások a légi közlekedés liberalizálásából erednek, és arra épülnek.

Ezek célja EU-szinten (azaz az Európai Közösségen – mint az egyetlen jogszerűen létező szervezeten – és annak egységes, teljes liberalizálásra törekvő közösségi piacán keresztül), hogy meghaladjanak valamennyi, a különféle tagállamok és az Egyesült Államok között létrejött bilaterális megállapodást.

Amint az Európai Parlament által korábban elfogadott más állásfoglalásokban is, mi szeretnénk aláhúzni, hogy bennünket elsősorban nyilvánvalóan a „polgári légi közlekedés biztonságának magas szintje” és azok az intézkedések foglalkoztatnak, amelyek célja „a légiközlekedési ágazatra és üzemeltetőkre a felesleges felügyelet által rótt gazdasági terhek minimalizálása.” Meg kell azonban védenünk két fontos szempontot: (1) nem szabad, hogy e folyamatok célja és feltételezett alapja a légi közlekedés további liberalizációja és a liberalizáció feltételeinek a szabványok összehangolása révén történő elősegítése legyen; (2) ezek a folyamatok nem segíthetik elő a harmonizálást azzal, hogy alacsonyabb szintre helyezik a biztonsági szabványokat és előírásokat különösen ott, ahol a biztonság, a terhek minimalizálása és a liberalizáció keveredik, mert akkor a nyereség és a koncentráció válik uralkodóvá.

Mi úgy véljük, hogy az egyes országokban állami vállalatok által közszolgáltatásként nyújtott légi közlekedést meg kell védeni, mert ez garantálja a polgárok számára a szolgáltatások minőségét és biztonságát.

 
  
MPphoto
 
 

  Jörg Leichtfried (PSE), írásban. (DE) Alapvetően egyetértek Paolo Costa polgári légi közlekedésről szóló jelentésével.

Fontos, hogy az EU és az USA e megállapodás segítségével egyetértésre jusson a közös irányvonal tekintetében. A tengerentúli partnerségben elkerülhetetlen azonban, hogy valós partnerek legyünk, és ne csak papíron. Meg kell találni azokat a feltételeket, amelyeket mindkét félnek be kell tartania.

Arra az esetre, ha akár az EU, akár az USA megsértené e megállapodást, nélkülözhetetlen a megállapodás felbontható változata.

 
  
MPphoto
 
 

  Bogusław Liberadzki (PSE), írásban.(PL) Én megszavaztam az Európai Közösség és az Egyesült Államok között létrejött, a polgári légi közlekedés biztonságának szabályozásában való együttműködésről szóló megállapodásra vonatkozó tanácsi határozatra irányuló javaslatot (A6-0468/2008). Egyetértek az előadónak a megállapodás megkötésére irányuló javaslatával.

Azt gondolom, hogy a megállapodás céljai, nevezetesen a megállapodás hatókörébe tartozó áruk és szolgáltatások kereskedelmének elősegítése, az értékelések, a vizsgálatok és az ellenőrzések megkettőzésének lehető legnagyobb korlátozása a lényeges szabályozási eltérésekre, valamint a bármely fél tanúsítási rendszerének alkalmazása a másik fél előírásainak való megfelelős ellenőrzésére, legitim célok.

Remélem, hogy a másik fél rendszerei iránti kölcsönös bizalomra elősegíti majd e megállapodás végrehajtását.

 
  
MPphoto
 
 

  Marian-Jean Marinescu (PPE-DE), írásban.(RO) Én, mint az Európai Parlamentnek az Európai Légiközlekedés-biztonsági Ügynökség (EASA) jogköre kiterjesztéséről szóló jogalkotási jelentése előadója, üdvözlöm az Egyesült Államokkal tárgyalt, a légiközlekedési biztonsági tanúsítványok kölcsönös elfogadásának elősegítéséről szóló megállapodást.

Ez a megállapodás fontos lépés a transzatlanti együttműködés bővítésében, ami az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és Európai Demokraták képviselőcsoport egyik prioritást élvező célja. A megállapodás szilárd kereteket teremt a polgári légiközlekedési ágazatban az áruk és szolgáltatások kereskedelmének fellendítésére az Európai Unió és az Egyesült Államok között, ami kétségtelenül Európa hasznára van. A megállapodás a biztonság és a termékek, részegységek és légi járművek kompatibilitásának javítására fokozott garanciákat ad, és további követeléseket támaszt a környezet védelme érdekében. Ilyen feltételek mellett reméljük, hogy az Európai Egységes Égbolt elvei a jövőben kiterjednek majd a transzatlanti együttműködésre is, és ez az együttműködés – a SESAR és a NextGen közötti együttműködés alapján – tovább szélesedik a kutatás, valamint az e területen bevezetendő új technológiák kapcsán.

Úgy vélem, hogy ez a megállapodás hosszú távon elősegíti majd az EASA és a FAA közötti együttműködési keretek kölcsönösen hasznos kibővítését, ami a légitársaságok, a légiközlekedési ágazat, és ami még lényegesebb, az utasok közvetlen hasznára válik.

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Queiró (PPE-DE), írásban.(PT) A nemzetközi közlekedéspolitika jövője megköveteli a jó kapcsolatokat az Európai Közösség és az Egyesült Államok között. Ennek következtében a polgári légi közlekedés biztonságának szabályozásáról szóló ezen együttműködési megállapodásnak az egyik alapvető pontja az egymás rendszerei iránti kölcsönös bizalom és a szabályozási eltérések összevetése. E megállapodás célja, hogy elősegítse a légiközlekedési ágazatban az áruk és szolgáltatások kereskedelmét azzal, hogy amennyire lehetséges, az értékelések, vizsgálatok és ellenőrzések megkettőzését a két fél közötti lényeges szabályozásbeli eltérésekre korlátozza. Ezért úgy véljük, hogy létrejön az a keret, amely problémamentesen működik majd a mindennapok során, és lehetővé teszi, hogy a végrehajtás során felmerülő technikai kérdéseket a folyamatos együttműködés és konzultáció rendszerén keresztül oldják meg. Ez a megállapodás további alapvető lépés az európai közlekedéspolitika nemzetközi dimenziójában, ezért szavaztam meg e jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban.(IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, szeretném kijelenteni, hogy én – a tanácsi határozatra irányuló javaslatban foglaltaknak megfelelően – megszavaztam Costa úr jelentését az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött, a polgári repülés biztonságának szabályozásában való együttműködésről szóló megállapodásról.

Egyetértek az előadóval, és úgy vélem, a Parlamentnek támogatnia kell nyilatkozatával e megállapodás megkötését, mert ez kifejezetten egyszerűsíti a felek között az áruk és szolgáltatások kereskedelmét a légi alkalmassági és karbantartási ágazatban, elkerüli a biztonsági előírásoknak való megfeleléssel kapcsolatos értékelések és ellenőrzések felesleges megkettőzését, amit eddig akkor sem lehetett mellőzni, ha ezek az előírások igen hasonlatosak voltak. Úgy vélem azonban, hogy a megállapodást kezdetben ideiglenes jelleggel kellene alkalmazni, hogy azonosíthassuk az esetleges gyakorlati, illetve végrehajtásbeli nehézségeket, és ezeket a végleges jóváhagyási folyamat előtt megoldhassuk.

 
  
  

- Jelentés: Diana Wallis (A6-0511/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Dragoş Florin David (PPE-DE), írásban.(RO) Én megszavaztam az EU társaságai jogi szabályozására irányuló jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Nicolae Vlad Popa (PPE-DE), írásban.(RO) Én megszavaztam a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló jelentést, mivel ezek a jogi tranzakciók alapvetően megváltoztatják a gazdasági társaságok jogi státusát. Az Európai Uniónak figyelembe kell vennie az egységes, harmonizált, de hatékony szabályozás biztosításához szükséges intézkedéseket.

Azért is támogattam ezt, mert jogász lévén én továbbra is támogatok az Európai Parlamentben minden olyan erőfeszítést, amely a pénzügyi, gazdasági, polgári jogi és büntetőjogi szabályok európai szintű harmonizálására és kodifikálására irányul.

 
  
  

- Jelentés: Costas Botopoulos (A6-0508/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Dragoş Florin David (PPE-DE), írásban.(RO) Én megszavaztam ezt a jelentést, mert az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzatában nincsenek rendelkezések a (Közszolgálati Törvényszék határozatai elleni) fellebbezési eljárásokban alkalmazandó nyelvről. Gyakorlatilag nincs a bíróság eljárási szabályzata 110. cikkével egyenértékű rendelkezés.

 
  
  

- Jelentés: Bastiaan Belder (A6-0489/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Adam Bielan (UEN), írásban.(PL) Elnök asszony, a Balkánon bekövetkezett legutóbbi fegyveres konfliktust követően az európai államok igen eltérő nyilatkozatokat tettek e tárgyban. Az akkori helyzetben vállalt aktív részvételével azonban az EU megerősítette, hogy a Balkán számunkra fontos régió, és Európa szerves része. Ezért kötelességünk ezeket az országokat támogatnia a stabilitás és a teljes demokrácia elérésére irányuló erőfeszítéseikben. Én támogattam a Belder-jelentést, mert az hangsúlyozza a balkáni államok támogatásának szükségességét, miközben egyedi, független partnerekként kezeli őket.

Továbbá az is jó, hogy a jelentés hangsúlyozza a közös energiapolitika létrehozásának szükségességét. A források diverzifikálására sürgősen szükség van, és ez nem csak az EU, hanem egész Európa számára hasznos lenne.

 
  
MPphoto
 
 

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. − Belder úr jelentése az Európai Uniónak ezzel az egyre stabilabb régióval fennálló kereskedelmi és gazdasági kapcsolatai jelenlegi helyzetét tárgyalja, ahol több ország is jelölt az EU-tagságra. Az EU, mint a legfontosabb partner szerepe igen fontos e terület számára a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fenntartásában és a stabil, tartós békére irányuló erőfeszítésekben.

Az EU, mint gazdasági partner erejét és, mint az erős civil társadalom, kormányzás és dinamikus intézmények modelljét a régió fejlesztése érdekében kellene alkalmazni. A háromszoros és differenciált megközelítés, amely figyelembe veszi a régió országai közötti viszonylagos eltéréseket, valamint a társulási megállapodások és a további támogatás egyértelmű utat mutat az elmaradottság problémáinak kezeléséhez és az intenzív regionális és nemzetközi gazdasági együttműködés támogatásához.

Én támogatom Belder úr jelentését, mint a tartós béke megszilárdításának és azon eszmék előmozdításának az eszközét, amelyek mellett mi mindannyian elköteleztük magunkat.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. (FR) Én tudom, hogy a Belder-jelentés csak a Nyugat-Balkánnal való gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokkal foglalkozik, valamint azzal a nyilvánvaló igénnyel, hogy az Európai Unió támogassa a térség gazdasági, jogi, politikai és társadalmi újjáépítését.

Ami azonban meglepő a számomra: annak ellenére, bár a jelentés kinyilvánítja, hogy ennek a támogatásnak, valamint a csatlakozási folyamatnak differenciáltnak kell lennie, és azt minden egyes országhoz hozzá kell igazítani, a jelentés nem veszi figyelembe az egyes országok konkrét helyzetét. Szerbiát például meg sem említi.

Mindenekelőtt ez a Parlament az, ahol mindig oly gyorsan ítélik el az emberi jogoknak a világon bárhol történt megsértését, és követelik az „emberi jogi” záradékokat a nemzetközi együttműködési megállapodásokban, mesteri módon elérte, hogy egy olyan Balkánról szóló jelentésről szavazzon, amely egyszer sem említi meg a Koszovóban élő szerb lakosság drámai és elfogadhatatlan helyzetét, miközben atyáik történelmi földjén páriákká váltak. Mindeközben a Parlament gratulál magának ahhoz a több száz millió euróhoz, amit az ezt a helyzetet provokáló, szervező, de legalábbis eltűrő hatóságoknak juttat.

 
  
MPphoto
 
 

  Vural Öger (PSE), írásban. (DE) A Nyugat-Balkánnal fennálló gazdasági kapcsolatok megszilárdítása a rendkívüli fontosságú az EU és a Nyugat-Balkán számára egyaránt. Én ezért üdvözlöm, hogy az Európai Parlament intenzíven dolgozik ezen, és hogy ma elfogadtuk a Belder-jelentést. Annak a ténynek a tükrében, hogy a Nyugat-Balkán országainak jövője az EU-hoz kapcsolódik, igen fontos gazdasági és politikai közeledésük az EU-hoz. Ahhoz, hogy ezeket az országokat hosszú távon az EU-hoz kapcsolhassák, támogatni kell a piacgazdaságuk fejlődését és a regionális együttműködést.

Ezért fontosak annyira az Európai Parlament konstruktív és kedvező visszajelzései. Az EU érdeke, hogy álljon ki a politikai stabilitás és jogbiztonság, és ezzel a mellett is, hogy ezekben az országokban a külföldi befektetéseknek kedvező keretfeltételeket teremtsenek. A Belder-jelentés hangsúlyozza azt is, hogy a gazdasági kapcsolatok szintje az egyes országok fejlődésének mértékétől függ. Az EU céljának továbbá az kell lennie, hogy a nyugat-balkáni országok nemzetgazdaságait diverzifikálja. A jelentés mindezeket a fontos vonatkozásokat tükrözi. Meg vagyok győződve arról, hogy az EU és a Nyugat-Balkán közötti gazdasági kapcsolatok fejlődése az európai földrész valamennyi országának javára válik, és én nagyon várom javaslataink konkrét hatásait.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban.(IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, én megszavaztam Belder úrnak a nyugat-balkáni országokkal fenntartott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról szóló jelentését.

Egyetértek képviselőtársaimmal, akik úgy vélik, hogy az Európai Uniónak meghatározó szerepe van a nyugat-balkáni terület országai gazdasági és politikai megújításának folyamatában, először a politikai helyzet stabilizálása és másodszor a gazdasági és kereskedelmi feltételek tekintetében, és a cél ezen államok európai uniós tagsága.

Mindazonáltal hangsúlyozni szeretném: szükséges, hogy az Unió minden egyes országban alaposan elemezze az emberi jogok és a demokratikus elvek tiszteletben tartásával kapcsolatos helyzetet. Én itt kifejezetten Horvátországra és a számos ott dolgozó olaszra utalok, aki ellen annak dacára is egyértelmű a diszkrimináció ebben az államban, hogy Horvátország hivatalosan benyújtotta az EU-hoz való csatlakozási kérelmét. Ez véleményem szerint ellentétes a szerbiai helyzettel, egy olyan országéval, amely éppen most kapta meg a potenciális tagjelölti státust, és amellyel szemben az uniónak nyitottabbnak kellene lennie, mint eddig volt.

 
  
MPphoto
 
 

  Flaviu Călin Rus (PPE-DE), írásban.(RO) Én megszavaztam a Nyugat-Balkánnal fenntartott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról szóló jelentést (A6-0489/2008), mivel az Európai Parlament állásfoglalására irányuló indítvány tartalmazza a Külügyi Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményét is, amely utóbbinak tagja vagyok.

A nyugat-balkáni régió gazdasági növekedése és fejlődése biztosítja majd az EU keleti tagállamaival – amelyek közé végső soron Románia is tartozik – fenntartott konstruktív partnerség feltételeit.

Ugyanakkor a nyugat-balkáni országok gazdasági és kereskedelempolitikáinak összekapcsolása az Európai Unió politikájával támogatja az EU és ezen országok között létrejött stabilizációs és társulási megállapodásokat.

Én azért szavaztam meg ezt a jelentést, mert a gazdasági stabilitás politikai stabilitáshoz is vezethet ezen az elmúlt években súlyos nehézségekkel terhes területen.

 
  
MPphoto
 
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE), írásban.(PL) Az EU-nak minden rendelkezésére álló eszközt fel kellene használnia ahhoz, hogy motiválja a nyugat-balkáni régiót, és meggyőzze az egyes országokat a lényeges reformok végrehajtásának szükségességéről. A regionális gazdasági együttműködés bővülése különösen lényegesnek tűnik ebben az összefüggésben, a régió államai számára kilátásba helyezett uniós tagsághoz hasonlóan. Az egyes országok közötti széleskörű és szilárd gazdasági kapcsolatok konkrét gazdasági integrációhoz vezetnek, ami bizonyára segít majd a jövőben a konfliktusok kockázatának mérsékléséhez. Ezt a tagság reális perspektívája is elősegítheti. A balkáni országok máris hatalmasat léptek előre az EU-hoz való közeledés útján, de a csatlakozás kilátása minden bizonnyal arra ösztönzi majd ezeket az államokat, hogy folytassák a közösséghez való integrációra irányuló erőfeszítéseiket.

Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy a gazdasági segítségnyújtás eszközei mellett ugyanolyan jelentősek azok a kezdeményezések is, amelyek célja a balkáni társadalom integrálása az EU-ba. Emiatt igen fontos a lehető legszélesebb körű változások bevezetése, ami megkönnyítené az emberek mozgását, és hasonlóan fontos a régió ifjúságának széles körű támogatása. Csak akkor mondhatjuk el, hogy sikeresek voltunk, ha a balkáni emberek úgy érzik, hogy Európa más polgáraival azonos jogokat élveznek.

 
  
MPphoto
 
 

  Bart Staes (Verts/ALE), írásban. (NL) Én teljes mértékben egyetértek azzal, amit Belder úr mondott, azokkal az ajánlásaival, hogy miként fejlesszük kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainkat a Nyugat-Balkánnal. Az EU-nak kulcsszerepe van e régió felemelkedésében. A stabilizációs és társulási megállapodások, a kereskedelmi kedvezmények és a technikai és pénzügyi támogatás az a három pillér, amelyre alapozva az EU a régió stabilizációját remélheti. Igaz, hogy a régió országaiban a fejlettség szintje és az acquis communautaire elfogadás nem ugyanazt jelenti, és így az egységes stratégiával szemben a sajátos megközelítést kell választani, amit a szóban forgó szükségletekhez kell szabni. Albánia nem Montenegró, és Bosznia-Hercegovina nem Koszovó.

A nyugat-balkáni államokkal folytatott csatlakozási tárgyalások előrehaladása (vagy megnyitása a potenciális tagjelölt országok esetében) nyilvánvalóan a koppenhágai kritériumok teljes körű betartásától és a demokrácia elvei és az emberi jogok feltétel nélküli tiszteletben tartásától függ. Legyen azonban egyértelmű, hogy mindezeknek az országoknak van jövőjük az EU-ban, és hogy tagságuk biztosítani fogja, hogy a régiót évszázadokon át jellemző borzalmas konfliktusok sora már a múlté.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban.(PL) Az Európai Unió rendkívül fontos szerepet játszott az egykori Jugoszlávia országainak gazdasági és politikai újjáépítésének folyamatában. Az EU hatalmas felelősséget vállalt az egész Nyugat-Balkán tekintetében. Ezzel kapcsolatban az EU most az egész régió újjáépítésének nehéz feladatával szembesül.

A Nyugat-Balkán valamennyi országa számára az EU vált a fő kereskedelmi partnerré. Ennek az együttműködésnek a három legfontosabb pillérét a stabilizációs megállapodások, a kereskedelmi kedvezmények és a technikai és pénzügyi támogatás jelentik. A stabilizáció folyamatának mindenekelőtt az életszínvonal emelésére és a balkáni államok folyamatos gazdasági fejlődésére kell irányulnia. Eközben azonban az EU-nak figyelemmel kell lennie egyes országok EU-tagságára és másoknak a potenciális tagjelölti státusára.

Nehéz nem egyetérteni az előadóval abban, hogy a vitatott országok fejlődésének alapfeltétele a Kereskedelmi Világszervezetben való tagság (Horvátország, Albánia és az egykori Jugoszlávia már tagok). Ahhoz, hogy teljes körűen integrálódhassanak a kereskedelem világrendszerébe, lényeges, hogy Bosznia és Hercegovina, Szerbia és Montenegró is csatlakozzék a WTO-hoz.

Miközben a régió modernizálásában már bekövetkezett előrelépést nagyra kell értékelni, követni kell a Nyugat-Balkánnak az EU gazdasági rendszerébe történő teljes integrációjának célját.

 
  
  

- Jelentés: Mairead McGuinness (A6-0505/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Andersson, Göran Färm, Anna Hedh, Inger Segelström és Åsa Westlund (PSE), írásban. − (SV) A közös agrárpolitikáról és a globális élelmiszerbiztonságról szóló jelentés fontos kérdéseket tárgyal; ilyenek például az emelkedő élelmiszerárak következményei a szegény és a gazdag országokban, valamint az élelmiszerhez való hozzájutás biztosításának fontossága mindenki számára.

Mi, svéd szociáldemokraták, úgy döntöttünk, hogy a jelentés ellen szavazunk, mivel az problematikus megfogalmazásokat tartalmaz az agrárpolitikával kapcsolatban. Egyebek között mi az EU költségvetése agrárpolitikára szánt hányadának csökkentését, a keresztmegfelelés megtartását és fejlesztését, valamint a rendszernek a piachoz való igazítását szeretnénk látni. A jelentés nem áll összhangban ezekkel a nézetekkel, és ezért ellene szavaztunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Liam Aylward (UEN), írásban. − A fenntartható élelmiszerellátás biztosítása egyike az előttünk álló legnagyobb kihívásoknak. Ez a kihívás a világ lakosságának növekedésével egyre nagyobb lesz. A népesedés jelenlegi növekedési mértéke évi több mint 70 millió. Ez azt jelenti, hogy minden évben 70 millióval több embernek kell élelmiszert biztosítani. Hogyan tudjuk ezt megoldani, amikor máris több mint 850 millió alultáplált ember él a Földön?

Miközben a fenntartható élelmiszerellátás biztosítása egyike a legnagyobb kihívásoknak, az EU az elmúlt idők egyik legnagyobb sikertörténete, mivel békét, stabilitást és prosperitást hozott a régió számára. Az EU az ODA legnagyobb adományozója és a nemzetközi együttműködés modellje, és ezt a tapasztalatot globálisan is jól tudja hasznosítani.

Az EU nem engedheti meg magának, hogy hatókörében szűk politikai irányvonalat kövessen. Ahogyan a nemzetközi sorsok összefonódnak, úgy van egyre több és több átfedés a politikai területek között. Ez a jelentés elismerése ennek, egyben felismerése annak, hogy az EU magas normái és hatalmas mezőgazdasági tapasztalatai szélesebb körben is értékesek lehetnek a globális élelmiszerbiztonság kapcsán, beleértve a műtrágyák és nagy termőképességű vetőmag vásárlásának finanszírozását, valamint a gazdák és élelmiszertermelők képzését és gyakorlati támogatását.

 
  
MPphoto
 
 

  Niels Busk és Anne E. Jensen (ALDE), írásban. − (DA) Anne E. Jensen és Niels Busk megszavazta McGuinness asszony saját kezdeményezésű jelentését a közös agrárpolitikáról és a globális élelmiszerbiztonságról, mivel a jelentés nagy része kiváló, de csak mellette vagy ellene lehet szavazni. Nem tudjuk azonban a 63. és a 64. bekezdést támogatni, amely kétségeket vet fel a mezőgazdasági termékek szabad kereskedelme felől. Mi erőteljes támogatói vagyunk a szabad kereskedelemnek, és úgy véljük, nagyon helyes azon dolgozni, hogy olyan helyzet jöjjön létre, amelyben a mezőgazdasági termékek kereskedelme a szabad piac elveire épül.

 
  
MPphoto
 
 

  Ole Christensen, Dan Jørgensen, Poul Nyrup Rasmussen, Christel Schaldemose és Britta Thomsen (PSE), írásban. − (DA) Az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportjának dán tagjai a közös agrárpolitikáról és a globális élelmiszerbiztonságról szóló, saját kezdeményezésű jelentés ellen szavaztak, mivel a jelentés ellenzi az agrárpolitika liberalizálását és bírálja az EU-nak a növényvédő szerek korlátozására vonatkozó szabályait. Mi úgy véljük, globális szükséges megteremteni a kiegyensúlyozott hozzájutást az élelmiszerellátáshoz, de ezen nem segít az EU mezőgazdasági támogatásának fenntartása vagy bővítése.

 
  
MPphoto
 
 

  Konstantinos Droutsas (GUE/NGL), írásban.(EL) A globális élelmiszerprobléma egyre nő, ahelyett, hogy zsugorodna, és valamennyi szegényebb réteget érinti, nemcsak a kevésbé fejlett országokban, hanem a fejlettebbekben is.

Ennek a helyzetnek a fő oka az, hogy a mezőgazdasági termények és az élelmiszer termelésének az alapvető ismérve a nyereség, nem pedig a globális élelmiszerszükséglet.

Az élelmiszerekkel a nemzetközi tőzsdéken folyó kereskedés áremelkedési spirálhoz vezetett, és emiatt a multinacionális élelmiszeripari vállalatok nyereségének spirálszerű emelkedését, a vidék termelésének és a globális élelmiszertartalékoknak pedig a jól érzékelhető csökkenését, valamint az alultáplált emberek számának növekedését hozta magával.

Ennek az elfogadhatatlan helyzetnek a kezelésében, amely egymilliárd embert alultápláltságra és éhezésre ítél, a jelentés olyan kívánságlistákra szorítkozik, amelyeket az ugyanannak a politikának a folytatásához való ragaszkodása rögtön semmissé is tesz: támogatás a közös agrárpolitikának és felülvizsgálatainak, illetve értékelésének, a Kereskedelmi Világszervezet tárgyalásainak befejezése, a támogatás elválasztása a termeléstől, a bioüzemanyagok termelésének folytatása, ürügyül hozva fel a környezetet, miközben olyan földet használnak fel erre, amelyen élelmiszert is lehetne termelni.

A jelentés alig foglalkozik az élelmiszerrel való önrendelkezés és az élelmiszerbiztonság elveivel, valamint az élelmiszerrel való önellátáshoz fűződő joggal.

A Görög Kommunista Párthoz tartozó európai parlamenti képviselők a jelentés ellen szavaztak, mert megállapításai és „kívánságai” ellenére azt a széles néprétegek elleni, a monopóliumok érdekeit szolgáló politikát támogatja, ami egyre több embert ítél alultápláltságra és éhezésre.

 
  
MPphoto
 
 

  Lena Ek (ALDE), írásban. − (SV) Fontos, hogy szembeszálljunk az éhezéssel, és mérsékeljük azt. E tekintetben üdvözlöm McGuinness asszonynak a közös agrárpolitikáról és a globális élelmiszerbiztonságról saját kezdeményezésű jelentése tartalmát.

Én azonban a tartózkodás mellett döntöttem, mert helyenként a jelentés erősen protekcionista. Saját hazai mezőgazdaságunk támogatása és szabályozása nem segíti elő a nyitott, zöld, biztonságos és vállalkozó EU elérésére irányuló célunkat. A mezőgazdasági termékek szabadabb világpiaca megkönnyítené a szegény országokban is az emberek számára a mezőgazdaság fejlesztését. Ezt ma már Afrika nagy részein különösen látjuk.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Sok, a jelentésben kiemelt vonatkozással egyetértünk, különösen a következőkkel:

- azzal ténnyel, hogy a politikai elmozdulás az EU termelői számára potenciális piaci lehetőségek elvesztéséhez vezetett, és ahhoz, hogy az Európai Unió egyre növekvő mértékben támaszkodik a kívülről importált élelmiszerre, amit igen eltérő termelési szabványok szerint állítanak elő, ezáltal az EU mezőgazdasági termékei hátrányos helyzetbe kerültek;

- azzal az aggodalommal, hogy a mezőgazdasági termelési költségek drámai növekedése alacsonyabb felhasználáshoz és csökkenő termeléshez vezethet, ami fokozza az élelmiszerválságot Európában és a világon;

- azzal, hogy szükség van olyan politikai eszközökre, amelyek célja az ilyen nagy és kárt okozó áringadozások megszüntetése;

- az élelmiszer-kiskereskedelemben az egyre fokozódó piaci koncentrációval kapcsolatos aggodalommal, ami monopóliumok kialakulásához vezetett; és azzal, hogy – a kisgazdaságok érdekében – szükség van alternatív megoldásokra a kiskereskedőkkel folytatott tárgyalások során.

Vannak azonban a jelentésnek olyan vonatkozásai is, amelyekkel nem tudunk egyetérteni:

- a közös agrárpolitikai fokozottabb piaci orientációja és az élelmiszerrel való önrendelkezés leértékelése azzal, hogy a hangsúly kizárólag az élelmiszerbiztonságra kerül, elfelejtve, hogy ez meglehetősen nehéz az élelmiszerrel való önrendelkezés nélkül.

Ezért tartózkodtunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Duarte Freitas (PPE-DE), írásban.(PT) A McGuinness-jelentés olyan kérdéssel foglalkozik, amelyet én stratégiának tekintek, vagyis az élelmiszerbiztonsággal és az erős és versenyképes európai mezőgazdaságnak a globalizált világban való fontosságával.

Az élelmiszerárak körül a közelmúltban tapasztalt krízist követően az élelmiszerbiztonságnak az EU egyik prioritásává kell válnia. Annak ellenére, hogy rövidtávon egy újabb élelmiszerhiány okozta válság nem várható, ám valószínű, hogy bekövetkezik majd a jövőben, ha számolunk a klímaváltozásnak a mezőgazdasági termelésre gyakorolt kedvezőtlen hatásait és a folyamatosan növekvő keresletet.

Figyelemmel arra, hogy a fejlődő országok várhatón nem lesznek képesek elegendő mennyiségű élelmiszert előállítani növekvő lakosságuk ellátására, az iparosodott országoknak továbbra is megmarad az a fontos feladata, hogy élelmiszert termeljenek és exportáljanak.

A közös agrárpolitikának ezért ismételten európai prioritássá kell válnia, és az európai élelmiszerbiztonság- politika alapját kell képeznie, tekintettel arra, hogy a pénzügyi és gazdasági válság idején ez fontosabb, mint valaha.

 
  
MPphoto
 
 

  Jeanine Hennis-Plasschaert, Jules Maaten, Toine Manders és Jan Mulder (ALDE), írásban. (NL) A Holland Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) delegációja annak ellenére megszavazta a közös agrárpolitikáról és a globális élelmiszerbiztonságról szóló McGuinness-jelentést, hogy a jelentés tartalmának egy részével nem ért egyet. A VVD delegációja azt szerette volna, ha a jelentés egyértelműen leszögezi, hogy a fejlődő világban a kereskedelmi akadályokat a reciprocitás alapján fokozatosan meg kell szüntetni. Emellett szerettük volna, ha a jelentés egy speciális és gyorsabb eljárás mellett érvel a ciszgenikus termékek engedélyezése kapcsán. Ezek még mindig ugyanannak az eljárásnak a hatálya alá tartoznak, mint a közönséges biotechnológiai termékek, annak ellenére, hogy ugyanannak a fajtának a genetikai anyagait használják fel.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − A McGuinness-jelentés hatalmas, globális fontosságú kérdéseket taglal. Két év alatt a világban az élelmiszerárak több mint 80%-kal nőttek, és a gabonakészletek veszélyesen alacsony szintre zuhantak. A globális élelmiszerkészletekben mutatkozó feszültség eredete viszonylag új, ilyen például a bioüzemanyagok egyre fokozódó felhasználása. Én üdvözöltem a jelentés általános irányát, és ennek megfelelően meg is szavaztam azt.

 
  
MPphoto
 
 

  Anneli Jäätteenmäki (ALDE), írásban. (FI) Elnök asszony, én McGuinness asszony jelentésének elfogadása mellett szavaztam, de szeretném felhívni a figyelmet különösen a következő kérdésekre.

A ’70-es évek óta most először szembesülünk heves, az egész világra kiterjedő élelmiszerválsággal. Ez a válság valójában még a jelenlegi globális gazdasági válság előtt kezdődött, akkor, amikor a kukorica- és búzaárak a világon mindenütt igen rövid idő alatt az egekbe szöktek. Lehetséges, hogy az élelmiszerválság nevet váltott, és most gazdasági válságnak hívják, de sajnálatos módon a korábbi válság sem múlt el. Rettenetes arra gondolni, hogy szerte a világon mintegy egymilliárd ember szenvedett a krónikus éhezéstől és alultápláltságtól már a jelenlegi élelmiszerválság okozta problémákat megelőzően is.

Az élelmiszerbiztonságnak – vagyis a kellő mennyiségű, biztonságos és megfelelő tápértékű élelmiszerhez való hozzájutásnak – itt és máshol is kulcsfontosságú politikai prioritássá kell válnia. Nem tűrhetünk el egy olyan helyzetet, hogy miközben szerte a világon egyre nő az éhínség és az élelmiszerárak a magasba szöknek, mi itt Európában – a legszokatlanabb okok miatt – drasztikusan számoljuk fel a mezőgazdaságot. Finnországban, mint más tagállamokban is, az embereknek most is és a jövőben is joguk van arra, hogy jövedelmező mezőgazdasági tevékenységet folytassanak.

Az élelmiszeriparnak jelentős hatása van a foglalkoztatásra, mivel Európában több mint 4 millió embernek ad munkát. Finnországban a teljes élelmiszerlánc a becslések szerint mintegy 300 000 embert foglalkoztat, ami a foglalkoztatottak mintegy 13%-át jelenti. Megkérdőjelezhetetlenül szükség van ezen emberek munkahelyeinek védelme az élelmiszer- és gazdasági válság idején.

 
  
MPphoto
 
 

  Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) Érdekes megfigyelni, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság úgy döntött, a jelentésébe nem veszi fel a Fejlesztési Bizottság által javasolt kulcskérdést, ami így szól: „Az Európai Parlament felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy folyamatos konzultációban az AKCS-országokkal, biztosítson prioritást az EU mezőgazdasági termékeinek exportja esetén fizetendő EU-támogatások AKCS-országokra gyakorolt hatása kérdésének, és vállaljon kötelezettséget arra, hogy konkrét és fenntartható módon reagál, amelynek célja – az e területen tett kötelezettségvállalásoknak megfelelően – a dömping elkerülése.”

A jelentés azonban azt állítja, hogy az EU foglalkozott az EU agrárpolitikájának potenciálisan kereskedelemtorzító elemeivel, amelyek hátrányosan hathatnak a fejlődő világ gazdáira. A jelentés ugyanakkor azt panaszolja fel, hogy az EU-n kívüli országok igen eltérő termelési szabványok szerint állítják elő az élelmiszert, és emiatt az EU mezőgazdasági termékeit egyenlőtlen versenyfeltételeknek teszik ki.

A jelentésnek ez a két állítása legalábbis ellentmondásos, és azzal az EU-n belüli valamennyi politikai erő semmiképpen nem ért egyet. Ha ez a helyzet, nem lehetne a Fejlesztési Bizottság javaslatát mégis beépíteni a jelentés szövegébe?

A jelentés ellenzi a mezőgazdasági támogatások csökkentését és a közös agrárpolitika bármiféle reformját. Sőt, a polgárok tájékoztatására irányuló politikára tesz javaslatot, amit én politikai propagandának tekintek egy olyan rendszer mellett, amely igen ellentmondásos, különösen az én hazámban.

Ezért a jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Queiró (PPE-DE), írásban.(PT) A közelmúlt rendkívüli élelmiszer-áremelkedései nagyon helyesen váltotta ki az agrárpolitikáról, élelmiszerbiztonságról és fejlesztésről folyó vitát. Sajnálatos módon a nemzetközi kereskedelem kérdése gyakran kimarad ezekből a vitákból, így olyan megoldások felé vezet, amelyek figyelmen kívül hagyják azt a pozitív potenciált, amit a növekvő világfogyasztás jelenthet.

Bár kezdetben ez az élelmiszerár-infláció éhínséggel veszélyeztetheti azokat az országokat és lakossági csoportokat, amelyeknek nincsenek tartalékaik és fokozott humanitárius segélyezést tesz szükségessé, később azonban globálisan ösztönzi a mezőgazdasági termelőkapacitások és a nemzetközi kereskedelem növelését. Ez lehetőség a világ agrárpopulációi számára, amit teljes egészében ki kell használni.

Ami Európát és a közös agrárpolitikát illeti, nem szabad, hogy a mi alkalmazkodásunk ehhez az új világhelyzethez – a vártnál lassúbb növekedés lehetőségével – protekcionizmus, új kereskedelmi korlátok vagy piactorzítás árán valósuljon meg. A közös agrárpolitika és reformja esetében az európai mezőgazdaság közép- és hosszú távú nyereségességét és a vidékfejlesztést kell ismérvként használni.

 
  
MPphoto
 
 

  Zuzana Roithová (PPE-DE), írásban. (CS) Ez a jelentés inkább a jelenlegi közös agrárpolitika védelmének tűnik, mint az élelmiszerbiztonságnak az éhező világra kiterjedő átfogó áttekintésének. Ennek ellenére támogattam azt, mert felhívja a figyelmet a hitelhez való hozzájutás biztosításának fontosságára a fejlődő országok gazdái számára, hogy modernizálhassák mezőgazdasági termelésüket és növelhessék élelmiszertermelésüket, valamint javíthassák az élelmiszerek minőségét. Sajnálom, hogy a jelentés kevés figyelmet fordított arra a veszélyre, hogy a világ legszegényebb országaiban a földeket azért vásárolják fel, hogy ott a lehető legolcsóbb élelmiszert állíthassák elő, majd azt exportálják a világ többi részébe, a krónikus élelmiszerhiánytól szenvedő országok helyi lakosságának gazdasági fejlődése és szükségletei kárára.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban.(IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, én megszavaztam McGuinness asszonynak a közös agrárpolitikáról és a globális élelmiszerbiztonságról szóló jelentését.

Én is osztozom a képviselőtársaim által kinyilvánított aggodalmakban, és felhívom a figyelmet annak szükségességére – ami sürgetőbb, mint valaha –, hogy megfelelő intézkedéseket kell hoznunk, garantálva az egészséges, tápláló élelmiszerhez való hozzájutást valamennyi polgár számára, függetlenül attól, hogy ők az Európai Unió vagy a világ más részének lakosai. Hangsúlyozni kívánom, hogy erőfeszítéseinkre közép- és hosszú távú perspektívából kell tekinteni, és nem szabad kizárólag rövid távra összpontosítani.

Nem elegendő tetemes forrásokat megjelölni a szegény és fejlődő országok számára, kivéve, ha emögött az ipari országok arra irányuló komoly kötelezettségvállalása áll, hogy megakadályozzák az alapvető élelmiszerek árával kapcsolatos spekulációt, amit a közelmúltban láttunk, és bevezetnek olyan nemzetközi megállapodásokat, amelyek figyelembe veszik a Kereskedelmi Világszervezethez tartozó országok igen eltérő helyzetét. Különben a máris félbeszakadt tárgyalások a jövőben sem kecsegtetnek sikerrel.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (PSE), írásban. − A KAP és a globális élelmiszerbiztonság fontos kérdések. Biztosítanunk kell, hogy mi az EU-ban feleljünk meg a szerepünknek, és gondoskodjunk arról, hogy az éhezők szerte a világban élelmiszerhez jussanak. Szégyen, hogy vannak emberek ezen a világon, akik a mi politikai koordinációnk hiánya miatt éhen halnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban.(PL) A közös agrárpolitika célja nemcsak a mezőgazdaság termelékenységének növelése, a mezőgazdasági termelés racionális fejlesztésének biztosítása a termelési tényezők, különösen a munkaerő optimális felhasználásával, hanem az is, hogy biztosítson a vidéki lakosságnak megfelelő életszínvonalat, garantálja az élelmiszerellátás biztonságát, és biztosítsa azt ésszerű árak mellett a fogyasztók számára.

A biztonságos és tápláló, megfelelő mennyiségű élelmiszerhez való hozzájutás az EU-ban és világszerte egyaránt kulcsfontosságú politikai prioritás.

Nyugtalanító, hogy az élelmiszerárak magasabbak, mint az előző években, és az is, hogy a világ élelmiszerkészletei kritikusan alacsony szintre zuhantak. Fennáll az a veszély, hogy a pénzügyi világválság arra készteti a fejlett országokat, hogy ne teljesítsék kötelezettségeiket a fejlődő országok segélyezése terén.

Közép- és hosszú távú intézkedésre van szükség a világ élelmiszertermelésének megóvására és azoknak a támogatására, akiket alapvető táplálkozási szükségleteikben a válság a legsúlyosabban érint.

A legnagyobb kihívást most egy olyan agrár- és élelmiszerpolitika kidolgozása jelenti, amely megfelel a világ egyre növekvő népessége szükségleteinek; az emberiség száma becslések szerint 2050-re 40%-kal nő, miközben az élelmiszerkereslet ugyanebben az időszakban a világon várhatóan megkétszereződik.

Kulcsfontosságú kérdés olyan politikának a kidolgozása, amely lehetővé teszi, hogy a gazdák az általuk előállított élelmiszerből tisztességes jövedelemre tegyenek szert. Ez alapvető fontosságú az élelmiszertermelés érdekeinek biztosítása tekintetében. Ha a piac erről nem tud gondoskodni, akkor ezt a megfelelő politikán keresztül kell elérni.

 
  
MPphoto
 
 

  Glenis Willmott (PSE), írásban. − A munkáspárti delegáció – a KAP-ra vonatkozó állásponttal kapcsolatos erőteljes fenntartásaink ellenére is – megszavazza a KAP-ról és a globális élelmiszerbiztonságról szóló jelentést.

Nem értünk egyet a KAP-nak az élelmiszerbiztonság megteremtésében tulajdonított kiemelkedő szerepével, sem pedig a KAP reformjának kritikájával, amely a mennyiségi termelésről a minőségi termelés felé mozdult el, feltételesen arra engedve következtetni, hogy ez fenyegeti az élelmiszerbiztonságunkat. Álláspontunk az, hogy modernizálnunk kell agrárpolitikánkat, és nem szabad visszatérnünk a termelésalapú politikához, amely súlyos túltermelést ösztönzött, és torzította a piacokat, kétségbe vonva más országok képességét arra, hogy mezőgazdasági termékeket állítsanak elő, és azokkal kereskedjenek.

Úgy érezzük azonban, hogy a jelentés számos jelentős kérdést vet fel a globális élelmiszerbiztonsággal kapcsolatban, ilyen például az élelmiszerbiztonság fontosságának, mint az EU egyik kulcsfontosságú politikai prioritásának az elismerése, és ilyen a felhívás a fokozottabb együttműködésre globális szinten, valamint a fejlődő országokba történő nagyobb beruházások érdekében, hogy ők is kiépíthessék termelési kapacitásainkat, és annak sürgetése, hogy a mezőgazdaság kerüljön az EU fejlesztési napirendjének középpontjába. Ezen pontok mindegyike egyaránt olyan fontos kérdés, amely azt igényli, hogy tekintsünk túl azon a szűklátókörűségen, amely mindezt a még intervencionistább és még protekcionistább KAP indokolására használja fel, és ezért mi támogatjuk a jelentést.

 
  
  

- Jelentés: Genowefa Grabowska (A6-0475/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Andersson, Göran Färm ésÅsa Westlund (PSE), írásban. − (SV) Mi, svéd szociáldemokraták megszavaztuk Grabowska asszonynak a civil párbeszéd Lisszaboni Szerződés keretében történő fejlesztése perspektíváiról szóló jelentését. A civil társadalommal folytatott párbeszéd erősítése fontos egy olyan EU létrehozása érdekében, amely figyel a polgárai véleményére, és képviseli azokat. Egyetértünk a jelentés azon követelésével is, hogy a Tanácsban folyó munka legyen nyitottabb, hogy a civil társadalom értelmes módon vehessen részt a párbeszédben.

Egyértelművé szeretnénk azonban tenni, hogy véleményünk szerint helytelen a civil társadalom szervezetei között az egyházaknak és a vallási közösségeknek különleges státust adni. Az egyházaknak és a vallási közösségeknek ugyanolyan módon kellene részt venniük az Unió intézményeivel folytatott párbeszédben, mint minden más szervezetnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Adam Bielan (UEN), írásban.(PL) Elnök asszony, minden olyan intézkedést támogatni kell, amely közelebb viszi a polgárokat azokhoz az intézményekhez, amelyek az ő nevükben járnak el. Ügyelni kell azonban arra, hogy a javasolt kezdeményezés a saját lendületétől hajtva ne alakuljon át egy újabb intézménnyé. Én támogattam a jelentést, mert minden olyan lépés, amely közelebb viszi a polgárokat azokhoz a hatóságokhoz, amelyek rájuk vonatkozó döntéseket hoznak, egy lépés a jobb és átláthatóbb demokrácia felé. Hangsúlyozni kívánom azonban, hogy mint minden párbeszéd esetében, a Lisszaboni Szerződésről szóló párbeszéd kapcsán is valamennyi fél véleményét figyelembe kell venni.

 
  
MPphoto
 
 

  Martin Callanan (PPE-DE), írásban. − Ez a jelentés a Lisszaboni Szerződésre hivatkozik, ami – hadd emlékeztessem önöket – nem lépett hatályban. Ezért rendkívül elbizakodott, hogy ne mondjam arrogáns, aki a Lisszaboni Szerződésre, mint az élet megmásíthatatlan tényére hivatkozik.

Amennyiben önök elfelejtették: a Lisszaboni Szerződés Írország népének demokratikus akaratán megfeneklett. Ők azért fékezték le a projektet, mert másféle Európát akarnak. Azzal, ahogyan szavaztak, Írország népe minden más tagállam polgárai érdekében is szót emelt, beleértve a saját népemet is, amelynek kormánya tőle megtagadta a népszavazást.

Írországra rákényszerítettek egy második szavazást, de nem valószínű, hogy az ír nép szívesen venné, ha ilyen megvetéssel bánnak vele.

A jövőben el kellene kerülnünk, hogy szégyent hozzunk magunkra azzal, hogy olyan hipotetikus forgatókönyveket tárgyalunk, mint amilyen például a Lisszaboni Szerződést. Ez csak azt szolgálja, hogy felszínre hozza azt, ahogyan az EU arrogáns módon figyelmen kívül hagyja a demokratikus véleményeket.

Én e jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Koenraad Dillen (NI) , írásban. (NL) Lehetséges, hogy én egy más bolygón élek, de nekem úgy tűnik, hogy a holland és a francia nép demokratikus népszavazással 2005-ben elutasította az európai alkotmányt. Ez az alkotmány halott, és eltemették, legalábbis akkor, ha magunkat demokratának tekintjük. Az elátkozott Lisszaboni Szerződés – ami egyszerűen az alkotmány átfestett változata – ugyanilyen sorsra jutott, mert azt demokratikus referendum során az ír nép elvetette.

Európa azonban nem hajlandó elfogadni a nép véleményét, és ezúttal hátulról akarja letuszkolni az alkotmányt az európaiak torkán, úgy téve, mintha minden rendben lenne, és a legnagyobb cinizmussal beszél az úgynevezett „civil párbeszédről a Lisszaboni Szerződés keretében”.

Ez állítólag a „polgárral folytatott párbeszéd”, „a konzultáció és a párbeszéd erős kultúrája”, amelynek kapcsán az előadó cinizmusában még egyszer az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikkét idézi: „Minden polgár jogosult az unió demokratikus életében részt venni”. Lehetséges, hogy ez igaz, de Európa figyelembe sem veszi a nép demokratikus hangját.

 
  
MPphoto
 
 

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. − Genowefa Grabowska jelentése a részvétel gyümölcsöző mechanizmusairól és az Európai Unióban folyó civil párbeszéd eszközeiről szól. Foglalkozik az Unió tagjai közötti szakadékkal és az őket kiszolgáló intézményekkel való vonatkozásokkal. A jelentés elismeri, hogy szükség van a civil párbeszéd bővítésére, hogy fenntarthassuk az európai projekt céljaival való igazi azonosulást.

A Lisszaboni Szerződés elutasítása Írországban részben az Európai Unió érzékelése és az annak valósága közötti különbségnek volt tulajdonítható. Az általános információhiány megszüntetése a valódi demokratikus partnerség kulcsa. E javaslat központi része annak hangoztatása, hogy legyen kölcsönös párbeszéd, azaz figyeljenek a kifejtett véleményekre, és tartsák azokat tiszteletben.

Jelentésében Grabowska asszony aláhúzza az átláthatóságot és a reprezentativitást, mint az aktív civil párbeszéd és a valódi részvételi demokrácia alapvető elemeit. A nyitottabb és elérhető Tanács, a fokozott és integráltabb intézményközi együttműködés, az új médiumok jobb felhasználása a polgárokkal való kapcsolatok eszközeként, valamint a civil társdalom intézményeinek nyújtott támogatás segít majd abban, hogy Európa zártabb közösséget képezzen. Ezen okok miatt támogatom Grabowska asszony jelentését.

 
  
MPphoto
 
 

  Bairbre de Brún és Mary Lou McDonald (GUE/NGL), írásban. − Támogatunk minden olyan erőfeszítést, amelynek célja, hogy a polgárokat, a közösségeket és a civil társadalom szervezeteit – beleértve az EU-t is – felhatalmazza a politikai döntéshozatali folyamatokban való részvételre.

Nem gondoljuk azonban, hogy a Lisszaboni Szerződés bármilyen valódi előrelépést biztosítana ezen a téren. Úgy véljük továbbá, ahhoz, hogy a javasolt polgári kezdeményezés hasznos legyen, a Bizottságnak kötelezettséget kell vállalnia egy Fehér könyv kidolgozása, amely vázolná a javaslatra adott választ, vagy rá kell mutatnia a szerződésben arra az alapra, amely miatt nem cselekszik.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Ez megint egy olyan jelentés, amely az Európai Parlament többsége ellen fordul, amikor bármi áron megpróbálja „eladni” a Lisszaboni Szerződés projektjét; ez a feladat nem tűnik könnyűnek az előző népszavazások eredményei alapján. Ezeknek az ismételt erőfeszítéseknek legalább egy értékük van: világosan megmutatják, hogy a szerződés támogatói milyen nehezen, sőt fájdalmasan találnak csak mellette szóló érveket.

Nincs olyan propaganda – és ez a jelentés témája –, amely elfedhetné, hogy mennyire antidemokratikus az EU vezetőinek a ragaszkodása ahhoz, hogy még egy népszavazást erőltessenek Írországra annak érdekében, hogy a javasolt szerződést elfogadják. Nem osztjuk azoknak a szűklátókörűségét, akik úgy vélik, hogy a „civil párbeszéd” vagy a „polgári kezdeményezés” kialakítása elegendő lenne egy olyan javaslat természetének eltüntetéséhez, amely összességében megakadályozza az egyes tagállamok polgárait abban, hogy kollektív jövőjüket meghatározzák, és amely olyan intézkedésekhez ragaszkodik, amelyek bizonytalan munkahelyekhez, hosszabb munkaidőhöz, az elbocsátások megkönnyítéséhez és a közszolgáltatások privatizálásához vezethetnek.

Nincs olyan propaganda, amely elrejthetné e szerződés neoliberális, föderalista és militarista tartalmát. Ezért ellene szavaztunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. (FR) Grabrowska asszony jelentése állandó párbeszédre tesz javaslatot valamennyi európai intézmény és a civil társadalom „képviselői” között, hogy határozzanak meg politikákat, és szövegezzenek meg jogszabályokat az EU szintjén, más szavakkal, javaslatot tesz a részvételi „demokrácia” formálisan kötelező szervezetére az Unió szintjén.

A gondot az jelenti, hogy a részvételi „demokrácia” pusztán egy kirakat azok számára, akik elutasítják az igazi demokráciát: ez lehetővé teszi, hogy a párbeszédet a legaktívabb szervezetekre korlátozzák, amelyek csak kivételesen a leginkább reprezentatívak, és előre tesztelik a polgárok nézeteit annak érdekében, hogy később határozottabban elutasíthassák a velük való konzultációt.

Ha Brüsszel Európája meg akarja hallgatni a polgárokat, akkor vegye figyelembe az európai alkotmányra adott francia és holland „nem”-et, és fel kell adnia a Lisszaboni Szerződést, ami az alkotmány puszta másolata. Ha a közvélemény-kutatásokat figyelembe kellene venni, mint ahogyan az előadó szeretné, akkor le kell állítani a Törökország tagságával kapcsolatos tárgyalásokat, mert Európa polgárainak többsége ellenzi ezt. Ha helyes azt az elvet figyelembe venni, hogy a döntéseket a polgárokhoz legközelebb kell meghozni, akkor Európának fel kell hagynia a mindennapi életünkre vonatkozó szabályozási kísérletekkel. Akkor a hitelességnek lenne némi látszata, amikor a demokráciáról beszél.

 
  
MPphoto
 
 

  Anna Hedh (PSE), írásban. − (SV) Én megszavaztam Grabowska asszonynak a Lisszaboni Szerződés keretében a civil párbeszéd fejlesztésének perspektíváiról szóló jelentését. Fontosnak tartom a civil társadalommal folytatott párbeszéd erősítését, hogy olyan Európai Unió jöjjön létre, amely figyel polgárai nézeteire, és képviseli is azokat. Egyetértek a jelentés követeléseivel, hogy a Tanácsban folyó munka legyen nyitottabb, hogy a civil társadalom értelmesen vehessen részt e párbeszédben. Úgy gondolom azonban, hogy a Lisszaboni Szerződés bevonása szükségtelen volt, mert az ír népszavazás „nem” szavazata után ez már nem meghatározó.

Az is helytelen, hogy az egyházaknak és a vallási közösségeknek a civil társadalom szervezetei között speciális státust adnak. Az egyházaknak és a vallási közösségeknek az Unió intézményeivel folyó párbeszédben ugyanolyan módon kell részt venniük, mint minden más szervezetnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Jörg Leichtfried (PSE), írásban. (DE) Egyetértek A civil párbeszéd fejlesztésének perspektívái a Lisszaboni Szerződés keretében című jelentéssel.

Nagyon fontosnak tartom a polgárokkal folytatott párbeszédet, hogy az EU polgárai betekintést nyerhessenek a választott képviselőik tevékenységi területeibe.

Szeretném aláhúzni azt a megjegyzést, hogy az EU és az EU polgárai közötti párbeszédnek kétirányúnak kell lennie, mert nem elég a saját hazánkat tájékoztatni a projektek végrehajtásáról, az egyes emberekre is figyelnünk kell, és komolyan kell vennünk véleményüket.

 
  
MPphoto
 
 

  Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) A Lisszaboni Szerződést nem fogadták el. Azt Írország szavazói egy népszavazás során elutasították azt, és ezért azt halottnak kell tekinteni. Ez lényegében ugyanaz a szerződéstervezet volt, amelyeket a Franciaországban és Hollandiában tartott népszavazásokon már elutasítottak.

Az Európai Parlament föderalista többsége azonban nem hajlandó odafigyelni, ehelyett egy olyan unióhoz ragaszkodik, amelyet annak ellenére egyre nagyobb mértékben szupranacionális szinten irányítanak, hogy a polgárok több referendum során kifejezték szkepticizmusukat, és ha esélyt kapnának rá, e szkepticizmusra még több országban derülne fény.

Az Európai Parlament föderalista többsége által demonstrált munkamódszer mutatja, hogy miféle civil párbeszédet kívánnak valójában. A civil társadalomnak csak azon részeire akarnak figyelni, amelyek beleillenek a föderalista mintába.

A jogalkotási eljáráson kívül az előttünk fekvő jelentés nem kelt különösebben mély benyomást. A jelentés 29. bekezdése leszögezi, hogy az EU valamennyi intézményének naprakész nyilvántartásokat kell vezetnie valamennyi fontosabb nem kormányzati szervezetről. Ez csak a szükségtelen bürokráciát növeli, ami sehova nem vezet. Továbbá, a jelentés 11. bekezdése az EU polgárai közötti „aktív európai gondolkodásmód” előmozdításáról beszél. Hogyan is határoznák meg ezt a gondolkodásmódot?

A jelentés legkevésbé jól sikerült vonatkozása azonban a 22. bekezdésben lévő felhívás, amely szerint az európai társulásoknak és az európai civil társadalmi szervezetnek legyen közös jogalapja EU-szinten. Ez a javaslat csak egy további lépés az EU-állam felépítése felé.

Ezért e jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. (DE) Lehetséges, hogy nagyon szépen hangzik, ha a Lisszaboni Szerződésről szóló, valamennyi nyelven folytatott nyilvános vitáról beszélnek. Az összes megtévesztő manőver ellenére az emberek igen jól megértették, hogy az a szerződés 95%-ban megegyezik az EU elutasított alkotmányával, és az nem Kolumbusz tojása, még akkor sem, hogy ha az EU intézményei azt így szeretnék eladni.

Az is érdekes, hogy amikor ezt a párbeszédet valamennyi nyelven le akarjuk folytatni, még abban a helyzetben sem vagyunk, hogy biztosíthatnánk: a Tanács mindenkori hivatalban lévő elnöke rendelkezzék egy általános internetes honlappal az unió legszélesebb körben beszélt nyelvein, nevezetesen angolul, franciául és németül. Kiváltképpen nevetségesnek tűnhetünk polgáraink szemében, amikor az alkotmányban foglalt új civil kezdeményezéseket úgy dicsérjük, mint a több demokrácia felé vezető lépést, miközben addig ismételgetik a népszavazásokat, amíg az EU által kívánt eredmény be nem következik. Ez a kezdeményezés csak egy újabb színtiszta kampány az EU-alkotmány mellett, és erre már éppen elég pénzt költöttek, ezért én a Grabowska-jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Nicolae Vlad Popa (PPE-DE), írásban.(RO) Én megszavaztam ezt a jelentést, mert a civil társadalom fontos szerepet játszik Európában, az európai integrációs folyamatban azzal, hogy az EU-polgárok véleményét és kéréseit közvetíti Európa intézményei felé.

Ahhoz, hogy az Európai Unió elérhesse céljait, szélesebb körű nyilvános vitákra, hatékonyabb civil párbeszédre és a politikai tudatosság fejlesztésére van szükség, és a jelentés mindezeket a vonatkozásokat elismeri.

A jelentés aláhúzza annak a szakértelemnek a fontosságát is, amit a civil társadalom bocsát az intézmények rendelkezésére, és hangsúlyozza a civil párbeszédben rejlő tájékoztatási és tudatosítási funkciók szerepét és jelentőségét.

Remélem, hogy az EU jelenlegi kezdeményezései, amelyek elősegítik a civil táradalom nagyobb részvételét az európai integrációs folyamatban, a jövőben is folytatódni fognak. Ebben az esetben olyan kezdeményezésekre utalok, mint az Európa műholdról, a Polgárok agorája és más, különféle témák köré szerveződő polgári fórumok.

Remélem, hogy ez a jelentés arra ösztönzi majd az Európai Unió Tanácsát, hogy segítse elő és egyszerűsítse az eljárásaihoz való hozzáférést, mert ez a civil társadalommal való megfelelő párbeszéd elindításának az alapfeltétele.

 
  
MPphoto
 
 

  Zuzana Roithová (PPE-DE), írásban. (CS) Hölgyeim és uraim, én üdvözlöm azt, hogy a jelentés felhívja a figyelmet a társadalmi párbeszéd szükségességére egy olyan időszakban, amikor az európai országok demokratikus válságon mennek keresztül. Az emberek vagy nem értik a napi gondjaikhoz nem kapcsolódó témákat, vagy nem érdeklődnek irántuk. Az európai választásokon való alacsony részvétel logikus következménye annak, hogy az európai polgárok nem tudják, hogy az európai jogalkotás milyen kedvező módon járul hozzá mindennapi életükhöz, és nem hiszik el, hogy a szavazatuknak bármilyen súlya lenne. Kevéssé ismert, hogy a Lisszaboni Szerződés a részvételi demokráciát erősíti. Egyetértek Grabowska asszonnyal, hogy a tagállamoknak alapvetően több támogatást kell biztosítaniuk a nem kormányzati szervezeteknek. Szükséges azonban azt is biztosítani, hogy ezek a szervezetek reprezentatívak és átláthatóak legyenek. Én támogattam a jelentést azért is, mert a Bizottságot arra kéri, tegye közzé azon nem kormányzat szervezetek listáját, amelyeknek a javaslatait a jogszabályok előkészítése során felhasználták. Ez minden bizonnyal csökkenti az egész folyamat anonimitását, és hozzájárul ahhoz is, hogy a nem kormányzati szervezetek reprezentatívabbá váljanak. Azt is gondolom, hogy az európai parlamenti választási kampány óriási lehetőség a felelős európai parlamenti képviselőknek arra, hogy elmagyarázzák az általunk Strasbourgban meghozott döntéseket, és azt, hogy a civil társadalom miként vesz részt a munkánkban, és hogyan tud majd részt venni benne a Lisszaboni Szerződés elfogadása után.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban.(PL) A Lisszaboni Szerződés szerint a polgárokkal folytatott párbeszéd kötelezettséggé válik. Ez a párbeszéd kötelező érvényű az EU minden politikájára és tevékenységi területére nézve.

A párbeszéd sikere a reprezentativitástól függ, és így a legfontosabb intézmények szilárd elkötelezettségén. A nemzeti, a regionális és a helyi hatóságoknak egyaránt alkalmazniuk kellene a párbeszéd módszerét, hogy a polgárok megélhessék a részvételi demokrácia gyakorlati működését.

El kell ismerni, hogy az Európai Uniónak számottevő lemaradást kell ledolgoznia a kommunikáció és különösen a polgárokkal folytatott párbeszéd területén.

Az EU polgárainak biztosnak kell lenniük abban, hogy a részvételük nélkül nem születhet európai szintű döntés, és abban is, hogy a választások során szavazatukkal valódi befolyást gyakorolhatnak e döntések módjára.

Teljes mértékben támogatom az előadó felhívását, hogy ösztönözzük a kezdeményezéseket a polgárokkal folytatott párbeszéd területén .

 
  
MPphoto
 
 

  Charles Tannock (PPE-DE), írásban. − Idő előtti arról beszélni, hogy mi történik akkor, ha a Lisszaboni Szerződés hatályba lép. A szerződés függőben van, és még mindig lehetséges, hogy az év későbbi részében megtartandó új népszavazáson az ír polgárok másodszor is nemmel szavaznak rá.

Amíg ez a helyzet fennáll, nem tehetünk úgy, mintha a Lisszaboni Szerződés már hatályban lenne. Ha ezt tesszük, szélesre tárjuk a kapukat az olyan vádak előtt, mint az arrogancia vagy egy olyan demokratikus folyamat semmibe vétele, amely többféleképpen is végződhet.

Ezenkívül azt sem helyeslem, hogy a civil párbeszéden keresztül vagy bármilyen más módon az EU pénzét költsék a Lisszaboni Szerződés előmozdítására. A tagállamokban működik a szabad sajtó és életerős demokrácia van, így azok teljességgel képesek ennek a vitának a lefolytatására a saját feltételei mellett anélkül, hogy a Bizottság megpróbálná az ügyeket befolyásolni. Sőt, az én országomban, az Egyesült Királyságban a Bizottságnak az EU további integrációja ösztönzésére irányuló kísérletei általában kontraproduktívak.

Hasonlóan más brit konzervatívokhoz, én azt szeretném, ha az Európai Unió más irányt venne azzal, hogy kevesebbet tesz, de azt jobban teszi.

Ezért e jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Frank Vanhecke (NI), írásban. (NL) A Grabowska-jelentés újabb példa arra a botrányos állapotra, ahogyan a Parlament kezeli azokat az elveket, amelyeket állítólag szolgál. „Párbeszéd a polgárokkal a Lisszaboni Szerződés keretében”: kész röhej! A Lisszaboni Szerződést, ami az álcázott egykori európai alkotmány, a hollandiai és a franciaországi, majd utóbb az írországi népszavazás a szemétkosárba hajította. Más országok nem is mernek népszavazást rendezni.

Ha Európa a polgárokkal kíván párbeszédet folytatni, akkor kezdje azzal, hogy tiszteletben tartja a demokráciát. Ha egy népszavazás eredménye nem tetszik az eurokrata nomenklatúrának, az nem szükségszerűen jelenti azt, hogy a szavazók agysejtjei hiányoznak. Éppen ennek az ellentéte az igaz; mindenesetre én hangsúlyosan és ismét e jelentés ellen szavaztam. Nec spe, nec metu, vagyis ne remélj, ne félj.

 
  
MPphoto
 
 

  Anna Záborská (PPE-DE), írásban. (FR) Az európai hatóságoknak nyitottnak kell lenniük a polgárokkal és a civil társadalom szervezeteivel való párbeszéd és együttműködés előtt. Bárki hozzájárulhat a közjóhoz.

A konkrét érdekcsoportoknak, a lobbiknak, amelyek nem a közjót képviselik, nem szabad azonban megengedni, hogy a civil társadalommal folytatott párbeszéd álcája mögé bújva behatoljanak a jogalkotási folyamatba. A párbeszédben való részvételnek is méltányosnak kell lennie.

Én követelem, hogy a párbeszédet elsősorban azokkal az egyesületekkel folytassuk, amelyek a legszegényebb embereknek és családoknak adnak hangot. A mélyszegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek elleni küzdelemnek nem lehet tartós sikere a mélyszegénységet mindennapi életükben megélő családokkal és személyekkel folytatott állandó párbeszéd nélkül. Ez e párbeszéd nehéz, de szükséges. Az európai, a nemzeti, a regionális és a helyi hatóságok nem választhatják a könnyű utat, amikor a befogadó társadalmat és Európát építjük mindenkinek. A legjobb gyakorlatot illetően el kell ismernünk az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és az International Movement ATD Fourth World (Nemzetközi Mozgalom ATD Negyedik Világ) munkáját; ez utóbbi 1989 óta szervezi a Negyedik Világ Népi Egyetemek európai szekcióit, amely lehetővé teszi a hatóságok képviselői és a mélyszegénységet közvetlenül megélő emberek közötti strukturált párbeszédet.

 
  
  

- Jelentés: Barbara Weiler (A6-0514/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Gerard Batten (IND/DEM), írásban. − Én tartózkodtam ennél a szavazásnál, bár én és az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja is teljes mértékben támogatjuk a férfiak és a nők közötti egyenlőséget, ám az Egyesült Királyságnak már van egyenlőségi törvénye, ami módosítható vagy javítható, ha ezt a mi saját, demokratikusan megválasztott és felelős parlamentünk szükségesnek tartja. Az EU demokráciaellenes és antidemokratikus, és az emberi jogoknak nem legitim őrzője.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylwester Chruszcz (UEN), írásban.(PL) Én támogatom a Weiler-jelentést és azokat az intézkedéseket, amelyek célja a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatáról szóló irányelv átültetése. Dicséretes az a gondolat, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatók feketelistáját ne csak a vállalkozások és a fogyasztók közötti kapcsolatokra, hanem a vállalkozások egymás közötti kapcsolataira vonatkozóan is hozzuk létre. Ugyancsak támogatom a fogyasztóvédelem területén – a tisztességtelen gyakorlattal összefüggésben – a jogszabályok alkalmazása és hatályosulása figyelemmel kísérésének mechanizmusait, és azt a kezdeményezést is, hogy nyissuk meg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos irányelv átültetésére elfogadott nemzeti intézkedéseknek a nyilvánosság számára hozzáférhető adatbázisát. A kezdeményezés a lengyel és az európai fogyasztó szempontjából is fontos.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. (FR) Mi tartózkodtunk a fogyasztók és vállalkozások tisztességtelen gyakorlattal és félrevezető reklámmal szembeni védelméről szóló Weiler-jelentés szavazásakor, mert súlyos kifogásaink vannak.

Az első az, hogy az e kérdésekkel kapcsolatos európai jogszabályt irányelvként nyújtották be, más szavakkal, a tagállamok viszonylag szabadon választhatják meg azokat a forrásokat, amelyeket a célok eléréséhez felhasználhatnak. Az előadó egységesség iránti igénye a nemzeti jogszabályok tartalmát és formáját illetően kívánság marad mindaddig, amíg az Európai Unió elfogadhatatlan módon be nem avatkozik a tagállamok jogi és közigazgatási rendszereibe, ami valós haszonnal a fogyasztók számára nem jár.

A második az, hogy a fő hozzáadott érték, amit az Európai Unió ezeken a területeken hozhat, az a határokon átnyúló viták feloldásának elősegítése. Ezt a kérdést sem a jelenleg alkalmazandó szövegekben, sem pedig a kívánt szövegekben nem oldották meg megfelelően.

E jogszabály fő célja nem lehet az, hogy per se létezzen, hanem az kellene legyen, hogy védje a fogyasztókat és a vállalkozásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Małgorzata Handzlik (PPE-DE), írásban.(PL) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv és a félrevezető és összehasonlító reklámról szóló irányelv rendkívüli jelentőségű, amennyiben a fogyasztóknak nagyobb magabiztosságot ad, és biztosítja a jogbiztonságot a vállalkozások számára a belső piacon. Ez különösen az európai piacon egyre gyakoribbá váló határokon átnyúló tranzakciókkal kapcsolatban fontos. A nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok még mindig nehézségekkel szembesülnek, amikor megfelelő intézkedéseket kívánnak hozni a célországban az ilyen tranzakciók esetén.

Ezeknek az irányelveknek a megfelelő átültetése, végrehajtása és betartása alapvető fontosságú az irányelvek céljainak eléréséhez. Sajnálatos módon számos tagállam még nem teljesítette ezt a kötelezettségét, ami nem járul hozzá a vállalkozások és a fogyasztók közötti megfelelő kapcsolatok kiépítéséhez.

Az Európai Bizottság 2007-ben a légi társaságok honlapjai kapcsán használta első alkalommal az „EU Sweep”-et eszközül a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésére, illetve kikényszerítésére. A vizsgált honlapok 43,6%-ánál találtak szabálytalanságot, ami csak megerősíti a létező rendelkezések hatályosulásával kapcsolatos fokozottabb monitoring szükségességét.

Én üdvözlöm a Bizottságnak az ezen irányelvek átültetésére elfogadott nemzeti intézkedések nyilvánosan elérhető adatbázisa létrehozására irányuló kezdeményezését.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − Az EU jelentős lépést tett előre a fogyasztók jogainak javításában. Csalódást kelt, hogy néhány tagállam még nem ültette át a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvet, és ez a Ház ma egyértelmű üzenetet küldött azoknak a tagállamoknak, amelyeknek foglalkozniuk kell ezzel a hiányossággal.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. (DE) 2005-ben fogadtuk el a fogyasztóknak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal és a megtévesztő reklámmal szembeni védelméről szóló EU-irányelvet. De még mindig nem vagyunk hajlandóak megvédeni a polgárokat az internetes hívásoktól, a nem kívánt reklámhívásoktól és a Levélszemét és Társai Kft-től. Neppertársaságok rejtőznek a postafiókok, a frontemberek és a névváltoztatások mögött.

Ha sikerül is megtalálni ezeket a társaságokat, akkor olyan nevetségesen kis összegre bírságolják őket, amelynek semmiféle elrettentő hatása nincsen. Itt a bírságokat drasztikusan meg kell emelni, különösen a visszaesők esetében. Fontos, hogy a megkárosított ügyfelek kártérítési keresetet nyújthassanak be, különben cserbenhagyjuk őket. A tervezett változtatások javítani fognak a fogyasztók helyzetén, ezért szavaztam meg azokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Zuzana Roithová (PPE-DE), írásban. (CS) Üdvözlöm A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK irányelv, valamint a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló 2006/114/EK irányelv átültetése, alkalmazása és végrehajtása című jelentésről szóló vitát. Miközben ezek az irányelvek képezik az EU-ban a fogyasztóvédelem gerincét, következetesen kell azokat alkalmazni a tagállamokban, különösen az internetes vásárlások esetén. A belső piac nem lehet fragmentált, és a vállalkozásokra és fogyasztókra ugyanolyan szabályoknak kell vonatkozniuk, ugyanolyan védelemben kell őket részesíteni, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban vásárolnak vagy értékesítenek. Fel kell hívnom a figyelmüket arra, hogy néhány tagállam, beleértve a Cseh Köztársaságot is, késlekedett az irányelveknek a nemzeti jogszabályokba történő átültetésével. Most a legfontosabb az, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok ténylegesen rákényszerítsék a tisztességtelen vállalkozásokat arra, hogy ezeket a szabályokat a gyakorlatban alkalmazzák. A karácsony utáni akciók kiváló lehetőséget kínálnak az ellenőrzésre. Szükséges az is, hogy az európai intézmények támogassák a fokozottabb együttműködést a rádiós és televíziós műsorszórás nemzeti tanácsai között, amelyeknek figyelemmel kell kísérniük az irányelveknek való megfelelést a tömegtájékoztatásban, és a mi érdekeinket szolgálja, ha a felügyeletet az egész EU-ban következetesen alkalmazzák.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban.(IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, én megszavazom Weiler asszonynak a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK irányelv, valamint a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló 2006/114/EK irányelv átültetéséről, alkalmazásáról és végrehajtásáról szóló jelentését.

Szilárd meggyőződésem, hogy az irányelv helyes végrehajtása lehetővé teszi a lakosság számára, hogy teljes egészében tudatában legyen jogainak. A fogyasztói jogoknak az irányelven keresztül a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra történő kiterjesztését alá kell támasztani olyan intézkedésekkel, amelyekre szükség van az ilyen jogok gyakorlásának elősegítéséhez.

Egyetértek az előadóval, amikor azt állítja, hogy az irányelv céljainak eléréséhez alapvető fontosságú a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról, illetve a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló irányelvek megfelelő átültetése, végrehajtása és kikényszerítése, különösen a tagállamokban alkalmazott eltérő alkalmazási és végrehajtási módszerek és rendszerek, az irányelvekben foglalt egyes jogi fogalmak bonyolultsága, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra és a félrevezető reklámra irányadó nemzeti szabványok mennyisége és kimerítő jellege, valamint az irányelv alkalmazási körének igen széles volta miatt. Végül nagyon örülök képviselőtársam kezdeményezésének, amelynek célja egy olyan téma jogi szabályozása, ami a közösség számára rendkívül fontos.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban.(PL) Én mindenképpen támogatom Barbara Weilernek a belső piacon a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról, valamint a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló irányelvek átültetéséről, végrehajtásáról és betartatásáról szóló jelentését.

Az egységes szerkezetbe foglalt irányelv bevezetésével szabályozást nyert a félrevezető és összehasonlító reklám kérdése a vállalkozások közötti tranzakcióknál. A 2005/29/EK irányelv szabályozza a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat kérdését a vállalkozások és ügyfeleik közötti kapcsolatokban.

Az irányelvek azért készültek, hogy a fogyasztóknak nagyobb magabiztosságot kölcsönözzenek (fokozódott védelmükkel a tiltandó kereskedelmi gyakorlatok „feketelistájának” elkészítésével, valamint a fogyasztók tisztességtelen gyakorlattal szembeni védelmének jobb harmonizálásával) és a vállalkozások számára nagyobb jogbiztonságot teremtsenek.

Nagyobb fokú védelmet lehetett volna elérni akkor, ha az irányelvhez a hatékony kikényszerítést lehetővé tévő jogi intézkedések társulnak. A tagállamoknak ezért át kell tekinteniük jogi rendszereiket, és egyértelműbbé kell tenniük az átültetési folyamatot.

A bevezetett változtatásokat alá kell támasztani egyértelmű végrehajtási eljárásokkal és hatékony jogorvoslati intézkedésekkel, amelyek feljogosítják a fogyasztókat arra, hogy kártérítési keresettel éljenek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatban felmerült veszteségeik miatt, hasonlóan az először 2007-ben alkalmazott, a légi társaságok honlapjaival kapcsolatos fogyasztóvédelemi kérdések figyelemmel kísérését célzó mechanizmusokhoz. Tagállami szinten figyelembe kell venni a tájékoztató kampányokat és olyan kampányokat, amelyek javítják a fogyasztóknak az ismeretszintjét a fogyasztói jogokkal és azok alkalmazásával kapcsolatban.

 
  
  

- Jelentés: Pedro Guerreiro (A6-0485/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Andersson, Göran Färm, Anna Hedh, Inger Segelström és Åsa Westlund (PSE), írásban. − (SV) Mi, svéd szociáldemokraták Az ökoszisztéma-alapú megközelítés a halászati gazdálkodásban című jelentés ellen szavaztunk. Úgy véljük, hogy a jelentés nem teszi egyértelművé, hogy a halászati politikát úgy kell megtervezni, hogy a környezeti és fenntarthatósági kritériumokat kiindulási pontként kell figyelembe venni. A jelentés ezenkívül túlzottan a halászati politika szükséges reformjainak visszatartására összpontosít, és a nagyüzemi halászat érdekeit védi.

 
  
MPphoto
 
 

  Duarte Freitas (PPE-DE), írásban.(PT) Nagyon röviden összegezve, az Európai Parlament e saját kezdeményezésű jelentésének célja a tengeri környezet megőrzésére vonatkozó közösségi előírásoknak és a közös halászati politikának az integrálása, amelynek az egyik operatív célja az ökoszisztéma-alapú megközelítés fokozatos alkalmazása a halászati gazdálkodásban.

A jelentés alapvető pontjai, amelyekre szeretnék rávilágítani, azok, amelyek szerint az összes megengedett fogás és a kvóták jelenlegi rendszere nem szolgálja a megreformált közös halászati politika céljait, mivel nem bizonyult megfelelőnek sem a közösségi halászati ágazat számára, sem az állományok megóvása céljára.

Sürgősen alternatív gazdálkodási rendszereket kellene létrehozni, és emiatt úgy vélem, hogy az EU-nak gyorsabban kellene megvitatnia az alternatív megközelítéseket, tekintettel arra, hogy ezek közül néhány – mint (például) a halászati jogokra épülő gazdálkodás – képezi az olyan nagy tradíciókkal és a halászati ágazatban hatalmas potenciállal rendelkező országokban a szabályozás alapját, mint az Egyesült Államok, Új-Zéland, Norvégia és Izland.

Ugyancsak figyelembe kell venni a másik alapvető pontot, nevezetesen a szürke tőkehal és a homár helyreállítási tervének az újra megfogalmazását.

Én a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban.(PT) Bár nem értek egyet az elfogadott állásfoglalás teljes tartalmával, az számos olyan fontos célt és elvet tartalmaz, amelyeknek a halászati politikában uralkodniuk kell.

Különösen fontos e célok és elvek ismételt megerősítése és védelme – amint a Portugál Kommunista Párt (PCP) ezt következetesen megtette –, amelyek közül sokat a közös halászati politika nem tart tiszteletben (bár néhány benne foglaltatik), amikor az Európai Bizottság bejelenti jövő áprilisban a közös halászati politika jövőjéről szóló Zöld könyv bemutatóját, jelezve e politikának a 2012-ig történő lehetséges reformját.

Tekintettel az Európai Bizottság és más intézmények által megfogalmazott, a halászati ipar jövőjére vonatkozó célokra és szándékokra, Portugáliában ennek az ágazatnak – amely a nemzeti és közösségi szinten évtizedeken át követett terhes politikák miatt mély válságban van – riadót kell fújnia, és mobilizálnia kell ezek ellen az új és még terhesebb intézkedések ellen. Ha ezeket elfogadják és alkalmazzák, akkor tönkreteszik e stratégiai ágazat nagy részét, ami Portugália számára súlyos következményekkel jár.

Az ilyen politika nem előre eldöntött ügy.

Vannak alternatív politikák a halászati ipar számára Portugáliában.

Ezek azok a politikák, amelyeket a PCP javasolt és védett nemzeti szinten és az Európai Parlamentben egyaránt.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − Én megszavaztam a Guerreiro-jelentést. A jelentés helyesen jegyzi meg, hogy az EU halászati politikájának elő kell mozdítania a halászati ipar modernizálását és fenntartható fejlődését, óva annak társadalmi-gazdasági életképességét és a halászati erőforrások fenntarthatóságát, garantálva a halkínálatot a lakosság számára, az élelmiszer-önrendelkezést és élelmiszerbiztonságot, a munkahelyek megőrzését és a jobb életfeltételeket a halászok számára. Ez pontosan az ellentéte annak, amit a közös halászati politika az elmúlt három évtizedben elért, és ennek megfelelően én támogatom a halászati gazdálkodás repatriálását.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban.(IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, és megszavaztam a Guerreiro-jelentést a közös halászati politikáról és az ökoszisztéma-alapú megközelítésről a halászati gazdálkodásban. Alapvető fontosságú, hogy ne keverjük össze a tenger- vagy óceánpolitikát a halászati politikával. E tekintetben teljes mértékben egyetértek az előadóval.

A halászati politikát arra az elvre kell építeni, hogy kölcsönös függőség áll fenn a halászati közösség jóléte és azoknak az ökoszisztémáknak a fenntarthatósága között, amelyeknek szerves részét képezik, különösen a kisüzemi part menti halászat és a nem ipari jellegű halászat különleges jellegének és fontosságának elismerésével.

Egyetértek képviselőtársammal akkor is, amikor azt állítja, hogy a halászati gazdálkodásnak, mint egy megújuló erőforrás hasznosítására irányuló tevékenységnek a fő és legfontosabb feladata a teljes halászati tevékenység (közvetett vagy közvetlen) ellenőrzése annak érdekében, hogy biztosíthassák a maximális fenntartható fogást. Ha ezt a megközelítést fogadjuk el, még egy lépést teszünk az Európai Unió által meghatározott célok elérése felé.

 
  
  

- Jelentés: Christa Klaß (A6-0443/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Ebben az esetben a végleges kompromisszum oda vezetett, hogy számos olyan kritikát figyelembe vettek, amellyel mi éltünk az eredeti javaslattal kapcsolatban, különösen a növényvédő szerekkel és a növényvédő szerektől való függőséggel kapcsolatos kockázatok és veszélyek csökkentése érdekében megfogalmazott indikátorok és célok, intézkedések és menetrendek tekintetében. Véleményünk szerint ésszerűbb, ha ezeket a célokat nem számszerűsítjük már a kezdet kezdetén, hogy ne állítsunk még több akadályt a kisüzemi mezőgazdaság elé.

Üdvözöljük azt is, hogy fenntartották a Bizottság eredeti javaslatában a felszerelések és tartozékok kötelező ellenőrzése alóli mentességet, és hogy valamennyi – ideértve a kis családi gazdaságokban használt – felszerelés és tartozék kötelező ellenőrzését elvetették.

Mi úgy véljük, hogy ennek a családi gazdaságok és az intenzív agráripar között tett gyakorlati és elvi megkülönböztetésnek valamennyi döntésben jelen kell lennie. Egyébként mindig emlékeznünk kellene arra, hogy nem a családi gazdaságok és nem a nem külterjes gazdálkodás vezettek a kergemarhakórhoz, a dioxinokhoz, a nitrofuránokhoz és a többi élelmiszerkatasztrófához…

Ezért szavaztuk meg a kompromisszumot.

 
  
MPphoto
 
 

  Duarte Freitas (PPE-DE), írásban.(PT) Egyetértek az előadóval, és gratulálok neki a végleges jelentéshez.

Ennek az irányelvnek a hatályba lépése rendkívül fontos lesz a növényvédő szerekkel kapcsolatos kockázatok csökkentésére irányuló politika sürgős módosításának egyre növekvő kényszere miatt, mivel az EU-ban ezt eddig bizonyos fokú információhiány és a gyakorlat és a termékek ellenőrzésének hiánya jellemezte. Alapvető az emberi egészség és a környezet védelme érdekében, hogy segítsük a mezőgazdasági növényvédő szerek megközelítésének megváltoztatását.

Ez a dokumentum alapvető, mert meghatározza a növényvédő szereket felhasználó emberek tájékoztatásának és képzésének szabályait, és előírja a berendezések ellenőrzését. Ugyancsak megtiltja a légi permetezést (ami elengedhetetlen kényszer esetén, ha nincs más alternatíva, engedélyezett). Egy másik pozitív vonatkozása, hogy valamennyi tagállam meghatározhatja a védendő területeket és a veszélyeztetett területeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Goebbels (PSE), írásban. (FR) Én tartózkodtam a „növényvédőszer-csomagról” szóló szavazáskor, mert tiltakozni kívántam egy antidemokratikus módszer ellen, amely szerint olyan kompromisszumokat terjesztenének az Európai Parlament elé, amelyeket kizárólag egyetlen parlamenti bizottságban elért kompromisszumokra alapozott informális háromoldalú egyeztetések során tárgyalnak meg a Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament képviselői. Azzal, hogy az első olvasatban elmulasztják a megfelelő demokratikus vitát, nemcsak a módosítások előterjesztésére vonatkozó, valamennyi képviselőt megillető jogot veszik el, hanem ezzel olyan európai jogszabályt is alkotnak, amely bármiféle demokratikus átláthatóságot nélkülözve születik meg.

Továbbá, a véglegesen elfogadott jogszabály sok tekintetben túlzott, bürokratikus és céljával ellentétes hatású

 
  
MPphoto
 
 

  Eija-Riitta Korhola (PPE-DE), írásban. (FI) Elnök asszony, én a peszticidekről és a növényvédő szerekről elfogadott jelentéseket az elérhető legjobbnak, egyben reálisnak és gyümölcsözőnek is tartom, ezért támogattam azokat.

Bár az utolsó percben a plenáris ülésen néhány képviselő benyújtott olyan módosításokat, amelyek a jogszabálynak szilárdabb tudományos bizonyítékokra kellene épülnie, ugyanakkor ezek lehetővé tették volna az egyes tagállamok számára a derogációkat, a többség számára egyértelmű volt, hogy arcátlan dolog figyelmen kívül hagyni a Parlament és a Tanács közötti tárgyalások eredményét még akkor is, ha a módosítások megalapozottak.

Különösen a növényvédő termékek kereskedelmi forgalomba hozataláról szóló jelentés váltott ki szenvedélyeket. Az eltérő nemzeti érdekek és megközelítések, valamint a Tanács esetében a konszenzus hiánya tükröződött a Parlament hangulatában. A vita a mi képviselőcsoportunkban is igen élénk volt. Az ágazatban érintettektől származó visszacsatolás azonban azt mutatja, hogy a jogszabály következetes, és lehetővé teszi a környezet és a közegészség javítására és védelmére irányuló, az egész EU-ra kiterjedő célok megvalósítását.

 
  
MPphoto
 
 

  Carl Lang (NI), írásban. (FR) A francia technikai intézetek és központok által végzett hatásvizsgálatok azt mutatják, hogy a növényvédő szerekről szóló európai irányelv felülvizsgálatának tervezete számos, jelenleg forgalomban lévő termék eltűnését okozhatja.

Fontos hogy ez a tervezet eszközt adjon az Unió gazdái által termesztett növények védelméhez. E nélkül a növénytermesztés jelentősen visszaesik, és ez az állattenyésztésre is érzékelhető hatással lehet.

Franciaországban és Európában teljes mezőgazdasági ágazatok dőlhetnek romba, és a mezőgazdaság szerepe – ami nem más, mint polgáraink egészséges és változatos terményekkel való ellátása – is veszélybe kerülne.

Anélkül, hogy megkérdőjeleznénk a fogyasztók és felhasználók védelmének szükségességét, az új rendelet nem veszélyeztetheti az innovációt vagy a kémiai családok sokszínűségét. Ezért azonnal alternatív megoldásokat kell tartalmaznia.

Ez az egyetlen megoldás, hogy elkerüljük a mezőgazdasági termelés, a munkahelyek és a mindehhez kapcsolódó jólét nagy részének migrációját.

Szembesülve a gazdákat, a zöldség-, gyümölcs- és gabonatermelőket érő súlyos kihívásokkal, ébernek kell maradnunk a jelenlegi reformokkal és azok nemzeti szinten történő alkalmazására meghozott intézkedésekkel szemben.

 
  
MPphoto
 
 

  Astrid Lulling (PPE-DE), írásban. (DE) Én megszavaztam mindkét, a Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti nehéz háromoldalú tárgyalások során elért kompromisszumot.

A növényvédő szerek elengedhetetlenek a modern mezőgazdaságban. Azok garantálják a mezőgazdasági földterületek optimális kihasználását Európában, és ezzel biztosítják az élelmiszer-termelés magas színvonalát.

Természetesen elégedett vagyok, hogy figyelembe vették a novemberben elfogadott állásfoglalásomat, így különös gondossággal kell eljárni a méhek számára mérgező növényvédő szerek engedélyezése során, biztosítva, hogy a bizonyítottan a méhekre veszélyes növényvédő szerek alkalmazását ne engedélyezzék.

A cél a hatékonyság, ami azt jelenti, hogy annyit, amennyi szükséges, és olyan keveset, amennyire lehetséges. A szerek számának lineáris csökkentése őrültség lenne. A gazdáknak elegendő eltérő szerre van szüksége, már csak azért is, hogy elkerüljék a rezisztencia kialakulását.

Természetesen nekem vannak kételyeim a rendeletnek a mezőgazdaságra, a szőlőkultúrákra és a kertészetre gyakorolt tényleges hatásai miatt ezek növényvédő szerekkel való ellátása és az árak alakulása tekintetében. Az érintett ipari ágazatokra gyakorolt hatásokat illetően ugyancsak sötétben tapogatózunk. Itt elengedhetetlen a követő értékelés.

Nagyon örülök, hogy Luxembourg most már ugyanahhoz a zónához tartozik, mint Belgium és Németország, és a gazdálkodók és szőlősgazdák ugyanazokat a termékeket használhatják a határ mindkét oldalán. Franciaország problémáját megértéssel kell megoldani.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban.(IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, én megszavaztam Klaß asszony jelentését a növényvédő szerek fenntartható használatát szolgáló keretirányelvről. Teljesen egyetértek az európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadásával.

Az irányelv célja a növényvédő szerek emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatásának csökkentése: az egyik gyakorlati célnak a növényvédőszer-felhasználás mennyiségi csökkentésének kell lennie, amit konkrét célok meghatározásával és a nemzeti intézkedési tervek végrehajtásával kell elérni. Az ellenőrzésnek is sokkal megszorítóbbnak kell lennie a közegészség teljes körű védelme érdekében. Azt is gondolom, hogy az ilyen termékeken elhelyezett címkéknek egyértelműnek és érthetőnek kell lenni mindenki számára, hogy minden egyes összetevő alkalmazásának hatásai ismertek legyenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Bart Staes (Verts/ALE), írásban. (NL) Tegnap a vita során említettem, hogy a jelenlegi kompromisszumot dicséretesnek tartom, és hogy a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport támogatni fogja azt. Szeretném azonban hangsúlyozni, ahhoz, hogy meg tudjunk állapodni a mezőgazdasági lobbival és a növényvédőszer-iparral, néhány engedményt kellett tennünk. Még mindig sajnálom, hogy elvetettük az 50%-os célt.

Ennek következtében mindent az egyes tagállamok ambícióira bíztunk. Teljesen lehetséges, hogy egyes tagállamok nem lesznek túl ambiciózusak, ami túlzott tartózkodáshoz vezethet. Ezenkívül a vízi utak melletti pufferzónák létrehozásával kapcsolatban elért eredmények is mérsékeltebbek. Most már ez is a tagállamokra van bízva. A környezet és a közegészség szempontjából az európai minimumtávolság kívánatos lett volna. Ami azonban kedvező, hogy védelemben részesülnek a veszélyeztetett csoportok által gyakran látogatott közterületek (parkok, sport- és szabadidős területek, iskolák és hasonlók). Erre a területre Flandriában már felfigyeltek, és most Európa összes kormányának figyelme erre irányul majd.

 
  
  

- Jelentés: Hiltrud Breyer (A6-0444/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Martin Callanan (PPE-DE), írásban. − Ez a jogszabály valóban magán viseli az EU bélyegét – klasszikus eset, amikor a ágyúval lövünk a verébre. A jogszabálynak jelentős hatása lesz a földművesekre és a kertészeti vállalkozásokra az általam képviselt északkelet-angliai régióban.

Kétség sem fér hozzá, a vállalkozások munkahelyeket szüntetnek majd meg, sőt, akár be is szüntethetik tevékenységüket. Kétség sem fér hozzá, hogy az erősen szorongatott gazdáink még több bürokratikus nehézséggel szembesülnek. Kétség sem fér hozzá, hogy a mezőgazdasági hozamok csökkenni fognak. Az a tény tehát, hogy e héten tárgyalunk a globális élelmiszerbiztonságról is, ezért igencsak ironikus. A növényvédő szerek alapvető fontosságúak az élelmiszer-termeléséhez, és ezekre máris igen szigorú biztonsági rendszer vonatkozik.

Senki sem vitatja a környezet védelmének fontosságát, de ez a jogszabály kiegyensúlyozatlan. Túlságosan előíró jellegű, és hiányzik belőle a rugalmasság. A Bizottság elmulasztotta egy kellően átfogó és naprakész hatásvizsgálat elvégzését.

Emiatt e javaslat ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Charlotte Cederschiöld, Christofer Fjellner, Gunnar Hökmark és Anna Ibrisagic (PPE-DE), írásban. − (SV) Ma megszavaztuk Breyer asszony jelentését a növényvédő szerek forgalomba hozataláról. Ez a jogszabály, amelynek célja az élelmiszerbiztonság és a növényvédő szerek környezetre gyakorolt hatásának javítása, helyes és fontos.

Az európai parlamenti első olvasat óta az elemzések kimutatták, hogy fennáll az a kockázat, hogy a jogszabály túlzottan szerteágazó és rugalmatlan, és egyes hétköznapi növények (például a sárgarépa és a hagyma) nagybani termelését lehetetlenné teheti Svédországban. A helyzetet az sem javítja, hogy a szabályokkal kapcsolatban végzett hatásvizsgálatok fontos következtetései eltérnek egymástól, például a svéd Kémiai Felügyelet és az azonos brit intézmény, a Növényvédőszer-biztonsági Igazgatóság esetében. Sajnáljuk, hogy e második olvasat esetében itt, a Parlamentben nem szavazhattunk ennek tisztázása érdekében, ugyanakkor rámutatunk, hogy az elfogadott szöveg a Parlament által első olvasatban tárgyalt szöveghez képest jobb.

Szerettük volna látni, hogy figyelembe veszik az Európai Parlament is a Tanács között elért megállapodást, ami egyértelművé tette volna a jogszabályt, azaz a veszélyes használatot egyértelműbben tiltotta volna, miközben az elkerülhetetlen, felelős és biztonságos növényvédelmet – amelynek esetében most fennáll a tiltás kockázata – továbbra is lehetővé tette volna.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. (PT) Az Európai Parlamentben végül elért kompromisszum azt jelenti, hogy a hatóanyagok kizárásával kapcsolatban tett maximalista javaslatokból engedtek, különös tekintettel azokra a negatív implikációkra, amelyeket ezek a javaslatok jelentettek volna a rovarölő szerekre és a növényvédő szerekre vonatkozóan. Ez különösen igaz olyan országokban, mint Portugália, ahol bizonyos rovarkártevők súlyosan károsítják a gyümölcsöket és zöldségeket, a burgonyát és az olívát, és bizonyos betegségek pusztítanak, mint a fenyőfa-fonalféreg és a szelídgesztenyekór, és ahol – nem utolsósorban a hatékony növényvédelmi kampányok hiánya miatt – ezek a kártevők és betegségek súlyos károkat okoznak különösen a családi gazdaságoknak.

Bár sok kétségünk van a kompromisszum bizonyos konkrét vonatkozásait illetően, ilyen például a védelem vagy a prevenció nem kémiai módszereinek, a kártevő- és termelésmenedzsmentnek és a növénytermesztésnek a kérdése, helyesnek tartjuk a növényvédőszer-engedélyek kölcsönös elismerése elvének alkalmazását, valamint a hasonló talaj- és éghajlati jellemzőkkel rendelkező régiókat átfogó zónák létrehozását.

Ragaszkodunk azonban ahhoz, hogy szükség van olyan tanulmányokra, amelyek valós képet adnak ezeknek az intézkedéseknek a termelékenységre és következésképpen a gazdák jövedelmére gyakorolt hatásairól, hogy ebben a költségben az egész társadalom osztozzon, mivel környezeti és élelmiszerbiztonsági követelményekről beszélünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Glyn Ford (PSE), írásban. − Én a Breyer-jelentés módosításai ellen szavaztam. Nagy-Britanniában folyt bizonyos fokú szükségtelen rémhírterjesztés erről a jelentésről, mintha az „az általunk ismert hagyományos mezőgazdaság végét” jelentené. Más tagállamokban a gazdák álláspontja ettől eltér.

Mindazonáltal a valós hatás nem egyértelmű, mivel az aktuális javaslat kapcsán nem készítettek megfelelő hatásvizsgálatot. Ezért támogatom a derogáció gondolatát 2015 után, amikor a jelenlegi engedélyek lejárnak, abban az esetben, ha bármely tagállamnak súlyos problémái támadnak a terméshozamokra jelentős hatással járó növényvédő szer rendelkezésre állása miatt.

 
  
MPphoto
 
 

  Duarte Freitas (PPE-DE), írásban.(PT) Ez a dokumentum segít a növényvédő szerekre vonatkozó jogszabályok összehangolásában.

Én egyetértek az elfogadott jelentéssel, főként azért, mert a növényvédőszer-engedélyek kölcsönös elismerése elvének alkalmazása véget vet a különféle (eltérő méretű piacokkal rendelkező) tagállamok között a versenyképességben mutatkozó egyensúlytalanságnak, és mert nagymértékben csökkenti a környezettel és az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos aggodalmakat. Nagyon kedvező a hasonló talaj- és éghajlati jellemzőkkel rendelkező régiókat körülölelő három zóna létrehozása. Kockázatos lenne teljesen eltérő helyzeteket egy kalap alá venni.

A belső elválasztású mirigyeket károsító anyagok kérdése nézetem szerint megalapozott: a javasolt szöveg tudományos véleményre épül. A belső elválasztású mirigyeket károsító anyagokkal az a probléma, hogy – a rákkeltő vagy mutagén anyagoktól eltérően – ezeknek nincsenek toxikológiai paraméterei, vannak viszont különféle hatásai, amelyek a kisebb hormonális egyensúlytalanságoktól a nemi szervek fejlődési rendellenességéig és/vagy a rákig terjedhetnek.

Fontos, hogy szabályozzuk azokat az anyagokat, amelyek hatása az emberi egészségre bizonyítottan káros.

A jogszabálynak hármas jogalapja van (mezőgazdaság, belső piac és közegészség), ami véleményem szerint igen kedvező.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. (DE) Az elmúlt években az Unió folyamatosan növelte a határértékeket, ezért a csökkentés már régóta esedékes. Előrelépést jelent, hogy végre be lehet tiltani azokat a növényvédő szereket, amelyek súlyosan károsítják az egészséget, bár még mindig túl kevés kutatást végeztek ezen a területen. Változatlanul aggodalomra ad okoz a növényvédő szerek felhalmozódása, amely miatt a meghatározott határértékeket túl lehet lépni. Még mindig túl keveset tudunk a lehetséges kölcsönhatásokról, és a jogi előírások már régen esedékesek.

Kétséges, hogy a dokumentáció és a visszakövethetőség mennyire hatékony. Az elmúlt évek húsbotrányai igen egyértelműen rávilágítottak arra, hogy milyen egyszerű a címkékkel visszaélni. Utoljára, de nem utolsó sorban, még mindig fennáll az a probléma, hogy bár mi növényvédőszer-előírásokkal sújtjuk termelőinket és gazdáinkat, ezután olyan országokból importáljuk a termékeket, ahol az előírások lazábbak. A kínai játékepizódból tanulnunk kellene. A tervezett jogszabályok a helyes irányba tett lépésnek tekinthetők, ezért szavaztam meg őket, de ez korántsem elég.

 
  
MPphoto
 
 

  Bill Newton Dunn (ALDE), írásban. − A Tanács, a Bizottság és a Parlament közötti háromoldalú párbeszéd következtetései és ajánlásai ellen szavaztam, mert:

- ezt a jogszabályt túl gyorsan akarták keresztülvinni, miután ezen a nyáron a Parlament és a Bizottság mandátuma is lejár, ám ez nem elegendő indok az elhamarkodott jogalkotásra;

- a javaslatok hatásvizsgálata nem történt meg;

- az ajánlások nem szilárd tudományos alapokra , hanem sokkal inkább a házi méhek világszerte tapasztalható aggasztó eltűnésének okaival kapcsolatos emocionális félelmekre és az emberi egészséggel kapcsolatos félelmekre épülnek;

- az általam képviselt lincolnshire-i és East Midlands-i gazdák egyhangúan arra kértek engem, hogy álljak ellen a javaslatoknak, akik gyakorlatias emberek, és a mi élelmiszerünket termelik meg, ezért véleményüket tiszteletben kell tartani.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban.(IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, én megszavaztam Breyer asszony jelentését a növényvédő szerek forgalomba hozataláról. Egyetértek a célokkal, azaz az emberi egészség és a környezet védelme magas szintjének biztosításával.

Az Európai Unió mindig nagy hangsúlyt fektetett a környezettel kapcsolatos kérdésekre, és ez a jogszabály további, e cél elérését célzó stratégia. Meg vagyok győződve arról is, hogy helyénvaló rendelkezni az állatkísérleteket minimális szinten tartásáról, hogy csak akkor végezzenek ilyeneket, amikor elkerülhetetlenül szükség van rá, és e helyett az alternatív módszereket segítsük elő, hogy megkíméljük az állatokat a szükségtelen szenvedéstől.

 
  
MPphoto
 
 

  Brian Simpson (PSE), írásban. − Én két ok miatt döntöttem úgy, hogy e jelentés ellen szavazok.

Először is, meg kell adnunk a gazdáknak azokat az eszközöket, amelyekre szükségük van a munkavégzéshez, és ez a javaslat nagymértékben korlátozza lehetőségeiket különösen azoknak a gazdáknak az esetében, akik párásabb és csapadékosabb éghajlaton dolgoznak, és növényvédő szerekre van szükségük növényeik és megélhetésük védelme érdekében. Nem ismerek olyan gazdát, aki növényvédő szert akarna használni, de ezek a szerek lényeges szerepet játszanak abban, hogy a lakosság élelmiszerellátását megfizethető áron tudjuk biztosítani.

Másodszor, nem történt meg e jogszabály hatásvizsgálata, amit felháborítónak tartok, mivel annak súlyos következményei lehetnek a mezőgazdaságban.

 
  
MPphoto
 
 

  Bart Staes (Verts/ALE), írásban. (NL) Tegnap a vita során említettem, hogy a jelenlegi kompromisszumot dicséretesnek tartom, és hogy a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport támogatni fogja azt az Európai Parlamentben. Hangsúlyozni szeretném azonban, ahhoz, hogy a mezőgazdasági lobbival és a növényvédőszer-iparral megállapodást érhessünk el, néhány engedményt kellett tennünk. Akárhogyan is nézzük, amit elértünk a határértékek tekintetében, felvizezett eredmény az Európai Parlament első olvasatban elfoglalt álláspontjához képest.

Derogációs lehetőségeket kifejezetten 12 anyagra hoztak Létre. Fenntartásaink voltak a zonális megközelítéssel kapcsolatban is. Az ilyen hatalmas kiterjedésű területen keresztülnyúló három zóna gondolata számunkra problémásnak tűnik, mert e zónákon belül a környezeti feltételek jelentős mértékben változhatnak. Ami azonban kedvező, hogy a jogalap a mezőgazdaságra, a belső piacra és a közegészségre épül, és a vonatkozó preambulumbekezdések és az 1. cikk a közegészségnek mindent megelőző elsőbbséget ad. Hasonlóképpen a méhekre káros hatást gyakorló anyagok küszöbérték-kritériuma is üdvözlendő kiegészítés. Ugyancsak teljesült az a követelmény, hogy a veszélyes szerek helyett gyorsabban teremtsenek alternatívát. Bár az eredmény jobb is lehetett volna, mi megszavaztuk ezt az elfogadható kompromisszumot.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (PSE), írásban. − Csalódtam, amikor azt kellett látnom, hogy a közös álláspontot módosították. Szívesebben vettem volna a közös álláspontot, mert az jobb egyensúlyt teremtett volna a közegészség és az élelmiszer-termelés között.

 
  
MPphoto
 
 

  Glenis Willmott (PSE), írásban. − Az alapos hatásvizsgálat állandó hiánya azt jelenti, hogy az EPLP nem tudja támogatni a Tanács és az Európai Parlament előadója között kieszközölt kompromisszumos csomagot, mivel nincs egyértelmű jelzés annak az élelmiszertermelésre gyakorolt hatásáról.

Az Európai Parlament munkáspárti képviselői jobb és biztonságosabb növényvédő szereket kívánnak, ugyanakkor felelősséget éreznek a termelők és a fogyasztók iránt is: bizonyosaknak kell lennünk a jelenlegi javaslatoknak a mezőgazdasági termelésre és az élelmiszerárakra gyakorolt hatását illetően.

Bár ez az ügy bizonyára nem járna olyan katasztrofális következményekkel, mint amelyeket egyes helyeken előre jeleztek, a bizonytalanság elég nagy azonban ahhoz, hogy az EPLP ne tudja támogatni a kompromisszumos csomagot.

 
  
  

- Jelentések: Christa Klaß (A6-0443/2008), Hiltrud Breyer (A6-0444/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Liam Aylward, Brian Crowley, Seán Ó Neachtain és Eoin Ryan (UEN), írásban. − Ma a növényvédelmi jogszabályokról szóló szavazás során tartózkodtunk.

Ez egy igen nehéz szavazás. Mi egészen mostanáig részt vettünk ezen ellentmondásos csomag intenzív tárgyalása valamennyi részében.

A jogszabály hangsúlya egyértelműen az egészségen és a vegyi anyagok és a rák közötti kapcsolaton van. A gazdákra ezek a közvetlen érintkezés révén hatnak leginkább. Miközben ez a csomag megkísérli korlátozni a rákkeltő anyagok elérhetőségét, a tagállamok megengedhetik anyagok forgalmazását abban az esetben, amikor a növényegészség súlyos fenyegetésnek van kitéve. A javaslat megpróbálja védeni a méheket, ugyanakkor csökkenteni az anyagok engedélyeztetésével kapcsolatos bürokráciát. Az anyagok 2016-ig történő fokozatos kivonásával arra késztetjük az ipart, hogy biológiai szempontból megfelelő és hatékony termékekkel álljon elő.

Nem tudjuk megszavazni ezt a jogszabályt. Az új hatásvizsgálat iránti ismételt felhívások ellenére sem mutatott erre készséget a Bizottság. Nem tudunk a valóságtól elvonatkoztatva jogot alkotni! Termékeket a veszély, és nem a felhasználásra és az expozícióra épülő tudományos kockázat alapján tiltanak be. Ezen kívül a „belső elválasztású mirigyeket károsító” definícióját nem egyeztették tudományos szinten, és mi módosításokat nyújtottunk be arra nézve, hogy várjuk meg a Bizottság szakértőinek a véleményét ezzel kapcsolatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Michel Teychenné (PSE), írásban. (FR) A növényvédő szerek termelését és értékesítését korlátozó e szöveggel, valamint a felhasználásuk keretét megszabó kísérőszöveggel Európa végre példás normákat alkotott a növényvédő szerek tekintetében. Hiltrud Breyer jelentése a helyes irányt követi. Miközben lehetővé teszi az alacsony kockázatú termékek forgalomba hozatalát, a fokozottan károsnak ítélt 22 anyagot betiltja.

Ha abban reménykedünk, hogy egyszer még racionális mezőgazdaság lesz világszerte, üdvözölnünk kell ezt az Európai Unió által tett lépést. Az európai mezőgazdaság, amely bőségesen használja a növényvédelmi termékeket, ettől nem lesz gyengébb. Ezekkel a szövegekkel azonban ma az EU rendelkezik a legszigorúbb jogszabállyal a mérgező növényvédő szerek elleni küzdelemben.

 
  
  

- Jelentés: Wolf Klinz (A6-0497/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. − A páneurópai befektetési alapok, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) szabályozási rendszerét alaposan felülvizsgálták. Ezek a kollektív befektetési rendszerek, amennyiben egyszer megszerezték valamelyik tagállam engedélyét, ezt az „útlevelet” további vizsgálatok nélkül az egész unióban használhatják. Az általános pénzügyi bizonytalanság idején a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó szabályokat – az ágazatba vetett bizalom növelése érdekében – tisztességesen és következetesen kell alkalmazni.

Wolf Klinz jelentése javaslatot tesz „útlevél” bevezetésére azon alapkezelő társaságok számára, amelyeket az ÁÉKBV-k foglalkoztatnak. Ez a javaslat lehetővé teszi a pénzalapok határokon átnyúló kezelését a jelenlegi, a teljes mértékben működő alapkezelő társaságok létrehozására irányuló előírás nélkül. Alapvető fontosságú, hogy elegendő alapkezelő álljon rendelkezésre ahhoz, hogy megfelelően figyelemmel kísérhessék az alapkezelő társaságok útleveleit.

Klinz úr olyan kompromisszumos dokumentumot nyújtott be, amelyet támogatni tudok.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban.(PL) Az ÁÉKBV (átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások) harmonizált befektetésialap-termék, amit meghatározott befektetési politikák szerint fektetnek be. Az ÁÉKBV keretirányelv, amelyre a Klinz jelentés hivatkozik, biztosítja a költségek átláthatóságát – ez igen fontos a gazdasági és pénzügyi válság idején az EU számára – és a befektetővédelem magas szintjét. Az irányelv alapvető előírásokat állapít meg a befektetési alapok szervezetére, irányítására és felügyeletére.

Igaz, hogy az európai befektetési alapok az amerikai piaccal összehasonlítva jellemzően csekély méretűek, amelynek következtében a befektetőknél felmerülő költségek magasak. Ezért felül kell vizsgálni az ÁÉKBV-csomagot, hozzá kell igazítani azt a befektetői igényekhez, és biztosítani kell az EU alapkezelő ágazata versenyképességét.

Az előadó által javasolt változtatások elsősorban az alapok összeolvadására (így belső összeolvadásként kezelik azokat, és ezáltal megtartják adósemlegességüket), a legfontosabb befektetői információt biztosító dokumentum bevezetésére (az egyszerűsített prospektus helyett) és a meglévő bejelentési eljárás egyszerűsítésére (a közvetlen felügyeleti hatóságok közötti információcsere alkalmazása révén) vonatkozóan tartalmaznak új rendelkezések.

 
  
  

- Jelentés: Donata Gottardi (A6-0507/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Andersson, Göran Färm és Åsa Westlund (PSE), írásban. − (SV) Mi támogatjuk a jelentést, mert úgy véljük, hogy az államháztartások fenntarthatósága igen fontos kérdés. Ellenezzük azonban a 8. bekezdés megszövegezését, amely kimondja, hogy adócsökkentésekkel, az adókulcsok felülvizsgálatával, az adózási fék kompenzációjával fokozatosan nagymértékben csökkentik az alacsony vagy közepes szintű fizetésekre, valamint a nyugdíjakra kivetett adóterhet. Úgy véljük, hogy ezekkel az ügyekkel nem EU-szinten kell foglalkozni, mert ezek olyan kérdések, amelyekről a tagállamoknak maguknak kell dönteniük.

 
  
MPphoto
 
 

  Konstantinos Droutsas (GUE/NGL), írásban.(EL) Az államháztartások a Gazdasági és Monetáris Unióban (GMU) című jelentés elfogadja a Tanács és a Bizottság által hozott munkaellenes határozatokat, amelyek célja a monopóliumok versenyképességének megőrzése a tőke nyereségének megóvása érdekében, és azért, hogy a súlyos kapitalista válság terhét a munkásokra hárítsa.

A pénzügypolitika érvényesítése érdekében megerősödik az EU által a Stabilitási Paktummal és a Lisszaboni Stratégiával a tagállamok számára kialakított bázisellenes keret, ez különösen a GMU-ban lévő tagállamokra vonatkozik.

Az Európai Parlament a Bizottsághoz hasonlóan megpróbálja keretek közt tartani a centrifugális trendeket és a „mindenki magáért” logikáját azzal, hogy egyre nagyobb elszántságra hív fel a belső piac teljessé tétele, az adózás összehangolása, a verseny és a piaci szabályok megerősítése érdekében.

Félrevezető az a kritika, hogy a válság megoldására rendelkezésre bocsátott hatalmas összegek nem érik el a kis- és közepes vállalkozásokat, nem beszélve a munkavállalókról. Az az elavult és megbukott modell, amely szerint állami intervencióval fedjék el a piac hiányosságait, csak vágyálom és kísérlet a munkások dezorientálására azzal, hogy társadalmi jóváhagyást kérnek egy rothadt rendszerhez.

Az egyetlen megoldás, ha a munkások küzdenek a bázis hatalmáért, és a bázisgazdaság megdönti a kapitalista barbárságot.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Tulajdonképpen egészen érdekes, hogy a jelentés elismeri, hogy az államháztartás helyzetének 2007-re és 2008 első felére vonatkozóan elvégzett vizsgálata „a gazdasági trend megváltozását mutatja, és a gazdaság és a növekedés lelassulását vetíti előre, amelyet továbbra is alacsonyabb infláció, valamint a jövedelmi szintek közötti különbségek mélyülése kísér”.

A válság kezelése érdekében azonban alapvetően ugyanazokat a recepteket írja fel, mint amelyek a jelenlegi helyzethez vezettek, ahelyett, hogy kihasználná ezt a lehetőséget arra, hogy a növekvő egyenlőtlenséggel, munkanélküliséggel, bizonytalan és rosszul fizetett munkával és szegénységgel jellemezhető jelenlegi súlyos társadalmi helyzethez hozzájáruló neoliberális és monetarista politikák változtatására tenne javaslatot.

A dokumentum ragaszkodik az árstabilitáshoz és a Stabilitási és Növekedési Paktumhoz – bár bizonyos fokú rugalmassággal – és a Lisszaboni Stratégiához, amelyről tudjuk, hogy ürügyül használták fel a privatizáció folytatásához, és hogy az államtól elvonják a szociális funkciókért viselt felelősséget. Ehhez a megközelítéshez tartozik a minimális állam és a magánszektor nagyobb hatékonyságának gondolata is, amelynek célja az úgynevezett bérönkorlátozás elfogadásának kikényszerítése, ami végső soron a vásárlóerő csökkenéséhez vezet.

Ezért szavaztunk ellene.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. (FR) Én azt veszem ki Gottardi asszony államháztartásról szóló jelentéséből, hogy nem vonta le a világválság tanulságait.

Gottardi asszony „piaci hibának” és „nem kellő felügyeletnek” minősíti azt, ami a valóságban egy olyan rendszer bukása, amelyet éveken át ránk erőltettek: a dereguláció, a szélsőséges, egész világra kiterjedő szabadpiaci filozófia, a gazdaság abszurd „financializációjának” rendszere, ahol a piac uralkodik, és állítólag önszabályozó. A G20-ak találkozóján vagy Brüsszelben elhatározott homályos kozmetikai kezelés nem fogja a helyzetet alapvetően megváltoztatni. Meg kell kérdőjeleznünk azokat a gazdasági dogmákat, amelyeknek még mindig alá vagyunk rendelve. A válság megmutatta, hogy az áruk, a szolgáltatások, a tőke és az emberek mozgásának teljes szabadsága nem prosperitáshoz, hanem katasztrófához vezet. Azt is megmutatta, hogy a nemzetállam a döntéshozatal, az intézkedés és a reagálás helyénvaló és hatékony szintje még akkor is, ha Sarkozy úr úgy érezte, hogy Barroso úrnak őt mindenhová kísérnie kell, hogy elhitesse az emberekkel, hogy az Európai Unió hasznos ebben a helyzetben.

Ebben az összefüggésben az előadónak az államháztartás kezelésére vonatkozó jó tanácsai és felhívása a Stabilitási és Növekedési Paktumnak való megfelelésre sajnálatos módon kevéssé hasznos.

 
  
MPphoto
 
 

  Mary Lou McDonald (GUE/NGL), írásban. − Üdvözöljük e jelentés néhány pozitív elemét, és különösen az adóteher méltányosabb elosztása szükségességének, az állami kiadások és a szilárd gazdaságirányítás fontosságának az elismerésének. Én azonban tartózkodtam a szavazáskor, mert a jelentés a versenyképességet hangsúlyozva ragaszkodik a hibás Lisszaboni Stratégiához, támogatja a rugalmas biztonságot és „strukturális reform” álruhájába bújva implicit módon fenyegeti nyugdíjrendszereket, a közegészségügyet és a tartós gondozás ügyét.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat