Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2009. január 13., Kedd - Strasbourg

14. A védelem és a biztonság területéhez kapcsolódó közbeszerzések (vita)

  Elnök. − A következő napirendi pont Lambsdorff úr jelentése (A6-0415/2008) a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság nevében a védelem és biztonság területén egyes építési beruházásokra, árubeszerzésekre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2007)0766 – C6-0467/2007 – 2007/0280(COD)).

  Alexander Graf Lambsdorff, előadó. – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, világszerte jelenleg 13 EU-misszió van, amelyek révén segítünk a béke és a stabilitás helyreállításában. Kilenc misszió már befejezte küldetését. Sok ilyen műveletben a fegyveres erők – közöttük gyakran tagállamaink rendőrtisztjei – igen nehéz környezetbe kerülnek bevetésre. Ugyanakkor mindannyian tudjuk, hogy még sokkal több válsággóc van, és hogy a nemzetközi politikában az európai intervenció iránti igény nagyobb valószínűséggel nő, mint csökken, és sajnálatos módon azt is tudjuk, hogy mi európaiak gyakran nem vagyunk olyan helyzetben, hogy úgy hajtsuk végre misszióinkat, ahogyan kellene, optimális felszereléssel, interoperábilis és stratégiai szempontok alapján áthelyezhető módon. Ezt el kell érnünk, mert ezzel tartozunk a műveletekben világszerte résztvevő katonáinknak és rendőreinknek. Ez a cél azonban még távol van.

Ennek egyik oka a védelmi felszerelések fragmentált piaca. A 27 tagállam 89 különböző, időnként megkettőzött kutatási programot enged meg magának. Az Egyesült Államokban csak 29 ilyen van. A termékek fejlesztésben túl kevés az együttműködés a tagállamok között. Az úgynevezett hagyományos szállítókat preferálják a nem hagyományos, de talán jobb szállítókkal szemben, és ez az, amit meg akarunk változtatni.

A védelmi felszerelések európai piacán évente mintegy 91 milliárd euró összegben szerzünk be árukat és szolgáltatásokat. Ebből átlagosan csak 13%-ra írnak ki európai pályázatokat. Teszem hozzá, az a sajnálatra méltó ország, amely hátul kullog e tekintetben, mindössze 2%-kal Németország. A lényeg azonban az, hogy a védelemhez kapcsolódó termékek belső piaca nem működik. Ebben a high-tech iparágban sok fontos innovációt nem tudunk hasznosítani, fegyveres erőink nem kapják meg a legjobb felszerelést, és az adófizetők pénzét elpazarolják. A következmény pedig az, hogy a fejlett védelemi termékek egyre drágábbak, miközben a védelmi költségvetés ugyanaz marad, vagy még csökken is. Ilyen helyzetben egyértelmű, hogy miről van szó. Nem arról, hogy a fegyverkezési kiadásokat növeljük, hanem arról, hogy a meglévő pénzt okosabban költsük el. Ez az, amit tennünk kell. Ezzel tartozunk az adófizetőinknek.

Ezért a Parlament 2005-ben egy jelentésében felhívást intézett a Bizottsághoz, hogy terjesszen elő egy irányelvet erre az ágazatra. Ez a Parlamenttel és a Tanáccsal egyetértésben megtörtént. Fontos volt számunkra és előadóként számomra is, hogy Sarkozy elnök a francia elnökség prioritásairól szóló beszédében kifejezetten megemlítette az európai védelmi felszerelési piacot. Ezzel világossá vált, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság egységes erőfeszítéseket tesz e téren. Az első olvasatban elért megállapodás ennek a közös politikai akaratnak az eredménye. Holnap – remélhetőleg együtt – egy új európai jogi keret alapjait tesszük le, amely biztosítja majd a piac tényleges megnyitását, a nagyobb átláthatóságot és a versenyt a közbeszerzéseket illetően.

Ezt az irányelvet összefüggéseiben is kell néznünk. Decemberben sikeresen elfogadtuk a védelemhez kapcsolódó termékek Közösségen belüli átadásáról szóló irányelvet. A ma előttünk fekvő irányelv az európai védelmi felszerelési csomag második fontos építőköve. Bár a két irányelv elméletben egymástól függetlenül működik, a gyakorlatban szükségük van egymásra. Ez egy másik oka annak, amiért olyan fontos, hogy holnap befejezzük a védelmi felszerelési csomaggal kapcsolatos munkánkat. Ez holnapra nem forradalmasítja a piacot, ez egyértelmű, de fontos lépést jelent a helyes irányba, és jelentős mértékben elő tudja mozdítani az európai biztonsági és védelmi politikát.

Szeretnék őszinte köszönetet mondani kollégáimnak, az árnyékelőadóknak, Charlotte Cederschiöldnek, Barbara Weilernek és Gisela Kallenbachnak igen korrekt, néha kritikus, de mindig konstruktív együttműködésükért. Ugyancsak köszönetet szeretnék mondani a Tanácsnak és a Bizottságnak. Minden résztvevő a politikai akarat, a professzionizmus és a kompromisszumkészség szerencsés elegyét mutatta fel.

Tartozunk azzal a polgárainknak, hogy együtt alkossunk Európa érdekében konstruktív politikát. Remélem, hogy ezeket a kötelezettségeinket holnap a csomag elfogadásával a saját illetékességi körünkben teljesítjük. Egyébként ezt a vitát Brüsszelben és nem Strasbourgban kellene tartanunk. Köszönöm.

  Charlie McCreevy, a Bizottság tagja. − Elnök úr, először is hadd kérjek elnézést az erőtlen hang miatt, de nagyon megfáztam.

Önök most fognak szavazni egy, a honvédelmi és biztonsági felszerelések közbeszerzéséről szóló irányelvre irányuló javaslatról, amit a Bizottság 2008 decemberében terjesztett elő az úgynevezett „védelmi csomag” részeként. Ez a javaslat nagy lépés előre a közös európai védelmi piac létrehozása felé, amely önmagában is fontos hozzájárulás az Unió biztonsági és védelmi politikájához. Más szavakkal, ez az irányelv egy politikai szempontból rendkívül fontos instrumentum, amely segít majd Európa védelmi képességeinek megerősítésében, a közkiadások hatékonyabbá tételében és polgáraink biztonságának fokozásában.

A javaslatra irányuló tárgyalási folyamat élvezte a Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti szoros együttműködés előnyeit. Ezért szeretnék őszintén köszönetet mondani az előadónak, Lambsdorff úrnak az intenzív és hatékony munkáért, amellyel már az első olvasatban megállapodást sikerült elérnie a Tanáccsal. Ugyancsak szeretnék köszönetet mondani az árnyékelőadóknak konstruktív együttműködésükért. Gratulálni kívánok a francia elnökségnek és a szlovén elnökségnek is, amiért olyan sikeresen ösztökélték a tárgyalásokat a Tanácsban. És utoljára, de nem utolsósorban szeretnék köszönetet mondani a cseh elnökségnek e dosszié véglegesítésére vonatkozó elkötelezettségéért.

A Bizottság üdvözli azt a szöveget, ami most előttünk áll. Az új irányelvet kifejezetten a védelmi és biztonsági közbeszerzésekre szabtuk. Az megadja a szerződést kötő hatóságnak a gyakran kifejezetten bonyolult és érzékeny szerződések megtárgyalásához számukra szükséges rugalmasságot. Azt is lehetővé teszi számunkra, hogy különleges biztonsági klauzulákat kössenek ki a minősített információ védelmére és az ellátás biztonságának megteremtésére. Mindez az irányelvet olyan eszközzé teszi, amelyet a tagállamok védelmi közbeszerzéseik legnagyobb részénél alkalmazhatnak a nélkül, hogy biztonsági érdekeiket veszélyeztetnék.

Az új irányelv a nem katonai biztonság terén is vonatkozik az érzékeny közbeszerzésekre. Ez a megközelítés összhangban áll a mai stratégiai környezettel, amelyben a transznacionális fenyegetések és az új technológiák elmossák a katonai és a nem katonai, a belső és a külső biztonság közötti választóvonalat. A közbeszerzés nem hagyhatja figyelmen kívül ezeket a fejleményeket: olyan esetekben, amikor például a rendőri erők felszerelése hasonló a védelmi felszereléshez, logikus, hogy ugyanazokat a közbeszerzési szabályokat alkalmazzuk.

Mindennek komoly előnyei lesznek: az új irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az EK Szerződés 296. cikke szerinti mentesség alkalmazását a kivételes esetekre korlátozzák. Ennél fogva a belső piac elvei végre az európai védelmi és biztonsági piacok fontos részeire is vonatkoznak majd. Méltányos és átlátható közbeszerzési szabályok vonatkoznak majd az egész Unióra, lehetővé téve a vállalatok számára, hogy más tagállamokban könnyebben pályázzanak. Az európai ipar sokkal nagyobb „hazai” piacot kap, nagyobb gyártási sorozatokkal és méretgazdaságossággal. Ez csökkenteni fogja a költségeket, és alacsonyabb árakhoz vezet.

Végezetül, mindenki javára elérjük a piacok nagyobb nyitottságát: az ipar versengőbbé válik, a fegyveres erők jobb minőségű árut kapnak a pénzükért, és az adófizetők is élvezhetik a közkiadások hatékonyabbá válásának előnyeit. Mindez az önök munkájának és az önök inputjának is a gyümölcse. Ezért hadd mondjak még egyszer köszönetet önöknek, és hadd gratuláljak önöknek.

  Charlotte Cederschiöld, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (SV) Elnök úr, a védelemhez kapcsolódó termékek európai piaca nem születik meg holnapra, de az előadó magabiztos együttműködést alakított ki, ami a Tanáccsal és különösen a Bizottsággal együtt segített bennünket abban, hogy megtegyük az első nagyon fontos lépést. Mostantól a belső piac alapszabályok a védelemhez kapcsolódó termékekre is egyértelműen kiterjednek, és ennek elő kell mozdítania az árcsökkenést. A nyitottabb piac hozzájárul az európai versenyképességhez és a felszerelések hatékonyabb előállításához.

A francia kormány is dicséretet érdemel konstruktív szerepéért, de természetesen az előadó, Lambsdorff úr volt a legfontosabb szereplő. Szeretnék köszönetet mondani a védelmi iparnak is értékes hozzájárulásáért, amely növelte a rugalmasságot. A 2004. évi közbeszerzési irányelv sok elemét itt is megtartottuk. Ugyanakkor tiszteletben tartottuk például a nemzeti biztonsági érdekeket és az ellátás speciális feltételeit, valamint az információ védelmét. A 296. cikk alkalmazását a jelenlegi jogszabálynak megfelelően fenntartottuk, de megakadályoztuk az azzal való visszaélést. Ezt az iparnak is üdvözölnie kell, ami természetesen továbbra is befolyásolhatja az irányelv végrehajtását, valamint az új gyakorlatok kialakítását.

Mi a Parlamentben örülünk annak, hogy a Tanáccsal félúton találkoztunk a küszöbértékek és az átláthatóság tekintetében, hogy csak néhány példát nevezzek meg, az Európai Parlament, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és az előadó számos sikere közül. Én személyesen is örülök annak, hogy a legellentmondásosabb kérdések megoldása is lehetővé vált a hatályos EK-jogra tekintettel. Ha a Parlament reményeim és hitem szerint széles körben támogatja ezt a jelentést, akkor fontos és logikus lépést teszünk előre.

Őszintén köszönetet mondok valamennyi képviselőtársamnak és más érintetteknek, akik segítettek ebben a konstruktív és izgalmas folyamatban.

  Barbara Weiler, a PSE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, a múlt év végén néhány figyelemre méltó főcím jelent meg, kikiáltva, hogy „a világ újra fegyverkezik”, „a fegyverkereskedelem virágzik”, „a védelmi felszerelések ipara drága a verseny hiánya miatt”, és szóltak korrupciós esetekről Németországban, valamint az Európai Unió más országaiban. Mi, szociáldemokraták teljesen egyértelműen ellenezzük az ilyen jellegű fegyverkezési versenyt, a fegyverzetek ilyen növelését, de a korrupcióval szembeni laissez-faire hozzáállást is. Ebben a kérdésben egyetértünk nemzeti kollégáinkkal.

Ennek a jogszabálycsomagnak a célja a ma tárgyalt, az ellátásról és a közbeszerzésről szóló két irányelvvel annak biztosítása, hogy ne csak a versenyképességről beszéljünk, hanem arról is, hogy vessünk véget az adófizetők pénzének a védelmi felszerelések termelése terén történő pazarlásának, és akadályozzuk meg a korrupciót. Ezek önmagukban is elég indokul szolgálnak a szociáldemokratáknak ahhoz, hogy elfogadják az eredményt.

Létrejön a védelem és a biztonság területén az árukra és szolgáltatásokra vonatkozó szerződések odaítélésének európai jogi kerete; a tagállamok hatékonyabban működnek együtt egymással, más szavakkal, nem lesznek szükségtelen átfedések, és a fegyverkereskedő cégek nem tudják majd megtéveszteni a tagállamokat, és általánosságban nagyobb lesz a verseny és kevesebb a 296. cikk szerinti kivétel.

Számunkra, képviselők számára – úgy vélem, minden képviselőcsoport esetében – fontos volt a jogorvoslati irányelv, azaz, a Fruteau úr által előkészített irányelv bevezetése. Ami a Tanácsot illeti, ez nem volt olyan egyértelmű. Számunkra fontos volt, hogy korrupció esetén legyenek szankciók, akár a szerződéskötésből való kizárásig terjedően. Úgy vélem, ez újdonság ennek az iparágnak a számára, amit mostanáig elkényeztettünk.

Ugyanakkor az is fontos volt számunkra, hogy az eredmények mind a 27 tagállamban megvalósíthatók legyenek. Még akkor is, ha csak hat vagy hét tagállam rendelkezik saját gyártással, és valamivel kevesebben vesznek részt a kereskedelemben, fontos, hogy mind a 27 tagállam mögöttünk álljon. Ezt sikerült elérnünk. Nem vagyok bizonyos abban, hogy minden úgy fog működni, ahogyan elképzeljük, és ezért belefoglaltuk azt, hogy a Parlament továbbra is szeretne bizonyos fokú ellenőrzést gyakorolni. Tájékoztatást akarunk nemcsak automatikusan a Bizottságtól, hanem tájékoztatást akarunk az eredményekről és ezen irányelvcsomag átültetéséről is.

A jövőben, amikor még erősebb lesz az európai belső piac és európai befolyást szerez, amint azt Sarkozy úr természetesen tervezte, akkor az Európai Parlamentnek, mint Európa választott intézményének részt kell vennie a valódi ellenőrzésben, olyan ellenőrzésben, amely megvalósul a nemzeti parlamenteknél, de még nincs meg az Európai Parlamentnél. Ez azonban a jövő feladata. Németországban például megégettük az ujjunkat a védelmi felszerelések gyártásával és a megemelt árakkal kapcsolatban. Itt van nekünk a Eurofighter – egy rendkívül drága, ha nem a legdrágább projekt –, és bizonyos vagyok benne, hogy valamennyi tagállamnak vannak hasonló tapasztalatai.

Végezetül, én nem akarok köszönetet mondani. Az együttműködés egészen konstruktív volt, és legfőképp az eredmények voltak jelentősek. Egészen őszintén szeretném azonban kimondani, hogy a Parlament eljárása tűrhetetlen volt. A Tanáccsal és a Bizottsággal első olvasatban elérendő kompromisszum egyszerűen nem lehet ennek a Háznak a dolga. Emiatt ennek az eljárásnak a jövőben abszolút kivételesnek kell lennie. Ennél a jogszabálycsomagnál nem volt rá szükség. Ragaszkodnunk kell a fegyvereinkhez, és közvetlenül a szavazás után véget kell vetnünk az ilyen jellegű eljárásnak a nem parlamenti munka esetén.

  Cristian Silviu Buşoi, az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, azzal szeretném kezdeni, hogy gratulálok kollégámnak, Lambsdorff úrnak a kiváló jelentéséhez. Én tudom, hogy elkötelezte magát ezen igen fontos munka mellett. Alapvető fontosságúnak tekintem a közös fegyverpiac, valamint az ehhez szükséges jogi keretek létrehozását ahhoz, hogy továbbfejleszthessük az európai biztonsági és védelmi politikát.

Üdvözlöm azt a fontos eredményt is, hogy a szerződés elveit, különösen az átláthatóságot, a diszkriminációmentességet és a nyitottságot a védelmi és biztonsági piacon is megvalósítják, és amint már kifejtették, ez a védelmi kiadások hatékonyságának javulását fogja eredményezni.

A Bizottság javaslata, valamint Lambsdorff úr jelentése a közbeszerzési szerződésekre sikeresen létrehozott egy jogszabálycsomagot a biztonság és védelem területén, ami lehetővé teszi a közös fegyverpiac megfelelő működését.

Legalább két olyan dolgot szeretnék említeni, ami jelentős javulást hozhat mind a szállítók, mind a szerződéskötő hatóságok számára azzal a céllal, hogy védjék az EU és tagállamai biztonságát. Itt megemlíteném az ellátás biztonságához kapcsolódó rendelkezéseket, nevezetesen a szerződéskötő hatóságoknak a pályázókra és az alvállalkozókra vonatkozó információ biztosítását, valamint azokat a kötelezettségvállalásokat, amelyeket a pályázóknak kell vállalniuk az ellátás biztonsága érdekében. Másrészről a felülvizsgálati eljárás bevezetése a pályázókat is védi, mivel ez garantálja, hogy a pályáztatási folyamat méltányos legyen, és ne forduljon elő diszkrimináció.

A javaslat fokozza a munkafolyamat átláthatóságát, és a tagállamoknak sem kell tartaniuk ettől, mivel garantált a biztonsági érdekeik megóvása, különösen azzal, hogy a javaslat fenntartja az információ közzététele alóli mentességeket azokban az esetekben, amikor biztonsági érdekekről van szó.

Zárásképpen szeretném hangsúlyozni, hogy rendkívül fontos számunkra, hogy legyen egy közös európai védelmi piac. Ugyanakkor, amikor a jövőben erről a kérdésről – a közös európai védelmi piacról – vagy talán ennél érzékenyebb kérdésekről, például az ellentételezésről tárgyalunk, komolyan figyelembe kell vennünk valamennyi tagállam stratégiai érdekeit és konkrét helyzetét.

  Mieczysław Edmund Janowski, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, biztos úr, Lambsdorff úr kiváló munkát végzett. Gratulálok. A közpénzek elköltése mindig erőteljes érzelmeket kelt. Ez különösen igaz a hadsereg vagy a védelmi erők számára történő közbeszerzések esetén. Itt hatalmas pénzösszegekről van szó, és azokat a gyártókat és szolgáltatókat kell kiválasztanunk, amelyek a legjobb színvonalat és nem a legolcsóbb megoldást nyújtják. Kiváló minőségre van szükségünk – ésszerű áron.

Figyelembe kell vennünk azt is, hogy az összes munkát milyen alapossággal végzik, milyen minőségű anyagokat használnak fel, de olyan különleges kérdéseket is, mint a bizalmasság, sőt titkosság, különösen a kritikus kérdésekkel kapcsolatban. Ezek az ügyek kapcsolódnak az ellentételezés és a befektetés megtérülése biztosításának kérdéseihez is. Úgy vélem, vissza kell térnünk erre a témára. Azt hiszem, az irányelvre irányuló javaslatban bemutatott álláspont helyes. Véleményem szerint a javasolt megoldások a védelem területén javítani fognak az európai közbeszerzési rendszer hatékonyságán. Megérdemlik, hogy elfogadjuk őket.

  Gisela Kallenbach, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, szeretnék köszönetet mondani az előadónak a jó együttműködésért, mert az eljárást érő minden indokolt kritika ellenére az első olvasat esetében ez az együttműködés valóban az előfeltétele volt annak, hogy a Parlament hangját világosan érzékelni lehessen a háromoldalú párbeszéd során.

Ma egy kereskedelmi áru tekintetében döntünk a kompromisszumról, amelynek a korábbi piaca csak néhány tagállamra korlátozódott. Számomra igazi élmény volt csak azt látni, hogy a belső piac és a verseny tiszta tanainak védelmezői hirtelen mindent megtesznek annak érdekében, hogy továbbra is a nemzeti döntéshozatali és különválasztási mechanizmusokat használhassák. Ez nem sikerült nekik, és ez jó.

Miért történt ez? Azért, mert a jövőbeni nagyobb verseny a védelmi felszerelések kereskedelmében remélhetőleg az árdiktátumok megszűnéséhez és annak esélyéhez vezet, hogy az e célra kevesebb közpénzt költenek, és azt hatékonyabban használják fel. Ugyanez vonatkozik a korrupció visszaszorítására. Ezzel tartozunk a polgárainknak. Az is világos, hogy mostantól egyértelmű pályázati feltételeket kell alkalmazni, ami a szerződések odaítélését illetően nagyobb átláthatósághoz vezet, és végre valódi esélyt ad a KKV-knak is a piacra való belépésre. Ezenkívül a pályáztatási folyamat elkerülésére szolgáló összes elképzelhető kiskapu igénybevételének lehetőségét csökkentettük, és az előirányzattól való minden eltérést előre a Bizottsággal egyeztetni kell. A barter-megállapodásokat, amelyeket ez idáig a jog ugyan tiltott, de bevett gyakorlatnak számított, ez az irányelv sem legalizálta. Utoljára, de nem utolsósorban, most először lehet a jogorvoslatot kihasználni.

Reméltem, hogy tovább is európaizálhatjuk a szabályozást, csökkenthetjük a küszöbértékeket, és így nagyobb átláthatóságot érhetünk el, de ez így is fontos lépés a helyes irányba, és én már előre örülök az irányelv átültetésének.

  Tobias Pflüger, az GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, ez az irányelv a védelmi csomag része, amelynek kontextusa – idézem – „az erősebb és versenyképesebb európai védelmi iparra vonatkozó stratégia”. A vezető irányelv – mint sok más esetben – a védelemhez kapcsolódó termékek, tehát a fegyverek esetén is a szabad piac, és a fegyverek gyilkolásra és háború megvívására valók. Az irányelv célja az EU fegyvergyártása hatékonyságának és versenyképességének javítása. Swoboda úr világosan beszélt az előző vitában. Azt mondta, hogy jobb kiindulási feltételekre van szükség az európai fegyvergyártás számára, tekintettel különösen az Egyesült Államokból induló versenyre.

2005-ben az EU tagállamai együttesen első alkalommal a világ legnagyobb fegyverexportőrévé váltak. Ennek az exportnak 70%-a négy nagy államból származott, Franciaországból, Németországból, az Egyesült Királyságból és Olaszországból. A főbb importőr államok a közel-keleti országok. Gondoskodásunknak nem a hatékonyabb hadiiparra, inkább a leszerelésre kellene irányulnia, de – a hadiipar hatékonyságától eltérően – erre vonatkozóan nincs irányelv. Igen egyértelmű, hogy itt valójában miről van szó.

  Andreas Schwab (PPE-DE). – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, én is szeretnék őszinte köszönetet mondani a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság előadójának, de a biztonsági és védelmi albizottságnak és annak előadójának, valamint a Lambsdorff-jelentésre vonatkozó vélemény szerzőjének, barátomnak, Karl von Wogaunak.

Itt most nem az európai belső piacon kívüli államokba történő fegyverexportról tárgyalunk, hanem csak arról a kérdésről, hogy az európai belső piacon, azaz az Európai Unió 27 tagállamában miként lehet a fegyverek értékesítését és a fegyverkereskedelmet költséghatékonyabbá és általában hatékonyabbá tenni. Én üdvözlöm azt, hogy a Parlament közös álláspontot fogadott el, mert ennek eredményeként a polgárok végső soron jelentős megtakarítást érnek el ezen az évi mintegy 70 milliárd eurós piacon, ezért bizonyos tekintetben nekik békeosztalék fizethető.

Ez a munka és – kissé csalódást kelt, hogy a Tanácsnak csak igen kevés képviselője van itt ma – ez a határozat rendkívüli módon üdvözlendő, tekintettel a tagállamok között a múltban folyt rendkívül nehéz tárgyalásokra. Olyannyira egyetértek a háromoldalú párbeszéd során tapasztalt nehézségekre vonatkozó, a szociáldemokraták által kifejtett véleménnyel, hogy el kell mondanom, egy szép napon ezzel mérföldkövet érünk majd el az európai védelmi politikában. Annál szomorúbb vagyok, hogy képviselőtársaim közül csak ilyen kevesen akarnak jelen lenni ennél a határozatnál.

Ma reggel ünnepeltük az euró tíz évét. Remélem, hogy néhány év múlva úgy fogunk visszatekinteni a mai napra, mint a tagállamok közötti európai együttműködésben a védelem és a kül- és biztonságpolitika terén elért mérföldkőre, mert a jövőben az az elv az lesz érvényes, hogy amit a saját tagállamunktól megkövetelünk, az vonatkozik majd automatikusan minden más tagállamra. Ez a bizalom nagyarányú megelőlegezését jelenti, amelyre a tagállamok most hajlandóvá váltak. Ezért nyomatékosan köszönetet mondok.

Ugyanakkor szeretnék köszönetet mondani a Bizottságnak, amely nagy lendülettel dolgozott ezen az irányelven és legyőzte a tagállamok szembenállását, és konstruktívan próbált meg a Parlamentnek segíteni, hogy utat találjon a közbeszerzési törvény kusza bozótjában. A pozitív pontokat már említették, ide értve a közbeszerzési törvény hasznos módosításait, én nem kívánom ezeket megismételni.

A védelemmel kapcsolatos termékek valódi európai belső piaca létrehozására irányuló csomag második részével valójában még egy fontos mérföldkövet magunk mögött hagytunk. Ez is megerősíti az Európai Unió autonóm reagálóképességét a nemzetközi válságok idején; ez az a munka, amelynek von Wogau úr a biztonsági és védelmi albizottságban szentelte magát. Ha ezután, amint a közelmúltban leírták, lehetségessé válik, hogy az Európai Unió ír tábornok vezetése alatt, lengyel helyettessel és 16 tagállamból származó csapatokkal autonóm műveletet hajtson végre Afrikában, akkor ez megmutatja, hogy az Európai Unió milyen messze jutott előre a védelem Európájának felépítésében. Tovább kell haladnunk ezen az úton. Köszönöm szépen.

  Joel Hasse Ferreira (PSE). – (PT) Elnök úr, először is szeretném elismerésemet kifejezni az előadónak, Lambsdorff úrnak, és az árnyékelőadóknak, különösen Weiler asszonynak.

Hölgyeim és uraim, lényegesnek tartom, hogy tegyünk lépéseket a nemzeti védelmi piacok integrációja, sőt a termelés stratégiai összehangolása felé. Előre kell lépnünk – az összes szükséges sajátossággal és elővigyázatossággal – a belső piac alapszabályainak a védelmi iparral történő alkalmazásával, az Európai Unió tagállamait érintő pályáztatási folyamatok és az odaítélt szerződések átláthatóságának fokozásával. Ugyanakkor azonban segítenünk kell azoknak a feltételeknek a megteremtésében, amelyek az európai védelmi felszereléseket és termékeket versenyképesebbé teszik a világ piacain.

Fontosnak tartom, McCreevy biztos, hogy ez az irányelv képes legyen javítani a közbeszerzési szerződések jogi keretét a védelem és a biztonság területén. Elő kell segítenie a belső piac felépítését, miközben nyilvánvalóan tiszteletben kell tartani a tagállamok jogait és érdekeit, különösen a biztonság terén; én kifejezetten azokra a tagállamokra utalok, amelyek fegyvereket, lőszereket és védelmi és biztonsági felszereléseket gyártanak, mint például a saját hazám.

Elnök úr, szeretnék rámutatni azokra a rendelkezésekre, amelyek – különösen az alvállalkozói szerződések szabályainak javításával – megkönnyítik a kis- és közepes vállalkozások számára az e piacokra való bejutást. Hangsúlyozom az ipar szerkezetére gyakorolt nagyobb és mélyrehatóbb hatás jövőbeni lehetőségét is annak érdekében, hogy a védelmi iparban valódi európai piac jöjjön létre. Ez is hozzájárulhat a kutatás és fejlesztés megerősítéséhez, nemcsak ezeken az iparágakon belül, hanem az európai iparnak abban a részében is, ami hadiipari fejlesztésből táplálkozik.

Zárásképpen, azt hiszem, hivatkozni lehetne a védelmi ipar és az Unió külpolitikája közötti nyilvánvaló kapcsolatra. Most azonban egy elhangzott felszólalásra válaszul a klasszikus római mondást szeretném idézni: „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”. Az Európai Unióban, mert hogy az egy szinte pacifista szuperhatalom, ezt az iparágat „védelmi iparnak” nevezzük, és nem „hadiiparnak”, mert békét akarunk, nem háborút. Ezért van szükségünk védelmi iparra.

  Janusz Onyszkiewicz (ALDE). – (PL) Elnök úr, az Egyesült Államok mintegy 500 milliárd dollárt költ a védelemre. Az Európai Unió valamivel többet, mint 200 milliárdot ugyanerre a célra. Azonban a kérdés az, hogy az Európai Unió tagállamainak katonai képességei valóban tükrözik-e ezt a 200 milliárdosbefektetést, mint ahogyan ez megvan az Egyesült Államokban. Amikor én védelmi miniszter voltam, találkoztam az ipar képviselőivel és elmondtam nekik, hogy én a honvédelemért, nem pedig az ipar védelméért felelős miniszter vagyok. Azt hiszem, hogy az a fajta irányelv, amelyről ma tárgyalunk, és amelyért szeretném kifejezni köszönetemet és hálámat Lambsdorff úrnak, oda fog vezetni, hogy a védelemre költött hatalmas összegeket jelentősen ésszerűbb és hasznosabb módon költsük el, és az Európai Unió katonai képességei tükrözni fogják a védelemre költött ráfordítások szintjét.

  Angelika Beer (Verts/ALE). – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, én ismételten szeretnék rámutatni arra, hogy csomagról beszélünk: a decemberi állásfoglalásról és erről a mai vitáról. Csak amikor a kettőt együtt tekintjük – a védelemhez kapcsolódó termékek Közösségen belüli ellátásáról szóló rendeletet és most a közbeszerzési irányelvet –, csak akkor van értelmük.

Én készítettem el a Külügyi Bizottság véleményét. Nekünk egy lényeges politikai célunk volt, nevezetesen, hogy az európai fegyvergyártás harmonizálásával és az EU-n belüli liberalizálásával egyidejűleg szigorúbb eszközöket kell létrehozni az ellenőrzésre az EU-n kívülre irányuló export kérdésére tekintettel. Ha megemlítjük a negatív főcímeket, meg kell említenünk a jókat is. A tavalyi év végén tartott legutóbbi ülésén a Tanács a francia elnökség alatt jogilag kötelező instrumentumként fogadta el a magatartási kódexet. Ez jó, és ez az, amit a Parlament mindig is kért.

Ismételten szeretnék rámutatni ezért, hogy ez a harmonizáció, amit mi helyesnek tartunk – és nemcsak a harmonizáció, hanem az irányelv megsértése esetén alkalmazandó szankcionálási mechanizmus kidolgozása is –, most már a nemzetállamok és a képviselők ellenőrzése alatt van. Ezt a folyamatot – és nem csak a harmonizációt – nagy érdeklődéssel követni fogjuk.

  Jacques Toubon (PPE-DE). – (FR) Elnök úr, én is támogatni kívánom a Schwab úr által néhány perccel ezelőtt kifejtett irányvonalat. Az, hogy a mai napon elfogadjuk ezt az irányelvet, lényeges döntés, és ezt előadónk, Lambsdorff úr és árnyékelőadónk, Charlotte Cederschiöld nagyon is figyelemre méltó erőfeszítéseinek tulajdoníthatjuk, akiknek köszönetet mondok, és természetesen a francia elnökségnek is, amely a tavalyi év végén nagy erőfeszítést tett a kompromisszum elérése érdekében.

Valójában ma befejezzük azt a ciklust, ami figyelemre méltóan gyors volt, mindössze néhány hónap, ami magában foglalja a védelmi termékek belső piacára vonatkozó decemberben elfogadott irányelvet, az exportra vonatkozó magatartási kódexet, amely ugyanakkor vált törvénnyé, és végül ezt az irányelvet, amely a Szerződés 296. cikkét hozza összhangba a közbeszerzés közös szabályaival. Ez az egész halmaz valójában, ha így fejezhetem ki magam, a védelmi gazdaság közösségesítésére kötelez bennünket. Ez természetesen ellentétesnek tűnhet a szuverenitás vágyával vagy akár a védelmi politikák legfőbb jellemzőivel. Sőt, ezt az állami szuverenitások integrációja iránti vágyaként fordíthatjuk le.

Ugyanez figyelhető meg az igazságszolgáltatás terén. Az egész francia elnökség alatt – és a portugál és a szlovén elnökség óta – hatalmas lépést tettünk előre egy másik olyan területen, ahol a nemzeti szuverenitások mindenféle megállapodást vagy együttműködést meg kívántak akadályozni.

Valójában, hölgyeim és uraim, úgy vélem, egy ilyen szöveg elfogadásával segítünk az európai projekt természetére és formájára vonatkozó ideológiai vita lezárásában. Ez egy terület és egy hatalom, és egyre inkább elismerik majd a védelem- és a külpolitika terén.

  Geoffrey Van Orden (PPE-DE). - Elnök úr, brit konzervatívként mi általában erőteljesen kiállunk a nyitott piacok mellett, de amint számos felszólaló megerősítette, e jelentés mögöttes iránya az európai biztonság- és védelempolitika, valamint az EU-integráció megerősítése, nem pedig bármiféle gazdasági haszon. Az biztos, hogy annak semmi köze nincs a védelmi képességek erősítéséhez.

Azt látom, hogy a védelemmel kapcsolatos közbeszerzésekben lehet némi marginális haszna a tekintetben, hogy az Egyesült Királyság könnyebben hozzáfér néhány más európai ország piacához. De mások számára sokkal nagyobb előnyt jelent a bejutás az Egyesült Királyság piacára, amelynek a védelmi kiadásai a legnagyobban – és egyébként az Egyesült Királyságban már most is a legnyitottabb a védelmi közbeszerzési piac Európában.

Különösen aggályosnak tartom azt, hogy a javasolt szabályok alapján az a kormány vagy társaság, amely hatalmas beruházást hajtott végre a védelmi K+F valamilyen vonatkozásában, lehetséges, hogy nem lesz olyan helyzetben, hogy kárpótolja magát ezért a beruházásért a fejlesztési és a gyártási fázisban. Elvárják, hogy a fejlesztési szerződések legyenek nyitottak az európai verseny előtt, és így nem hagynak eszközt a nemzeti kormányok kezében a szellemi tulajdonjogok, a munkahelyek vagy exportlehetőségek védelmére. Ez fékezni fogja a K+F-et.

Vannak más aggályok is, de azt kell mondanom, hogy erre a jelentésre védelmi, ipari vagy akár gazdasági szempontból sincs igazán szükség.

  Ioan Mircea Paşcu (PSE). - Elnök úr, a védelmi közbeszerzésekre vonatkozó irányelv fontos lépés a védelmi felszerelések európai piaca (EDEM) és az európai biztonság- és védelempolitika felé. Én elismerem a szabadpiac elveinek a védelmi ügyletek elkerülhetetlen titkosságával való egyeztetésének, valamint a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó közös szabályok és a védelmi szerződésekhez kapcsolódó egyedi gyakorlatok összeegyeztethetőségének nehézségeit.

Ezeknek a nagyon bonyolult rendeleteknek természetesen ki kell állniuk a gyakorlat próbáját, mert olyan egymással ellentétes elemeknek ugyanabba a dobozba illesztése, mint az átláthatóság és a titkosság, továbbá a közös vonások és az egyediség folyamatos monitorozást, valamint eltökéltséget igényel arra, hogy minden egyedi, az egyik vagy a másik oldal előnyben részesítésére irányuló kísérlet büntetésben részesüljön a négy elem közötti finom egyensúly megőrzésére irányuló folyamatos erőfeszítések során.

A megfelelő működés tehát egyszerre lesz az EU-testületek rendeltetése és határozottságának visszatükröződése abban, hogy eljátsszák a bíró szerepét ezen a kialakulóban lévő európai piacon, de a nemzeti védelem bajnokai – és mögöttük a tagállamok – valódi hajlandóságának a visszatükröződése is abban, hogy ezeket az új szabályokat tiszteletben tartsák, és a játékot valóban azoknak megfelelően játsszák.

Egy szó az ellentételezésről. Az olyan országok számára, mint az én hazám, Románia, az ellentételezés – legalábbis egyelőre – a nemzeti ipar túlélése biztosításának egy fontos mechanizmusa.

  Marian-Jean Marinescu (PPE-DE). – (RO) Az európai egység és biztonság már megint veszélybe került a pénzügyi és gazdasági, valamint az energiaválság miatt. Ez ismételten rámutatott arra, hogy csak az egység és a szolidaritás teszi lehetővé számunkra, hogy sikeresen megbirkózzunk a modern világ legnagyobb problémáival.

A biztonsághoz és védelemhez kapcsolódó termékek piacán a közbeszerzésre irányadó közös és átlátható szabályok bevezetése fontos lépés az európai biztonságpolitika szigorításában. Egyben a piacgazdaság olyan konkrét mechanizmusa, amely lehetővé teszi az európai ipar számára, hogy sikeresen versenyezzen a világ főbb szereplőivel, különösen az Egyesült Államokban.

A lehető leghamarabb létre kell hozni egy szilárd közösségi rendszert az információbiztonság kezelésére, miközben megfelelő ellenőrző rendszert kell teremteni a biztonsághoz és védelemhez kapcsolódó termékek és felszerelések harmadik országokba történő exportjának ellenőrzésére. A Lisszaboni Szerződés ratifikálása és végrehajtása lehetővé fogja tenni a jól strukturált együttműködés tartós bázisának létrehozását a biztonságpolitika terén, ami lényeges az EU jövője szempontjából.

  Bogusław Rogalski (UEN). – (PL) Az 1990-es évek óta egyértelmű, hogy az európai védelmi piacok töredezettsége negatív gazdasági hatásokkal jár. Az elmúlt 20 évben a védelmi költségvetés csökkent, ami kisebb forgalomhoz és alacsonyabb foglalkoztatáshoz, valamint a kutatás és az katonai technológiák terén a befektetések visszafogásához vezetett.

Ma még a nagy tagállamoknak is gondot okoz az új védelmi rendszerek finanszírozása. Létre kellene hozni egy európai védelemtechnológiai és ipari bázist a tagállamok alapvető védelmi képességeinek fejlesztése érdekében. Ez a lépés alapvető ahhoz, hogy a védelem terén is megfelelhessünk a globális kihívásoknak.

Ugyancsak fontos a harmonizált európai jogi keret létrehozása, amely lehetővé tenné a tagállamok számára a közösségi rendelkezések olyan módon történő végrehajtását, hogy az ne fenyegesse saját védelmi érdekeiket. Nem szabad egy fontos elemről, nevezetesen az ellenőrzési eljárás bevezetéséről sem megfeledkeznünk. Ennek céljául azt kell kitűzni, hogy garantáljunk a pályázók számára hatékony jogi védelmet, mozdítsuk elő az átláthatóságot és a közbeszerzési folyamat során akadályozzuk meg a diszkriminációt.

  Emmanouil Angelakas (PPE-DE). – (EL) Elnök úr, én is szeretnék gratulálni az előadónak, Lambsdorff úrnak, és az árnyékelőadóknak az általuk elvégzett fontos munkáért.

Az európai piac fő jellemzője a nemzeti szinten meglevő töredezettség. A védelmi és biztonsági ágazatokhoz kapcsolódó termékek exportja a nemzeti engedélyezései rendszerektől függ, amelyek eljárásai, hatáskörei és határidői is eltérnek.

Ez az új jogszabály előmozdítja az átláthatóságot és lefekteti a védelmi felszerelések egységes és nyitott európai piaca létrehozásának alapjait, ami egyben az európai biztonság- és védelempolitika megerősítésének alapvető tényezője.

Az is fontos, hogy a jogszabály alapvető rendelkezéseket tartalmaz az ellátás- és információbiztonságot illetően. Az Európai Közösségeket létrehozó Szerződés 296. cikkére való hivatkozást is egyértelművé tették, ami most már a tényleges mentességekre korlátozódik, amint arról a Szerződés rendelkezik, és amint azt az Európai Bíróság kérte.

Befejezésül szeretnék rámutatni, hogy fontos az is, hogy a jogszabály olyan rugalmas megoldásokat tartalmaz, amelyek megerősítik a kis- és közepes vállalkozások szerepét; ezek néhány tagállamban olyan ágazatot jelentenek, amely munkavállalók ezreit foglalkoztatja.

  Nickolay Mladenov (PPE-DE). - Elnök úr, én is szeretnék gratulálni Lambsdorff úrnak a kiváló munkájáért és természetesen az árnyékelőadóknak is, különösen Cederschiöld asszonynak, de hadd húzzak alá valamit, amit Toubon úr mondott: a francia elnökség által végzett fantasztikus munkát, amellyel megállapodást értek el erről az irányelvről.

Remélem, hogy amikor néhány év múlva visszatérünk erre, rájövünk, nem kellett volna félnünk attól, hogy a közös európai piac okán az európai védelmi felszerelési piacról is beszéljünk. Európának közös védelmi érdeke és Európának közös érdeke, hogy legyen nagyobb a verseny.

Hadd mutassak rá ennek az irányelvnek egy olyan részére, amely sok tagállam számára nagyon fontos. Ilyen elsősorban az alvállalkozásra vonatkozó szöveg. Nagyon örülök annak, hogy a Tanáccsal és a Bizottsággal az alvállalkozásra vonatkozó szöveg kapcsán elért megállapodások nagymértékben tükrözik azt, amit a Parlament akart, nevezetesen, hogy nagyobb legyen az átláthatóság az alvállalkozások kérdésében; másodszor, hogy az alvállalkozói szerződések megszövegezésekor ne legyen nemzeti alapú diszkrimináció, és végül, hogy a nemzeti hatóságok engedélyezhessék a vállalkozóknak a szerződések legfeljebb 30%-ának alvállalkozásba adását.

Ez azt szolgálja, hogy egész Európában összehozzuk az ipart.

  Charlie McCreevy, a Bizottság tagja. − Elnök úr, szeretnék köszönetet mondani a vita valamennyi résztvevőjének. Egyértelmű, hogy ez a szöveg kompromisszum, és mint olyan, nem fogadhat be a javítás szándékával tett minden javaslatot. Ugyanakkor azonban a Parlamentnek bőven van oka az elégedettségre.

Először is, a Parlament volt az, amely a Bizottságtól 2005. november 17-i állásfoglalásában a védelmi közbeszerzésekről szóló Zöld Könyvben kérte ennek az irányelvnek az előkészítését. Így nagyrészt az a Parlament javaslata.

Másodszor, ami ennél fontosabb, a jelenlegi szöveg jelentős mértékben hasznosította az önök hozzájárulását a folyamat során. A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentős számú módosítása beépült a szövegbe, különösen a hatókörre, a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezésekre és az átláthatóságra vonatkozóan.

A Bizottság az összes ilyen módosítást el tudja fogadni, és ezért támogatja a szöveget. Meg vagyunk győződve arról, hogy ennek az irányelvnek lesz hatása, és hozzá fog járulni a valódi európai védelmi piac létrejöttéhez. Nézzünk szembe a tényekkel, mindössze öt évvel ezelőtt a legtöbb ember számára tiszta science fiction volt az a gondolat, hogy közösségi eszközökkel építsük fel ezt a piacot, mára azonban valósággá vált. Nem szabad elszalasztanunk ezt a lehetőséget.

ELNÖKÖL ROURE ASSZONY
alelnök

  Alexander Graf Lambsdorff, előadó. – (DE) Elnök asszony, arra sürgetném képviselőtársamat, van Orden urat, hogy gondolkozzon el azon a tényen, hogy az egyetlen ember, aki itt őt támogatja, az a német szélsőbal. A baloldalon ülő Pflüger úrnak meg azt mondanám, hogy vessen pillantást a jogszabályra, és akkor mindjárt megérti. Az egyáltalán nem az exportról, hanem az európai belső piacról szól.

Egyébként amit Weiler asszony mondott, az helyes. Ő azt mondta, hogy ezek a termékek a verseny hiánya miatt drágák. Igen, ahol nincs verseny, ott az áruk sokba kerülnek. Az európai belső piacra remélhetőleg több versenyt hozunk. Ettől még ezek a termékek bizonyára nem lesznek olcsók, de legalább méltányosan alakulnak az árak. Ez egy nagy lehetőség, lehetőség az ipar számára, hogy új piacokat tárjon fel, és lehetőség a közepes vállalkozások számára, hogy benyomuljanak ezekre a piacokra. Ez azonban – és ez nagyon fontos – lehetőség az átláthatóság és így a civil társadalom és sok nem kormányzati szervezet számára is, hogy jobban szemmel tudja tartani majd, hogy ez a piac miként strukturált, mi történik ott.

Kifejezetten szeretnék köszönetet mondani Mladenov úrnak és Toubon úrnak a projektben érintett szokatlan munkára történő utalásukért. Lényegében ez a projekt a második pillér alá tartozik, azaz az európai biztonság- és védelempolitika megerősítéséhez, amelyhez az első pillér egyik instrumentumát, nevezetesen a belső piaci irányelvet használja fel. A tagállamok között közvetítő francia elnökség kiváló munkája nélkül – és ez rendkívül nehéz feladat volt – mindez soha nem sikerült volna.

Ki kell tágítanunk ezeket a lehetőségeket. Ez lehetőség a politikai Európa számára. Ez lehetőség a közös kül- és biztonságpolitika számára, és lehetőség az értékek és a béke Európája számára. Ez egy olyan lehetőség, amellyel élnünk kell!

  Tobias Pflüger (GUE/NGL). – (DE) Elnök asszony, az Eljárási Szabályzat 145. cikke szerint szeretnék kérelmet előterjeszteni. Személyes megszólítás okán a képviselőnek lehetősége van röviden reagálni.

Viszonylag gyorsan világossá válhat, hogy itt kik a szélsőségesek, ha megnézzük, hogy mindez miről szól. Ez a piaci extrémizmusról szól, ami ezen a területen előfordul. Én azt mondtam, hogy az Európai Unión belül a hatékonyabb védelmi iparnak hatása lenne természetesen a fegyverexportra is. Ezt senki sem tagadhatja. Bármi mást sugallni azonban csak az Európai Unióhoz való teljes fixáció lenne.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra holnap kerül sor.

Írásbeli állásfoglalások (142. cikk)

  Bogdan Golik (PSE), írásban. – (PL) Szeretnék rámutatni az Európai Parlamentnek és Tanácsnak a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló irányelvre irányuló javaslata fontosságára, amit én erőteljesen támogatok.

Az irányelv megnyitja az utat ahhoz, hogy a biztonság és védelem területén megvalósuló közbeszerzéseket átlátható feltételekre alapozzák, a más tagállamokból érkező pályázókkal szembeni diszkrimináció nélkül, miközben ezzel egyidejűleg garantálható ezen országok biztonsága. Ezért olyan fontos, hogy felhívhassuk az Európai Közösséget létrehozó Szerződésnek azt a kikötését, amely szerint annak rendelkezései figyelmen kívül hagyhatók, ha ez az EU tagállama alapvető érdekeinek védelméhez elengedhetetlen.

A közös termelés, a közös beszerzés, a közbeszerzés – különösen a technológiailag legfejlettebb és ezért legdrágább berendezések esetében – nagyobb esélyt ad az európai biztonság- és védelempolitika sikerének. Az irányelvre irányuló javaslat, amit én támogatok, kedvező lépés az EU-tagállamok piacai megnyitására és az ezen ágazatban folyó vetélkedés mérséklése irányában az olyan országok közötti, amelyek kihasználhatnák a közös és költséghatékony megoldásokat.

Ugyanakkor szeretnék hangot adni fenntartásaimnak a védelmi felszerelések beszerzéséhez szükséges műszaki előírások megfogalmazása folyamatában vizsgált szabványok preferenciasorrendjét illetően. A magvalósítás prioritásainak megállapításáért a védelmi minisztereknek kell felelősséget vállalniuk.

Megfigyeltem másfelől, hogy a javaslatban nincs utalás az ellátási láncban bevált gyakorlatok kódexére – ezt az Európai Védelmi Ügynökség alakította ki –, amit a szállítók végrehajtanak. Nem egyértelmű ezért, hogy vajon ezt a kritériumot továbbra is figyelembe kell-e venni a szállítók kiválasztásakor.

  Dushana Zdravkova (PPE-DE), írásban. – (BG) Határozott meggyőződésem, hogy a védelem és a biztonság valamennyi tagállam számára rendkívül fontos, de ez mindenekelőtt az Európai Unió polgárai, valamint az európai védelmi ipar érdeklődésére számot tartó terület.

Nem is kell mondani, hogy az irányelvtől való eltérés lehetősége továbbra is fennáll. Emiatt alapvető fontosságú, hogy a tagállamokat arra késztessük, hogy a nemzetbiztonság területén javítsák a közbeszerzésre irányadó jogszabályaikat. Ugyancsak használják ki az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 296. cikkében meghatározott lehetőséget, de kizárólag azzal a feltétellel, hogy garantálják átláthatóság, az elszámoltathatóság, az eredményesség és a hatékonyságra való összpontosítás hasonló szintjét, ide értve a felmerülő jogviták rendezésének megfelelő mechanizmusát.

Szeretném kifejteni, hogy egy irányelv, legyen az bármely átfogó és konkrét, nem helyettesítheti az EU védelmi ipara és általánosabban biztonsági ipara világos jövőképét. A jövőkép és a stratégia hiányát nem kompenzálhatjuk szabályokkal és kivételekkel, amelyek arra késztetik az országokat, hogy magánérdekeik védelmében – a védelmi iparuk méretétől függően nagyban vagy kicsiben – „csaljanak”. Emiatt ki kell dolgozni egy stratégiát ezen a területen, ami az európai elvek megőrzését szolgálja majd.