Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2009/2509(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B6-0037/2009

Viták :

PV 15/01/2009 - 10.2
CRE 15/01/2009 - 10.2

Szavazatok :

PV 15/01/2009 - 11.2

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0030

Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
2009. január 15., Csütörtök - Strasbourg HL kiadás

10.2. Guinea
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. – A következő napirendi pont a guineai helyzetről szóló hat állásfoglalásra irányuló indítvány megvitatása.(1)

 
  
MPphoto
 

  Marios Matsakis, szerző. − Elnök úr, Guinea történelme meglehetősen zilált, és ebben a tragikus múltban európai országok is szerepet játszottak, így vagy úgy. A XV. században elfoglalták a portugálok, polgárai pedig a XVI. századtól kezdve az európai rabszolga-kereskedelemnek estek áldozatul. 1890-ben Franciaország gyarmatosította. A függetlenség 1958-as elnyerése után szoros kötelékek alakultak ki a Szovjetunióval. A gyarmatosítás utáni korszakában nagyrészt az elnöki diktatúra dominált, ahol az uralkodókat az ország bevallottan meglehetősen primitív hadserege támogatta.

Bár Guinea ásványi lelőhelyekben igen gazdag, beleértve a vasat, alumíniumot, aranyat, gyémántot és uránt, mégis a világ egyik legszegényebb országa. Ezeket az ásványi anyagokat Oroszország, Ukrajna, Franciaország, Nagy-Britannia, Ausztrália és Kanada vállalatai termelik ki.

A tisztviselők körében közismerten gyakori a súlyos korrupció, azoknak az országoknak a kormányai pedig, amelyek alá az ilyen vállalatok tartoznak, nagyon kevéssé törődnek a guineai polgárok jólétével, és csak olyankor kezdenek panaszkodni az országban fennálló szörnyű emberi jogi helyzetre, amikor saját pénzügyi érdekeltségeik összeomlanak vagy veszélybe kerülnek.

Akárhogy is, most újabb diktátor került hatalomra Guineában, egy fiatal altiszt a hadseregből, Camara százados. Egy junta élén áll, amely arra tett fogadalmat, hogy megszabadítja az országot a korrupciótól, és javítja a 10 milliós népesség életszínvonalát. Ennek érdekében az ország kormányzására létrehozott egy 32 tagból álló „nemzeti tanácsot a demokráciáért és a fejlődésért”.

Fogalmam sincs, hogy Camara százados mennyire őszinte a törekvéseiben, illetve hogy sikerül-e javítania a guineai helyzeten. Egy dolog azonban biztos: annál már nem lehet rosszabb, mint amilyen az elmúlt évtizedekben volt, amelynek során Európa és a világ többi része kényelmesen hátradőlve figyelhette a helyzet alakulását, és élvezhette a guineai ásványianyag-kitermelés előnyeit. Tehát miközben a priori ellenzem a katonai diktatúrát, csak remélni tudom, hogy rövid időn belül sor kerülhet a demokráciába való átmenetre.

 
  
MPphoto
 

  Jean-Pierre Audy, szerző. (FR) Elnök úr, Špidla úr, hölgyeim és uraim, a Guineai Köztársaság elnöke, Lanzana Conté 2008. december 22-én, 74 éves korában elhunyt. Közeli rokonai még aznap éjjel, december 22-én és 23-án buzgón intézkedni kezdtek az átmeneti időszakról, miközben már megindultak a híresztelések egy államcsínyről.

Abban a pillanatban vajon őszinték voltak azok a férfiak, akik egy olyan országot vezettek, amelyet a Transparency International a világ legkorruptabb országai közé sorolt, és vajon támaszkodtak a valójában sohasem létezett jogállamiságra és demokráciára? Abban a konkrét pillanatban vajon felidézték, hogy 24 évvel korábban Lanzana Conté tábornok hogyan ragadta magához a hatalmat, amikor az 1958-as függetlenség atyja, a marxista Sékou Touré elnök 1984-ben meghalt? Abban a pillanatban vajon gondoltak arra, hogy a hadsereg egy egyszerű, az üzemanyagok beszerzéséért felelős tisztje képes lesz magához ragadni a hatalmat? Sajnálták vajon abban a pillanatban, hogy nem dolgoztak elég keményen az igazi jogállamiság és a valódi demokrácia megvalósításán, ami 60 napon belül lehetővé tette volna azoknak a becses választásoknak a megszervezését, amint azt az alkotmány kimondja?

Ha mindezeket sajnálták is, Moussa Dadis Camara százados és barátainak érzései néhány órán belül bűntudatba csaptak át. December 24-én, szerdán az ismeretlen százados kikiáltotta magát köztársasági elnöknek, guineaiak ezreinek üdvrivalgása közepette, december 25-én pedig bemutatta a polgári kormány által tett hűségnyilatkozatot, amely elfogadta az ultimátumát. Ígéretet tett a korrupció visszaszorítására és a választások megszervezésére, még 2010 előtt. Miniszterelnöknek kinevezett egy tisztességes embert, egy egyiptomi székhelyű nemzetközi köztisztviselőt. Boldogan számolt be arról, hogy Guineában senki nem kárhoztatta; az ellenzéki politikai pártok, a civil társadalom elfogadta ezt a helyzetet.

Ilyen körülmények között helytelenítendő az államcsíny? Igen, hölgyeim és uraim, el kell ítélnünk! Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták képviselőcsoportja, akiknek a nevében van szerencsém felszólalni, elítéli ezt az államcsínyt, noha nem vagyunk naivak; tudjuk, hogy a politikai megoldás soha nem egyszerű, amikor egy ország kifelé tart a diktatúrából. Arra kérjük Önöket, szavazzanak a hat képviselőcsoport közös állásfoglalása mellett.

 
  
MPphoto
 

  Erik Meijer, szerző. (NL) Elnök úr, 2007. február 15-én sürgősséggel tárgyaltuk a Lansana Conté guineai diktátor által gyakorolt állami erőszakot. Ez a diktátor 1984-ben egy államcsínyt követően került hatalomra, és attól kezdve folyamatosan hatalmon volt. Az országot saját tulajdonának tekintette, aminek különösen a természetes arany-, vas- és bauxitlelőhelyek adtak különös jelentőséget. Az uralma alatt szervezett választásokon a legtöbb párt nem vett részt, és a hivatalos ellenzék, amely egy ideig képviseltette magát a parlamentben, utóbb szintén távozni kényszerült.

Ebből következően a demokráciáért vívott harcban a CNTG és az USTG szakszervezeti szövetség vált a fő erővé. Tiltakozó felvonulásukra válaszul a diktátor fiának vezetése alatt álló elnöki biztonsági erő 2007. január 22-én 59 embert megölt és további 150-et megsebesített.

Ez a visszataszító rendszer ért váratlanul véget a diktátor tavaly decemberi halálával. A junta következő miniszterelnökként egy bankárt terjesztett elő. Most az a kérdés, hogy az ezt követően hatalomra került katonai junta pontosan mihez nyert teret. A demokrácia és az egyenlőség irányába tett lépésként kell értékelnünk, vagy ez az államcsíny egy újabb diktátor előtt nyitja meg az utat, akit elsősorban megint csak az ország természeti erőforrásai fognak érdekelni, és a saját anyagi gyarapodását tartja szem előtt?

A külvilág reakciói egyelőre zavarosak. A nyugat-afrikai együttműködési tömb, az ECOWAS elítélte a legutóbbi államcsínyt. A nigériai elnök méltatta az elhunyt diktátort, de szerencsére gyors hatalomátadást követel egy demokratikusan megválasztott kormánynak. Franciaország és Szenegál ugyancsak azt szorgalmazza, hogy egy éven belül tartsák meg a választásokat.

Képviselőcsoportom az évek során mindig támogatta a guineai demokratikus ellenzék követeléseit, amely azonban úgy tűnik, még mindig kívül van a játszmán. Nem ítéljük el a hatalomátvételt, de elítéljük a demokrácia hiányának esetleges folytatódását a közeljövőben. Egyelőre nincs okunk arra, hogy büntessük vagy elszigeteljük Guineát, de az új vezetőket emlékeztetnünk kell arra, hogy a reflektorfény esetleg csak nagyon rövid ideig fog tartani. Az országnak nem újabb diktátorra van szüksége, hanem a demokrácia helyreállítására.

 
  
MPphoto
 

  Filip Kaczmarek, a PPE-DE képviselőcsoport nevében.(PL) Elnök úr, biztos úr, szerencsére elmúlt az az idő, amikor Nyugat-Afrikában csak katonai puccsal lehetett kormányt váltani. Miközben a Guineával határos országokban, gondolva itt konkrétan Sierra Leonéra, Elefántcsontpartra, Szenegálra vagy Libériára, politikai enyhülés zajlik, a katonai rendszerek összeomlottak és kialakulóban van a demokrácia, Guinea megragadt a múltban. Az elhunyt Conté elnök maga is katonai puccsal került hatalomra, így most joggal van déjà vu érzésünk. Az elnök halálának bejelentése után huszonnégy órával a katonaság magához ragadta a hatalmat Guineában és felfüggesztette az alkotmányt.

Az egyetlen jó hír, hogy a puccsot más afrikai államok és az Afrikai Unió is elítélte. A Guineának folyósított további európai uniós segélyeket kétségkívül az alkotmányos rend helyreállításától és az elnökválasztás mielőbbi kiírásától kell függővé tenni. A választási folyamat megfigyelésére független nemzetközi szervezeteket kell felkérni, akik felügyelik a választások tisztaságát. Ha Camara százados bármilyen értelemben a guineai Obama akar lenni, akkor radikálisan csökkentenie kell a korrupciót és a szegénységet az országban.

 
  
MPphoto
 

  Ewa Tomaszewska, az UEN képviselőcsoport nevében.(PL) Elnök úr, a Lansana Conté elnök halála utáni napon, 2008. december 23-án Camara százados vezetésével egy katonai junta vette át a hatalmat Guineában, amely felfüggesztette az alkotmányt és a politikai tevékenységhez való jogot, és feloszlatta a kormányt. A junta hadat üzent a korrupciónak, és 2010. decemberre tervezi az elnökválasztást, bár a korábbi jogszabályok mindaddig azt írták elő, hogy a választást a mandátum lejárta után 60 nappal kell megtartani.

Nem lehet azonban nem észrevenni, hogy Guinea lakossága támogatja az új kormányt. Az Afrikai Unió december 29-én felfüggesztette Guinea tagságát, és hat hónapot adott az országnak az alkotmányos rend helyreállítására. Az Európai Parlamentnek fel kellene szólítania a guineai kormányt, hogy állítsa helyre a polgári jogot és a lehető leghamarabb tartsa meg a demokratikus elnökválasztásokat. Remélem, az Európai Bizottság humanitárius segélyt nyújt a civil lakosságnak, és megkezdi a párbeszédet a guineai kormánnyal.

 
  
MPphoto
 

  Charles Tannock (PPE-DE). – Elnök úr, Lansana Conté elnök az afrikai erős vezetők archetípusába tartozott, és korrupt diktátorként vasököllel uralkodott Guinea népén. Fél évszázados függetlensége alatt Guinea valójában egyszer sem élhette át az igazi demokráciát.

Conté úr halálával Guine lehetőséget kapott a továbblépésre, de a valódi demokráciába való átmenettel kapcsolatos reményeket a katonai puccs rögtön ki is oltotta. Ahogyan az várható volt, az Afrikai Unió válasza a puccsra szánalmasan homályos volt. Az AU nem várhatja el, hogy nemzetközi szinten komolyan vegyék, ha továbbra is kertel és halogat. Miért kellene nekünk, a Nyugatnak nagy erőfeszítéseket tenni, hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, miközben az afrikai kormányok ilyen mértékben közömbösnek tűnnek?

Az EU-nak mérlegelnie kellene, hogy a cotonou-i megállapodás szankciókról szóló rendelkezéseihez folyamodik-e. Camara századosnak és a puccs vezetőinek meg kell érteniük, hogy az EU a „kereskedelem és segély” kapcsolatért cserébe elvár egy bizonyos alapvető kormányzási színvonalat. Guinea számára a jólét felé egyedül a demokratikus, polgári kormányzáson át vezet az út.

 
  
MPphoto
 

  Zdzisław Zbigniew Podkański (UEN). (PL) Elnök úr, biztos úr, újabb olyan esettel állunk szemben, amikor katonatisztek egy csoportja ragadta magához a hatalmat. A katonai junták mind hasonlóan viselkednek: először kezdődnek a letartóztatások, aztán felfüggesztik az alkotmányt, majd később bejelentik, hogy demokratikus választásokat fognak kiírni. Ebben az esetben a választásokat két éven belül akarják megtartani. A gyakorlatban azonban az történik, hogy a tisztek elkezdik gyakorolni a hatalmat, és rájönnek, hogy ez nekik voltaképpen tetszik. Ez később társadalmi elnyomáshoz és zendülésekhez, valamint az emberi jogok és demokratikus alapelvek megsértéseihez vezet. Okunk van azt gyanítani, hogy Guineában is ugyanez történhet, bár reméljük, hogy a dolgok ezúttal másként alakulnak, hogy az események jobbra fordulnak és kedvezőbb lesz a kifejlet.

Úgy vélem, a Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közösségének és az Afrikai Uniónak az a bejelentése, miszerint felfüggesztik Guinea részvételét a munkájukban, bizonyos fajta nyomást gyakorol és hat a józan észre. Úgy vélem, hogy a társadalmi helyzetre, azaz az egy főre eső jövedelem folyamatos csökkenésére való tekintettel az Európai Unió, és ezáltal az Európai Bizottság szintén helyénvaló és átgondolt, ugyanakkor bátor intézkedéseket fog tenni annak érdekében, hogy az ország minél előbb visszataláljon a normális kerékvágásba, egyrészt a nép boldogulása érdekében, másrészt pedig azért, hogy megelőzhessük a tömeggyilkosságot és az emberi jogok megsértését.

 
  
MPphoto
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE-DE). (LT) A mai napon a Guineában, Afrika egyik legkorruptabb országában történt államcsínyt tárgyaljuk. A korrupció mellett a guineai társadalmi és gazdasági helyzet sem irigylésre méltó, az emberek életkörülményei rendkívül rosszak, hiányoznak az alapvető élelmiszerek, az emberi jogokat durván megsértik, és mindez olyan környezetet teremt, amely kedvez a törvénytelen eszközökkel történő hatalomátvételnek.

Másrészről viszont nagyon jól tudjuk, hogy a katonai puccs általi hatalomra kerülés Guineában már egyfajta hagyománnyá vált. Amikor két éve lejárt a nemzetgyűlés megbízatása, nem került sor parlamenti választásokra. A nemzetközi közösség számára mindez kétségkívül aggályos. Egy ilyen helyzet előbb vagy utóbb bármelyik országban zavargásokhoz, instabilitáshoz és gyakran vérontáshoz is vezet.

Ezért teljesen egyetértek a most tárgyalt állásfoglalással, amely szorgalmazza a parlamenti és elnökválasztások megszervezését, a nemzetközi normák betartását és az Afrikai Unió, illetve a Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közössége részéről történő segítségnyújtást. Emellett a választások előtt garantálni kell a sajtószabadságot, a szólás és a gyülekezés szabadságát, máskülönben a választásokból választási bohózat válik.

 
  
MPphoto
 

  Leopold Józef Rutowicz (UEN). (PL) Elnök úr, a guineai államcsíny ugyanazon minta szerint zajlott, ahogyan Afrikában és más kontinenseken a hasonló puccsok szoktak. Közvetlenül Conté elnök halála után került rá sor, aki 24 évvel korábban szintén egy puccsot követően került hatalomra. A gazdasági és politikai helyzet ebben a rendkívül szegény országban tiltakozásra készteti az embereket. Ezeket a tiltakozásokat aztán gyakran a fegyveres erők csillapítják le, amelyek megszilárdítják a korrupt kormányzatot és az ország megosztottságát – tehetősökre és az éhhalál küszöbén élőkre.

Pozitív lépés ebben az ügyben, hogy az Afrikai Unió és az Afrikai Gazdasági Közösség felfüggesztette a kapcsolatokat a juntával. A külső nyomás talán rákényszerítheti a juntát a demokratikus választások kiírására. Ebből a helyzetből azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy az afrikai demokrácia támogatásához az Afrikai Uniónak cselekvési tervre van szüksége, mivel így megakadályozhatná a puccsokat, amelyek borzasztó veszteségekkel járnak a világ e szegény régiójának polgárai számára. Támogatom ezt az állásfoglalást.

 
  
MPphoto
 

  Vladimír Špidla, a Bizottság tagja. (CS) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a guineai elnök, Lansana Conté halálhíre 2008. november 23-án reggel érkezett, néhány órával később pedig már hírt kaptunk a katonai puccsról is, amelynek keretében a junta megalakította a nemzeti tanácsot a demokráciáért és a fejlődésért, bejelentette az alkotmány felfüggesztését és a kormányzati intézmények feloszlatását.

Az Európai Bizottság szívvel-lélekkel támogatja az EU elnökségének nyilatkozatát, amelyben elítélik az erőszakos hatalomátvételt, és a guineai hatóságokat a polgári, alkotmányos és demokratikus kormányzás mielőbbi visszaállítására szólítják fel. A katonai rezsim pozitív fogadtatása a guineai nyilvánosság, különösen a politikai pártok és a szakszervezetek részéről, világosan jelzi, hogy a guineai nép életkörülményei oly mértékben leromlottak, hogy még egy katonai puccsban is a dolgok jobbra fordulását látja, már ez is optimizmussal tölti el a jövőre nézve. Ez azt is mutatja, hogy a korábbi rendszer olyan mértékben elvesztette a guineai emberek bizalmát, hogy a hivatalos utódlásnál a katonai egységek általi hatalomátvételt is jobbnak látták.

Ebben a zavaros helyzetben fontos, hogy üdvözöljük a Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) és annak elnöke, Chambas úr által tett gyors és hatékony kezdeményezéseket, valamint az Afrikai Unió határozottságát, amellyel felfüggesztette Guinea tagságát a szervezeteiben és elítélte az erőszakos hatalomátvételt. A Bizottság határozottan támogatni kívánja az ECOWAS és az Afrikai Unió erőfeszítéseit, hogy a szabad és átlátható választások révén lehetővé váljon a minél gyorsabb visszatérés a polgári, alkotmányos és demokratikus kormányzáshoz.

A nemzetközi közösségnek a következő hónapokban az lesz a feladata, hogy támogassa Guinea demokráciába való átmenetét és a szabad, demokratikus választások megszervezését a törvényhozó gyűlés és az elnök megválasztása érdekében.

Hölgyeim és uraim, mint tudják, 2004. márciusban a demokratikus elvek tiszteletben tartását elmulasztó, a cotonou-i megállapodás alapvető elemeit megsértő választások után úgy határoztunk, hogy a megállapodás 96. cikke alapján konzultációkat kezdünk Guinea és az Európai Unió között. A következő területeken sikerült előrehaladást elérni: 2006-ban esedékes általános választások, a média liberalizációja, a kormány és az ellenzék által közösen végrehajtott változások a választási rendszerben, a makrogazdasági keret javítása.

Nem veszítjük el a reményt. Szilárdan hisszük, hogy a tavaly októberben kezdődött választási folyamatot sikeresen újra lehet kezdeni. Most szerdán indul Guineába az elnökség és a Bizottság közös missziója. A misszióban jelen lesznek az ECOWAS és az Afrikai Unió csoportjai is, célja pedig az ország helyzetének felmérése és megfelelő intézkedések ajánlása lesz, hogy támogassuk Guineát a demokrácia felé vezető úton.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra a viták végén kerül sor.

 
  

(1) Lásd a jegyzőkönyvet.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat