Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2009. február 2., Hétfő - Strasbourg

19. - Menetrend az általános célú és üzleti repülés fenntartható jövőjéhez (rövid ismertetés)

  Elnök. – A következő napirendi pont a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság nevében Queiró úr által az általános célú és üzleti repülés fenntartható jövőjére irányuló menetrendről készített jelentés (A6-0501/2008) rövid ismertetése (2008/2134(INI)).

  Luís Queiró, előadó. − (PT) Elnök úr, biztos asszony, az általános és üzleti légi közlekedési ágazattal eddig még nem foglalkoztunk külön európai szinten. A jelentés politikai jelentősége ezért abból eredeztethető, hogy ez az első alkalom, hogy a Bizottság és a Parlament megvizsgálta ezt a tevékenységet, éppen abban az időszakban, amikor gyorsuló ütemben nő annak mennyisége és gazdasági jelentősége.

A számok magukért beszélnek: egyedül az üzleti repülésben is megsokszorozódik az itt tevékenykedő kis- és középvállalkozások száma, a repülőgépek száma pedig várhatóan megkétszereződik, azaz 3500-ra nő, míg az éves forgalom több mint 25 milliárd eurót tesz ki. Közvetlenül vagy közvetve az ágazat 154 000 munkahelyet hoz létre Európa-szerte. Az általános repüléssel együtt, ahol a repülőgépek száma 30 000 és 50 000 között van, az ágazat a teljes feljegyzett légi forgalom 9%-át teszi ki, és a leggyorsabb növekedéssel büszkélkedhet, amely kétszerese az összes többi közlekedési forgalom növekedésének.

Az üzleti repülés szegmense fontos társadalmi és gazdasági előnyöket kínál: a kiindulási és érkezési pont közötti közvetlen rugalmas szállítással fokozza a polgárok mobilitását, a vállalatok termelékenységét és a regionális kohéziót.

Az általános repülési ágazat létfontosságú szolgáltatásokat nyújt a legkülönbözőbb területeken, a kutatási és mentési célú repüléstől kezdve a tűzoltásig, a forgalomirányításig, a térképészetig és a szabadidős és sportrepülésig. Az általános repülési ágazat egyben a szakmai ismeretek fontos forrása is az egész repülési ágazat számára.

Meg kell említenem az európai ipart is ebben az ágazatban, amelynek világpiaci részesedése folyamatosan növekedett, és jelenleg 16% körül mozog, amit ezért támogatni kell.

Magát a jelentést illetően előadóként egyetértek a Bizottság által a közleményében hangsúlyozottakkal, azaz azzal, hogy meg kell vizsgálni az ágazat sajátos igényeit és azonosítani kell a központi témákat. Az előbbi az adatgyűjtésre vonatkozik, és azon alapul, hogy a politikai döntéshozókat elégséges adattal és statisztikai információkkal kell ellátni, hogy jobban megértessük velük az ágazatot, és így megfelelően tudják szabályozni azt. A második pont az ágazat szabályozásában az arányosság elvére vonatkozik. A kulcskérdés az, hogy a kereskedelmi légi járművek működésének irányítására tervezett szabályok megfelelőek lesznek-e az egyszerűbb és kisebb, gyakran egymotoros légi járművek számára.

Támogatjuk a Bizottságnak azt a szándékát, hogy az arányosság elvét alkalmazza mind a szabályok kidolgozásakor, mind pedig végrehajtásukkor, mindig szem előtt tartva annak szükségességét, hogy általában nem szabad veszélyeztetni a biztonságot. Ez a helyzet például az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség által már elfogadott bizonyos légi alkalmassági szabályoknak a nem kereskedelmi légi járművekkel folytatott műveletekhez való hozzáigazítása esetében, illetve az üzleti repülésben az egyszerűsített biztonsági és utasátvilágítási eljárásokkal kapcsolatos bizonyos szabályok lehetséges alkalmazásakor.

A harmadik pont a repülőterekhez és a légtérhez való hozzáférést érinti. A diagnózist felállítottuk: e repülőgépek általában nehézségekbe ütköznek a nagy repülőterekhez való hozzáférés terén, és kezdenek ugyanezek a problémák megjelenni a regionális és másodlagos repülőtereken is. A megoldások köre a meglévő kapacitások kihasználásának optimalizálásától a résidőkre vonatkozó szabályozás esetleges felülvizsgálatáig terjed. Ösztönözni kell a kis- és középes méretű repülőterekkel kapcsolatos befektetéseket, hogy egyre fokozottabb mértékben kapcsolják össze a különböző európai régiókat és városokat.

A légtérkapacitást illetően hangsúlyozzuk a reformok jelentőségét az egységes európai égbolt és a SESAR (egységes európai égbolt ATM kutatás) Közös Vállalkozás keretében, és ismételten visszatérünk ahhoz, hogy aránytalan követelményeket kell bevezetnünk a kis légi járművekre a navigációs berendezést illetően, mindig betartva a biztonsági határértékeket.

A negyedik és egyben utolsó pontban e tevékenységi terület környezeti fenntarthatóságát említem meg. Bár a kis repülőgépeknek kisebb a CO2-kibocsátása, még mindig támogatni kell a kutatást, fejlesztést és innovációt, nemcsak a Tiszta égbolt és CESAR (költséghatékony kis légi járművek) kezdeményezések keretében, hanem kevésbé szennyező motorok és tisztább üzemanyagok használatával is.

Azzal fejezném be, elnök úr és biztos asszony, hogy hangot adok abbéli reményemnek, hogy ez a jelentés valódi keretet kínál majd az ágazat tekintetében kidolgozható jövőbeli jogalkotási és szabályozási intézkedések számára. Ez a kívánsága a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságnak, amikor felszólítja a Bizottságot, hogy 2009 végéig számoljon be a jelentésben felvetett kérdések terén elért előrelépésekről. A holnapi szavazástól azt várom, hogy ezt a kívánságot e Ház képviselőinek többsége is magáévá fogja tenni.

  Viviane Reding, a Bizottság tagja. − Elnök úr, a Bizottság üdvözli a jelentést, és köszönetet mond az előadónak és a bizottságnak kiváló munkájukért.

2008 januárjában a Bizottság első alkalommal jelentetett meg közleményt az általános célú és üzleti repülésről. Ezt egy nagyon pozitív tanácsi következtetés követte 2008 áprilisában, most pedig ez a fontos parlamenti jelentés.

Az általános célú és üzleti repülés az EU repüléstechnikai iparának nagyon fontos ágazata, amelynek értéke évente mintegy 2,3 milliárd euró. Az ágazat jelentős összegeket fektet a kutatásba és fejlesztésbe, emellett pedig gyorsan növekszik. Az EU-ban típusalkalmassági tanúsítványt szerző légi járművek több mint kétharmada eben a szektorban működik.

Az általános célú és üzleti repülés főként kis- és középvállalkozásokból áll. Egyben egy nagyon diverzifikált ágazatról van szó. A szabályozásokat ennek sajátos jellegéhez kell igazítani, anélkül azonban, hogy veszélyeztetnénk a biztonságot vagy a biztonságosságot. Örömmel látjuk, hogy a Parlament bátorította jelentésében az arányosság e fogalmának alkalmazását.

A közeljövőben három fő területre kell erőfeszítéseinket összpontosítanunk: közös uniós biztonsági előírások kidolgozása az általános célú repülésre; a nem kereskedelmi célú repülés integrálása az európai légiforgalmi irányítási rendszerek következő generációjába; és az ágazat negatív környezeti lábnyomának csökkentése.

A Bizottság az elkövetkező évben számos uniós végrehajtási szabályra kíván javaslatot tenni, amelyek biztosítják a nem kereskedelmi célú repülés egységes biztonsági színvonalát. Ahogy az Ön jelentése is kiemelte, biztosítanunk kell, hogy ezek nem csupán a megfelelő szintű biztonságról rendelkeznek, hanem arányosak is, és nem hárítanak túlzott terhet az üzemeltetőkre.

Folytatjuk majd a jövőbeli európai ATM-rendszerek fejlesztését is, világosan megértve, hogy a légtér olyan közjószág, amelynek minden felhasználója számára biztonságos módon hozzáférhetőnek kell lennie. Az általános célú repülés szempontjából az egységes európai égbolt kezdeményezés és a SESAR játssza majd a legfontosabb szerepet, hogy biztonságosan javítsuk a légtérhez és a repülőterekhez való hozzáférést. Ezek a technológiák megnyitják majd az utat az új szolgáltatások számára, amelyek még nem láthatók Európában.

Végül, de nem utolsósorban az általános célú és üzleti repülés – a folyamatos technológiai fejlődés ellenére – a környezetre is hatást gyakorol, és a légitársaságok szélesebb értelemben vett ágazatához hasonlóan közre kell működnie e hatások csökkentésében. Itt is fontos követendő elv az arányosság.

A Bizottság várja, hogy a jelentés irányvonalai mentén együtt dolgozhasson a Parlamenttel, és be fog számolni neki az elért előrelépésekről.

  Elnök. – A napirendi pontot lezárom.

A szavazásra holnap kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 142. cikke)

  Bogdan Golik (PSE), írásban. – (PL) Először is szeretnék köszönetet mondani Luís Queirónak az európai közlekedés jövőjel szempontjából oly fontos témában készített jelentéséért.

Hangsúlyozni szeretném az általános célú és üzleti repülés fejlesztésének és ebben az ágazatban a repülőgépgyártó ipar kérdésének fontosságát. Bár a Bizottság által javasolt megoldások nem hoznak radikális jogalkotási változásokat, jelentőségük pedig most kisebbnek tűnhet, és a piac deregulációjának és a lengyelországi légi fuvarozói ágazat fejlődésének fényében nem becsülhető elég nagyra a repülés jövőre gyakorolt hatásuk.

A Bizottság célkitűzése, hogy a meglévő szabályozási eljárások egyszerűsítésével, a rendelkezéseknek a légiforgalmi irányítás új formáihoz való hozzáigazításával és az arányosság biztosítása érdekében ezek felülvizsgálatával elősegítse e repülési szektor fejlődését.

Nyilvánvaló, hogy ez a kezdeményezés érdemes a teljes támogatásra. Azonban ügyelni kell arra, hogy a politika megfogalmazásának és végrehajtásának folyamatában a kapacitás tervezésekor és optimalizálásakor mérlegeljék a légtér és a repülési infrastruktúra összes felhasználói kategóriájának igényeit. A további reform elősegítése érdekében azonban létre kell hozni egy alapvető európai adatgyűjtési rendszert az általános célú és üzleti repülés számára. Végül pedig arra is szükség lesz, hogy elősegítsük e szektor külföldi piacokra való bejutását, támogatva az új, versenyképes technológiák fejlesztését, ugyanakkor viszont ügyelve arra, hogy továbbra is tiszteletben tartsuk a természeti környezet védelmének elveit.

  Louis Grech (PSE), írásban. – Üdvözlöm a jelentést, mivel az megpróbálja közösségi szinten harmonizálni és világosabbá tenni az általános célú és üzleti repülés szabályait. Ez a polgári repülés leggyorsabban növekvő szegmense Európában, és számos társadalmi és gazdasági előnyt nyújt a tagállamoknak. Azonban ahhoz, hogy a legjobban kiaknázhassuk, megfelelő szabályozást kell kialakítanunk. Például jelenleg nincsenek megbízható adatok az ágazatról, ezt a hiányosságot pedig gyorsan kezelni kell irányítási, biztonságossági és biztonsági okokból.

A bizottságnak egyértelműen különbséget kell tennie a kereskedelmi repülőgépek kiterjedt műveletei és magántulajdonú repülőgépek között. A jogszabálynak a repülés különböző típusai által kiváltott kockázatokat illetően arányosnak, az ezekre hárított költségek tekintetében pedig ésszerűnek kell lennie.

A jövőbeli szabályozásnak ösztönöznie és erősítenie, nem pedig korlátoznia kell az iparágat.

Aggodalomra adhat okot, hogy az általános célú és üzleti repülés legnagyobb része kívül esik azon bizottsági irányelv alkalmazási körén, amely be kívánja vonni a légi közlekedési tevékenységeket az üvegházhatást okozó gázok kibocsátáskereskedelmi rendszerébe. A szektor gyors növekedési ütemét mérlegelve úgy vélem, hogy valamilyen formában kompenzálni kell ennek környezeti hatását.

  Mieczysław Edmund Janowski (UEN), írásban. – (PL) Olyan időkben, amikor állandóan a „világválságról” hallunk, nem könnyű az általános célú és üzleti repülés stabil jövőjéről beszélni. Ezért köszönöm Luís Queirónak, hogy vállalata az erről a témáról szóló jelentés elkészítésével járó bajokat. Gratulálok. Biztos vagyok benne, hogy a légi közlekedés lehet az a hajtóerő, amely újra mozgásba lendíti a világ és Európa gazdaságát. Emlékszünk arra, a Wright-testvérek alig 106 éve hajtották végre a világ első, motorral hajtott és irányított repülését (bár alig 40 méteres út volt) repülőgéppel. Ez volt a kezdete az igazi légi közlekedésnek.

Napjaink repülése rendkívül fejlett iparág, amely olyan „repülő gépezeteket” gyárt, amelyek egyre jobban fel vannak szerelve egy sor eszközzel. A repülés magában foglalja a navigáció és a repülésirányítás egész bonyolult területét, kiépítve a földi repülőtéri infrastruktúrát, a biztonsági rendszereket stb. Tudatában kell lennünk annak, hogy Európában mintegy 50 000 repülőgép van használatban az általános célú és üzleti repülésben, és majdnem négyszer ennyi kis repülőgépet és vitorlázógépet használnak sport- és szabadidős célokra. Ezek a számok magukért beszélnek.

Ebben az összefüggésben az európai légtér és maguk a repülőterek megfelelő kapacitásának biztosítása rendkívül fontos kérdés. Fel szeretném itt hívni a figyelmet a regionális repülőterek jelentőségére a kommunikáció kohéziójának biztosítása terén az EU-ban. Természetesen amikor a légi közlekedés fejlődéséről beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk a természetes környezethez kapcsolódó problémákról sem.

  Eija-Riitta Korhola (PPE-DE), írásban. – (FI) Elnök úr, gyakran torul a légi közlekedési ágazatról folytatott vita: elfogultan a légi forgalom kibocsátásainak problémájára összpontosítanak, azonban nem készítik fel az embereket, hogy meglássák a benne rejlő lehetőséget. A repülés és a légi közlekedés nyilvánvalóan kibocsátásokat okoz, de ugyanilyen nyilvánvaló az is, hogy ezek képviselik a jövőt. Ez igaz a kereskedelmi légi közlekedésre és az üzleti és általános célú repülésre is.

Bár az EU belső piaci jogszabályai főként a kereskedelmi légi közlekedéssel foglalkoztak, érdemes megemlíteni, hogy az általános célú és üzleti repüléssel kapcsolatos kérdések egyre gyakrabban merülnek fel az olyan területeken, mint az éghajlat-politika, a környezetvédelem és a repülésbiztonság. Amikor mérlegeljük különösen az üzleti repülés egyre növekvő jelentőségét, akkor egyértelműen figyelmet kell fordítanunk ezekre az ágazatokra, és biztosítanunk kell versenyképességüket.

Hangot kívánok adni a repülés üzleti feltételeivel kapcsolatos aggályaimnak. A kis- és középvállalkozások döntő szerepet játszanak mind az általános célú, mind az üzleti repülésben. Támogatni kell alapításukat és modernizálásukat, a tagállamokat pedig bátorítani kell a befektetésekre. Az üzleti repülés folyamatos növekedése azonban egyre inkább torlódásokat okoz a használatban lévő repülőtereken.

Az éghajlatvédelem szempontjából azt mondhatjuk, hogy bár a kis repülőgépek nem részei a jövőbeli kibocsátáskereskedelmi rendszernek, az ágazat önkéntes széndioxid-ellentételezési rendszert alakít ki. Ez az egész légi közlekedés fejlődési potenciáljának jele. A Közösségnek minden tőle telhetőt meg kell tenni, hogy bátorítsa a még innovatívabb, még inkább energiahatékony és környezetbarát repülőgépekre irányuló kutatást. A cél nem lehet kevesebb, mint a kibocsátásmentes légi közlekedés.