Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2009. február 4., Szerda - Strasbourg

11. Koszovó (vita)

  Elnök. − A következő napirendi pont a Tanács és a Bizottság Koszovóval kapcsolatos nyilatkozata.

  Hannes Swoboda (PSE). – (DE) Elnök asszony! Ma Koszovóról vitatkozunk az előadó, Lagendijk úr által benyújtott rendkívül részletes jelentés alapján, amely természetesen kapcsolódik a Bizottság és a Tanács nyilatkozataihoz.

Ebben az esetben az előadónak nincs hivatalos felszólalási ideje, és ez a helyzet véleményem szerint megdöbbentő. Ha az előadó csak hétfő este volt jelen a kezdeti jelentés bemutatására, akkor összesen négy perc áll a rendelkezésére. Véleményem szerint ez nem tisztességes. Ezért felkérem az elnökséget annak mérlegelésére, hogy miután valaki hónapokon keresztül dolgozott a Külügyi Bizottság előadójaként, annak nem kellene-e hivatalos felszólalási időt biztosítani?

Kallenbach asszony most szolidaritásból átengedett neki egy percet a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport egyik munkatársával. Lehetséges lenne-e, elnök asszony, hogy saját jogkörén belül biztosít egy percet Kallenbach asszony számára a „catch-the-eye” eljárás szerint? Arra kérem azonban, hogy ezt alaposan gondolja át. Az ilyen esetekre másfajta megoldást kell találnunk.

  Elnök. − Egyértelműen helyes, ha megoldunk egy ilyen alapvető problémát. Ami ezt a konkrét helyzetet illeti, javaslom, hogy Kallenbach asszony kérjen egy percet a „catch-the-eye” eljárás szerint, mivel ez jelentősen leegyszerűsíti az eljárást.

  Alexandr Vondra, a Tanács soros elnöke. − Elnök asszony! Nagyon hálás vagyok ezért a lehetőségért, hogy összefoglalhatom a legfrissebb koszovói fejleményeket. Koszovó két hét múlva – 2009. február 17-én – ünnepli a függetlenség kikiáltásának első évfordulóját, és ez a vita minden bizonnyal időszerű. Koszovó azóta elfogadta alkotmányát, valamint egy teljesen új jogi és intézményi keretrendszert. A függetlenség kikiáltása új helyzetet és új kihívásokat teremtett a nemzetközi közösség, és elsősorban az EU számára.

A tagállamok eltérő nézetei, amelyekkel a függetlenség kikiáltására reagáltak, semmiképpen sem ássák alá az Unió általános politikai célkitűzéseit. Továbbra is elkötelezetten támogatjuk Koszovó gazdasági és politikai fejlődését azon az általános célkitűzésen belül, hogy biztosítani akarjuk a hosszú távú stabilitást az egész Balkán számára.

Koszovó esetében ez különösen azt jelenti, hogy hozzájárulunk a jogállamiság elvének, az emberi jogok tiszteletének és a kisebbségek védelmének megerősítéséhez, valamint a gazdasági fejlődés ösztönzéséhez, és együttműködünk Koszovó gazdag kulturális és vallási örökségének megóvásában.

Azt is jelenti, hogy Koszovót továbbra is a Nyugat-Balkán számára a 2003. évi thesszaloniki csúcstalálkozón felállított keretek között kell szemlélnünk. Az összes nyugat-balkáni ország európai perspektívájának támogatási politikáját, amelyről ezen a rendezvényen megállapodtunk, azóta megerősítettük, legutoljára a Tanács 2008. december 8-i ülésén.

Folyamatos elkötelezettségünk bizonyítékaként megemlíthetem Pieter Feith múlt év elején az EU különleges képviselővé történt gyors kinevezését, akinek székhelye Prištinában van, és Önöknek rövidesen lehetőségük nyílik a vele való találkozásra a Külügyi Bizottságban. Neki és csapatának az a feladata, hogy értékes támogatásról gondoskodjanak a helyszínen, és ezáltal segítséget nyújtsanak nekünk ahhoz, hogy együttesen teljesíthessük összes politikai célkitűzésünket.

Egészen a közelmúltban, 2008. december elején megkezdte működését az EULEX, az EBVP mindeddig legambiciózusabb missziója. Az a fő feladata, hogy segítséget és támogatást nyújtson a koszovói hatóságoknak a jogállamiság elvének területén, különösen a rendőrség, a bírói kar és a vámigazgatás fejlesztésében.

Legnagyobb kihívásunk a következő hónapok során a koszovói kötelezettségvállalás intenzívebbé tétele lesz, ezek közül a legfontosabb feladat az EULEX teljes kiépítése. Eléggé reálisak vagyunk ahhoz, hogy tudjuk: 2009-ben bőven lesz részünk nehézségekben és akadályokban.

A koszovói intézményeknek is sok kihívással kell szembenézniük a stabil többnemzetiségű és demokratikus Koszovó létrehozásával kapcsolatos kötelezettségvállalásaik végrehajtása során. A nemzetközi közösség segítsége elengedhetetlen ahhoz, hogy Koszovó teljes mértékben sikeresen integrálódhasson a régió egészébe.

A Bizottság bejelentette, hogy az év folyamán előterjeszt egy tanulmányt, amelyben megvizsgálja Koszovó politikai és társadalmi-gazdasági fejlődése előmozdításának lehetőségeit. A Tanács üdvözölte ezt a kezdeményezést. A tanulmánynak új lehetőségeket kell felkínálnia, és építenie kell az eddigiekben elért eredményekre, a következő néhány hónap eseményeinek fényében kiigazítva.

Az észak-koszovói helyzet minden bizonnyal továbbra is bonyolult lesz a következő hónapok során, és kiemelt figyelmet követel. A közelmúltban, ez év január elején Mitrovicában kirobbant etnikai erőszak különösen súlyos volt potenciálisan, de sikerült korlátok közé szorítani. Különösen biztató, hogy a prištinai hatóságok ésszerű józansággal cselekedtek. Ezek az események azonban folyamatosan emlékeztetnek bennünket a térség destabilizálódásának folyamatos veszélyére. Továbbra is szorosan figyelemmel követjük a helyzetet, elsősorban az ország északi részében.

Az elnökség nagyon hálás a parlamenti képviselők folyamatos érdeklődéséért és azért, hogy Önök támogatják az Uniónak a régióban betöltött szerepét. Különösen üdvözlöm a javasolt állásfoglalást, amelyet erre az ülésre benyújtottak. Nagyon bátorító az a tény, hogy a Parlament képes átfogó támogatást nyújtani a régióban végzett erőfeszítéseinkhez, és az Uniónak a Koszovó szélesebb régión belüli stabilitása melletti elkötelezettségéhez.

Az elnökség elkötelezte magát az Önök folyamatos tájékoztatása mellett, egyrészt a plenáris ülésen folytatott rendszeres vitákon, valamint a bizottságokban folytatott részletesebb eligazításokon keresztül. Többféle tevékenységet is tervezünk ez év tavaszára, többek között azt, hogy a március végén megrendezésre kerülő Gymnich-találkozót a Nyugat-Balkán kérdéskörének szenteljük. Azt is tudom, hogy Pieter Feith a jövő héten találkozik a Külügyi Bizottsággal, és átfogóan ismerteti a legfrissebb helyszíni fejleményeket.

  Meglena Kuneva, a Bizottság tagja. − Elnök asszony! Alig egy évvel a függetlenség kikiáltása után a helyzet Koszovóban és az egész nyugat-balkáni térségben általánosságban stabil és bizonyos incidensek ellenére is ellenőrzés alatt áll.

Az Európai Unió koszovói jelenléte fokozatosan megvalósul, amint átvesszük a feladatot az Egyesült Nemzetektől. Az EU különleges képviselője Prištinában állomásozik, és az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziója (EULEX) egész Koszovóban megtalálható és március végére éri el teljes működőképességét.

A stabil többnemzetiségű Koszovó kulcsfontosságú prioritás az Európai Unió számára. Koszovó számára az európai integráció felé való haladás legjobb módja egy demokratikus többnemzetiségű társadalom létrehozása, amelyben teljes mértékben tiszteletben tartják a jogállamiság elvét, békésen együttműködnek a szomszéd országokkal és hozzájárulnak a regionális és az európai stabilitáshoz. Ez magába foglal átfogó intézkedéseket is, amelyek az összes koszovói közösség jövőjének megóvására irányulnak, és ezáltal alapot teremtenek a fenntartható gazdasági és politikai fejlődéshez.

A Bizottságnak az elért eredményekről szóló 2008. novemberi jelentését a hatóságok objektív és tisztességes felmérésnek tekintik az elért eredményekről és a ránk váró kihívásokról. A koszovói hatóságok elkötelezték magukat a Bizottsággal való közös munka és együttműködés mellett az e kihívásoknak való megfelelés érdekében. Jelentős pénzeszközöket különítünk el Koszovó számára az előcsatlakozási támogatási eszköz (EPA) alapján, a 2008. júliusában megrendezett adományozói konferencián elért összesen 1,2 milliárd euro összegű felajánlásból.

2008-ban az előcsatlakozási támogatási eszköz  összesen 185 millió euro összegben támogatott koszovói projekteket, ami háromszoros növekedés az előző évhez viszonyítva. 2009-ben további 106 millió eurót különítünk el. Ennek az összegnek a kezelése a Bizottság Prištinai Összekötő Hivatalának kizárólagos hatáskörébe tartozik, amely ma már teljes mértékben működőképes, az összes releváns ellenőrző rendszere fel van állítva, és átveszi az Európai Újjáépítési Ügynökség feladatait.

A Bizottság üdvözli azt az állásfoglalás-tervezetet, amelyet az Európai Parlament ma megvitat. Ez a dokumentum érint sok olyan kérdést, amelyekről egyetértünk abban, hogy kritikus jelentőségűek, ilyen például Koszovó kulturális örökségének megőrzése, a közigazgatás képességeinek fejlesztése, a közösségek közötti jobb integráció, a többnemzetiségű oktatás fontossága, valamint a roma családok helyzete az ólommal szennyezett északi menekülttáborokban.

A Bizottság mindezeket a kérdéseket nagyon komolyan veszi. Talán mondhatok néhány szót mindegyik ilyen kérdésről.

2004 óta a Bizottság finanszírozza a vallási és kulturális örökség helyszíneinek újjáépítését – a program költségvetése 10 millió euro –, az Európa Tanács szoros részvételével. 2008-ban és 2009-ben folytatódik ez a finanszírozás, a további projektekhez biztosított további 2,5 millió euróval. Ezt a megbékélés nagyon fontos aspektusának tekintjük, és támogatjuk Koszovó kulturális örökségi adatbázisának létrehozását. Ebbe a vitába a temetők is bevonhatók a megfelelő helyreállítás és megőrzés biztosítása érdekében.

Szeretném kifejezni az Európai Parlament iránt érzett hálámat a 2008. évi EU költségvetésbe beillesztett további 3 millió euróért, amely a kulturális örökség újjáépítésére használható fel Nyugat-Balkán háború sújtotta területein. A Bizottság ennek az összegnek a felét – 1,5 millió eurót – Koszovó számára különítette el, a Művelődésügyi Minisztériummal megvalósítandó közös projekt számára Prizen többnemzetiségű városában.

Nagyon hálásak vagyunk az ez évi költségvetés e címe alatt elkülönített további összegért is. A 2007. évi előcsatlakozási támogatási eszköz alapján a Bizottság projekteket hajt végre az országon belül áttelepített személyek és a koszovói menekültek visszatérésének és újbóli integrációjának megkönnyítésére, összesen 3,3 millió euro összegért. Előirányoztunk további finanszírozást: 4 millió eurót a 2008. évi előcsatlakozási támogatási eszköz alapján és 2 millió eurót a 2009. évi előcsatlakozási támogatási eszköz alapján. Ez az összeg is hozzájárul majd a visszatérők helyi társadalmi és gazdasági környezetbe történő újbóli integrációja helyi képességének javításához.

A nemek közötti egyenlőség is előkelő helyen szerepel a napirendi pontjaink között. A Bizottság gondoskodott technikai segítségről a Nemek Közötti Egyenlőség Koszovói Ügynöksége számára. A demokrácia és az emberi jogok európai eszközén keresztül támogatja továbbá több helyi nem kormányzati szervezet tevékenységét is, amelyek a nemek közötti egyenlőség és a nők jogainak területén tevékenykednek.

Ami a közigazgatási képességeket illeti, a Bizottság figyelemmel kíséri a koszovói közigazgatási reformstratégia és cselekvési terv végrehajtását. Hangsúlyoztuk a hatóságok felé a közszolgálati törvény elfogadásának sürgősségét. A regionális közigazgatási iskola felállításában való részvételünkön keresztül együttműködünk a Koszovói Közigazgatási Intézettel. Kiemelt figyelmet fordítunk az Önkormányzati és Közigazgatási Minisztériumra, egy csaknem egymillió euro értékű támogatási projekttel.

A Bizottság jelentős erőfeszítéseket tesz a koszovói oktatási rendszer reformjának elősegítéséért. Pénzügyi segítségünk átfogó jellegű. Célja egyrészt az anyagi feltételek javítása és az oktatás színvonalának javítása az alap-, közép- és felsőfokú oktatásban és a szakképzési szektorban, valamint a multikulturális aspektusok erősítése a megbékélés alapvető feltételeként.

A júliusi adományozó konferenciát követően a Világbank felállított egy több adományozót felölelő vagyonkezelői alapot a szélesebb társadalmi szektor számára, beleértve az oktatást is. Az 5 millió euróval a Bizottság az alap legfontosabb támogatói között van. Az EU által a koszovói oktatás számára nyújtott segítség a 2006-tól 2010-ig terjedő időszak során összesen 30,5 millió euróra rúg. A többnemzetiségű európai egyetemi kollégiumok megnyitása el fogja nyerni támogatásunkat, mihelyt a helyi érdekelt felek megállapodásra jutnak arról, hogy ezt az erőfeszítést fenntartható projektté teszik.

A roma családok helyzete az ólommal szennyezett északi menekülttáborokban súlyos aggodalomra ad okot. A Bizottság tevékenyen segíti a mindenki számára elfogadható gyors és fenntartható megoldás megtalálását. Ismételten felszólítottuk az összes pártot, hogy tartózkodjanak a kérdés átpolitizálásától, és kizárólag a roma családok érdekeinek szem előtt tartásával cselekedjenek.

És végül: Koszovó a Nyugat-Balkánt és Törökországot lefedő, több kedvezményezettet meghatározó programjaink előnyeit is élvezheti, amelyek a roma népesség polgári nyilvántartásba vételének folyamatát finanszírozzák. A koszovói romáknak nyújtott támogatásunk az oktatásra is kiterjed. Az Európai Tanáccsal együtt támogatjuk a roma gyermekek minőségi oktatását, anyanyelvüket is beleértve.

Véleményem szerint mindez összhangban áll az Önök javaslataival. Köszönetet mondok a tisztelt parlamenti képviselőknek figyelmükért, és várom kérdéseiket.

  Doris Pack, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony! Szeretnék gratulálni az előadónak és az árnyék-előadónak, mert meggyőződésem, hogy együttesen kiváló állásfoglalást fogalmaztak meg.

Ez az állásfoglalás felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot arra, hogy gondoskodjanak egy közös koszovói fellépés megvalósításáról, hogy az EULEX együttműködjön az EU főképviselőjével és hogy együttműködéseket hozzanak létre Koszovó gazdasági és társadalmi életének érdekében, amelynek fejlesztésre van szüksége.

Az EULEX-missziónak arról is gondoskodnia kell, hogy a már évek óta húzódó bírósági ügyeket végre napirendre tűzzék és lezárják. Még mindig nem tártak fel és nem vittek bíróság elé sok atrocitást. Koszovóban a korrupció elleni küzdelem is nagyon fontos, mivel továbbra is sok bűnöző szabadlábon van és büntetlen marad.

Az eddig hallottakon kívül az Európai Uniónak mérlegelnie kell azt, hogy ne csak nagyméretű tevékenységeket folytasson, hanem jobban összpontosítson az ott élő emberek mindennapi életére és a helyi projektek lehetőségeire is, a helyi emberek bevonásával. Ez a munka rendkívül fontos.

Fel kell szólítanunk Koszovó kormányát arra, hogy végre kezdje meg alkotmányának gyakorlati végrehajtását, amely tartalmazza a Martti Ahtisaari-tervet. A koszovói embereknek rá kell ébredniük a mindennapi életükben arra, hogy valamennyien együtt élnek. Ezenkívül a szerbeket, az albánokat és az összes koszovói kisebbséget azonos jogokkal rendelkező polgároknak kell tekinteni.

A koszovói kormánynak ezenkívül a decentralizációs programmal is előrehaladást kell elérnie. Én természetesen erősen pártolom egy többnemzetiségű európai kollégium megalapítását, amely egy újabb, a közös jövőre összpontosító közös intézmény lenne a Prištinai Egyetem és a Mitrovicai Egyetem mellett.

Emellett szeretném, ha Szerbia végre ráeszmélne, hogy a koszovói szerbek nem akarják, hogy arra bátorítsák őket, hogy ne vegyenek részt a kormány munkájában. Meg kell nekik engedni, hogy részt vegyenek a kormányban, a Parlament munkájában és a polgári életben. Ez a Koszovó virágzásához vezető egyetlen út.

  Csaba Sándor Tabajdi, a PSE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök asszony! Az Európai Parlament szocialista csoportja nevében beszélek. Megerősíthetjük, hogy a koszovói helyzet javul. Hálásak vagyunk a cseh elnökségnek és a Bizottságnak a nagyszerű együttműködésért. Teljes mértékben egyetértek Pack asszonnyal annak megerősítésében, hogy az EULEX-misszió hatalmas kihívás elé állítja az európai biztonság- és védelmi politikát, és ez az egyik legnagyobb kihívás az Európai Unió mint a jogállamiság elvére épülő Közösség egész történetében.

Nagyon jó, hogy a Biztonsági Tanács elnökének nyilatkozata után már van egy olyan jogi alap, amelyet a szerb kormány is üdvözölt. Volt egy hallgatólagos megállapodás Kína és Oroszország részéről, amelyek korábban a konfliktus minden rendezését visszautasították.

Elengedhetetlen, hogy az EULEX jó együttműködést alakítson ki az érintett felekkel Koszovóban. Nem szabad megismételnünk a MINUK által elkövetet hibákat, amely rengeteg pénzt elpocsékolt és elidegenítette Koszovó népét. Pack asszony már érintette ezt a témát. Feltétlenül tisztázni kell a hatáskörök megosztását egyik oldalon a koszovói kormány és a Parlament, a másik oldalon az EULEX között.

Nem vállalhatjuk a felelősséget Koszovó fejlődéséért. Az EULEX jelenléte Koszovó északi részén rendkívül fontos a terület megoszlásának elkerülése érdekében. És végül: az alkotmány rendelkezéseinek az Ahtisaari tervvel összhangban történő teljes végrehajtása feltétlenül fontos a kisebbségek számára.

  Johannes Lebech, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (DA) Elnök asszony! Először is szeretnék hangot adni mély elégedettségemnek ezért az állásfoglalásra irányuló indítványért, és szeretnék köszönetet mondani Lagendijk úrnak kiváló munkájáért. Az eredmény egy jól kiegyensúlyozott és lényegre törő, ugyanakkor az összes fontos problémával foglalkozó dokumentum. Ezzel az állásfoglalással mi, az Európai Parlament képviselői először és elsősorban jelzést küldünk Koszovó népének és a többi nyugat-balkáni ország népének és ezt mondjuk: „nem feledkeztünk meg rólatok, ti is Európához tartoztok”. Ezek nem pusztán üres szavak. Az EULEX-misszió, az eddigi legnagyobb közös európai biztonság- és védelmi politikai küldetés már folyamatban van. Nagy elégtételt jelent, hogy a missziót támogatja az ENSZ és az, hogy az egész országot lefedi.

Állásfoglalásunkkal mi, az Európai Parlament képviselői támogatjuk Koszovót ebben a misszióban. Ezenkívül rámutatunk azokra a területekre, amelyeken az EU tagállamai segítséget nyújthatnak Koszovónak. Ez a közigazgatás létrehozására, a civil társadalom megerősítésére és az oktatásra irányuló projektekkel kapcsolatos speciális segítségekre vonatkozik. Amikor rámutatunk azokra a területekre, amelyeken Koszovó vezetőinek fejlődniük kell, például a kisebbségek védelme tekintetében, ennek az az oka, hogy nagyon komolyan vesszük azt, amikor azt mondjuk, hogy Koszovó mellett állunk a demokratikus társadalom létrehozására irányuló erőfeszítéseiben. A kisebbségek szempontjából demokratikus társadalom békésen együtt él a szomszédos országokkal. Itt nem csak Koszovó jövőjéről van szó, hanem a teljes balkáni régió és Európa egészének jövőjéről. Hosszú és rögös út áll előttünk. Ez az egyetlen út, amely az EU felé, valamint Koszovónak és a teljes nyugat-balkáni régiónak az európai együttműködés keretein belül zajló teljes és hiánytalan integrációja felé vezet.

  Ryszard Czarnecki, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök asszony! Az eredendő bűn, amelyet akkor követtek el, amikor ez az új ország, nevezetesen Koszovó megszületett, azt az érzést is magába foglalja, amely a koszovói és metochiai szerb kisebbség körében, sőt magában Szerbiában is eluralkodott, hogy az új államot és a tejes muzulmán többséget a szerbek ellen hozták létre. Ez egészen biztosan ráveti majd az árnyékát Belgrád és Priština kapcsolataira, és még ennél is biztosabban befolyásolja majd a koszovói nép és az etnikai szerb enklávékban élő szerbek közötti kapcsolatokat.

Ha nem tartják tiszteletben a szerb kisebbség kulturális, oktatási és vallási jogait, akkor ez nemcsak a Koszovó és Szerbia közötti és a többi balkáni országgal ápolt kétoldalú kapcsolatokat fogja megnehezíteni, hanem Prištinának az uniós tagsághoz vezető útja is hosszabb lesz.

Egyetértek azzal, amit az előttem felszólaló tiszteletreméltó Lebech úr elmondott. A koszovói kormánynak meg kell értenie, hogy a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása európai norma. Szigorúan ragaszkodnunk kell ezekhez az alapelvekhez, és gondosan szemmel kell tartanunk koszovói partnereinket e tekintetben.

  Joost Lagendijk, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (NL) Csaknem egy évbe telt, mire odáig eljutottunk, hogy az EULEX képes teljesíteni eredeti mandátumát. Hasznos röviden emlékeztetnünk önmagunkat, mi is volt az eredeti mandátum lényege.

Az EULEX, az eddigi legnagyobb európai misszió – amint erre valaki már rámutatott – feladata az volt, hogy kifejlődjön és aktív legyen egész Koszovóban, az Ibar-folyótól északra és délre egyaránt. Az EULEX-nek ezenkívül három területért kellett felelősséget vállalnia: vámügyek, rendőrség és joghatóság, és ami döntő jelentőségű, nem az volt a dolga – hangsúlyozom, nem az volt a dolga –, hogy homályos kapcsolatokat építsen ki egyik oldalon az EULEX, a másik oldalon pedig az UNMIK, az ENSZ szervezete között. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy az EULEX tevékenységeinek eredményeként az ország kettészakadt az északi és a déli részre. Ez nyilvánvalóan nem szerepelt a tervek között.

Nagyon hosszú ideig úgy látszott, hogy nem lehet végrehajtani az eredeti mandátumot a Biztonsági Tanács hírhedt blokádja miatt. Valójában csak a múlt év novembere óta néz úgy ki a helyzet, hogy végre a helyükre kerülnek a dolgok. Helyénvaló – két-három hónappal a tevékenységek tényleges megkezdését követően – számot vetni és megnézni, minden rendben van-e, vagy engedjék meg nekem, hogy óvatosabban fogalmazzak, a jelek szerint minden rendben van-e?

A koszovói rendőrség nagyon örül az EULEX-szel létrehozott kiváló együttműködésnek. A vámhivatalok is végre újból felálltak és működnek, és különösen Észak-Koszovóban, miután ezeket a koszovói szerbek tavaly felégették. Végre hozzákezdtek a perek hatalmas hátralékának felszámolásához, amelyek az etnikumok közötti erőszak és a korrupció területén felhalmozódtak, ami újból azt szemlélteti, hogy az EULEX tevékenységei az összes közösségnek, nemcsak az albánoknak vagy a szerbeknek az érdekeit szolgálják.

Valójában abban reménykedem, hogy az EULEX-nek az utolsó néhány hónap során elért előrehaladása pozitív módon tartós lesz. Abban is őszintén reménykedem, hogy Belgrád ráébred arra, hogy az Európai Unióval folytatott jelenlegi konstruktív együttműködés megközelítési módja sokkal hatékonyabb, mint a történelem átírására irányuló ismételt kísérletek. Mindenek felett pedig abban reménykedem, hogy a koszovói hatóságok képesek lesznek kezelni azt a roppant nagy problémahalmazt, amellyel továbbra is szembe kell nézniük. Hosszú idő után végre hozzákezdtek a korrupció és a szervezett bűnözés felszámolásához, amely továbbra is igen elterjedt Koszovóban. Koszovónak végre van tartós energiaellátása az EU jogszabályai alapján, és hosszú idő után végre erősödik a koszovói gazdaság.

Koszovó független állam, és akár tetszik ez ennek a Parlamentnek, akár nem, nincs visszaút. Mi, az Európai Unió, kiálltunk amellett, hogy Koszovó életképes állammá fejlődjön. Ezért vagyunk ott, és ezért kell ott maradnunk.

  Tobias Pflüger, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony! Csoportom, az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoport elutasítja a Koszovóval kapcsolatban benyújtott állásfoglalást. A tagállamok többsége, de nem mindegyik, elismerte Koszovót – a nemzetközi jogot megsértve. Képviselőcsoportom ragaszkodik ahhoz, hogy a Koszovóra vonatkozó összes rendeletnek összhangban kell állnia a nemzetközi joggal, és az összes érintett féllel, köztük Szerbiával is meg kell állapodni. Koszovó elismerése katasztrofális precedenst teremtett, amelyet most más régiók is követhetnek, például Dél-Oszétia és Abházia.

Az EU elindította az EULEX-missziót Koszovóban. Az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoport elutasítja ezt a missziót, mert az Koszovónak a nemzetközi joggal ellentétes elismerésére épül, és ezért valami olyasmit hoz létre, ami egy EU-protektorátusra emlékeztet. Az EULEX rendelkezik, idézem „bizonyos végrehajtási felelősségekkel”. Ez azt jelenti, hogy az EULEX tisztviselői megsemmisíthetik a koszovói hatóságok határozatait. Az EULEX-misszióhoz tartozik továbbá 500 rendőr is, akik a zendülések ellen harcolnak. Január 26-án az EULEX és a KFOR közös gyakorlatot tartott a zendülések elleni küzdelemről. Ez sajnálatos módon azt jelzi, hogy szoros együttműködés áll fenn az EU és a NATO között Koszovóban.

Ugyanakkor az EU és más szervezetek támogatják a neoliberális gazdasági újjáépítést Koszovóban, de a helyi emberek nem ezt akarják. Ezért olyan megoldásokra szólítunk fel, amelyek összhangban állnak a nemzetközi joggal és egyértelműen az EU EULEX-missziója ellen szavazunk. Ha valóban támogatni akarjuk a helyi embereket, akkor az EULEX-misszió ezt nem engedi meg nekünk.

  Bastiaan Belder, az IND/DEM képviselőcsoport nevében. – (NL) Amikor két hónappal ezelőtt munkalátogatást tettem Koszovóban, láthattam, miért olyan nehéz sokak számára a nemzetközi jelenlét megértése az országban. Ezenkívül az volt a benyomásom, hogy a különféle szintek közötti együttműködés nem mindig igazán jó.

Az európai intézmények nem tehetik meg, hogy egyszerűen megvonják a vállukat. Belekeveredtünk ebbe a helyzetbe. Az EULEX-misszión keresztül Európa felelősséggel tartozik az ott kialakult helyzetért. Az EULEX-nek határozottabban kell fellépnie, és segítséget kell nyújtania a koszovói hatóságoknak, akár felkérik erre, akár nem.

Két szempontot szeretnék hangsúlyozni. Először is sürgetem azokat a tagállamokat, amelyek még nem ismerték el Koszovót, hogy újból gondolják át álláspontjukat. Koszovó számára nincs visszaút Szerbia határai közé. Másodszor: létre kell hozni egy nyugat-balkáni főtervet, amelynek kézzelfogható szinten kell működnie az összes érintett ország részvételével, hogy elősegítsük a felkészülést az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Ez Európa Nyugat-Balkánnal kapcsolatos kötelezettségvállalása.

  Bernd Posselt (PPE-DE). – (DE) Elnök asszony! Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták képviselőcsoportjának árnyékelőadójaként szeretnék gratulálni Lagendijk úrnak ezért a kiváló szövegért. Támogatjuk a szerbiai reformprogramot, és természetesen tiszteletben tartjuk az EU tagállamoknak azt a törpe kisebbségét, amely még nem ismerte el Koszovót a nemzetközi jog alapján.

Szeretném azonban lehűteni azoknak a kedélyeit, akik úgy gondolják, hogy ezek a fejlemények visszafordíthatók. A parlamenti képviselők háromnegyede Koszovó elismerése mellett szavazott. A Bizottság szintén kinyilvánította támogatását, a 27 tagállam közül 23, az összes G7-ország, a volt jugoszláv köztársaságok közül négy és a Koszovóval határos négy ország közül három ugyanígy nyilatkozott.

Ez jól szemlélteti, hogy a fejlődés visszafordíthatatlan. Ezért nagyon fontos a jövő felé fordulni, amely számos kockázatot is rejt. Az első komoly kockázat Koszovó megosztása. Mostanáig a volt Jugoszlávia oszlott fel vagy a régi köztársaságok, vagy pedig az autonóm területek régi belső határai mentén. Ha át kell rajzolnunk a térképet, például Mitrovicában, akkor az eredmény az lenne, hogy például a szerbiai Preševo-völgyben élő albánok, a Novi Pazar-i Sandžakban élő emberek és mások elkezdenék megkérdőjelezni, hol is kell húzódniuk a határoknak. Ez rendkívül veszélyes helyzethez vezetne.

Ezért érdemes követni az Ahtisaari-tervet, amely tiszteletben tartja Jugoszlávia régi belső határait, ugyanakkor kölcsönös és kiterjedt védelmet kínál a kisebbségeknek. A korábbi Ahtisaari-terv által a kisebbségeknek felkínált védelem, amely most a koszovói alkotmány részét alkotja, a világ legátfogóbb védelmi programja. A koszovói szerbeknek meg kellene ragadniuk ezt a lehetőséget, és ki kellene használniuk ezt a kisebbségvédelmet.

Elnök asszony, soros tanácsi elnök úr! Önök tudják, hogy jómagam is egy kisebbséghez tartozom, amelyet régen bántalmaztak azért, hogy alkalmazkodjon mások céljaihoz. A koszovói szerbeknek gondoskodniuk kell ennek a helyzetnek az elkerüléséről. A Koszovót fenyegető többi veszély a káosz és a korrupció. Ebben az esetben csak annyit mondhatok, hogy meg kell erősítenünk az EULEX-missziót, mert az UNMIK nem a megoldást jelentette, hanem magának a problémának a része volt.

  Hannes Swoboda (PSE). – (DE) Elnök asszony! Képviselőtársam, Joost Lagendijk, hasonló helyzetben van, mint Koszovó. Létezik, de nem mindenki ismeri el előadóként, jóllehet valójában az. Ebben az összefüggésben szeretnék neki és Tabajdi úrnak nagy köszönetet mondani ezért a jelentésért.

Természetesen nem sikerült akkora előrehaladást elérnünk Koszovó elismerése tekintetében, mint ahogyan azt sokan, például a Koszovóban élők szerették volna. El kell ismernünk, hogy ez fájdalmas helyzet Szerbia számára. Nem szabad olajat öntenünk a tűzre. Inkább mindent meg kellene tennünk annak érdekében, hogy a folyamat békés legyen. Nagyon elégedett vagyok, amiért Szerbia vezetői, annak ellenére, hogy eleinte sok durva szót mondtak, megkísérlik legalizálni és közömbösíteni ezt a helyzetet azért, hogy esélyt adjanak az EULEX-missziónak. Szeretném megkérdezni mindenkitől, aki ellenezte az EULEX-missziót, hogy milyen helyzetben lennének a szerbek és más kisebbségek az országban, ha az EULEX-misszió nem létezne?

A szerb kisebbség vagy Szerbia szempontjából értelmetlen az EULEX-misszió helytelenítése. Meggyőződésem, hogy az a helyzet, ha valaki itt a Parlamentben támogatja Szerbiát, ugyanakkor helyteleníti az EULEX-missziót, az egyszerűen abszurd. Ám az is igaz, hogy maradtak megválaszolatlan kérdések. A koszovói politikai vezetőknek erőfeszítéseket kell tenniük a helyzet megoldása érdekében. Az egyik legfontosabb feladatunk és követelésünk az Ahtisaari-terv összes aspektusának végrehajtása, amelyről holnap szavazunk jelen állásfoglalás részeként.

És végül: támogatnunk kell a teljes régió integrációját. Magától értetődik, hogy mindegyik országnak el kell végeznie a saját feladatait. Ám minél nagyobb eredményeket ér el Szerbia és Macedónia az integráció folyamatában, annál gyorsabban képesekké válunk a koszovói helyzet és a többi nyitott kérdés megoldására. Kizárólag a régió összes országának integrációja teremtheti meg a Koszovó békés fejlődéséhez szükséges feltételeket.

  Annemie Neyts-Uyttebroeck (ALDE). – (NL) Mivel minden felszólaló ismeri, jól ismeri vagy kitűnően ismeri a koszovói helyzetet, nem kell ezt tovább fejtegetnünk, ha meg akarjuk győzni magunkat arról, mennyire jól ismerjük ezt a helyzetet.

Először is örülnünk kellene annak a ténynek, hogy Koszovó függetlenségének első éve végül viszonylag jól sikerült, és sokkal jobban, mint ahogyan ettől sokan féltek. Szeretnék továbbá hangot adni örömömnek és elégedettségemnek azért, hogy az EULEX-misszió végül beindult, hála az ENSZ Biztonsági Tanácsán belül sokak jóindulatának és jártasságának. Nagyon sok múlik az EULEX-misszió sikerén, mivel Koszovó a függetlenségét megelőző tíz éven keresztül protektorátus volt. Most valamennyiünk számára az a legfontosabb, hogy Koszovó érettségre jusson.

  Sylwester Chruszcz (UEN). – (PL) Elnök asszony! Az albán közösség egyoldalú döntése alapján a Szerbiához tartozó koszovói tartomány elszakadt Szerbiától. Ezt a lépést én, személyesen, a nemzetközi jog példátlan megsértésének tekintem. Ezenkívül ennek a döntésnek lesznek még további utóhatásai is, hasonlóak azokhoz az eseményekhez, amelyeket a múlt évben a Kaukázusban láttunk.

Szeretném Önöket emlékeztetni arra, hogy az Egyesült Nemzetek nem ismerte el a koszovói albánok döntését. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata továbbra is hatályos. Ezért szeretnék óvni mindenkit bármilyen döntés meghozatalától, mielőtt a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság döntést hoz ebben az ügyben. Csak akkor fogjuk ismerni a tartomány valódi jogi helyzetét, amely a nemzetközi jog alapján továbbra is a Szerb Köztársaság szerves része.

Szeretném felhívni a figyelmüket arra a drámai helyzetre, amellyel a saját függetlenségét kikiáltó Koszovói Köztársaságban a szerb közösségnek továbbra is szembe kell néznie. Ismerjük be nyíltan, hogy az Európai Unió azon tagállamainak döntése, amelyek elismerték ezt az országot, végzetes hiba volt. Egyszerűn fogalmazva: Koszovó Szerbiához tartozik.

  Erik Meijer (GUE/NGL). – (NL) Amióta Koszovó közel egy éve kikiáltotta függetlenségét, az Európai Unió reménytelenül megosztott ebben a kérdésben. Görögország még nem döntött, míg Spanyolország, Románia, Szlovákia és Ciprus belpolitikai okokból elutasítja ezt a függetlenséget. A közös EULEX-projekt, amellyel az Európai Unió befolyásra kíván szert tenni Koszovóban, sokkal inkább olyan eszköznek tűnik, amely ennek a belső megosztottságnak az elrejtésére szolgál.

Az EULEX előnyös lehet az Európai Unió számára, de vajon ugyanez elmondható-e Koszovóról is? Koszovó népe alig várja, hogy hamarosan csatlakozhasson az Európai Unióhoz és egyenlő jogú taggá válhasson. A csaknem egy évszázadig tartó szerb iga után egyértelműen nem akarnak újabb külső beavatkozást. Egy olyan projekt mint az EULEX talán hasznos lehetett egy rövid ideig, 2008 első néhány hónapjában, az esetleges káosz elkerülése érdekében. Ez a szakasz azonban már elmúlt. Az EULEX késői megérkezése most sokkal inkább azt a benyomást kelti, hogy az Európai Unió protektorátussá akarja változtatni Koszovót, katonai jelenléttel és közigazgatási befolyással, amint ezt korábban tette Bosznia-Hercegovina esetében, ahol ez a politika vajmi kevés eredményre vezetett.

Koszovó békés és harmonikus jövőjének biztosításához nemcsak a jelenlegi kormány és a kormányzó pártok részvételére van szükség. Fontos erő még délen az önrendelkezési jogért küzdő Vetëvendosje, amely az EU kezdeményezését céltalan gyarmatosításnak tekinti, valamint a szerbek képviselői az Ibar-folyótól északra található helyhatóságokban, akik minden tőlük telhetőt megtesznek a Szerbiával ápolt állandó kapcsolatok fenntartása érdekében. Az EULEX ilyen bírálói nélkül nem tudunk hosszú távú megoldásról gondoskodni. Koszovó jövőjét jobban szolgálják a széles körben elfogadott belső kompromisszumok, mint az Európai Unió erődemonstrációja.

  Patrick Louis (IND/DEM). – (FR) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Tíz évvel ezelőtt a NATO bombázta Belgrádot, kétségtelenül ötven éves fennállásának megünneplése és hatáskörének ismételt meghatározása érdekében, amelyet a Washingtoni Egyezmény korlátozott. Ezeket a bombázásokat a nemzetközi jog megsértésével, vagyis az ENSZ előzetes beleegyezése nélkül hajtották végre.

Egy évvel ezelőtt Priština egyoldalúan kinyilvánította Koszovó függetlenségét, kihívóan semmibe véve a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság szuverenitását, amelynek szuverenitását és területi integritását azonban az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata megerősítette.

Ma az európai EULEX-misszió, az Egyesült Államok szakértőivel együtt abban reménykedik, hogy Koszovó a jogállamiság elvére épülő állammá válhat. Ha a helyzet nem lenne annyira rémületes, mulatságos lenne eltűnődni azon, hogyan lehet ilyen körülmények között ilyen gyümölcsre számítani.

Közben azt kérjük ettől a missziótól, hogy gondoskodjon a szerb nemzeti kisebbség tiszteletben tartásáról és nagyra értékeléséről őseik földjén. Ez jó kezdetnek tűnik a számunkra a jogállamiság elvének helyreállításához.

  Anna Ibrisagic (PPE-DE). – (SV) Én a Balkánon születtem. Az 1980-as évek végén közelről követtem figyelemmel a koszovói problémákat. Láttam, amint Szlovénia és Horvátország független állammá válik, és átéltem a háborút az 1990-es évek elején. Személyesen megtapasztaltam a háborút Boszniában, míg végül menekültként elhagytam az országot. Tudom, hogy nagyon könnyű elindítani egy háborút, de azt is tudom, hogy sokkal nehezebb megteremteni a békét és helyreállítani az emberekben a bizalmat egymás iránt.

Koszovó jelenlegi helyzete döntő jelentőségű lesz a régió jövőbeni generációi számára, pontosan a különféle etnikai csoportok közötti bizalom helyreállítása szempontjából. Nagyon elégedett vagyok azért, mert Lagendijk úr annyira világosan fogalmazott állásfoglalásában arról a tényről, hogy magunk mögött kell hagynunk a Koszovó függetlenségével és az azt körülvevő konfliktusokkal kapcsolatos vitákat.

Időnket és energiánkat most az azzal kapcsolatos vitákra kell fordítanunk, hogy hogyan fogjuk megerősíteni az összes ember egyenlő jogait, hogy békében élhessenek és munkálkodhassanak Koszovó szebb jövőjének megteremtéséért. A kisebbségek hatékony védelmére, a gazdasági helyzet javítására, valamint a széles körben elterjedt korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre kell összpontosítanunk.

Koszovóban mindenkinek a személyes feladatává kell tennie azt, hogy hozzájáruljon az etnikai csoportok közötti erőszak megállításához. A bíróságoknak gondoskodniuk kell a háborús bűncselekmények megbüntetéséről. Néhány parlamenti képviselő sajnálkozik az EU koszovói jelenléte és részvétele miatt, de mi, akik átéltük a balkáni háborúkat, nagyon sajnáljuk azt, hogy az EU nem vesz részt egyértelműbben és szélesebb körben a helyzet rendezésében.

Nagyon sok munka vár még elvégzésre, amihez időre van szükség, de a lényeg végeredményben az emberek közötti bizalom helyreállítása, hogy az utánunk következő generációk esélyt kapjanak arra, hogy együtt tanulhassanak, élhessenek és dolgozhassanak, békében, a különbözőségeket tiszteletben tartva. Erről szó az európaiság eszméje.

(Taps)

  Libor Rouček (PSE). – (CS) Szeretném röviden megemlíteni elsősorban Szerbia szerepét. A bonyolult belpolitikai helyzet ellenére a szerb kormány rendkívül konstruktív és felelős hozzáállást fogadott el az EULEX-misszió koszovói áttelepítésével kapcsolatban. Az ENSZ-szel való egyetértésben megkönnyítette egy szerb nemzetiségű magas rangú rendőrtiszt kinevezését is a koszovói rendőrségi erőkhöz. Szilárd meggyőződésem, hogy ez az út vezet el a koszovói szerbek és más kisebbségek Koszovó politikai, gazdasági és társadalmi életébe történő fokozatos befogadásához. Ezzel kapcsolatban szeretném felkérni az Európai Unió főképviselőjét, hogy gondoskodjon arról is, hogy a koszovói hatóságok kellő figyelmet fordítsanak a mitrovicai körzet multilaterális fejlődésére. Ezenkívül osztom Anna Ibrisagic azon véleményét is, hogy most minden korábbinál nagyobb figyelmet kell szentelnünk Koszovó biztonsági és gazdasági helyzetére, valamint gazdasági fejlődésére.

  Nicholson of Winterbourne (ALDE). – Elnök asszony! Szeretnék köszönetet mondani Lagendijk úrnak, akinek hatalmas politikai jártassága csodálatos állásfoglalást eredményezett a további munkánkhoz.

Külön köszönetet mondok neki a 26. bekezdés elfogadásáért, amelyre szeretném felhívni a miniszter és a Bizottság figyelmét. Itt 1500 roma ember rendkívül rossz egészségi állapotáról olvashatunk, akik az ENSZ téves döntése miatt már kilenc éve egy ólombánya közelében élnek. Teljes mértékben egyetértek azzal, amit Vondra miniszter úr mondott, hogy ez nem feltétlenül az Európai Unió küldetése. Ennek ellenére köszönetet mondok a Bizottság munkacsoportjának, amiért azonnal felvette ezt a témát, amikor felvetettem és látogatást tett a helyszínen, hogy megvizsgálja az ólomszintek által okozott károkat. Ezeknek az embereknek a vérében rémisztően magas az ólomszint, visszafordíthatatlan károkat szenvedtek, és azonnali és sürgős átköltöztetésre és orvosi kezelésre van szükségük.

Vondra miniszter úr, Ön megígérte, hogy folyamatosan és hiánytalanul tájékoztatja ezt a Parlamentet. Arra kérem Önt hivatalban lévő elnökként, hogy a lehető legnagyobb figyelemmel kövesse ezt az ügyet és számoljon be arról, amit tesz.

  Alojz Peterle (PPE-DE). – (SL) Szeretném őszinte elismerésemet kifejezni az előadó és az árnyékelőadók felé ezért a kitűnő jelentésért. Ennek az a célja, hogy hozzájáruljon a koszovói helyzet további stabilizálásához és normalizálásához.

Koszovónak az elmúlt év során elért sikerei megerősítik azt a reményünket, hogy lehetséges egy többnemzetiségű és multikulturális együttélés Koszovóban. Az európai törekvések, amelyek nemcsak Koszovóra, hanem az egész Nyugat-Balkánra irányulnak, kizárólag ennek az előfeltételnek a teljesülése esetén válhatnak valósággá.

Sikerült előrehaladást, jelentős előrehaladást elérnünk ezen a területen, és most tovább kell lépnünk. Különösen üdvözlöm azt a tényt, hogy az EULEX erőfeszítései is hozzájárultak a koszovói helyzet normalizálásához. Üdvözlöm a koszovói biztonsági erők közelmúltban történt létrehozását és azt, hogy a koszovói szerb közösség egy része részt vesz a rendőri erőkben. Ha gyorsabb eredményeket akarunk elérni, akkor a politikai, a gazdasági, a biztonsági, a szociális és más területeken is cselekednünk kell, és kiemelt figyelmet kell fordítanunk arra, ami helyi szinten történik, mert itt a legérzékenyebb az együttélés kérdése. Támogatnunk kell azokat a projekteket, amelyek erősítik az etnikumok együttélését és együttműködését. Ennek jegyében üdvözöm az Európai Bizottságnak azt a szándékát, hogy minden rendelkezésére álló eszközt igénybe vesz az eredmények elérése érdekében. Koszovónak pontosan erre van szüksége.

  Richard Howitt (PSE). – Elnök asszony! Üdvözlöm a mai vitát és állásfoglalást mint a kapcsolatok normalizálásának következő lépését az Európai Unió és Koszovó között, egy évvel a függetlenség kikiáltása után.

Feltétlenül hangsúlyoznunk kell, hogy az olyan emberekről, mint például Van Orden úr és Tannock úr a brit konzervatívok részéről, akik ellenzik ezt a folyamatot, bebizonyosodott, hogy tévedtek, mert már 54 ország – közöttük az Európai Unió 22 tagállama – is hivatalosan elismerte Koszovót, és az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziója is áttelepült, Szerbia beleegyezésével. Valójában mindvégig úgy érveltünk, hogy egy eltökélt Koszovó elősegítheti Szerbia uniós törekvéseit, és ma megismételjük, hogy azt akarjuk, hogy ez sikerüljön.

Tegnap az Európai Unió igazságszolgáltatási missziója megkezdte az első háborús bűnösök tárgyalását Koszovóban. Ma Őkirályi Fensége Anna Brit Hercegnő látogatást tesz fogyatékkal élő gyermekek egy iskolájában, a koszovói Gjilanban. Nyilvánvaló, hogy mindkét esemény jó szemlélteti Európa elkötelezettségét amellett, hogy soha nem szabad megfeledkezni a múltbeli igazságtalanságokról, hanem ma együtt kell cselekednünk valamennyiünk jobb jövőjéért.

  Ria Oomen-Ruijten (PPE-DE). – (NL) Először is szeretnék gratulálni Lagendijk úrnak ezért a rendkívül pártatlan állásfoglalásért, és szeretném megragadni a lehetőséget arra, hogy köszönetet mondjak Pack asszonynak, mivel ő és delegációja tekintélyes mennyiségű hasznos munkát végzett ezen a területen.

Az EU célkitűzései egyértelműek: Koszovó nem válhat fekete lyukká. Ezért a koszovói hatóságok viselik az elsődleges felelősséget. Meg kell nyerni a lakosság bizalmát, nemcsak a kormány, hanem a jogrend felé is. A korrupció és a bűnözés aláássa az államot. Teljes mértékben be kell vonni a közéletbe a nőket és a kisebbségeket.

A másodlagos felelősséget véleményem szerint a szomszédos országok, és különösen a szerb hatóságok viselik. A régióban mindenkinek érdeke a konstruktív párbeszéd és a regionális együttműködés.

És végül: az Európai Unióra is súlyos felelősség nehezedik. Az EULEX létrehozásával az Európai Unió magasra állította törekvéseinek mércéjét. Örvendetes, hogy megkezdődött a tényleges munka. A következő két évben kiderül, hogy az EULEX képes-e valós hosszú távú eredményeket elérni. Nagyon remélem, hogy igen.

A stabilitás, a megbékélés és a jogállamiság elvének fejlesztése Koszovóban rendkívül fontos a koszovóiak és az összes koszovói etnikai kisebbség számára, de az Európai Uniónak is ez az érdeke. Ebből a szempontból kiemelkedő jelentőségű a segítségnyújtás hatékonysága. Pack asszony és én a közelmúltban látogatást tettünk Koszovóban. Segítségnyújtásban nincs hiány, de valószínűleg jobban és hatékonyabban is lehetne koordinálni.

  Adrian Severin (PSE). - Elnök asszony! Hány elismerés szükséges ahhoz, hogy egy állam függetlenné váljon? Nem ez a kérdés, mivel az elismerések minősége fontosabb, mint a száma. Az önrendelkezési jog kinyilvánítása nem vezet függetlenséghez, ha a kérdéses államot nem ismerik el azok, akikkel szemben az önrendelkezési jogot meg akarja szerezni.

Valamely állam függetlensége nem valós mindaddig, amíg az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa nem ismeri el. Ezenkívül valamely állam nem lehet független, ha nem képes a területén élő összes közösség számára felkínálni a polgári és multikulturális társadalomba való szerves beilleszkedés méltányos kilátását, ha nem önfenntartó és ha nem képes önmagát kormányozni.

Mindezek miatt az Athisaari-terv kudarcot vallott. A status quo ante (korábbi helyzet) visszaállításának kérése sem megoldás – előre kell haladnunk. Ezért az Európai Uniónak és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa állandó tagjainak nemzetközi konferenciát kell összehívniuk, amelynek tartós megoldást kell találnia a demokratikus biztonság, a geostratégiai egyensúly és a társadalmi-gazdasági stabilitás területén a Nyugat-Balkánon. Ezeken a kereteken belül Koszovónak vissza kell térnie a nemzetközi legalitás útjára, és a régiónak el kell fogadnia egy világos ütemtervet az uniós integrációhoz.

A Lagendijk-jelentés sajnálatos módon nem tár fel ilyen lehetőségeket, és ilyen módon letér a jobb jövő felé vezető reális hajtóerők útjáról. Ezért a Román Szociáldemokraták kénytelenek a jelentés ellen szavazni.

  Marian-Jean Marinescu (PPE-DE) . – (RO) A nemzetközi jog rendelkezései szerint és tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanács 1999-ben elfogadott 1244. számú határozatára Koszovó nem tekinthető államnak. Az EU öt tagállama nem ismerte el Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét. Koszovó azonban realitás, ezért foglalkoznunk kell vele.

A Nyugat-Balkán stabilitása olyan régióként, amelynek a legnagyobb az esélye arra, hogy a közeljövőben csatlakozhat az EU-hoz, elengedhetetlen. Ezért kell az EU-nak betöltenie a vezető szerepet a terület törékeny helyzetének kezelésében. Az EULEX-misszió, amely már elérte kezdeti műveleti képességeit, nagyon fontos az ebbe az irányba megtett első lépésként, mivel a segítségnyújtásnak és a koordinációnak elsősorban az etnikumok közötti együttműködés légkörét kell biztosítania, amely lehetővé teszi a normális élethez való visszatérést.

Az összes kisebbség védelmét biztosítani kell Koszovóban, beleértve a szerb kisebbséget is. Meg kell erősíteni az intézményeket a káosz elkerülése és a stabil fejlődés érdekében. Mindenkinek vissza kell kapnia a saját tulajdonát és garantálni kell a menekültek számára a visszatérési jogot. Az EU rendelkezésére álló pénzügyi eszközöket, különösen az előcsatlakozási támogatási eszközt fel kell használni a társadalmi és a gazdasági fejlődés előmozdítására, az átláthatóság javítására és az etnikai közösségek közötti megbékélés előmozdítására. Koszovót semmilyen módon nem szabad elszigetelni az európai folyamatoktól. Regionális összefüggésekbe ágyazott európai perspektívával kell rendelkeznie. Minden egyes régióban ugyanazokat a normákat kell alkalmaznunk. Bármit is kérnek tőlünk a régió más országai, ugyanazt kell alkalmaznunk Szerbiára és Koszovóra is.

Az Európai Uniónak ragaszkodnia kell a Priština és Belgrád közötti párbeszéd folytatásához. Úgy érzem, hogy ez az állásfoglalás a jelenlegi állapotában nem tükrözi vissza az Európai Unió 27 tagállama által Koszovóval kapcsolatban képviselt sokféle álláspont teljes skáláját. Ezért az európai néppárt (kereszténydemokraták) és az európai demokraták képviselőcsoportjának román delegációja, a magyar származású parlamenti képviselők kivételével az állásfoglalás ellen fog szavazni.

  Csaba Sógor (PPE-DE). – (HU) Bombázni kellett Szerbiát, hogy megértse: a kisebbségek jogait tiszteletben kell tartania. Kemény lecke volt. Ahelyett, hogy autonómiát adott volna Koszovónak, el kell fogadnia Koszovó függetlenségét. Koszovó figyelmeztetés az EU tagállamainak is. Biztosítania kell minden tagállamnak, hogy országa területén a hagyományos nemzeti kisebbségek biztonságban, és otthon érezhessék magukat. Az elégedett kisebbségek egy ország biztonságának, szuverenitásának, gazdasági fejlődésének legbiztosabb alapjai. 2008. február 17-én személyesen vettem részt Pristinában Koszovó függetlenségének kikiáltása alkalmával megtartott hivatalos ünnepségeken. Remélem, hogy meggyőződhetem arról is: a szerb kisebbség kulturális és területi autonómiája Koszovó területén megvalósul. A koszovói albánok lehetőséget kaptak egy európai színvonalú megoldásra. Szerbiának van még egy esélye: a Vajdaság. Az EU tagállamai is igyekezhetnek kulturális vagy területi autonómiát adni az országaik területén élő nemzeti kisebbségeknek. Kínos lenne az EU egyes tagállamainak Koszovó és Szerbia után kullogni.

  Victor Boştinaru (PSE). – (RO) Európai parlamenti képviselőként és a délkelet-európai delegáció tagjaként azt vártam, hogy közös értékeinkről fogunk hallani, amelyeket mi büszkén „európai értékeknek” nevezünk, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság teljes hatalmával és hatáskörével azt követeli a koszovói politikai pártoktól, hogy legyenek nyitottak a többnemzetiségű képviseletre, és hogy a Koszovó és az Európai Unió közötti kapcsolatok jövőbeni alakulása az ilyen jellegű fejlődéstől függ.

Azt vártam ettől a jelentéstől, hogy közli velünk, hogy az a modell, amelyet az EU felépíteni szándékozik Koszovóban, történetesen az európai adófizetők pénzéből, az egy valóban többnemzetiségű, multikulturális és több vallásra kiterjedő modell, amely nem a szegregációra épül. A képviselőtársaimmal Koszovóról folytatott beszélgetések során elmondták nekünk, hogy ez a modell jelenleg nem hajtható végre.

A következő kérdéssel szeretném befejezni: ha ez a modell nem alkalmazható Koszovóban és ha a mi európai értékeink számára nincs hely Koszovóban, akkor milyen modellt alkalmazhat az Európai Bizottság?

  Gisela Kallenbach (Verts/ALE). – (DE) Elnök asszony! Szeretnék köszönetet mondani Lagendijk úrnak, valamint a Külügyi Bizottságnak, amiért ezen az állásfoglaláson és ezen a vitán keresztül gondoskodtak arról, hogy Koszovó kérdése napirenden maradjon. Az a véleményem, hogy ezt Koszovó népe nagyon kiérdemelte az Európai Unió 1990-es években elkövetett kudarcai után.

Adósságaink vannak amelyeket ott meg kell fizetnünk, nevezetesen tartozunk Koszovó népének és az egész régiónak azzal, hogy kiterjedt segítséget nyújtsunk nekik az EU felé vezető útjukon. Ebből a szempontból az abszolút első számú prioritást a kiemelt gazdasági fejlődés előfeltételei alkotják, mivel ezek nélkül nem lehet kizárni a zavargásokat.

Arra kérem a Bizottságot, hogy vesse be befolyását annak érdekében, hogy a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást mindegyik aláíró állam valóban végrehajtsa. A Tanácsot is kérem, szíveskedjenek gondoskodni arról, hogy a tagállamok tapintatosan kezeljék az erőszakkal kitelepített menedékkérők ügyét.

  Alexandru Nazare (PPE-DE) . – (RO) Az EULEX az európai biztonság- és védelmi politikán keresztül valaha is elindított legnagyobb polgári művelet. Szeretnék rávilágítani arra, hogy az 1900 főből álló nemzetközi kontingensben részt vállalt 200 romániai katonai és rendőrségi rendész. Ezért Románia részt vesz az EULEX-ben, mivel Bukarestnek kötelessége támogatni uniós partnereit, még akkor is, ha nem mindig ért egyet a többségük által meghozott döntésekkel.

Románia nem ismerte el Koszovó állam függetlenségét, aminek egyik oka az, hogy el akarja kerülni a szeparatista zavargások legitimmé tételét. A jelenlegi helyzetben előnyösebb lenne a Belgrád és Priština közötti tárgyalások útján megszületett, elsősorban konföderációs jellegű megoldás. A jelenlegi körülmények között azonban az a fontos, hogy az Európai Unió sikeresen teljesítse küldetését. El kell azonban kerülni azokat a helyzeteket, amelyek a végtelenségig meghosszabbítanák az EU részvételét. Koszovó nem válhat az Európai Unió protektorátusává, hanem segítségre van szüksége ahhoz, hogy a saját lábára állhasson.

Ez a szempont nagyon fontos mind Koszovó, mind pedig az Európai Unió számára, különösen a jelenlegi gazdasági válság és a rendelkezésünkre álló korlátozott erőforrások figyelembevételével.

ELNÖKÖL: COCILOVO ÚR
alelnök

  Călin Cătălin Chiriţă (PPE-DE) . – (RO) Egyetértek sok itt megfogalmazott gondolattal, de ez a probléma sokkal összetettebb. Romániának igaza van, amikor hangot ad annak a nézetének, hogy Koszovó függetlensége egyoldalú kikiáltásának jogi alapjai erősen kétségesek, mivel a nemzetközi jog értelmében a kisebbségek nem rendelkeznek kollektív jogokkal és önrendelkezési és elszakadási jogot sem élveznek. Szeretném hangsúlyozni, hogy az etnikai kisebbségekhez tartozó embereknek is vannak jogai.

Koszovó elszakadása és más országok által önálló államként történő elismerése veszélyes precedenst teremtett, amit alig néhány hónapon belül követett Dél-Oszétia és Abházia, a két szeparatista régió, amely egyoldalúan kinyilvánította függetlenségét. Putyin elnök mindkét esetben egyértelműen hivatkozott a koszovói mintára. A szeparatista mozgalmak az olyan régiókban mint Kashmir, Hegyi-Karabah, Transznyistria, a Krím-félsziget, Észak-Ciprus és így tovább, azonnal kijelentették, hogy ezeket a régiókat ugyanúgy megilleti a függetlenség, mint Koszovót.

Úgy vélem, hogy az Európai Uniónak és a tagállamoknak a jövőben következetesen támogatniuk kell a területi integritás alapelvét minden ország esetében, és tevékenyen akadályoznia kell a szeparatista törekvéseket. Az Európai Uniónak kiemelt erőfeszítéseket kell tennie az egész nyugat-balkáni régió stabilitásának megőrzése érdekében, és tartalommal kell megtöltenie európai perspektívájukat.

  Miloš Koterec (PSE). – (SK) Koszovó létezése ténykérdés, amit egyes országok elismertek, mások viszont nem. Még ha a tagállamok többsége támogatja is vagy elismerte Koszovó függetlenségét, van öt tagállam, amelyik ezt nem tette meg – nem is említve az ENSZ Biztonsági Tanácsát.

Ha azt akarjuk, hogy ez az állásfoglalás hatást gyakoroljon az Európai Unió külpolitikájára, akkor annak egyesítő erővel kell rendelkeznie. Ha azt mutatjuk, hogy közös külpolitikánkat a többség kényszeríti ki – legyen az akár a Tanács, akár az Európai Parlament –, akkor ez az Unió egysége ellen fog hatni. Egységes megoldásokra kell törekednünk, és nem szabad átnyomnunk olyan döntéseket, amelyek megfogalmazása legjobb esetben is kétértelmű, vagy kifejezetten zavarba ejtő vagy felületes.

  Charles Tannock (PPE-DE). - Elnök úr! A Koszovó elismerésével kapcsolatos nemzetközi lázas sietség véleményem szerint nehezen érthető. Korábban nagyon sok vitát lefolytattunk olyan kérdésekről, amelyek jobban megérdemelték az EU erőfeszítéseit: például Kashmir, Tajvan, vagy akár Szomália Afrika szarván.

Koszovó függetlenségi nyilatkozata a tagállamok közötti szakadást is leleplezte. Nincs mód arra, hogy Koszovó az Európai Unió vagy az Egyesült Nemzetek részévé váljon mindaddig, amíg néhány tagállam nem ismeri el szuverenitását. Koszovó példája Oroszország felháborodását is kiváltotta, és azt eredményezte, hogy a nyár folyamán Grúzia elismerte Abházia és Dél-Oszétia államiságát.

A volt Jugoszlávia különböző részeiben élő népeknek egyértelműen joguk van ahhoz, hogy békében és jólétben éljenek. Nekünk, az Európai Uniónak erkölcsi kötelességünk, hogy segítséget nyújtsunk ehhez, de ez a segítség semmiképpen sem lehet nyíltvégű. Valós reformokat kell látnunk Koszovóban, őszinte erőfeszítéseket kell látnunk a szervezett bűnözés és az emberkereskedelem elleni küzdelem területén, és szükség van a kisebbségek, például a szerbek megfelelő védelmére és egyenlőségére.

A Bizottságnak és a Tanácsnak éberen kell őrködnie és ragaszkodnia kell a kézzelfogható eredmények eléréséhez.

  Ingeborg Gräßle (PPE-DE). – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim! A Költségvetési Ellenőrző Bizottság megengedi magának, hogy néhány szót szóljon a magas szintű külpolitikáról. Megállapítottuk, hogy Koszovóban – ez a harmadik állam, amely a legtöbb segítséget kapja az Európai Uniótól – rendkívül aggasztó korrupciós esetek fordulnak elő, amelyek súlyosan érintik költségvetésünk biztonságát és a Közösség pénzügyi érdekeit.

Van egy végleges jelentésünk az Egyesült Nemzetek egyik munkacsoportjától, a Bizottság csalás elleni irodájától és a Guarda di Finanza-tól. Ezt a végleges jelentést még nem hajtották végre. 2008. június végén született, és leleplez több súlyos korrupciós esetet, amelyek az EU pénzalapjait érintik. Várjuk a magyarázatot.

Ez a végleges jelentés valóban végső jelentés. Nem létezik nyomon követéssel foglalkozó szervezet. Jelenleg senki sem képviseli az érdekeinket ebben a kérdésben. Ebből a szempontból is felhívnám a Bizottság figyelmét arra, hogy végre nevezzenek ki valakit. Az EULEX önmagában nem alkalmas erre a feladatra. Azzal sem értek egyet, hogy továbbra is mentségeket keressünk ennek az államnak a bizonytalan helyzetére.

  Alexandr Vondra, a Tanács soros elnöke. − Elnök úr! Először is szeretnék köszönetet mondani Önnek ennek a vitának a kezdeményezéséért. Véleményem szerint helyes lépés volt felhasználni a koszovói függetlenségi nyilatkozat közelgő egyéves évfordulójának lendületét. Véleményem szerint ez a lépés időszerű volt, különösen a jelenlegi gazdasági válság figyelembevételével, mert fennáll annak potenciális veszélye, hogy valahogyan eltűnik radarernyőnkről, miközben továbbra is nagy felelősség nehezedik ránk a munka befejezéséért: nemcsak Koszovóban, hanem a Nyugat-Balkán szélesebb régiójában is. Úgy vélem, hogy az, amit már sokan elmondtak Önök közül – például Hannes Swoboda és mások – nagy figyelmet érdemel. Úgy gondolom, hogy a Tanács álláspontja ezzel pontosan megegyezik.

Nagyon sok kihívás áll előttünk. Szeretném hangsúlyozni Koszovóval kapcsolatos politikánk három legfontosabb pillérét. Az első Koszovó oszthatatlansága és stabilitása. A második a decentralizáció és az összes kisebbség számára biztosított egyenlő lehetőségek. A harmadik – és valószínűleg a legfontosabb és ez támasztja a legnagyobb kihívást – Koszovó bevonása a regionális és az európai fősodorba: regionális együttműködés a Nyugat-Balkánon. Nyilvánvaló, hogy egy napon közelebb kell vinnünk Koszovót a stabilizációs és társulási folyamathoz, de addig még nagyon sok a tennivalónk, és nem titok, hogy bizonyos kérdésekben a Tanácsban is nehéz egységet elérni.

Véleményem szerint azt kell célul tűznünk magunk elé, hogy inkább a jövőre, ne pedig a múltra koncentráljuk, és valóban nagyra értékelem azokat, akik ilyen értelemben nyilatkoztak. Magától értetődik, hogy teljes átláthatósággal és intenzíven folytatnunk kell a párbeszédet Szerbiával a megoldatlan gyakorlati kérdésekről, de úgy gondolom, hogy a realizmust kell vezérlő elvünkké tennünk.

A gazdasági helyzet és annak javítása kiemelkedően fontos a stabilitás elérése érdekében, ezért Koszovó saját erőforrásainak hatékony kezelése és mobilizálása elengedhetetlen feltétel, a nemzetközi erőforrások jó adminisztrációjához és mobilizálásához hasonlóan. Ugyanennyire fontos a korrupció elleni küzdelem és az átlátható privatizáció.

Véleményem szerint nagyon fontos, hogy a Parlament támogassa az EULEX-missziót. Hadd gratuláljak Joost Lagendijk úrnak az elvégzett munkáért! Kitűnően sikerült. Amikor elolvastam a szöveget, nekem, személyesen semmi kifogásom nem volt ellene, bár valószínűleg kicsit figyelmesebb is lehettem volna: valamennyien ismerjük a koszovói gazdasági helyzetet és az energiahiányt Koszovóban és általában a Nyugat-Balkánon. A lignit és a villamosenergia-termelés annak a kevés lehetőségnek az egyike, amelyre valamilyen módon felépíthetnek egy fenntartható gazdaságot és amelynek alapján integrálhatják gazdaságukat a régióba. Igen, a környezetvédelmi aggályok nagyon fontosak, de a jövőbeni gazdasági stabilitás előmozdítása sem kevésbé fontos.

Néhányan megemlítették a roma családok helyzetét a trebcai bányákban. Valamennyien tudjuk, hogy ez a helyzet katasztrofális, és Önök is bizonyára tudnak arról a munkáról, amelyet a Bizottság ebben a témában végez. Decemberben Pierre Morel vezetésével egy delegáció látogatást tett a térségben, és felajánlották, hogy találkoznak a trebcai roma tábor vezetőivel. Nem létezik egyszerű megoldás. Tudjuk, hogy felajánlották nekik, hogy költözzenek el arról a környékről, de jelenleg ők erre nem hajlandók. Valójában megtagadták az elköltözést, ezért ezzel kapcsolatban is sok a tennivalónk. Véleményem szerint a jövő heti ülés Pieter Feith úrral, aki szintén szerepet vállalt ebben az ügyben, jó lehetőséget kínál majd ennek a kérdésnek a további megvitatására.

Újból szeretnék Önnek hálás köszönetet mondani. Véleményem szerint nagyon gyümölcsöző volt a vita, és remélem, hogy a Parlament továbbra is támogatja majd erőfeszítéseinket Koszovóban és a régióban.

  Meglena Kuneva, a Bizottság tagja. − Elnök úr! A Bizottság gratulál Lagendijk úrnak és üdvözi állásfoglalását, amely gondoskodik Koszovó további bevonásáról a régió Európához való közelítésének jelenleg zajló folyamataiba.

A Bizottság meghatározta az együttműködés hatékony módját az összes Koszovóban működő helyi szereplővel, beleértve az EULEX-missziót és az EU különleges képviselőjét is. Tovább folytatjuk ezt az együttműködést. Ez az egyetlen módja annak, hogy koszovói munkánk meghozhassa gyümölcsét. A jó együttműködés mindeddig nélkülözhetetlennek bizonyult a térség békéjének fenntartásához.

A Bizottság finanszírozott egy hétmillió eurós projektet a jogállamiság elvével kapcsolatban, amely tartalmaz egy egymillió eurós elemet a korrupció elleni küzdelem céljaira. Hogy konkrétabban fogalmazzak: 2008 decemberében részletesen és átfogóan válaszoltunk az összes felvetett kérdésre, szóban és írásban egyaránt, amelyet Bösch úrhoz, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnökéhez eljuttattak. Tisztázták azokat a kérdéseket, amelyek felvetődtek az uniós finanszírozással és ennek Koszovóban történő kezelésével kapcsolatban. Ezenkívül tájékoztatták a képviselőket azokról a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerekről, amelyeket a Bizottság jelenleg fenntart.

Azóta nem érkezett hozzánk további információigény. Érdeklődés esetén átadhatjuk a képviselőknek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által a Bizottsághoz elküldött anyagok egy-egy példányát.

Szeretnék hivatkozni Kallenbach asszony megjegyzésére, amelyet a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) kapcsán tett. Reméljük, hogy a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok javulása lehetővé teszi Koszovó integrálását a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásba. A Bizottság minden tőle telhetőt megtesz ennek előmozdítása érdekében.

Az állásfoglalás sok fontos kérdést felvázol, ilyen például Koszovó kulturális örökségének megőrzése, a közigazgatási képességek fejlesztése, az összes koszovói közösség jobb integrációja, a többnemzetiségű oktatás szükségessége és a roma családok helyzete az ólommal szennyezett északi menekülttáborokban. A Bizottságnak az a szándéka, hogy továbbra is nyomon követi ezeket a kérdéseket a meglévő eszközökön keresztül és más adományozókkal együttműködve.

Koszovóval foglalkozó tanulmányunkat ősszel megjelentetjük, bővítési csomagunk részeként. Biztos vagyok abban, hogy nagyon sok ötletet tartalmaz, amelyek arra irányulnak, hogy Koszovó továbbra is szilárdan kötődjön az európai kilátásokhoz, amelyen osztozik az egész nyugat-balkáni régióval.

  Elnök. − Kaptam egy állásfoglalásra irányuló indítványt⁽¹⁾ az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése szerint.

A vitát berekesztem.

A szavazásra 2009. február 5-én, csütörtökön kerül sor.

(1) Lásd a jegyzőkönyvet.