Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2009. február 5., Csütörtök - Strasbourg

11.3. - Cesare Battisti brazíliai kiadatásának elutasítása

  Elnök. – A következő napirendi pont a Cesare Battisti brazíliai kiadatásának elutasításával kapcsolatban benyújtott hat állásfoglalási indítvány megvitatása.⁽¹⁾

  Mario Mauro , szerző. – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, Antonio Santoro, börtöntiszt, Lino Sabadin, hentes, Perluigi Torregiani, ékszerész és Andrea Campagna, állami rendőrtiszt: így hívtak négy állampolgárt, aki számos más ember mellett 1978. június 6. és 1979. április 19. között életét vesztette, amikor egy terrorista szervezet, amely meg akarta dönteni Olaszország demokratikus rendjét, őrült vérengzést folytatott. A gyilkosok egyikének neve Cesare Battisti.

Először is, szeretném megismételni Napolitano olasz elnök azzal kapcsolatban kifejezett sajnálatát, hogy Lula úr, Brazília elnöke úgy döntött, politikai menekültstátuszt adományoz Cesare Battisti olasz terroristának, akit a bíróság életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt, amiért „az ólom évei” alatt elkövette a fent említett négy gyilkosságot.

Hadd emlékeztessem Önöket, hogy Battistit nem csak az olasz, de a francia bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága is bűnösnek találta. Megmagyarázhatatlan és rendkívül súlyos bűncselekményt követett el, amelyet az Európai intézmények sem hagyhatnak figyelmen kívül. Kötelezettséggel tartozunk Battisti áldozatainak családjai felé, de ami még ennél is fontosabb, az is köt bennünket, hogy az Európai Unió a polgárok biztonságának garantálása és a demokratikus intézmények védelme érdekében évekkel ezelőtt meghatározott egy terrorizmus elleni stratégiát. Ha most csak állnánk és néznénk, azzal sutba dobnánk az elmúlt évek összes erőfeszítését, amelyet a mindig jelenlévő fenyegetés elleni harcba fektettünk.

Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) – Európai Demokraták képviselőcsoportja továbbá reméli, hogy Brazília újra megfontolás tárgyává teszi, és mélyen elgondolkodik erről a kényes, ám teljesen jogos és törvényes kérésről. Brazília egy nagyszerű, demokratikus ország, amely mindig is kitűnő kapcsolatokat ápolt Európával és Olaszországgal; pontosan ezért ért bennünket meglepetésként, hogy úgy szólván az arcunkra csapta az ajtót. Valójában, az országainkat összekötő barátság és tisztelet miatt, a Brazíliát és az Európai Uniót összekötő barátság, részint politikai, részint gazdasági együttműködés és partnerségi megállapodások miatt, minden fél válaszának döntőnek és hatékonynak kell lennie.

Európának egységesen ki kell állnia az olasz kormány fellépése mellett, amely a politikai és diplomáciai nyomásgyakorlás minden törvényes formáját alkalmazni fogja, hogy érvényre jusson az igazság. Brazília döntése megdöbbentően szemben áll az Európai Unióról kialakult képpel, mert azt a feltételezést tükrözi, mintha az Unió egyik tagállamában politikai üldöztetés és kínzás gyakorlata folyna. Röviden, elfogadhatatlan helyzettel van dolgunk, amelynek, ráadásul, semmilyen valóságalapja sincs.

  Manuel Medina Ortega, szerző. − (ES) Elnök asszony, úgy vélem, Mauro úr remekül ismertette a tényeket. Ez az ember gyilkos: négy embert ölt meg. Az olasz bíróság emellett további vádpontokban is bűnösnek találta, úgymint fegyveres csoporthoz való tartozás, lőfegyverek birtoklása – amely a legtöbb európai országban súlyos bűncselekménynek számít – valamint erőszakos cselekmények elkövetése vétkében.

Ezt az embert egy olasz bíróság bűnösnek találta. Ennek ellenére azt látjuk, hogy a brazil kormány, egy demokratikus kormány, december 17-én politikai menekültstátuszt adott neki.

Amint azt Mauro úr elmondta, az Európai Uniónak ki kell fejeznie az olasz kormánnyal vállalt szolidaritását, és rá kell mutatnia a baráti és demokratikus Brazília számára, hogy hiba történt.

A brazil hatóságok arról tájékoztatnak bennünket, hogy az ügy, fellebbezési stádiumban, még a szövetségi legfelsőbb bíróság előtt van, mindenesetre sajnálatos, hogy eddig ilyen mederben zajlott.

Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította Battisti úr védelemre vonatkozó kérését, és hogy az Európai Unió most az alapvető emberi jogok tiszteletben tartására alapozza fellépését, amely alapvető alkotóeleme az európai alkotmánynak.

Ezért, figyelembe véve az Európai Unió és Brazília közötti baráti köteléket, a brazil hatóságokat emlékeztetni kell arra, hogy az EU jó szövetséges és jó barát, és hogy reméljük, hogy viszonzásképpen nem olyan módon fognak fellépni, ahogy ezt a múltban tették.

  Carl Schlyter, szerző. − (SV) Bárcsak a Fülöp-szigetiek kérdését vitattuk volna meg, ahol az EU valóban hozzájárulhatott volna ahhoz, hogy sok-sok ember életét megmentse. Ehelyett most egy olyan egyedi jogi esetről beszélünk, amely jelenleg is bíróság előtt van, és amellyel kapcsolatban van képünk azt állítani, hogy a jogállamiság elvéért emelünk szót. Ahonnan én jövök, ott a jogállamiság egyik alapelve, hogy a parlament nem avatkozik bele egyéni bírósági ügyekbe.

Képviselőcsoportom és én magam is úgy gondoljuk, hogy egyáltalán nem helyén való a parlamentben megtárgyalni egy még folyamatban lévő egyéni bírósági ügyet. Sajnos, nem ez az első, és nem is az utolsó eset, hiszen hamarosan szavazunk a Medina-jelentésről is, amely pontosan ugyanerről szól. Annak tárgya egy svéd bíróság előtt a Pirate Bay ellen zajló, folyamatban lévő szerzői jogi ügy, melynek kapcsán a Parlament kommentálta a bűnösség kérdését, még amikor az ügy tárgyalása folyamatban volt. Őszintén remélem, hogy ez nem válik szokássá, mert ha igen, azzal mi magunk, itt Európában kerülnénk szembe és utasítanánk el saját, a jogállamiságot alkotó alapelveinket, ami rendkívül szerencsétlen dolog lenne. Köszönöm.

Elnézést, elfelejtettem megemlíteni valami fontosat.

Ha nem vagyunk elégedettek azzal, ahogy Brazília és Európa a kiadatási kérdéseket kezeli, és ha nem vagyunk elégedettek azzal, ahogyan a nemzeti bíróságok a jogszabályainkat értelmezik, meg kellene változtatnunk a jogszabályainkat, hogy mindenkire ugyanazok legyenek érvényesek. Nem kellene betolakodnunk, és megpróbálnunk az egyes eseteket befolyásolnunk. Ez a bírók, az ügyészek és a védőügyvédek feladata, nem a Parlamenté. Mi a jogszabályokat és a jogállamiság által diktált elveket alkotjuk meg, az pedig a bíróságok feladata, hogy a továbbiakban értelmezzék azokat.

  Cristiana Muscardini, szerző. – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, igazán szégyenletes, hogy egy európai parlamenti képviselő felállhat ebben a Házban, és felszólalhat anélkül, hogy elolvasta volna a legnagyobb képviselőcsoportok által leírt és aláírt állásfoglalás szövegét, és ezzel kapcsolatban valótlanságokat állíthat: ezeket az eljárásokat már sok-sok évvel ezelőtt lezárták.

Hadd vizsgáljam meg ezt a problémát. Egy több ízben elítélt terrorista és többszörös gyilkos őrült mondanivalóját nem védheti meg egy baráti ország kormánya, amellyel mi együttműködünk. Amint azt már az Unió hivatalban lévő elnökének írt levelünkben is kifejtettük, szeretnénk rámutatni egy tanácsi vita szükségességére, amely kezdve ezzel a hihetetlen helyzettel, és figyelembe véve az új, nemzetközivé váló terrorizmust, napirendre tűzi a kiadatások kérdését, és határoz a rájuk vonatkozó, akár az EU 27 tagállama közötti, akár az EU és harmadik országok közötti ügyekben alkalmazandó közös szabályozás ügyében.

Senki sem engedheti valakinek, aki fegyvertelen embereket ölt, és aki minden lehetséges módot megpróbált, hogy kitérjen az igazságszolgáltatás és az áldozatok rokonai elől, hogy úgy tegyen, mintha üldöztetés áldozata lenne, és hogy veszélyes precedenst teremtsen a jog és a társadalom kárára.

  Marios Matsakis, az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, azoknak, akiket bíróságaink bűnösnek találnak, szembe kell nézniük a következményekkel, és nem kaphatnak menedéket a világ egyetlen országában sem.

Cesare Battisti Olaszországban elítélt gyilkos, és a brazil hatóságok által képviselt álláspont, miszerint megvédik őt az EU igazságszolgáltatásától, nemcsak hogy elfogadhatatlan, de a legmesszebbmenőkig elítélendő és szánalmas is, és nekünk, valamint az EU más hatóságainak és testületeinek minden jogunk megvan, hogy ezt kijelentsük. Remélem, hogy a brazil kormány észre tér, és újravizsgálva az ügyet úgy jár el, ahogy az elvárható tőle, vagyis a lehető leghamarabb kiadja Battisti urat Olaszországnak, még mielőtt ez az ügy súlyos következményekkel járna az egyébként jó európai uniós-brazil kapcsolatokra. Brazília nem válhat az elítélt bűnözők biztonságos menedékévé, az EU pedig nem hagyhatja, hogy a gyilkosok megmeneküljenek a büntetés elől.

  Roberta Angelilli, az UEN képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, ez a Parlament e közös állásfoglalási indítvány révén nemzetközi szinten hallatja majd határozott hangját annak érdekében, hogy fontolják meg újra Cesare Battisti kiadatásának ügyét, és ezáltal, mindenekelőtt, kegyelettel adózik az áldozatok emlékének, és kimutatja együttérzését az áldozatok családjai iránt, akik több mint 20 éve várják, hogy végre érvényesíthessék igazságszolgáltatáshoz való alapvető jogukat, ami eddig oly sokáig nem állt módjukban. Nem is kell ennél többet mondani. Elnök asszony, hölgyeim és uraim, felszólalási időm hátralévő másodperceit szeretném, ha az emlékezés néma csendjének szentelnénk.

(A Ház egyperces csenddel adózik az áldozatok emlékének)

  Mario Borghezio (UEN). – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, köszönöm, Angelilli asszony, ezt a fontos gesztust, amely jól illusztrálja, mennyiben más e Ház álláspontja az Európai Unióéhoz képest, amely Poncius Pilátusként, képmutató módon mossa kezeit ezzel az üggyel kapcsolatban, holott valójában két országát is érinti az eset: Olaszországot, amely áldozatai és igencsak nehéz évei révén különösen magas árat fizetett a terrorizmusért, és Franciaországot, amely éppúgy nyakig benne volt az ügyben, köszönhetően a hírhedt baloldali „kaviár-lobbi” szerencsétlen érdekeltségének, amely már a Petrella-ügyben, és valószínűleg a titkosszolgálatok szerepében is felhívta magára a figyelmet.

Európa ilyen módon aláássa saját terrorizmus ellenes irányelveit, és elveszti minden tekintélyét a terrorizmus elleni harc globális stratégiája terén. Kíváncsi vagyok, ugyanez történne-e, ha például egy német terroristáról, a Vörös Hadsereg Frakció egyik tagjáról lenne szó. Európa, mindazonáltal, azt mondja Brazíliának, hogy ha egy ország nem ad ki egy olyan bűnözőt és kommunistát, mint Battisti, aki még ma, börtönben ülve is ki merészeli gúnyolni az áldozatait, az az ország a legelvetemültebb bűnözők és terroristák menedékévé alacsonyítja le magát.

Az efféle magatartás megkérdőjelezi a partnerségi megállapodásokat, és én úgy vélem, hogy a G8-ak közt való részvételt is. Világosan hangsúlyoznunk kell: terroristákkal megállapodást kötni elfogadhatatlan. A terroristáknak, akiket törvényes eljárás keretében ítéltek el – mivel országunknak nagyszerű jogi rendszere van, ahol senkit sem kínoznak meg, és törvényesen zajlanak az eljárások – az utolsó napig le kell tölteniük a büntetésüket. A terroristáknak, gyilkosoknak és a kommunistáknak!

  Albert Deß (PPE-DE). – (DE) Elnök asszony, azért kértem szót, mert 10 évig voltam az elnöke a német parlament alsóháza német-brazil parlamenti csoportjának, ezért nagyon jól ismerem Brazíliát. Meglehetősen meglepett, hogy a Lula adminisztráció megtagadta, hogy kiadja ezt az elítélt gyilkost az Európai Unió egyik tagállamának. Remélem, hogy a brazíliai eljárás nagyon gyorsan le fog zárulni.

A Lula adminisztráció különösen elkötelezte magát az emberi jogok mellett. Az emberi jogok egyik aspektusa, hogy az elítélt gyilkosokat bíróság elé kell állítani, így azt remélem, hogy ez az állásfoglalási indítvány erős támogatásban részesül majd. Én személy szerint fel fogom használni a brazil parlamenti képviselőkkel való személyes kapcsolatomat annak biztosítása érdekében, hogy országon belüli szinten is gyakoroljanak nyomást a kormányra, hogy teljesítse ezt a kiadatási kérelmet.

  Janusz Onyszkiewicz (ALDE). – (PL) Elnök asszony, a második világháború európai harcainak befejeztével számos náci bűnöző szökött Dél-Amerikába, hogy elkerülje az igazságszolgáltatást. Az ő visszahozatalukra és bíróság elé állításukra tett kísérletek mindig különösen nehéz volt. Ez vezetett olyan kétségbeesett lépésekhez, mint amilyen az izraelieké volt, akik egyszerűen elrabolták Eichmannt Dél-Amerikából, hogy bíróság elé tudják állítani.

Nyilvánvaló, hogy a Dél-Amerikába való szökés hagyománya nem halt ki, ahogy az a meggyőződés sem, hogy ott menedékre lehet találni, és hogy a bűnös békében, büntetlenül élheti az életét, dacára a bűneinek, amelyek miatt elítélték. Az efféle tettek, mint amilyen a brazil kormány jelenlegi lépése is, fenntartják ezt a meggyőződést, és sajnos azt eredményezhetik, hogy a büntetlenség érzése nagymértékben elterjed. Ezért rendkívül fontos, hogy elfogadják végül ezt a kiadatási kérelmet.

  Mariann Fischer Boel, a Bizottság tagja. − Elnök asszony, a Bizottság tisztában van a brazil igazságügyi miniszter közelmúltbéli döntésével, miszerint politikai menedékjogot ad egy olasz állampolgárnak, Cesare Battistinek, akit távollétében életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt az olasz bíróság.

Gondosan megvizsgáltuk a Bizottság e szituációban betöltött szerepét, különösen, miután Olaszország európai ügyekért felelős minisztere, Andrea Ronchi, a múlt héten felhívást intézett Barrot alelnök úrhoz, hogy az EU támogassa az Olaszország által a brazil kormánynak benyújtandó kiadatási kérelmet.

Ahogy azt az olasz kormány számára is kifejtettük, a Bizottságnak nincs olyan hatásköre, amely alapján belevonódhatna ebbe az ügybe. Az EU-Szerződés nagyon világosan fogalmaz ez ügyben: az Európai Unió és a Bizottság jogi hatásköre a büntetőügyekkel kapcsolatos együttműködés terén az EU-27 jogi területére korlátozódik. Az Európai Unió elősegítheti a tagállamok közti kiadatást, de a büntetőügyi együttműködést illetően nincs kompetenciája a tagállamok harmadik országokkal való kapcsolatai terén. Olaszország Brazíliával való, e területre vonatkozó kétoldalú kapcsolatait az 1989-ben aláírt kétoldalú megállapodás szabályozza.

  Elnök. – A vitát lezárom.

Most a szavazás következik .

(1) Lásd a jegyzőkönyvet.