Rapporti verbatim tad-dibattiti

It-Tnejn, 9 ta' Marzu 2009 - Strasburgu

17. Baġit 2010 - Taqsima III - Kummissjoni: "Linji gwida għall-Baġit 2010" - Linji gwida dwar il-proċedura tal-Baġit 2010 - Taqsimiet I, II, IV, V, VI, VII, VIII u IX (dibattitu)

  Presidente. − L'ordine del giorno reca in discussione congiunta,

- la relazione di László Surján, a nome della commissione per i bilanci, sugli orientamenti per la procedura di bilancio 2010 - Sezione III - Commissione (2009/2005(BUD)) (A6-0111/2009), e

- la relazione di Vladimír Maňka, a nome della commissione per i bilanci, sugli orientamenti per la procedura di bilancio 2010 - Sezioni I, II, IV, V, VI, VII, VIII e IX (2009/2004(BUD) (A6-0057/2009)

  László Surján, előadó. − Az Európai Parlament elvárja, hogy a 2010-es évi költségvetési javaslat segítse a tagállamokat és a polgárokat a jelenlegi válság leküzdésében. Ez most a legnagyobb gondunk. Más szavakkal: csökkentse az európai polgárok aggodalmait és adja vissza hitüket abban, hogy lesz munkájuk és megélhetésük, békében és biztonságban élhetnek. Azokról az európai polgárokról van szó, akiknek a pénzét költjük, akiknek felelősek vagyunk.

Az európaiak a pénzügyi válság miatt nem biztosak abban, hogy a pénzük jó helyen van a bankokban, nem tudják, hogy lesz-e holnap munkahelyük. De vannak más jellegű gondjaik és bajaik is: meddig megy a fűtés a lakásukban, vagy van-e az élelmiszerekben ártalmas vegyület, kórokozó, és sorolhatnám még a problémákat. Ezért olyan költségvetést szeretnénk, amely visszaadja a polgárok bizalmát, és nemcsak a pénzintézetekben, hanem egymásban, egy európai méretű összefogásban. Tudjuk, hogy minden bajt nem lehet a GNI 1%-ából orvosolni, de nem mindegy, hogy kapnak-e bíztatást és támogatást a kis- és középvállalkozások? Formálódik-e az összehangolt, közös energiapolitika? Megteszünk-e minden megtehetőt a klímaváltozás ellen és a megújuló energiaforrásokért? Hatékonyabb lesz-e a közös határaink ellenőrzése? Eredményesebb lesz-e a kohéziós politika, gyorsabb a felzárkózás, biztonságosabb az élelmiszer?

A Parlament látja, hogy a pénz kevés a célokhoz képest, de azt is tapasztalja, hogy a tagállamok nem használják ki a jelenleg meglévő költségvetési kereteket sem. Ezért elvárjuk, hogy az Európai Bizottság legyen határozott a bürokratikus akadályok megszüntetésében, koncentrálja a kiadásokat azokra a területekre, amelyeken a felhasználás eredményes és vonja el a támogatást onnan, ahol rendszeresen maradvány képződik. A Parlament kész együttműködni annak ellenőrzésében is, hogy a megindult programok valóban eredményesek-e, elérik-e a célt, amelyért létrejöttek? Nem elégedhetünk meg azzal, hogy a kiadások jogszerűek. Garanciákat kérünk, hogy célszerűek is. Értéket, eredményt kérünk az európai polgárok pénzéért cserébe, elvárjuk, hogy a tagállamok valósítsák meg a programokat, legyenek eredményesebbek és gyorsabbak. Kérjük az Európai Bizottságot, hogy kéréseinket vegye komolyan. Az Európai Parlament az egyetlen intézménye az Uniónak, amelyet a polgárok közvetlenül befolyásolnak. Mi vagyunk a legközelebb hozzájuk, és most a beterjesztett jelentésben az ő véleményüket foglaltuk össze. Most még több mint egy hónap van hátra az előzetes költségvetés beterjesztéséig. Van idő tehát, hogy a Parlament véleményét megfontolják és beépítsék a tervekbe.

Ezenkívül azt is nagyon szeretném, ha a szokásainktól eltérve a Tanács és a Parlament nem egymást lerontóan módosítaná a Bizottság előterjesztését, hanem a három intézmény közösen tenne a válság leküzdéséért.

Kedves képviselőtársaim! Felszólalásom végén megköszönöm mindenkinek a munkáját, akik ehhez a jelentéshez hozzájárultak, a Költségvetési Bizottság titkárságáét, a Bizottság tagjait, a frakció szakértőiét, a módosítványok benyújtóiét. Kérem, hogy az elképzeléseket vitassák meg, majd szavazatikkal támogassák! Adjunk reményt, adjunk biztonságot Európa polgárainak!

  Vladimír Maňka, spravodajca. − Ďakujem pani predsedníčka, vážená pani komisárka, kolegyne, kolegovia, pri tvorbe rozpočtu Európskeho parlamentu sa musíme sústrediť na naše hlavné poslanie a optimálne využívať zdroje na zlepšenie legislatívnej práce Parlamentu. Veci, ktoré s naším poslaním nesúvisia, musíme z rozpočtu v maximálnej miere vylúčiť.

Ak chceme, aby poslanci pracovali efektívne, musia mať možnosť vykonávať svoje povinnosti v ich vlastnom jazyku, ak sa tak rozhodnú. V mnohých prípadoch môžeme zabrániť problémom a plytvaniu finančných prostriedkov, ak bude možné v krátkom čase zmeniť jazyky podľa skutočnej, a nie plánovanej prítomnosti na rokovaniach.

Určite mnohí viete, že v niektorých výboroch ste nemali v čase schvaľovania k dispozícii dokumenty ani v základných jazykoch. Ak kvôli tomu dôjde k mimoriadnym zasadnutiam výboru, alebo k ďalším zbytočným zdržaniam, strácame čas a finančné zdroje.

Podobne ako pri prekladoch, aj pri tlmočníckych službách potrebujeme zvýšiť pružnosť a flexibilitu. Pri mojich rozhovoroch s predstaviteľmi jednotlivých generálnych riaditeľstiev Európskeho parlamentu som získal veľa užitočných podnetov a informácií. Niektoré rezervy navrhujú odstrániť samotní zástupcovia riaditeľstiev. V niektorých prípadoch budú však potrebovať našu pomoc.

Príkladov je viac. Určite nikto z vás, vážené kolegyne, kolegovia, nebude považovať za zníženie bezpečnosti Parlamentu, ak nebudú otvorené obidva vchody do Európskeho parlamentu v Štrasburgu v období mimo plenárnych zasadnutí. Ani na niektorých miestach, osobitne v Štrasburgu a v Luxemburgu, nemusia byť osobne prítomní strážnici.

Na druhej strane súčasný systém ochrany má vady. Sami sme to videli pri nedávnom prepadnutí pobočky ING Bank v priestoroch Európskeho parlamentu v Bruseli, ale aj pri ohrození života dvoch poslancov v Bombaji.

Verím, že návrhy, ktoré pripravuje samotné riaditeľstvo prinesú zlepšenia, ale aj lepšie využitie zdrojov a zaujímavé finančné úspory. Ďalšie miliónové úspory môžeme dosiahnuť, ak zlepšíme spoluprácu medzi inštitúciami. Voľné kapacity každej inštitúcie musia byť k dispozícii ostatným inštitúciám.

Nedostatok plánovania, nedostatočná alebo žiadna komunikácia o dostupných prekladateľských kapacitách bráni v ich efektívnom využívaní. Inštitúcia, ktorá má zabezpečiť preklad, často automaticky dáva objednávku externým prekladateľom a ani nezisťuje, či nie sú k dispozícii vnútorné kapacity. Len v oblasti prekladov v rámci inštitúcií môžeme usporiť viac ako 10 miliónov EUR ročne. Aj preto, vážené kolegyne, vážení kolegovia, verím, že podporíte návrh, aby sme v maximálnej miere využívali nezávislé analýzy využívania zdrojov a organizácie práce.

Poslanci potrebujú mať komplexné informácie, aké zdroje a materiály sú pre nich k dispozícii, aby mohli zodpovedne a efektívne vykonávať svoju prácu. Aj preto sme žiadali administratívu, aby vytvorila systém riadenia vedomostí, s ktorým budeme môcť efektívne pracovať so všetkými dokumentmi. V priebehu niekoľkých týždňov budeme mať v tejto oblasti prvé konkrétne návrhy.

Ďalšou prioritou je lepšie informovať občanov o práci ich zástupcov v Európskom parlamente a o prínosoch práce Parlamentu pre obyvateľov Európskej únie. Tu potrebujeme ukončiť, konsolidovať a efektívne využívať europarlamentnú televíziu, návštevnícke centrum a nové audiovizuálne centrum.

Jednou z hlavných zložiek správnych výdavkoch inštitúcií Európskej únie sú výdavky na kúpu a prenájom budov. V minulosti v rôznych prípadoch inštitúcie nakúpili alebo si prenajali majetok v cenách vyšších, ako bola trhová cena. Podľa zistenia Dvora audítorov dokonca inštitúcie ani nehodnotili svoju politiku v oblasti budov spoločne, ani jednotlivo. Preto potrebujeme vypracovať spoločnú politiku v oblasti budov pre lepšiu spoluprácu v tejto oblasti. Očakávame čo najskôr strednodobý až dlhodobý strategický dokument o politike v oblasti budov, aby sme mohli prijať príslušné rozhodnutia už v prvom čítaní. Ďakujem.

  Dalia Grybauskaitė, Member of the Commission. − Madam President, thank you very much for making it possible for me to exchange views with Parliament at an unusually early stage this year. I am very thankful for the Committee on Budgetary Affairs’ initiative to do this. The Commission has already examined very seriously Parliament’s guidelines for the 2010 budget, and agrees with most of the points. The Commission also appreciates Parliament’s examination of the 2010 Annual Policy Strategy – already reflected in your resolution – and shares with you many of the policy priorities identified.

Unexpected challenges, such as the financial, economic and social recovery, will need to be addressed. However, long-lasting solutions to other issues, such as tackling climate change and achieving a sustainable Europe, are essential as well. On this basis, the Commission will, on 29 April, adopt its preliminary draft budget for 2010.

The Commission has already indicated that financial efforts in 2010 will be needed, in particular, for the Economic Recovery Plan. The Commission has also noted Parliament’s support for more efficient levels of administrative expenditure, and will continue to act in that direction. As for the pilot projects and preparatory actions, I am sure we will be able to build on last year’s excellent cooperation between institutions.

The preliminary draft budget will be based on sound estimates of the needs for achieving our shared priorities and taking up the challenges ahead of us. I am confident that a satisfactory agreement on the 2010 budget will, once again, be achieved through good cooperation and collaboration between all the institutions, and especially with Parliament.

  Μαργαρίτης Σχοινάς, εξ ονόματος της ομάδας PPE-DE. – Κυρία Πρόεδρε, ο προϋπολογισμός του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου για την επόμενη χρονιά θα έχει τρία νέα στοιχεία. Θα είναι μια χρονιά στην οποία η συνέλευση αυτή θα έχει ένα νέο Γενικό Γραμματέα, θα είναι μια χρονιά που κατά πάσα πιθανότητα θα λειτουργήσει με τη Συνθήκη της Λισαβόνας και θα είναι μια χρονιά που θα λειτουργήσει με τους δύο νέους κανονισμούς υπηρεσιακής κατάστασης, για τους βουλευτές και τους κοινοβουλευτικούς βοηθούς.

Η πολιτική μου ομάδα προσπάθησε να απεικονίσει με πολλές τροπολογίες αυτές τις νέες εξελίξεις στην έκθεση Maňka και με μεγάλη χαρά διαπιστώνουμε ότι η Επιτροπή μπόρεσε να απεικονίσει αυτές τις καινούργιες δυναμικές σε τέσσερις βασικές προτεραιότητες.

Αυτές οι τέσσερις βασικές προτεραιότητες της ομάδας μου είναι:

Πρώτον, η έμφαση στο νομοθετικό έργο. Το Κοινοβούλιο είναι ιδιαίτερα αποτελεσματικό όταν ασκεί τις νομοθετικές του δραστηριότητες, και πρέπει η διοίκηση να μας αποδείξει ότι μπορεί να στρέψει τους πόρους του Κοινοβουλίου εκεί που κάνουμε τη διαφορά.

Η δεύτερη προτεραιότητα είναι –και εκεί συμφωνούμε με τη Σοσιαλιστική Ομάδα– η απόλυτη κατοχύρωση της πολυφωνίας και η πρόσβαση των βουλευτών σε υπηρεσίες διερμηνείας και μετάφρασης από και προς τη μητρική τους γλώσσα.

Η τρίτη προτεραιότητα είναι το να μπορέσουμε να αξιολογήσουμε την πορεία υλοποίησης των μεγάλων σχεδίων τα οποία έχουμε ήδη εγκρίνει, όπως είναι το Europarl TV, ή το Κέντρο Επισκεπτών, το οποίο θα θέλαμε να ήταν ήδη έτοιμο πριν τις ευρωεκλογές, αλλά δυστυχώς δεν είναι, και το Σπίτι για την Ευρωπαϊκή Ιστορία. Θέλουμε αυτά τα πολυετή σχέδια να λειτουργήσουν ομαλά και να αξιολογηθούν όπως πρέπει.

Τέλος, πιστεύω ότι πρέπει να ενισχύσουμε στο Ευρωπαϊκό Κοινοβούλιο κάθε προσπάθεια η οποία σε καιρούς κρίσης δείχνει στον Ευρωπαίο φορολογούμενο πολίτη ότι αυτό το σπίτι ξοδεύει ορθολογικά αυτά που χρειάζεται για να κάνει καλύτερα τη δουλειά του.

  Κώστας Μποτόπουλος, εξ ονόματος της ομάδας PSE. – Κυρία Πρόεδρε, κυρία Επίτροπε, η συζήτηση για την έκθεση Surján, για την οποία έχω την τιμή να είμαι σκιώδης εισηγητής, είναι μια πολιτική συζήτηση με πάρα πολύ κρίσιμη σημασία ειδικά αυτή τη χρονιά. Η σημασία της ξεκινά από το γεγονός ότι θα είναι η μόνη καθαρά πολιτική συζήτηση επί πολιτικών προτεραιοτήτων καθότι, όπως ξέρετε, σε εκλογική χρονιά δεν θα έχουμε την ευκαιρία για άλλη· θα μπούμε μετά κατευθείαν στη νέα φάση της διαδικασίας, στις κρίσιμες τεχνικές διαφοροποιήσεις και συζητήσεις.

Είναι όμως και μία συζήτηση σε μία χρονιά όπου η Ευρώπη –όπως είπαν όλοι και όπως ξέρουμε όλοι ως πολιτικοί αλλά και ως πολίτες– έχει μπει σε πολύ βαθιά κρίση και δυστυχώς, όλα δείχνουν ότι και το 2010, που αφορά η έκθεσή μας και η συζήτησή μας, θα είναι και αυτή μια χρονιά κρίσης.

Άρα η πρώτη μου παρατήρηση είναι ότι, μπορεί τούτη τη στιγμή η έκθεση που συζητάμε και που θα ψηφιστεί να αρκεί να ψηφιστεί με απλή πλειοψηφία, θα πρέπει να είναι όμως μία έκθεση που να εκφράζει όλο το Ευρωπαϊκό Κοινοβούλιο και όχι μόνο μία πολιτική παράταξη. Θα πρέπει να είναι μία έκθεση που να εκφράζει την αγωνία των πολιτών και των πολιτικών αλλά όχι –και εκεί είναι μία πολιτική διαφωνία μας με τον εισηγητή και με την παράταξή του– όχι με έμφαση μόνο στους φόβους και στις ανησυχίες αλλά με τις προοπτικές προς το μέλλον.

Θα πρέπει να δώσουμε μέσα από τον προϋπολογισμό τη δυνατότητα στους πολίτες να καταλάβουν ότι ο προϋπολογισμός είναι ένα πολιτικό εργαλείο με το οποίο όχι μόνο απαντάμε σε φόβους αλλά δίνουμε πολιτική προοπτική για το μέλλον. Αυτό είναι, νομίζω, πάρα πολύ σημαντικό και οι προσπάθειες της ομάδας μας τόσο κατά τη φάση της συζήτησης στην επιτροπή όσο και σε τούτη τη φάση της συζήτησης στην ολομέλεια, είναι για μια ισορροπία αυτού του κειμένου και αυτής της πολιτικής δυναμικής που θα αποπνέει, έτσι ώστε να μη δίνεται η εικόνα της Αποκάλυψης (μόνο φόβοι και ανησυχίες) αλλά να ανοίγεται και η προοπτική για την Ευρωπαϊκή Ένωση.

Γιατί, ξαναλέω, σήμερα μπορεί να αρκεί η απλή πλειοψηφία και μπορεί να μπορεί μια παράταξη να επιβάλει τις δικές της γραμμές, είναι κρίσιμο όμως ενόψει της συζήτησης που θα ολοκληρωθεί με ενισχυμένη πλειοψηφία να ακουστεί, η άποψη του Κοινοβουλίου, δηλαδή σε τελική ανάλυση των πολιτών.

Σε περίοδο κρίσης εμείς οι Σοσιαλιστές πιστεύουμε ότι η Ευρώπη μέσα από τον προϋπολογισμό της πρέπει να απαντήσει με πολύ συγκεκριμένα χαρακτηριστικά. Πρέπει η απάντηση αυτή του προϋπολογισμού μας και της πολιτικής Ευρώπης, πρώτον, να είναι συντονισμένη· να μην δώσουμε την εντύπωση ότι αφήνουμε τα κράτη να πάνε το καθένα μόνο του απέναντι σ’ αυτή τη δύσκολη κατάσταση. Δεύτερον, πρέπει να δοθεί προτεραιότητα στην κοινωνική προστασία των πολιτών· τον κοινωνικό αυτό δείκτη, που ακριβώς αποτελεί και την ιδιοτυπία της Ευρωπαϊκής Ένωσης, πρέπει πάση θυσία να τον φροντίσουμε. Γι' αυτό εμείς προσπαθούμε να ειπωθούν κάποια πράγματα στην έκθεση με διαφορετικό τρόπο. Πρέπει, τέλος, αυτή η απάντηση στην κρίση να είναι τέτοια ώστε οι πολίτες να την καταλαβαίνουν, να απηχεί τις προτεραιότητες: περιβάλλον, ενέργεια, ναι στην ενεργειακή αυτονομία της Ευρωπαϊκής Ένωσης, αλλά με όλους τους δρόμους ανοιχτούς, με όλες τις δυνατότητες ανοιχτές, ώστε να επιτύχουμε αυτό ακριβώς το οποίο θέλουμε.

Υπάρχουν πολλά σημεία στα οποία συμφωνούμε με τη γενική αίσθηση της έκθεσης αυτής, με την αίσθηση του επείγοντος, με την αίσθηση του πολιτικά αναγκαίου. Τονίζουμε όμως ότι η απάντηση που θέλουμε να δώσουμε μέσα από τον προϋπολογισμό πρέπει να είναι μια απάντηση με αυτά τα χαρακτηριστικά.

Ραντεβού λοιπόν το Σεπτέμβρη και ελπίζω ότι η Επιτροπή θα λάβει πολύ σοβαρά υπόψη την άποψη του Κοινοβουλίου!

  Anne E. Jensen, for ALDE-Gruppen. – Fru formand! Hr. Surján har valgt "sikkerhed" som overskrift for budgettet for 2010. Ordet "sikkerhed" tolket i den bredeste forstand: Afbødning af finanskrise, økonomisk krise, betydningen for beskæftigelse og økonomisk sikkerhed, energiforsyningssikkerhed, sikker transport, tryghed og sikkerhed for borgerne i relation til de problemer, der er skabt af indvandring, de problemer, der tegner sig på grund af befolkningsudviklingen med færre unge til at forsørge flere ældre, behovet for bedre miljøbeskyttelse, behovet for terrorbekæmpelse og behovet for at fremme tryghed og sikkerhed gennem EU's rolle i verden. Overskriften "sikkerhed" viser de mange områder, hvor EU's budget har betydning, og hvor vigtig det er, at budgettet afspejler behovene.

2010 bliver på mange måder et spændende år for EU's budget. For strukturfondene er 2010 det første år, hvor den såkaldte "n+3-regel" kan blive aktuel. De bevillinger, der ikke er forpligtet senest tre år efter det programmerede, vil falde bort. Så nu skal vi se, om medlemslandene har kunnet klare at udmønte bevillingerne til tiden. Jeg håber bestemt ikke, at "solnedgangsklausulen", n+3-reglen, bliver aktuel, men skulle det ske, er der grundlag for nok en gang se på, om reglerne for strukturfondsmidler er tilstrækkeligt fleksible og ubureaukratiske.

Udenrigspolitikken vil i 2010 som i tidligere år blive et vanskeligt spørgsmål. Jeg vil appellere til Kommissionen om at finde de nødvendige bevillinger, også selv om loftet for denne kategori af udgifter er meget stramt. I Budgetudvalget har vi haft en del diskussioner om holdningen til EU-støtte af gasledningen Nabucco. Jeg vil gerne understrege, at dette er et punkt, som vi i ALDE-Gruppen lægger meget stor vægt på. Energisikkerheden skal sikres ved mange forskellige initiativer, men vi ønsker særskilt opbakning til Nabucco, der jo er et projekt uafhængig af Gasprom.

Budgetprocessen bliver ganske vanskelig i år. Det er jo valgår. Hr. Maňkas og Surjáns betænkninger er den eneste mulighed Parlamentet får for at udtale sig om budgettet. Det bliver det nyvalgte Parlament, der skal gennemføre de egentlige forhandlinger om budgettet. Det er ikke let at opretholde den procedure, vi gennemførte i fjor med fru Haug som ordfører og med stærk inddragelse af fagudvalgene. Vi må jo gøre vores bedste for at sikre en så åben og struktureret proces som muligt, og jeg er glad for Deres erklæring, fru kommissær, at De også vil gøre det. Jeg synes, at hr. Surján og hr. Maňka begge har leveret et godt oplæg hertil.

  Wiesław Stefan Kuc, w imieniu grupy UEN. – Pani Przewodnicząca! Tworzenie budżetu na rok 2010 wymaga nie lada odwagi. Kryzys gospodarczy, który rozwinął się w ubiegłym roku nie okazał do końca swojego oblicza. Niestety, pomimo znacznego zaangażowania się poszczególnych państw w jego tłumienie, nadal się rozwija, upadają zakłady pracy, wzrasta bezrobocie, ubożeją całe rodziny i warstwy społeczne, miasta i wsie.

Realizacja zadań podjętych w wieloletnich ramach finansowych na lata 2007 - 2013 nastręcza coraz więcej trudności. Już w ubiegłym roku, tworząc budżet na rok 2009, z wielkim trudem osiągnięto zakładany poziom finansowania. Czy uda się go utrzymać w roku 2010? Oby tak się stało. Jest to największe wyzwanie na ten rok.

Pamiętajmy, że solidarność ma największe znaczenie w trudnych okresach. Nie możemy zrezygnować ze szczytnych zadań przyjętych w strategii lizbońskiej. Pamiętajmy o zróżnicowaniu ekonomicznym państw – członków Unii Europejskiej; nie wszystkie sobie poradzą z przezwyciężaniem kryzysu, ale solidarne działania mogą wiele pomóc. Mamy jeszcze szansę przy przeglądzie śródokresowym zmienić politykę, nastawić się na zwalczanie negatywnych zjawisk i zrobić z tego priorytet priorytetów.

Na koniec chciałbym serdecznie podziękować moim kolegom z Komisji Budżetowej, panom László Surjánowi i Waldemarowi Mańce, za wkład pracy w tak bardzo trudnych okresie.

  Pedro Guerreiro, em nome do Grupo GUE/NGL. – Face ao agravamento da crise da União Europeia e à ausência de qualquer medida objectiva e efectiva, ao nível comunitário, para lhe fazer face, o Parlamento Europeu, depois de ter dado o seu acordo, em Dezembro passado, a um orçamento para 2009 inferior, em cerca de oito mil milhões, ao definido no Quadro Financeiro para 2007-2013, deseja agora que o orçamento definitivo para 2010 fique mais próximo destes limites superiores. Enfim, o mínimo dos mínimos que o Parlamento Europeu poderia dizer, no entanto, consideramos, é muito pouco.

Os limites orçamentais impostos no actual Quadro Financeiro, que restringe o orçamento comunitário a um por cento do RNB comunitário, são claramente insuficientes para a concretização da propalada política de coesão económica e social. Contudo, nem estes insuficientes limites são totalmente utilizados para este fim, ou sequer cumpridos e, muito menos, cabalmente executados. A contínua sub-orçamentação e sub-execução dos Fundos Estruturais e de Coesão, que registam um atraso de dois anos na sua implementação, exige a adopção de um conjunto de medidas que garantam a execução destes meios financeiros, tanto mais quando a União Europeia e as suas políticas neoliberais estão no epicentro das causas da actual crise económica.

Face ao aumento do desemprego, das desigualdades sociais, da pobreza, reafirmamos a necessidade urgente de, entre outras medidas, reforçar os meios financeiros para os Fundos Estruturais e o Fundo de Coesão, acelerar e assegurar a sua total execução, aumentar a taxa de co-financiamento comunitário e anular a aplicação da regra N+2 e N+3 nestes fundos, assim como a sua utilização para a defesa do emprego com direitos e a valorização do poder de compra dos trabalhadores, um efectivo apoio à pequena agricultura e à agricultura familiar e às pescas, a defesa e o desenvolvimento dos sectores produtivos de cada Estado-Membro, particularmente dos países da coesão, e o efectivo apoio às micro, pequenas e médias empresas e sector cooperativo.

  Nils Lundgren, för IND/DEM-gruppen. – Fru talman! EU möter den globala finanskrisen med en budget som utformades för ett halvt sekel sedan. Enligt föredraganden ska EU hantera den moderna globaliserade världen med en budget där i stort sett alla pengar är intecknade för en vansinnig jordbrukspolitik och en ineffektiv regionalpolitik. Det är som att anfalla en modern mekaniserad och robotstyckad brigad med kavalleri.

Därtill är storleksordningen groteskt annorlunda. Kostnaderna för att röja i finanskrisen är omöjlig att bedöma nu, men en presenterad beräkning ger resultat av typen 50 000 miljarder dollar. EU:s totala budget uppgår bara till några tiotal promille av detta belopp och är alltså redan intecknad för jordbruk och regional politik. EU har krävt att varje medlemsland ska genomföra ett stimulanspaket som motsvarar drygt en procent av dess BNP. Redan detta är alltså mer än hela EU:s budget, som ju uppgår till just ca en procent.

Det är också patetiskt att se hur det ordas i dessa båda betänkanden om finansieringar av klimatpolitik och energipolitik. Även på dessa områden är EU:s budget helt försumbar. EU:s uppgift är att få till stånd samarbete och åtaganden, och dessa kostnader måste tas i medlemsländerna efter att ha förankrats där i demokratisk ordning.

Detsamma gäller energipolitiken. Gasledningar är billigare att dra på land än på havsbotten. När nu Ryssland och Tyskland ändå bygger en gasledning på havsbotten direkt mellan sina länder så är det för att utelämna dem, det är ett nytt Rapallo, och EU tiger. Upp flyga orden, blott tanken stilla står, säger kungen i Hamlet.

  Sergej Kozlík (NI). - Základná logika konštrukcie rozpočtu Európskeho parlamentu, ako ju navrhuje spravodajca rozpočtového výboru, pán Vladimír Maňka, je dobrá. Vystihuje pokrytie tých miest, ktoré sa ukázali ako slabšie a nie plne vyvážené, alebo ako nie v dostatočnej miere realizované v uplynulých rokoch.

Jedná sa predovšetkým o doriešenie prekladateľských a tlmočníckych kapacít využívaných v Európskom parlamente. Tu sa napriek očakávaniam zďaleka nepodarilo zabezpečiť plné fungovanie jedného zo základných axiómov Európskej únie, ktorým je rovnaký prístup a nediskriminácia podľa jazykovej príslušnosti.

Pritom primárne nemám na mysli len rovnaký prístup a nediskrimináciu vo vzťahu k činnosti europoslancov, ale najmä možnosť prístupu občanov Európskej únie, bez ohľadu na materinský jazyk, k informáciám o činnosti a výstupoch rokovania inštitúcie, ktorej zástupcov si občania vyberajú v priamych voľbách.

V odstupe piatich rokov, hoci po masívnejšom rozšírení Európskej únie, sa táto situácia javí skutočne ako absurdná hra na čas. To znižuje dôveru Európskej inštitúcie najmä v menších krajinách a vytvára predpolie pre nacionalistické politické skupiny.

  Salvador Garriga Polledo (PPE-DE). - Señora Presidenta, señora Comisaria, este es el último presupuesto de esta legislatura y, con suerte, será también el último presupuesto antes de la aplicación del Tratado de Lisboa y de las nuevas disposiciones presupuestarias.

Hoy, el debate que corresponde es el debate de las orientaciones presupuestarias, porque son eso, y queda bien claro que deben ser unas orientaciones presupuestarias que hemos de aprobar aquí con tiempo suficiente para influir en la elaboración del anteproyecto de presupuesto que prepara la Comisaria, como nos acaba de decir. Son orientaciones porque incluyen las prioridades políticas de este Parlamento, a las que hay que dar contenido y dotación presupuestaria.

El presupuesto de la Unión Europea es una lucha por los recursos escasos, sobre todo en esta época de crisis económica y financiera. Por eso, el decidir ahora cuáles van a ser las prioridades políticas del Parlamento Europeo reviste la mayor importancia, más aún cuando este presupuesto va a ser un puente entre dos mandatos del Parlamento Europeo, e incluso entre dos mandatos de la Comisión Europea.

Los que empiecen este procedimiento ahora no serán los que lo cerrarán en diciembre e incluso podremos tener tres comisarios encargados de la materia presupuestaria entre ahora y el mes de diciembre —y aprovecho la oportunidad para felicitar a la Comisaria por su nombramiento. Por eso, el alcanzar un consenso en esta Cámara sobre las prioridades es de la mayor importancia.

Evidentemente, vamos a presupuestar, como el año pasado, en favor de la mayor seguridad de nuestros ciudadanos. Esa seguridad incluye un montón de apartados distintos, como pueden ser la cohesión social, la búsqueda de empleo y la cohesión, y —como se ha dicho desgraciadamente al comienzo de esta sesión— también es necesario reforzar la seguridad y la lucha contra el terrorismo porque no se olviden todos que la lucha contra el terrorismo todavía constituye, desgraciadamente, una prioridad de la Unión Europea.

Por supuesto, otra de las prioridades será la lucha contra la crisis económica. El plan de recuperación económica ha demostrado los límites y las insuficiencias del presupuesto anual, del marco financiero plurianual e incluso de la cooperación interinstitucional. Falta un diálogo efectivo para examinar, por ejemplo, el papel del Banco Europeo de Inversiones, el uso de los excedentes en las categorías de gasto para financiar los planes de la Comisión Europea. Falta acuerdo e incluso diálogo.

Estas orientaciones traerán decisiones políticas que quedarán reflejadas en la conciliación de julio, y después pasarán a la primera lectura.

Deseo al ponente, señor Surján, que reciba un apoyo suficiente para llevarlas a cabo, dado que talento ya tiene, y que pueda llegar al mes de diciembre con un resultado muy positivo.

  Ralf Walter (PSE). - Vielen Dank, Frau Präsidentin, vielen Dank, Frau Kommissarin! László SURJÁN hat gesagt, es ist ein knapper Haushalt, den wir jeweils zur Verfügung haben – 1 % des Bruttosozialprodukts. Umso sorgfältiger müssen wir mit dem Geld umgehen, gerade auch angesichts der die Menschen bedrückenden Krise. Wir sollten auch versuchen, die Beschlüsse gemeinsam zu fassen.

Es gibt einen Teil in diesem Bericht, über den kein gemeinsamer Beschluss gefasst werden kann. Er betrifft die Energieversorgung und die Energiesicherheit. Ich frage mich, ob wir tatsächlich in einer Zeit, in der wir mit jedem Euro rechnen müssen, Gelder in Bereiche investieren können, in denen Spieler im Markt sind, die Milliardengewinne erwirtschaften. Hier wird vorgeschlagen, Gaspipelines zu unterstützen, die im Falle von Southstream von ENI, einem italienischen Konzern, unterstützt werden, der 10 Milliarden Euro Überschuss gemacht hat. Bei Northstream ist es EON, ein deutscher Konzern, der 5 Milliarden Euro Überschuss macht, oder bei Nabucco sind es ein deutsches, ein österreichisches und ein türkisches Unternehmen, die insgesamt über 6 Milliarden Euro Überschüsse erwirtschaftet haben. Müssen wir tatsächlich in Bereiche, in denen Überschüsse erwirtschaftet werden, Gelder der Steuerzahler hineinbuttern? Müssen die Konzerne nicht von sich aus entsprechend investieren, und sollen wir nicht nur in die Bereiche hineingehen, wo tatsächlich vom Steuerzahler Unterstützung gewünscht ist? Wir sollten nicht denen noch Geld hinterherwerfen, die sowieso schon genügend verdienen. Also die Frage: Wollen wir das überhaupt?

Die zweite Frage ist: Wenn wir Unternehmen unterstützen, wieso Nabucco? Wieso wollen wir da Ungleichgewichte schaffen? Wieso wollen wir zum Beispiel das ungarische Unternehmen gegenüber dem italienischen Unternehmen bevorzugen? Wie begründen Sie das? Wettbewerbsneutralität ist ein Muss. Mit dem, was Sie beschließen wollen, verstoßen Sie dagegen.

Der dritte Punkt: Das Geld muss in Europa ausgegeben werden. Was nützt es denn, wenn wir in Aserbaidschan investieren? Unsere europäischen Bürger wollen angesichts der Krise von uns Lösungsmechanismen sehen. Sie erwarten von uns Hilfestellungen.

So, wie es im Bericht SURJÁN steht, kann es von uns nicht mitgetragen werden, denn damit würden wir wettbewerbsverzerrende Maßnahmen befördern, wir würden Institutionen und Industrien, die viel Geld verdienen, noch Geld hinterherwerfen. Das können wir uns als Europäische Union angesichts knapper Mittel überhaupt nicht leisten.

  Kyösti Virrankoski (ALDE). - Arvoisa puhemies, ensi vuoden budjetin laatiminen on haastavaa. Ensi kesän Euroopan parlamentin vaalit tekevät valmisteluun pitkän tauon, ja Lissabonin sopimuksen mahdollinen voimaansaattaminen merkitsee sitä, että budjetti valmisteltaisiin eri sääntöjen mukaan kuin mitä sitä toteutettaisiin. Siksi toivotan budjetin yleisesittelijöille Surjánille ja Maňkalle menestystä valtavassa työssä.

EU:n rakennepolitiikka on valtavassa byrokratian kierteessä. Syynä on toivottoman monimutkainen hallinto- ja valvontajärjestelmä, joka on valmis vain 20 prosentille sosiaalirahaston ohjelmia ja vain seitsemälle prosentille aluekehitysrahaston ohjelmia. Suuria projekteja on valmiina rahoitettaviksi vain kaksi prosenttia. Kuitenkin uutta ohjelmakautta on kulunut jo yli kaksi vuotta. Esimerkiksi viime vuonna peruuntui tai siirrettiin yli 2,8 miljardia euroa sitoumuksia ja maksumäärärahoja peruuntui yli 4 miljardia euroa.

  Zbigniew Krzysztof Kuźmiuk (UEN). - Pani Przewodnicząca! Budżety uchwalane corocznie niestety opiewają na znacznie mniejsze kwoty niż kwoty uchwalane w ramach wieloletnich ram finansowych. Co więcej, budżety te są wykonywane na jeszcze niższym poziomie, czego skutkiem są znaczne kwoty zobowiązań pozostających do spłaty. Szczególnie to ostatnie zjawisko to rezultat systemu skomplikowanych zasad i wymogów nakładanych przez Komisję Europejską, a także konsekwencja zbyt rozbudowanych przepisów wprowadzonych przez państwa członkowskie w odniesieniu do beneficjentów.

Aby zwiększyć poziom wykonania budżetu niezbędna jest zdecydowana redukcja tych obowiązków biurokratycznych, zarówno przez Komisję, jak i przez poszczególne państwa członkowskie. Po drugie, ze względu na pogłębiający się kryzys gospodarczy w Unii, konieczne jest wykorzystanie w szerszym niż dotychczas zakresie zarówno środków budżetowych Unii Europejskiej, jak i środków bankowych instytucji europejskich do wsparcia rozwoju krajów członkowskich, a w szczególności sektora małych i średnich przedsiębiorstw. Wreszcie po trzecie, konieczne jest także, w większym niż dotychczas zakresie, wykorzystanie środków budżetowych Unii, a także środków bankowych do zapewnienia autentycznej dywersyfikacji źródeł dostaw surowców energetycznych, w szczególności projektu Nabukko. Bez rzeczywistej dywersyfikacji źródeł dostaw, szczególnie gazu ziemnego, kryzysy jak ten styczniowy będą się powtarzać.

  Hans-Peter Martin (NI). - Frau Präsidentin! Es ist zu Recht von der Finanzkrise die Rede, aber es ist zu Unrecht davon die Rede, dass die Europäische Union in dem Budget kein Geld hätte, entsprechende Bekämpfungsmaßnahmen zu finanzieren.

144 Milliarden haben wir im Jahreshaushalt, 5 Milliarden hat man da jetzt irgendwie rausgezogen. Mein konkreter Vorschlag lautet: Machen wir doch aus diesen 5 Milliarden 50 Milliarden, ohne das Budget zu erhöhen. Wie geht das? Nehmen wir den Verwaltungsteil: Wenn wir die ganzen Verwaltungskosten der Europäischen Union, die in den operativen Programmen versteckt sind, hinein nehmen, sind wir bei 15 Milliarden.

Ich sage, wir kämen auch mit 5 Milliarden hin. Dann bleiben 10 Milliarden zur Bekämpfung der Finanzkrise, und dann tun wir das, was wir von allen anderen immer verlangen, nämlich dass ihre Programme und ihre Tätigkeiten unabhängig geprüft werden. Ich bin überzeugt davon, wenn endlich die konkreten politischen Maßnahmen dieser gegenwärtigen Europäischen Union untersucht würden, kämen wir locker auf weitere 30 Milliarden Einsparpotential pro Jahr, ohne dabei die Ziele aus den Augen zu verlieren.

Dann gibt es auch noch einige Kleinigkeiten in diesem Haus. Wir haben ein Budget von 1,5 Milliarden. Würden die Sitzungen pünktlich beginnen, würden wir effizient arbeiten, wären 700 Millionen drin, und die restlichen 300 holen wir uns vom Rat, der arbeitet mindestens so verschwenderisch wie dieses Parlament.

  Reimer Böge (PPE-DE). - Frau Präsidentin, Frau Kommissarin, liebe Kolleginnen und Kollegen! Mit diesen Leitlinien zum Haushalt 2010 werden wir im Plenum nicht nur die Leitlinien zur Haushaltspolitik bestimmen, sondern in Ermangelung eines entsprechenden Entschließungsantrags der Fraktionen auch auf die Jährliche Strategieplanung der Kommission reagieren.

Der Haushalt ist natürlich deswegen ein komplexes Gebilde, weil er zunächst einmal in zwei Etappen abläuft. Dieses Parlament und dieser Haushaltsausschuss werden noch für die Juli-Konzertierung zuständig sein, und wir können heute nicht vorhersehen, welche neuen Herausforderungen und ergänzenden Maßnahmen es beispielsweise durch das mögliche Inkrafttreten des Lissabon-Vertrages oder auch durch neue Anforderungen, die aufgrund der konjunkturellen internationalen und europäischen Entwicklungen auf uns zukommen, geben wird. Gleichzeitig wird später der Haushalt 2010 die Brücke zur Haushaltsüberprüfung und zur Halbzeitüberprüfung der Mehrjahresprogramme bilden, die beide 2010 stattzufinden haben. Ich begrüße es ausdrücklich, dass der Berichterstatter Surján bei den Aspekten der europäischen Haushaltspolitik den Akzent darauf legt, dass Europa Chance und Schutz bedeuten kann, nämlich Sicherheit nach innen wie nach außen zu gewährleisten, Schutz zu bieten für die europäischen Bürger und durch Impulse für Wachstum, Beschäftigung und Innovation einen Beitrag zur Bewältigung der aktuellen Probleme zu leisten. Da geht es nicht alleine um neues, frisches Geld. Es geht insbesondere auch um die Frage der Vereinfachung und der Beschleunigung der bestehenden Maßnahmen, so dass wir nicht alle Jahre wieder durch Nachtragshaushalte die vereinbarten Zahlungen bei unseren bereits im Haushalt vorhandenen Solidaritätsprogrammen permanent wieder zurückführen müssen.

Ich begrüße auch die Schwerpunkte, die der Kollege Maňka in seinem Bericht für das Parlament vorgelegt hat. Neben der notwendigen Verbesserung der Sprachenregelung geht es auch darum, bei den Verbesserungen der internen Strukturen des Parlaments nicht einfach immer nur neue Stellen zu fordern, sondern das Screening, das wir begonnen haben, fortzusetzen. Wenn wir mehr Gesetze verabschieden werden, dann werden wir uns an anderer Stelle mehr konzentrieren müssen und nicht immer beliebig neue Positionen und Posten einfordern können. Hier haben wir noch viel Arbeit vor uns!

  István Szent-Iványi (ALDE). - Elnök Asszony! Biztos Asszony! Üdvözlöm, hogy a jelentés egyértelműen állást foglal a Nabucco-projekt közösségi támogatása mellett. Az orosz-ukrán gázválság rámutatott Európa kiszolgáltatottságára a gázellátás terén. A Nabucco-projekt az egyetlen reális, megvalósítható terv, amely képes enyhíteni Európa egyoldalú függőségét az orosz gázszállításoktól. Önök talán már unják, hogy minden évben a költségvetési vitában fölhívom a figyelmet a külügyi fejezet elégtelen finanszírozására. Az Unió csak akkor tud időben reagálni az új kihívásokra, ha érdemben rugalmasságot mutat a költségvetése, és lehetővé teszi a fejezeteken belüli és a fejezetek közötti átcsoportosításokat, különben továbbra is költségvetési trükkökkel, átláthatatlan költségvetési manipulációkkal tudjuk a legfontosabb célkitűzéseket támogatni. Felhívom a Bizottságot arra, hogy valódi, félidei felülvizsgálat keretében nyújtson megoldást a külkapcsolati fejezet súlyos finanszírozási problémáira, és biztosítson nagyobb rugalmasságot a költségvetés számára.

  James Elles (PPE-DE). - Madam President, as we come to the first stage of the 2010 budget, I would like to congratulate both rapporteurs. It is clear – and other speakers have mentioned it – that we will be having a different type of debate this autumn because we now have the context of a European election set in the worst economic conditions for the last 60 years.

I suspect, therefore, Mr Surján, that when it comes to looking at the budget this autumn – and you have set out traditional challenges in this document – that these will be much changed by the debates we are going to have, focusing on where we are going to be, creating new jobs for the future rather than looking backwards. The emphasis will be on the things in your document, such as green technologies, zero carbon technologies, and, above all, on seeing how ICT, can foster innovation and be able to get the new growth that the European economy will need.

Mr Maňka, in the budget for the European Parliament, when we are thinking about the screening process which has just been mentioned, please do not forget the role of technologies and the way in which everything can be done in a much simpler way. We do not need traditional ways of doing things: we need to be thinking of the new ways in which we can communicate with our citizens. I suspect that by the end of the next Parliament every parliamentarian bar one or two will have a blog. There are over 100 million blogs in the global system today; there were no blogs when this Parliamentary term started in 2004. We have to keep our minds tuned to the future rather than trampling along the normal ways we are used to in so many contexts.

Lastly, I very strongly support Mr Surján’s proposal because it refers in both budgets to what I call ‘value for money’ and which others call ‘qualitative improvement’ of the way in which we spend it. The economic recession will be very tough on us and we will have to be able to justify the monies we are spending. I would like to thank the Commissioner for everything that she has done during her term of office with regard to being able to monitor how spending is done. If, for the new incoming Parliament, there could be an analysis of those lines which are strong and those which are weak, then that would be very welcome.

PRZEWODNICZY: MAREK SIWIEC
Wiceprzewodniczący

  Maria Petre (PPE-DE). - Aş vrea mai întâi să îi mulţumesc colegului nostru, domnului Surján, pentru munca sa şi, tocmai pentru că dezbatem, cu privire la bugetul pe 2010, liniile directoare, dezbatem politic, practic, aş vrea să subliniez câteva lucruri.

Există un element indispensabil al bunului mers al Uniunii Europene, care trebuie neapărat integrat în liniile bugetare ale anului 2010; este vorba, în opinia mea, în opinia noastră, a României, de proiectul Nabucco. În această iarnă, ştim cu toţii, Uniunea Europeană a avut experienţa, destul de neplăcută, de a se vedea în mare parte nealimentată cu gaz. Mai departe, nu este numai vorba de gaz, dar de toate resursele energetice pe care Uniunea Europeană le utilizează.

Uniunea este dependentă de furnizorii ei în termeni de preţ, dar şi în termeni de aprovizionare. De aceea, este imperativ să ne diversificăm furnizorii de energie, resursele energetice şi modul lor de transport, pentru a asigura cetăţenilor noştri o aprovizionare constantă şi să îi protejăm de întreruperi, mai ales în iernile friguroase.

Pe de altă parte, consider necesar să investim şi să favorizăm cercetarea şi dezvoltarea noilor tehnologii, care vor permite industriilor să devină cât mai puţin energofage. Trebuie să întărim campaniile de economisire a energiei, pe lângă cetăţenii europeni. Diversificarea resurselor, dar şi economisirea lor, sunt soluţii de anticipare şi de reacţie la crizele energetice care ameninţă Uniunea Europeană.

  Ville Itälä (PPE-DE). - Arvoisa puhemies, haastava vuosi, vaalivuosi ja taloudellinen kriisi päällä. Tämä antaa todella suuren vastuun, mutta onneksi kollegat Surján ja Maňka ovat tekemässä tätä. Tiedän, että molemmat kantavat vastuuta ja pystyvät hyvin tehtävänsä hoitamaan. Tämä tietysti edellyttää, kun mietimme erityisesti parlamentin omia hankkeita, että näytämme kansalaisille esimerkkiä ja hankimme sitä kautta luottamusta ja mietimme todella suurennuslasin kanssa, mitä hankkeita tällä kaudella voidaan tehdä. Ei kovin suureellisia.

Pyysin puheenvuoron kiinnittääkseni huomion yhteen yksityiskohtaan. Se on se, että tämän vuoden budjettiin luotiin oma otsake "Itämeri-strategia", ja toivon, että tänä vuonna niin komissio kuin parlamenttikin yhdessä löytäisivät ne oikeat projektit, oikeat rahat oikeanlaisiin toimenpiteisiin. Kansalaiset Itämeren alueella odottavat, että tähän Itämeri-strategiaan saadaan lihaa luitten ympärille, ja tarkkaan mietittynä voimme tässä hyvin onnistua.

  László Surján, előadó. − Én nagy örömmel fogadtam a hozzászólásokat, és úgy érzem, hogy a legtöbb kritika, ami elhangzott, meg a benyújtott módosító indítványok is jószerivel közös tőről fakadnak. Már úgy értem, hogy inkább csak szóhasználati kérdésekről van szó, mint valós ellentétekről. Egy komoly vitapont van, a Nabucco-kérdés támogatása. Én szeretném világossá tenni, hogy nem cégeket akarunk támogatni, és szó sincs milliárdos projektekről, de lépéseket várunk az Európai Bizottságtól Európa energiafüggetlensége érdekében, és ennek szimbóluma – többek között – a Nabucco-projekt.

Tisztelt Elnök úr, engedje meg, hogy egy gondolatra még fölhívjam a figyelmet. Ez a költségvetés túlmutat önmagán. Európa polgárai ma már nem érzik az Uniónak azt a nagyszerűségét, amit az alapító atyák éreztek, nevezetesen, hogy békét teremtsen, hogy ne legyen lehetőség háborút indítani. Itt ma már másról van szó. Háborúra nem kell számítanunk, de lám, jönnek ilyen támadások, mint ez a krízis. Ha meg tudjuk oldani, ha meg tudjuk mutatni magunknak és Európa polgárainak, hogy az Unió együtt, közösen kezelni tudja ezeket a gondokat, akkor az Unió világos üzenetet ad a polgárai számára, hogy van értelme áldozni, van értelme együttműködni. Szükség van az Unióra. Az euroszkepticizmus hanyatlását várom egy sikeres 2010-es költségvetéstől, és erre kérem a támogatást majd most és később az ősz folyamán. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

  Vladimír Maňka, spravodajca. − Chcem sa poďakovať za podnetnú diskusiu všetkým diskutujúcim, ďalej za konštruktívnu spoluprácu tieňovým spravodajcom. Aj vďaka ich pozmeňujúcim návrhom je celý návrh kvalitnejší.

Takisto chcem poďakovať generálnemu tajomníkovi pánovi Rømerovi za spoluprácu a teším sa už teraz na spoluprácu s novým budúcim generálnym tajomníkom.

Ďakujem všetkým predstaviteľom generálnych riaditeľstiev Európskeho parlamentu, s ktorými som sa stretol a rokoval. Predstaviteľom ostatných generálnych riaditeľstiev by som chcel povedať, že mám záujem sa aj s nimi stretnúť a spoločne hľadať efektívne riešenia, aby sme lepšie využívali finančné prostriedky európskych občanov.

Rozpočtový výbor mal konštruktívnu spoluprácu aj v minulosti s ostatnými inštitúciami, aj počas predchádzajúceho rozpočtového postupu. Verím, že rozpočtové požiadavky, ktoré v týchto dňoch predkladajú tieto inštitúcie, sú realistické.

Chcem oceniť spôsob tvorby rozpočtu u tých inštitúcií, ktoré svoj rozpočet tvoria nielen podľa koeficientu inflácie, automaticky, ale na základe skutočných potrieb, a to je v tejto dobe skutočne veľmi dôležité. V ajbližších dňoch sa stretnem so zástupcami inštitúcií, aby som si vypočul ich názory predtým, ako budeme o týchto odhadoch rokovať v rozpočtovom výbore. Ešte raz ďakujem všetkým kolegom a teším sa na ďalšiu spoluprácu.

  Przewodniczący. − Zamykam debatę.

Głosowanie odbędzie się we wtorek, 10 marca 2009 r.

Oświadczenia pisemne (art. 142)

  Šarūnas Birutis (ALDE), raštu. – Finansų ir ekonomikos krizės mažosios ir vidutinės įmonės susiduria su vis didesniais sunkumais, siekdamos gauti finansavimą moksliniams tyrimams, technologijų plėtrai ir inovacijoms; pagal konkurencingumo ir inovacijų bendrąją programą būtų galima teikti veiksmingą paramą MVĮ veiklai, susijusiai su inovacijomis, todėl pabrėžia, kad svarbu skirti pakankamai lėšų KIP finansuoti.

Informacijos ir ryšių technologijos teikia didžiulių galimybių skatinti augimą ir inovacijas, tokiu būdu padedant įgyvendinti Lisabonos strategijos tikslus ir įveikti dabartinę ekonomikos krizę; Europos mokslinių tyrimų erdvė labiau nei bet kada yra Europos žinių visuomenės pagrindas ir yra būtina siekiant panaikinti mokslinių tyrimų veiklos, programų ir politikos krypčių nenuoseklumą Europoje; svarbu skirti atitinkamą finansavimą siekiant užtikrinti kompetentingų mokslininkų, galinčių laisvai judėti, srautą ir remti pasaulinę mokslinių tyrimų infrastruktūrą, prieinamą visoms mokslo darbuotojų komandoms iš visos Europos.

Energijos tiekimo saugumo užtikrinimas Europos Sąjungoje, o taip pat energetinio solidarumo principas yra svarbiausi ES darbotvarkės prioritetai ir į tai turi būti tinkamai atsižvelgta ES biudžete.

  Маруся Иванова Любчева (PSE), в писмена форма. – Отговорността на ЕП при подготовката на Бюджет 2010 е по-висока, в сравнение с досегашните бюджети, и причината за това е финансовата и икономическата криза, както и енергийната нестабилност, засегнала страните-членки на Съюза. Необходима е максимална прецизност в бюджетирането и гъвкавост на възможностите, тъй като динамиката на кризата изисква динамика на управлението.

Необходима ни е по-успешна реализация на регионалната и социална кохезионна политика на територията на Съюза. Тя трябва да намери отражение във всеки приоритет, което е още по-значимо предизвикателство в условията на икономическа криза, за да не допуснем създаването на разделителни линии между страните-членки и за да помогнем на новите страни-членки да се справят.

Считам, че използвайки бюджетните инструменти, през 2010 година ще бъдем по-отговорни към енергийните и транспортни мрежи, вътрешноенергийните мрежи за ЕС – добре планирани, за да гарантират алтернативност на най-засегнатите от нейната липса страни. И особено важно - гъвкавост и ефективност на финансирането на транспортните коридори, с цел облекчаване на трафика и разширяване на комуникацията между страните. Особено внимание трябва да се отдели на мрежите Север-Юг.

Необходима е много по-висока интензивност в развитието на изследователските и развойни проекти. Иновационната политика трябва да се насочи към подходящи за страните отрасли, за максимално повишаване на ефективността на изразходването на средствата.

  Péter Olajos (PPE-DE), írásban. – Mint a 2010-es EU költségvetés véleményadója a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság részéről, szeretném kifejezni elégedettségemet az előttünk fekvő anyaggal kapcsolatban.

Különösen üdvözlöm a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy hozzájárul a gazdasági és társadalmi újjáépítéshez, az energiahatékonyság megerősítéséhez és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez

Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy az Uniónak több olyan nagyratörő pénzügyi és költségvetési döntést kell hoznia, amely lehetővé teszi az Unió szerepvállalását elsősorban a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés területén. A környezetvédelem, a zöld New Deal, azaz a zöld technológiákba való beruházások növelésével a jelenlegi gazdasági válság megoldása erre nagyszerű lehetőség.

Az év eleji gázellátás körüli problémák ismét rámutattak az alternatív energiaforrások, energiaszállítási útvonalak, az energiatároló kapacitás, valamint a tagállamok közötti energiaszállítási összeköttetések hiányára. Ezért fontos hogy az energiaellátás és -szállítás biztonságának fokozása az EU költségvetésében is megfelelően tükröződjön, hogy jelentős összegeket invesztáljunk ezekre a területekre.

Mint arra a jelentés nagyon jól rámutat, az éghajlatváltozás és a környezetvédelem, valamint az energiabiztonság kérdése szorosan kapcsolónak egymáshoz. Ugyanakkor sajnálatos módon az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos intézkedések még mindig nem szerepelnek megfelelően az EU költségvetésében. A Parlament feladatát ezért most leginkább abban látom, hogy ezen a területen gyakoroljon nyomást a Bizottságra és érje el ezen források növelését.