Rapporti verbatim tad-dibattiti

It-Tnejn, 9 ta' Marzu 2009 - Strasburgu

1. Tkomplija tas-sessjoni

VORSITZ: HANS-GERT PÖTTERING
Präsident

(Die Sitzung wird um 17.05 Uhr eröffnet.)

  Der Präsident. − Ich erkläre die am Donnerstag, dem 19. Februar 2009, unterbrochene Sitzungsperiode des Europäischen Parlaments für wieder aufgenommen.

2. Dikjarazzjoni tal-Presidenza

  Der Präsident. − Dear colleagues! Ich sage es in der Sprache des Landes, das dieser furchtbare Vorgang betrifft.

Colleagues, you will have heard the sad news over the weekend of the attack on the Massereene army base in Northern Ireland involving the murder of two soldiers – Sapper Mark Quinsey from Birmingham and Sapper Cengiz Azimkar from London – and the injuring of four other persons, including two civilians, one of whom – a Polish citizen – is in a critical state. This murderous attack on the security forces in Northern Ireland is an utterly despicable act, which I condemn in the strongest possible terms.

(Applause)

Our sympathies go to the families and loved ones of the murdered soldiers, who gave their lives in the service of the community, and to the other victims.

This was the first murder of soldiers in Northern Ireland in 12 years, and it is an attack on the democratic institutions of Northern Ireland and on the very basis of the free and democratic society of their people. During my recent visit to Northern Ireland I saw for myself the rich dividends of the peace process, in which members of both communities are working together to build a better life for future generations and to put the evil of the past behind them.

The murderers who carried out this attack are seeking to sweep away democracy and normal life from the streets of Northern Ireland. They have no popular support or backing, and their actions are vigorously rejected by the vast majority of the people. Our full solidarity is with the people there and with the security forces in their efforts to bring these murderers to justice.

We in the European Parliament have repeatedly stated that we reject terrorist violence in all circumstances. These murderers will not succeed in destroying the carefully constructed peace process in Northern Ireland, a peace process which the European Parliament has always strongly supported both morally and materially. The people of Northern Ireland have chosen a different future: one of peace and of mutual respect for the dignity of each and every person. We support them in this choice for peace, democracy and the rule of law, and stand with them in solidarity at this time.

Colleagues, I would ask you to join me now in standing for a moment’s reflection in honour of the memory of the murdered soldiers.

(The House rose and observed a minute’s silence.)

  James Nicholson (PPE-DE). - Mr President, on Saturday night in Northern Ireland we were all – I think, like everyone – very shocked: two young soldiers brutally murdered in cold blood. It is Northern Ireland’s worst nightmare.

I have been a Member of this Parliament for almost 20 years, and I had hoped that I would never again have to stand in this Parliament and offer sympathy to the families of people who have lost their lives in Northern Ireland. I am very saddened that I have to do this again today.

These young men did what many young men would do: they ordered a pizza from the local pizzeria, for three hours after that they were to board an aeroplane and fly to Afghanistan. They did not make it. Our thoughts can only go out to them today as they were cut down in the prime of life. Now is not the time to say anything other than words of sympathy to their families. But it is now a time when those families need that support.

Those who carried out that deed will probably not listen to any words of condemnation that I say. But I have to say this: they can never succeed – they cannot win – because it is the democratic process in Northern Ireland that has spoken, and that must win. Though it may at times have faults, it has brought a different life to my people in Northern Ireland: they have found a better life, they have experienced that better life, and I want to see them continue with that better life. I add my words of sympathy to the families to your own.

(Applause)

  Liam Aylward (UEN). - Mr President, I too condemn unreservedly the killing of two British soldiers and the injuring of four others outside the Massereene barracks in the town of Antrim last Saturday. The Real IRA, a fringe republican group in Northern Ireland, has claimed responsibility for this horrific attack, which is the first deadly attack on Northern Ireland security forces for 12 years. Those who perpetrated these terrorist acts must be brought to justice and made to account for their horrific crimes. Their attacks do not command political support from the people of Northern Ireland.

The Good Friday Peace Agreement of 1998 clearly lays out the framework for political and economic development in Northern Ireland. The structures laid out in that Agreement are working well in support of democracy, the rule of law, human rights, and peace and reconciliation. We cannot, and will not, allow these individuals to destroy the peace that we have worked so long and hard to achieve in Northern Ireland.

  Jim Allister (NI). - Mr President, thank you for your words of condolence on behalf of our British soldiers who lost their lives on Saturday evening. It is appreciated in Northern Ireland that you should, at this time, think of those who mourn in that regard.

Those who murdered the two soldiers seek political advance through the path of violence. I wish I could say that they will not succeed but, sadly, in Northern Ireland it seems that violence does pay – so much so that today we have three convicted IRA terrorists as government ministers, and our joint first minister McGuinness is someone who Peter Robinson – at a time when he opposed terrorists in government – said had personally murdered at least 12 soldiers. He is no better than or different to the Antrim terrorists who stood over the dying soldiers and pumped more bullets into their bodies.

Now that vile trigger-man, McGuinness – once described by Mr Robinson as ‘the Bogside butcher’ – shamefully shares the highest office in my land. Such is what happens when you treat with terrorists. I trust that the terrorists who have returned to our streets will never be treated with and that the lessons of the past will be learnt and rectified.

  Der Präsident. − Liebe Kolleginnen und Kollegen! Wir können nicht jeden irischen Abgeordneten bitten. Ich habe für alle gesprochen und das müsste doch ausreichen. Sind Sie damit einverstanden, dass das so eine würdige Ehrung der Ermordeten ist? Danke schön!

Ich habe noch eine kurze Erklärung zum gestrigen Internationalen Frauentag. Zu diesem Anlass möchte ich heute ganz besonders alle Kolleginnen hier in unserem Europäischen Parlament begrüßen und ihnen nachdrücklich für ihren Einsatz danken und mich dafür aussprechen, dass wir alles tun werden, um die Grundsätze der Gleichberechtigung und Gleichstellung der Geschlechter auf europäischer Ebene und weltweit zu verwirklichen.

Vor hundert Jahren demonstrierten in New York 15 000 Frauen für die Anerkennung ihrer Würde und ihrer Rechte. Heute würdigen wir dieses Vermächtnis. Seither ist zweifelsohne im Hinblick auf die Anerkennung und den Schutz der Rechte von Frauen sowie die Förderung der Chancengleichheit zwischen Männern und Frauen in sämtlichen Bereichen der Gesellschaft viel erreicht worden. Wir dürfen in unseren Bemühungen nicht nachlassen, es muss noch viel getan werden, um die Gleichstellung der Geschlechter innerhalb der Europäischen Union sowie die stärkere Beteiligung von Frauen auch im Arbeitsleben, in der Zivilgesellschaft und in der Politik zu verwirklichen. Das Europäische Parlament hält die derzeitige Beteiligung von Frauen an der Beschlussfassung auf lokaler und nationaler Ebene sowie auf der Ebene der Europäischen Union noch für steigerungsfähig. Unsere Länder müssen Wege finden, um die Mitwirkung von Frauen am Beschlussfassungsprozess und in der Politik sowohl auf nationaler als auch auf internationaler Ebene zu ermutigen und zu unterstützen.

Uns trennen nur noch wenige Monate von den Wahlen zum Europäischen Parlament. Ich möchte heute betonen, dass die Teilnahme von Frauen an den Europawahlen und ihre ausgewogene Vertretung im Europäischen Parlament von besonderer Bedeutung sind sowohl für die demokratische Entwicklung der Europäischen Union als auch für unsere Gesellschaft insgesamt. Ich möchte abschließend daran erinnern, dass viele Frauen von vielen Kriegen auf dieser Erde besonders betroffen sind, und wir setzen uns dafür ein, dass auch die Belästigung und die Vergewaltigung von Frauen nicht als Kriegswaffe eingesetzt werden, und wir müssen die Würde aller Menschen dieser Erde verteidigen und dürfen bei unserem Engagement nie nachlassen.

Ich danke Ihnen, dass Sie auch diese Erklärung zur Kenntnis genommen haben!

(Beifall)

3. Approvazzjoni tal-Minuti tas-seduta ta' qabel: ara l-Minuti

4. Kompożizzjoni tal-Parlament: ara l-Minuti

5. Talba għall-protezzjoni ta' l-immunità parlamentari: ara l-Minuti

6. Azzjoni meħuda dwar talba għall-ħarsien tal-immunità: ara l-Minuti

7. Kompożizzjoni tal-kumitati u tad-delegazzjonijet: ara l-Minuti

8. Iffirmar ta' atti adottati taħt kodeċiżjoni: ara l-Minuti

9. Talba għal proċedura ta' urġenza: ara l-Minuti

10. Dokumenti mressqa: ara l-Minuti

11. Mistoqsijiet bi tweġiba orali u dikjarazzjonijiet bil-miktub (tressiq): ara l-Minuti

12. Petizzjonijiet: ara l-Minuti

13. Testi ta' ftehim imressqa mill-Kunsill: ara l-Minuti

14. Trasferiment ta' approprjazzjonijiet: ara l-Minuti

15. Ordni tas-seduta

  Der Präsident. − Der endgültige Entwurf der Tagesordnung dieser Tagung, wie er von der Konferenz der Präsidenten in ihrer Sitzung vom Donnerstag, 5. Februar, gemäß den Artikeln 130 und 131 der Geschäftsordnung festgelegt wurde, ist verteilt worden.

Montag:

Erstens, die Sozialdemokratische Fraktion beantragt, über den Bericht von Frau Kósáné Kovács über die soziale Lage der Roma nicht wie vorgesehen am Donnerstag, sondern morgen abzustimmen.

Zweitens, die EVP-ED-Fraktion beantragt ebenfalls, über den Bericht von Herrn Reul über Lösungsansätze für die Herausforderungen im Zusammenhang mit der Ölversorgung morgen abzustimmen.

In beiden Fällen ist eine Frist für gemeinsame alternative Entschließungsanträge auf heute Abend festgesetzt, und deshalb ist es technisch nicht möglich, morgen über diese Texte abzustimmen. Die Abstimmung könnte aber am Mittwoch stattfinden, also anstatt morgen am Mittwoch. Gibt es dagegen Einwände?

  Hannes Swoboda, im Namen der PSE-Fraktion. – Herr Präsident! Ich bedaure, dass es nicht möglich ist, morgen abzustimmen, weil morgen mehrere Roma-Vertreter da sein werden, weil sie dachten, diese Abstimmung sei morgen. Wenn es absolut unmöglich ist, dann müssen wir natürlich am Mittwoch abstimmen, aber ich möchte nochmals unterstreichen, dass es angesichts der Roma-Vertreter, die hier sein werden, mit der Zustimmung der Fraktionen doch möglich sein sollte, hier eine Ausnahme zu machen.

  Der Präsident. − Wir haben diesen politischen Willen zur Kenntnis genommen. Man sagt mir, dass es nach unserer Geschäftsordnung nur möglich ist, am Mittwoch abzustimmen. Aber wir können es den Vertretern der Roma dann ja auch so mitteilen, um somit unseren politischen Willen zum Ausdruck zu bringen. Damit könnten wir dann am Mittwoch über beide Anträge abstimmen.

(Das Parlament nimmt den Antrag an.)

Dienstag:

Die Fraktion der Grünen beantragt, eine Erklärung der Kommission über gentechnisch veränderten Mais (MON810) in die Tagesordnung aufzunehmen und die Aussprache mit der Einreichung eines Entschließungsantrags abzuschließen. Wer möchte den Antrag begründen? Daniel Cohn-Bendit?

  Daniel Cohn-Bendit, im Namen der Verts/ALE-Fraktion. – Herr Präsident, liebe Kollegen! Ihr wisst, dass im letzten Umweltrat eine klare qualifizierte Mehrheit gegen den Antrag der Kommission war.

Schon im Jahr 2006, schon im Jahr 2007 wurden entsprechende Anträge der Kommission gestellt, und jedes Mal hat sich der Rat dagegen ausgesprochen. Jetzt soll dieser Antrag wahrscheinlich im nächsten Umweltrat wieder gestellt werden, diesmal gegen Frankreich und Griechenland. Das Parlament soll einfach klar Stellung nehmen, damit diese Debatte endlich beendet wird. Es ist nicht die Aufgabe der Kommission, immer zu versuchen, Länder wegen einer Initiative zu kaufen, die von unterschiedlichen politischen Lagern abgelehnt wurde. Deswegen wollen wir endlich einmal diese Debatte mit dem Rat und der Kommission und einen Entschließungsantrag, damit das endlich beendet wird. Und noch vor der Wahl, damit die Menschen, die dann zur Wahl gehen, wissen, wer für was steht. Nicht wahr, Herr Ferber, einverstanden?

  Der Präsident. − Vielen Dank. Das war die Begründung. Wer spricht gegen den Antrag?

  Martin Schulz, im Namen der PSE-Fraktion. – Herr Präsident! Kollege Swoboda hat gerade bereits darauf hingewiesen, dass ich einen Teil des Antrags von Herrn Cohn-Bendit befürworte und gegen einen Teil bin. Ich glaube, er hat Recht. Das Verhalten der Kommission ist sicher bemerkenswert, um es einmal ganz vornehm auszudrücken. Zweitens, es ist richtig, dass die Lage im Rat unübersichtlich ist, es gibt Staaten, die teilen die Meinung der Kommission, es gibt andere Staaten, die sind dagegen.

Ähnlich ist die Lage auch im Haus. Dass wir mit der Kommission – obwohl sie zum wiederholten Male entgegen den Empfehlungen des Parlaments und auch von Teilen des Rates das jetzt wieder vorangetrieben hat – diskutieren müssen, ist richtig, und dass wir deshalb eine Erklärung der Kommission bekommen, befürworten wir. Der zweite Teil ist die Entschließung. Ich habe den Antrag der grünen Fraktion sehr sorgfältig gelesen, und Herrn Cohn-Bendits Begründung bezog sich mehr auf den Wahlkampf als auf den Gen-Mais. Das war schon mal sehr interessant. In diesem Antrag ist auch ein Abwahlverfahren der Kommission, ein Misstrauensvotum gegen die Kommission beantragt. Das ist nun aber ein so weitreichender Vorgang, dass wir der Meinung sind, dass man das erst einmal sorgfältig prüfen muss. Deshalb beantragen wir die Aussprache. Ja! Im übrigen gibt es einen Fachausschuss, der sich mit der Entschließung befassen sollte, und dieser Ausschuss sollte uns dann einen Entschließungsantrag, der nicht mit der heißen Nadel in dieser Woche genäht, sondern seriös vorbereitet wird, in einer der nächsten Plenarsitzungen vorlegen.

  Der Präsident. − Vielen Dank. Dann hat Kollege Fjellner das Wort, der möglicherweise noch eine andere Position vorträgt.

  Christofer Fjellner , on behalf of the PPE-DE Group. − Mr President, I oppose both parts of Mr Cohn-Bendit’s proposals because less than a month ago we debated this topic and voted on it in the Committee on the Environment, as we heard was suggested earlier. So I would say it has been done, and especially at this time, at the end of the legislative period, when we hardly have time for important legislative talks, then I think it would be wrong to give this specific topic priority.

We cannot give priority to debates, at this time, which have already been dealt with and especially to do that just because the Greens feel that they are not getting enough attention in the run-up to the election would be really irresponsible.

  Der Präsident. − Wir haben einmal den Antrag, das Thema Entschließung auf die Tagesordnung zu setzen. Wir haben vom Kollegen Fjellner gehört, dass weder eine Erklärung noch eine Entschließung auf die Tagesordnung kommt. Darüber würde ich prozedural als Erstes abstimmen, und dann können wir noch darüber sprechen, ob wir nur die Erklärung haben.

Ich habe dazu einen Antrag auf namentliche Abstimmung. Es geht jetzt in namentlicher Abstimmung darum, wer dem Antrag von Cohn-Bendit und der Verts/ALE-Fraktion zustimmt. Die Abstimmung ist eröffnet.

  Martin Schulz (PSE). - Herr Präsident! Man muss es doch nicht komplizierter machen! Sie haben formal mit Sicherheit Recht. Sie sind ein so sattelfester Präsident, dass ich das nicht in Zweifel ziehe. Aber ich hatte den Eindruck, dass die Kollegin Frassoni mit dem, was wir vorgeschlagen haben, einverstanden ist.

Wir diskutieren mit der Kommission in dieser Woche, und ich beantrage auch, dass das auf die Tagesordnung kommt. Ich beantrage zugleich, dass wir durch den zuständigen Fachausschuss eine Entschließung vorbereiten lassen. Ich glaube, das ist der weitergehende Antrag, über den Sie dann zuerst abstimmen lassen können.

  Der Präsident. − Wir können jetzt noch eine halbe Stunde darüber reden. Das korrekte Verfahren ist, dass wir abstimmen, ob dem Antrag der Verts/ALE-Fraktion entsprochen wird oder nicht. Ich habe schon eine Brücke zu bauen versucht mit meinem Vorschlag, dass wir uns danach noch einmal unterhalten, ob wir eine Erklärung der Kommission wollen. Aber es geht nicht anders als in dieser Reihenfolge.

(Das Parlement lehnt den Antrag ab).

Mittwoch :

Ich teile Ihnen mit, dass zum Bericht von Frau Ferreira über ein Europäisches Konjunkturprogramm 113 Änderungsanträge eingereicht wurden. Gemäß Artikel 156 ist damit die festgesetzte Anzahl von 50 Anträgen überschritten. Somit habe ich diese Texte zur Prüfung an den zuständigen Ausschuss überwiesen. Der Ausschuss wird heute Abend tagen, und die Aussprache über den Bericht bleibt auf der Tagesordnung von Mittwoch.

Die EVP-ED-Fraktion beantragt, die mündlichen Anfragen an Rat und Kommission über SIS II als ersten Punkt der Nachmittagssitzung um 15.00 Uhr zu behandeln.

Da sich alle Fraktionen damit einverstanden erklärt haben, wird die Tagesordnung entsprechend geändert.

Ich werde gerade darüber informiert, dass ich für Dienstag etwas übersehen habe: Die Sozialdemokratische Fraktion beantragt, die Aussprachen am Nachmittag um eine halbe Stunde zu verlängern und die Fragestunde an die Kommission infolgedessen von 18.30 bis 20.00 Uhr abzuhalten. Ist das okay?

(Das Parlament nimmt den Antrag an)

Donnerstag:

Die Verts/ALE-Fraktion und die ALDE-Fraktion beantragen, die Aussprache über die mündliche Anfrage an die Kommission zum 50. Jahrestag des tibetischen Aufstands mit der Einreichung eines Entschließungsantrags abzuschließen.

  Monica Frassoni, a nome del gruppo Verts/ALE. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, noi riteniamo che in questa occasione molto importante – il 50° Anniversario del sollevamento del popolo tibetano e della fuga del Dalai Lama – è veramente rilevante che il nostro Parlamento si pronunci con una risoluzione e non con un semplice dibattito.

Non è la prima volta: questo Parlamento è stato sempre con il Dalai Lama e con la causa della libertà del popolo tibetano e in questa occasione non possiamo tirarci indietro, anche perché la situazione non migliora. La situazione peggiora costantemente e siamo ancora sottomessi alla intimidazione proprio molto recente del governo cinese rispetto alla libertà dei tibetani. Quindi mi sembra importante che non solo parliamo ma anche decidiamo.

  Marco Cappato, a nome del gruppo ALDE. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, un anno fa avevamo votato una risoluzione che sosteneva la linea del Dalai Lama nei negoziati con la Cina, in particolare nonviolenza e autonomia – non indipendenza – autonomia per il Tibet.

La Cina ha fatto saltare questi negoziati, accusando il Dalai Lama di essere violento e all'origine della violenza e di essere per l'indipendenza e non per l'autonomia. Bene: oggi, nel 50° Anniversario della sollevazione di Lhasa, sarebbe assolutamente inspiegabile se questo Parlamento non intervenisse, non solo a difesa del Dalai Lama e della nonviolenza, ma anche delle nostre stesse posizioni e della nostra stessa dignità di Parlamento. Non si chiede di togliere altri punti all'ordine del giorno: si chiede semplicemente di avere il coraggio di esprimere una posizione e l'opinione di questo Parlamento.

Per questo chiediamo che sia anche votata una risoluzione e non solo il dibattito.

  Nirj Deva (PPE-DE). - Mr President, I had not expected to speak, but, given the fact that this is a very important Parliament and this is a time of global credit crisis, and that we ought to be taken seriously by our interlocutors across the world, we should not really be focusing on issues like this when we have to build bridges and partnerships for our trade and economic activities right now.

  Der Präsident. − Bei allem Verständnis, aber das war jetzt nicht auf der Grundlage unserer Geschäftsordnung.

(Das Parlament nimmt den Antrag an.)

Was die Aussprache über Fälle von Verletzungen der Menschenrechte, der Demokratie und der Rechtstaatlichkeit betrifft, so beantragt die Sozialdemokratische Fraktion, den Unterpunkt Sierra Leone durch einen neuen Unterpunkt "Ausweisung von Hilfsorganisationen aus Darfur" zu ersetzen.

  Hannes Swoboda, im namen der PSE Fraktion. – Herr Präsident! Ich kann es sehr kurz machen. Die Situation in Darfur ist jetzt sehr, sehr kritisch, und insbesondere durch die Ausweisung der verschiedenen Hilfsorganisationen wird sie noch dramatischer. Daher wollen wir das jetzt vorziehen. Ich bitte um Unterstützung. Danke.

  Der Präsident. − Damit ist der Punkt Darfur dann auf der Tagesordnung.

(Der Arbeitsplan ist somit angenommen.)

16. Diskorsi ta’ minuta dwar kwistjonijiet ta' importanza politika

  Der Präsident. − Als nächster Punkt folgen die Ausführungen von einer Minute zu wichtigen politischen Fragen.

  Γεώργιος Παπαστάμκος (PPE-DE). - Κύριε Πρόεδρε, οι δυσμενείς επιπτώσεις της παγκόσμιας οικονομικής κρίσης είναι πλέον εμφανείς και στις διεθνείς εμπορικές ροές. Αρκεί να σημειωθεί ότι ο ρυθμός ανάπτυξης του παγκόσμιου εμπορίου από 8,5% το 2006 κύλησε στο 5,5% το 2007, ενώ το 2008 ήταν της τάξεως μόλις του 4%. Στο πλαίσιο του Παγκόσμιου Οργανισμού Εμπορίου θεσπίστηκε ειδικός μηχανισμός παρακολούθησης των μέτρων που υιοθέτησαν και υιοθετούν τα κράτη μέλη του οργανισμού για τη στήριξη δοκιμαζόμενων κλάδων της οικονομίας.

Δεδομένης της ιδιαίτερης βαρύτητας του εξωτερικού εμπορίου για την οικονομία, την ανάπτυξη και την απασχόληση στην Ευρωπαϊκή Ένωση, η Επιτροπή καλείται, στο πλαίσιο εφαρμογής του σχεδίου για την ανάκαμψη της οικονομίας, να αναλάβει αμέσως ηγετικό ρόλο για μια πολυμερή πρωτοβουλία στήριξης του εμπορίου. Καλείται επίσης να συσχετίσει μια τέτοια πρωτοβουλία με το έργο του ομίλου της Παγκόσμιας Τράπεζας και άλλων πολυμερών οργανισμών αναπτυξιακού χαρακτήρα.

  Ioan Mircea Paşcu (PSE). - Mr President, the international, political, military, economic and financial architecture is under pressure due to the current crisis. The EU is a central part of this architecture. It appeared as the only formula for Europe to preserve its role in the bipolar world. It enlarged successfully to reunite the continent at the end of the Cold War, and now it is called upon to preserve previous achievements and continue integration once better times come again.

It is not an easy task, particularly for the current presidency, but also for the coming ones, which will have to deal with the continuing institutional impasse over the Lisbon Treaty and transition to a new Parliament and Commission, while fighting protectionist tendencies, threats to renationalise common policies and potential international crises in our neighbourhood.

The EU is therefore at a crucial moment. It can either make it or break it. Our success will depend on complete understanding that solidarity is the only way in which we can face off all these great challenges and continue our odyssey in world affairs.

  Magor Imre Csibi (ALDE). - Ca urmare a alegerilor parlamentare din România, partidele politice care reprezintă opoziţia întâmpină în acest moment o situaţie dificilă. Astfel, partidele aflate la guvernare încearcă izolarea şi chiar scoaterea lor din viaţa politică şi administrativă locală.

Înlocuirea pe criterii politice a factorilor de răspundere din administraţia locală, în contextul crizei economice actuale, denotă o lipsă de responsabilitate din partea guvernului. Ca urmare, există riscul încetinirii ritmului de finalizare a proiectelor dedicate comunităţilor locale.

Credibilitatea democratică a actualei guvernări poate fi pusă la îndoială în cazul celor doi consilieri din Consiliul local al municipiului Braşov, Vasile Bran şi Iulian Mara, care au fost aleşi prin votul cetăţenilor şi a căror situaţie nu a fost reglementată la opt luni după alegerile locale. Vasile Bran a fost invalidat nejustificat prin decizia Consiliului local, iar Iulian Mara n-a putut să depună jurământul deoarece hotărârea prin care a fost validată funcţia a fost atacată în contencios administrativ de către instituţia prefectului judeţului Braşov.

Ca urmare a preocupării reprezentanţilor guvernanţilor de a acapara funcţiile din administraţia locală, nerespectând voinţa cetăţenilor, legea a fost încălcată şi cei doi consilieri au fost înlocuiţi cu alte două persoane, după bunul plac al majorităţii.

Consider că actuala guvernare trebuie să fie conştientă de faptul că obţinerea majorităţii nu presupune nerespectarea legii; astfel de cazuri abuzive trebuie să înceteze, legea trebuie să se aplice, iar votul cetăţenilor nu trebuie invalidat de tirania majorităţii.

  Jan Tadeusz Masiel (UEN). - Panie Przewodniczący! Tydzień temu nieformalna delegacja posłów do Parlamentu Europejskiego udała się z wizytą do Palestyny i Izraela. Odwiedziliśmy również Strefę Gazy. To, co tam zobaczyliśmy wzbudza moje największe oburzenie i rodzi współczucie dla okupowanego narodu palestyńskiego. Oburzone są także przedstawicielstwa Organizacji Narodów Zjednoczonych obecne na miejscu.

Panie Przewodniczący, widzę jedno wyjście z sytuacji: należy bardzo szybko i bezwarunkowo utworzyć państwo dla Palestyńczyków. W roku 1948 Żydzi nie pytali Palestyńczyków o zgodę na powstanie ich państwa. Dzisiaj Izrael nie może blokować woli Palestyńczyków. Powtarzam: bezwarunkowo i pilnie należy w ten sposób pomóc ciemiężonemu narodowi, kładąc kres staremu konfliktowi.

Wierzę, że wzmocniłoby to pokój na całym świecie, ale przede wszystkim, po prostu, zróbmy to, bo Palestyńczykom państwo się należy.

  Κυριάκος Τριανταφυλλίδης (GUE/NGL). - Κύριε Πρόεδρε, μεταξύ των υποδείξεων που φαίνεται να έκανε προς τους Ισραηλινούς κατά την εκεί επίσκεψή της η Υπουργός Εξωτερικών των ΗΠΑ ήταν να σταματήσει η οικοδόμηση και επέκταση των οικισμών στη Δυτική Όχθη, να ανοίξουν τα οδοφράγματα και να τερματιστεί η ανέγερση του τείχους και η εκδίωξη των Παλαιστινίων από την Ανατολική Ιερουσαλήμ, για τη δε Γάζα, να επιτραπεί η εισαγωγή τσιμέντου και οικοδομικών υλικών που είναι απαραίτητα για την ανοικοδόμηση της περιοχής.

Καλές είναι αυτές οι υποδείξεις, αλλά φαίνεται ότι πέφτουν σε ώτα μη ακουόντων, γιατί, ενώ οι Ισραηλινοί δεν επιτρέπουν τη διέλευση στη Γάζα των πιο πάνω υλικών, οι ίδιοι δεν έχουν κανένα δισταγμό να εξορυγνύουν παράνομα τα τρίτα τέταρτα των υλικών που τροφοδοτούν την ισραηλινή οικοδομική βιομηχανία από τη Δυτική Όχθη, καταστρέφοντας ανελέητα το φυσικό περιβάλλον, ενώ οι νόμιμοι ιδιοκτήτες της γης δεν αποκομίζουν κανένα οικονομικό όφελος .

Είναι καιρός οι Ηνωμένες Πολιτείες και η Ευρωπαϊκή Ένωση να άρουν την ατιμωρησία του Ισραήλ, μη περιοριζόμενες μόνο στα λόγια και τις υποδείξεις.

(Χειροκροτήματα)

  Hans-Peter Martin (NI). - Herr Präsident! Ich möchte hinweisen auf einen besonderen Schandfleck in diesem Hause, den Pensionsfonds.

Den neuesten Berichten des Magazins Stern zufolge waren mindestens 76 deutsche Abgeordnete Mitglieder in diesem Fonds. Das bezieht sich aber nur auf die Vereinsliste, nicht auf den Fonds. Ich fordere hiermit Sie, Herrn Pöttering, als Parlamentspräsidenten auf, die komplette Fondsliste an die deutsche Bundestagsverwaltung zu übermitteln, weil es ja aufgrund der entsprechenden Regelungen in Ihrer Heimat – sollte es zu Doppelzahlungen gekommen sein – automatisch zum Verdacht auf schweren Betrug käme. Das muss dann auch entsprechend ermittelt werden, und die deutschen Behörden haben ein Anrecht darauf, das von Ihnen zu erfahren.

Ebenso haben wir alle ein Anrecht darauf, das Defizit dieses Fonds zu kennen. Da wird etwas verschwiegen, und es besteht die Gefahr, dass auf Kosten der Steuerzahler zum Ende der Legislaturperiode mit vielen Millionen Leute, die spekuliert haben, noch einmal herausgehauen werden. Das darf nicht sein!

  Der Präsident. − Das Präsidium des Parlaments wird mit dieser Frage rechtlich korrekt und politisch vernünftig umgehen. Darauf können Sie sich verlassen.

  Tunne Kelam (PPE-DE). - Mr President, the International Atomic Energy Agency’s latest report concludes that Iran has produced enough low-enriched uranium to make an atomic bomb.

Most alarming is the speed of Iran’s progress. According to the Agency’s estimates, Tehran has increased the number of uranium-enriching centrifuges by 34 times in less than three years. In the next five years, however, Iran plans to add 45 000 centrifuges to the existing 5 600. That will mean an ability to manufacture nuclear weapons on an industrial scale. That also means deliverable atomic bombs, considering developing missile capacity and the launching of Iran’s first satellite.

That means that the policy of containing Iran only by half-hearted sanctions and diplomacy has failed. It has only provided Tehran with the necessary time to complete its nuclear programme.

Therefore it is high time to abandon the de facto policy of appeasement and concentrate on a joint EU response to possible nuclear blackmail or an ultimatum by Iran. If then, too, negotiations ‘as usual’ are our only option, this will mean political surrender.

PRESIDENZA DELL'ON. LUISA MORGANTINI
Vicepresidente

  Hannes Swoboda (PSE). - Frau Präsidentin! Wir diskutieren leider nicht, aber wir behandeln den Bericht von Kósáné Kovács, der die Roma-Problematik behandelt. Da wir in einer aktuell sehr schwierigen Situation sind, möchte ich doch bei dieser Gelegenheit darauf aufmerksam machen. Wir hatten einige Zwischenfälle in Ungarn, aber das betrifft nicht nur Ungarn allein, wo vielleicht angesichts der Wirtschaftskrise und der sozialen Probleme, es wieder zu verstärkten Angriffen auf Roma kommt. Das ist etwas, was wir besonders verurteilen sollten. Mehrere Roma – auch aus Österreich – haben mich angesprochen und mich gebeten, das zur Sprache zu bringen, da wieder Angst in dieser Roma-Gemeinschaft in Europa besteht. Ich möchte nachdrücklich auch die Kommission auffordern, die Situation mit voller Aufmerksamkeit zu verfolgen und alles dagegen zu tun, dass Roma – oder andere Minderheiten, aber hier geht es speziell um Roma – wieder Angst haben müssen in Europa. Das sollte heute nicht mehr der Fall sein!

  Marco Cappato (ALDE). - Signora Presidente, onorevoli colleghi, in Italia, l'Autorità per la garanzia delle telecomunicazioni, un'autorità indipendente, ha, per la 43ª volta deliberato contro la televisione di Stato per la violazione del diritto dei cittadini italiani ad essere informati sulle iniziative dei Radicali – la 43ª delibera.

In Italia, dalle elezioni – ormai da dieci mesi a oggi – non ci sono le tribune elettorali, previste dalla legge, che sono state sospese illegalmente. In Italia, la Commissione di vigilanza parlamentare di controllo della radiotelevisione non si riunisce, anche qui contro la legge. Non è soltanto un problema di Berlusconi: è un problema di un regime di destra, di centro, di sinistra che attenta ai diritti civili e politici dei cittadini italiani.

Con il collega Pannella dovremo abbandonare i nostri lavori domani per accorrere in Italia per cercare di creare forme di resistenza non violenta contro questa nuova forma di negazione della democrazia. Invieremo un messaggio a tutti i colleghi del Parlamento per spiegare nel dettaglio la natura di queste violazioni e per chiedere il vostro sostegno e aiuto.

  Bogusław Rogalski (UEN). - Pani Przewodnicząca! Po raz kolejny już w tej Izbie jestem zmuszony upomnieć się o prawa mniejszości narodowych na Litwie, które są bezwzględnie łamane i naruszane przez władze litewskie i przez litewski wymiar sprawiedliwości.

W rejonie wileńskim mieszka ponad 70% ludności polskiej. Do tej pory nazwy ulic, miejscowości były, tak jak w wielu krajach europejskich, gdzie mieszkają mniejszości narodowe, dwujęzyczne. Nie tak dawno Najwyższy Sąd Administracyjny Litwy uznał umieszczanie tablic z polskimi nazwami ulic obok tablic z nazwami litewskimi za sprzeczne z prawem i nakazał ich usunięcie. Samorząd wileński dokonał tego – nazwy ulic w rejonie gdzie większość stanowi mniejszość polska, zostały usunięte.

To jest niedopuszczalne w kraju, który jest członkiem Unii Europejskiej od pięciu lat. Jest to objaw skrajnego nacjonalizmu, braku poszanowania dla praw mniejszości narodowych i jest to łamanie podstawowych zasad, na których zbudowana jest Unia Europejska.

Wzywam władze litewskie do przywrócenia nazw polskich ulic i miejscowości w rejonach, gdzie większość stanowi mniejszość polska.

  Γεώργιος Τούσσας (GUE/NGL). - Κυρία Πρόεδρε, η τρομοκρατία ενάντια στους εργαζόμενους με τη στήριξη των κρατικών μηχανισμών καταστολής έχει πάρει γενικευμένο χαρακτήρα μέσα στους χώρους δουλειάς. Χιλιάδες εργαζόμενοι απολύονται. Στην κλίνη του Προκρούστη βρίσκονται θεμελιώδη εργασιακά και κοινωνικά δικαιώματα των εργαζομένων.

Χαρακτηριστικό παράδειγμα, στη Ηνωμένο Βασίλειο αποκαλύπτεται ότι ιδιωτική εταιρία συλλέγει στοιχεία για τη συνδικαλιστική, κοινωνική και πολιτική δράση των εργαζομένων και τα πουλάει στις επιχειρήσεις. Στην Ελλάδα οι εργατικοί αγώνες για την επαναπρόσληψη απολυμένων χαρακτηρίζονται παράνομοι και καταχρηστικοί.

Οι εργαζόμενοι προφανώς είναι αποφασισμένοι να υπερασπίσουν τα δικαιώματά τους κάνοντας σημαία τους τα λόγια του 22άχρονου εργαζόμενου Νίκου Νικολόπουλου, στην ανοιχτή επιστολή που έστειλε στον Εισαγγελέα του Αρείου Πάγου στην Ελλάδα, όπου μεταξύ άλλων λέει τα εξής:

«Είναι μερικά πράγματα σ' αυτή τη ζωή για μένα που ούτε πουλιούνται ούτε αγοράζονται. Προτιμάω το μεροκάματό μου να είναι αναφαίρετο δικαίωμά μου, να διεκδικώ τον πλούτο που παράγω και μου ανήκει. Στην αδιάλλακτη στάση μου να χρηματιστώ ή να τρομοκρατηθώ απολύθηκα για δεύτερη φορά. Δέχθηκα ευθείες απειλές κατά της ζωής μου και της ζωής της οικογένειάς μου.»

Αυτή η δήλωση πραγματικά δείχνει τη θέληση και το δρόμο που θα ακολουθήσουν οι εργαζόμενοι

(Η Πρόεδρος διακόπτει τον ομιλητή)

  Zsolt László Becsey (PPE-DE). - Napjainkban talán a válság miatt is egyre érzékenyebben reagál az elmúlt öt évben csatlakozott országok közvéleménye minden olyan lépésre, amely az Unión belül tagságának teljesjogúságát és azonos mércéjét kérdőjelezheti meg, vagy azt lejáratja. Most választókerületemmel kapcsolatban hallhattunk a svéd televízióban, majd az interneten olyan vádat, amely szerint Harkakötöny településen állatkínzó módon tépik a libákat, holott itt és a megadott helyszínen libatenyésztés nem is folyik évek óta. Örülök, hogy ebben az ügyben rágalmazási feljelentés született. Hasonló rágalmak jelentek meg nemrég a libatöméssel kapcsolatban is hazám tenyésztői ellen, vásárlási bojkottra felhívva a feldolgozók ellen, ami már gazdasági károkozást is jelent. Érdekes módon a régi tagállamok ellen ilyen nem született. Ezek gazdasági érdekeltségű lépések, de a lejáratás sajátos politikai formája a romalakosság elleni magyarországi, etnikai alapú támadások kész tényként való kijelentése is, holott legtöbbször ezt sem lehetett eddig bizonyítani. Kérem a Bizottságot, hogy ezeket a hangulatkeltéseket szigorúan ellenőrizze, és főleg ne terjessze, mivel ezzel nagyon le lehet járatni az Unió presztízsét hazámban a választások előtt.

  Thierry Cornillet (ALDE). - Madame la Présidente, en tant que rapporteur permanent de notre Parlement pour l'action humanitaire, je rentre du Kivu en République démocratique du Congo et j'avais l'espoir de vous délivrer un message optimiste quant à la résolution de cette situation et au retour des déplacés chez eux.

Hélas, mon optimisme a été douché par la décision du président El Béchir concernant la plus grande crise humanitaire, celle du Darfour. Certes, le président El Béchir, on a raison de le déférer, car c'est en fait une lutte contre l'impunité, et c'est tout à fait heureux de faire respecter le droit international humanitaire.

Mais le président El Béchir vient de rajouter à son cas puisqu'il vient de prendre une décision doublement irréfléchie: d'une part parce qu'elle s'ajoute aux griefs qui lui sont déjà reprochés et, d'autre part, parce qu'elle est, à elle seule, passible d'être déférée au CPI, les conséquences au Darfour étant extraordinairement graves en matière humanitaire.

Donc, le monde ne l'oubliera pas mais nos seules paroles n'auront que peu d'effet, Madame la Présidente. J'ai apprécié que nous changions le point mais, au-delà des paroles, faisons des actes.

  Ewa Tomaszewska (UEN). - Pani Przewodnicząca! Migracje za pracą obywateli państw Unii Europejskiej, mobilność związana z brakiem pracy w miejscu zamieszkania, ubóstwo związane z brakiem pracy wiążą się często z ograniczaniem opieki nad dziećmi, a czasem wręcz z zaniedbywaniem dzieci.

Rozwijający się kryzys gospodarczy zagraża poważnym wzrostem bezrobocia. To może prowadzić do nasilenia się problemu dzieci ulicy. Oznacza to brak odpowiedniego wyżywienia, ochrony zdrowia, przerywanie nauki, czasem też kontakt dzieci ze środowiskiem przestępczym. W dobie zapaści demograficznej to nie tylko zaprzepaszczenie szans rozwojowych poszczególnych dzieci, ale też zagrożenie społeczne dla przyszłego pokolenia. Konieczne jest przygotowanie się do rozwiązania tego problemu.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL). - Ontem foi o Dia Internacional da Mulher, o que foi assinalado num quadro de profundo agravamento da situação das mulheres, em especial das trabalhadoras, sobre quem continuam a recair desigualdades e discriminações.

Neste momento, milhões de mulheres e jovens raparigas estão confrontadas com a degradação acentuada das suas condições de vida e de trabalho, reformas de miséria, os despedimentos, o desemprego, o trabalho precário e mal pago, o alastramento da pobreza e da exclusão social, com forte incidência em segmentos de trabalhadoras, reformadas, mulheres com deficiência, a quem é negado o direito a ter direitos em matérias cruciais para uma vida em dignidade.

Por isso, além de saudar todas as mulheres da União Europeia e do mundo, aqui deixo o apelo a medidas urgentes e novas políticas para garantir às mulheres os seus direitos de cidadãs de pleno direito no trabalho, na família, na sociedade e na política.

É fundamental criar as condições para que sejam trabalhadoras com direitos, para garantir o direito a ser mãe e trabalhadora sem penalizações e a receber salários justos e reformas que permitam viver com dignidade.

  Árpád Duka-Zólyomi (PPE-DE). - Na poli rešpektovania práv národnostných menšín na Slovensku opäť niečo nie je v poriadku, a to zásluhou ministra školstva, predstaviteľa extrémne nacionalistickej vládnej strany.

V zmysle jeho rozhodnutia v školách s vyučovacím jazykom národnostných menšín sa môžu odteraz používať len tie učebnice dejepisu, ktoré sú doslovným prekladom slovenských. Sleduje tým, aby sa dejiny vyučovali podľa objednávky vlastnej strany, a nie v zmysle faktov.

Je to v rozpore s doterajšou praxou, ale aj s medzinárodne garantovanými právami menšín. V Únii má každá menšinová komunita prirodzené právo na osvojenie si svojich dejín. Pobúrenie maďarských pedagógov, ale aj celej komunity na Slovensku je oprávnené. Je neúnosné, aby extrémistická strana takým spôsobom neustále generovala napätie proti menšinám. Je nezodpovedné, aby počas svetovej hospodárskej krízy niekto pociťoval potrebu poburovania proti národnostným menšinám. Pohráva sa s ohňom, kto aj v takejto neistej situácii takto činí.

  Olle Schmidt (ALDE). - Fru talman! Många med mig är oroade över den ökande antisemitismen i Europa. I min hemstad Malmö spelades under helgen en tennismatch i Davis cup, Sverige mot Israel. Det blev ingen vanlig match. Den spelades utan publik därför att den lokala politiska ledningen inte ansåg att säkerheten kunde klaras, ett synsätt som vi är många som kritiserat. I samband med matchen förekom demonstrationer, någon mycket våldsam. Visst är det legitimt att kritisera staten Israels politik, men denna kritik får inte övergå till hat mot judar i allmänhet, till antisemitism.

Överlevande från förintelsen ska inte behöva höra att det i Europa skanderas mördare, mördare när man samlas för att manifestera sitt stöd för staten Israel. I efterdyningarna av kriget i Gaza har en rad attentat skett i EU mot judisk egendom och judiska intressen, också i min hemstad. Alla demokratiska krafter måste här vara extremt tydliga. Europa har en förskräcklig historia denna får aldrig upprepas.

  Hanna Foltyn-Kubicka (UEN). - Pani Przewodnicząca! Jako osoba, dla której ideały, na których opiera się Unia Europejska, są czymś więcej niż tylko sloganem, cieszę się, że Parlament Europejski stanie się miejscem debaty związanej z 50-tą rocznicą powstania tybetańskiego.

Jednocześnie zadziwia i zasmuca mnie fakt, że jej termin wyznaczono na 12 marca. Tym, którzy nie pamiętają przypominam, iż powstanie tybetańskie rozpoczęło się 10 marca. Jednak tego dnia Parlament zajmować się będzie takimi tematami jak: wymogi techniczne w zakresie homologacji pojazdów silnikowych dotyczące bezpieczeństwa ogólnego czy też pobieranie opłat od pojazdów ciężarowych.

Są to tematy poważne, niemniej osoby i instytucje, które zajmują się homologacją pojazdów ciężarowych, ich użytkownicy, jak i same pojazdy nie obraziłyby się, gdyby zamienić wyżej wymienione debaty terminami. Być może na 10 marca przypada jakaś nieznana mi rocznica związana z tym tematem. Może to „Światowy Dzień Homologacji pojazdów ciężarowych” lub „Dzień Homologatora”.

Bardzo źle świadczyłoby o Parlamencie Europejskim, gdyby się okazało, iż takie ustalanie terminu debaty wynika z chęci obniżenia jej rangi.

  Μαρία Παναγιωτοπούλου-Κασσιώτου (PPE-DE). - Κυρία Πρόεδρε, η πρόταση της Επιτροπής για μια οδηγία κατάργησης των διακρίσεων βρίσκει πολλούς Ευρωπαίους πολίτες αντίθετους, με αποτέλεσμα να βρίσκονται στη δύσκολη θέση να αμφισβητήσουν την εγκυρότητα μιας τέτοιας πρότασης που θίγει το δικαίωμά τους να αποφασίζουν μέσα στο κράτος τους για θέματα που δεν είναι αρμοδιότητα της Ένωσης.

Σε μια πορεία προς τις ευρωπαϊκές εκλογές νομίζω ότι δεν θα πρέπει να θέσουμε τέτοια θέματα. Η κατάργηση συμβόλων, η κατάργηση του δικαιώματος να αποφασίζουν για τη ζωή ανήκει στο κάθε κράτος. Τη στιγμή που το Ευρωπαϊκό Κοινοβούλιο καταργεί δομές μέσω των οποίων μπορούν να εκφράζονται ελεύθερα οι ευρωβουλευτές του, όπως είναι οι διακομματικές ομάδες, δεν μπορεί να ζητεί την κατάργηση των διακρίσεων.

  Chris Davies (ALDE). - Madam President, a month ago you and I paid our second visit of the year to Gaza. Others have trod in our footsteps – Javier Solana has been there, Tony Blair has finally made it, and the President of Parliament has been there to see for himself the circumstances in which Palestinians are now living.

This Parliament asked for the economic blockade to be lifted, but, to a very large extent, it continues. Week after week, the collective punishment of Palestinian people is maintained by the Israelis. Our words are fine, but they have little value while Israel refuses to listen. Madam Vice-President, I ask you to ask the President to call a meeting of the group leaders and his cabinet to consider how our words can be turned into deeds. I face the question all the time from my constituents: ‘You have an Association Agreement with Israel. How is it that we maintain this relationship with one side, while that party ignores our interests and treats our words with such contempt?’

  Presidente. − Grazie onorevole Davies, mi farò portatrice della sua richiesta.

  Călin Cătălin Chiriţă (PPE-DE). - Valorile europene sunt deosebit de importante pentru sistemul educaţional din România. Discursurile electorale ale colegilor noştri Tőkés László, Sógor Csaba, Winkler Iulius se situează uneori în afara realităţii.

În România există la scară largă învăţământ în limba maternă pentru minorităţile etnice. Doresc să pun în relief importanţa pe care o are, pentru învăţământul în limba maghiară, Universitatea de stat „Babeş-Bolyai” din Cluj-Napoca. Sistemul organizării multiculturale, instalat prin Carta Universităţii „Babeş-Bolyai” din 1995, asigură învăţământ complet şi autonom în limbile română, maghiară, germană, precum şi studii iudaice, la toate nivelurile de calificare academică.

O serie de simboluri şi inscripţii în limbile maghiară şi germană sunt prezente în Universitatea „Babeş-Bolyai”. Şaptesprezece facultăţi oferă în prezent programe de studii în limbile română şi maghiară, iar unsprezece facultăţi în limbile română şi germană. Există, de asemenea, două facultăţi, Teologie reformată şi Teologie romano-catolică, în cadrul cărora programele de studiu se desfăşoară exclusiv în limba maghiară.

  Jelko Kacin (ALDE). - Toplo pozdravljam današnjo načelno odločitev vlade Republike Hrvaške, da pozitivno odgovori na pobudo Evropske komisije za mediacijo med Slovenijo in Hrvaško. Žal je v pozitivnem odzivu tudi nepotreben dodatek, pogoj, ki zelo zožuje prostor za mediacijo.

Pomembno pa je, da skupaj čim prej ustvarimo pogoje za začetek mediacije, ki bo umirila politično ozračje v obeh državah in omogočila dialog v boljših razmerah. Proces širitve Evropske unije moramo promovirati še naprej, zato potrebujemo tudi lizbonsko pogodbo. Čas je zelo pomemben, zato upam, da bo okviren dogovor za mediacijo pripravljen hitro.

  Jim Higgins (PPE-DE). - A Uachtaráin, tá feirmeoirí déiríochta i gcruachás mór. Tá praghas lítir bainne tite idir 22 agus 24 cent. Tá titim thobann tar éis teacht ar an éileamh domhanda do tháirgí déiríochta go mór mór san Áise agus sa tSín mar gheall ar scannal an mhealaimín. Tá timpeall fiche míle feirmeoirí déiríochta in Éirinn agus tríocha míle fostaithe go díreach i ngeall air sin. Chomh maith leis sin, tá méadú táirgeachta 3 % sna Stáit Aontaithe amháin. Tá ardú chomh maith sa táirgeadh sa Bhrasaíl. Tá fadhb eile ann agus is é sin an ráta malartaithe idir an euro agus an punt Sasanach. Is léir go gcaithfí cabhair ghearrthéarmach a thabhairt do na feirmeoirí chun cuidiú leo maireachtáil. Rud amháin gur cheart a dhéanamh ná scéim idirghabhála a thabhairt isteach. Bhí sé seo an-rathúil fadó.

  Филиз Хакъева Хюсменова (ALDE). - Благодаря, госпожо Председател. Международният ден на жената е повод да си дадем сметка за политиката за равенство на половете. Много хора смятат, че тя е насочена само към жените в преследване на еднаква с мъжете трудова заетост, заплащане, свободно време.

И в икономическа криза подобни цели са актуални, но политиката за равенство следва да се обърне и към мъжете. Кризата влияе на пазара на труда, има предпоставки много от тях да останат без работа поради по-високото им заплащане, съкращенията във финансовия сектор и на трудоемки производства. Нараства вероятността мъжете да вземат по-голямо участие в семейния живот и така да се извърши проникване между стандартните социални роли. Доколко те са готови за това и обществените нагласи способстват подобна промяна е въпрос, на който предстои да се даде отговор.

Възможните решения са различни за държавите-членки, регионите и общностите. Затова пледирам за актуализиране на националните планове за равнопоставеност и гъвкави правила, които да отговарят в еднаква степен на нуждите на мъжете и на жените.

  Iosif Matula (PPE-DE). - Potrivit datelor statistice, un sfert dintre copiii Uniunii Europene sunt afectaţi de modul de viaţă sedentar şi de alimentaţia nesănătoasă. De aici rezultă un risc crescut de îmbolnăvire de hipertensiune, diabet, dar şi alte boli.

Parlamentul European a adoptat, în 2007, Raportul privind rolul sportului în educaţie. Astfel, s-a stabilit obligativitatea introducerii a cel puţin trei ore de sport pe săptămână în programele educaţionale. Ştim că educaţia fizică pregăteşte copiii pentru un stil de viaţă sănătos, transmiţându-le valori sociale importante ca autodisciplina, solidaritatea, spiritul de echipă şi sportivitatea.

Tocmai de aceea solicit Comisiei Europene să urmărească mai îndeaproape transpunerea în legislaţia naţională şi respectarea obligativităţii a minimum trei ore de educaţie fizică pe săptămână în şcoli şi creşterea numărului de săli de sport şi îmbunătăţirea bazei materiale a acestora.

  Marco Pannella (ALDE). - Signora Presidente, onorevoli colleghi, nel libro di Albert Camus, la peste viene annunciata inutilmente dal sorcio che viene a morire ai nostri piedi. Non vogliamo essere inutilmente sorci che vengono ad annunciare la peste antidemocratica, violenta, antieuropea, che a Roma, a Bruxelles, a Gerusalemme, a Parigi sta ormai facendo di nuovo disastri.

Cappato ha già detto perché domani lasceremo i nostri lavori qui, per accorrere a una lotta militante di resistenza europea e di resistenza democratica nel nostro Paese. Facciamo i 30 anni di Parlamento europeo: se pensiamo a 30 anni fa, c'è da preoccuparsi. Noi lottiamo, non ci preoccupiamo.

  Zita Pleštinská (PPE-DE). - Vo svojom vystúpení chcem upriamiť pozornosť Európskeho parlamentu na 15. marec, ktorý bol z iniciatívy organizácie Consumer International vyhlásený za Medzinárodný deň spotrebiteľských práv. Práve tento deň je vynikajúcou príležitosťou cez politiku súvisiacu s ochranou spotrebiteľa priblížiť Európsku úniu jej občanom.

Ako členka Výboru pre vnútorný trh a ochranu spotrebiteľa som intenzívne spolupracovala na tejto problematike. Teší ma veľký záujem mladých ľudí, ktorí sa aktívne zapájajú do rôznych spotrebiteľských aktivít. Napríklad do medzinárodnej súťaže mladých spotrebiteľov Spotreba pre život, ktorú organizuje Asociácia spotrebiteľských subjektov Slovenska, sa každoročne zapája viac a viac mladých spotrebiteľov, ktorí zaujímavo hovoria o svojich prvých skúsenostiach s výberom a spotrebiteľskými rozhodnutiami.

Chcela by som povzbudiť vlády členských štátov EÚ, aby posilňovali a podporovali spotrebiteľské organizácie. Iba silné, reprezentatívne a efektívne mimovládne organizácie dokážu zvyšovať vedomie spotrebiteľov o ich právach.

  Marian Harkin (ALDE). - Madam President, I, too, want to add my voice to those who have condemned the murderous, vicious and cowardly attack on the British Army barracks in Northern Ireland and I want to send my heartfelt sympathies to the families of all those who were injured or killed.

The particular issue I want to raise this evening is that on Wednesday night the Commission will issue a statement on its Green Paper on the EU workforce for health. According to the Green Paper, the key to maintaining a sufficient workforce is to educate, recruit and retain young practitioners.

Yet in Ireland we have the very opposite situation, with a 16.5% cut in undergraduate nursing places. In my own region at St Angela’s College we have a cut of 25% for general nursing and 40% for intellectual-disability nursing.

The Commission must put pressure on Member States to ensure each country takes responsibility for training its own health-care workforce and that we also have an ethical requirement whereby we do not seek to recruit health-care workers from developing countries and damage their already vulnerable health-care systems.

  Csaba Sógor (PPE-DE). - A hagyományos nemzeti kisebbségek érdekében többször is felszólaltam. Voltak kollegáim, akik nacionalizmussal vádoltak. Fura, hogy a többség sokszor azzal próbálja palástolni félelmét, kisebbségellenességét, hogy a kisebbségeket illeti a nacionalizmus, a gyűlöletbeszéd vádjával. Remélem nem fogja zavarni kollegáimat, hogy most egy vallási kisebbség érdekében szólalok meg. A romániai görög-katolikus egyházat a kommunizmus ideje alatt betiltották. ’90 után újraszerveződött, mai napig próbálja visszaszerezni elkobzott ingatlanjait, hasonlóan a többi történelmi egyházhoz. Egy törvény van készülőben Romániában, amelyet ha megszavaznak, gyakorlatilag elveszi ettől az egyháztól a visszaszolgáltatás folyamatában lévő ingatlanjait. A mikrofontól szeretném felhívni a figyelmet a helyzet fonákságára, a jogtiprásra, a burkolt államosítás kísérletére. Megengedhetetlen, hogy az állam beleavatkozzon az egyház életébe az egyház kárára.

  Николай Младенов (PPE-DE). - Благодаря Ви, госпожо Председател. Повдигам един въпрос с дълбока болка. През последните две седмици чухме информация от Република Македония, където някои църковни власти заявиха желание да изровят гробовете на загиналите на територията на републиката български воини във всички войни през двайсети век. Българското обществено мнение, а съм сигурен и европейското обществено мнение, намират подобни изявления за абсолютно неприемливи. Никой няма правото да си играе с паметта на загиналите във войните и това, което трябва да направим, е да им отдадем чест и почит, и да спазваме основния европейски принцип да почитаме загиналите и да спазваме нашите най-добри традиции на толерантност, които имаме.

Призовавам Европейския парламент да обърне внимание на властите в Република Македония, че подобен тип изявления не трябва да остават без отговор от страна на властта, и да чуем ясно и категорично, че никой в Македония няма да изпълни подобен тип заплахи. Това би било нарушение на основни културни и национални правила за всяка една цивилизована държава.

  Bruno Gollnisch (NI). - Madame la Présidente, nous avons appris tout récemment l'incroyable condamnation à six années de prison de deux avocats allemands, M. Horst Mahler et Mme Sylvia Stolz.

Cette terrible condamnation est motivée par le fait que les intéressés expriment des points de vue dissidents de la version officielle quant à la réalité et l'étendue du drame concentrationnaire lors de la Deuxième Guerre mondiale.

Quoi que l'on pense de leurs opinions, il est extrêmement grave que, dans l'Union européenne, aujourd'hui, des citoyens, avocats de surcroît, soient condamnés à de telles peines pour avoir discuté un fait historique.

Il semble que dans l'Allemagne soi-disant démocratique d'aujourd'hui, il y ait toujours des juges pour museler la liberté d'expression, avec le même zèle que naguère dans l'Allemagne national-socialiste ou dans l'Allemagne communiste.

C'est aussi le cas, hélas, dans d'autres États de l'Union, dont la France. C'est insupportable, et c'est très grave.

  Mieczysław Edmund Janowski (UEN). - Pani Przewodnicząca! Nie chcę dziś poruszać kwestii natury politycznej. Ostatnio jeden z moich wyborców, gorący zwolennik standaryzacji, zwrócił się do mnie ze sprawą ujednolicenia końcówek do zasilaczy telefonów komórkowych.

Sprawa ta tylko z pozoru może wydawać się błaha. W moim przekonaniu unormowanie tego problemu byłoby przyjęte z zadowoleniem przez wszystkich posiadaczy tych telefonów. Z technicznego punktu widzenia jest to bardzo proste. Takie rozwiązania powiodły się na przykład przy standardach dotyczących płyt CD: pasują one do wszystkich komputerów. Może warto dokonać przeglądu takich drobnych spraw, aby pomóc naszym mieszkańcom. Oni tego oczekują.

  Presidente. − La discussione è chiusa.

17. Baġit 2010 - Taqsima III - Kummissjoni: "Linji gwida għall-Baġit 2010" - Linji gwida dwar il-proċedura tal-Baġit 2010 - Taqsimiet I, II, IV, V, VI, VII, VIII u IX (dibattitu)

  Presidente. − L'ordine del giorno reca in discussione congiunta,

- la relazione di László Surján, a nome della commissione per i bilanci, sugli orientamenti per la procedura di bilancio 2010 - Sezione III - Commissione (2009/2005(BUD)) (A6-0111/2009), e

- la relazione di Vladimír Maňka, a nome della commissione per i bilanci, sugli orientamenti per la procedura di bilancio 2010 - Sezioni I, II, IV, V, VI, VII, VIII e IX (2009/2004(BUD) (A6-0057/2009)

  László Surján, előadó. − Az Európai Parlament elvárja, hogy a 2010-es évi költségvetési javaslat segítse a tagállamokat és a polgárokat a jelenlegi válság leküzdésében. Ez most a legnagyobb gondunk. Más szavakkal: csökkentse az európai polgárok aggodalmait és adja vissza hitüket abban, hogy lesz munkájuk és megélhetésük, békében és biztonságban élhetnek. Azokról az európai polgárokról van szó, akiknek a pénzét költjük, akiknek felelősek vagyunk.

Az európaiak a pénzügyi válság miatt nem biztosak abban, hogy a pénzük jó helyen van a bankokban, nem tudják, hogy lesz-e holnap munkahelyük. De vannak más jellegű gondjaik és bajaik is: meddig megy a fűtés a lakásukban, vagy van-e az élelmiszerekben ártalmas vegyület, kórokozó, és sorolhatnám még a problémákat. Ezért olyan költségvetést szeretnénk, amely visszaadja a polgárok bizalmát, és nemcsak a pénzintézetekben, hanem egymásban, egy európai méretű összefogásban. Tudjuk, hogy minden bajt nem lehet a GNI 1%-ából orvosolni, de nem mindegy, hogy kapnak-e bíztatást és támogatást a kis- és középvállalkozások? Formálódik-e az összehangolt, közös energiapolitika? Megteszünk-e minden megtehetőt a klímaváltozás ellen és a megújuló energiaforrásokért? Hatékonyabb lesz-e a közös határaink ellenőrzése? Eredményesebb lesz-e a kohéziós politika, gyorsabb a felzárkózás, biztonságosabb az élelmiszer?

A Parlament látja, hogy a pénz kevés a célokhoz képest, de azt is tapasztalja, hogy a tagállamok nem használják ki a jelenleg meglévő költségvetési kereteket sem. Ezért elvárjuk, hogy az Európai Bizottság legyen határozott a bürokratikus akadályok megszüntetésében, koncentrálja a kiadásokat azokra a területekre, amelyeken a felhasználás eredményes és vonja el a támogatást onnan, ahol rendszeresen maradvány képződik. A Parlament kész együttműködni annak ellenőrzésében is, hogy a megindult programok valóban eredményesek-e, elérik-e a célt, amelyért létrejöttek? Nem elégedhetünk meg azzal, hogy a kiadások jogszerűek. Garanciákat kérünk, hogy célszerűek is. Értéket, eredményt kérünk az európai polgárok pénzéért cserébe, elvárjuk, hogy a tagállamok valósítsák meg a programokat, legyenek eredményesebbek és gyorsabbak. Kérjük az Európai Bizottságot, hogy kéréseinket vegye komolyan. Az Európai Parlament az egyetlen intézménye az Uniónak, amelyet a polgárok közvetlenül befolyásolnak. Mi vagyunk a legközelebb hozzájuk, és most a beterjesztett jelentésben az ő véleményüket foglaltuk össze. Most még több mint egy hónap van hátra az előzetes költségvetés beterjesztéséig. Van idő tehát, hogy a Parlament véleményét megfontolják és beépítsék a tervekbe.

Ezenkívül azt is nagyon szeretném, ha a szokásainktól eltérve a Tanács és a Parlament nem egymást lerontóan módosítaná a Bizottság előterjesztését, hanem a három intézmény közösen tenne a válság leküzdéséért.

Kedves képviselőtársaim! Felszólalásom végén megköszönöm mindenkinek a munkáját, akik ehhez a jelentéshez hozzájárultak, a Költségvetési Bizottság titkárságáét, a Bizottság tagjait, a frakció szakértőiét, a módosítványok benyújtóiét. Kérem, hogy az elképzeléseket vitassák meg, majd szavazatikkal támogassák! Adjunk reményt, adjunk biztonságot Európa polgárainak!

  Vladimír Maňka, spravodajca. − Ďakujem pani predsedníčka, vážená pani komisárka, kolegyne, kolegovia, pri tvorbe rozpočtu Európskeho parlamentu sa musíme sústrediť na naše hlavné poslanie a optimálne využívať zdroje na zlepšenie legislatívnej práce Parlamentu. Veci, ktoré s naším poslaním nesúvisia, musíme z rozpočtu v maximálnej miere vylúčiť.

Ak chceme, aby poslanci pracovali efektívne, musia mať možnosť vykonávať svoje povinnosti v ich vlastnom jazyku, ak sa tak rozhodnú. V mnohých prípadoch môžeme zabrániť problémom a plytvaniu finančných prostriedkov, ak bude možné v krátkom čase zmeniť jazyky podľa skutočnej, a nie plánovanej prítomnosti na rokovaniach.

Určite mnohí viete, že v niektorých výboroch ste nemali v čase schvaľovania k dispozícii dokumenty ani v základných jazykoch. Ak kvôli tomu dôjde k mimoriadnym zasadnutiam výboru, alebo k ďalším zbytočným zdržaniam, strácame čas a finančné zdroje.

Podobne ako pri prekladoch, aj pri tlmočníckych službách potrebujeme zvýšiť pružnosť a flexibilitu. Pri mojich rozhovoroch s predstaviteľmi jednotlivých generálnych riaditeľstiev Európskeho parlamentu som získal veľa užitočných podnetov a informácií. Niektoré rezervy navrhujú odstrániť samotní zástupcovia riaditeľstiev. V niektorých prípadoch budú však potrebovať našu pomoc.

Príkladov je viac. Určite nikto z vás, vážené kolegyne, kolegovia, nebude považovať za zníženie bezpečnosti Parlamentu, ak nebudú otvorené obidva vchody do Európskeho parlamentu v Štrasburgu v období mimo plenárnych zasadnutí. Ani na niektorých miestach, osobitne v Štrasburgu a v Luxemburgu, nemusia byť osobne prítomní strážnici.

Na druhej strane súčasný systém ochrany má vady. Sami sme to videli pri nedávnom prepadnutí pobočky ING Bank v priestoroch Európskeho parlamentu v Bruseli, ale aj pri ohrození života dvoch poslancov v Bombaji.

Verím, že návrhy, ktoré pripravuje samotné riaditeľstvo prinesú zlepšenia, ale aj lepšie využitie zdrojov a zaujímavé finančné úspory. Ďalšie miliónové úspory môžeme dosiahnuť, ak zlepšíme spoluprácu medzi inštitúciami. Voľné kapacity každej inštitúcie musia byť k dispozícii ostatným inštitúciám.

Nedostatok plánovania, nedostatočná alebo žiadna komunikácia o dostupných prekladateľských kapacitách bráni v ich efektívnom využívaní. Inštitúcia, ktorá má zabezpečiť preklad, často automaticky dáva objednávku externým prekladateľom a ani nezisťuje, či nie sú k dispozícii vnútorné kapacity. Len v oblasti prekladov v rámci inštitúcií môžeme usporiť viac ako 10 miliónov EUR ročne. Aj preto, vážené kolegyne, vážení kolegovia, verím, že podporíte návrh, aby sme v maximálnej miere využívali nezávislé analýzy využívania zdrojov a organizácie práce.

Poslanci potrebujú mať komplexné informácie, aké zdroje a materiály sú pre nich k dispozícii, aby mohli zodpovedne a efektívne vykonávať svoju prácu. Aj preto sme žiadali administratívu, aby vytvorila systém riadenia vedomostí, s ktorým budeme môcť efektívne pracovať so všetkými dokumentmi. V priebehu niekoľkých týždňov budeme mať v tejto oblasti prvé konkrétne návrhy.

Ďalšou prioritou je lepšie informovať občanov o práci ich zástupcov v Európskom parlamente a o prínosoch práce Parlamentu pre obyvateľov Európskej únie. Tu potrebujeme ukončiť, konsolidovať a efektívne využívať europarlamentnú televíziu, návštevnícke centrum a nové audiovizuálne centrum.

Jednou z hlavných zložiek správnych výdavkoch inštitúcií Európskej únie sú výdavky na kúpu a prenájom budov. V minulosti v rôznych prípadoch inštitúcie nakúpili alebo si prenajali majetok v cenách vyšších, ako bola trhová cena. Podľa zistenia Dvora audítorov dokonca inštitúcie ani nehodnotili svoju politiku v oblasti budov spoločne, ani jednotlivo. Preto potrebujeme vypracovať spoločnú politiku v oblasti budov pre lepšiu spoluprácu v tejto oblasti. Očakávame čo najskôr strednodobý až dlhodobý strategický dokument o politike v oblasti budov, aby sme mohli prijať príslušné rozhodnutia už v prvom čítaní. Ďakujem.

  Dalia Grybauskaitė, Member of the Commission. − Madam President, thank you very much for making it possible for me to exchange views with Parliament at an unusually early stage this year. I am very thankful for the Committee on Budgetary Affairs’ initiative to do this. The Commission has already examined very seriously Parliament’s guidelines for the 2010 budget, and agrees with most of the points. The Commission also appreciates Parliament’s examination of the 2010 Annual Policy Strategy – already reflected in your resolution – and shares with you many of the policy priorities identified.

Unexpected challenges, such as the financial, economic and social recovery, will need to be addressed. However, long-lasting solutions to other issues, such as tackling climate change and achieving a sustainable Europe, are essential as well. On this basis, the Commission will, on 29 April, adopt its preliminary draft budget for 2010.

The Commission has already indicated that financial efforts in 2010 will be needed, in particular, for the Economic Recovery Plan. The Commission has also noted Parliament’s support for more efficient levels of administrative expenditure, and will continue to act in that direction. As for the pilot projects and preparatory actions, I am sure we will be able to build on last year’s excellent cooperation between institutions.

The preliminary draft budget will be based on sound estimates of the needs for achieving our shared priorities and taking up the challenges ahead of us. I am confident that a satisfactory agreement on the 2010 budget will, once again, be achieved through good cooperation and collaboration between all the institutions, and especially with Parliament.

  Μαργαρίτης Σχοινάς, εξ ονόματος της ομάδας PPE-DE. – Κυρία Πρόεδρε, ο προϋπολογισμός του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου για την επόμενη χρονιά θα έχει τρία νέα στοιχεία. Θα είναι μια χρονιά στην οποία η συνέλευση αυτή θα έχει ένα νέο Γενικό Γραμματέα, θα είναι μια χρονιά που κατά πάσα πιθανότητα θα λειτουργήσει με τη Συνθήκη της Λισαβόνας και θα είναι μια χρονιά που θα λειτουργήσει με τους δύο νέους κανονισμούς υπηρεσιακής κατάστασης, για τους βουλευτές και τους κοινοβουλευτικούς βοηθούς.

Η πολιτική μου ομάδα προσπάθησε να απεικονίσει με πολλές τροπολογίες αυτές τις νέες εξελίξεις στην έκθεση Maňka και με μεγάλη χαρά διαπιστώνουμε ότι η Επιτροπή μπόρεσε να απεικονίσει αυτές τις καινούργιες δυναμικές σε τέσσερις βασικές προτεραιότητες.

Αυτές οι τέσσερις βασικές προτεραιότητες της ομάδας μου είναι:

Πρώτον, η έμφαση στο νομοθετικό έργο. Το Κοινοβούλιο είναι ιδιαίτερα αποτελεσματικό όταν ασκεί τις νομοθετικές του δραστηριότητες, και πρέπει η διοίκηση να μας αποδείξει ότι μπορεί να στρέψει τους πόρους του Κοινοβουλίου εκεί που κάνουμε τη διαφορά.

Η δεύτερη προτεραιότητα είναι –και εκεί συμφωνούμε με τη Σοσιαλιστική Ομάδα– η απόλυτη κατοχύρωση της πολυφωνίας και η πρόσβαση των βουλευτών σε υπηρεσίες διερμηνείας και μετάφρασης από και προς τη μητρική τους γλώσσα.

Η τρίτη προτεραιότητα είναι το να μπορέσουμε να αξιολογήσουμε την πορεία υλοποίησης των μεγάλων σχεδίων τα οποία έχουμε ήδη εγκρίνει, όπως είναι το Europarl TV, ή το Κέντρο Επισκεπτών, το οποίο θα θέλαμε να ήταν ήδη έτοιμο πριν τις ευρωεκλογές, αλλά δυστυχώς δεν είναι, και το Σπίτι για την Ευρωπαϊκή Ιστορία. Θέλουμε αυτά τα πολυετή σχέδια να λειτουργήσουν ομαλά και να αξιολογηθούν όπως πρέπει.

Τέλος, πιστεύω ότι πρέπει να ενισχύσουμε στο Ευρωπαϊκό Κοινοβούλιο κάθε προσπάθεια η οποία σε καιρούς κρίσης δείχνει στον Ευρωπαίο φορολογούμενο πολίτη ότι αυτό το σπίτι ξοδεύει ορθολογικά αυτά που χρειάζεται για να κάνει καλύτερα τη δουλειά του.

  Κώστας Μποτόπουλος, εξ ονόματος της ομάδας PSE. – Κυρία Πρόεδρε, κυρία Επίτροπε, η συζήτηση για την έκθεση Surján, για την οποία έχω την τιμή να είμαι σκιώδης εισηγητής, είναι μια πολιτική συζήτηση με πάρα πολύ κρίσιμη σημασία ειδικά αυτή τη χρονιά. Η σημασία της ξεκινά από το γεγονός ότι θα είναι η μόνη καθαρά πολιτική συζήτηση επί πολιτικών προτεραιοτήτων καθότι, όπως ξέρετε, σε εκλογική χρονιά δεν θα έχουμε την ευκαιρία για άλλη· θα μπούμε μετά κατευθείαν στη νέα φάση της διαδικασίας, στις κρίσιμες τεχνικές διαφοροποιήσεις και συζητήσεις.

Είναι όμως και μία συζήτηση σε μία χρονιά όπου η Ευρώπη –όπως είπαν όλοι και όπως ξέρουμε όλοι ως πολιτικοί αλλά και ως πολίτες– έχει μπει σε πολύ βαθιά κρίση και δυστυχώς, όλα δείχνουν ότι και το 2010, που αφορά η έκθεσή μας και η συζήτησή μας, θα είναι και αυτή μια χρονιά κρίσης.

Άρα η πρώτη μου παρατήρηση είναι ότι, μπορεί τούτη τη στιγμή η έκθεση που συζητάμε και που θα ψηφιστεί να αρκεί να ψηφιστεί με απλή πλειοψηφία, θα πρέπει να είναι όμως μία έκθεση που να εκφράζει όλο το Ευρωπαϊκό Κοινοβούλιο και όχι μόνο μία πολιτική παράταξη. Θα πρέπει να είναι μία έκθεση που να εκφράζει την αγωνία των πολιτών και των πολιτικών αλλά όχι –και εκεί είναι μία πολιτική διαφωνία μας με τον εισηγητή και με την παράταξή του– όχι με έμφαση μόνο στους φόβους και στις ανησυχίες αλλά με τις προοπτικές προς το μέλλον.

Θα πρέπει να δώσουμε μέσα από τον προϋπολογισμό τη δυνατότητα στους πολίτες να καταλάβουν ότι ο προϋπολογισμός είναι ένα πολιτικό εργαλείο με το οποίο όχι μόνο απαντάμε σε φόβους αλλά δίνουμε πολιτική προοπτική για το μέλλον. Αυτό είναι, νομίζω, πάρα πολύ σημαντικό και οι προσπάθειες της ομάδας μας τόσο κατά τη φάση της συζήτησης στην επιτροπή όσο και σε τούτη τη φάση της συζήτησης στην ολομέλεια, είναι για μια ισορροπία αυτού του κειμένου και αυτής της πολιτικής δυναμικής που θα αποπνέει, έτσι ώστε να μη δίνεται η εικόνα της Αποκάλυψης (μόνο φόβοι και ανησυχίες) αλλά να ανοίγεται και η προοπτική για την Ευρωπαϊκή Ένωση.

Γιατί, ξαναλέω, σήμερα μπορεί να αρκεί η απλή πλειοψηφία και μπορεί να μπορεί μια παράταξη να επιβάλει τις δικές της γραμμές, είναι κρίσιμο όμως ενόψει της συζήτησης που θα ολοκληρωθεί με ενισχυμένη πλειοψηφία να ακουστεί, η άποψη του Κοινοβουλίου, δηλαδή σε τελική ανάλυση των πολιτών.

Σε περίοδο κρίσης εμείς οι Σοσιαλιστές πιστεύουμε ότι η Ευρώπη μέσα από τον προϋπολογισμό της πρέπει να απαντήσει με πολύ συγκεκριμένα χαρακτηριστικά. Πρέπει η απάντηση αυτή του προϋπολογισμού μας και της πολιτικής Ευρώπης, πρώτον, να είναι συντονισμένη· να μην δώσουμε την εντύπωση ότι αφήνουμε τα κράτη να πάνε το καθένα μόνο του απέναντι σ’ αυτή τη δύσκολη κατάσταση. Δεύτερον, πρέπει να δοθεί προτεραιότητα στην κοινωνική προστασία των πολιτών· τον κοινωνικό αυτό δείκτη, που ακριβώς αποτελεί και την ιδιοτυπία της Ευρωπαϊκής Ένωσης, πρέπει πάση θυσία να τον φροντίσουμε. Γι' αυτό εμείς προσπαθούμε να ειπωθούν κάποια πράγματα στην έκθεση με διαφορετικό τρόπο. Πρέπει, τέλος, αυτή η απάντηση στην κρίση να είναι τέτοια ώστε οι πολίτες να την καταλαβαίνουν, να απηχεί τις προτεραιότητες: περιβάλλον, ενέργεια, ναι στην ενεργειακή αυτονομία της Ευρωπαϊκής Ένωσης, αλλά με όλους τους δρόμους ανοιχτούς, με όλες τις δυνατότητες ανοιχτές, ώστε να επιτύχουμε αυτό ακριβώς το οποίο θέλουμε.

Υπάρχουν πολλά σημεία στα οποία συμφωνούμε με τη γενική αίσθηση της έκθεσης αυτής, με την αίσθηση του επείγοντος, με την αίσθηση του πολιτικά αναγκαίου. Τονίζουμε όμως ότι η απάντηση που θέλουμε να δώσουμε μέσα από τον προϋπολογισμό πρέπει να είναι μια απάντηση με αυτά τα χαρακτηριστικά.

Ραντεβού λοιπόν το Σεπτέμβρη και ελπίζω ότι η Επιτροπή θα λάβει πολύ σοβαρά υπόψη την άποψη του Κοινοβουλίου!

  Anne E. Jensen, for ALDE-Gruppen. – Fru formand! Hr. Surján har valgt "sikkerhed" som overskrift for budgettet for 2010. Ordet "sikkerhed" tolket i den bredeste forstand: Afbødning af finanskrise, økonomisk krise, betydningen for beskæftigelse og økonomisk sikkerhed, energiforsyningssikkerhed, sikker transport, tryghed og sikkerhed for borgerne i relation til de problemer, der er skabt af indvandring, de problemer, der tegner sig på grund af befolkningsudviklingen med færre unge til at forsørge flere ældre, behovet for bedre miljøbeskyttelse, behovet for terrorbekæmpelse og behovet for at fremme tryghed og sikkerhed gennem EU's rolle i verden. Overskriften "sikkerhed" viser de mange områder, hvor EU's budget har betydning, og hvor vigtig det er, at budgettet afspejler behovene.

2010 bliver på mange måder et spændende år for EU's budget. For strukturfondene er 2010 det første år, hvor den såkaldte "n+3-regel" kan blive aktuel. De bevillinger, der ikke er forpligtet senest tre år efter det programmerede, vil falde bort. Så nu skal vi se, om medlemslandene har kunnet klare at udmønte bevillingerne til tiden. Jeg håber bestemt ikke, at "solnedgangsklausulen", n+3-reglen, bliver aktuel, men skulle det ske, er der grundlag for nok en gang se på, om reglerne for strukturfondsmidler er tilstrækkeligt fleksible og ubureaukratiske.

Udenrigspolitikken vil i 2010 som i tidligere år blive et vanskeligt spørgsmål. Jeg vil appellere til Kommissionen om at finde de nødvendige bevillinger, også selv om loftet for denne kategori af udgifter er meget stramt. I Budgetudvalget har vi haft en del diskussioner om holdningen til EU-støtte af gasledningen Nabucco. Jeg vil gerne understrege, at dette er et punkt, som vi i ALDE-Gruppen lægger meget stor vægt på. Energisikkerheden skal sikres ved mange forskellige initiativer, men vi ønsker særskilt opbakning til Nabucco, der jo er et projekt uafhængig af Gasprom.

Budgetprocessen bliver ganske vanskelig i år. Det er jo valgår. Hr. Maňkas og Surjáns betænkninger er den eneste mulighed Parlamentet får for at udtale sig om budgettet. Det bliver det nyvalgte Parlament, der skal gennemføre de egentlige forhandlinger om budgettet. Det er ikke let at opretholde den procedure, vi gennemførte i fjor med fru Haug som ordfører og med stærk inddragelse af fagudvalgene. Vi må jo gøre vores bedste for at sikre en så åben og struktureret proces som muligt, og jeg er glad for Deres erklæring, fru kommissær, at De også vil gøre det. Jeg synes, at hr. Surján og hr. Maňka begge har leveret et godt oplæg hertil.

  Wiesław Stefan Kuc, w imieniu grupy UEN. – Pani Przewodnicząca! Tworzenie budżetu na rok 2010 wymaga nie lada odwagi. Kryzys gospodarczy, który rozwinął się w ubiegłym roku nie okazał do końca swojego oblicza. Niestety, pomimo znacznego zaangażowania się poszczególnych państw w jego tłumienie, nadal się rozwija, upadają zakłady pracy, wzrasta bezrobocie, ubożeją całe rodziny i warstwy społeczne, miasta i wsie.

Realizacja zadań podjętych w wieloletnich ramach finansowych na lata 2007 - 2013 nastręcza coraz więcej trudności. Już w ubiegłym roku, tworząc budżet na rok 2009, z wielkim trudem osiągnięto zakładany poziom finansowania. Czy uda się go utrzymać w roku 2010? Oby tak się stało. Jest to największe wyzwanie na ten rok.

Pamiętajmy, że solidarność ma największe znaczenie w trudnych okresach. Nie możemy zrezygnować ze szczytnych zadań przyjętych w strategii lizbońskiej. Pamiętajmy o zróżnicowaniu ekonomicznym państw – członków Unii Europejskiej; nie wszystkie sobie poradzą z przezwyciężaniem kryzysu, ale solidarne działania mogą wiele pomóc. Mamy jeszcze szansę przy przeglądzie śródokresowym zmienić politykę, nastawić się na zwalczanie negatywnych zjawisk i zrobić z tego priorytet priorytetów.

Na koniec chciałbym serdecznie podziękować moim kolegom z Komisji Budżetowej, panom László Surjánowi i Waldemarowi Mańce, za wkład pracy w tak bardzo trudnych okresie.

  Pedro Guerreiro, em nome do Grupo GUE/NGL. – Face ao agravamento da crise da União Europeia e à ausência de qualquer medida objectiva e efectiva, ao nível comunitário, para lhe fazer face, o Parlamento Europeu, depois de ter dado o seu acordo, em Dezembro passado, a um orçamento para 2009 inferior, em cerca de oito mil milhões, ao definido no Quadro Financeiro para 2007-2013, deseja agora que o orçamento definitivo para 2010 fique mais próximo destes limites superiores. Enfim, o mínimo dos mínimos que o Parlamento Europeu poderia dizer, no entanto, consideramos, é muito pouco.

Os limites orçamentais impostos no actual Quadro Financeiro, que restringe o orçamento comunitário a um por cento do RNB comunitário, são claramente insuficientes para a concretização da propalada política de coesão económica e social. Contudo, nem estes insuficientes limites são totalmente utilizados para este fim, ou sequer cumpridos e, muito menos, cabalmente executados. A contínua sub-orçamentação e sub-execução dos Fundos Estruturais e de Coesão, que registam um atraso de dois anos na sua implementação, exige a adopção de um conjunto de medidas que garantam a execução destes meios financeiros, tanto mais quando a União Europeia e as suas políticas neoliberais estão no epicentro das causas da actual crise económica.

Face ao aumento do desemprego, das desigualdades sociais, da pobreza, reafirmamos a necessidade urgente de, entre outras medidas, reforçar os meios financeiros para os Fundos Estruturais e o Fundo de Coesão, acelerar e assegurar a sua total execução, aumentar a taxa de co-financiamento comunitário e anular a aplicação da regra N+2 e N+3 nestes fundos, assim como a sua utilização para a defesa do emprego com direitos e a valorização do poder de compra dos trabalhadores, um efectivo apoio à pequena agricultura e à agricultura familiar e às pescas, a defesa e o desenvolvimento dos sectores produtivos de cada Estado-Membro, particularmente dos países da coesão, e o efectivo apoio às micro, pequenas e médias empresas e sector cooperativo.

  Nils Lundgren, för IND/DEM-gruppen. – Fru talman! EU möter den globala finanskrisen med en budget som utformades för ett halvt sekel sedan. Enligt föredraganden ska EU hantera den moderna globaliserade världen med en budget där i stort sett alla pengar är intecknade för en vansinnig jordbrukspolitik och en ineffektiv regionalpolitik. Det är som att anfalla en modern mekaniserad och robotstyckad brigad med kavalleri.

Därtill är storleksordningen groteskt annorlunda. Kostnaderna för att röja i finanskrisen är omöjlig att bedöma nu, men en presenterad beräkning ger resultat av typen 50 000 miljarder dollar. EU:s totala budget uppgår bara till några tiotal promille av detta belopp och är alltså redan intecknad för jordbruk och regional politik. EU har krävt att varje medlemsland ska genomföra ett stimulanspaket som motsvarar drygt en procent av dess BNP. Redan detta är alltså mer än hela EU:s budget, som ju uppgår till just ca en procent.

Det är också patetiskt att se hur det ordas i dessa båda betänkanden om finansieringar av klimatpolitik och energipolitik. Även på dessa områden är EU:s budget helt försumbar. EU:s uppgift är att få till stånd samarbete och åtaganden, och dessa kostnader måste tas i medlemsländerna efter att ha förankrats där i demokratisk ordning.

Detsamma gäller energipolitiken. Gasledningar är billigare att dra på land än på havsbotten. När nu Ryssland och Tyskland ändå bygger en gasledning på havsbotten direkt mellan sina länder så är det för att utelämna dem, det är ett nytt Rapallo, och EU tiger. Upp flyga orden, blott tanken stilla står, säger kungen i Hamlet.

  Sergej Kozlík (NI). - Základná logika konštrukcie rozpočtu Európskeho parlamentu, ako ju navrhuje spravodajca rozpočtového výboru, pán Vladimír Maňka, je dobrá. Vystihuje pokrytie tých miest, ktoré sa ukázali ako slabšie a nie plne vyvážené, alebo ako nie v dostatočnej miere realizované v uplynulých rokoch.

Jedná sa predovšetkým o doriešenie prekladateľských a tlmočníckych kapacít využívaných v Európskom parlamente. Tu sa napriek očakávaniam zďaleka nepodarilo zabezpečiť plné fungovanie jedného zo základných axiómov Európskej únie, ktorým je rovnaký prístup a nediskriminácia podľa jazykovej príslušnosti.

Pritom primárne nemám na mysli len rovnaký prístup a nediskrimináciu vo vzťahu k činnosti europoslancov, ale najmä možnosť prístupu občanov Európskej únie, bez ohľadu na materinský jazyk, k informáciám o činnosti a výstupoch rokovania inštitúcie, ktorej zástupcov si občania vyberajú v priamych voľbách.

V odstupe piatich rokov, hoci po masívnejšom rozšírení Európskej únie, sa táto situácia javí skutočne ako absurdná hra na čas. To znižuje dôveru Európskej inštitúcie najmä v menších krajinách a vytvára predpolie pre nacionalistické politické skupiny.

  Salvador Garriga Polledo (PPE-DE). - Señora Presidenta, señora Comisaria, este es el último presupuesto de esta legislatura y, con suerte, será también el último presupuesto antes de la aplicación del Tratado de Lisboa y de las nuevas disposiciones presupuestarias.

Hoy, el debate que corresponde es el debate de las orientaciones presupuestarias, porque son eso, y queda bien claro que deben ser unas orientaciones presupuestarias que hemos de aprobar aquí con tiempo suficiente para influir en la elaboración del anteproyecto de presupuesto que prepara la Comisaria, como nos acaba de decir. Son orientaciones porque incluyen las prioridades políticas de este Parlamento, a las que hay que dar contenido y dotación presupuestaria.

El presupuesto de la Unión Europea es una lucha por los recursos escasos, sobre todo en esta época de crisis económica y financiera. Por eso, el decidir ahora cuáles van a ser las prioridades políticas del Parlamento Europeo reviste la mayor importancia, más aún cuando este presupuesto va a ser un puente entre dos mandatos del Parlamento Europeo, e incluso entre dos mandatos de la Comisión Europea.

Los que empiecen este procedimiento ahora no serán los que lo cerrarán en diciembre e incluso podremos tener tres comisarios encargados de la materia presupuestaria entre ahora y el mes de diciembre —y aprovecho la oportunidad para felicitar a la Comisaria por su nombramiento. Por eso, el alcanzar un consenso en esta Cámara sobre las prioridades es de la mayor importancia.

Evidentemente, vamos a presupuestar, como el año pasado, en favor de la mayor seguridad de nuestros ciudadanos. Esa seguridad incluye un montón de apartados distintos, como pueden ser la cohesión social, la búsqueda de empleo y la cohesión, y —como se ha dicho desgraciadamente al comienzo de esta sesión— también es necesario reforzar la seguridad y la lucha contra el terrorismo porque no se olviden todos que la lucha contra el terrorismo todavía constituye, desgraciadamente, una prioridad de la Unión Europea.

Por supuesto, otra de las prioridades será la lucha contra la crisis económica. El plan de recuperación económica ha demostrado los límites y las insuficiencias del presupuesto anual, del marco financiero plurianual e incluso de la cooperación interinstitucional. Falta un diálogo efectivo para examinar, por ejemplo, el papel del Banco Europeo de Inversiones, el uso de los excedentes en las categorías de gasto para financiar los planes de la Comisión Europea. Falta acuerdo e incluso diálogo.

Estas orientaciones traerán decisiones políticas que quedarán reflejadas en la conciliación de julio, y después pasarán a la primera lectura.

Deseo al ponente, señor Surján, que reciba un apoyo suficiente para llevarlas a cabo, dado que talento ya tiene, y que pueda llegar al mes de diciembre con un resultado muy positivo.

  Ralf Walter (PSE). - Vielen Dank, Frau Präsidentin, vielen Dank, Frau Kommissarin! László SURJÁN hat gesagt, es ist ein knapper Haushalt, den wir jeweils zur Verfügung haben – 1 % des Bruttosozialprodukts. Umso sorgfältiger müssen wir mit dem Geld umgehen, gerade auch angesichts der die Menschen bedrückenden Krise. Wir sollten auch versuchen, die Beschlüsse gemeinsam zu fassen.

Es gibt einen Teil in diesem Bericht, über den kein gemeinsamer Beschluss gefasst werden kann. Er betrifft die Energieversorgung und die Energiesicherheit. Ich frage mich, ob wir tatsächlich in einer Zeit, in der wir mit jedem Euro rechnen müssen, Gelder in Bereiche investieren können, in denen Spieler im Markt sind, die Milliardengewinne erwirtschaften. Hier wird vorgeschlagen, Gaspipelines zu unterstützen, die im Falle von Southstream von ENI, einem italienischen Konzern, unterstützt werden, der 10 Milliarden Euro Überschuss gemacht hat. Bei Northstream ist es EON, ein deutscher Konzern, der 5 Milliarden Euro Überschuss macht, oder bei Nabucco sind es ein deutsches, ein österreichisches und ein türkisches Unternehmen, die insgesamt über 6 Milliarden Euro Überschüsse erwirtschaftet haben. Müssen wir tatsächlich in Bereiche, in denen Überschüsse erwirtschaftet werden, Gelder der Steuerzahler hineinbuttern? Müssen die Konzerne nicht von sich aus entsprechend investieren, und sollen wir nicht nur in die Bereiche hineingehen, wo tatsächlich vom Steuerzahler Unterstützung gewünscht ist? Wir sollten nicht denen noch Geld hinterherwerfen, die sowieso schon genügend verdienen. Also die Frage: Wollen wir das überhaupt?

Die zweite Frage ist: Wenn wir Unternehmen unterstützen, wieso Nabucco? Wieso wollen wir da Ungleichgewichte schaffen? Wieso wollen wir zum Beispiel das ungarische Unternehmen gegenüber dem italienischen Unternehmen bevorzugen? Wie begründen Sie das? Wettbewerbsneutralität ist ein Muss. Mit dem, was Sie beschließen wollen, verstoßen Sie dagegen.

Der dritte Punkt: Das Geld muss in Europa ausgegeben werden. Was nützt es denn, wenn wir in Aserbaidschan investieren? Unsere europäischen Bürger wollen angesichts der Krise von uns Lösungsmechanismen sehen. Sie erwarten von uns Hilfestellungen.

So, wie es im Bericht SURJÁN steht, kann es von uns nicht mitgetragen werden, denn damit würden wir wettbewerbsverzerrende Maßnahmen befördern, wir würden Institutionen und Industrien, die viel Geld verdienen, noch Geld hinterherwerfen. Das können wir uns als Europäische Union angesichts knapper Mittel überhaupt nicht leisten.

  Kyösti Virrankoski (ALDE). - Arvoisa puhemies, ensi vuoden budjetin laatiminen on haastavaa. Ensi kesän Euroopan parlamentin vaalit tekevät valmisteluun pitkän tauon, ja Lissabonin sopimuksen mahdollinen voimaansaattaminen merkitsee sitä, että budjetti valmisteltaisiin eri sääntöjen mukaan kuin mitä sitä toteutettaisiin. Siksi toivotan budjetin yleisesittelijöille Surjánille ja Maňkalle menestystä valtavassa työssä.

EU:n rakennepolitiikka on valtavassa byrokratian kierteessä. Syynä on toivottoman monimutkainen hallinto- ja valvontajärjestelmä, joka on valmis vain 20 prosentille sosiaalirahaston ohjelmia ja vain seitsemälle prosentille aluekehitysrahaston ohjelmia. Suuria projekteja on valmiina rahoitettaviksi vain kaksi prosenttia. Kuitenkin uutta ohjelmakautta on kulunut jo yli kaksi vuotta. Esimerkiksi viime vuonna peruuntui tai siirrettiin yli 2,8 miljardia euroa sitoumuksia ja maksumäärärahoja peruuntui yli 4 miljardia euroa.

  Zbigniew Krzysztof Kuźmiuk (UEN). - Pani Przewodnicząca! Budżety uchwalane corocznie niestety opiewają na znacznie mniejsze kwoty niż kwoty uchwalane w ramach wieloletnich ram finansowych. Co więcej, budżety te są wykonywane na jeszcze niższym poziomie, czego skutkiem są znaczne kwoty zobowiązań pozostających do spłaty. Szczególnie to ostatnie zjawisko to rezultat systemu skomplikowanych zasad i wymogów nakładanych przez Komisję Europejską, a także konsekwencja zbyt rozbudowanych przepisów wprowadzonych przez państwa członkowskie w odniesieniu do beneficjentów.

Aby zwiększyć poziom wykonania budżetu niezbędna jest zdecydowana redukcja tych obowiązków biurokratycznych, zarówno przez Komisję, jak i przez poszczególne państwa członkowskie. Po drugie, ze względu na pogłębiający się kryzys gospodarczy w Unii, konieczne jest wykorzystanie w szerszym niż dotychczas zakresie zarówno środków budżetowych Unii Europejskiej, jak i środków bankowych instytucji europejskich do wsparcia rozwoju krajów członkowskich, a w szczególności sektora małych i średnich przedsiębiorstw. Wreszcie po trzecie, konieczne jest także, w większym niż dotychczas zakresie, wykorzystanie środków budżetowych Unii, a także środków bankowych do zapewnienia autentycznej dywersyfikacji źródeł dostaw surowców energetycznych, w szczególności projektu Nabukko. Bez rzeczywistej dywersyfikacji źródeł dostaw, szczególnie gazu ziemnego, kryzysy jak ten styczniowy będą się powtarzać.

  Hans-Peter Martin (NI). - Frau Präsidentin! Es ist zu Recht von der Finanzkrise die Rede, aber es ist zu Unrecht davon die Rede, dass die Europäische Union in dem Budget kein Geld hätte, entsprechende Bekämpfungsmaßnahmen zu finanzieren.

144 Milliarden haben wir im Jahreshaushalt, 5 Milliarden hat man da jetzt irgendwie rausgezogen. Mein konkreter Vorschlag lautet: Machen wir doch aus diesen 5 Milliarden 50 Milliarden, ohne das Budget zu erhöhen. Wie geht das? Nehmen wir den Verwaltungsteil: Wenn wir die ganzen Verwaltungskosten der Europäischen Union, die in den operativen Programmen versteckt sind, hinein nehmen, sind wir bei 15 Milliarden.

Ich sage, wir kämen auch mit 5 Milliarden hin. Dann bleiben 10 Milliarden zur Bekämpfung der Finanzkrise, und dann tun wir das, was wir von allen anderen immer verlangen, nämlich dass ihre Programme und ihre Tätigkeiten unabhängig geprüft werden. Ich bin überzeugt davon, wenn endlich die konkreten politischen Maßnahmen dieser gegenwärtigen Europäischen Union untersucht würden, kämen wir locker auf weitere 30 Milliarden Einsparpotential pro Jahr, ohne dabei die Ziele aus den Augen zu verlieren.

Dann gibt es auch noch einige Kleinigkeiten in diesem Haus. Wir haben ein Budget von 1,5 Milliarden. Würden die Sitzungen pünktlich beginnen, würden wir effizient arbeiten, wären 700 Millionen drin, und die restlichen 300 holen wir uns vom Rat, der arbeitet mindestens so verschwenderisch wie dieses Parlament.

  Reimer Böge (PPE-DE). - Frau Präsidentin, Frau Kommissarin, liebe Kolleginnen und Kollegen! Mit diesen Leitlinien zum Haushalt 2010 werden wir im Plenum nicht nur die Leitlinien zur Haushaltspolitik bestimmen, sondern in Ermangelung eines entsprechenden Entschließungsantrags der Fraktionen auch auf die Jährliche Strategieplanung der Kommission reagieren.

Der Haushalt ist natürlich deswegen ein komplexes Gebilde, weil er zunächst einmal in zwei Etappen abläuft. Dieses Parlament und dieser Haushaltsausschuss werden noch für die Juli-Konzertierung zuständig sein, und wir können heute nicht vorhersehen, welche neuen Herausforderungen und ergänzenden Maßnahmen es beispielsweise durch das mögliche Inkrafttreten des Lissabon-Vertrages oder auch durch neue Anforderungen, die aufgrund der konjunkturellen internationalen und europäischen Entwicklungen auf uns zukommen, geben wird. Gleichzeitig wird später der Haushalt 2010 die Brücke zur Haushaltsüberprüfung und zur Halbzeitüberprüfung der Mehrjahresprogramme bilden, die beide 2010 stattzufinden haben. Ich begrüße es ausdrücklich, dass der Berichterstatter Surján bei den Aspekten der europäischen Haushaltspolitik den Akzent darauf legt, dass Europa Chance und Schutz bedeuten kann, nämlich Sicherheit nach innen wie nach außen zu gewährleisten, Schutz zu bieten für die europäischen Bürger und durch Impulse für Wachstum, Beschäftigung und Innovation einen Beitrag zur Bewältigung der aktuellen Probleme zu leisten. Da geht es nicht alleine um neues, frisches Geld. Es geht insbesondere auch um die Frage der Vereinfachung und der Beschleunigung der bestehenden Maßnahmen, so dass wir nicht alle Jahre wieder durch Nachtragshaushalte die vereinbarten Zahlungen bei unseren bereits im Haushalt vorhandenen Solidaritätsprogrammen permanent wieder zurückführen müssen.

Ich begrüße auch die Schwerpunkte, die der Kollege Maňka in seinem Bericht für das Parlament vorgelegt hat. Neben der notwendigen Verbesserung der Sprachenregelung geht es auch darum, bei den Verbesserungen der internen Strukturen des Parlaments nicht einfach immer nur neue Stellen zu fordern, sondern das Screening, das wir begonnen haben, fortzusetzen. Wenn wir mehr Gesetze verabschieden werden, dann werden wir uns an anderer Stelle mehr konzentrieren müssen und nicht immer beliebig neue Positionen und Posten einfordern können. Hier haben wir noch viel Arbeit vor uns!

  István Szent-Iványi (ALDE). - Elnök Asszony! Biztos Asszony! Üdvözlöm, hogy a jelentés egyértelműen állást foglal a Nabucco-projekt közösségi támogatása mellett. Az orosz-ukrán gázválság rámutatott Európa kiszolgáltatottságára a gázellátás terén. A Nabucco-projekt az egyetlen reális, megvalósítható terv, amely képes enyhíteni Európa egyoldalú függőségét az orosz gázszállításoktól. Önök talán már unják, hogy minden évben a költségvetési vitában fölhívom a figyelmet a külügyi fejezet elégtelen finanszírozására. Az Unió csak akkor tud időben reagálni az új kihívásokra, ha érdemben rugalmasságot mutat a költségvetése, és lehetővé teszi a fejezeteken belüli és a fejezetek közötti átcsoportosításokat, különben továbbra is költségvetési trükkökkel, átláthatatlan költségvetési manipulációkkal tudjuk a legfontosabb célkitűzéseket támogatni. Felhívom a Bizottságot arra, hogy valódi, félidei felülvizsgálat keretében nyújtson megoldást a külkapcsolati fejezet súlyos finanszírozási problémáira, és biztosítson nagyobb rugalmasságot a költségvetés számára.

  James Elles (PPE-DE). - Madam President, as we come to the first stage of the 2010 budget, I would like to congratulate both rapporteurs. It is clear – and other speakers have mentioned it – that we will be having a different type of debate this autumn because we now have the context of a European election set in the worst economic conditions for the last 60 years.

I suspect, therefore, Mr Surján, that when it comes to looking at the budget this autumn – and you have set out traditional challenges in this document – that these will be much changed by the debates we are going to have, focusing on where we are going to be, creating new jobs for the future rather than looking backwards. The emphasis will be on the things in your document, such as green technologies, zero carbon technologies, and, above all, on seeing how ICT, can foster innovation and be able to get the new growth that the European economy will need.

Mr Maňka, in the budget for the European Parliament, when we are thinking about the screening process which has just been mentioned, please do not forget the role of technologies and the way in which everything can be done in a much simpler way. We do not need traditional ways of doing things: we need to be thinking of the new ways in which we can communicate with our citizens. I suspect that by the end of the next Parliament every parliamentarian bar one or two will have a blog. There are over 100 million blogs in the global system today; there were no blogs when this Parliamentary term started in 2004. We have to keep our minds tuned to the future rather than trampling along the normal ways we are used to in so many contexts.

Lastly, I very strongly support Mr Surján’s proposal because it refers in both budgets to what I call ‘value for money’ and which others call ‘qualitative improvement’ of the way in which we spend it. The economic recession will be very tough on us and we will have to be able to justify the monies we are spending. I would like to thank the Commissioner for everything that she has done during her term of office with regard to being able to monitor how spending is done. If, for the new incoming Parliament, there could be an analysis of those lines which are strong and those which are weak, then that would be very welcome.

PRZEWODNICZY: MAREK SIWIEC
Wiceprzewodniczący

  Maria Petre (PPE-DE). - Aş vrea mai întâi să îi mulţumesc colegului nostru, domnului Surján, pentru munca sa şi, tocmai pentru că dezbatem, cu privire la bugetul pe 2010, liniile directoare, dezbatem politic, practic, aş vrea să subliniez câteva lucruri.

Există un element indispensabil al bunului mers al Uniunii Europene, care trebuie neapărat integrat în liniile bugetare ale anului 2010; este vorba, în opinia mea, în opinia noastră, a României, de proiectul Nabucco. În această iarnă, ştim cu toţii, Uniunea Europeană a avut experienţa, destul de neplăcută, de a se vedea în mare parte nealimentată cu gaz. Mai departe, nu este numai vorba de gaz, dar de toate resursele energetice pe care Uniunea Europeană le utilizează.

Uniunea este dependentă de furnizorii ei în termeni de preţ, dar şi în termeni de aprovizionare. De aceea, este imperativ să ne diversificăm furnizorii de energie, resursele energetice şi modul lor de transport, pentru a asigura cetăţenilor noştri o aprovizionare constantă şi să îi protejăm de întreruperi, mai ales în iernile friguroase.

Pe de altă parte, consider necesar să investim şi să favorizăm cercetarea şi dezvoltarea noilor tehnologii, care vor permite industriilor să devină cât mai puţin energofage. Trebuie să întărim campaniile de economisire a energiei, pe lângă cetăţenii europeni. Diversificarea resurselor, dar şi economisirea lor, sunt soluţii de anticipare şi de reacţie la crizele energetice care ameninţă Uniunea Europeană.

  Ville Itälä (PPE-DE). - Arvoisa puhemies, haastava vuosi, vaalivuosi ja taloudellinen kriisi päällä. Tämä antaa todella suuren vastuun, mutta onneksi kollegat Surján ja Maňka ovat tekemässä tätä. Tiedän, että molemmat kantavat vastuuta ja pystyvät hyvin tehtävänsä hoitamaan. Tämä tietysti edellyttää, kun mietimme erityisesti parlamentin omia hankkeita, että näytämme kansalaisille esimerkkiä ja hankimme sitä kautta luottamusta ja mietimme todella suurennuslasin kanssa, mitä hankkeita tällä kaudella voidaan tehdä. Ei kovin suureellisia.

Pyysin puheenvuoron kiinnittääkseni huomion yhteen yksityiskohtaan. Se on se, että tämän vuoden budjettiin luotiin oma otsake "Itämeri-strategia", ja toivon, että tänä vuonna niin komissio kuin parlamenttikin yhdessä löytäisivät ne oikeat projektit, oikeat rahat oikeanlaisiin toimenpiteisiin. Kansalaiset Itämeren alueella odottavat, että tähän Itämeri-strategiaan saadaan lihaa luitten ympärille, ja tarkkaan mietittynä voimme tässä hyvin onnistua.

  László Surján, előadó. − Én nagy örömmel fogadtam a hozzászólásokat, és úgy érzem, hogy a legtöbb kritika, ami elhangzott, meg a benyújtott módosító indítványok is jószerivel közös tőről fakadnak. Már úgy értem, hogy inkább csak szóhasználati kérdésekről van szó, mint valós ellentétekről. Egy komoly vitapont van, a Nabucco-kérdés támogatása. Én szeretném világossá tenni, hogy nem cégeket akarunk támogatni, és szó sincs milliárdos projektekről, de lépéseket várunk az Európai Bizottságtól Európa energiafüggetlensége érdekében, és ennek szimbóluma – többek között – a Nabucco-projekt.

Tisztelt Elnök úr, engedje meg, hogy egy gondolatra még fölhívjam a figyelmet. Ez a költségvetés túlmutat önmagán. Európa polgárai ma már nem érzik az Uniónak azt a nagyszerűségét, amit az alapító atyák éreztek, nevezetesen, hogy békét teremtsen, hogy ne legyen lehetőség háborút indítani. Itt ma már másról van szó. Háborúra nem kell számítanunk, de lám, jönnek ilyen támadások, mint ez a krízis. Ha meg tudjuk oldani, ha meg tudjuk mutatni magunknak és Európa polgárainak, hogy az Unió együtt, közösen kezelni tudja ezeket a gondokat, akkor az Unió világos üzenetet ad a polgárai számára, hogy van értelme áldozni, van értelme együttműködni. Szükség van az Unióra. Az euroszkepticizmus hanyatlását várom egy sikeres 2010-es költségvetéstől, és erre kérem a támogatást majd most és később az ősz folyamán. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

  Vladimír Maňka, spravodajca. − Chcem sa poďakovať za podnetnú diskusiu všetkým diskutujúcim, ďalej za konštruktívnu spoluprácu tieňovým spravodajcom. Aj vďaka ich pozmeňujúcim návrhom je celý návrh kvalitnejší.

Takisto chcem poďakovať generálnemu tajomníkovi pánovi Rømerovi za spoluprácu a teším sa už teraz na spoluprácu s novým budúcim generálnym tajomníkom.

Ďakujem všetkým predstaviteľom generálnych riaditeľstiev Európskeho parlamentu, s ktorými som sa stretol a rokoval. Predstaviteľom ostatných generálnych riaditeľstiev by som chcel povedať, že mám záujem sa aj s nimi stretnúť a spoločne hľadať efektívne riešenia, aby sme lepšie využívali finančné prostriedky európskych občanov.

Rozpočtový výbor mal konštruktívnu spoluprácu aj v minulosti s ostatnými inštitúciami, aj počas predchádzajúceho rozpočtového postupu. Verím, že rozpočtové požiadavky, ktoré v týchto dňoch predkladajú tieto inštitúcie, sú realistické.

Chcem oceniť spôsob tvorby rozpočtu u tých inštitúcií, ktoré svoj rozpočet tvoria nielen podľa koeficientu inflácie, automaticky, ale na základe skutočných potrieb, a to je v tejto dobe skutočne veľmi dôležité. V ajbližších dňoch sa stretnem so zástupcami inštitúcií, aby som si vypočul ich názory predtým, ako budeme o týchto odhadoch rokovať v rozpočtovom výbore. Ešte raz ďakujem všetkým kolegom a teším sa na ďalšiu spoluprácu.

  Przewodniczący. − Zamykam debatę.

Głosowanie odbędzie się we wtorek, 10 marca 2009 r.

Oświadczenia pisemne (art. 142)

  Šarūnas Birutis (ALDE), raštu. – Finansų ir ekonomikos krizės mažosios ir vidutinės įmonės susiduria su vis didesniais sunkumais, siekdamos gauti finansavimą moksliniams tyrimams, technologijų plėtrai ir inovacijoms; pagal konkurencingumo ir inovacijų bendrąją programą būtų galima teikti veiksmingą paramą MVĮ veiklai, susijusiai su inovacijomis, todėl pabrėžia, kad svarbu skirti pakankamai lėšų KIP finansuoti.

Informacijos ir ryšių technologijos teikia didžiulių galimybių skatinti augimą ir inovacijas, tokiu būdu padedant įgyvendinti Lisabonos strategijos tikslus ir įveikti dabartinę ekonomikos krizę; Europos mokslinių tyrimų erdvė labiau nei bet kada yra Europos žinių visuomenės pagrindas ir yra būtina siekiant panaikinti mokslinių tyrimų veiklos, programų ir politikos krypčių nenuoseklumą Europoje; svarbu skirti atitinkamą finansavimą siekiant užtikrinti kompetentingų mokslininkų, galinčių laisvai judėti, srautą ir remti pasaulinę mokslinių tyrimų infrastruktūrą, prieinamą visoms mokslo darbuotojų komandoms iš visos Europos.

Energijos tiekimo saugumo užtikrinimas Europos Sąjungoje, o taip pat energetinio solidarumo principas yra svarbiausi ES darbotvarkės prioritetai ir į tai turi būti tinkamai atsižvelgta ES biudžete.

  Маруся Иванова Любчева (PSE), в писмена форма. – Отговорността на ЕП при подготовката на Бюджет 2010 е по-висока, в сравнение с досегашните бюджети, и причината за това е финансовата и икономическата криза, както и енергийната нестабилност, засегнала страните-членки на Съюза. Необходима е максимална прецизност в бюджетирането и гъвкавост на възможностите, тъй като динамиката на кризата изисква динамика на управлението.

Необходима ни е по-успешна реализация на регионалната и социална кохезионна политика на територията на Съюза. Тя трябва да намери отражение във всеки приоритет, което е още по-значимо предизвикателство в условията на икономическа криза, за да не допуснем създаването на разделителни линии между страните-членки и за да помогнем на новите страни-членки да се справят.

Считам, че използвайки бюджетните инструменти, през 2010 година ще бъдем по-отговорни към енергийните и транспортни мрежи, вътрешноенергийните мрежи за ЕС – добре планирани, за да гарантират алтернативност на най-засегнатите от нейната липса страни. И особено важно - гъвкавост и ефективност на финансирането на транспортните коридори, с цел облекчаване на трафика и разширяване на комуникацията между страните. Особено внимание трябва да се отдели на мрежите Север-Юг.

Необходима е много по-висока интензивност в развитието на изследователските и развойни проекти. Иновационната политика трябва да се насочи към подходящи за страните отрасли, за максимално повишаване на ефективността на изразходването на средствата.

  Péter Olajos (PPE-DE), írásban. – Mint a 2010-es EU költségvetés véleményadója a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság részéről, szeretném kifejezni elégedettségemet az előttünk fekvő anyaggal kapcsolatban.

Különösen üdvözlöm a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy hozzájárul a gazdasági és társadalmi újjáépítéshez, az energiahatékonyság megerősítéséhez és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez

Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy az Uniónak több olyan nagyratörő pénzügyi és költségvetési döntést kell hoznia, amely lehetővé teszi az Unió szerepvállalását elsősorban a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés területén. A környezetvédelem, a zöld New Deal, azaz a zöld technológiákba való beruházások növelésével a jelenlegi gazdasági válság megoldása erre nagyszerű lehetőség.

Az év eleji gázellátás körüli problémák ismét rámutattak az alternatív energiaforrások, energiaszállítási útvonalak, az energiatároló kapacitás, valamint a tagállamok közötti energiaszállítási összeköttetések hiányára. Ezért fontos hogy az energiaellátás és -szállítás biztonságának fokozása az EU költségvetésében is megfelelően tükröződjön, hogy jelentős összegeket invesztáljunk ezekre a területekre.

Mint arra a jelentés nagyon jól rámutat, az éghajlatváltozás és a környezetvédelem, valamint az energiabiztonság kérdése szorosan kapcsolónak egymáshoz. Ugyanakkor sajnálatos módon az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos intézkedések még mindig nem szerepelnek megfelelően az EU költségvetésében. A Parlament feladatát ezért most leginkább abban látom, hogy ezen a területen gyakoroljon nyomást a Bizottságra és érje el ezen források növelését.

18. L-Istatut tal-kumpanija privata Ewropea - Trasferimenti transkonfinali tas-sedi ta' kumpaniji - Att dwar in-Negozji ż-Żgħar - Teħid ta' sehem tal-ħaddiema fil-kumpanniji li jkollhom statut Ewropew (dibattitu)

  Przewodniczący. − Kolejnym punktem porządku dziennego jest wspólna debata nad:

- sprawozdaniem sporządzonym przez Klausa-Heinera Lehne w imieniu Komisji Prawnej w sprawie wniosku dotyczącego rozporządzenia Rady w sprawie statutu europejskiej spółki prywatnej (COM(2008)0396 - C6-0283/2008 - 2008/0130(CNS)) (A6-0044/2009)

- sprawozdaniem sporządzonym przez Klausa-Heinera Lehne w imieniu Komisji Prawnej z zaleceniami dla Komisji w sprawie transgranicznego przenoszenia siedziby spółek (2008/2196(INI)) (A6-0040/2009)

- sprawozdaniem sporządzonym przez Edit Herczog w imieniu Komisji Przemysłu, Badań Naukowych i Energii w sprawie programu „Small Business Act” (2008/2237(INI)) (A6-0074/2009)

- oświadczeniem Komisji w sprawie udziału pracowników w spółkach posiadających status europejski.

  Klaus-Heiner Lehne, Berichterstatter. − Herr Präsident, meine sehr verehrten Damen und Herren! Ich habe hier zwei Berichte zu vertreten, die beide aus dem Rechtsausschuss des Europäischen Parlaments kommen.

Ich möchte mit dem aktuell Bedeutsameren anfangen, weil er schon ein konkretes, durch die Kommission eingeleitetes Gesetzgebungsverfahren betrifft, nämlich die Europäische Privatgesellschaft. Dies ist ja – wenn man das so sagen darf – das gesetzgeberische Kernelement des sogenannten Small Business Act.

Ein paar Anmerkungen zur Historie: Die Idee der Europäischen Privatgesellschaft befand sich bereits in dem Aktionsplan Gesellschaftsrecht von Kommissar Bolkestein. Aus Gründen, die für mich nie nachvollziehbar waren, ist dann im Laufe der Jahre, im Laufe der Amtszeit dieser Kommission, die Idee der Europäischen Privatgesellschaft quasi aus dem Aktionsplan gestrichen und von der Kommission zunächst nicht weiter verfolgt worden.

Das Europäische Parlament hat hier aber eine gegenteilige Ansicht vertreten und vor diesem Hintergrund einen legislativen Initiativbericht nach Artikel 39 der Geschäftsordnung und Artikel 192 des Vertrags auf den Weg gebracht und mit überwältigender Mehrheit hier im Hause vor einiger Zeit beschlossen. Die Kommission sah sich ob dieser Umstände genötigt, die Idee der Europäischen Privatgesellschaft erneut zu überdenken, und hat sie jetzt im Rahmen des Small Business Act mit vorgeschlagen. Wir begrüßen das ausdrücklich.

Dies ist ein Angebot insbesondere für die mittelständische Wirtschaft in Europa für eine eigene Gesellschaftsform, die es bis jetzt nur für die Großunternehmen gibt, nämlich in Gestalt der Europäischen Aktiengesellschaft. Ich glaube, dass es längst überfällig war, einen solchen Vorschlag zu machen. Da dies an die mittelständischen Unternehmen gerichtet ist und hier auch die Möglichkeit von Neugründungen bestehen muss, also auch von Unternehmen, die aus der Idee heraus entstehen, ein Unternehmen gründen zu wollen, und nicht als Umwandlung, oder Spaltung oder Fusion bestehender oder anderer Unternehmen gedacht sind, begrüßen wir es auch, dass sich die Europäische Kommission im Hinblick auf die Erfordernisse, die an den grenzüberschreitenden Charakter gestellt werden, zurückgehalten hat. Ich denke, das haben wir auch im Parlamentsbericht getan.

Wir halten es auch für richtig, dass auf europäischer Ebene alle die Fragen gesetzgeberisch geklärt werden müssen, die insbesondere das Kapital und insbesondere auch die Haftung betreffen, weil gerade das für mittelständische Unternehmen ein Problem ist, denn sie haben angesichts der Tatsache, dass sie heute mit höchst unterschiedlichen nationalen Rechtsformen arbeiten müssen, hier einen erheblichen Beratungsbedarf, der durch diese neue Rechtsform wegfallen kann.

Wir sind auch der Ansicht, dass wir uns der Rechtsprechung des Europäischen Gerichtshofes anschließen bei der Frage, ob der Sitz des Unternehmens identisch sein muss mit dem Registersitz bzw. dem Verwaltungssitz, dass also nur ein Sitz des Unternehmens vorgesehen werden kann. Ich weiß, dass es in dieser Frage eine Minderheitenansicht hier im Hause gibt, aber wir im Rechtsausschuss des Europäischen Parlaments sind hier mehrheitlich der Ansicht, – ich nehme an, das Plenum wird dem morgen folgen – dass durchaus eine Trennungsmöglichkeit bestehen muss und dass wir hier nicht eine europäische Unternehmensform gegenüber nationalen Unternehmensformen benachteiligen können, die diese Möglichkeit ja nach der Rechtsprechung des Europäischen Gerichtshofes haben.

Ein großes Problem, das lange Verhandlungen erfordert hat, war die Frage, wie es mit der Mitbestimmung der Arbeitnehmer aussehen soll. Wir haben hier bereits in der Vergangenheit erhebliche Schwierigkeiten bei anderen gesellschaftsrechtlichen Rechtsakten gehabt. Ich verweise nur auf die Europäische Aktiengesellschaft und auf die Richtlinie der grenzüberschreitenden Fusion. Ich glaube, es ist uns hier gelungen, durch die Kompromissanträge, die von den drei größten Fraktionen dieses Hauses unterzeichnet wurden, eine echte Lösung zu finden, die an das anknüpft, was bei den bisherigen Rechtsakten in der Europäischen Union gelungen ist, die einen Kompromiss findet zwischen den unterschiedlichen Rechtslagen in den Mitgliedstaaten und die auch einen Beitrag dazu leistet, Arbeitnehmerrechte zu schützen.

Eine letzte Anmerkung möchte ich zur 14. Richtlinie machen, für die ich ja auch Berichterstatter bin. Hier haben wir eine ähnliche Historie wie bei der Europäischen Aktiengesellschaft. Unser Ziel ist es, die Kommission durch diesen legislativen Entschließungsantrag wie bei der EPG zu zwingen, einen konkreten Vorschlag zu machen, und wir erwarten von der Kommission, dass dies auch geschieht, damit eine der letzten Lücken, die es im Gesellschaftsrecht gibt, geschlossen und die Niederlassungsfreiheit der Unternehmen gewährleistet werden kann. Herzlichen Dank für Ihre Aufmerksamkeit!

  Edit Herczog, előadó. − Elnök Úr! Biztos Úr! Tisztelt kollégáim! Egy hosszú folyamat végéhez közeledünk, egy hosszú és sikeres folyamat az, amivel a kis- és középvállalkozásokat sikerült a perifériáról a központba emelni. Egy hosszú folyamat, amíg eljutottunk odáig, hogy e belső piac ugyan egységes, de nem homogén. Egy hosszú út, amelynek a végére eljutottunk oda, hogy a 23 millió kis- és középvállalkozás a 41 ezer nagy európai céggel azonos adminisztratív terhekkel és szabályokkal működik, miközben a piacokra messze nem tudnak azonos feltételekkel kilépni.

Úgy látjuk, hogy a Verhaugen biztos úr vezette Bizottság nagyon nagy utat tett meg az elmúlt öt év alatt, emiatt üdvözöljük azt a filozófiaváltást, ami végbement az Európai Unióban, amelynek célja, hogy a tagállami és az európai uniós szinten is eltávolítsuk a fekvőrendőröket a kis- és közepes vállalkozások elől. Egy lehetőség, hogy a kis- és középvállalkozások árbevételét növeljük, hogy eljussunk oda, hogy minél többen lépjenek ki közülük az európai belső piacra, hiszen jelenleg csak a vállalkozások 8%-a teszi ezt, és az árbevételüknek csak a 15%-át biztosítják itt. Az árbevételük növekedését teheti lehetővé, hogyha sokkal jobban részt tudnak venni a kutatás-fejlesztés innovációs programokban, projektekben. A kisvállalkozások piaci működését fogja segíteni, hogyha a pénzforrásokat és a finanszírozásukhoz való hozzáférést a mostanihoz képest jelentősen megkönnyítjük. Az árbevételüket növelheti az, hogyha létrehozzuk végre a közösségi szabadalmat, megakadályozva, hogy olcsó hamisítványok szorítsák ki a kisvállalkozások által létrehozott szellemi termékeket.

Mindenképpen azt hiszem, hogy a legérzékenyebb kihívás az egész Lisszaboni Stratégia sikere szempontjából, hogy a kis- és közepes vállalkozásokat hogyan tudjuk saját tagállamukról az EU belső piacára kiléptetni. A mai gazdasági helyzetben azonban az eddig elhangzottakon felül arra is rá kell mutatni, hogy baj van a kis- és középvállalkozások fő finanszírozási forrásával. Ezt továbbra is a hitelek jelentik. A pénzintézetek kockázatérzékenységének növekedése azonban egyre több vállalat számára nehezíti az ezekhez való hozzáférést. A bankok a gazdasági helyzet bizonytalanságára hivatkozva visszatartják a hitelkihelyezést ebben a körben. A kis- és középvállalkozások vezetői arra panaszkodnak, hogy vállalkozások ezrei és munkahelyek tízezrei kerülhetnek veszélybe. Nekünk alapvető érdekünk, hogy a rendszerlikviditást elősegítő pénznek a gazdaságba kell kerülni, nem pedig a bankszéfekben megállnia. Az egyik legfontosabb lépés, hogy a bankok mielőbb megkezdjék a gazdaság és a kis- és középvállalkozások élénkítését.

A másik kihívás az európai szolidaritás megteremtése. Csak ez lehet képes a nemzetállamnál hatékonyabb védelmet nyújtani a válság miatt nehéz helyzetbe került kis- és közepes vállalkozásoknak. Ezzel azt is kívánom mondani, hogy a kisvállalkozások helyzete és annak kezelése az európai szolidaritás próbálja is. Megmutatja, hogy Európa képes kockázatközösséget vállalni az eurózónán kívüli tagállamokkal is. A döntően az euróövezet stabilitását célzó lépések könnyen pénzügyi vákuumot idézhetnek elő – és már idéztek is elő – a nem-eurózónában. A jelen helyzetben tehát arra kell kérnem az európai döntéshozókat és a bankszektor képviselőit, hogy ne hagyják, hogy létrejöjjön a kétsebességes Európa, mert a térség leszakadása, ahol egyébként a kis- és középvállalkozások meghatározóak – a vállalkozásoknak több mint 90%-át teszik ki – katasztrofális gazdasági következményekkel járna. Kérem ehhez a Bizottság és képviselőtársaim támogatást. Köszönöm jelentéstévő társamnak, Nicole Fontainenek és a többi árnyékjelentéstévőnek a munkáját, és még egyszer gratulálok Verhaugen biztos úrnak az eddig megtett úthoz.

  Ján Figeľ, Member of the Commission. − Mr President, first of all I should like to thank the two rapporteurs. Ladies first, and not only these days, I will start by thanking Ms Herczog for the quality of her report on the Small Business Act (SBA) and the strong support it provides for the Commission’s initiative to establish a comprehensive policy on small- and medium-sized enterprises. I would also like to pay tribute to Mr Lehne, not only for his efficiency and work in steering the Private Company Statute through the consultation procedure, but also for the interesting and creative solutions presented in the report.

We are now really in a critical phase. We listen every day to the messages, such as the need to boost and renew confidence in the functioning of the global economy. The financial and economic crisis has hit European businesses really hard, and I believe that it is now more important than ever to exploit to the full the potential of small- and medium-sized enterprises. This is the very lifeline of the European economy.

The Small Business Act, which the Commission adopted in June 2008, provides a comprehensive framework of short-, medium- and long-term actions for SME growth and competitiveness within the Lisbon Strategy. It proposes 10 policy principles and a number of concrete initiatives to make sure that the concerns of SMEs are placed at the centre of decision-making – as Ms Herczog said, mainstreaming SMEs into the centre of attention and strategies.

The SBA includes a set of legislative initiatives, including the proposal for a European private company statute. The SBA is designed to ensure that the ‘think small first’ principle and priority for small businesses are lastingly and irreversibly anchored in policy-making across the Union. The SBA also calls for greater recognition of entrepreneurship and entrepreneurs. We need people who are prepared to take initiatives, draft projects and take risks more than ever at times like this. We also believe, therefore, that honest entrepreneurs who suffer business failure deserve a second chance.

In the current economic crisis, we need to establish priorities and focus on delivering quickly on those actions which have the strongest potential to contribute to recovery. The SBA action plan and the European economic recovery plan propose ambitious measures in three key areas: first, loosening the supply of much-needed credit; secondly, reducing the administrative burden; and, thirdly, helping SMEs do business abroad.

Making a success of the Small Business Act depends on the seamless cooperation of all stakeholders. We are grateful for your support. The resolution that Parliament adopted in early December was a timely and strongly welcomed initiative. As you know, at the summit later in December, the Heads of State and Government unanimously endorsed the Small Business Act, under the French Presidency.

It is, therefore, important that this House gives its full support today to Ms Herczog’s report, to establish a solid and legitimate basis for further action. I would like to invite you to promote the Small Business Act in your respective countries and your constituencies to help make sure that this ambitious policy programme becomes reality and that it really helps SMEs in their daily business.

Let me turn now to Mr Lehne's two reports. Parliament has always been a strong supporter of the European Private Company Statute. Your own-initiative report of 2006 and your swift handling of the Commission’s proposal are important contributions to the success of the new European Company Statute.

The Private Company Statute is a key element of the Small Business Act. It is designed for SMEs. Therefore, the Commission proposed that a European private company may be set up just like any domestic company, without the requirement for doing business in different Member States or having shareholders from more than one country – just like at home. There are those who consider such a cross-border requirement essential for a European company forum. Parliament’s resolution, which allows companies a choice between a variety of cross-border elements, is flexible. European private companies could comply with this requirement, for example by setting up a foreign subsidiary or by simply recording their intention to do cross-border business.

You have also suggested a flexible solution for the minimum capital requirement. As you know, the Commission’s proposal required a minimum capital of just one euro, and beyond that left it to the shareholders to decide on how much capital their European private company needs. This provision has been questioned by those who consider that capital requirements have a role in protecting the creditors of small companies.

The European Parliament report has put forward alternative solutions to improve creditor protection. It means companies would be able to choose between a solvency-based or capital-maintenance-based creditor protection regime.

The Commission agrees with those elements of the report that aim to increase the uniformity of the statute and thus promote the legal certainty of its application. These include prescribing the registration of the company’s business object, clarifying that the ban on offering shares to the public does not preclude offers to the employees of the company, or improving the rules on directors’ duties and liabilities. All of these make a helpful contribution which will facilitate the application of this statute.

I also welcome your useful suggestion of an arbitration clause which encourages the shareholders to use alternative means of dispute resolution.

Finally, I should like to mention the subject that has been the most debated in Parliament and elsewhere, which is workers’ participation on the board of European private companies. As I have already mentioned, the Commission designed a statute for smaller businesses. Employee participation in SMEs exists only in a few Member States, and this is why a solution based on national laws, which would allow for the coexistence of different models, seemed the most appropriate and reasonable approach.

Parliament’s amendments introduce additional and complex provisions that are not applicable to SMEs formed under national law in most Member States. This is likely to make the European Private Company Statute unattractive in those Member States and a much less viable option for SMEs.

To conclude, there are a number of useful solutions in your report. Some of them could very well pave the way for a swifter compromise among the Member States. The Commission, therefore, welcomes the adoption of this report.

Finally, regarding the cross-border transfer of the seat of companies: the Commission has informed Parliament on previous occasions of its reasons for not proposing the 14th Company Law Directive. These reasons are still valid. We agree with the rapporteur that companies should enjoy freedom of establishment within the single market and be able to move their seats from one country to another. However, we are not convinced that proposing new legislation now is the best solution to achieve this objective. Court of Justice case-law clearly allows for company mobility. In addition, existing legislation – the Cross-Border Mergers Directive – provides a framework for the transfer, including the necessary safeguards for third parties. In particular, the Cross-Border Mergers Directive allows a company to set up a new subsidiary in another country and then merge its existing company with that subsidiary. The transfer procedure and safeguards suggested by the Committee on Legal Affairs are very similar to those put forward by the Directive.

Our economic analyses show that the level of complexity of the cross-border transfer procedure would be comparable to that of the cross-border merger procedure. The Cross-Border Mergers Directive was due to be transposed by Member States by December 2007. It is too early to assess its full application. Before embarking on any new legislation, the Commission should first evaluate how this new existing regulatory framework operates in practice. We are also not convinced that the Directive would improve the existing situation under national law and the jurisprudence of the European Court of Justice in this area.

Finally, in the light of the above and with the current legislature about to end, it would be more appropriate for the next Commission to decide on how to proceed on this issue of the transfer of a company's registered office. By then it will also become clearer how the issue of seat transfer was solved in the SPE Statute.

  Gunnar Hökmark, föredragande av yttrande från utskottet för ekonomi och valutafrågor. − Herr talman! Små företags förutsättningar och villkor idag är avgörande för framväxten av morgondagens jobb. Det är helt avgörande för vår möjlighet att komma ut ur krisen in i en bättre och mer kunskapskraftig och konkurrenskraftig ekonomi. Det är de små företagen som driver innovationen framför sig men det är också de små företagen som idag har de största kreditproblemen i de olika medlemsstaterna och i unionen som sådan.

Det vi ska göra här med en europeisk småföretagarstadga – och jag vill tacka kommissionen för förslag och föredraganden för hennes insatser – handlar om att öppna upp den inre marknaden för små företag lika mycket som för de stora företagen. Det är i den delen en ny väg måste brytas. Det handlar, som vi har diskuterat i ekonomiutskottet, om ett omfattande regelförenklingsarbete som öppnar upp dörrar för de små företagen.

Det handlar om att se till att små företag kan vara lika delaktiga i offentlig upphandling som stora företag, genom det sätt som den offentliga upphandlingen utförs på. Det handlar om att det ska vara lättare för små företag att agera över gränserna även när det gäller frågor som att betala momsen och att vi kan bekämpa den byråkrati som är hindrande idag. Det handlar också om att de europeiska finansmarknaderna genom de insatser som Europeiska investeringsbanken och andra kan utföra får bättre förutsättningar för expansion och framväxt, genom att vi får en bättre kreditmarknad för små företag. Får jag till slut säga:

Small is beautiful. Small will be bigger tomorrow and give new jobs and more prosperity.

  Harald Ettl, Verfasser der Stellungnahme des mitberatenden Ausschusses für Wirtschaft und Währung. − Danke schön, Frau Präsidentin! Derzeit ist die Verlegung des Sitzes von Unternehmen mit administrativen Hürden, Kosten und sozialen Folgewirkungen verbunden und bietet weder Anteilseignern noch Gläubigern noch Arbeitnehmern die notwendige Rechtssicherheit. Schon 2004 wurde im Rahmen einer öffentlichen Konsultation deutlich gemacht, wie wichtig eine 14. Richtlinie wäre.

Aus diesem Grund möchte ich die Kommission auffordern, hierzu einen Legislativvorschlag zu unterbreiten – as soon as possible –, um einerseits die Mobilität von Unternehmen zu vereinfachen und andererseits die Frage der Mitbestimmung bei der Sitzverlegung nicht dem Europäischen Gerichtshof zu überlassen.

Eine künftige 14. Richtlinie darf keine Flucht aus starken Mitbestimmungssystemen ermöglichen. Bereits bestehende Rechte dürfen auf keinen Fall eingeschränkt werden. Um die Kohärenz und Substanz der Verfahren der Arbeitnehmerbeteiligung zu gewährleisten, sollte auf die Europäische Richtlinie über Betriebsräte, die 10. Richtlinie und die Richtlinie über Unterrichtung und Anhörung Bezug genommen werden. Zeitgerechte Information und eine Sitzverlegung erst nach Erstellung eines Verlegungsplanes sind absolut notwendig.

  Donata Gottardi, relatrice per parere della commissione per i problemi economici e monetari. − Signor Presidente, commissario, onorevoli colleghi, il regolamento di società privata europea che stiamo per approvare completa il quadro delle tipologie societarie che assumono disciplina europea. Nel testo finale si sente, in alcune parti, l'impronta che ha lasciato il testo votato in commissione economica.

Resta il rimpianto per non aver colto l'occasione per chiedere alla Commissione di osare di più, di procedere ulteriormente al fine di arrivare a prevedere un regime di tassazione specifica, un apposito sistema contabile, regole omogenee in caso di liquidazione, insolvenza, trasformazione, fusione, scissione, scioglimento e nullità.

Troppi sono ancora gli ambiti che rimangono al diritto societario nazionale con sovrapposizione di livelli e moltiplicazione di costi. Se si condivide l'importanza di creare un regime comune europeo e se si vogliono evitare dislocazioni territoriali opportunistiche, ebbene, ora che si è completato il quadro, dopo la società europea e la società cooperativa europea, sarà utile progettare di riaprirlo per portarlo a un livello più avanzato.

  Harald Ettl, Verfasser der Stellungnahme des mitberatenden Ausschusses für Beschäftigung und soziale Angelegenheiten. − Herr Präsident! Für die europäische Privatgesellschaft wurde im Rahmen des Small Business Act ein Kommissionsvorschlag präsentiert, der gravierende Schwachstellen aufweist. Den Interessen von Gläubigern wie Arbeitnehmern und Konsumenten oder kleinen Zulieferern wurde im Kommissionsvorschlag kaum Beachtung geschenkt. Um einige dieser Bestimmungen zu nennen: Vorgesehen war ein Mindestkapital von einem Euro, hinzukommen unzureichende Registrierungsverfahren, keine Vorschreibung einer grenzüberschreitenden Tätigkeit sowie die Trennung von Satzung, Sitz und Ort der tatsächlichen Geschäftsausübung.

Letzteres hätte zu einer Umgehung der Arbeitnehmermitbestimmung geführt. Jede neue Richtlinie im europäischen Gesellschaftsrecht sollte dazu beitragen, das Harmonisierungsziel der Arbeitnehmerrechte und die Idee des europäischen Mitbestimmungsstandards, basierend auf dem neuen EU-Reformvertrag, inklusive der Grundrechte-Charta zu erreichen. Arbeitnehmerrechte sind Kernrechte für ein soziales Europa.

  Anja Weisgerber, Verfasserin der Stellungnahme des mitberatenden Ausschusses für Beschäftigung und soziale Angelegenheiten. − Herr Präsident, Herr Kommissar, liebe Kolleginnen und Kollegen! Kleine und mittlere Unternehmen sind das Rückgrat unserer Gesellschaft und stellen 67% der Arbeitsplätze in der europäischen Privatwirtschaft.

Ich begrüße daher die Initiative "Vorfahrt für den Mittelstand" sehr und setze mich dafür ein, dass dieses Prinzip auf allen politischen und verwaltungstechnischen Entscheidungsebenen berücksichtigt wird. Gerade in der derzeitigen Finanzkrise müssen wir einen echten, greifbaren Mehrwert für kleine und mittlere Betriebe schaffen, um den Mittelstand als stabilisierenden Faktor in der Krise zu stärken.

Ich habe mich im Sozialausschuss als Verfasserin der Stellungnahme an der Ausarbeitung der Ideen, die nun zur Abstimmung vorliegen, beteiligt. Zahlreiche meiner Vorschläge finden sich nun im Text wieder, u.a. die Bedeutung des Flexicurity-Grundsatzes. Mit diesem Konzept sollen auf der einen Seite flexible Arbeitsmärkte entstehen, die auf der anderen Seite mit einem hohen Grad an Beschäftigungssicherheit in Einklang gebracht werden.

Auch hat meine Forderung Eingang gefunden, dass das Arbeitsrecht eine zuverlässige Grundlage für KMU bieten muss. Kleine und mittlere Unternehmen können sich oft keine eigene Rechts- oder Personalabteilung leisten und sind daher auf einfache und klare Regelungen angewiesen.

Eine meiner wichtigsten Forderungen – der KMU-Test für Gesetzesvorhaben – wurde ebenfalls vom federführenden Ausschuss unterstützt. Wir müssen Bürokratie verhindern, bevor sie entsteht. Für neue Gesetze ist konsequent eine Folgenabschätzung durchzuführen. Jede EU-Regelung muss vor ihrer Verabschiedung auf ihre Auswirkungen auf die kleinen und mittleren Unternehmen geprüft werden. Mir war es wichtig, dass die Ergebnisse dieses KMU-Tests einer unabhängigen Bewertung durch eine unabhängige Stelle unterzogen werden, und diese Idee fand Eingang in den Text.

Gerade vor dem Hintergrund der globalen Finanzkrise stehen die KMU derzeit vor besonderen Herausforderungen. Ich begrüße deshalb insbesondere die Aufforderung im Bericht, die Vorschläge der Hochrangigen Gruppe von Herrn Stoiber zur Verringerung der Bürokratiekosten wirklich auch schnellstmöglichst umzusetzen. Wir müssen jetzt schnell handeln, um dieses Potenzial zu nutzen.

  Othmar Karas, Verfasser der Stellungnahme des mitberatenden Rechtsausschusses. − Herr Präsident! Wir wissen alle, dass der Wohlstand der Europäischen Union entscheidend davon abhängt, ob wir imstande sind, das Wachstums- und Innovationspotenzial kleiner und mittelständischer Unternehmen zu nutzen. Auch bei der Bewältigung der Krise spielen die kleinen und mittelständischen Unternehmen die entscheidende Rolle. Wir müssen sie deshalb entlasten und unterstützen nach dem Motto: Weniger Regeln kann für die KMU viel mehr bedeuten.

Als Präsident der SME-Intergroup sage ich aber auch ganz deutlich, dass der Small Business Act nur eine Absichtserklärung der Staats- und Regierungschefs ist. Den KMU ist mit Absichtserklärungen allein nicht geholfen, und daher fordern wir sehr klar, dass das Prinzip "Vorrang für KMU" die nationale und die europäische Gesetzgebung bestimmt, und wir haben vier Punkte verlangt.

Erstens: Die Mitgliedstaaten müssen mitteilen, wie und in welchem Zeitraum sie die Grundsätze des Prinzips "Vorrang für KMU"in die nationalen Regelungsrahmen überführen. Zweitens: Die Mitgliedstaaten sollen die Fortschritte bei der Umsetzung des Prinzips "Vorrang für KMU" verpflichtend in den jährlichen Berichten über die nationalen Reformprogramme zum Lissabon-Prozess vorstellen. Drittens: Wir brauchen einheitliche Kriterien, wie die Fortschritte bei der Umsetzung des Prinzips "Vorrang für KMU" gemessen werden können. Und viertens: Wir müssen das Prinzip "Vorrang für KMU" als verbindlichen Bestandteil künftiger Gesetzgebung auch auf europäischer Ebene durchsetzen. Und aus aktuellem Anlass sage ich, dass wir alle bestehenden Regelungen auf ihre prozyklischen Auswirkungen auf KMU überprüfen sollten. Hier muss rasch gehandelt werden.

  President. − Unfortunately we do not have the opportunity to hear the Committee on Women’s Rights and Gender Equality because Ms Podimata is not available at this moment.

  Nicole Fontaine, au nom du groupe PPE-DE. – Monsieur le Président, mes chers collègues, tout d'abord je voudrais saluer la signification de ce débat joint à l'intention des PME et j'espère de tout cœur que les PME entendront le signal fort que notre Parlement souhaite ainsi leur adresser.

Notre groupe a accueilli avec enthousiasme le projet de Small Business Act qui nous a été présenté par la Commission en juin dernier. Certes, dans les années 2000, des initiatives avaient été prises en direction des PME. Ces initiatives étaient appréciées mais insuffisantes. Insuffisantes, pourquoi? Parce que restées trop souvent, de l'avis même des intéressés, des vœux pieux. Aussi, aujourd'hui, nous devons aller plus loin et le Small Business Act nous en donne l'occasion puisqu'il s'inscrit dans une démarche globale, résolument volontariste.

D'ores et déjà, je tiens à le rappeler, le Parlement européen a remporté un succès, puisque c'est à la suite de la question orale que nous avions posée en décembre dernier que le Conseil "Compétitivité" a adopté, à l'unanimité, le plan d'action que M. le Commissaire Figel' a évoqué tout à l'heure.

Ceci marquait bien évidemment une volonté politique forte des gouvernements et, aujourd'hui, je voudrais saluer l'excellent rapport d'Edit Herczog qui prolonge si opportunément cette impulsion. Je voudrais aussi la remercier de la qualité de la coopération que nous avons eue, de l'excellent travail que, je dois le dire, nous avons fait au sein de la commission ITRE puisque, aujourd'hui, nous n'avons que deux amendements déposés en plénière. Ceci montre bien que nous avons bien travaillé.

En ce qui concerne notre groupe, à travers les amendements que nous avions déposés et que notre rapporteure a bien voulu accepter, nous nous sommes employés à rechercher le moyen d'impliquer plus fortement les États membres et les instances communautaires afin de garantir que les PME tireront véritablement une valeur ajoutée des mesures préconisées.

Nous avons demandé que le principe Think Small First soit une partie intégrante obligatoire de toute future législation. Nous avons insisté sur le brevet communautaire et également, bien sûr, sur les moyens de financement afin que ces moyens leur permettent d'avoir effectivement et rapidement accès.

  Ieke van den Burg, on behalf of the PSE Group. – Mr President, perhaps you will allow me, firstly, to say something in reaction to the Commission’s statement.

Firstly, I regret that the Commissioner's colleague, Mr McCreevy, is not here – I think the horse racing season may have started again! I really regret it because the subject of company law is really important for us and is at the heart of his portfolio. Secondly, Commissioner, I really regret your arguments against Parliament’s proposals on the co-determination of employees. We clearly stated that this is not meant for small companies, but that the SPE Statute is available for all companies. It is not restricted to size. We do not want this SPE Statute to be a way of abusing and circumventing existing legislation – particularly in national traditions – something which is a very important aspect of co-determination. We do not want ‘shopping around’ to exist and a new Delaware to be created in the European Union, where companies can circumvent this type of legislation.

Thirdly, regarding the fourteenth directive – which we know Mr McCreevy is not very much in favour of – you repeated the same arguments he put forward. He should take seriously the fact that Parliament really wants him to present this proposal.

Fourthly, we tabled a resolution together to ask the Commission to consult the social partners on the basis of Article 138. This would have been proper before we decided on a regulation concerning the SPE, because co-determination is an issue which is dealt with under Article 138 of the EC Treaty and which first requires a consultation of social partners. This has not been done. We now ask for it to be done immediately afterwards. However, if I hear this type of reaction from the Commission, I will seriously reconsider and suggest to my group that we reconsider whether we can support the SPE product. Perhaps you should make some phone calls tonight to Mr McCreevy and Mr Špidla and see whether tomorrow you can present a better proposal on this before the vote.

Briefly – because I am now using up my speaking time – the PSE’s position is not against the chance for small and medium-sized enterprises to get this new statute – we are in favour of that – but it is against this form of abuse. We found a very good compromise with the rapporteur. It is also very up-to-date and is not at all obsolete, but very topical at this time, considering the disastrous workings of shareholders and financial markets, to consider a better way of governance for companies, in which employees have a part. Commissioner, you really have to consider with your College and with the Commissioners in charge whether you can make a more positive statement to the Parliament.

  Jean Marie Beaupuy, au nom du groupe ALDE. – Monsieur le Président, Monsieur le Commissaire, je voudrais bien sûr, moi aussi, me joindre aux compliments à notre collègue, Mme Herczog, pour l'excellent rapport en 90 points concernant le Small Business Act.

Mais le travail du Parlement européen ne trouvera, Monsieur le Commissaire, véritablement son efficacité qu'avec une mise en œuvre rapide et efficace dans chacun de nos États.

Vous avez dit, Monsieur le Commissaire, en commençant, que, en vous appuyant sur ce rapport, vous alliez élaborer une stratégie globale, mais vous n'ignorez pas qu'il y a actuellement une crise financière, une crise économique, une crise climatique qui nous imposent des réponses rapides.

Je prendrai donc deux exemples. Premier exemple: je demande à ce que les délais des règlements en faveur des entreprises soient rapportés à 30 jours. Cela est indiqué au point 87 pour le fonds de cohésion. Je demande à ce que la Commission et les États membres prennent des dispositions pour que tous les marchés publics puissent régler les entreprises à 30 jours.

Lorsque l'on sait, d'ailleurs, que 20 % des dépôts de bilan sont dus à des retards de paiement des collectivités publiques, nous mesurons là combien cette action des gouvernements et de la Commission permettra de réduire le nombre de chômeurs qui actuellement s'accroît de jour en jour.

Deuxième exemple: les formalités administratives. Au point 72, nous demandons de réduire d'au moins 25 % les formalités administratives actuelles. Je puis vous dire, moi, en tant que chef d'entreprise, qu'il s'agit là d'une disposition concrète que nous attendons depuis des années. Les chefs d'entreprise ne sont pas faits pour remplir des papiers à longueur de journée, ils sont faits pour apporter des produits et des services à nos concitoyens.

Si vous entendez cet appel, Monsieur le Commissaire, non seulement au-delà de la stratégie globale que vous voulez élaborer, mais en termes de réponse concrète des gouvernements et de la Commission, alors, dans le cadre des plans de relance actuels, il y aura des dispositifs qui apporteront des solutions à nos concitoyens, dès maintenant.

  Zbigniew Krzysztof Kuźmiuk, w imieniu grupy UEN. – Panie Przewodniczący! Zabierając głos w tej debacie chcę zwrócić uwagę na cztery kwestie. Po pierwsze chciałbym wyrazić nadzieję, że sprawozdanie pana posła Lehne będzie silnym bodźcem dla Komisji Europejskiej dla przygotowania odpowiednich rozwiązań prawnych, które zgodnie z zagwarantowaną w traktacie Wspólnot Europejskich swobodą przedsiębiorczości pozwolą na przenoszenie bez zbędnej biurokracji siedzib spółek na terenie Unii Europejskiej.

Po drugie takie przeniesienia powinny umożliwiać jednak ochronę istniejących praw udziałowców, wierzycieli, a przede wszystkim praw pracowniczych. Chciałbym również wyrazić nadzieję, że proponowane przez sprawozdawcę rozwiązania polegające na sporządzaniu planu przeniesienia, a w szczególności sprawozdania wyjaśniającego prawne, a zwłaszcza gospodarcze aspekty i skutki przeniesienia dla udziałowców i pracowników, nie będą dodatkową przeszkodą w przenoszeniu spółek.

Wreszcie po czwarte, jak się wydaje, szczególnym bodźcem do zaproponowania takich rozwiązań było dostrzeżenie pozytywnego wpływu konkurencji podatkowej, a także i płacowej, na przyśpieszenie wzrostu gospodarczego w poszczególnych krajach członkowskich, a w konsekwencji także na terenie Unii Europejskiej.

  Francis Wurtz, au nom du groupe GUE/NGL. – Monsieur le Président, Monsieur le Commissaire, le projet de statut de la société privée européenne est présenté par la Commission comme un élément de la loi sur les petites entreprises pour l'Europe.

Dans ce cadre, il était question au départ, à l'instar de ce qui se fait aux États-Unis, de réserver aux petites entreprises une part donnée des marchés publics. On ne pouvait qu'applaudir à d'aussi nobles desseins.

Malheureusement, il s'agit, à l'arrivée, avec la SPE, de tout autre chose. D'abord, en ce qui concerne la taille des entreprises visées. De la petite entreprise, on a glissé au concept déjà beaucoup plus flou de petites et moyennes entreprises, pour finalement aboutir – je cite l'exposé des motifs du projet de règlement adopté par la Commission – à un "statut pouvant également profiter à des sociétés et à des groupes de plus grande dimension". Cela change complètement la philosophie de la démarche, et dès lors, qu'en sera-t-il des fausses PME? En réalité, filiales de multinationales qui, on le sait, réclament depuis longtemps un statut unique moins contraignant que ceux dont elles disposent aujourd'hui pour les entreprises qu'elles contrôlent dans différents pays européens.

Voyons à présent la nature des avantages offerts aux entreprises bénéficiant du statut de SPE. Il n'est plus question de faciliter l'accès aux commandes publiques, mais – je cite encore l'exposé des motifs du texte de la Commission – "d'améliorer les conditions-cadres pour les entreprises dans le marché unique". À cette fin, toutes les sociétés privées européennes pourraient avoir leur siège dans un pays et leurs activités réelles dans un autre. Elles pourraient également transférer leur siège dans un État membre de leur choix.

Comment ne pas voir dans ces dispositions un moyen visant à permettre aux entreprises concernées de créer, sans autre contrainte, des sociétés boîte aux lettres sous les cieux les plus cléments pour les milieux d'affaires? La Commission ne précise-t-elle pas que la loi applicable est celle de l'État membre du siège statutaire de la SPE relative aux sociétés à responsabilité limitée?

Comme le note très justement la Confédération européenne des syndicats, le risque est grand que les entreprises utilisent les statuts de la SPE pour se soustraire aux législations les plus protectrices pour les travailleurs.

On comprend mieux pourquoi la Commission n'a pas consulté les organisations syndicales avant d'adopter son projet, se contentant d'une consultation en ligne, de pure forme.

En résumé, il apparaît à la lecture du projet de règlement que l'insistance mise sur les petites entreprises relève avant tout de l'habillage politique pour rendre présentable une nouvelle mouture du tristement fameux principe du pays d'origine. C'est du Bolkestein relooké.

Voilà pourquoi mon groupe propose que le Parlement adresse un signal clair à la Commission et au Conseil, en rejetant ce projet de statut de la société privée européenne.

  Roberto Fiore (NI). - Signor Presidente, onorevoli colleghi, io penso che dobbiamo risolvere in modo autenticamente europeo questa crisi delle piccole imprese. Noi stiamo assistendo a una moria di piccole e medie imprese in tutto il continente e questa moria è dovuta alla mancanza di accesso al credito. Il problema è che le banche non danno nessun credito al business ed è anche vero che i tentativi di alcuni governi di finanziare le banche perché poi esse, a loro volta, finanzino i piccoli business, si sta rivelando un fallimento perché nessuno sa quali debiti stiano effettivamente in questo momento colpendo le banche.

Quindi io propongo che gli Stati nazionali, attraverso la nazionalizzazione della loro banca nazionale, si facciano promotori di una stampa di denaro, o di voucher corrispondenti al denaro, per finanziare appunto le piccole imprese. Questo tipo di tentativo è stato fatto negli ultimi tempi dalla Repubblica di Taiwan, che ha emesso voucher, che praticamente corrispondono al denaro, e li ha dati, nella forma appunto di voucher a persona, a cittadino, nella Repubblica di Taiwan. Questo ha consentito praticamente di emettere 3 miliardi di dollari o di euro nella Repubblica di Taiwan.

Noi dobbiamo fare la stessa cosa: dobbiamo dare credito alle piccole imprese praticamente emettendo denaro come Stati non più a debito ma a credito.

  Γεώργιος Παπαστάμκος (PPE-DE). - Κύριε Πρόεδρε, θα εστιάσω την παρέμβασή μου στο πρώτο από τα συζητούμενα θέματα, δηλαδή στο καταστατικό για την ευρωπαϊκή ιδιωτική εταιρία. Ως γνωστόν, μόλις το 8% των ευρωπαϊκών μικρομεσαίων επιχειρήσεων πραγματοποιεί διασυνοριακές συναλλαγές τη στιγμή κατά την οποία οι μικρομεσαίες επιχειρήσεις αντιπροσωπεύουν περίπου το 99% των εταιριών στην Ένωση.

Το γεγονός αυτό αποδεικνύει το έλλειμμα της έως σήμερα ασκούμενης πολιτικής για την ενθάρρυνση του ενδοκοινοτικού επιχειρείν. Καταδεικνύει επίσης την ανάγκη υιοθέτησης στοχευμένων μέτρων για τη δημιουργία ενιαίου και ευνοϊκότερου ρυθμιστικού πλαισίου σε ευρωπαϊκό επίπεδο.

Η παγκόσμια οικονομική κρίση πλήττει σήμερα την πραγματική οικονομία, τα εκατομμύρια μικρομεσαίες επιχειρήσεις σε όλη την Ευρώπη. Υπό την παρούσα συγκυρία, κεντρικός μας στόχος πρέπει να είναι μικρές επιχειρήσεις, αποτελεσματικές επιχειρήσεις.

Η πρόταση κανονισμού της Επιτροπής προς το Συμβούλιο κινείται προς τη σωστή κατεύθυνση, και αυτή κατά τη γνώμη μου είναι η κατά το δυνατόν μείωση του διοικητικού άχθους που αντιμετωπίζουν οι ευρωπαϊκές μικρομεσαίες επιχειρήσεις, όταν καλούνται να ανταποκριθούν στις κατά τόπους διαφοροποιημένες διοικητικές απαιτήσεις για τη σύσταση μιας εταιρίας.

Η ευελιξία και η ομοιομορφία της ευρωπαϊκής ιδιωτικής εταιρίας, η κατά το ελάχιστον απαίτηση του στοιχείου της διασυνοριακής αναφοράς, η απλοποίηση του ελέγχου νομιμότητας του καταστατικού και η αρχή του κεφαλαίου σύστασης του ενός ευρώ συνιστούν τους άξονες μιας στρατηγικής η οποία μπορεί βασίμως να δώσει νέα ώθηση στην ανάπτυξη ενδοκοινοτικής επιχειρηματικότητας.

Τελειώνοντας, θα ήθελα να συγχαρώ το συντάκτη της έκθεσης, κύριο Lehne, για τις προσπάθειες που κατέβαλε προκειμένου να συγκεράσει επιτυχώς τις αποκλίνουσες απόψεις που διατυπώθηκαν από τους συναδέλφους της Επιτροπής Νομικών Θεμάτων και τις διάφορες πολιτικές ομάδες.

  Manuel Medina Ortega (PSE). - Señor Presidente, creo que el debate que tenemos esta noche sirve para aclarar algunas cosas: en primer lugar, que el hecho de que el debate sobre la sociedad privada europea se haga simultáneamente con el debate sobre la pequeña empresa europea no quiere decir que la sociedad privada europea sea necesariamente pequeña empresa europea.

Como ha dicho la señora van den Burg y creo que también lo ha puesto de relieve el señor Wurtz en su crítica a la propuesta, el estatuto de la sociedad privada europea, tal como está concebido en la propuesta de la Comisión y tal como ha sido aprobado en el seno de la Comisión de Asuntos Jurídicos, es un instrumento para el establecimiento de empresas que pueden ser grandes y que tienen ciertas características, como es la limitación de la responsabilidad de los socios y la imposibilidad de que se negocien en los mercados públicos. Pero tanto el estatuto de la sociedad privada europea como el de la sociedad privada nacional pueden servir para pequeñas empresas y para grandes empresas.

Ahora bien, como ha dicho la señora van den Burg, precisamente esta flexibilidad o plasticidad de la sociedad privada europea nos obliga a tener cuidado extremo. Y ese ha sido el trabajo de la Comisión de Asuntos Jurídicos. Las enmiendas aprobadas por la Comisión de Asuntos Jurídicos, bastantes, van dirigidas, precisamente, a evitar que surja, como decía la señora van den Burg, un Delaware europeo, sobre la base de la fórmula de la sociedad privada europea, sobre todo en uno de los temas que preocupaban al señor Wurtz, esto es, la participación de los trabajadores en la empresa.

Creo que las fórmulas aprobadas en la Comisión de Asuntos Jurídicos señalan con claridad esas limitaciones. No se trata, como decía el señor Wurtz, de aplicar la regla del país de origen, sino, que, de acuerdo con las normas que hemos aprobado en la Comisión de Asuntos Jurídicos —yo le recomendaría al señor Wurtz que leyera las enmiendas que hemos aprobado—, hay una serie de limitaciones que impiden que las normas del país de origen se apliquen a aquellas sociedades en las que hay un nivel de participación de los trabajadores más alto de lo normal. Están perfectamente incluidas en las enmiendas que hemos aprobado y creo que con estas enmiendas sería perfectamente admisible aprobar el texto, incluso desde la posición del señor Wurtz.

Es decir, se trata de una forma de sociedad europea que existe en todos nuestros países, que tiene que ser objeto de armonización en el contexto de la Unión Europea, pero, al hacerlo, esas sociedades no pueden convertirse en entes etéreos, sino que tienen que apegarse a las realidades nacionales y respetar la legislación nacional, sobre todo en el ámbito tan delicado de la cogestión de los trabajadores.

Creo que la Comisión de Asuntos Jurídicos, en el texto que ha aprobado, introduce aportaciones fundamentales y, desde luego, haría mal la Comisión en no tomar en cuenta estas enmiendas.

Creo que las enmiendas de la Comisión de Asuntos Jurídicos van dirigidas, precisamente, a limitar los defectos que tenía el texto de la Comisión y creo que el Parlamento podría aprobarlo con buena conciencia, no solo por lo que supone de progreso en el ámbito de las pequeñas empresas, sino también en cuanto a la gestión de este tipo de sociedades que existen en Derecho y que estarían sometidas a un control estricto por parte de los trabajadores en un sistema de cogestión.

ΠΡΟΕΔΡΙΑ: ΡΟΔΗ ΚΡΑΤΣΑ-ΤΣΑΓΚΑΡΟΠΟΥΛΟΥ
Αντιπρόεδρος

  Jorgo Chatzimarkakis (ALDE). - Frau Präsidentin, Herr Kommissar! Nie war der Mittelstand so wichtig wie heute. Anlässlich der Wirtschafts- und Finanzkrise, die von den Großen und nicht von den Kleinen verursacht wurde, kommt es jetzt vor allem auf den Mittelstand an. Es kommt auf die kleinen und mittleren Unternehmen an, weil sie auch bald leiden werden. Sie tragen jedoch einen Großteil der wirtschaftlichen Leistung.

In dem Land, das ich am besten kenne, steht der Mittelstand für 20% aller Patente, für 40% aller Bruttoinvestitionen, für 49% aller Umsätze, für 70% aller Arbeitnehmer und für 80% aller Auszubildenden. Wir brauchen jetzt ein Umdenken. Wir müssen sozusagen auf den großen Reset-Knopf drücken. Wir müssen unternehmerische Mentalität fördern und hierfür steht der Small Business Act.

Ich möchte der Kollegin Herzog zu ihrem Bericht gratulieren. Es kommt jetzt tatsächlich darauf an, dass wir den Mittelstand als Querschnitt bezeichnen und betrachten, dass wir die Fördermaßnahmen umdenken, dass wir bei öffentlichen Ausschreibungen die Kleinen ("think small first") nach vorne rücken und nicht die öffentliche Hand in den Wettbewerb eingreifen lassen. Deswegen Glückwunsch an Sie: Steuersenkung für arbeitsintensive Branchen, das muss jetzt kommen.

  Eoin Ryan (UEN). - Madam President, I too would like to welcome this report. About 80% of all new jobs in the European Union have been created by SMEs, and in my own constituency of Dublin about 400 000 people are employed by about 100 000 companies in the SME sector.

We must do all we possibly can at the moment to support these companies in difficult times. I welcome the fact that the EIB has a fund of 31 billion euros for small- and medium-sized industries, and I think that more should be done in this area.

Also, the cutting of red tape and bureaucracy by the Commission has to be welcomed. That amounts to savings for the European Union of about EUR 2.3 million. I had a meeting recently with Commissioner Verheugen where we discussed with Irish business people the problems that they faced. One idea that should be looked at is that of maybe having a moratorium on new red tape coming from Europe, because that is stifling business. During these difficult times, we have to do everything we possibly can to make sure that businesses survive until the hoped-for upturn.

However, that cannot be done by Europe alone. It must also be done by national governments and by local governments, which have a huge role to play. If we want to get our small businesses and employment to stabilise in the European Union and in each individual Member State, we must do everything we possibly can to try and save them.

The challenge that we have at the moment is about jobs, jobs, jobs, and we must bend over backwards to try and protect existing employment and, hopefully, in the years ahead try and create new jobs. That is absolutely essential for all of us.

  Γεώργιος Τούσσας (GUE/NGL). - Κυρία Πρόεδρε, η ευρωπαϊκή ιδιωτική εταιρία αποτελεί προσπάθεια να πληγούν ακόμη περισσότερο τα κοινωνικά και εργασιακά δικαιώματα των εργαζομένων στα πρότυπα της οδηγίας Bolkestein. Ενώ προβάλλετε το πρόσχημα ότι με την εταιρία αυτή θα ωφεληθούν οι μικρομεσαίες επιχειρήσεις, στην πραγματικότητα ενισχύετε τους μονοπωλιακούς επιχειρηματικούς ομίλους.

Δημιουργείτε μία μορφή εταιρίας χωρίς κανένα κεφάλαιο (αρκεί ακόμη και ένα ευρώ), η οποία θα μπορεί να ιδρύει εικονική έδρα και να τη μεταφέρει οποτεδήποτε. Θα χρησιμοποιούνται τα κράτη μέλη με το χαμηλότερο επίπεδο προστασίας των μισθολογικών και κοινωνικών δικαιωμάτων, ώστε να καταστρατηγούνται και να οδηγούνται στο κατώτατο δυνατό επίπεδο κατακτήσεις και δικαιώματα των εργαζομένων.

Ο κανονισμός, άμεσα εφαρμοστέος στα κράτη μέλη, αποτελεί φυσικό συμπλήρωμα της οδηγίας Bolkestein και των γνωστών αντεργατικών αποφάσεων του ΔΕΚ στις υποθέσεις Viking, Laval, Ruffert. Είναι συνέπεια και αποτέλεσμα της Συνθήκης του Μάαστριχτ και της εφαρμογής των τεσσάρων ελευθεριών. Η ευρωπαϊκή ιδιωτική εταιρία εκθέτει τις πολιτικές δυνάμεις που ψήφισαν το Μάαστριχτ, που προσπάθησαν να εξαπατήσουν τους εργαζόμενους όταν ψήφιζαν την οδηγία Bolkestein, λέγοντας ψέματα ότι δήθεν δεν θίγει τα δικαιώματα των εργαζομένων.

Γι’ αυτούς τους λόγους θα καταψηφίσουμε το σχετικό κανονισμό. Όσοι στηρίζουν αυτή την αντιλαϊκή πολιτική σπέρνοντας ανέμους, να είναι σίγουροι ότι θα θερίσουν θύελλες.

  Jim Allister (NI). - Madam President, the fact that 70% of private employment in Europe is provided by SMEs is a tremendous tribute to their entrepreneurial tenacity, because oppressive EU regulation makes their lives unnecessarily and extremely difficult.

Hence, I would repeat a call I have made before that during the currency of this economic downturn, there should be a regulation holiday for SMEs. The cost of EU regulation in the United Kingdom has been reckoned to be GBP 107 billion over the last ten years. That is GBP 107 billion that should have been going into innovation, into intensified export efforts and into growth. Yet much of that has had to be spent on mere compliance with regulation. The simplification of procurement procedures, reducing patent costs, relaxation on state aid rules and real action against unfair competition from the Far East are all essential if SMEs are to flourish.

Today we need family SMEs – small businesses – more than ever because they have the type of commitment and sticking power to get us through this crisis. However, they need our help and they need it by lifting the dead hand of EU regulation from them.

  Kurt Lechner (PPE-DE). - Frau Präsidentin, liebe Kolleginnen und Kollegen! Es wurde hier mehrfach das Thema Mitbestimmung angesprochen. Ich möchte das jetzt nicht vertiefen, ich will aber in diesem Zusammenhang doch darauf hinweisen, dass das Gesellschaftsrecht unserer Mitgliedstaaten auch eine Funktion im Sinne der Wahrnehmung der Interessen der öffentlichen Ordnung, wie z.B. Schutz der Gläubiger, Sicherheit der Rechtsordnung, Verbraucherschutz und anderes mehr, hat, die in den Mitgliedstaaten im Sinne einer vorsorgenden Rechtspflege, z.B. durch Register- und Formvorschriften, gewahrt wird. Hier gibt es erhebliche Unterschiede zwischen den Mitgliedstaaten.

Die Beschlussfassung des Rechtsausschusses beachtet dies an vielen Stellen – das ist sehr zu begrüßen –, indem sie Optionen für die Mitgliedstaaten offen hält. Aber im Ergebnis werden diese Dinge konterkariert, sie können jedenfalls konterkariert werden, wenn es dabei bleibt, dass der eingetragene Sitz und der tatsächliche Sitz, d.h. dort, wo die Gesellschaft tatsächlich tätig ist, voneinander abweichen dürfen, weil dann diese Sicherungen im Ergebnis ins Leere laufen. Die Gesellschaft kann sich praktisch ihren eingetragenen Sitz aussuchen, wo sie will, und sich den Anforderungen des Landes, wo sie tatsächlich tätig ist, dadurch entziehen. Damit verlieren aber meines Erachtens die Mitgliedstaaten de facto – nicht de jure, aber de facto – einen großen Teil der Souveränität über ihr Gesellschaftsrecht und dessen Ordnungsfunktion, weil es ausgehebelt werden kann.

Ich möchte auch hinzufügen, dass – es muss nicht sein, aber es kann sein – dadurch auch die Seriosität der Europäischen Privatgesellschaft gefährdet ist, jedenfalls in den Mitgliedstaaten, in denen ansonsten strengere Anforderungen vorgesehen sind. Nun könnte man sagen, dann lasst uns abwarten, wie das ausgeht, und dann korrigieren wir das. Dem wäre dann zuzustimmen, wenn nicht wegen der Einstimmigkeit und aufgrund der Verfahren diese Entwicklung zementiert würde. Das ist meine größte Sorge. Es gibt für diesen Vorgang auch keinen Grund. Die Rechtsprechung des Europäischen Gerichtshofs ist nur ein Notbehelf, weil wir keine Richtlinie über die Verlegung von Sitzen haben, aber durch diese Europäische Privatgesellschaft, wie sie jetzt vorgesehen ist, würde dieses Auseinanderfallen im Grunde zementiert, und zwar für alle Zeiten als europäisches Gemeinschaftsrecht. Deshalb möchte ich den Rat bitten, sich diese Frage noch einmal sehr genau zu überlegen.

  Juan Fraile Cantón (PSE). - Señora Presidenta, las pequeñas y medianas empresas son la columna vertebral de la economía de la Unión Europea. Su gran dinamismo y su capacidad para crecer e innovar les han hecho merecedoras de ocupar un lugar destacado en la política de la Unión.

Felicitamos a la señora Herczog, ya que su informe anima al crecimiento de las PYME sobre la base de un principio nada baladí: en las acciones políticas y económicas de la Unión y sus Estados miembros hay que pensar primero a pequeña escala.

El Small Business Act contiene propuestas legislativas y compromisos políticos que van a generar condiciones administrativas, reglamentarias y financieras capaces de desarrollar estas unidades de la economía europea. La crisis actual y la inestabilidad del sistema financiero están limitando el acceso de las PYME al crédito, lo que está entorpeciendo su actividad económica habitual. Hoy, más que nunca, es necesaria una respuesta coordinada a nivel europeo y las iniciativas de los Estados deben articularse e integrarse en las estipulaciones del documento del que estamos hoy hablando.

Concluyo afirmando que es especialmente relevante dedicar 30 000 millones de euros en el período 2009-2011 a facilitar créditos a las PYME. Esta iniciativa se une al Programa Marco para la Competitividad y la Innovación y a la iniciativa Jeremie y va a producir un efecto multiplicador en los fondos que van a llegar a las PYME.

Estamos plenamente convencidos de que la coordinación y el alcance europeo de la respuesta son imprescindibles para iniciar cuanto antes el camino de la recuperación económica.

  Patrizia Toia (ALDE). - Signora Presidente, onorevoli colleghi, lo Small Business Act è stato concepito ed è nato in un contesto diverso dall'attuale, in un momento in cui c'era crescita e c'era sviluppo. Noi ci troviamo ad approvarlo oggi in Parlamento in un contesto tutto diverso, mentre le PMI soffrono di un grande disagio e di una grande difficoltà perché sono investite dalla bufera della crisi produttiva e della crisi finanziaria.

Allora il primo significato della nostra approvazione in Parlamento, io credo, dev'essere questo: vogliamo dire alle PMI che il Parlamento e le istituzioni europee sono a fianco a loro e vogliono rafforzare la volontà e la capacità di resistenza che oggi le piccole e medie imprese in Europa dimostrano di fronte alla bufera della crisi. Vogliamo rafforzarla indicando la priorità di questo sostegno e dicendo cose concrete: il richiamo a una legislazione più agile, il richiamo alla messa a disposizione di strumenti che consentano un clima meno ostile all'attività di queste realtà.

Il secondo punto che io credo noi dobbiamo evidenziare è quello di aiutare le PMI in quello che oggi è il fattore più critico per loro, cioè l'accesso al credito, l'accesso e la disponibilità. Non bastano i fondi messi a disposizione con la BEI: dobbiamo assolutamente dire – e lo diremo domani – che vogliamo fare di più per dare credito alle piccole e medie imprese.

  Ewa Tomaszewska (UEN). - Pani Przewodnicząca! Kryzys finansowy i będący jego skutkiem kryzys gospodarczy wywołują ze strony pracodawców próby zmian prawnej sytuacji swych zakładów, by obniżyć koszty działalności, w tym koszty związane z realizacją praw pracowniczych i obowiązków socjalnych. Dlatego poszukują dla swych spółek siedzib w krajach, gdzie przepisy i warunki ekonomiczne dają szansę na obniżenie kosztów, bo zobowiązania prawne, np. wysokość płacy minimalnej lub wysokość składki emerytalnej, są niższe. Zawarte w sprawozdaniu zapisy zwracają uwagę, że transgraniczne przenoszenie siedzib spółek nie powinno prowadzić do obchodzenia przepisów prawnych, socjalnych i podatkowych. Prawa pracownicze nie mogą być naruszone. Nie wolno doprowadzić do spirali zaniżania standardów socjalnych. Małe i średnie firmy należy wspierać inna drogą, np. poprzez kredyty.

  Vladimír Remek (GUE/NGL). - Vážení přítomní, v případě zprávy kolegyně Herzogové týkající se malých a středních podniků hovoříme o 70 % pracovních míst a také o vytváření 70 % DPH v Unii. Proto chci iniciativu zpravodajky nejen vysoce ocenit, ale také podpořit. V současné krizi patří SMEs bezesporu k velice ohroženým. Musíme se proto také zasazovat o lepší společenské vnímání malého a středního podnikání. To se stále potýká se řadou překážek. Mnohem hůř než giganty se třeba dostávají k úvěrům. Administrativa a byrokracie, to jsou další „zabijáci“ malého a středního podnikání. Získat veřejnou zakázku je pro SMEs v Evropě stále mnohem těžší než v USA i řadě asijských zemí. Tvrdíme, že jsou pro zdraví evropské ekonomiky klíčové. Dejme jim proto k tomu, aby to potvrdily, šanci i v současné době, kdy se krize šíří dominovým efektem spuštěným finančními giganty a nadnárodními společnostmi.

  Tadeusz Zwiefka (PPE-DE). - Pani Przewodnicząca! Przyjęcie statutu europejskiej spółki prywatnej umożliwi tworzenie takich spółek działających we wszystkich państwach członkowskich na jednolitych zasadach. Chodzi przede wszystkim o przeciwdziałanie obecnym uciążliwym obowiązkom, jakim podlegają małe i średnie przedsiębiorstwa działające w środowisku międzynarodowym. Dla prowadzenia takiej działalności są one de facto zmuszane do zakładania rodzimej spółki w państwie docelowym, co przy 27 różnych systemach prawnych rodzi oczywiście ogromne koszty. Dzięki europejskiej spółce prywatnej będą mogły rejestrować swoją działalność w tej samej formie bez względu na to, czy prowadzą działalność w swoim rodzimym kraju czy w jakimkolwiek innym kraju członkowskim. Oszczędność czasu i pieniędzy na poradach prawnych, zarządzaniu i czynnościach administracyjnych to bez wątpienia znaczące ułatwienie i udogodnienie dla chcących inwestować przedsiębiorców.

Jedna z głównych obaw sceptyków odnosi się do braku wymogu kapitału zakładowego w odpowiedniej wysokości zabezpieczającej wierzycieli. Nic bardziej mylnego. Dowodem na pomyślność spółki bez wymogu kapitału jest spółka limited – najbardziej popularna forma na świecie. Kapitał zakładowy w obecnych czasach został pozbawiony jego najważniejszej funkcji, a mianowicie ochrony wierzycieli. W europejskiej spółce prywatnej ochronę tę przyjmują inne mechanizmy oparte głównie na zwiększeniu jawności działań spółki oraz bliższej współpracy z wierzycielami. Sami partnerzy handlowi nie zwracają obecnie już takiej uwagi na kapitał zakładowy, jak na przepływy tego kapitału, czyli tzw. cashflows, mówiące o wiele więcej o jej wypłacalności niż sam kapitał.

Pozostaje kwestia praw pracowników – tutaj zwłaszcza związki zawodowe obawiają się zaniechania osiągniętych standardów. Alarm ten oceniam jednak jako fałszywy. W zaproponowanym statucie znajduję się bowiem jednoznaczny zapis, zgodnie z którym partycypacja pracowników odbywa się zgodnie z przepisami prawa krajowego. Pewnym niebezpieczeństwem dla atrakcyjności europejskiej spółki prywatnej mogłaby się okazać zbyt nisko zawieszona granica partycypacji pracowników. Uważam, że powinien zostać utrzymany minimalny poziom 500 zatrudnionych, tak aby nie obciążać dodatkowymi kosztami mniejszych przedsiębiorstw.

  Antolín Sánchez Presedo (PSE). - Señora Presidenta, las PYME deben contar más en el ámbito de la Unión Europea, pues representan el 99 % de las empresas, el 70 % de la mano de obra y casi el 60 % del valor de negocio añadido europeo, y desempeñan un papel fundamental en la diversidad, la innovación y la cohesión europea.

Es imprescindible dotarlas de un marco integrado que potencie el espíritu emprendedor, acoja el principio de pensar primero a primera escala en la formulación de políticas y active su enorme potencial. La administración debe adaptarse a sus necesidades y vocación familiar para facilitar su vida, su transmisión, en particular en los casos de enfermedad, jubilación o fallecimiento, y su liquidación.

Los 23 millones de PYME europeas no pueden someterse a los mismos requisitos que las 41 000 grandes empresas. Es esencial un entorno legislativo más simple, sin cargas desproporcionadas. Van en esta dirección el estatuto de la empresa privada europea, las iniciativas destinadas a crear empresas en 48 horas, reducir los costes administrativos en un 25 % para el año 2012, establecer la ventanilla única para el IVA y unos tipos reducidos para servicios con gran intensidad de mano de obra prestados a escala local, o una base consolidada común para el impuesto de sociedades.

Las PYME deben aumentar su participación en el mercado interior y en la contratación pública. Actualmente, sólo el 8 % tiene actividades transfronterizas y su cuota en la licitación pública es del 42 %. Posibilitar la exención de nuevas categorías de ayudas estatales, favorecer la cooperación y modificar la Directiva sobre morosidad para garantizar el pago en 30 días y eliminar barreras en la contratación pública propiciarán unas condiciones de competencia más equilibradas.

La acción europea para asegurar el acceso de las PYME a la financiación a un precio adecuado es clave y vital en estos momentos de crisis. También lo es intensificar la transferencia de los conocimientos y la efectividad de los servicios de apoyo de modo constante.

  Olle Schmidt (ALDE). - Fru talman! Vi vet att småföretag är ryggraden i vår ekonomi. Inte minst i dessa dagar måste EU och medlemsstaterna genom färre regler, mindre byråkrati och lägre kostnader göra det enklare för småföretagen, både för de existerande och för de tillkommande. Små och medelstora företag har en helt annan förmåga än traditionella stora företag att anpassa sig till nya omständigheter och anamma nya rön och teknik.

Förutom att underlätta för småföretag att delta i offentlig upphandling genom bättre tillgång till den inre marknaden, underlätta möjligheterna att hitta kapital och göra statsstödsregler icke-diskriminerande så handlar det om en attitydförändring som genomsyrar allt beslutsfattande, i skolan, högskolan och arbetslivet. Forskning visar att entreprenörskap är starkt sammankopplat med tillväxt. Det kommande svenska ordförandeskapet kommer särskilt att ta upp riktade insatser för att underlätta kvinnligt företagande, en viktig europeisk strategi för framtiden.

  Pilar del Castillo Vera (PPE-DE). - Señora Presidenta, estamos ante un debate a cuyo respecto, en último término, hay que ser conscientes de que no se trata de una norma legislativa —y, por tanto, una norma comunitaria aplicable a los distintos Estados miembros— sino que es un conjunto de referencias, de «benchmarks» para intentar, a partir de ahí, orientar de manera común al conjunto de los países miembros de la Unión Europea en relación con la pequeña y mediana empresa.

Este asunto presenta muchos aspectos, pero me voy a referir a tres entre ellos que me parecen ciertamente sustantivos:

En primer lugar, a la necesidad de eliminar muchas de las barreras legales, muchos de los obstáculos y mucha sobrerregulación que están dificultando, en algunos países de manera extraordinaria, el establecimiento, la creación de pequeñas empresas, y también el desarrollo de esas empresas una vez creadas, porque todo ello les exige unos recursos económicos y humanos, a la hora de afrontar esa sobrerregulación extraordinaria, que no pueden destinar a otros fines.

En segundo lugar, los temas que tienen que ver con la innovación tecnológica y la investigación aplicada. En ese sentido, también hay que hacer un esfuerzo redoblado para que las PYME tengan acceso a los programas comunitarios que también, muchas veces, padecen una sobrerregulación.

Y, por último, creo que es fundamental la relación entre las PYME y el ámbito formativo, el ámbito educativo: o las PYME, las pequeñas empresas, se convierten en el escenario natural de formación complementaria de prácticas de los distintos niveles de la formación, o, realmente, estaremos dejando de contar, o estarán las PYME dejando de contar con unos recursos extraordinarios, así como las personas en formación.

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (PSE). - Pani Przewodnicząca! Niniejszy wniosek legislacyjny odpowiada w dużej mierze przyjętej przed dwoma laty rezolucji Parlamentu Europejskiego zawierającej zalecenia dla Komisji w sprawie statutu europejskiej spółki prywatnej. Celem wniosku jest stworzenie jednolitej formy przedsiębiorstwa w ramach prawa wspólnotowego, atrakcyjnej dla jednostek małych i średnich, tworzonej na uproszczonych warunkach, przy minimalnych obciążeniach biurokratycznych.

Kapitał założycielski przy proponowanej przez Komisję kwocie 10 tysięcy euro może stanowić korzystny dla wizerunku spółki próg powagi, z drugiej jednak strony kwotę tę w niektórych państwach członkowskich trudniej jest zgromadzić niż w innych. Kapitał zakładowy nie powinien stanowić poważnej przeszkody przy zakładaniu przedsiębiorstwa i dlatego popieram poprawkę kompromisową przyjętą przez Komisję Prawną ustanawiającą kapitał europejskiej spółki prywatnej w minimalnej wysokości jednego euro, ale przy jednoczesnym wymogu podpisania przez organ zarządzający zaświadczenia o wypłacalności.

W kwestii partycypacji pracowników w przedsiębiorstwie decydujące powinno być prawo państwa, w którym spółka ma siedzibę statutową. Należy jednak ustanowić wyjątek od tej reguły, jeżeli prawo partycypacji określonej części pracowników spółki, z którego korzystaliby oni w państwie członkowskim, gdzie faktycznie pracują, byłoby ograniczane przez obowiązujące prawo państwa, w którym europejska spółka ma siedzibę. W takim przypadku kierownictwo przedsiębiorstwa jest zobowiązane do stworzenia jednolitego dla spółki systemu partycypacji w ramach rozwiązania wynegocjowanego z przedstawicielami pracowników.

Na koniec chciałam dodać, że ta nowa forma spółki nie zastępuje istniejących krajowych form przedsiębiorstwa, lecz oferuje alternatywę dla nich, i to tylko wtedy, gdy spełnione zostaną określone warunki założenia takiego przedsiębiorstwa.

  Giles Chichester (PPE-DE). - Madam President, as a small businessman with some 25 years’ experience in the ‘real world’, I support the broad thrust of the Small Business Act and the report by Mrs Herczog from my committee.

In particular, I would like to welcome the proposal for a directive on reduced VAT rates for labour-intensive and locally supplied services, particularly at this point in time.

I also welcome the amendments calling for implementation of the results of the high-level expert group on the reduction of administrative burdens. If ever small businesses needed something, it is the reduction of administrative burdens.

I welcome, too, the amendment calling for a swift agreement on the Community patent, adapted to the needs of SMEs. Mind you, ‘swift’ and ‘Community patent’ are not words and concepts that go comfortably together.

I also welcome the call for improving access to finance because, in the current economic climate, access to finance is crucial for the survival, let alone the prospering, of small businesses.

However, I have two reservations. The first concerns the proposal for a common consolidated tax base, because I fear that this would remove flexibility from SMEs and also from Member States. Secondly, I have personal doubts about the merits and benefits of changing the Late Payment Directive. I personally have always had doubts about the worth of this measure to small businesses, because I feel that they are better off managing their own credit than leaving this to legislation.

  Joel Hasse Ferreira (PSE) - Senhora Presidente, Comissário, caros colegas, procuramos sublinhar neste relatório sobre as PME a importância das PME incluindo as empresas familiares e as integradas na economia social. Queria felicitar a minha colega Edit Herczog, já que o seu relatório é importante neste domínio. Outros documentos e outros textos têm sido feitos nesta área e é importante a sua convergência. Citaria o programa europeu EUROSTARS e o relatório sobre contratos pré-comerciais.

Senhora Presidente, é também de sublinhar no relatório as numerosas maneiras de reduzir a burocracia para facilitar a criação deste tipo de empresas, aproveitando a sua capacidade de iniciativa, facilitando o lançamento de novos negócios, envolvendo a fabricação de novos produtos, o funcionamento de novos serviços adaptados às necessidades dos consumidores e de outras empresas, potenciando assim o desenvolvimento da economia europeia. Mas queria referir algo que me parece muito importante, que é o que está referido no parágrafo 47 do relatório Herczog. É recomendável que se melhorem alguns aspectos do sistema legal e de tributação dos Estados-Membros nesta matéria, pois o actual modelo na maior parte dos Estados pode dissuadir a transferência de empresas, em particular de empresas familiares aumentando o risco de liquidação ou de encerramento da empresa. É necessário assim rever cuidadosamente o seu quadro jurídico e fiscal para melhorar as condições para a transferência de empresas e promover e aplicar modelos eficazes de transferência de empresas para os trabalhadores como alternativa ao seu encerramento. Tal actuação permitiria defender os postos de trabalho e reinvestir os lucros para um melhor desenvolvimento dessas empresas.

A terminar, salientaria que o apoio a projectos inovadores das pequenas e médias empresas, o acesso mais facilitado a fundos europeus e o melhorado acesso ao crédito, nomeadamente as circunstâncias que vivemos, mas não só, serão factores importantes no apoio às PME.

  Dragoş Florin David (PPE-DE). - Vreau în primul rând să mulţumesc raportoarei şi celor care au lucrat la poate cel mai important act legislativ al acestei ultime legislaturi.

Trebuie subliniat că acordăm în primul rând o importanţă deosebită IMM-urilor şi antreprenoriatului feminin, pentru că tocmai am trecut de ziua de 8 martie, ziua internaţională a femeilor, şi pe această cale le spun la mulţi ani. Trebuie să subliniem, totuşi, că este un act destul de complex, în care am inclus tot ce se putea include referitor la IMM-uri, reducerea birocraţiei, acordarea unei importanţe deosebite activităţilor de cercetare şi dezvoltare în cadrul IMM-urilor şi finanţărilor aferente pentru aceste activităţi.

Cred că va fi un act legislativ de bun augur în această perioadă de criză economică, pentru că economia europeană are nevoie de coeziune şi are nevoie de cel mai important motor, IMM-urile. Din acest motiv, cred că trebuie să avem un sprijin cât mai puternic al Comisiei şi al Consiliului, să accelerăm aprobarea acestui act şi să putem pune în valoare forţa şi dinamica economiei europene în acest domeniu, pentru a ţine acasă, aici în Europa, tot ceea ce înseamnă producţie şi economie europeană.

Într-un final, trebuie să rugăm Comisia să găsească cât mai multe surse de finanţare şi să pună la dispoziţia IMM-urilor cât mai multe mecanisme de creditare.

  Zsolt László Becsey (PPE-DE). - A kis- és középvállalkozásokhoz kapcsolódó jelentés kapcsán először is szeretnék gratulálni a Bizottságnak és főleg a jelentéstevőnek, Herczog asszonynak a nagyszerű munkához. Sajnálom ugyanakkor, hogy ez a jelentés nem az eljárási szabályzat 39. pontja szerint készült, konkrét jogszabályalkotási javaslatokra kérve a Bizottságot.

Fontosnak tartom azt is, hogy a tagállamok számára konkrétan éljünk azzal a feladattal, hogy éves lisszaboni jelentéseikben számoljanak be az előrehaladásról. Enélkül csak írott szó marad az itt megfogalmazott jó javaslatok többsége. Egyetértek Herczog Edittel abban is, hogy fontos politikai konzekvencia még az új tagállamok, és főleg az eurózónán kívüliek preferenciális kezelése az egész gyakorlatban, hiszen ők, a kis- és középméretű vállalkozások általánosan hátrányos helyzete mellett még különösen nehéz helyzetben vannak, márpedig a válság áthidalása szempontjából kiemelkedően fontos szerepük lehet.

Csak néhány belső piaci elem: valóban gond az, hogy a kkv-k csak 8%-a végez határon átnyúló tevékenységet, ezt növelni kell. Ehhez az ilyen tevékenység segítése, különösen mentori akciókkal szükséges. Egyrészt az adminisztráció csökkentésével, másrészt segíteni az áfával kapcsolatos tevékenységekben, mint az egyablakos rendszer vagy a csökkentett áfakulcs. Emellett közösségi szinten is segíteni kell a közbeszerzések erősebb kkv-orientációját, például ezek gyakoribb fővállalkozóként történő megnyitásával, vagy kifejezetten a részükre történő piacnyitással.

Az általam vezetett SMI Circle részéről hangsúlyozottabban szeretnénk eredményt látni egy mélyreható garancia- és hitelrendszer uniós szintű megvalósításában. Remélem, hogy az új EIB lehetőség beváltja a hozzáfűzött reményeket. A fizetési irányelvek gyors megvalósításra és a tartozások áthidalására pedig tagállami szinten kell koordinált lépéseket tenni. Összességében mind a piackutatás, mind az adminisztrációs kihívások kezelésében fontos egy mentori rendszer tagállami megerősítése és az uniós segítség ennek erősítésére kell, hogy siessen.

  Jacques Toubon (PPE-DE). - Madame la Présidente, je voudrais me féliciter de la discussion et de l'adoption de ce statut de la société privée européenne et je voudrais en particulier dire tout le mérite de notre rapporteur, M. Lehne. Je pense que le texte qui sera adopté par notre assemblée, d'une certaine façon, portera son nom, et cette société privée européenne sera la société Klaus-Heiner Lehne pour la postérité.

Je voudrais simplement faire une remarque sur un point. M. Becsey vient de le dire à l'instant et je partage son sentiment. Je crois que les dispositions que le compromis propose pour la participation des travailleurs vont à l'encontre de l'objectif recherché, c'est-à-dire à l'encontre de la facilité et de l'efficacité de ce statut pour les petites et moyennes entreprises.

Je pense qu'installer la cogestion à un tel niveau, c'est-à-dire pour des entreprises si petites, est une erreur. Je comprends parfaitement que l'on soit attaché à ce système de gestion sociale et économique qui a fait ses preuves, mais je pense qu'en l'occurrence, nous perdons une part de l'efficacité du statut que nous proposons et qui va être adopté, en imposant à des compagnies de petite taille des systèmes de cogestion qui ne sont, à mon sens, adaptés qu'aux grandes entreprises. Mais, moyennant cette réserve, je pense que ce texte est excellent.

  Πρόεδρος. - Η συζήτηση έληξε.

Η ψηφοφορία θα διεξαχθεί αύριο, Τρίτη, στις 12 το μεσημέρι.

  Martí Grau i Segú, Ponente de opinión de la Comisión de Mercado Interior y Protección del Consumidor. – Señora Presidenta, en primer lugar quisiera dar las gracias a la ponente, la señora Herczog, por su informe y por la colaboración que ha ofrecido a los responsables de las opiniones de las demás comisiones.

Como ponente de opinión de la Comisión de Mercado Interior y Protección del Consumidor quisiera señalar brevemente los tres elementos que nos parecen esenciales –aunque también en cuanto a otros elementos tenemos un consenso muy amplio– y que nos gustaría destacar en la opinión que elaboramos en su momento.

En primer lugar, la necesidad de actuar ante la situación que se crea en muchas ocasiones en el momento de la jubilación del empresario en la pequeña y mediana empresa. Demasiadas veces, la jubilación supone el fin de la actividad de estas empresas o, en otros casos, la absorción por empresas mayores, con lo cual dejan de tener su naturaleza de pequeña y mediana empresa.

En segundo lugar, el valor de la formación como elemento clave, tanto para mejorar las capacidades de las empresas y de sus profesionales como para poner de relieve el valor social de las empresas en el conjunto más amplio de la sociedad.

Por último, hacer especial referencia a las mujeres, que son las que siguen experimentando las mayores dificultades para sacar adelante este tipo de empresas.

  Richard Corbett (PSE). - Madam President, I rise to challenge Mr Allister on what he said earlier in his ludicrous comments about the supposed costs of EU regulation to businesses, and in particular British businesses.

These are based on some so-called studies which are being hawked around the British Euro-sceptic press at the moment with ever more lurid calculations about these costs.

However, those studies are wrong on three counts. First, they exaggerate the amount of legislation that is adopted at EU level instead of national level, quoting 50% or more whereas most national studies show it to be between 6 and 15%. Secondly, they take no account of the fact that EU legislation, when we get it right, cuts costs to businesses and cuts red tape by having a single set of standards – common rules for the common market – instead of 27 divergent and separate ones. Thirdly, they take no account of the fact that when we do impose costs, it is often deliberate in order to save money downstream. When we require cigarettes to have a health warning system, or when we require asbestos to be phased out of our products and our workplaces, it is in order to cut health costs and save lives for people downstream.

These studies cynically make no attempt to balance up the whole picture, and it is a scandal that somebody who claims to represent all of his voters only looks at one side of the argument.

  Ieke van den Burg (PSE). - Madam President, it is a pity that Mr Toubon is leaving the room, because I wanted to respond to an accusation he made concerning our compromise: namely that it requires new heavy burdens on SMEs. In fact, in the compromise, the status quo is being resettled for mergers, divisions of companies and transfers of seats. Regarding new companies starting from scratch, there is a fairly high threshold for companies with fewer than 500 employees. Those with between 500 and 1 000 employees have exactly what is in the other directives. One cannot say that this is making the status quo even heavier; it is making it lighter. In this consultation with the social partners, we want to look at simplification and a better system which is harmonised all over the EU.

  Ján Figeľ, Member of the Commission. − Madam President, I would like to thank everyone for a very interesting debate. First of all, I apologise on behalf of my colleague, Charlie McCreevy, who has an Ecofin commitment early tomorrow. His absence is due to preparations for that.

I wish to respond to some of the points raised. Part of the response lies in the overall process which we are driving together including, for example, the great political signals Parliament has sent to SMEs in 2009. These provide good encouragement, especially in a time of crisis, especially as we believe that SMEs have very high potential and that they deserve specific attention – mainstreaming, for example, the connection between education, training and SMEs.

I am pleased that, since 2007, we have been working together with DG Enterprise and Commissioner Verheugen on entrepreneurial education, which is very much needed in Europe and lags behind many other areas. I could quote many examples of good instruments – such as Erasmus for Young Entrepreneurs – but do not want to speak on these just now. It is a process of many issues around access to finance. The EIB is now freeing up space and volume for credits: EUR 30 billion for SMEs, EUR 1 billion a year more for medium-sized corporations, and an additional EUR 1 billion for mezzanine financing.

We recently decided, as you know, to relax the rules on state aid, levering the de minimis threshold to EUR 500 000, which means better conditions in general for more intensified state aid. This will also help facilitate subsidies for the production of green products.

Mr Karas spoke on the Small Business Act (SBA). Some Member States are already monitoring and reporting on SBA implementation. This was the case in 2008 and, starting in 2009, there will be annual assessment by Member States as part of all national reform programmes. We will therefore know more, and this culture of mainstreaming and support will grow.

On public procurement and SMEs, the Commission held vast consultations with stakeholders, including business organisations. One real problem lies with application of the rules by public buyers. We need more competition, more transparency and no discrimination, but the good news is that 42% of volume, above EU thresholds, is already going to SMEs in the European Union, which is really significant support.

Mr Wurtz spoke on the separation of registered offices and headquarters, and the problem of a potential erosion of employee participation. The separation of SMEs’ registered offices and headquarters is already general practice in half of the Member States, including those with very high standards of social policy safeguards. It ensures the flexibility companies need when doing business in more than one country.

Regarding the 30-day request by Mr Beaupuy, this should be dealt with in the proposal already in the pipeline on late payments, which should be adopted in the Commission before the end of the month.

The issue of consultations and worker participation has been much discussed here – and not only today. As part of its preparations, the Commission conducted, between July and October 2007, a public consultation on the potential SPE. Representatives of trade unions, including European trade unions, presented their views at conferences, especially during 2008. A major conference was held in March 2008, and we discussed these questions with experts from European trade unions several times that year. I want to underline one important thing, which is the legal basis. This is not Article 138, because we are not in the field of social policy, but Article 308, making it a different initiative based on unanimity of the Member States. There was no reason to launch a specific consultation under the former article.

I want to remind you that we already targeted large public companies when we launched the proposal on the European company, and that SPE proposal was designed for SMEs. Employees’ information and consultation rights were dealt with in 2001, in the first directive on the European company.

Since 2002, we have had a general framework for informing and consulting employees in the European Union. There is no reason to disregard these rules and come up with a different solution in this current proposal on the SPE.

If workers’ collective rights are to be improved, which is our intent, this should not be done only in respect of one type of company, but through a more general initiative that also takes into account the different traditions in the Member States.

We have already made important progress in the evaluation of employees’ rights in the European company statute. Follow-up measures will be considered when the full assessment is completed in 2010.

Some points were made on why there was not more input into taxation and accounting. I would remind you that we do not have general legislative power on every issue. Legislative initiatives on company law, insolvency law, accounting and tax law are attached to very specific, and often restrictive, legal bases in our Treaties, and the existing Treaty hardly serves as a basis for a complete body of European business law.

Last but not least, I want thank you for a very open and constructive debate, and also for real cooperation on SME policy issues. I see many friends of SMEs here. The recommendations in the first report will be taken into account in the implementation of the action plan, and especially in all relevant issues connected to small businesses.

Concerning Mr Lehne’s report, a lot of work still needs to be done because we need to achieve agreement in the Council. We will need some time, especially in the light of unanimity, but your input can really soften the atmosphere and help to find real consensus and approval. We want to facilitate this progress and to put in place a statute which really helps European businesses.

On the cross-border transfer of registered offices, the Commission agrees that companies should be free to move their seat within the European Union, provided that the rights of shareholders, creditors and employees are guaranteed. We therefore need to strike the right balance between freedom of establishment and the interests of third parties.

I would conclude by saying that this is the European Year of Creativity and Innovation, and that it is very important to have an approach which brings forward the creative potential of our businesses. People are very important, not only because there is a crisis, but because there is no greater potential than that of human beings. Issues such as IPRs or the Community patent could in the near future be addressed through a more open-minded and open-hearted political approach. Europe could be more innovative and creative in supporting SMEs.

  Klaus-Heiner Lehne, Berichterstatter. − Frau Präsidentin, sehr geehrter Herr Kommissar! Vier Bemerkungen. Erstens zur Sitzverlegungsrichtlinie. Ich denke, die Kommission sollte ihre Argumentation aufgeben. Sie läuft Gefahr, sich in der Fachwelt lächerlich zu machen. Die Theorie, dass man ja eine Sitzverlegung dadurch regeln könne, dass man in einem Nachbarstaat ein Unternehmen gründet und dann mit Hilfe der Fusionsrichtlinie das eigene Unternehmen mit diesem neugegründeten Unternehmen verschmilzt, ist an Bürokratie kaum noch zu überbieten. Wir reden hier von Bürokratieabbau und davon, dass wir für KMU Dinge erleichtern wollen. Dieser Vorschlag ist nur ein Beleg dafür, wie unsinnig das Festhalten der Kommission an der Nichtvorlage zur 14. Richtlinie ist. Das ist ein Geschäft für Anwälte, das hilft aber sonst niemandem.

Zweiter Punkt, die Mitbestimmung. Frau van den Burg hat Recht. Wirkliche kleine und mittelständische Unternehmen sind durch den Kompromiss, den wir vorgelegt haben, überhaupt nicht betroffen. Es geht ausschließlich darum, Missbrauchsfälle zu vermeiden und Unternehmen, die wirklich große Unternehmen sind und die eigentlich von der Zahl ihrer Mitarbeiter her passender zur Europäischen Aktiengesellschaft statt zur Europäischen Privatgesellschaft werden würden, ebenfalls zu erfassen. Es gibt praktisch nur Missbrauchsfälle, die erfasst sind.

Dritter Punkt, die Sitztheorie. Es gibt nur noch sieben Mitgliedstaaten, die der Sitztheorie anhängen. Es sind nur noch sieben! Deutschland als größter Mitgliedstaat hat im letzten Jahr die Sitztheorie aufgegeben. Der Europäische Gerichtshof vertritt sie ohnehin nicht, sondern lässt sie in Ausnahmefällen, wie bei Cartesio belegt, zu. Der Zug ist abgefahren. Der Streit darüber bringt nichts mehr.

Vierte Bemerkung: Die Argumentation der Linken – vorhin war während der Debatte kein Vertreter mehr zugegen –, dass man den Vorschlag ablehnen müsse, berücksichtigt – und da hat der Kollege Medina vollkommen Recht – nicht den Inhalt des Berichts. Alles, was an Kritik vorgetragen wurde, ist durch den Inhalt des Berichts eigentlich erledigt. Darum sollte vielleicht auch die Linke noch einmal darüber nachdenken, ob sie nicht den Bericht und die Anträge noch einmal liest und dann noch einmal in der Fraktion berät.

  Edit Herczog, rapporteur. − Madam President, it is a great pity that all of my voters are not here in the room, because it was wonderful to listen to so many Members from so many countries and so many parties welcoming my report on the Small Business Act. However, I have to say that my report would not have been possible without the Commission, namely Mr Verheugen and his small business team, Mrs Le Bail and others. I would also not have been able to do it without the Small Business Intergroup.

Most of my colleagues agreed with everything in the report, as can be seen from the fact that not too many amendments were introduced. Some colleagues asked why it is not legally binding. It is not legally binding by nature for many reasons. However, tomorrow we will ask for a roll-call vote on many paragraphs in order to prove the Parliament's common action and the Council's common requirement to do this.

Finally, I would like to say that exactly 200 years ago Darwin published his book on the origin of species. He said that the survivor is not the strongest, but the one most able to adapt. I think what we have done with the Small Business Act is to create a place for Member States to adapt and manoeuvre, and for small businesses within the Member States to adapt faster, survive this crisis and face the next challenges. Thank you very much for your support.

  Πρόεδρος. - Έχω λάβει τέσσερις προτάσεις ψηφίσματος⁽¹⁾ από τέσσερις πολιτικές ομάδες σχετικά με τη συμμετοχή των εργαζομένων στην ευρωπαϊκή ιδιωτική εταιρία.

Η ψηφοφορία θα διεξαχθεί την Πέμπτη.

Γραπτές δηλώσεις (άρθρο 142)

  Gabriela Creţu (PSE), în scris. – Aş dori doar să subliniez două aspecte absolut necesare:

Pe lângă facilităţile legale şi administrative, accesul la finanţare este esenţial. Crearea unui fond special dedicat IMM-urilor, ca şi dezvoltarea microcreditului sunt condiţii fără de care acestea nu pot rezista în condiţiile dificile ale pieţei, iar înfiinţarea de noi IMM-uri ar fi mult limitată.

Al doilea aspect este legat de statutul femeilor mici întreprinzătoare. Acesta nu diferă semnificativ, în multe situaţii, de al angajatelor. Argumente pot fi slaba dezvoltare a serviciilor care pot asigura compatibilizarea vieţii private şi activităţii productive, dar şi mediul concurenţial dur în care reţelele contează foarte mult. Asemenea reţele, prin care circulă informaţii şi se poate oferi suport la nevoie, sunt prezente în cazul întreprinderilor conduse de bărbaţi; femeile sunt mai vulnerabile din acest punct de vedere; din acest motiv, asocierile între întreprinderile conduse de femei şi cele conduse de bărbaţi trebuie stimulat.

Solicităm, de asemenea, recunoaşterea, în toate statele membre, a statutului de coproprietari pentru femeile care lucrează în cadrul micilor afaceri de familie; cel mai adesea, proprietar este bărbatul, iar ele sunt considerate lucrători familiali neremuneraţi; astfel, nu au nici măcar beneficiul asigurărilor sociale de care se bucură angajaţii, iar la bătrâneţe sau în cazul separării partenerilor consecinţele negative sunt evidente şi dezastruoase...

  Adrian Manole (PPE-DE), în scris. – Competitivitatea IMM-urilor este adesea diminuată de barierele ce se ridică în calea comerţului transfrontalier. Înlăturarea acestor bariere ar aduce mai multă stabilitate juridică şi ar permite un calcul mai eficient al riscurilor în materie de răspundere a întreprinderilor şi întreprinzătorilor. Prin acest raport, Parlamentul European a dovedit că a înţeles pe deplin rolul crucial pe care îl joacă întreprinderile mici şi mijlocii în domeniul competitivităţii economiei europene.

Un statut de companie privată europeană bine gândit, reprezentând o completare a formelor legale deja existente, ar fi în beneficiul competitivităţii IMM-urilor europene din multe puncte de vedere, consolidând piaţa internă europeană, simplificând cadrul legal pentru întreprinderi, reducând astfel costurile de consultanţă şi facilitând accesul la pieţele transfrontaliere, îmbunătăţind integrarea şi creşterea economică.

Acest statut ar oferi, de asemenea, mai multă flexibilitate IMM-urilor.

IMM-urile reprezintă mai mult de 90% din economia UE şi două treimi din locurile de muncă. Ar trebui, aşadar, să li se acorde cele mai bune condiţii pentru a contribui la creşterea economică într-o piaţă internă integrată, pentru a fructifica oportunităţile şi a face faţă provocărilor globalizării.

  Søren Bo Søndergaard (GUE/NGL), skriftlig. – Formålet med dette forslag er ifølge Kommissionen ”at forbedre rammebetingelserne for erhvervslivet” på EU's indre marked.

Det sker ved at give virksomheder mulighed for frit at vælge deres hjemstedsadresse i et EU-land, uanset hvor deres faktiske aktiviteter foregår, samt kun være forpligtet til at overholde hjemstedets love.

Dermed åbnes der en ladeport for omgåelse af opnåede arbejdstagerrettigheder i EU's medlemslande.

Sandheden er konkret. Tillad mig derfor at være konkret.

Et dansk aktieselskab med hjemsted i København med 35 ansatte er i henhold til dansk lovgivning forpligtet til at acceptere, at medarbejderne vælger repræsentanter til virksomhedens ledelse. Det sikrer medarbejderne en vis indsigt i virksomhedens situation og fremtid.

Hvis det fremlagte forslag vedtages uændret, så kan det pågældende firma bare lade sig registrere som et europæisk firma med hjemsted i Finland. Så kræves der pludselig over 150 medarbejdere for at opnå medarbejderrepræsentation. Og i de fleste andre EU-lande er det endnu værre.

Måske bliver Kommissionens forslag forbedret en smule i de kommende forhandlinger. Måske bliver den endelige vedtagelse lidt mindre slem.

Alligevel må spørgsmålet stilles: Hvorfor? Hvorfor fremlægger Kommissionen igen og igen forslag hvis eneste formål er at forringe lønmodtagernes rettigheder? Kan det mon skyldes, at der er et eller andet fundamentalt galt med EU?

(1) βλ. Συνοπτικά Πρακτικά.

19. Il-futur tas-sistema Ewropea komuni tal-asil (dibattitu)

  Πρόεδρος. - Η ημερήσια διάταξη προβλέπει τη συζήτηση της έκθεσης του Giusto Catania, εξ ονόματος της Επιτροπής Πολιτικών Ελευθεριών, Δικαιοσύνης και Εσωτερικών Υποθέσεων, σχετικά με το μέλλον της κοινής ευρωπαϊκής πολιτικής για το άσυλο (2008/2305(INI) (A6-0050/2009)

  Giusto Catania, relatore. − Signora Presidente, onorevoli colleghi, nell'ultimo anno il numero dei rifugiati nel mondo è aumentato e siamo già a circa 12 milioni. Se sommiamo anche gli sfollati interni arriviamo a più di 26 milioni nel mondo che hanno bisogno di tale protezione. La ragione di tale situazione è da ricercare nel fatto che nel pianeta continuano ad esserci delle guerre. In questo momento ci sono 4 milioni di rifugiati e di sfollati iracheni, ed è evidente come questi rifugiati siano effetto delle guerre volute anche dai nostri Paesi.

La creazione di un sistema europeo comune di asilo è necessaria perché è un obbligo per il nostro Stato di diritto garantire un'omogeneità nell'accoglienza dell'Unione europea, a maggior ragione se pensiamo che vi sono paesi membri che non hanno ancora una legge organica sull'asilo. Spiace constatare che l'armonizzazione delle procedure d'asilo sia slittata di due anni, così avremo un'armonizzazione nel 2012. Occorre porre fine alla nefasta disparità esistente tra vari Paesi, tra vari sistemi di asilo. In questo momento è paradossale che vi siano cittadini di alcuni Paesi terzi il cui tasso di riconoscimento dello status di rifugiato varia dallo 0% al 90%, in dipendenza del Paese membro che accoglie la richiesta.

L'armonizzazione delle norme deve tradursi in un livello alto di protezione in tutta l'Unione europea e non risolversi in un livellamento verso il basso. L'istituzione dell'asilo è un aspetto essenziale della nostra democrazia e della tutela dei diritti umani, e non è accettabile che sia stato gravemente intaccato nel corso degli ultimi anni, perché non sempre sono state garantite le esigenze dei richiedenti asilo e il principio di non respingimento garantito dalle convenzioni internazionali. L'Unione europea dovrebbe prevedere meccanismi alle frontiere esterne, atti ad individuare i richiedenti asilo e a garantire l'accesso al suo territorio alle persone che hanno diritto a una protezione internazionale, anche nell'ambito di operazioni di controllo delle frontiere. È per questa ragione che riteniamo opportuno rivedere il ruolo di Frontex, che spesso gestisce richiedenti asilo come migranti irregolari.

Il Parlamento europeo, con questa relazione, chiede che l'agenzia Frontex fornisca dati precisi sul numero dei richiedenti asilo individuati nel corso delle operazioni condotte e anche sulla sorte delle persone intercettate e fatte rientrare in Paesi di transito o in Paesi di origine. Bisogna far sì che siano garantite le corrette applicazioni delle convenzioni internazionali, anche relativamente agli accordi di cooperazione con i Paesi terzi. Non si possono stringere accordi con Paesi che non abbiano firmato la Convenzione di Ginevra, e questo lo fanno molti Paesi membri: penso all'Italia, che ha siglato un accordo sulla gestione dei flussi migratori con la Libia, che non intende firmare la Convenzione di Ginevra sui rifugiati.

Noi siamo molto soddisfatti – e l'abbiamo sottolineato e lo vogliamo sottolineare in questo rapporto – che la Corte di giustizia abbia annullato l'articolo della "direttiva Procedura" che riguardava l'istituzione del concetto di "Paese terzo sicuro" e dell'elenco comune di Paesi terzi sicuri. Riteniamo che non possa esistere un "Paese terzo sicuro", che il concetto è improprio, perché tutti i cittadini possono essere perseguitati anche in Paesi che hanno standard elevati di democrazia.

I richiedenti asilo sono persone vulnerabili che devono beneficiare di condizioni di accoglienza idonee. Gli Stati membri non possono porre in stato di detenzione una persona per il solo motivo che si tratta di un richiedente di una protezione internazionale. Per questo ritengo che, in linea di principio, i richiedenti asilo non devono essere posti in detenzione, e purtroppo in molti Paesi membri la detenzione dei richiedenti asilo è ancora una realtà, a causa del loro ingresso irregolare nel territorio. Purtroppo, e concludo, non esiste altro modo per entrare nell'Unione europea. E questo è il paradosso: che anche i richiedenti asilo devono essere sottoposti a flussi misti per entrare nell'Unione europea. L'asilo non è una concessione: l'asilo è un dovere dei Paesi e un diritto per le persone che fuggono dalla guerra.

  Jacques Barrot, Vice-président de la Commission. − Madame la Présidente, Mesdames et Messieurs les députés, la Commission a donc adopté un plan d'action sur l'asile en juin dernier. La Commission s'était engagée, d'une part, à présenter entre 2008 et 2009 des propositions concrètes pour améliorer les normes de protection et introduire davantage de solidarité entre les États membres et, d'autre part, à renforcer la coopération pratique.

Nous avons énoncé les principes qui doivent guider l'action de l'Union, maintenir sa tradition humanitaire et protectrice, garantir une réelle égalité de traitement partout dans l'Union, améliorer l'efficacité du système d'asile, promouvoir la solidarité au sein de l'Union et entre l'Union et les pays tiers.

Je constate avec plaisir que le Parlement partage entièrement la philosophie de la Commission. Il partage notre ambition de construire un système d'asile européen plus protecteur, plus efficace et plus juste.

Le fait que le Parlement soit désormais colégislateur avec le Conseil me fait espérer que le résultat final des négociations, qui seront longues, aura plus de chances que par le passé d'aboutir à des instruments de qualité irréprochable et plus respectueux des droits fondamentaux.

Ainsi, grâce à la codécision et au vote à la majorité qualifiée au sein du Conseil, l'Union pourra réaliser une harmonisation vers le haut de ces normes de protection internationales.

Merci au Parlement du ferme soutien qu'il apporte à toutes les initiatives que la Commission annonce dans son plan d'action.

Je vous remercie aussi pour la priorité que vous avez donnée au traitement de ma proposition récente concernant la création d'un Bureau européen d'appui en matière d'asile. Nous avons besoin de l'appui du Parlement pour faire prévaloir ce dispositif qui permettra de renforcer la coopération pratique et la qualité des systèmes d'asile. Je souhaite que les trois institutions se mettent d'accord rapidement pour assurer le démarrage rapide de ce Bureau.

Toutefois, Monsieur Catania – je vous remercie d'ailleurs pour votre rapport –, vous vous inquiétez de certaines situations, notamment des conditions de détention des demandeurs d'asile, des droits des demandeurs d'asile dans les procédures Dublin, de l'impact des opérations de contrôle aux frontières sur l'accès à la protection et de la charge assumée par certains États membres dans l'accueil des flux de demandeurs d'asile. Je vous apporte quelques réponses.

En ce qui concerne les conditions de détention des demandeurs d'asile, la Commission a proposé, dans les amendements à la directive sur les conditions d'accueil, des règles plus claires que celles aujourd'hui en vigueur, notamment l'exclusion, dans tous les cas, de la détention des mineurs non accompagnés. Nous avons également précisé les cas où la détention est possible pour les adultes, avec des sauvegardes telles que le droit à un recours effectif ou le droit à l'aide juridique et au contrôle judiciaire régulier de la mesure de détention.

D'autre part, dans la lignée du rapport de Mme Roure sur les centres d'accueil tant ouverts que fermés, adopté le 5 février, le Parlement a identifié un certain nombre de problèmes dans ces centres. Les amendements proposés à la directive sur les conditions d'accueil doivent permettre de répondre à ces problèmes.

Suivant les mêmes principes, j'ai proposé que les droits des demandeurs d'asile soumis aux procédures de Dublin soient mieux assurés. Il faut faciliter, par exemple, le regroupement des membres d'une même famille, des enfants avec les membres de leur famille, et renforcer les garanties procédurales dont bénéficient les demandeurs d'asile sujets à la procédure de Dublin.

La meilleure procédure d'asile sera inutile si l'accès à une telle procédure n'est pas garanti. Je suis d'accord avec vous, Monsieur Catania, sur le besoin de mieux travailler avec les gardes frontières, de les former et de les sensibiliser sur les questions d'asile. Vous avez évoqué les flux mixtes; il faut en effet que Frontex puisse vraiment faire ce travail de formation. Le Bureau d'appui, une fois établi, y contribuera aussi, en préparant des manuels à l'usage des gardes frontières. Nous devons également mieux définir les responsabilités sur les personnes sauvées en mer. Où seront-elles débarquées? Où pourront-elles demander l'asile, le cas échéant? Je collabore avec les États membres pour essayer de trouver les bonnes réponses à ces questions. Effectivement, on ne peut pas ignorer la pression à laquelle sont soumis les systèmes d'asile de certains États membres. Nous voulons plus de solidarité, non seulement d'un point de vue financier, mais aussi à travers les équipes d'experts créées par le Bureau qui pourront être mobilisées rapidement.

Nous allons aussi examiner la possibilité de transférer volontairement des réfugiés vers un État membre autre que celui qui a octroyé la protection.

À la fin de cette semaine, je vais me rendre à Lampedusa et à Malte pour voir quels sont les besoins concrets et de quelle façon l'Union peut offrir son soutien.

Je profite de cette occasion, Madame la Présidente, Mesdames et Messieurs les députés, pour vous remercier de l'augmentation de 10 millions d'euros, que le Parlement a adoptée fin 2008, pour le Fonds européen pour les réfugiés. Ces 10 millions d'euros vont permettre la réinstallation d'un plus grand nombre de réfugiés dans l'Union en 2009. Je tiens, à cet égard, à souligner l'importance de l'engagement pris par les États membres à la suite de la mission que nous avons envoyée en Jordanie et en Syrie concernant la réinstallation des réfugiés irakiens dans les États membres de l'Union européenne.

Nous travaillons, et je travaille, sur tous les fronts: amélioration de la qualité de la législation, coopération pratique, solidarité entre les États membres, et entre l'Union et les pays tiers.

Je voudrais vraiment remercier le Parlement pour son soutien. Nous devons faire de l'Union européenne un véritable espace commun et solidaire de protection. Et j'ai bien l'intention de reformuler cela de manière vraiment solennelle dans le programme de Stockholm.

Merci, Mesdames et Messieurs les députés, merci Monsieur Catania, Madame Roure, pour tout le travail qui a été accompli et qui nous est très utile.

VORSITZ: MECHTILD ROTHE
Vizepräsidentin

  Danutė Budreikaitė, Vystymosi komiteto nuomonės referentė. − Pastaraisiais metais pabėgėlių skaičius visame pasaulyje pasiekė 16 milijonų. 2007–aisiais metais ES buvo pateikta virš 200 000 prieglobsčio prašymų. Tiek prieglobsčio prašantys pabėgėliai, tiek kai kurios valstybės narės susiduria su problemomis, didele našta, kurią palengvintų bendra Europos prieglobsčio sistema. Valdžios institucijos turėtų taikyti konkrečius, aiškius ir vienodus terminus sprendimams dėl prieglobsčio prašymų priimti. Svarbu, kad pabėgėlio statusas būtų suteikiamas remiantis konkrečiu atveju, o ne bendro pobūdžio įvertinimu, pavyzdžiui grindžiamu tautybe. Taip pat norėčiau atkreipti dėmesį į tai, kad Europos Komisijos prieglobsčio politikos plane neminima FRONTEX agentūra, kurios vaidmuo pabėgėlių prieglobsčio srityje yra labai svarbus. Be to, svarbu paminėti, kad prieglobsčio prašytojų skaičius tiesiogiai priklauso nuo politinės, ekonominės ir socialinės prieglobsčio prašytojų kilmės šalių situacijos. Todėl bendra Europos prieglobsčio politikos sistema turėtų būti glaudžiai susieta su Europos vystoma bendradarbiavimo politika bei humanitarine veikla, kas sumažintų prieglobsčių prašytojų, ieškotojų, kurie dažnai yra ekonominiai, skaičių.

  Carlos Coelho, em nome do Grupo PPE-DE. – Senhora Presidente, Senhor Vice-Presidente da Comissão Europeia, caras e caros Colegas, desde as conclusões de Tampere muito tem sido feito para harmonizar a legislação dos Estados-Membros na área do asilo. Essa harmonização foi feita, porém, na base do mínimo denominador comum, persistindo práticas e procedimentos muito diferentes. Continuam a não existir condições iguais de acesso à protecção em todo o território da União o que acaba por gerar problemas como é o caso de movimentos secundários e pedidos múltiplos.

Em 2008, como já foi recordado pelo relator, o número de refugiados aumentou para mais de 12 milhões de pessoas. É pois necessário e urgente dar início à segunda fase do sistema europeu comum de asilo. Só poderá existir um nível idêntico de protecção em todo o território da União se for instituído um procedimento único do pedido de asilo, por razões de eficiência, rapidez, qualidade e justiça nas decisões, bem como normas únicas relativas às condições a preencher para poder beneficiar do estatuto de refugiado ou de pessoa que necessita de protecção internacional. Só assim os requerentes de asilo poderão ser tratados da mesma forma, independentemente do Estado-Membro em que façam o seu pedido de asilo.

Congratulo-me pois com a apresentação deste plano de acção em matéria de asilo, que contou com a contribuição de vários actores públicos e que define o roteiro a seguir para os próximos anos com vista à concretização do sistema europeu comum de asilo. Considero positivas as alterações que se pretendem introduzir na directiva relativa às condições de acolhimento, na directiva relativa aos procedimentos de asilo, bem como na directiva de qualificação de forma a clarificar quais são os critérios que permitem qualificar para efeitos de protecção internacional. Fico contente com o facto de o Comissário Barrot ter sublinhado a necessidade de garantir a coerência com outras políticas que tenham impacto na protecção internacional e espero que a mesma visão coerente seja estendida a outras áreas comuns.

Finalmente, queria felicitar o relator Giusto Catania pelo trabalho que fez e que vai merecer a aprovação por parte do Grupo PPE-DE.

  Martine Roure, au nom du groupe PSE. – Madame la Présidente, je tenais bien sûr tout d'abord à féliciter notre rapporteur pour son excellent rapport car il pointe, à juste titre, les déséquilibres qui marquent le droit d'asile actuellement en Europe et il formule, bien sûr, un certain nombre de propositions qui permettent véritablement d'avancer dans la bonne direction.

Nous devons mettre fin aux disparités inacceptables qui existent entre les États membres. En effet, selon le pays où l'on dépose sa demande d'asile, on n'a pas la même réponse.

Nous demandons aussi, bien sûr, une amélioration substantielle des conditions d'accueil des demandeurs d'asile. Cela passe, notamment, par l'affirmation du principe selon lequel les demandeurs d'asile ne doivent pas être placés en rétention, en particulier les personnes vulnérables, les femmes, les enfants, les personnes victimes de tortures. Cela passe aussi par un accès garanti à un minimum de droits: logement, emploi, santé, éducation, soit autant de droits fondamentaux pour assurer le respect de la dignité.

Enfin, il est pour nous vital de réformer le système de Dublin II, dont on a pu constater, notamment au travers de nos visites dans les centres de rétention – vous l'avez dit, Monsieur le Vice-Président –, les dommages collatéraux d'un fonctionnement inadapté, dans la mesure où il fait peser un fardeau inacceptable pour les pays les plus directement visés par les flux migratoires aux portes de l'Europe.

Le chemin qui reste à parcourir pour achever une politique commune en matière d'asile est certes encore long. Nous ne devons pas nous bercer d'illusions, mais les nouvelles propositions de la Commission, auxquelles je souhaite que nous apportions notre contribution efficace, permettront, je l'espère, de poser ses premières pierres à un édifice encore bien fragile aujourd'hui mais que nous espérons solide dans l'avenir.

Je remercie sincèrement M. le commissaire Jacques Barrot pour la volonté tenace dont il a fait preuve en la matière, parce qu'il faut de la volonté, il en faut beaucoup. J'espère, Monsieur le Commissaire, que vous pourrez avoir du temps pour mettre en œuvre ce travail, car c'est notre devoir et un impératif moral au nom des valeurs que nous défendons ici, dans l'Union européenne.

  Sarah Ludford, on behalf of the ALDE Group. – Madam President, I support the report of the rapporteur and the work of the Commission. There is no excuse for the poor state of refugee management in the EU, since the numbers of asylum applications are low by historical standards. Lack of common practice, different sources of country-of-origin information and failure to implement EU laws properly means there is an uneven playing field. This is causing shopping-around by applicants and pass-the-parcel by states.

Another element creating unequal access to protection is that some Member States are just deporting people before they can be assessed and even, in effect, bribing third countries to stop them coming.

Many arriving in mixed flows may well be economic migrants, which does not make them criminals. However, even if only a few are refugees, they must be identified. As Mr Catania says, protection in human rights concerns must be integrated into border management, particularly in the mandate of Frontex. People should not be detained just because they apply for asylum.

Besides the single common procedure and content of protection, there needs to be practical cooperation, support and solidarity, including through the important European Asylum Support Office, providing common sources of country information. Better quality and more accurate first decisions would save money through fewer costly appeals.

Obliging EU states to allow asylum seekers to work after six months, if their claim is not decided, is very important: they would retain dignity and also pay tax. I am very disappointed the UK has decided to opt out from an improved Reception Conditions Directive as that would bar automatic detention solely on the grounds of submission of an asylum claim, cut across UK fast-track detention and enforce the right to work after six months. It is pretty shameful, in my view, that my own country regards these conditions as too onerous.

  Jan Tadeusz Masiel, w imieniu grupy UEN. – Pani Przewodnicząca! Wielkie dzięki raz jeszcze dla prezydencji francuskiej, która poczyniła duży krok naprzód w kwestii azylu, doprowadzając do przyjęcia przez Radę Europejską w październiku minionego roku Europejskiego paktu na rzecz migracji i azylu. To prawda, że Unia Europejska potrzebuje wspólnej polityki azylowej i wypracowania postawy solidarności w przyjmowaniu uchodźców. Należy się pomoc tym krajom Unii, które są szczególnie wyeksponowane na napływ kandydatów do azylu. Kwestia azylu jest bardzo delikatna. Ciężko jest osądzić, kto na prawdę potrzebuje opieki, a kto ucieka przed nędzą we własnym kraju i chociaż ci ostatni również zasługują na pomoc, nie możemy przyjąć wszystkich. Podsumowując, nasze procedury unijne powinny być wspólne, przejrzyste i szybkie.

  Hélène Goudin, för IND/DEM-gruppen. – Fru talman! Skapandet av fästning Europa går fortare och fortare för varje år som går. Detta är mycket olyckligt, inte minst för att en gemensam asylpolitik med största sannolikhet kommer att innebära en hårdare och mer restriktiv politik där personer med skyddsbehov blir de stora förlorarna. Den utvecklingen är minst sagt oroande.

I betänkandet framgår det att man vill införa enhetliga normer för när en person ska betraktas som flykting. Varför, kan man fråga sig. Det finns redan internationella konventioner där detta anges. Att skapa nya EU-normer som med största sannolikhet skulle bli mer restriktiva än exempelvis Genèvekonventionen är inte att eftersträva.

Vi nås praktiskt taget varje vecka av skrämmande berättelser från flyktingläger i södra Europa. Människor som har hamnat där lever under fruktansvärda förhållanden som myndigheterna väljer att blunda för. Problemet är självklart inte de individer som sitter i läger utan det faktum att de mänskliga rättigheterna inte respekteras. Detta trots att samtliga medlemsstater åtminstone i teorin uppfyller Köpenhamnskriterierna, det är snarare den frågan som borde diskuteras här i parlamentet. Tillträdet till ett lands territorium måste vara en fråga för varje land att bestämma om, men självklart måste internationella konventioner och överenskommelser respekteras.

  Marian-Jean Marinescu (PPE-DE). - Sistemul european de azil se confruntă la ora actuală cu o lipsă de coerenţă a instrumentelor juridice în materie de protecţie internaţională.

Deosebirile importante între procesele decizionale din cele 27 de state membre în ceea ce priveşte cererile de azil fac ca rata de recunoaştere a candidaţilor la statutul de refugiat să varieze de la 0% până la aproximativ 90%. În plus, criteriile prevăzute de sistemul Dublin împovărează în mod disproporţionat statele membre care reprezintă graniţa externă a Uniunii Europene, deoarece acestea sunt responsabile de tratamentul cererilor de azil în calitate de primă ţară de intrare.

Fenomene precum mişcările secundare dintr-un stat membru în altul şi cererile multiple continuă să existe. Una dintre nevoile cele mai stringente în politica europeană pentru azil este schimbul de analize, de experienţe şi de informaţii între statele membre. Soluţii practice trebuie, de asemenea, găsite pentru dezvoltarea cooperării dintre administraţiile responsabile cu examinarea cererilor de azil.

Comunicarea între statele membre în ceea ce priveşte tratamentul diferit acordat solicitanţilor de protecţie internaţională în funcţie de ţara lor de origine rămâne, însă, problema cel mai greu de rezolvat. Sper că Regulamentul privind crearea unui birou european de sprijin pentru azil, propus de Comisie în urmă cu trei săptămâni, va permite rezolvarea parţială a problemelor actuale.

Îndemn de pe acum viitorii responsabili ai acestui birou european să nu ignore cooperarea cu Agenţia Europeană pentru Gestionarea Cooperării Operative la Frontierele Externe, cu reţeaua europeană de migraţie, precum şi cu organismele competente din statele membre şi statele terţe care desfăşoară activităţi în domeniul migraţiei şi azilului. Pe lângă evitarea dublării eforturilor, această cooperare va facilita coordonarea statelor membre şi utilizarea expertizei acestora în materie de azil.

  Inger Segelström (PSE). - Fru talman, kommissionär Barrot! Jag vill börja med att tacka Giusto Catania för betänkandet. Jag delar helt uppfattningen att det är olyckligt att ikraftträdandet är uppskjutet till 2012. Jag vill ta upp tre saker: barnens rätt, stöd och möjligt för kvinnor i människohandel och slutligen hur vi når en bättre beredskap när det plötsligt händer någonting i världen.

Jag tycker att det är bra att parlamentet påtalar att barn och minderåriga ska erhålla särskilt stöd. Det som trots allt fortfarande oroar mig är att barn kan tas i förvar. Det är oacceptabelt för mig.

Idag är det dagen efter Internationella kvinnodagen. Den fråga som engagerat mig under denna valperiod är hur olika länder behandlar kvinnor och barn i människohandel, dvs. om de har rätt att stanna i EU eller få hjälp att återvända hem. När socialdemokraterna styrde Sverige var det naturligt att kvinnor som blivit kränkta i Sverige – oavsett om det skedde genom människohandel, giftermål eller om de utsatts för våld – hade rätt att stanna. Nu är det fråga om att kvinnan eventuellt kan få stanna, men bara om hon samarbetar med polis och åklagare. Vid vilka andra brott än människohandel är samarbete krav för asyl? Jag tycker att detta är diskriminering av kvinnor och barn och vill ta upp det idag, efter kvinnodagen.

Den tredje frågan är hur olika länder tar emot asylsökande och vilka länder man väljer. Mitt land, Sverige, hör till de länder som tagit emot flest Irakflyktingar. Jämfört med både USA och Kanada är det enormt många, och detsamma gäller gentemot de flesta EU-länder. Jag hoppas att det nya asylsystemet i EU ska vara bättre förberett för gemensamt ansvar när det händer saker i världen eller, som i Iraks fall, att länder blir invaderade. Ett solidariskt EU-system kan inte bara fungera när det är lugnt, utan ska också fungera i kris och konflikt.

  Gerard Batten (IND/DEM). - Madam President, the number of people seeking refugee and asylum status is growing alarmingly. As the report states, there are currently about 12 million refugees and about 26 million internally displaced persons worldwide. This is hardly surprising, as some countries in continents such as Africa and Asia slide further into political chaos and the world slips further into a financial and economic crisis of as yet unknown depths.

What we can be sure of is that over the coming months and years there will be yet more refugees and asylum-seekers. It will surprise no-one that the European Parliament solution is harmonisation of national asylum systems. The report proposes a common European asylum system and a common asylum support office with common standards for granting refugee and asylum status. It proposes that national governments should not be able to hold an asylum-seeker in detention solely on the grounds that they are asylum applicants, and that refugees should be allowed to request movement from one European country to another. It proposes that where an applicant is held in detention, that person should have the right to a remedy before a national court.

All this is a recipe for chaos and gridlock in national asylum systems. Many, if not most, of those people who seek refugee and asylum status in European countries far from home are, of course, economic migrants seeking a better life. And who can blame them? But the easier we make it for them to come to Europe, the more will come.

The common systems proposed here will make it even harder for nation states to protect their own borders and easier for untold numbers of economic migrants to cross those borders. Britain needs even stricter controls, not more lax ones imposed by the European Union.

  Simon Busuttil (PPE-DE). - Ir-rapporteur jagħmel sew li jgħid li l-politika komuni dwar l-ażil trid tinbena fuq il-prinċipji ta’ solidarjetà. Hija propju s-solidarjetà li hija nieqsa mill-politika komuni li għandna dwar l-ażil kif sejjer jara l-Kummissarju Barrot personalment iktar tard din il-ġimgħa meta se jagħmel żjara f'pajjiżi - f'Malta kif ukoll fil-gżira ta' Lampedusa. Sur Kummissarju, se ssib li s-solidarjetà se tfittxa u m’intix se ssibha. Is-solidarjetà daħlet għall-ewwel darba fil-Patt dwar l-Immigrazzjoni u l-Ażil f’Ottubru li għadda. Hija ddaħħlet permezz ta’ klawsola dwar ‘burden-sharing’ - dwar qsim ta’ piż illi kienet l-ewwel darba li ddaħħlet u kienet tajba. Din hija klawsola li titħaddem b’mod volontarju li tippermetti li mmigranti li jfittxu ażil li jaslu f’pajjiż, ikunu jistgħu jiċċaqilqu f’pajjiż ieħor tal-UE. Dan il-Parlament saħansitra alloka EUR 5 miljuni fil-baġit ta’ din is-sena tal-UE sabiex din il-klawsola tkun tista’ titħaddem. S’issa fil-prattika għandna mhux qed naraw din il-klawsola titħaddem ħlief għal eċċezzjoni partikolari li hija Franza li offriet li tieħu 80 immigrant li qed ifittex l-ażil minn Malta. Dan hu ġest importanti li iżda ma ġiex ikkuppjat minn pajjiżi oħra tal-UE u hija ħasra kbira li dan għadu ma sarx. Għaldaqstant nixtieq nistaqsi lill-Kummissarju x’qed tagħmel il-Kummissjoni biex tara li dan il-mekkaniżmu dwar il-qsim ta’ piż jitħaddem? X’qed tagħmel biex aktar pajjiżi joffru s-solidarjetà tagħhom u jieħdu immigranti minn pajjiż li qed ibati piż sproporzjonat? Il-Kummissjoni se toħloq programm Ewropew dwar ir-riallokazzjoni ta’ persuni minn pajjiż għall-ieħor u kif beħsiebha tibni u topera din il-klawsola l-Kummissjoni?

  Daciana Octavia Sârbu (PSE). - În contextul în care, la nivel global, numărul refugiaţilor a crescut, iar Uniunea Europeană primeşte mai mult de jumătate din numărul de solicitanţi de azil, instituirea unui sistem european de azil comun trebuie urgentată.

În acest sens, este salutară propunerea de creare a unui Oficiu european de sprijin în materie de azil care să coordoneze politicile naţionale ale diferitelor ţări, astfel încât să se evite împovărarea anumitor state în mod disproporţionat. Consider că acest birou trebuie organizat astfel încât să joace un rol important în caz de criză şi să evalueze în mod corect cererile de azil.

Cred că este necesar ca noile state membre ale Uniunii Europene, România şi Bulgaria, să primească sprijin din partea Uniunii Europene prin mecanisme eficiente de solidaritate, în vederea garantării unor condiţii de primire adecvate pentru solicitanţii de azil. Să nu uităm, însă, că la nivel european trebuie să acţionăm proactiv, nu reactiv, prin acordarea unei atenţii sporite cooperării cu ţările terţe în vederea prevenirii crizelor.

  Alin Lucian Antochi (PSE). - În fiecare an, statele membre ale Uniunii Europene adăpostesc milioane de persoane care se află în căutarea unui refugiu în faţa persecuţiilor şi conflictelor din ţările lor de origine. Cu toate acestea, la nivelul acestor state, rata de recunoaştere a statutului de refugiat variază de la 0% la 90%. Mai mult, sistemul de la Dublin, prin procesul de readmisie a refugiatului în prima ţară de tranziţie, creează o discrepanţă între aceste state şi cele centrale în privinţa coordonării politicilor şi măsurilor de azil oferite refugiaţilor.

Aşa cum spuneau şi antevorbitorii mei, sistemul european comun de azil trebuie să permită statelor membre să asigure un nivel ridicat de protecţie refugiaţilor, de la primirea şi până la integrarea deplină a acestora în comunităţile locale, prin instituirea unei proceduri comune de azil, care să prevadă termene clare, uniforme şi rezonabile, prin intermediul cărora autorităţile să poată gestiona cererile de azil.

O atenţie deosebită trebuie acordată solidarităţii între statele membre în vederea coordonării fluxurilor mari de solicitanţi de azil din unele ţări, atât prin asistenţă financiară, cât şi prin adoptarea unor mecanisme de reinstalare internă şi realocare, care să permită o dispersie uniformă a refugiaţilor pe teritoriul Uniunii Europene.

  Katrin Saks (PSE). - Tahan tänada raportööri ja rõhutada teema olulisust kuigi esindan siin liikmesriiki Eestit, mis paistab silma selle poolest, et pagulasi saabub meile vähe.

Pagulase staatuse on seni saanud vaid mõned inimesed aastas, aga me oleme ka väike riik ja atraktiivne küll turistidele, aga elamiseks karm paik. Samas me mõistame solidaarsuse vajadust, aga ma arvan, et neid, kes niigi on pidanud elus kannatama, ei saa karistada veel kord karmi kliimaga, kui nad just ise seda ei vali.

Niisiis on mõttekas rääkida mitte inimeste vaid kohustuste jagamisest, et parandada nende riikide olukorda, kuhu saabub suurel hulgal varjupaiga taotlejaid. Kindlasti tuleb toetada standardite ühtlustamist. Kui meil on üks ühine piir, siis on ka loogiline, et varjupaiga taotleja leiaks ühesugust kohtlemist igal pool üle Euroopa Liidu.

  Zuzana Roithová (PPE-DE). - Paní předsedkyně, hluboce nesouhlasím s tažením euroskeptiků proti společné migrační a azylové politice zakotvené v Lisabonské smlouvě. Potřebujeme společně a přísněji potírat nelegální ekonomickou migraci, ale čekatelům na azyl poskytnout důstojnější podmínky. Není mi lhostejné, že děti uprchlíků v evropských táborech nemají celé měsíce přístup ke vzdělání či potřebné zdravotní péči. Je také neudržitelné, aby uvnitř Schengenu některé země uznávaly statut uprchlíka a jiné ne. Je špatné, že agentura Frontex nemonitoruje počty a země původu žadatelů o mezinárodní ochranu. Ano, potřebujeme jednotné řízení o azyl a také potřebujeme pomoci nárazníkovým zemím na základě solidarity. Ale azylovou politiku musíme provázat s rozvojovou politikou, abychom dokázali migrantům předejít.

  Jacques Barrot, Vice-président de la Commission. − Madame la Présidente, je vais être assez bref, mais j'ai écouté avec attention toutes les interventions et je remercie beaucoup le Parlement européen qui, vraiment, soutient cet effort pour donner à la politique d'asile toute la portée qu'elle doit avoir pour tous les gens qui sont persécutés dans le monde. Nous avons là un devoir, un impératif moral, comme le disait Martine Roure.

Je voudrais donner quelques précisions. D'abord, certains d'entre vous ont évoqué Frontex, M. Catania notamment. Il faut que je précise que Frontex a désormais un officier de liaison du commissariat des Nations unies pour les réfugiés. Il s'agit vraiment là d'un effort de Frontex pour bien appréhender les problèmes touchant les demandeurs d'asile, et la Commission a proposé des règles pour mieux définir les responsabilités de Frontex dans les actions maritimes. Nous sommes actuellement en discussion avec les États membres. C'est un élément important, en effet.

Je voudrais revenir sur la demande de solidarité qui a été exprimée par beaucoup d'entre vous, et je pense en particulier à M. Busuttil, qui a évoqué la situation difficile de Malte à cet égard. C'est vrai que dans le plan d'action sur l'asile, la Commission a proposé d'étudier les possibilités que pourrait offrir la répartition de ces demandeurs d'asile entre les États membres sur une base volontaire.

La discussion avec les États membres a été engagée à l'automne, à travers un document informel qui proposait plusieurs alternatives pour mettre en œuvre le principe de solidarité dans le domaine de l'asile. Je dois dire qu'il n'est pas aisé d'obtenir de la majorité des États membres un accord sur un mécanisme de répartition des réfugiés entre eux. Nous allons néanmoins lancer une étude sur les impacts et les possibilités de ce type de répartition au niveau de l'Union.

Je voudrais dire également que nous sommes prêts à financer des projets liés à cette répartition, à cette réinstallation dans le cadre du Fonds européen pour les réfugiés. J'aurai l'occasion de le redire d'ailleurs dans les États membres que je vais visiter et qui sont souvent très sollicités par les demandeurs d'asile.

En résumé, je crois que nous sommes au début d'un long processus, mais qui est essentiel si nous voulons vraiment que cette Europe garde dans ses valeurs une identité forte, une identité de région d'accueil pour tous ceux qui, dans le monde, sont en souffrance et attendent notre aide.

Merci beaucoup au Parlement européen, Madame la Présidente, Mesdames et Messieurs les députés, pour toutes vos interventions, particulièrement précieuses pour votre Commissaire.

  Giusto Catania, relatore. − Signora Presidente, onorevoli colleghi, voglio ringraziare i colleghi che sono intervenuti per il sostegno che hanno offerto a questa relazione, il commissario Barrot, per il supporto e anche per il lavoro che sta facendo la Commissione in vista delle modifiche di alcune direttive, e in particolare sulla direttiva Procedura e Accoglienza, che dimostrano la volontà da parte della Commissione di migliorare il sistema di asilo comune. Il Parlamento è colegislatore in questa materia e credo che dobbiamo far valere il nostro ruolo proprio per armonizzare le procedure di asilo verso l'alto, verso un sistema di armonizzazione che abbia ampi margini di accoglienza, migliori gli standard di accoglienza dei Paesi membri, rendendolo sempre più solidale.

Io credo che questo Parlamento ha svolto un ruolo importante, visitando i centri di detenzione amministrativa in Europa. Ne abbiamo visitati moltissimi – la collega Roure è stata relatrice del rapporto finale – e abbiamo potuto constatare come spesso il diritto di asilo sia stato violato nei Paesi membri, spesso non siano state garantite le normali condizioni di accoglienza, il diritto alla salute, all'assistenza legale, neanche all'informazione sui potenziali richiedenti asilo. E questo è avvenuto grazie al fatto che i flussi misti sono stati gestiti facendo prevalere il tema del contrasto all'immigrazione irregolare e il tema della protezione delle frontiere esterne rispetto alla necessità dell'accoglienza e in particolare dell'accoglienza dei richiedenti asilo.

Io sono d'accordo con le cose che hanno detto alcuni colleghi, in particolare sulla necessità di rivedere il regolamento di Dublino, in particolare sul fatto che bisogna garantire un meccanismo di solidarietà tra i Paesi per una ripartizione degli oneri, ma anche un meccanismo di solidarietà nei confronti dei richiedenti asilo, perché venga riconosciuto loro anche il diritto alla possibilità di essere trasferiti in un altro luogo perché possa essere accolta la propria istanza.

Infine – concludo – alcuni colleghi hanno posto il tema del controllo alle frontiere. Credo che questo sia un errore di fondo sul ragionamento: il tema della protezione delle frontiere e il diritto di asilo sono due questioni che non sono compatibili tra di loro. Noi dobbiamo garantire il diritto di asilo, in quanto diritto fondamentale che deve essere garantito dall'Unione europea.

  Die Präsidentin. − Die Aussprache ist geschlossen.

Die Abstimmung findet morgen statt.

Schriftliche Erklärungen (Artikel 142)

  Bogusław Rogalski (UEN), na piśmie. – Pani Przewodnicząca! W minionym roku liczba uchodźców na całym świecie wzrosła do ponad 12 milionów, natomiast aż 26 milionów obywateli zostało przesiedlonych w procesach wewnętrznych, co wskazuje na powagę zjawiska. Niestety, normy nie są w najmniejszym sensie ujednolicone, gdyż odsetek uznawania kandydatur do statusu uchodźcy waha się w przypadku obywateli niektórych państw trzecich od ok. 0% do 90% w obrębie państw członkowskich.

Należy ustanowić jednolitą procedurę udzielania azylu oraz jednolite normy pozwalające ustalić, kogo uznaje się za uchodźcę lub osobę potrzebującą ochrony międzynarodowej. Wszyscy decydenci powinni mieć równy dostęp do profesjonalnych informacji dotyczących kraju pochodzenia, organów rozpatrujących odwołania, jak i dla osób ubiegających się o azyl.

Niezmiernie ważne jest, aby w okresie oczekiwania władze uwzględniały zróżnicowane potrzeby osób ubiegających się o azyl, które znajdują się w trudniejszej sytuacji, takich jak dzieci, osoby niepełnosprawne oraz kobiety. Ustanowienie wspólnej bazy danych jest niezbędne w celu przedstawienia i gromadzenia informacji o krajach pochodzenia.

Warte podkreślenia jest to, iż obowiązek udzielenia pomocy jest zagwarantowany w Konwencji Narodów Zjednoczonych o prawie morza (UNCLOS) i jest prawnie wiążący dla państw członkowskich Unii Europejskiej oraz agencji FRONTEX.

20. Is-sitwazzjoni soċjali tar-Roma u l-aċċess imtejjeb tagħhom għas-suq tax-xogħol fl-UE (preżentazzjoni qasira)

  Die Präsidentin. − Als nächster Punkt folgt die kurze Darstellung des Berichts von Frau Kósáné Kovács im Namen des Ausschusses für Beschäftigung und soziale Angelegenheiten über die soziale Lage der Roma und die Verbesserung ihres Zugangs zum EU-Arbeitsmarkt [2008/2137(INI)] (A6-0038/2009).

  Magda Kósáné Kovács, előadó. − Köszönöm, Elnök Asszony! Biztos Úr! Képviselőtársaim! Több hónapos munka után terjesztem a Parlament elé azt a jelentést, amely a romák munkaerőpiaci esélyeiről és szociális helyzetéről szól, és átérzett felelősségünket fejezi ki egy tagországnyi lélekszámú etnikai kisebbség sorsáért a jövő Európájában.

Az eltelt hónapok sajnos nem koptatták, hanem még súlyosabbá tették a cselekvés kényszerét. A globális pénzügyi válság végigsöpört Európán, és a velejáró gazdasági megrendülés ezúttal is a legsérülékenyebb társadalmi csoportokat, köztük kiemelten a romákat sújtja. A többségi társadalom erősödő és jogos egzisztenciális szorongása pedig termékeny talaja a kisebbség gyűlöletének, a megbélyegző, kirekesztő magatartásnak, a bűnbakképzésnek. Szerencsés és szimbolikus jelentőségű az a tény, hogy a roma-jelentés elfogadása ugyanazon a héten történhet, amikor a Parlament a következő Tanácsülést készíti elő, keresve a kilábalás eszközei mellett az Európát összetartó szolidaritás elve szerint a megélhetési kockázatok és emberi traumák csökkentésének a lehetőségét is.

Az elmúlt évtizedekben megtanultuk, hogy nincs olyan lendületes gazdasági fejlődés, amely az újraelosztás bevett rendszereivel automatikusan mobilitási pályát nyitna a társadalmi tagozódás legalján élők számára, sőt tapasztaltuk, hogyha nincs esélyegyenlőségi elvű támogatáspolitika, a társadalom szélei között a különbségek a fejlődő időszakokban is egyre nagyobbak lehetnek. Most az a dolgunk, hogy a válságkezelés és a gazdasági növekedés erőforrásait úgy mozgósítsuk, hogy a tízmilliónyi roma ne a válság áldozata, hanem a kilábalás résztvevője legyen. A foglalkoztatási és szociális bizottság nagy többséggel elfogadott álláspontja ugyanis elfogadhatatlannak tartja a romák jelentős részének fejlődő világbeli élethelyzetét. A mai napig roma gyermekek tízezrei nőnek fel úgy, hogy szegregált iskolákban versenyképes tudást szerezni nem tudnak, és egy életen át cipelik magukkal a kirekesztés, a megbélyegzés sebeit. Milliók élnek gettókban, folyóvíz, csatorna, gyakran villany nélkül, várható élettartamuk 10-20 évvel rövidebb, mint a többségé. Szakképesítésük nincs, a megélhetésük alkalmi munka, életformájukat a naponta tettenérhető diszkrimináció alakítja. És ami a legdrámaiabb: ez az élethelyzet erősíti a verbális kirekesztést, a gyűlöletbeszédet, az etnikai alapon determinált konfliktusrendezést, hiszen ki ne hallotta volna, hogy „ha cigány, akkor maga sem akar változtatni az életén és előbb lop, mint dolgozik”?

A fejlődő országbeli életminőség a gyökér, amelyik táplálja a kirekesztés hajlamát és a gyűlölet fáján gyilkos akciók teremnek. Az erőszakot csak a gyökerek elvágásával irthatjuk ki. Az érdekeltek nem csupán a békére vágyó kelet- középeurópai országok, hanem Európa minden polgára. Ne felejtsük el azt sem, hogy öregedő Európánknak elemi érdeke, hogy területén ne a társadalom segítségére szoruló szerencsétlenek, hanem jól képzett, munkából élő, adót fizető, járulékot, biztosítást fizetni képes polgárok éljenek. Erről szól az elfogadásra ajánlott előterjesztés.

A teendők végrehajtásához elengedhetetlen, hogy az Európai Unió különböző intézményei átfogó romapolicy kidolgozásán és tervszerű végrehajtásán munkálkodjanak. Közös európai akarat kell ahhoz, hogy a tagországok jószándékú, gyakran költséges, de éppen az összefogó akarat híján eredménytelen törekvései új pályára kerüljenek. Őszinte szívvel mondok köszönetet valamennyi képviselőtársamnak, akik érdemi indítványokkal tették az előterjesztést teljesebbé. Az együttműködési hajlandóság talán segít annak a megértésében, hogy az Unió számára nem választás, hanem kényszer, hogy egy ekkora lélekszámú, évszázados alkalmazkodási tapasztalattal rendelkező, potenciális munkaerőtömeget azonnal integráljon. Köszönöm a türelmét.

  Jacques Barrot, Vice-président de la Commission. − Madame la Présidente, chère Madame Kovács, Mesdames, Messieurs, je tiens d'abord à remercier Mme Kosané Kovács pour son rapport, qui contribue aux efforts conjoints menés afin de promouvoir l'inclusion sociale des Roms.

La Commission partage votre analyse, Madame, quant aux raisons principales à l'origine de cette exclusion: la ségrégation sociale dont ils sont victimes, les obstacles à l'accès à l'éducation auxquels ils sont confrontés, la discrimination qui les empêche de participer pleinement au monde du travail, d'avoir accès aux biens, aux services, et surtout – et vous l'avez très bien souligné – les préjugés et les stéréotypes dont ils sont affublés.

La Commission soutient aussi les propositions du Parlement européen en vue de trouver des solutions durables, notamment l'accent sur le développement des enfants dès la phase préscolaire, le développement du microcrédit pour renforcer l'entreprenariat, le travail indépendant, la mise en œuvre ciblée des fonds structurels. Pour la Commission, la mise en œuvre de solutions durables et efficaces passe par une mobilisation de tous les acteurs clés; l'implication des Roms eux-mêmes pour le développement, la mise en œuvre et le suivi des politiques qui les concernent est aussi essentielle.

Par ailleurs, la Commission considère qu'il faut mieux utiliser les instruments et les politiques communautaires au service de l'inclusion des Roms, qu'il faut échanger les bonnes pratiques, comme le programmé ACCEDER en Espagne ou les efforts de déségrégation en Hongrie, que pour être efficaces, les politiques doivent être ciblées et respecter les spécificités des communautés Roms dans le but de les intégrer dans la société.

Dans l'esprit de votre rapport, Madame, la Commission continuera de soutenir l'inclusion sociale des Roms en renforçant la protection des droits individuels de tous les Roms, notamment des femmes et des enfants, en prenant en compte les problèmes des Roms dans le cadre de la coordination des politiques au niveau européen, notamment en matière d'emploi et d'inclusion sociale, à travers la mise en œuvre plus active des fonds structurels et du fonds social européen, et, enfin, en renforçant les capacités institutionnelles de la société civile des Roms.

Madame, je tiens à vous remercier de votre rapport. Je puis vous dire qu'avec mon collègue, le commissaire Špidla, nous sommes très soucieux de ces problèmes. J'ajoute que notre Agence des droits fondamentaux doit nous livrer sur cette situation des Roms deux rapports qui, je l'espère, nous permettront aussi de proposer et de promouvoir ce que vous avez très bien expliqué devant nous, tout à l'heure.

Merci Madame, et merci au Parlement de son appui.

  Die Präsidentin. − Der Punkt ist geschlossen.

Die Abstimmung findet am Mittwoch statt.

Schriftliche Erklärungen (Artikel 142)

  Corina Creţu (PSE), în scris. – O soluţie europeană la problemele cu care romii se confruntă impune să luăm în considerare că sunt cetăţeni ca şi noi, chiar dacă supuşi excluderii; organizaţiile reprezentative şi comunităţile de romi trebuie să fie actori activi în elaborarea politicilor de incluziune.

Eforturi sporite sunt necesare pentru a ameliora condiţiile de locuire şi accesul la serviciile de educaţie şi sănătate; acestea sunt condiţii minime pentru ca să poată obţine şi menţine un loc de muncă în ţările unde trăiesc; oportunităţile mobilităţii au avut pentru ei efecte perverse, accentuând discriminarea. Femeile au poziţie şi mai vulnerabilă pentru că fac obiectul unei discriminări multiple - de gen, etnică şi socială.

Programe naţionale de incluziune şi combatere a sărăciei există; rezultatele, modeste. Criza economică trebuie utilizată, în nici un caz, drept scuză pentru a nu implementa programele de incluziune sociala; dimpotrivă, este motiv de acţiune concertată.

Romii, ca orice alt grup defavorizat, pot plăti scump efectele crizei. Reacţiile aberante pe care le-am văzut în Italia sunt un avertisment. La probleme se pot gândi soluţii sau căuta vinovaţi. Dreapta a preferat întotdeauna să dea vina pe alţii; cei vulnerabili, în primul rând. Ca reprezentantă a Stângii, prefer să găsim soluţii.

  Lívia Járóka (PPE-DE), írásban. – Szeretnék gratulálni Kósáné képviselőtársamnak jelentéséhez, amely átfogó elemzést nyújt a roma közösségek társadalmi-gazdasági állapotáról. Jelentése számos előremutató javaslatot megfogalmaz, például felszólítja a Bizottságot, hogy szakpolitikáiban értékelje az alkalmazott eszközök hatását a romákra, illetve egységes követelményrendszer bevezetését javasolja a fejlesztési programoknál. A tagállamok megalapozatlan tervei és többségében uniós finanszírozásból megvalósuló szórvány projektjei nem hoztak valós eredményeket. Olyan közös cselekvési tervre van szükség, amely szilárd jogi alapokon nyugszik, és amely szankciók révén is biztosítani képes a tagállami vállalások végrehajtását. A roma közösségeket a legalsóbb szinttől a nemzetközi konzultációs szervezetekig be kell vonni a folyamatba, a tervezés, megvalósítás és ellenőrzés mozzanataiban, valamint egyértelmű mutatókat és határidőket kell felállítani, a befektetett pénzügyi eszközök hatékony felhasználásának ellenőrzésére.

A nyomor és társadalmi kirekesztés földrajzilag koncentrálódik, a kutatások pontosan megrajzolják Európa szegénységtérképét. A romák többsége ilyen "halálra ítélt" kistérségben él, és már a jelenlegi életminőség szinten tartása is rengeteg pénzbe kerül, hosszú távon pedig megbéníthatja a költségvetést és az össztársadalmi kohézió megbomlásával fenyeget. A közösségi stratégiának ezért lehetővé kell tennie a tűzoltásszerű, azonnali beavatkozást e területeken, uniós szinten elkülönített fejlesztési forrásokból megvalósuló egyedi programok révén, amelyek a maguk összetettségében képesek egyidejűleg kezelni a problémákat, valamint az alapok közötti átjárhatóság biztosítása és akár régióspecifikus támogatási formák bevezetése révén.

  Румяна Желева (PPE-DE), в писмена форма. – Като представител на десницата, аз вярвам в приноса на всеки гражданин на обществото за общото му благосъстояние и просперитет. Смятам, че интеграцията на всички социални групи в обществото и социалното сближаване трябва да бъде цел, към която се подхожда без популизъм и гръмки думи. В основата на трайното и ефективно интегриране на ромите трябва да се поставят икономическият принос и участието на всеки от тях на пазара на труда.

В моята страна, и тя не е изключение, ромите са социално маргинализирани и живеят в бедност. На практика образованието при тях спира в много ранен стадий, а изследвания на Българската академия на науките от 2007 година показват, че делът на висшистите практически клони към нула - едва 0,2 на сто. Липсата на образование поставя ромите на най-ниското стъпало на пазара на труда и обуславя високото ниво на безработица. За действителната им интеграция, освен образованието, е необходимо да се подобрят и жилищните условия, и да бъдат приобщени активно към пазара на труда. Нищо от това обаче не може да стане без самите роми и без тяхното активно и осъзнато желание нещата да се променят, и в това аз виждам голямото предизвикателство пред всички ни.

  Katalin Lévai (PSE), írásban. – Az elmúlt évek eseményei is bizonyították, hogy ideje már komolyan foglalkozni az Európai Unióban élő romák gazdasági, kulturális és egészségügyi helyzetével. A leszakadás egyes régiókban már-már tragikus és a jelenlegi gazdasági válságban társadalmi robbanással fenyeget. Ezért külön üdvözlöm Kósáné Kovács Magda jelentését, mely erre a súlyos társadalmi problémára keresi a választ. Örvendetesnek tartom továbbá a jelentésben foglalt célkitűzéseket, ám a helyzetfelmérés, az információs kampányok, a civil szervezetek erősítése egymagában nem elég. Konkrét és határozott lépésekre van szükség az oktatás és a munkahelyteremtés területén.

Ha ezek mögött nincsenek megfelelő pénzügyi eszközök, akkor a kezdeményezés csak üres szó marad. Szükség van uniós roma stratégiára is, de leginkább arra, hogy annak célkitűzései áthassák a tagállamok gazdaság-, oktatás- és egészségügyi politikáját, mert csak így lehet emberhez méltó életet biztosítani a tízmilliós európai roma közösségnek és felgyorsítani integrálódásukat.

Az európai romák helyzetének javítására irányuló stratégia hosszú távú cselekvési programot igényel, ezért remélem, hogy lesz, aki folytatja a jelentésben megkezdett, feltehetően több parlamenti időszakra is kiterjedő munkát.

  Pier Antonio Panzeri (PSE), per iscritto. – Mentre in Italia il Governo ha avuto un approccio attorno alla questione Rom non certo lineare e in alcune volte molto discutibile sul piano dei principi umanitari, in Europa si è sempre lavorato per mantenere il difficile equilibrio tra integrazione e sicurezza. Va in questa direzione la risoluzione del Parlamento europeo sulla situazione sociale dei Rom e sul loro accesso al mercato del lavoro europeo.

È chiaro che il ripetuto ricorso a misure legislative d'emergenza per affrontare i problemi legati ai Rom, indica un'incapacità di affrontare un fenomeno non nuovo. Occorrono, invece, approcci organici e soluzioni coordinate di lungo periodo in materia di istruzione, assistenza sanitaria e soprattutto politiche del mercato del lavoro perché l'occupazione e l'educazione favoriscono a loro volta l'accettazione sociale e l'integrazione.

L'Europa chiede di porre fine alla pratica discriminatoria di far sgombrare i campi Rom, sviluppando progetti concreti di edilizia sociale che possano far fronte al problema abitativo di questa comunità.

Insomma servono scelte politiche coerenti che, coniugando solidarietà e responsabilità, consentano di affrontare con equilibrio un'emergenza che altrimenti rischia di sfuggirci di mano. C'è un'adeguata consapevolezza che questa strada è difficile da percorrere, ma non ci sono alternative a questi indirizzi.

  Rovana Plumb (PSE), în scris. – Solicit Comisiei acţiuni concrete pentru sprijinirea integrării romilor pe piaţa muncii prin măsuri de finanţare a formării şi reformării şi măsuri de aplicare riguroasă a legislaţiei privind combaterea discriminării în domeniul ocupării forţei de muncă.

Reafirm necesitatea creării în cadrul CE a unui departament specializat care să asigure interacţiunea între Comisie şi guvernele naţionale, în vederea implementării proiectelor destinate minorităţii rome, sub aspectul integrării sociale, economice şi culturale a acestora.

  Daciana Octavia Sârbu (PSE), în scris. – Suntem cu toţii conştienţi că problema reprezentată de situaţia romilor nu este doar o problemă naţională a fiecărui stat în parte, ci este o problemă europeană și trebuie soluţionată la acest nivel.

Subliniez că, mai ales noile state membre, au nevoie de un sprijin real din partea UE pentru integrarea romilor atât din punct de vedere social, cât și pe piaţa muncii.

Este binecunoscut faptul că, numărul romilor care nu au acces la piaţa muncii în Uniunea Europeana este îngrijorător și nu trebuie să mai amânam crearea de programe europene eficiente, care să stimuleze în primul rând accesul romilor la educaţie, pentru ca acest fenomen al șomajului să nu se perpetueze din generaţie în generaţie.

Libera circulaţie de care se bucură acum romii, din noile state membre, nu a implicat și accederea la fel de facilă și pe piaţa muncii din UE, si putem afirma că romii migranţi în alte state membre nu au făcut decât să își exporte propria sărăcie.

Pe fondul crizei economice, cetăţenii de etnie romă acced și mai greu la piaţa muncii, ceea ce face ca o mare parte dintre ei să trăiască sub pragul sărăciei.

Este deci, o provocare majora pentru noi, ca într-o perioadă de criză economică să stimulăm angajatorii să ofere locuri de muncă celei mai numeroase minorităţi din Europa.

  Душана Здравкова (PPE-DE), в писмена форма. – Уважаеми колеги,

Докладът на колегата Kovács за социалното положение на ромите и подобряването на техния достъп до пазара на труда в ЕС е израз на висока политическа отговорност на Европейския парламент пред гражданите на Европа в разгара на световната икономическа криза. В него подробно са отбелязани всички важни предизвикателства пред подобряването на икономическото положение и социалното включване на най-голямото етническо малцинство в Европа. В тези кризисни времена е важно да отстоим ценностите, на които е основан съюза ни и да защитим слабите членове на нашето общество.

Осигуряването на образование за ромите, прилагане на специфични политиките по заетостта, гаранции за достъп до здравни услуги, и не на последно място насърчаване на борбата за равноправието на ромските жени, трябва да са инструментите за дългосрочното разрешаване на проблемите на тази част от европейското общество.

Доклада ясно и отчетливо застъпва принципа за участие на неправителствените организации и на ромите при формулирането и изпълнението на политиките за социално включване Мисля, че навлизайки в четвъртата година от Десетилетието на ромското включване, държавите-членки трябва по сериозно да следват конкретните препоръки давани от Комисията за осъществяването на този широкообхватен европейски проект.

Благодаря за вниманието!

21. Pjan ta' Azzjoni tal-Kummissjoni lejn Qafas Integrat tal- Kontroll Intern (preżentazzjoni qasira)

  Die Präsidentin. − Als nächster Punkt folgt die kurze Darstellung des Berichts von Gabriele Stauner im Namen des Haushaltskontrollausschusses über den Aktionsplan der Kommission für einen integrierten internen Kontrollrahmen [2008/2150(INI) (A6-0022/2009).

  Gabriele Stauner, Berichterstatterin. − Frau Präsidentin, Herr Kommissar, liebe Kolleginnen und Kollegen! Der Grundsatz einer effizienten internen Kontrolle gehört zu den wichtigsten Haushaltsgrundsätzen, die die Kommission bei der Durchführung des Haushalts und bei der Verwendung der Mittel zu beachten hat. Eine wirksame und effiziente Kontrolle der Haushaltsmittel ist vom Europäischen Rechnungshof und vom Europäischen Parlament jahrelang angemahnt worden, und zahlreiche Versuche und Anregungen sind insbesondere vonseiten des Rechnungshofs an die Kommission ergangen, damit die Haushaltsmittel zweckentsprechend und sparsam verwendet werden. Gleichwohl ist es jahrelang nicht gelungen, dass der Rechnungshof der Kommission eine sogenannte positive Zuverlässigkeitserklärung erteilt hat. Ich erinnere nur an die Vorkommnisse im Zusammenhang mit Unregelmäßigkeiten bei der Durchführung des Leonardo-Programms vor einigen Jahren und andere Förderbereiche, die stets sehr anfällig für Unregelmäßigkeiten und vielleicht auch für Betrug waren.

Im Januar 2006 hat die Kommission dann einen Aktionsplan für einen integrierten internen Kontrollrahmen angenommen, wiederum mit dem Ziel, eine positive Zuverlässigkeitserklärung des Rechnungshofs zu erhalten. Bei den Bemühungen der Kommission zur Verwirklichung des Aktionsplans sind – so steht es auch in unserem Bericht – zweifellos ernsthafte Bemühungen festzustellen. Allerdings muss das Parlament mit aller Deutlichkeit feststellen, dass die Durchführung der Maßnahmen in erheblichem Zeitverzug ist. Die Kommission muss deshalb das Tempo, mit dem die beabsichtigten Maßnahmen verwirklicht werden, erheblich erhöhen, wenn sich in absehbarer Zeit positive Auswirkungen im Jahresbericht des Rechnungshofs niederschlagen sollen und damit auch wir, die Parlamentarier, mit ruhigem Gewissen eine Haushaltsentlastung erteilen können.

Ich will nicht in die Details der noch nicht befriedigenden Umsetzung der Maßnahmen eingehen, betone aber, dass effiziente Kontrollmaßnahmen jetzt umso notwendiger sind, als im Anschluss an das Konjunkturpaket nahezu alle Kriterien bei der Durchführung von Fördermaßnahmen wesentlich aufgeweicht und im Sinne einer schnellen Hilfe gelockert werden. Ich erinnere Sie nur an die geplanten Lockerungen bei den Strukturfonds und an die erheblichen Veränderungen bei den Fördergrundsätzen zum Europäischen Globalisierungsfonds.

Es ist uns natürlich bekannt, dass alle Fördermaßnahmen, gerade im Strukturfondsbereich, in enger Zusammenarbeit mit den Mitgliedstaaten erfolgen, was absolut notwendig ist, um die Sinnhaftigkeit der Ausgaben zu garantieren, was aber andererseits nicht unerhebliche Probleme bei der Kontrolle durch die Kommission aufwirft.

Wir wissen seit Jahren, dass die Kommission bei derartigen Kontrollen in den Mitgliedstaaten nicht immer so vorgehen kann, wie sie es vielleicht gerne möchte und wie es die Haushaltsgrundsätze und Vorstellungen des Rechnungshofs auch erfordern. Insbesondere bei den jährlichen Zusammenfassungen und Erklärungen zur Mittelverwaltung auf nationaler Ebene, die uns von der Kommission erstmals am 15. Februar 2008 vorgelegt worden sind, hat das Parlament große Schwierigkeiten, sich ein abschließendes Bild zu machen, weil die Unterlagen keinen einheitlichen Kriterien folgen.

Wir fordern deshalb in unserem Bericht – der im Übrigen einstimmig vom Haushaltskontrollausschuss angenommen worden ist –, hier nachhaltig auf die Mitgliedstaaten einzuwirken, dass die Daten einmal vollständig und zum zweiten nachvollziehbar geliefert werden. Ich hoffe sehr, dass die Kommission ihre Aufgabe zur Verwirklichung des internen Kontrollrahmens auch in Zukunft ernst nimmt. Vielen Dank.

  Jacques Barrot, Vice-président de la Commission. − Madame la Présidente, je remercie Mme Stauner pour son rapport et le Parlement pour le dialogue constructif que nous avons eu depuis que la Commission s'est engagée sur le plan d'action vers une décharge, une DAS positive.

Dans ce contexte, la Commission estime que la déclaration d'assurance donnée par la Cour des comptes pour 2007 est la meilleure jamais obtenue. Le plan d'action a contribué à cette amélioration. J'ai le plaisir de vous informer que la Commission a avancé au 3 février l'adoption de son dernier rapport sur les progrès accomplis. Comme Mme Stauner l'a demandé dans son rapport, ceci doit vous permettre d'en tenir compte dans la résolution de décharge.

Notre communication du 3 février présente une première évaluation de l'impact du plan d'action au 31 décembre 2008. Elle conclut que des progrès considérables ont été accomplis au cours du mandat de l'actuelle Commission. Je vais en citer quelques points.

Concernant la simplification, la proportion du budget exécutée selon des règles d'éligibilité plus claires et plus faciles à appliquer est en hausse: 25 % du budget. Dans le cadre du plan de relance économique, nous proposons d'autres mesures de simplification, notamment pour les fonds structurels.

La Cour des comptes a constaté une amélioration dans la clarté et la fiabilité des rapports annuels d'activité des services de la Commission mis au point sous l'action n° 3.

La Commission a renforcé les corrections financières – action n° 11 dans les fonds structurels –: en 2008, un montant de 1 milliard 500 millions était recouvré. En comparaison, le montant recouvré en 2007 était de 288 millions.

Les services de la Commission appliquent de plus en plus des standards communs en ce qui concerne les méthodes de contrôle assurant une meilleure coordination et partageant les résultats. Cela contribue à diminuer la charge administrative et à mieux exploiter les résultats des contrôles.

Nous continuons à renforcer la responsabilité des États membres dans la gestion partagée – action n° 5 – et nous venons de recevoir pour la deuxième fois les résumés annuels d'audit. La Commission va poursuivre ces actions ainsi que d'autres initiatives visant à améliorer le cadre de contrôle.

Le rapport de Mme Stauner souligne le rôle clé du concept de risque tolérable dans la poursuite des futures améliorations. Ce concept vise à définir au niveau politique l'équilibre acceptable entre les résultats et les coûts des contrôles. Il est évident qu'un taux d'erreur nul n'est pas possible et il paraît logique que, selon le domaine, le taux d'erreur puisse varier.

La discussion interinstitutionnelle sur ce concept se poursuit sur la base de la communication récente de la Commission, le vice-président Kallas a eu l'opportunité d'en parler au Parlement au mois de janvier. Je voudrais souligner l'importance de cette initiative qui permettra à l'autorité de décharge de mieux apprécier la qualité de la gestion du risque mise en place par la Commission.

Notre dernier rapport vous montre que la Commission a complété les différentes actions. La Cour des comptes fera sa propre appréciation de l'impact des différentes actions dans son rapport annuel 2008.

Je remercie Mme Stauner pour son rapport, qui est une incitation à améliorer encore notre cadre comptable.

  Die Präsidentin. − Der Punkt ist geschlossen.

Die Abstimmung findet morgen statt.

Schriftliche Erklärungen (Artikel 142)

  Louis Grech (PSE), in writing. – This report which aims to bring more transparency, efficiency and accountability to European spending, is more relevant than ever to implement the EU budget by following the principles of sound financial management. We need a genuine commitment to transparency and effective internal controls in order to extract maximum benefits from of our policies and priorities. Moreover, I fully support the view that if an action cannot be satisfactorily implemented in terms of cost and risk, then it should be reconsidered. In the current economic situation we cannot allow any wasteful spending or misuse of European funds. At the same time the institution needs to have less complex legal requirements. It is necessary to simplify the administrative and financial burden on applicants and benefeciaries of the EU especially since many instances unnecessary bureaucracy has resulted in impediment to effective policy implementation. The challenging task is to find the right balance.

22. Integrità tal-logħob tal-azzard fuq l-internet (preżentazzjoni qasira)

  Die Präsidentin. − Nach der Tagesordnung folgt die kurz Darstellung des Berichts von Frau Christel Schaldemose im Namen des Ausschusses für Binnenmarkt und Verbraucherschutz über die Integrität von Online-Glücksspielen. [2008/2215(INI)] (A6-0064/2009)

  Christel Schaldemose, ordfører. − Fru formand! Jeg er både stolt over og glad for her i aften at kunne præsentere initiativbetænkningen om sikkerhed i onlinespil. Som I ved har spørgsmålet om spil altid været uhyre kontroversielt i Europa-Parlamentet. Spil blev fjernet fra servicedirektivets anvendelsesområde, ligesom det blev fjernet fra e-handelsdirektivet, og det røg også ud af tv uden grænser-direktivet. Og hvorfor egentlig det? Jo, jeg tror, de fleste af os er enige om, at godt nok er spil en økonomisk tjenesteydelse - det har EF-Domstolen jo også fastslået - men spil er en helt særlig økonomisk tjenesteydelse. Vi kan ikke sammenligne det med at spille på internettet med at købe en elkedel eller med at få en tømrer til at lægge et gulv, og derfor skal det behandles særskilt. Det har medlemslandene gjort hidtil. De har reguleret strengt, og det har de gjort for at beskytte forbrugerne mod afhængighed af spil, mod svindel, mod matchfixing, men de har også gjort det for at forhindre hvidvaskning af penge, og de har også haft et ønske om at opretholde lov og orden. Men spil er ikke bare spil. Spil på internettet medfører faktisk en række særlige udfordringer, som landbaserede spil ikke medfører, bl.a. fordi det er grænseoverskridende, og fordi det giver uhyre nem adgang.

Forhandlingerne om betænkningen har til tider været mere ophedede, end jeg havde ønsket. Vi har været meget delte i spørgsmålet om, hvorvidt det at spille på internettet medfører en større risiko for f.eks. at blive afhængig af spil. Og det undrer mig faktisk lidt, fordi tallene taler et tydeligt sprog. En undersøgelse fra bl.a. Sverige viser, at risikoen for at udvikle afhængig af spil er fem til syv gange højere, hvis man spiller poker på internettet, end hvis man bare begiver sig ud og spiller poker i den fysiske verden. Men jeg vil godt være den første til at erkende, at vi ikke kender alle konsekvenserne for forbrugerne af at spille på internettet. Og det er så et af de områder, hvor vi rent faktisk har kunnet blive enige om noget. Vi er nemlig enige om, at vi har brug for mere viden om, hvordan vi bedst beskytter forbrugerne.

Men der er særlig seks budskaber i betænkningen, jeg godt kunne tænke mig at fremhæve her i aften:

1. Der er et markant flertal i IMCO, der mener, at onlinespiloperatørerne ikke bare skal overholde spillovgivningen i den medlemsstat, hvor de leverer deres tjenesteydelse, men også dér hvor forbrugeren bor.

2. At der skal ske en politisk afklaring frem for en domstolsafklaring af, hvordan vi tackler udfordringerne og problemerne på det europæiske onlinespillemarked.

3. At samarbejdet mellem medlemslandene skal styrkes betragteligt.

4. At der er brug for at udvikle standarder for, hvordan vi beskytter forbrugerne mod svindel, mod spilafhængighed osv.

5. At der er brug for mere forskning på området, og endelig

6. At Europa-Parlamentet bakker fuldt op om de initiativer og den proces, Rådet har sat i gang, og vi opfordrer også Kommissionen til at understøtte den her.

Samlet set mener jeg, at betænkningen er med til at flytte spilområdet tilbage i det politiske rum, hvor det hører hjemme. Betænkningen er afbalanceret og fik faktisk også stor opbakning i udvalget, til trods for at det er et følsomt emne. Den blev stemt igennem med 32 stemmer for og 10 imod. Der foreligger en alternativ beslutning fra et mindretal i IMCO. Jeg har forsøgt at integrere flest mulige af deres synspunkter i betænkningen, men de politiske forskelle er så fundamentale, at det ikke har været muligt at få det hele med. Jeg takker kollegerne for opbakningen og håber, at der vil blive et stort flertal for min betænkning i morgen.

  Jacques Barrot, Vice-président de la Commission. − Madame la Présidente, Madame Schaldemose, la Commission salue ce rapport d'initiative du Parlement européen. Elle rend hommage au travail entrepris par la commission IMCO et par vous, Madame, qui êtes sa rapporteure, et elle salue notamment l'étude réalisée sur les questions d'intégrité.

Ainsi que mon collègue McCreevy l'a souligné lors de ses précédentes interventions, les approches retenues actuellement dans les États membres sont trop différentes pour permettre une initiative législative. Les dernières discussions au sein du Conseil "Compétitivité" ont clairement montré que les États membres ne trouveraient pas d'accord sur une telle initiative.

Par ailleurs, le traité offre un certain nombre de principes directeurs. La jurisprudence de la Cour a tout récemment confirmé, dans l'arrêt Placanica, rendu en mars 2007, que les activités de paris sportifs constituent bien des services au sens de l'article 49 du traité. Les États membres ont le droit de légiférer dans le domaine des jeux d'argent au plan national. S'ils souhaitent restreindre les activités de jeux d'argent, il leur appartient de réaliser les études nécessaires pour justifier ces restrictions, par exemple, en matière d'addiction ou de fraude.

Lorsqu'il est prouvé que ces mesures sont nécessaires, le traité impose qu'elles soient prises de manière non discriminatoire à l'égard des opérateurs nationaux et des opérateurs établis dans les autres États membres.

La Commission entend remplir son devoir en enquêtant sur toute plainte qui lui serait soumise, et elle introduira des procédures en manquement s'il s'avère que des infractions au traité ont été commises.

Il est encourageant de constater que, à la suite des procédures d'infraction engagées, un certain nombre d'États membres, tels que la France, la Hongrie, l'Italie, se sont rapprochés de la Commission et ont entrepris de modifier leur législation. La Commission s'applique, bien sûr, à aider les États membres à trouver des solutions pour répondre aux procédures d'infraction.

La Commission a publié une étude relative aux aspects juridiques et économiques du marché des jeux d'argent en 2006. Dans ces conditions, la Commission, n'estime pas nécessaire actuellement de jouer un rôle accru dans la réalisation d'études relatives aux législations nationales ou au problème plus large des addictions, des fraudes ou autres activités répréhensibles. Toutefois, ce rapport apporte certains éclairages particulièrement utiles.

  Die Präsidentin. − Der Punkt ist geschlossen.

Die Abstimmung findet morgen statt.

Schriftliche Erklärungen (Artikel 142)

  Lasse Lehtinen (PSE), kirjallinen. – Huominen päivä tulee näyttämään, että suuressa osassa Eurooppaa on tallella poliitinen tahto säilyttää myös Suomelle elintärkeä rahapelimonopoli. Euroopan parlamentin tuki Suomen Veikkaukselle, RAY:lle ja Fintotolle on tärkeä, koska komission käynnistämät rikkomiskannemenettelyt ovat edelleen ajankohtaisia. Eurooppalaisen urheilun kansanliikkeelle ja ruohonjuuritason toiminnalle on tärkeätä, että jäsenmaat saavat säilyttää kansalliset rahapelijärjestelmät.

Ne ovat oleellinen osa myös suomalaisen urheilun erityispiirrettä, jossa yhteiskunnan tukema vapaaehtoistyö on pohjana myös huippu-urheilulle. Rahapelien lieveilmiöitä on myös helpompi vastustaa niissä maissa, joissa valtioilla on monopoli. On-line-rahapelien osuus rahapelien kokonaispotista on vasta noin 5 %, mutta ala kasvaa huimaa vauhtia. Siksi on tärkeää, että myös internetin aikakaudella jäsenvaltioiden oikeudet säilyvät ennallaan. Emme saa unohtaa, että Lissabonin sopimuksen hyväksymisen jälkeen EU:lla on toimivaltaa tietyillä urheilun osa-alueilla. Tämä auttaa taistelemaan ammattilaisurheilun lieveilmiöitä, kuten rasismia, dopingia ja huligaaneja vastaan.

  Zita Pleštinská (PPE-DE), písomne. – Hrubé príjmy z hazardných hier na internete v roku 2004 predstavovali 2 až 3 miliardy EUR. Podľa uvedenej štúdie SICL v súčasnosti tvoria približne 5 % celkového trhu s hazardnými hrami v EÚ. Rýchly rast v oblasti týchto služieb je v budúcnosti neodvratný, preto potrebujeme jasné a transparentné pravidlá.

Správa spravodajkyne Schaldemose zavádza rôzny prístup k priemyslu s hazardnými hrami v Európe, preto ju nemôžem podporiť. Nerobí žiaden rozdiel medzi prevádzkovateľmi hazardných hier, ktoré sú licencované a činnosť vykonávajú v súlade so zákonom a tými, ktorí vykonávajú činnosť často bez licencie a nezákonne.

Treba vychádzať z reality, že väčšina európskych štátov má priemyselné odvetvie hazardných hier. Súhlasím, aby si pravidlá pre hazardné hry na internete naďalej určovali jednotlivé členské štáty. Pokiaľ sa na základe relevantných dôkazov nepreukáže ohrozenie hráčov, pranie špinavých peňazí, alebo korupcia v športe nemožno každú spoločnosť posúvať do skupiny zločincov. Existujú aj seriózne spoločnosti, ktoré využívajú špičkové technológie a podnikajú podľa zákonov.

Nie som zástancom, ale skôr odporcom hazardných hier na internete. Avšak podľa mojich skúseností by všeobecný zákaz viedol k nárastu a ilegalite tejto činnosti bez akýchkoľvek pravidiel.. Myslím si, že stanovisko, ktoré som vypracovala s mojimi kolegami je spravodlivejšou a jasnejšou alternatívou voči správe spravodajkyne.

23. Niggarantixxu l-Kwalità tal-Ikel - Armonizzazzjoni jew rikonoxximent reċiproku tal-istandards (preżentazzjoni qasira)

  Die Präsidentin. − Als nächster Punkt folgt die kurze Darstellung des Berichts von Maria Petre im Namen des Ausschusses für Landwirtschaft und ländliche Entwicklung über die Gewährleistung der Lebensmittelqualität – Harmonisierung oder gegenseitige Anerkennung von Standards [2008/2220(INI)] (A6-0088/2009).

  Maria Petre, Raportoare. − Doresc mai întâi să mulţumesc Comisiei Europene pentru iniţiativa binevenită a Cărţii verzi privind calitatea produselor agricole şi pentru consultarea lansată pe această temă.

Cartea verde răspunde unei nevoi reale a statelor membre de a promova imaginea produselor agricole, mai ales avantajele în ceea ce priveşte calitatea, atât în rândul consumatorilor europeni, cât şi al celor din alte ţări. Aceste standarde înalte sunt cerute de către consumatori şi reprezintă o modalitate de realizare a unei valori adăugate maxime. Deşi nu se aplică procedura de codecizie, sper ca opinia Parlamentului European să fie clar luată în considerare în etapele care urmează.

Doresc, de asemenea, să mulţumesc colegilor din Comisia pentru agricultură şi, în mod special, experţilor pentru sprijinul acordat în promovarea acestui raport.

Simplificarea normelor de comercializare, o mai bună informare a consumatorilor, în special asupra originii produselor alimentare, protejarea mai bună a produselor europene de calitate pe plan internaţional sunt unele dintre cele mai importante propuneri ale raportului.

Politica privind calitatea nu poate fi disociată de viitorul politicii agricole comune şi de provocări cum ar fi schimbările climatice, necesitatea conservării biodiversităţii, aprovizionarea energetică şi gestiunea resurselor de apă. În acelaşi timp, consumatorii – ştim cu toţii – sunt tot mai interesaţi nu numai de siguranţa alimentelor, dar şi de originea şi metodele de producţie ale produselor alimentare.

Sistemele de certificare se asociază în conştiinţa consumatorilor cu garanţia calităţii superioare. Scopul standardelor trebuie să fie de a-i ajuta pe fermieri să livreze produse de o calitate care să corespundă aşteptărilor consumatorilor, să nu-i dezamăgească pe aceştia şi să faciliteze compararea preţurilor pentru diferite calităţi ale produselor.

Ca raportor, doresc să se reducă gradul de complexitate al sistemului european al standardelor de bază şi numeroasele prevederi la care trebuie să se conformeze agricultorii europeni. Sunt în favoarea unei simplificări şi pentru adoptarea unor reguli care să garanteze în mod suficient siguranţa alimentară europeană.

Propun, de asemenea, modalităţi de simplificare a procesului de elaborare a standardelor, prin scurtarea procedurilor în cadrul Comisiei, prin transferul acestei sarcini către alte organisme sau prin trimitere la standarde internaţionale. Consider, de asemenea, că simplificarea trebuie să ţină seama de sarcinile administrative care revin autorităţilor publice sau părţilor interesate. Pe măsură ce se schimbă cerinţele pieţei şi avansează tehnologia, standardele de comercializare pot să devină parţial perimate şi trebuie adaptate şi actualizate.

Uniunea Europeană trebuie să insiste asupra respectării, de către toate produsele alimentare, a standardelor de producţie, în special a celor ce privesc igiena şi siguranţa. Dincolo de aceasta, Uniunea Europeană trebuie să asigure un nivel egal al concurenţei produselor autohtone cu cele din statele terţe. Sunt în favoarea introducerii obligatorii a indicaţiei privind locul de producere a produselor primare, prin menţiunea „produs realizat în Uniunea Europeană”, respectiv în afara ei.

Doresc şi o extindere a acestui sistem asupra produselor alimentare procesate, care să ţină cont de originea principalelor ingrediente şi materii prime şi care să realizeze o legătură între locul de origine al acestora şi locul ultimei prelucrări a produsului. Consider necesară adoptarea unor norme de utilizare a termenilor „de munte” şi „insular”, deoarece astfel se va conferi valoare adăugată semnificativă produselor agricole şi produselor alimentare provenind din aceste regiuni dezavantajate.

  Jacques Barrot, Vice-président de la Commission. − Madame la Présidente, je voudrais remercier la rapporteure, Mme Petre, pour ce rapport. La politique européenne de qualité des produits agricoles représente un enjeu majeur pour les agriculteurs, les acteurs de la chaîne alimentaire en général et, bien sûr, les consommateurs. C'est pourquoi la Commission a adopté le livre vert sur la qualité des produits agricoles et a consulté les parties prenantes avant de formuler des propositions législatives.

La Commission, Madame Petre, accueille favorablement votre rapport et les discussions qui ont eu lieu dans les diverses commissions du Parlement européen. Ces discussions se sont ajoutées aux 560 contributions reçues pendant la période de consultation pour aider la Commission à définir des orientations stratégiques qui seront exposées dans une communication prévue pour la fin du mois de mai de cette année.

La Commission a l'intention d'aider les agriculteurs européens à communiquer les conditions de production exigeantes qu'ils respectent. J'ai remarqué que la proposition d'indiquer le lieu de production a reçu très peu de soutien, et l'idée d'un logo européen indiquant le respect des normes européennes, encore moins. À l'inverse, il existe une demande pour l'étiquetage "pays d'origine".

La Commission se réjouit du soutien apporté à son approche de la simplification concernant les normes de commercialisation. La Commission a toujours été partisane d'une simplification de la législation lorsque cela était nécessaire; donc, Madame Petre, vous nous incitez, vous nous encouragez à continuer notre travail.

La Commission a pris bonne note de la demande de définir des mentions facultatives réservées, comme par exemple "fermier" ou "montagne". Je peux vous dire que c'est aussi le point de vue d'une majorité de ceux qui ont répondu au livre vert.

Quant aux indications géographiques, la Commission partage votre point de vue. Les procédures devraient être simplifiées ou, au moins, accélérées. Nous sommes actuellement en train de chercher comment faire à travers toutes les réponses qui ont été apportées au livre vert.

La question d'une agence reste ouverte. Cependant, les avantages et les inconvénients d'un tel organisme devront être étudiés attentivement.

Concernant les négociations à l'OMC, je peux vous assurer que la reconnaissance des systèmes européens de qualité reste fermement à l'ordre du jour de la Commission. Un consensus semble apparaître sur le besoin d'harmoniser, d'encadrer les systèmes de certification ainsi que d'arriver à une reconnaissance mutuelle entre ces systèmes. Des lignes directrices pourraient être suffisantes et nous permettraient d'éviter trop de contraintes administratives.

C'est un premier pas vers une vraie politique de qualité des produits agricoles. La Commission attend maintenant avec impatience les prochaines étapes et les discussions fructueuses qui nous attendent et Mme Fischer Boel, ma collègue, vous assure par ma voix que la Commission impliquera le Parlement dans toutes les prochaines actions qu'elle entreprendra dans ce domaine, dont vous avez souligné à juste titre, Madame Petre, l'importance, non seulement pour les producteurs mais aussi pour tous les consommateurs que nous sommes.

  Die Präsidentin. − Der Punkt ist geschlossen.

Die Abstimmung findet morgen statt.

Schriftliche Erklärungen (Artikel 142)

  Magor Imre Csibi (ALDE), in writing. – In a highly globalised world, farmers face increasing pressure. In order to be competitive, they can either cut costs or specialise in production of niche high-quality products. Thus, food-quality schemes do not only provide consumers authentic products but can also support rural development. To give farmers an alternative for rural development, we need to simplify the marketing standards and strengthen the incentives for small-scale producers to participate. But simplifying standards does not mean less quality or authenticity. EU standards for placing food on the market are already among the toughest in the world. To preserve confidence in quality schemes, it is necessary to implement them with reinforced controls and traceability systems. Furthermore, in the case of ‘protected geographical indications’ or ‘protected designation of origin’, it would be desirable to label the main ingredient(s) with the place of origin if not from that particular area. Consumers identify in these products specific qualities resulting from a certain origin or farming method. There are, however, cases when the ingredient indicated on the label is not exactly the same as the one really used in the food, for example ‘Parma ham’ not really coming from Parma.

  Véronique Mathieu (PPE-DE), par écrit. – Les consommateurs sont de plus exigeants sur la qualité, l'origine et la sécurité des produits agricoles. L'UE a réussi à mettre en place un système de labellisation de qualité qui garantit l'authenticité des produits caractéristiques d'un territoire ou d'une fabrication traditionnelle. Les États et l'UE ont dès lors le devoir de promouvoir ces produits de qualité et de mieux les protéger sur le plan international. Cela suppose de garantir une concurrence loyale entre les produits européens et ceux des pays tiers, en protégeant notamment les agriculteurs européens contre tout produit usurpant une dénomination. Les produits exposés à un risque d'usurpation devraient ainsi bénéficier d'une protection internationale à l'OMC et toute demande d'enregistrement d'indication protégée provenant de pays tiers devrait être davantage contrôlée. Pour mieux informer le consommateur, il est important que l'étiquette précise le pays d'origine des produits primaires et, dans le cas des produits transformés, l'origine des principaux ingrédients et du lieu de la dernière transformation.

Parallèlement, l'UE doit faire respecter le principe de "l'accès conditionnel au marché" en recommandant l'adoption, au sein de l'OMC, de normes de protection plus strictes pour les produits de qualité afin que les produits importés soient soumis aux mêmes exigences de sécurité et de qualité que les produits européens.

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE), na piśmie. – Panie Przewodniczący,

Jakość to słowo kluczowe w całym łańcuchu żywnościowym "od pola do stołu". Niezmiernie ważne jest, aby uświadomić unijnym konsumentom to, jak wysokie wymogi i standardy w zakresie jakości żywności muszą spełniać nasi rolnicy i producenci rolno-spożywczych, z jakimi to wiąże się kosztami. Żywność UE wyróżnia się wysoką jakością i odpowiednimi standardami, co nie zawsze można powiedzieć o towarach importowanych.

Uważam, że nie powinniśmy tworzyć kolejnych systemów certyfikatów na poziomie wspólnotowym, kolejnych znaków służących do wyróżniania żywności w UE. Wprowadzi to konsumenta w błąd. Zamiast tego powinniśmy skupić się na działaniach promocyjno-informacyjnych już istniejących unijnych oznaczeń, które w świadomości konsumentów kojarzyć się powinny z gwarancją jakości.

Kolejnym wyzwaniem jest usprawnienie procesu badania wniosków dotyczących produktów regionalnych i przyspieszenie rejestracji. Niestety ich rozpatrywanie przez Komisję Europejską ciągnie się latami. Z regionu małopolski i świętokrzyskiego na rejestrację wciąż oczekują takie produkty jak: fasola korczyńska, kiełbasa lisiecka, wiśnia nadwiślanka, śliwka szydłowska, jabłka łąckie, obwarzanek krakowski czy fasola z Doliny Dunajca.

24. Kooperazzjoni bejn il-qrati ta' l-Istati Membri fil-kumpilazzjoni ta' xhieda f'materji ċivili jew kummerċjali (preżentazzjoni qasira)

  Die Präsidentin. − Als nächster Punkt folgt die kurze Darstellung des Berichts von Manuel Medina Ortega im Namen des Rechtsausschusses über die Zusammenarbeit zwischen den Gerichten der Mitgliedstaaten auf dem Gebiet der Beweisaufnahme in Zivil- oder Handelssachen

[2008/2180(INI)] (A6-0058/2009).

  Manuel Medina Ortega, ponente. − Señora Presidenta, a esta tardía hora del lunes probablemente la Comisión tendrá otras cosas que le preocupen más que este informe. En definitiva, lo que estamos haciendo es nada más que contestar a un informe de la Comisión, a un informe sobre la aplicación de Reglamento (CE) nº 1206/2001 del Consejo, de 28 de mayo de 2001, relativo a la cooperación entre los órganos jurisdiccionales de los Estados miembros en el ámbito de la obtención de pruebas en materia civil o mercantil.

Estamos en un ámbito que realmente es no comunitario, es un ámbito intergubernamental, en el que desde el Consejo —a través del Reglamento— se ha tratado de estimular la cooperación entre esos órganos jurisdiccionales. Pero, al hacerlo, creo que hay una cierta falta de rigor por parte de la Unión Europea. Es decir, se han previsto determinadas medidas, por ejemplo, la emisión de ideas prácticas, la utilización de medios electrónicos, etc., pero reconozco que es bastante difícil una acción por parte de la Comisión.

No sé lo que la Comisión ha conseguido o piensa conseguir, pero me parece bastante difícil conseguirlo por la enorme dificultad que constituye esta forma de cooperación intergubernamental. Es decir, les estamos pidiendo a las autoridades judiciales que colaboren entre sí, estamos hablando de 27 países, de autoridades judiciales que manejan 22 idiomas diferentes, con sistemas jurídicos muy distintos entre sí, y estamos tratando de conseguir resultados.

La Comisión ha constatado que los resultados no son buenos, que hay un enorme retraso en estos mecanismos de cooperación y, desde luego, que no contamos con medios para hacerlo. Lo ideal sería contar con medios materiales. Por ejemplo ¿qué podría hacer la Comisión para dotar a los órganos jurisdiccionales, sobre todo a los de un nivel inferior, de elementos tecnológicos, como un sistema de videoconferencia? La videoconferencia puede ser una utopía en muchos pequeños juzgados pequeños del conjunto de la Unión Europea, pero parece que es la única forma de hacerlo.

Creo que la Unión Europea tendría que apoyarse en instituciones ya existentes, concretamente la Red Judicial Europea. Tendríamos que reforzar esta Institución para que los propios jueces, a través de sus sistemas de cooperación, pudieran desarrollar este tipo de comunicación.

Por otro lado, todo lo que sea formación de los jueces es fundamental. Esto es algo que tampoco puede hacer la Comisión por sí misma. Pero la Comisión sí puede estimular el desarrollo de este tipo de cursos, de formación en Derecho comunitario y en el conocimiento de los diferentes sistemas jurídicos.

Aparte, hay una enorme dificultad, el problema de las lenguas, es decir, ¿cómo se pueden comunicar –pongamos– un juez español con un juez finlandés con dos lenguas tan diferentes? No se puede pretender que los jueces, además de tener que manejar su propio Derecho, que ya es bastante complejo de por sí, estén obligados a tener conocimientos para este tipo de cosas.

¿Qué podemos hacer desde el punto de vista práctico para facilitar a los jueces la tarea de interpretación y traducción? ¿Qué podríamos hacer para ayudarles a hacerlo? Al exponer este informe, no quiero manifestar ningún tipo de rigor o dureza frente a la Comisión. Creo que el trabajo es bastante difícil. Lo que sí me gustaría saber, aprovechando que tenemos aquí a un Comisario que está interesado en este tema, es qué piensa la Comisión que se puede hacer para poder dar mayor rigor a este Reglamento del año 2001 un poco impreciso, un poco voluntarista y que no sé si, desde el punto de vista práctico, puede tener alguna consecuencia o se puede conseguir avanzar con él.

  Jacques Barrot, Vice-président de la Commission. − Madame la Présidente, je tiens d'abord à remercier M. Medina Ortega, qui soulève toute une série de questions tout à fait essentielles. C'est vrai qu'il faut que ce règlement soit mieux connu des juges et des praticiens de chaque pays.

Il faut souligner que l'exécution directe d'un acte d'instruction visé à l'article 17 du règlement a permis de simplifier et d'accélérer l'obtention des preuves sans poser de problème particulier. Les organismes centraux prévus dans ledit règlement ont un rôle important à jouer en ce qui concerne le suivi des juridictions qui doivent traiter les demandes présentées en application du présent règlement, et la résolution des problèmes qu'elles rencontrent.

L'assistance apportée par les organismes centraux peut être essentielle pour des petites juridictions confrontées pour la première fois à un problème lié à l'obtention de preuves dans un contexte transfrontalier.

L'informatique et la vidéoconférence, utilisées avec un système de messagerie électronique sécurisée, devraient, Monsieur Medina Ortega, constituer un moyen ordinaire pour transmettre les preuves. Le réseau judiciaire européen en matière civile et commerciale – vous l'avez évoqué – a normalement pour mission de faciliter aussi cette coopération judiciaire en Europe. Depuis son entrée en vigueur, la mise en œuvre du règlement sur l'obtention des preuves a été, à plusieurs reprises, au centre des travaux du réseau. Un guide pratique sur l'application du règlement a été fait en 2006 et distribué par toutes les juridictions européennes en 2007. Le réseau judiciaire européen en matière civile et commerciale peut, sans doute, par l'intermédiaire de ses points de contact, et vous avez raison, Monsieur Medina Ortega, s'impliquer davantage dans l'exécution de demandes d'obtention de preuves plus respectueuses des délais prévus dans le règlement. C'est vrai.

J'essaie de continuer et de voir un peu les perspectives. C'est vrai que le règlement fixe des critères précis concernant la forme et le contenu de la demande. La demande doit être faite selon une forme spécifique et contenir certaines informations: le nom, l'adresse des parties à la procédure, la nature et la matière du cas d'espèce, une description des preuves à fournir. Toujours dans le règlement, il est dit que la demande doit être présentée dans l'une des langues officielles de l'État membre de la juridiction requise, ou dans toute autre langue que l'État membre requis a indiqué accepter, mais, vous l'avez bien souligné à l'instant, ce problème linguistique n'est pas le moindre.

Une demande d'obtention de preuves devrait – normalement – être exécutée rapidement. S'il n'est pas possible d'exécuter la demande dans les 90 jours suivant sa réception par la juridiction requise, cette juridiction doit en informer la juridiction requérante en en indiquant les raisons.

En fait, la possibilité de refuser d'exécuter la demande d'obtention de preuves est réduite aux situations exceptionnelles, situations strictement limitées.

Tel était le règlement. Une étude sur son application a été réalisée en mars 2007, et c'est sur la base des résultats de cette étude que la Commission a adopté un rapport en décembre 2007. Le rapport a été établi conformément à l'article 23 du règlement. Que dit-il? Que l'application du règlement s'est plutôt améliorée, a été simplifiée et a quand même accéléré la coopération entre les juridictions sur l'obtention des preuves en matière civile et commerciale.

Ainsi, il a déjà atteint deux objectifs principaux: simplifier la coopération entre États membres et accélérer l'obtention des preuves.

La simplification a été apportée, notamment, par l'introduction de la transmission directe de juridiction à juridiction – bien que, parfois, les demandes remontent jusqu'aux organismes centraux – et par la mise en place de formulaires standard. S'agissant de l'accélération du traitement des demandes d'obtention des preuves, là aussi, un progrès a été noté. La plupart sont exécutés plus rapidement qu'avant l'entrée en vigueur du règlement – heureusement –, dans les 90 jours prévus par le règlement.

Monsieur Medina Ortega, je dirais donc que la modification du règlement ne nous apparaît pas nécessaire. Par contre, son fonctionnement doit être impérativement amélioré. Dans son plan d'action adopté en novembre 2008, le Conseil a confié à la Commission la réalisation du portail européen d'e-Justice européenne. La réalisation du portail, y compris l'entrée en fonction, dès cette année, de la première mouture est évidemment une priorité absolue pour nous et pour moi.

S'agissant de l'utilisation de la vidéoconférence, nous allons aussi en faire une priorité. Le réseau judiciaire européen en matière civile et commerciale prépare, pour le moment, un guide pratique sur les aspects légaux de l'usage de la vidéoconférence en matière d'obtention de preuves. Évidemment, ce guide pratique sera envoyé aux juges européens et sera fini pour la fin de cette année. Il sera inscrit dans le portail qui, je vous l'ai dit, verra le jour avant la fin de l'année.

Il reste évidemment à équiper les salles d'audience du matériel de vidéoconférence. Nous espérons profiter des nouvelles modalités de financement à l'occasion de la révision des perspectives financières 2010-2013. Il existe déjà des possibilités de financement pour les projets transfrontaliers dans le programme Justice civile, où l'utilisation de la vidéoconférence est bien affichée comme étant une priorité.

Je vous dirais, Monsieur Medina Ortega, que je vous rejoins sur un point majeur, qui, à mon avis, doit être une priorité de Stockholm: c'est la formation des juges. S'agissant du dossier que vous avez abordé ce soir, l'obtention des preuves, il faut vraiment que nous ayons une formation adaptée, appropriée des juges. Ce sera, à mon sens, l'une des lignes directrices du prochain programme de Stockholm.

En tout cas, merci pour ce rapport qui nous aide et nous éclaire très utilement.

  Die Präsidentin. − Der Punkt ist geschlossen.

Die Abstimmung findet morgen statt.

25. Implimentazzjoni tad-Direttiva 2006/43/KE dwar il-verifiki statutarji tal-kontijiet annwali u tal-kontijiet konsolidati (preżentazzjoni qasira)

  Die Präsidentin. − Als nächster Punkt folgt die kurze Darstellung des Berichts von Bert Doorn über die Anwendung der Richtlinie 2006/43/EG über Abschlussprüfungen von Jahresabschlüssen und konsolidierten Abschlüssen

[2008/2247(INI)] (A6-0014/2009).

  Bert Doorn, Rapporteur. − Voorzitter, dit verslag gaat over de implementatie van de achtste richtlijn over de wettelijke controle van jaarrekeningen. Het is een goede zaak dat het Parlement beter let op de uitvoering en omzetting van hier goedgekeurde wetgeving. We kunnen hier besluiten tot de meest fantastische regels, maar wanneer die niet worden uitgevoerd en nageleefd in de lidstaten, zitten we hier het werk voor niets te doen.

Ook bij de omzetting van de achtste richtlijn zijn er veel dingen mis gegaan. Centrale definities worden verschillend uitgelegd en in lang niet alle staten is er sprake van een onafhankelijk publiek toezicht. Het verslag roept de Commissie op om snel maatregelen te treffen om deze tekortkomingen recht te zetten.

We vragen ons bovendien af of de gehanteerde harmonisatiemethode van minimumharmonisatie wel juist is om inderdaad te komen tot een uniforme toepassing van centrale begrippen. Misschien moeten we toch eens na gaan denken, wanneer het gaat om dit soort centrale definities, of niet een andere harmonisatiemethode moet worden gekozen die niet voor velerlei uitleg vatbaar is.

Tenslotte, Voorzitter, gaat het verslag in op de aanbeveling van de Commissie over beperking van de civielrechtelijke aansprakelijkheid van accountants. Mochten verdergaande maatregelen nodig zijn om convergentie te bereiken in Europa, dan zien wij de voorstellen van de Commissie gaarne tegemoet.

Doelstelling moet en zal blijven dat we streven naar een effectieve en onafhankelijke accountantscontrole. De economische crisis heeft ons geleerd dat strenge controle en toezicht onmisbaar zijn.

  Jacques Barrot, Vice-président de la Commission. − Madame la Présidente, Mesdames et Messieurs les députés européens, je voudrais d'abord remercier M. Doorn pour son rapport sur l'application de la directive concernant les contrôles légaux des comptes. Je voudrais aussi remercier la commission des affaires économiques et monétaires, et plus particulièrement Mme van den Burg, qui a contribué à l'élaboration de ce rapport.

Dans le contexte de la crise financière, il est essentiel que tous les États membres actuellement en retard transposent rapidement la directive pour atteindre les objectifs fixés. La Commission supervise en permanence l'état de transposition de la directive dans les États membres. Un tableau de bord est régulièrement publié sur notre site web.

Les résultats concernant la performance des États membres devraient s'améliorer nettement au printemps de cette année. Une telle amélioration a été certainement facilitée par le rapport de M. Doorn. Comme votre rapport le souligne, la Commission a déjà adopté la recommandation relative à l'assurance qualité et la recommandation sur la limitation de la responsabilité civile des contrôleurs légaux des comptes. Merci au Parlement pour son soutien concernant ces deux initiatives.

La recommandation sur la limitation de la responsabilité civile des contrôleurs fait partie d'une stratégie visant à diminuer la concentration dans le marché de l'audit. Afin d'explorer d'autres possibilités allant dans ce sens, une consultation sur les structures de contrôle dans les cabinets d'audit et sur leurs conséquences sur le marché de l'audit a été publiée en novembre dernier.

Le Parlement européen demande à la Commission d'évaluer les législations nationales transposant la directive et de l'informer des effets des mesures prises par les États membres suite à la recommandation sur la limitation de la responsabilité civile des contrôleurs. Nous serons heureux de préparer, le moment venu, de telles évaluations en tenant compte de tous les points soulevés dans le rapport de M. Doorn. C'est un engagement que M. le commissaire McCreevy prend et que je suis heureux de vous transmettre. Je vous remercie Monsieur Doorn, et j'ose espérer que tout cela sera suivi d'effets.

PRÉSIDENCE DE M. GÉRARD ONESTA
Vice-président

  Le Président. - Le point est clos.

Le vote aura lieu demain.

26. L-Iffaċċjar tal-isfidi marbuta mal-provvista taż-żejt (preżentazzjoni qasira)

  Le Président. - L'ordre du jour appelle une brève présentation du rapport d'Herbert Reul; au nom de la commission de l'industrie, de la recherche et de l'énergie, sur "Relever les défis de l'approvisionnement en pétrole" (2008/2212(INI)) (A6-0035/2009).

  Herbert Reul, Berichterstatter. − Herr Präsident, meine Damen und Herren! In diesem Bericht über die Ölversorgung habe ich dafür plädiert – und es ist im Ausschuss auch entsprechend beschlossen worden –, dass die Bedeutung des Erdöls für die zukünftige europäische Energieversorgung betont wird. Es ist offensichtlich, dass Erdöl auch mittel- und langfristig ein ganz wichtiger Primärenergieträger in der EU bleiben wird.

Wir haben einen starken Nachfrageanstieg, bedingt durch Bevölkerungs- und Wirtschaftswachstum, und bedingt auch durch individuelle Mobilitätswünsche. Wir haben uns in den letzten Monaten und Jahren in unterschiedlicher Art und Weise – und insofern hat sich der Bericht ein Stück weit konzentriert – mit der logischerweise zunächst nahe liegenden Frage beschäftigt: Wie können wir den Verbrauch, wie können wir auf der Nachfrageseite reduzieren? Wie können wir sicherstellen, dass wir weniger verbrauchen oder dass wir das, was wir an Verbrauch in Anspruch nehmen, auch durch andere Energieträger realisieren?

Dieser Bericht will den Versuch unternehmen, den Blick auch darauf zu wenden, dass wir als Politiker uns darüber Gedanken machen sollen, wie wir die Ressourcen, die Angebotseite erhöhen können und ob wir sie erhöhen können und was wir da tun können. Hier wurden drei, vier Punkte genannt. Erstens, der Hinweis darauf, dass wir gigantische Investitionen brauchen, um das, was an Erdöl vorhanden ist, auch zu fördern und zu nutzen. 350 Milliarden Dollar jährlich ist die Zahl, die in diesem Zusammenhang immer vorgetragen wird.

Zweitens ist es notwendig, darauf hinzuweisen, dass wir uns im Bereich neuer technologischer Entwicklungen noch viel mehr werden einfallen lassen müssen. Wir müssen darüber nachdenken, wie die Reserven, die wir haben, auch alle möglichst effektiv genutzt werden. Hier rücken sowohl die Frage der Technologie als auch die Frage der Nutzbarkeit von Flächen und natürlich auch sehr schnell der Gesichtspunkt der außenpolitischen Zusammenhänge in den Mittelpunkt. Dieser Bericht versucht auch hier in einigen Punkten, die ich jetzt nicht alle vortragen kann, darauf hinzuweisen, dass wir die Bemühungen intensivieren müssen, nichtkommerzielle Erdölressourcen kommerziell nutzbar zu machen, um einen Beitrag zur Diversifizierung zu leisten, die Frage zu beantworten, wie wir auch Transportwege verändern können, die Frage aufzuwerfen, welchen Beitrag die Außenpolitik leisten kann, um hier zu stärkeren Beziehungen, Abhängigkeiten und Verlässlichkeiten zwischen der Europäischen Union und den Erdölförderländern zu kommen.

Dieser Bericht versucht nicht, alle Fragen im Zusammenhang mit Öl zu beantworten, sondern er versucht, einigen Fragen nachzugehen, die bisher nicht im Mittelpunkt gestanden haben. Sämtliche Fragen von Effizienz, von Sparen werden hier ausgeklammert, nicht weil sie nicht wichtig sind, sondern weil sie an anderer Stelle behandelt werden. Hier sollen einige neue Fragen aufgeworfen werden, bis hin zu dem Hinweis, dass wir uns auch Gedanken machen müssen, inwieweit wir ausreichend technologischen Nachwuchs bekommen, junge Leute, die bereit sind, sich in diesem Bereich zu engagieren und auch neue Lösungen zu finden.

Das ist in Kürze eine Zusammenfassung dessen, was in diesem Bericht steht.

  Jacques Barrot, Vice-président de la Commission. − Monsieur le Président, j'aimerais, au nom de la Commission, remercier M. Reul d'avoir préparé le rapport sur les solutions envisageables face aux défis liés à l'approvisionnement en pétrole. Je souhaite également remercier, pour leurs précieuses contributions à cette importante réflexion, les membres des diverses commissions qui ont formulé des avis sur le sujet.

Les conditions économiques se sont considérablement modifiées depuis la communication de la Commission de juin 2008, dont le titre était "Relever le défi de la hausse des prix du pétrole". À l'époque, le pétrole brut avait atteint 140 dollars le baril, ce qui avait eu de grands effets sur l'économie générale ainsi que sur les particuliers dans l'Union européenne. Depuis lors, le prix du brut a chuté d'une bonne centaine de dollars. Il est au-dessous des 40 dollars le baril.

Néanmoins, l'analyse menée à l'époque par la Commission demeure toujours pertinente en ce qui concerne les conditions structurelles des marchés pétroliers, la demande énergétique mondiale à moyen et à long terme, l'importance des politiques de l'Union européenne relatives à l'énergie et au changement climatique, tout cela étant de nature à modifier nos schémas de production et de consommation, ainsi que nos comportements.

Nombre de ces questions ont été abordées en détail dans la deuxième analyse stratégique de la politique énergétique adoptée en novembre 2008, qui a fait l'objet de débats en d'autres occasions au Parlement. En outre, l'adoption par le Conseil et le Parlement européen, en décembre 2008, du paquet de propositions sur l'énergie et le changement climatique a marqué une étape importante vers une action résolue en relation avec nos besoins énergétiques futurs, en particulier par la fixation de l'objectif de 20 % d'énergies renouvelables dans la consommation énergétique d'ici 2020.

La Commission accueille favorablement la plupart des points soulevés dans le rapport de M. Reul. Nous prenons note du soutien accordé aux nouveaux investissements dans les sources d'énergie de substitution, telles que les énergies renouvelables, et de la priorité donnée aux biens et services efficaces en énergie. Il s'agit d'éléments mis en avant par la Commission dans le plan européen de relance économique.

Nous approuvons, bien sûr, l'importance accordée à l'intensification du dialogue avec les pays producteurs pour rechercher des solutions pragmatiques aux problèmes rencontrés. Il est clair, vu l'interconnexion croissante des politiques énergétiques et étrangères, et l'impératif d'assurer la sécurité énergétique, qu'il faut absolument promouvoir de bonnes relations avec les pays producteurs afin que le fonctionnement des marchés internationaux soit davantage prévisible.

La question de la transparence sur les réserves pétrolières doit être abordée dans ce contexte. En ce qui concerne la transparence des stocks de pétrole, cette question a été abordée à l'occasion de la deuxième analyse stratégique. À ce propos, l'option d'une publication hebdomadaire d'information sur les stocks commerciaux est en train d'être étudiée.

S'agissant des questions des économies d'énergie et de la diversification des sources, nous prenons note des arguments avancés concernant le potentiel d'économies d'énergie dans le secteur des bâtiments et nous attendons avec intérêt la conclusion des débats sur la refonte de la directive relative à la performance énergétique des bâtiments.

En ce qui concerne les parties consacrées à la nécessité de diversifier les sources d'énergie dans le secteur des transports et d'exploiter le potentiel des véhicules efficaces en énergie, je relève que le plan de relance prévoit une initiative sur les voitures vertes.

En conclusion, j'attire l'attention sur l'engagement de la Commission de développer davantage l'action sur toutes les questions soulevées en relation avec les prix du pétrole. Ces questions relèvent des politiques générales de l'énergie, du climat et de la recherche.

Nous nous réjouissons de poursuivre notre coopération avec le Parlement européen dans tous ces domaines et je remercie encore une fois M. Reul d'avoir apporté un certain nombre d'éléments d'information et d'éclairage, très précieux pour guider notre politique énergétique à l'avenir.

  Le Président. - Le point est clos.

Le vote aura lieu mercredi.

Déclarations écrites (article 142)

  Constantin Dumitriu (PPE-DE), în scris. – Raportul colegului Reul este extrem de important în contextul actualei crize economice şi al provocărilor legate de schimbările climatice.

Ca membru al Comisiei pentru agricultură am susţinut tot timpul că nu trebuie să minimizăm importanţa pe care o au investiţiile în tehnologiile curate şi în energia regenerabilă ca soluţii pentru diminuarea dependenţei de petrol, reducerea emisiilor de carbon, dar nu în ultimul rând ca soluţie pentru crearea de noi locuri de muncă şi stimularea creşterii economice.

Apreciez faptul că, şi în acest raport, biocombustibilii sunt enumeraţi ca o resursă insuficient exploatată şi sper că recomandarea referitoare la facilitarea accesului pe piaţă al acestora va fi avută în vedere de Comisia Europeană. Utilizarea biocombustibililor reprezintă o alternativă economică şi socială viabilă de dezvoltare a spaţiului rural şi de protecţie a mediului.

În acelaşi timp, consider îmbucurătoare atenţia sporită acordată eficienţei energetice a clădirilor, inclusă ca prioritate în Planul European de Relansare Economică şi menţionată în raportul domnului Reul ca soluţie pentru reducerea cererii de resurse energetice fosile. Eficienţa energetică are avantajul că va reduce şi povara facturilor pentru consumatori, în condiţiile în care criza economică îi afectează din ce în ce mai grav.

  Άννυ Ποδηματά (PSE), γραπτώς. – Η Ευρωπαϊκή Ένωση έχει ανάγκη, όσο ποτέ άλλοτε, μία κοινή ευρωπαϊκή ενεργειακή πολιτική, η οποία θα προάγει την ενεργειακή ασφάλεια και την ενεργειακή αλληλεγγύη και ταυτόχρονα θα στηρίζει βιώσιμες ενεργειακές επιλογές. Το πετρέλαιο αποτελεί σήμερα τη σημαντικότερη πηγή ενέργειας στην ευρωπαϊκή επικράτεια, λόγω κυρίως της εκτεταμένης χρήσης του στον τομέα των μεταφορών. Χαρακτηριστικά αναφέρεται ότι το 2030 αναμένεται η εξάρτηση της ΕΕ από τις εισαγωγές πετρελαίου να ανέλθει στο 95%. Εισαγωγές, οι οποίες δεν μπορούμε να αγνοήσουμε ότι προέρχονται κατά βάση από χώρες στις οποίες επικρατεί πολιτική αστάθεια και άρα θεωρούνται επισφαλείς.

Επιπλέον, η Ευρώπη είναι σήμερα αντιμέτωπη με μία τριπλή πρόκληση, την χρηματοπιστωτική, την ενεργειακή και την περιβαλλοντική, που αναπόφευκτα οριοθετούν τα περιθώρια επιλογών μας. Το πετρέλαιο είναι ένας πεπερασμένος πόρος, το κόστος ανάκτησής του έχει διπλασιαστεί από το 2005, η τιμή του παρουσιάζει συνεχώς διακυμάνσεις και συνδέεται με υψηλές εκπομπές CO2. Ο αναπροσανατολισμός της ενεργειακής ευρωπαϊκής πολιτικής είναι, συνεπώς, μονόδρομος. Δεν αποτελούν λύση η υποστήριξη της πυρηνικής ενέργειας, ούτε οι νέες εξορύξεις στην Αρκτική. Λύση αποτελεί η υποστήριξη των ευρωπαϊκών και εθνικών μέτρων για την προώθηση της ενεργειακής αποδοτικότητας και η επένδυση σε έργα που αξιοποιούν τις ανανεώσιμες πηγές ενέργειας.

27. Rapporti dwar il-politika tal-kompetizzjoni 2006 u 2007 (preżentazzjoni qasira)

  Le Président. - L'ordre du jour appelle une brève présentation du rapport de Jonathan Evans, au nom de la commission des affaires économiques et monétaires, sur les rapports relatifs à la politique de concurrence pour 2006 et 2007 (2008/2243(INI)) (A6-0011/2009).

  Jonathan Evans, rapporteur. − Mr President, the European Commission produces its annual competition report and it is traditional for the European Parliament to cast its eye over the report and to produce an own-initiative reaction to it.

In this case, because of timing factors, the reports for 2006 and 2007 have been brought together but – taking up one of the points mentioned by Commissioner Barrot a little earlier – it is the case that the context of our consideration of these reports has changed rather markedly, since we in fact began the exercise of considering the report some time ago. At that time, we were focused on the whole business of the modernisation of competition policy, the significant amount of work taken forward by former Commissioner, Mario Monti, and by the current Commissioner, Neelie Kroes, and on looking at the impact of that in terms of the Commission’s ability to deal with the abuse of market power and to deal more effectively with mergers and state aid. By and large, that has been a very good story in these reports and this is very clear from the reaction that we have from Parliament’s own report. We have seen record activity on the part of the Commission in terms of dealing with hardcore cartels, we have seen the development of the leniency system, we have seen record fines put into operation by the Commission and we have seen record activity in terms of mergers and state aid notifications as well.

This is a process that is gathering pace in terms of modernisation because the Commission is currently bringing forward proposals, in a White Paper, on introducing private damages. That is something, similarly, that our committee and Parliament have been supportive of.

Our committee has drawn attention to two specific concerns – what we regard as being the unequal relationship between producers and retailers, particularly in relation to food retailing. Parliament has, in fact, put down a written declaration on this, signed by more than half of the Members. Our committee has also expressed some concern about abusive practices in the services sector.

However, I mention the change of context because, of course, we all recognise that since the reports were published by the Commission, the Commission’s work – in terms of state aid particularly – has really taken on a rather different dimension. Almost on a daily basis, the Commission is now looking at the effect of the bail-outs that are taking place in the context of the current financial turmoil. It is very important – and our report says so – that, in addressing those matters, we recognise some of the challenges that there are for an effective, open market.

It is very important that, when the Commission gives its approval, it is giving that approval in ways which are compatible with the Treaty and do not create such significant market power in future that it becomes a scenario for abuse in its own right.

The banking sector in the United Kingdom at the moment is one very clear area where there will have to be, when economic circumstances become a little calmer, a general review of the new architecture that we have got and of whether that architecture really is compatible with the operation of a free, fair and open market. We have received reassurances from Commissioner Kroes in this regard but, nonetheless, our committee has put those pointers down in this report. Generally our view is that the Commission is to be congratulated in its work and that is the thrust of the report, which I anticipate will be passed tomorrow by a very large majority.

  Jacques Barrot, Vice-président de la Commission. − Monsieur le Président, Monsieur Evans, je vous remercie tout d'abord au nom de Neelie Kroes et de toute la Commission.

Nous nous réjouissons vraiment du soutien sans ambiguïté du Parlement européen dans son rapport en vue d'une application ferme et soutenue de la politique de concurrence dans tous ces domaines d'action: la lutte contre les trusts et les cartels, le contrôle des opérations de fusion-acquisition ainsi que les aides d'État.

La Commission salue notamment l'importance accordée par le Parlement européen aux besoins en ressources humaines de la Direction générale de la concurrence pour faire face à sa charge croissante de travail dans le cadre de la crise économique actuelle.

Dans ce contexte de récession, la Commission reste déterminée à mener une action décisive contre les appels au protectionnisme. La Commission se félicite de la mise en garde du Parlement européen contre la suspension des règles de concurrence, qui représentent un appui non négligeable dans cet effort. Il ne faut, en effet, jamais oublier, cher Monsieur Evans, que ces règles de concurrence sont là aussi pour stimuler la productivité et pour nous permettre, après la crise, de rebondir d'autant mieux.

2009 doit s'inscrire dans la coopération. Nous comptons sur le soutien de toutes les institutions européennes et de nos partenaires internationaux pour relancer l'économie et assurer le bon fonctionnement des marchés.

Monsieur Evans, soyez remercié et soyez assuré que Mme Kroes, qui a dû déjà vous le dire, a pris note de votre rapport avec beaucoup d'intérêt.

  Le Président. - Le point est clos.

Le vote aura lieu demain.

L'ordre du jour prévoyait une brève présentation du rapport de Claire Gibault, au nom de la commission des droits de la femme et de l'égalité des genres, sur l'égalité de traitement et d'accès entre les hommes et les femmes dans les arts du spectacle (2008/2182(INI)) (A6-0003/2009).

Je pense que c'est un rapport très intéressant. Malheureusement, notre collègue nous a fait savoir qu'elle ne pourrait pas être présente ce soir pour présenter son rapport. Donc, conformément au règlement, je ne peux pas passer la parole à quelqu'un d'autre puisqu'elle n'a délégué personne. La brève présentation de son rapport n'aura donc pas lieu.

Par contre, le vote sur ce rapport aura lieu demain, tel que prévu dans l'ordre du jour.

Déclarations écrites (article 142)

  Louis Grech (PSE), in writing. – I welcome the efforts of the Commission in the field of competition policy, its effective challenging of cartels and the record fines that were imposed on offenders in 2006 and 2007. I fully support the Commission conclusion that European energy markets are not functioning properly. In that regard, it is very disappointing that the European Council has failed to resolve the issues identified by the commission in its sectoral analysis. Energy costs represent a share of household budgets that is growing at an alarming rate, and with the effects of the financial crisis we are likely to see a substantial increase in poverty across the EU. It is unacceptable that energy market inefficiencies are distorting the market to the detriment of businesses and consumers. To address irrational energy pricing we should probably consider the creation of an independent energy regulators in all member states who would have the competancy to ensure that any increase in pricing levels of public utilities like energy and water, drainage, airport charges etc..., would have to be justified.

  Eoin Ryan (UEN), in writing. – I strongly support the consumer protection orientated calls of this Report from MEP Evans, in particular the call for the Commission to conduct a sector inquiry into on-line advertising. Consumers are frequently misled by deliberately confusing online offers and advertisement despite European legislation that seeks to prevent this. The Commission must act to ensure legislation in this area is upheld and not just a lip service to consumer rights.

I welcome the calls for the Commission to undertake and analysis of the effects of competition on unequal relationships between suppliers and retailers. This is a problem of particular importance in Ireland. This disparity in competition policy should not be permitted to continue and consumers are being punished further in an already challenging economic time.

I also welcome the General Block Exemption Regulation (GBERS) which allows Member States to authorise aid in favour of SMEs, regional development, training, employment and risk capital. Measures which support entrepreneurship and innovation and bolster SMEs in this difficult time should be delivered quickly. SMEs are the cornerstone of the economy and it is our duty to ensure that they are supported to the best of our collective ability.

28. Aġenda tas-seduta li jmiss: ara l-Minuti

29. Għeluq tas-seduta

(La séance est levée à 22 h 55)

30. Għeluq tas-sessjoni annwali

  Le Président. - Je déclare close la session 2008-2009 du Parlement européen.