Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/0090(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0077/2009

Előterjesztett szövegek :

A6-0077/2009

Viták :

PV 10/03/2009 - 7
CRE 10/03/2009 - 7

Szavazatok :

PV 11/03/2009 - 5.14
CRE 11/03/2009 - 5.14
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
PV 05/05/2009 - 5.7
CRE 05/05/2009 - 5.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0114

Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
2009. március 10., Kedd - Strasbourg HL kiadás

7. A Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumainak nyilvánossága (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
Jegyzőkönyv
MPphoto
 
 

  Elnök. – A következő napirendi pont Cashman úr jelentése (A6-0077/2009) az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság nevében a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletről (átdolgozás) (COM(2008)0229 C6-0184/2008 – 2008/0090(COD)).

 
  
MPphoto
 

  Michael Cashman, előadó. − Elnök úr! Várom a vitát, különösen pedig azok véleményét, akik nem igazán támogatják az átláthatóság fokozását és a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést.

Először köszönetet mondanék hét uniós miniszternek, akik támogatják jelentésemet. Különösen ezek, idézem: „örömmel látják, hogy a Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága 2009. február 17-én jelentést fogadott el, mely egyetért egy átláthatóbb Unióra vonatkozó elképzelésünkkel”.

Aggasztó, hogy amikor a polgárokhoz kívánunk kapcsolódni, az emberek nem támogatják az átláthatóságot és a nyíltságot. Ugyanúgy aggasztó, hogy amikor az intézményeket megint a lakossághoz kötnénk, nincs meg az akarat a nyilvános ellenőrzés és az elszámoltathatóság fokozására.

Egyes képviselők kételyüknek adtak hangot arról, hogy minden, a jelentésemben foglalt módosítás a rendelet jogalapjában, a Szerződés 255. cikkében szerepel-e. Szeretném megnyugtatni őket: a 1049/2001/EK rendelet célja a következő: „nyilvános hozzáférési jog az intézmény dokumentumaihoz a lehető legteljesebb mértékben. Ezt a nyilvános hozzáférési jogot az intézmény dokumentumaihoz az intézmény demokratikus jellegéhez kötik.” Ne vegyék ezt saját szavaimnak, a Bíróság által a Turco-ügyben hozott ítéletből idézek. Az említett ítélet szellemében értelmezendő a Szerződés 255. cikke.

Vegyük a minősített dokumentumokról szóló 44. módosítást! Hamisság azt állítani, ahogy a Bizottság teszi, hogy a dokumentumok bizalmas minősítése nem áll összefüggésben az ilyen dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel. Az 1049/2001/EK rendelet jelenlegi verziója szerint a dokumentumok csak akkor minősíthetők, ha a 4. cikk (1) bekezdésében védett alapvető érdeket kell védeni. Itt a kapcsolat. Azt csináljuk, hogy levonjuk a logikus következtetést ebből a kapcsolatból, és a rendeletben a dokumentumok osztályozásával kapcsolatos szabályokat szerepeltetünk. E szabályok, amelyeket gondosan a Tanács és a Bizottság által már alkalmazott szabályokra alapoztak, meghatározzák a dokumentumokhoz való hozzáférés nyilvános jogának korlátait, a 255. követelményei szerint, és a Szerződésben semmi sem akadályozza meg az intézményeket ezeknek a rendeletben való elfogadásában.

Vegyük 24. módosításunkat, ami az intézmény által létrehozott hivatalokra és szervekre vonatkozik. A módosított 1049/2001/EK rendelet megállapítja az említett hivatalok dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés elveit, szabályait és feltételeit, azonban önmagában nem keletkeztet kötelezettségeket a hivatalokra.

Ha például elolvassák 29. módosításunkat, látják, hogy a rendelet csak olyan dokumentumokra vonatkozik, amelyek az intézményeknél vannak, habár megállapítja azon normákat, amelyeket a hivataloknak követniük kell, amikor saját szabályokat fogadnak el a dokumentumaikhoz való nyilvános hozzáférésről, ennek megfelelően hozzátenném, hogy a Tanács, a Bizottság és a Parlament által 2001. május 30-án elfogadott közös nyilatkozatban.

Végül hadd mutassak rá azok számára, akik ezt nem figyelhetik meg, hogy szomorú, hogy a Tanács nincs jelen, hogy e különösen fontos jelentésnek kellő súlyt adjon.

Tudom, hogy Önök közül többen amiatt is aggódnak, hogy túl messzire mentünk annak biztosításakor, hogy a tagállamok nem veszélyeztetik a rendelet által szándékolt átláthatósági mértéket. Úgy vélem, hogy nagy utat tettem meg az aggályokra való reagálásig, amint azt látják a kompromisszumos módosításokból, amelyek emlékeztetik kötelességeikre a tagállamokat a Szerződés 10. cikke szerint, amely szerint nem állhatnak a közösségi célkitűzések teljesítése útjában, ideértve az átláthatóságot és a demokráciát is.

Nassauer úr módosításai némiképpen megerősítik ezt a képviselőcsoportot és más képviselőket, akiket aggasztott, hogy egyes magáninformációk nyilvánosságra jutnak. Erre nem kerül és nem kerülhet sor e jelentés szerint. Még mindig megvan a lehetőség a személyes és magánjellegű adatok védelmének biztosítására, ezért érdeklődve várom a rendelet ellenzőinek véleményét.

 
  
MPphoto
 

  Margot Wallström, a Bizottság alelnöke. − Elnök úr! Köszönet az igen érdemi jelentésért a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet átdolgozására irányuló bizottsági javaslatról. Ez egy igen fontos, üdvözlendő téma, és értékelem Cashman úr, az előadó és a Tisztelt Ház számos aktív, érdeklődő, hozzáértő munkatársának hatalmas munkáját.

Ez a téma a polgárok, a szövetségek és a vállalkozások alapvető, gyakran ellentétes jogaival foglalkozik. Gondosan meg kell vizsgálnunk a rendelet szükséges módosításait, és továbbra is a nyíltságra kell összpontosítanunk. Mindhárom intézmény egyetértett abban, hogy az 1049/2001/EK rendelet összességében immár majdnem nyolc éve működik igen jól. A Parlament, a Tanács és a Bizottság jóval nyitottabb ma, mint valaha. Elmondható, hogy a szabályok módosításával a gyakorlat, a hozzáállás és az attitűd is változott.

Ugyanakkor a Parlament, a Tanács és a Bizottság egyetért abban is, hogy a jogos érdekek immár megfelelő védelemben részesültek. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy az EU intézményei több dokumentumhoz kaptak hozzáférést, míg csökkenés mutatkozott az elutasítások számában és arányában. Remélem, tehát, hogy Önök egyetértenek azzal, hogy az 1049/2001/EK rendelet megérte. Ez okból nem szükséges teljes felújítás.

Ennek fényében még egy jó eszköz is javítható bármikor. Kiindulási jogalapunk a Szerződés 255. cikke, amint azt az előadó említette. A rendelet ennek alapján megállapítja a polgárok dokumentumokhoz való hozzáférésére irányadó elveket és korlátozásokat. Ami a jelentést illeti, megállapítom, hogy egyes módosítások túlmennek a Szerződés 255. cikkén, és ezért ezek a módosítások nem elfogadhatóak. Azonban – és ez fontos „azonban” – olyan fontos kérdések felé mutatnak, amelyekkel más kontextusban igenis lehet foglalkozni. A Bizottság mindenképpen megvizsgálja ezeket, konstruktív, gyakorlatias és nyitott hozzáállással.

Helyénvaló időnként értékelni, hogy egy jogszabály jól működik-e, és eléri-e céljait, és a Bizottság ennek szellemében készítette el javaslatát a rendelet átdolgozására. Az átdolgozási technika teljesíti a jobb jogalkotás célkitűzését. Mivel ez a rendelet a polgárok alapvető jogaival foglalkozik, igen fontos egységes, egyértelmű és érthető jogi szöveget alkotni.

Az átdolgozás technikája nem köti meg jobban a jogalkotó kezét, mint a hagyományos jogszabály-módosítás. A közösségi jogalkotó a jogalkotási technikától függetlenül nem léphet túl a javaslat célkitűzésén.

Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy tovább bővítsük az átláthatóságot és nyíltságot, és határozott meggyőződésem, hogy ez a megfelelő út erre. Ezzel összefüggésben mindenesetre meg kell említenem, hogy számos módosítás tárgya olyan rendelkezés a 1049/2001/EK rendeletből, amelyeket a Bizottság nem javasolt módosítani. Nem vagyunk olyan helyzetben, hogy ezeket elfogadjuk, mivel ezek túlmennek a bizottsági javaslat hatókörén.

A Bizottság mindezek fényében természetesen nyitott a jó gondolatok előtt, bár egyelőre még az eljárás igen korai szakaszában vagyunk. Megerősíteném, hogy a Bizottság hajlandó vitát folytatni a két társ-jogalkotóval, és közös nevezőt keresünk egy kiegyensúlyozott és működő kompromisszumos szöveg érdekében. Azonban a Bizottság inkább akkor kíván módosított javaslatot tenni, amikor a két társ-jogalkotó ismertette álláspontját. Nem kívánjuk a megbeszéléseket vagy tárgyalásokat eleve előítélettel indítani vagy előrejelezni.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Lisszaboni Szerződés által e fontos kérdésben teendő változásokat, ha és amikor az hatályba lép. Az 1049/2001/EK rendelet ezt követően minden európai uniós intézményre, szervre, hivatalra, ügynökségre vonatkozik, bár a Bíróságra, az Európai Központi Bankra és az Európai Beruházási Bankra csak korlátozott mértékben. A polgárok számára a Lisszaboni Szerződés valóban előrelépés lesz, amikor minden uniós szerv közös szabályokat alkalmaz a dokumentumokhoz való hozzáférésre. Ilyen egységes szabályokkal biztosítható a konzisztencia, azonban ugyanakkor azokat ki kell igazítani, hogy a sokféle megbízatású és hatáskörű szervre egyaránt érvényesek legyenek.

Megismételném, amit korábban már elmondtam e Tisztelt Házban és másutt. az 1049/2001/EK rendelet az átláthatósági politika sarokköve, azonban át kell gondolnunk azt is, hogy mit tehetünk proaktív módon formális jogalkotáson kívül. Ezért hirdettem meg az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság január 20-i vegyes bizottsági ülésén, hogy kezdeményezek egy nyílt cselekvési tervet. A jobb nyilvántartások, fokozottabb felhasználó-barátság és hozzáférhetőség, az aktív terjesztés és a dokumentumok gyorsabb közzététele példa arra, amit ebben a cselekvési tervben megcéloznék, és természetesen más uniós intézményekkel tovább vitatnék. Ez gyakorlatias és hatékony módja annak, hogy minden politikánkban érvényesüljön az átláthatóság. Jó példával kell elöljárnunk!

Ebben a szellemben meg kell vizsgálnunk azt is, hogy intézményeink és működésük hogy lehetnek érthetőbbek a polgárok előtt. Aktív politikát kell folytatnunk a polgárok tájékoztatására, és meg kell velük ismertetnünk, hogyan érintik az európai politikák mindennapi életüket. Az 1049/2001/EK rendelet természetesen fontos eszköz, de a jogi szövegen túl az számít igazából, hogy ezt hogy ültetjük át a gyakorlatba.

A Bizottságnak a Cashman-jelentésekel kapcsolatos álláspontját az eljárás e korai szakaszában összegezve a következőket mondanám el. Egyes módosításokat a Bizottság nem fogad el, mert túllépik a Szerződés 255. cikkének jogalapját. Más módosításokat azért nem, mert túllépik a Bizottság által javasolt módosítások hatókörét, egyes esetekben azonban ilyen módosítások mégis olyan fontos kérdések felé mutatnak, amelyekkel más kontextusban foglalkozni lehet. A Bizottság emellett mindig kész jó gondolatokat elfogadni, kontextustól függetlenül. Amint megkapjuk a Parlament és a Tanács álláspontját, az intézményi háromszög harmadik sarkából is megjön az álláspont.

Érdekes, gondolatébresztő vitára számítok. A tárgy megérdemli ezt, és polgárainknak joga van arra, hogy egyértelmű és jól működő jogszabály szabályozza a dokumentumainkhoz való nyilvános hozzáférést.

 
  
MPphoto
 

  Monica Frassoni, a Jogi Bizottság véleményének előadója. – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Egy percem van a Jogi Bizottság nevében, és egy a Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja nevében. Összekötném ezeket, mivel a két dolog ez esetben sok hasonló vonással bír.

Elnök úr, a Jogi Bizottságban hosszasan vitattuk az átdolgozás kérdését. Rögtön megmondom, hogy nem vagyok elégedett: valóban úgy véljük, hogy az átdolgozási eljárás ez esetben nem volt túl bölcs lépés, nem azért, mert ahogy a biztos elmondta, itt az a fő feladat, hogy megértsük, hogy a rendelet meglehetősen jól működött, sőt tökéletesíthető, illetve a gyakorlatban javítható. Ezért az eredmény, legyen az ezen eljárás eredménye vagy a megtett gyakorlati javaslatoké, mindenképp visszalépés a mostani helyzethez képest. Valamit tenni kell tehát, és ez még nehezebb egy átdolgozási eljárásban, mint egy teljes jogalkotási felhatalmazásnál.

Másodszor azt mondanám el, hogy nincs értelme tapogatózni: örülök, hogy a biztos üdvözli az átláthatósági és nyíltsági kezdeményezéseket, de a bizottsági javaslat akkor is kizár jelenleg nyílt és átlátható dokumentumokat a jogszabály hatóköréből. Ez az igazság, és az is, hogy több tagállam, a sajátját is ideértve elég egyértelműen elmondta, hogy ez elfogadhatatlan.

Ma az a gond, hogy ha javítani akarunk egy jogszabályt, nem védhetjük meg egyszerűen a status quót, mert ha így teszünk, azt kockáztatjuk, hogy kevésbé vagyunk átláthatók, érthetők, illetve demokratikusak.

 
  
MPphoto
 

  Anneli Jäätteenmäki, az Alkotmányügyi Bizottság véleményének előadója. (FI) Elnök úr! Az átláthatóság a demokrácia alapja. Sajnos az Európai Unió aligha dicsekedhet átláthatóságával. Az irányelveket módosítani kell, de az attitűdöket is. Mit tud elmondani a Tanács azon állításáról, hogy a kívülállók nem kaphatják meg a jogalkotási eljárással kapcsolatos jogi tanácsra vonatkozó dokumentumokat? A kívülállók – legyenek azok polgárok – nem kaphatják meg ezeket. Nem értem, hogy lehetnek az Európai Unió polgárai kívülállók?

Az attitűdöket tehát módosítani kell. A jogszabályt módosítani kell, hogy a Tanács, a Parlament és a Bizottság jogalkotási dokumentumai átláthatók legyenek, és itt a jogalkotási dokumentumokon van a hangsúly. Ha összehasonlítást végzünk pl. saját országom és a finn parlament között, elképzelhetetlen, hogy az Alkotmányügyi Bizottság nyilatkozatai titkosak lennének. Ez azt jelentené, hogy az emberek nem tudnák meg, hogy miért születik egy adott törvény, és a Tanács azt mondja, nem mondjunk semmit, mert az emberek kívülállók.

A jogalkotásban, az irányelvek kialakításában, mindenhol azon a feltevésen kell dolgoznunk, hogy növelnünk kell az átláthatóságot, és van még javítanivaló a szavazási eljárások terén. Elektronikus szavazás kell...

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  David Hammerstein, a Petíciós Bizottság véleményének előadója.(ES) Elnök úr, biztos úr! Ne vesztegessük el a kiváló jelentés által biztosított lehetőséget, hogy első olvasatban megállapodhatunk – úgy értem, ebben a parlamenti ciklusban –, és a dokumentumokhoz való nagyobb hozzáférésben nagyobb átláthatóságot biztosító jogszabályokat alkothatunk. A kifogások elfogadhatatlanok, és remélem, kapunk időt és meglesz a józan eszünk, hogy e kiváló jelentésről ilyen megállapodásra jussunk.

Mi, a Petíciós Bizottságban a jelentésben aggályosnak tartjuk, hogy amikor jogsértési eljárás indul egy tagállam ellen a polgárok petíciói miatt, a tagállam jogosult megtagadni a hozzáférést a jogsértési eljárásban felhasznált nyilvános dokumentumokhoz, és ezzel bezárja az ajtót a polgárok részvétele előtt.

Aggaszt továbbá az interoperabilitás hiánya és a technikai akadály az Európai Parlamentben az interoperábilis dokumentumok használatát illetően, amelyek tehát nyílt szabványú dokumentumok, és amik nem egyeztethetők össze a Parlament által jelenleg használt szoftverrel és informatikai platformmal, ami egyetlen vállalaté.

Tény, hogy az európai intézmények nem garantálnak tényleges hozzáférést a dokumentumok tartalmához, technikai megkülönböztetés nélkül. Ez elfogadhatatlan, mivel az emberek nem férhetnek hozzá az általunk létrehozott dokumentumokhoz. Ahogy most beszélek, senki sem férhet hozzá szavaimhoz egy adott cég által készített technikai platform nélkül, és az adott cég monopolizálja ezt az információt. Ez igazán ellentétes az átláthatósággal és az információhoz való hozzáféréssel.

 
  
MPphoto
 
 

  Charlotte Cederschiöld, a PPE-DE képviselőcsoport nevében.(SV) Elnök úr! Teljes mértékben osztjuk Cashman úr célkitűzéseit és átláthatóság iránti elkötelezettségét, de ne feledkezzünk meg arról, hogy itt egy átdolgozandó rendelettel van dolgunk. Együtt vittük véghez ezt az átláthatósági jogszabályt. A négy skandináv tagállam írt a Bizottságnak e rendeletről, megállapítva, hogy ez növeli a polgárok EU iránti bizalmát, és biztosítja az átláthatóság lehető legnagyobb mértékét. Cashman úr és én mindig jól együttműködtünk, most azonban nem volt elég időnk az összes nem egyértelmű kérdés kiválogatására. Vagyis még csak a folyamat elején vagyunk, de üdvözlöm a javaslatok nagy részét, és várom a további együttműködést.

Az átláthatósági rendelet elfogadásakor az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja igen szavazata sokat nyomott a latban. A PPE-DE szavazatai most szintén valószínűleg jelentősek lesznek a végső eredménynél, ami várhatólag az új Parlament alatt születik meg. A PPE-DE képviselőcsoport szavazatai révén megerősíti a jogbiztonságot, kiszámíthatóságot és egyértelműséget a szabályok kialakításakor a folyamat további alakulása során. Átláthatóság az óhajunk, és a polgároknak képesnek kell lenniük a demokratikus vita követésére. A kérdés szerintünk több előkészületet tesz szükségessé, így vannak közös hatásvizsgálatok az intézmények működésére tekintettel például.

Számos, kb. 40–50 módosítás keltett vitát, és ezek a Bizottság kezdeményezési jogára vonatkoznak. Egyedül azt tenném hozzá, hogy ez nem eredményezheti az egyértelműség nagyobb hiányát, mivel ez ellentétes lenne az átdolgozás céljával. A ma a napirendünkön szereplő kérdést a választás után valószínűleg módosítják. A PPE-DE képviselőcsoport óhaja az, hogy ekkor olyan szintű átláthatóságra legyen mód, ami megkaphatja minden uniós polgár és tagállam támogatását. Ehhez szükséges, hogy az érintettek ismerjék a szabályokat – mivel ez a javaslat célja. Egyértelmű utasítások híján szankciókkal sem lehet élni. A szankciókat illetően nem vehető figyelembe már meglévő jogszabály. A javaslat ezért számunkra befejezetlen termék egyelőre, de teljesen egyetértünk Cashman úrral abban, hogy ennek eredménye fokozottabb átláthatóság kell, hogy legyen, erre utaltunk módosításainkban is. Az átláthatóság a demokrácia fontos eleme.

Öt percem van a PPE-DE képviselőcsoport nevében, elmondhatom tehát utolsó szavaimat?

(SV) Igent mondunk az átláthatóságra, de el szeretnénk kerülni azt a naivitást, hogy az embereket veszélynek vagy visszaélésnek tehetjük ki.

A PPE-DE képviselőcsoport elveszít három percet vagy mi történik?

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Nem tudom, mit mondjak? A napirend két percet ír elő, de biztos, hogy később is lesz alkalma felszólalni.

 
  
MPphoto
 

  Costas Botopoulos, a PSE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, angolul beszélnék előadónk kedvéért. A Parlament ezzel a nagyon érdekes jelentésekkel három dolgot tesz. Először is figyelembe veszi a realitást. Most a magánéletről beszélünk az internet korában és nem a magánéletről mint elvont fogalomról. Figyelembe vesszük a 1049/2001/EK rendelet felhasználását, amit egy ideig már alkalmaztak problémák esetén, azonban igen eredményesen is.

Figyelembe vesszük az Alapjogi Chartát, az ombudsman és más hivatalok javaslatait és a Bíróság esetjogát. Figyelembe vesszük továbbá a Bizottság valódi javaslatát annak minden lehetőségével és hátulütőjével együtt – és azt gondolom, hogy vannak hátrányok.

A második pont, amit igen érdekesnek tartok, az, hogy e jelentés alapjai elvek és nem a gyakorlat; a dokumentumokhoz való hozzáférés és a magánélet védelme közötti egyensúly; egy általános dokumentumokhoz való hozzáférés, igen precíz szabályok mellett; egy igen fontos különbségtétel a köz- és a magánérdek között és az európai közérdek ezen fogalma, ami fontos mindannyiunknak, akik szeretjük Európát; megkülönböztetés a jogalkotási és nem jogalkotási eljárások között, ami szintén igen érdekes; egyenlőség az EU átláthatósága és a tagállamok átláthatósága közt.

Végül a legfontosabb az, hogy ez a jelentés teljes átláthatósági rendszert kíván teremteni – nem csupán az egyes intézményeknél külön-külön, hanem intézményközi szinten is, ahol minden intézményt figyelembe vesznek a jó igazgatás elveivel és az Alapjogi Chartával együtt. Közös minősített információkról van szó, bár vannak olyan kémmozik, mint az EU Confidential és az EU Top Secret, de fontos, hogy ebben a kérdésben is közös szabályok legyenek.

Célunk az, hogy az átláthatóság általános szabály legyen, olyan kivételekkel, amelyeket mások jogai indokolnak, de olyan közös szabályokkal, ahol az átláthatóság a legfontosabb, és más kivételeket is figyelembe vesznek.

 
  
MPphoto
 

  Marco Cappato, az ALDE képviselőcsoport nevében.(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Bocsássanak meg, ha nem tudom megvárni a biztos válaszát. Szerintem igen fontos dolog hiányzik ebből a vitából, és ez az, hogy a Tanács gyakorlatilag az egész vita során nincs jelen, még a bizottsági szakaszban sem. Ez emellett lényeges pont: különösen a Tanács keretében Európa koncepciója a nemzetállamok kormányainak együttese. Ebből adódóan, ha ezek a kormányok együtt jogalkotóként üléseznek, ezek az ügyek, ahogy mondjuk, bizalmasak, a polgároknak ki kell tehát várni a végeredményt.

Egyszerűen nem tolerálható ez, ha tudjuk, hogy az Európai Uniónak jogalkotási hatásköre van, a polgároknak pedig joguk van a tájékoztatáshoz a jogalkotási folyamat egésze során. Ahogy azt a Maurizio Turco ügyben hozott ítélet is igazolta és megerősítette, a polgároknak joguk van megismerni a Tanácson belül a nemzeti küldöttségek álláspontját és a jogi véleményt. Ezért támogatjuk teljesen Cashman úr jelentését, ami egy eltérő gondolatot testesít meg Európáról, az európai demokráciáét.

Véleményem szerint Cashman urat támogatni kell abban a törekvésében is, hogy olyan javaslatokkal él, melyek meghaladják és felülemelkednek a bizottságiakon. Az Európai Bizottság téved, ha arra kér minket, hogy korlátozzuk jogalkotási tevékenységeinket a bizottsági javaslatokra. Vélekedésem szerint a Szerződések is szólnak a megbízatás kiterjesztéséhez való jogunkról. Reményeim szerint Cashman úr elfogadja a javasolt módosításokat, különösen a fokozottabb pénzügyi átláthatóság tekintetében, és szerintem Európai Parlamentként jó példával kell elöljárnunk.

Ma olvastam a sajtóban, hogy a parlamenti jelenlét közzétételére vonatkozó határozatunkat, amit ez a Tisztelt Ház hozott – ennek ugyan semmi köze e jelentéshez –, láthatólag technikai problémák akadályozzák, és ilyen módon erre az európai választások előtt már nem kerülhet sor. Nincs technikai probléma, ez gyorsan, könnyen elvégezhető feladat, és remélem, hogy a Parlament jó példával jár elöl ezzel kapcsolatban ugyanúgy, mint az előadó szükséges és pozitív változtatásait illetően a bizottsági javaslatnál a dokumentumokhoz való jobb hozzáférés terén. Reméljük, hogy a Tanács üres padjaiból előbb-utóbb hallunk valamit, ha mást nem, a javaslataink elleni érvek nyilvános kifejtését. Legyen bátorságuk megvédeni Európa eszméjét, amelynek jogalkotási határozatait titokban kell meghozni, amit én teljesen elfogadhatatlannak tartok.

 
  
MPphoto
 

  Eva-Britt Svensson, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében.(SV) Elnök úr! Az átláthatóság és a nyilvános hozzáférés minden jogalkotási és politikai döntéshozatali kérdés tekintetében az egyik legfontosabb tényező egy demokratikus társadalom mögött. Az átláthatóság és a nyilvános hozzáférés a részvétel és a bizalom érzetét kelti egy politikai rendszerben. Ennek ellenkezője, a titkosság és a dokumentumok visszatartása bizalmatlanságot kelt, illetve a kirekesztettség érzetét, és sokszor járhat korrupcióval és hatalommal való visszaéléssel.

Mivel egyre nő a nemzeti jogszabályok száma, a nyilvános hozzáférés elvét, ami nálunk Svédországban például már érvényesül, most uniós szintre emeljük. A határozatokat uniós szintre emeltük, de az átláthatóság és a nyilvános hozzáférés nem következett ezután. Polgáraink látják ezt, és ez az egyik oka annak, hogy kevesen járnak el az Európai Parlament megválasztására. A polgárok szerint nem könnyű befolyásolni és megérteni a döntéshozatali folyamatot az uniós rendszerben és helyesen érzik, hogy anélkül hoznak határozatokat és jogszabályokat uniós szinten, hogy ők valóban tanulmányozhatnának minden dokumentumot. Ezért nincs módjuk megbeszélni, megvitatni vagy befolyásolni a döntéshozókat.

Mind szeretnénk, ha többen járnának a parlamenti választásokra, de ha ebben sikerünk lesz, akkor nem elég kampányolni és szavazásra ösztökélni az embereket. Ez csak úgy lehet érdemi, ha mindent megteszünk a polgárok tájékoztatása és ismeretei érdekében. Párbeszédet kell teremtenünk a polgárokkal, nem csak egyoldalúan tájékoztatni őket fentről. A nyilvános hozzáférés kell, hogy a fő elv legyen, a titoktartás a kivétel. Egyedi módszer szükséges a titoktartás engedélyezésére egyes esetekben, és ehhez komoly indokok kellenek.

Az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja és én olyan módosításokat tettünk, amelyek többek között szélesebben értelmezik a dokumentumok fogalmát, több dokumentumot tesznek hozzáférhetővé a nyilvánosság számára, és megakadályozzák, hogy bármely tagállam vétót nyújthasson be. Wallström biztos szerint egy jó eszköz mindig javítható. Sajnos ez a jelentés nem hoz javulást, azonban ténylegesen ront a helyzeten. Habár fejleszthető, ha támogatjuk az általam és a GUE/NGL képviselőcsoport által benyújtott módosításokat. Ezért a demokrácia érdekében kérem, hogy szavazzanak a GUE/NGL módosítások mellett, és segítsék a polgárok bevonását!

 
  
MPphoto
 

  Hanne Dahl, az IND/DEM képviselőcsoport nevében.(DA) Köszönöm, elnök úr! Cashman úr jó jelentést írt, és szeretném ezt támogatni. A Bizottság 2008-as felülvizsgálata az átláthatósági kezdeményezésről bonyolítja az uniós dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést. Ha elfogadják ezt a jelentést, ennek kiigazítása előtt még hosszú út áll. Azonban továbbra sem férünk hozzá a Bizottságon belüli tanácsadó munkacsoportokhoz. Az Alter-EU szervezet karácsony előtti nyilatkozata szerint az uniós jogalkotási javaslatokkal foglalkozó munkacsoportok tagjainak csak kétharmadáról tettünk közzé kielégítően felsorolt információkat. Ez teljesen elfogadhatatlan. Polgárként tudnom kell, hogy a dohányipar vagy az egészségügy lobbistái adnak tanácsot a Bizottságnak, amikor közegészségügyi fejlesztési kezdeményezést nyújtanak be. Emellett tudnom kell, hogy a vegyipar vagy környezetvédelmi szervezetek ülnek az asztal körül, amikor a vízi környezet terve készül.

 
  
MPphoto
 

  Hans-Peter Martin (NI). (DE) Elnök úr! Többek között azért estünk a globalizáció csapdájába, mert nem kerültük el Európa csapdáját. Európa csapdája lényegében a mi hibánk, mert sem korábban, sem most nem cselekszünk a skandináv és más államokban már kipróbált, bevált átláthatósági elvek mentén.

10 éve vagyok e Tisztelt Ház tagja, és nem véletlenül mondom – nem szándékosan, hanem eléggé spontán –, hogy „szavamra, az átláthatóság a lényeg”, és ezért hoztam létre 2000-ben az európai átláthatósági kezdeményezést. A kezdeményezést a Bizottság szó szerint elfogadta, lényegét tekintve azonban aligha valósult meg.

Biztos asszony, felolvashatja, mit mondtam svéd kollégájának, Anna Lindhnek a nizzai csúcstalálkozón egy hosszú beszédben a kérdésről. Ön svéd, és megérti, miről van szó. Ön tudja, mi a teendő.

Az Európai Unióban mindenesetre az átláthatóságot illetően az a valóság, hogy a feladat olyan, mintha egy lapáttal próbálnánk kezelni egy lavinát. Nem boldogulunk, és esik tovább a hó. Az Európai Unió csak egyféleképp szabadítható ki, éspedig úgy, hogy a svéd modell alapján valóban, most és rögtön biztosítjuk az átláthatóságot, az Egyesült Államok információs szabadságról szóló törvényét is figyelembe véve. Enélkül fokozódik a lavina, és ezúttal lakott területre zúdul.

 
  
MPphoto
 

  Manfred Weber (PPE-DE).(DE) Elnök úr, biztos, hölgyeim és uraim! Európai szinten több száz millió embert érintő jogszabályokról döntünk, ezért fontos az átláthatóság. Mind egyetértünk a célban: az átláthatóság fontos, szerintem nekünk, az Európai Parlamentnek, nincs titkolnivalónk. A média figyelme alatt vagyunk, figyelnek az újságírók, munkánk máris átlátható.

A célt illetően mind egyetértünk, ám biztosítani kell, hogy az elérési módszerekről is vitázhassunk, és az, hogy valaki vitatkozik, és az említett módszereket kihasználja, nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindent zárt ajtók mögött akar csinálni. Az ilyen emberek inkább gyakran a kérdésfeltevők. Itt az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja számos kritikus kérdést tud feltenni, például a Tanácson belül a versenyeljárásról, ideértve, hogy a jogi szolgálat minden dokumentuma legyen-e nyilvános, hogy a képviselők magánügyei nyilvános vita tárgyává váljanak-e? Azért küzdünk, hogy polgáraink részesülhessenek adatvédelemben, a képviselők esetében mégis arra számítanak, hogy minden nyilvános lesz. Ilyesfajta kérdések feltehetők.

A kulcspont, vagyis hogy miért volt képviselőcsoportunk részben szkeptikus, a jogalkotási eljárás kérdése. Amikor szavazunk, mindenki megnézheti, hogy ki-ki hogy szavazott. Minden képviselő felelős a saját szavazatáért. Ez máris egyértelmű a dolgok állása szerint. A jogalkotási folyamatban azonban a háromoldalú megbeszélések során, amikor magunk között beszéljük meg a dolgokat, biztosítani kell a tárgyalások lefolytatását.

Tudjuk, hogy ha minden nyilvános, a tárgyalások olyan formában nem létezhetnek, mint ahogy ma folytatjuk, mivel az ember kibújik a mellvéd mögül, amint politikai kompromisszumokra törekszik. Ezért van sok szkepticizmus képviselőcsoportunkban a javaslat körül. Ma este véglegesítjük képviselőcsoportunk álláspontját.

Szeretnék valamit egyértelművé tenni képviselőcsoportom nevében mindenesetre: átláthatóságra törekszünk, de az elérési módok továbbra is vita tárgyát képezik. Mindannyian egyetértünk a célkitűzésről. Az egyes európai intézményeket vizsgálva nem a Parlament a probléma. Inkább a Tanács az, amely ma itt nem képviselteti magát, és az a probléma, hogy nem tudjuk, mi történik a tanácsi munkacsoportokban.

 
  
MPphoto
 

  Inger Segelström (PSE).(SV) Elnök úr, Wallström biztos! Szeretném azzal kezdeni, hogy köszönetet mondok Cashman úrnak és másoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy új és régen várt lépést tegyünk afelé, hogy munkánk elérhetőbb legyen a polgárok számára. Az alelnök és Wallström biztos szintén keményen, régóta küzdött ezért.

Amikor Svédország csatlakozott az EU-hoz, sokakat aggasztott, hogy a dokumentumok kijutnak az országból, ami erős nyilvános hozzáférési alapelv, de erre nem került sor. Cashman úr beszélhet nekünk erről, mivel ha valaki támogatja az átláthatóságot és a hozzáférhetőséget, akkor azt is tudja, hogy hol vannak a munkaanyag, a titkosság és a nyilvánosság határai.

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságon belül az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja tartózkodott a szavazástól. Remélem, hogy Önök most támogatják a fokozottabb nyilvános hozzáférést az EU-n belül, és így a svéd elnökség mindannyiunkkal együtt továbbviheti ezt a fontos és alapvető demokratikus kérdést minden uniós polgár tekintetében. Mindenesetre megértem, ha a PPE-DE képviselőcsoport vonakodik, hiszen végül is ez a képviselőcsoport biztosította, hogy titkos legyen a szavazás, amikor Törökország megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat. Ezt akarják? Remélem, hogy a Parlament most már egységes, és büszkén mondhatjuk el szavazóinknak az uniós választások során júniusban, hogy az EU egyre nyitottabb, hogy már nincsenek rejtett napirendek, és szeretnénk, ha ellenőriznék és értékelnék, amit csinálunk, és ha ez átlátható, arra büszkék lehetünk. Sok jó dolgot teszünk, és jó lenne, ha a polgárok jobban követni tudnák munkánkat.

 
  
MPphoto
 

  Bogusław Rogalski (UEN). (PL) Elnök úr, egyértelmű mindenki előtt, hogy a közösségi intézmények és szervek döntéshozatali eljárására nyíltan és nyilvánosan kell, hogy sor kerüljön. Ez a demokrácia alapja. Erre az elvre alapozva a polgárok és a választott hatóságok előtt a lehető legtágabb hozzáférést kell biztosítani az európai intézményeknél lévő dokumentumokhoz, ami ezt a Parlamentet is magában foglalja. Ezáltal a polgárok valóban részt vehetnek a politikai folyamatban, és információt kérhetnek az állami hatóságoktól.

Az európai intézmények által a nyíltság és átláthatóság növelésére tett erőfeszítések ellenére a helyzet sajnos még mindig nem kielégítő. A Petíciós Bizottság megállapította, hogy a polgárok ismerik a jogaik végrehajtásával kapcsolatos hiányosságokat és mulasztásokat. Különösen fontos, hogy a jogsértési eljárásban, ami gyakran polgári petíciók eredménye, a polgárok számára biztosítsák minden dokumentumhoz a teljes hozzáférést jogaik érvényesítésének minden szakaszában. Ez kell, hogy vonatkozzon olyan dokumentumokra is, amelyeket a tagállamok küldenek meg az európai intézmények számára. Ez komoly probléma volt még a Bizottság számára is a német Jugendamt-ügyben, ahol igen korlátozott volt az információhoz való hozzáférés, bár nyilvános információról volt szó.

Ismételten hangsúlyoznám, hogy a petíciók benyújtóinak információhoz való egyszerű hozzáférése kell, hogy az alapja legyen az európai átláthatóság kezdeményezés sikerének. Ezt a demokrácia elvei követelik meg.

 
  
MPphoto
 

  Andreas Mölzer (NI).(DE) Elnök úr! Jól ismert az a probléma, hogy a nyilvánosság elidegenedik az EU-ban a politikától, ezért próbáljuk bizonyítani polgárbarátságunkat újra és újra. Ennek keretében rendszeresek a kezdeményezések a Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáférés egyszerűsítésére.

Az internet természetesen olcsó és egyszerű eszköze ennek. Az EU honlapját felülvizsgálták, és legalábbis logikusabbá és könnyebben böngészhetővé tették, mint korábban. Az EU internetes jelenléte során is a többnyelvűség fontosságát hangsúlyozza, mivel ez jelentős tényező a fokozottabb átláthatóság, törvényesség és hatékonyság elérésében az Unión belül. Bár a valóságban nem felel meg annak, amit magától elvár. A gyakorlatban a három munkanyelv, a német, az angol és a francia állandó használata tulajdonképpen ahhoz vezet, hogy a lakosság nagy része elérhető.

Még a jelenlegi elnökség angol, francia és cseh nyelvű internetes jelenléte sem veszi figyelembe a tényt, hogy a német, az EU anyanyelvi beszélőinek 18%-ával az a nyelv, amelynek a legtöbb anyanyelvi beszélője van az Unióban, míg az uniós polgárok újabb 14%-a beszéli ezt idegen nyelvként. Szerintem ideje, hogy végül is több figyelmet fordítsunk a helyzetre.

 
  
MPphoto
 

  Sirpa Pietikäinen (PPE-DE). – Elnök úr! Az információhoz való hozzáférés a demokrácia egyik sarokköve. Az embereknek a lehető legszélesebb körben hozzá kell férniük minden információhoz az intézmények döntéseinek már korai szakaszában is, illetve e döntések alapján, hogy a szakpolitikák kialakításában teljesen részt vehessenek.

Az EU demokratikusabbá és a polgárok előtt hozzáférhetőbbé kíván válni, és így elengedhetetlen, hogy a lehető legtágabb hozzáférést biztosítsanak az EU dokumentumaihoz, hogy ezzel növekedjenek az Unió erőfeszítései a polgárok intézményekbe és az intézmény egész legitimitásába vetett bizalmának növelése érdekében. Ezért voltam eléggé csalódott az e rendelettel kapcsolatos bizottsági javaslatot illetően, bár gratulálni kívánok az előadónak igen jó, elkötelezett és ügyes munkájáért, amit az ügyben végzett.

Megköszönném továbbá Jäätteenmäki asszonynak az ügyben tett nagy erőfeszítéseit. Mindketten tartották magukat a nyíltság és az átláthatóság vezérelvéhez, ahol az intézményeknél lévő dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadása nyilvánvaló kivétel. Az ilyen kivételek néha szükségesek, ám a legkisebb mértékűre kell ezeket korlátozni egy egyértelműen meghatározott alapon.

Üdvözlöm emellett a kezdeményezést, ami a dokumentumok fejlettebb internetes adatbázisok útján történő proaktívabb és egyértelmű közzétételére irányul. A dokumentumokhoz való hozzáférés azok megtalálásának kérdését is felveti. Gyakran megvan az információ online, ám bonyolult adatbázisok rejtik, és itt nyilvánvalóan fontos a fejlődés.

Kollégáim, mi a demokráciát védjük, és azért máris aktívabbnak kell lennünk. Igen vakmerően kell védeni a minden dokumentumhoz való széles körű hozzáférést és átláthatóságot. Szerintem nincs itt az idő a kompromisszumokra vagy különben veszélyeztetjük jó döntéshozókként meglévő helyzetünket a saját választóink szemében.

 
  
MPphoto
 

  Andrzej Jan Szejna (PSE). (PL) Elnök úr! Először is gratulálok Michael Cashmannek kiváló jelentéséért, ami az európai demokrácia legfontosabb szempontjait érinti.

Az Európai Unió szisztematikus változások és átalakulások korát éli. Sajnos a kommunikáció az Európai Unió és polgárai közt nem tart lépést a változásokkal. A helyzet hasonló a dokumentumokhoz való hozzáférés és a polgároknak szánt információ terén is.

Az átláthatóság az Európai Unió alapelve az EK-Szerződés 255. cikkében foglaltak szerint. Minden polgár az Európai Unióban és minden természetes vagy jogi személy, mely egy tagállamban él vagy letelepedett, jogosult hozzáférni az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz.

Csak akkor érhetjük el Európa polgárainak érdeklődését és szerezhetjük meg bizalmukat az EU intézményei iránt, a képviselők és a nemzeti politikusok iránt, ha teljes és őszinte információt biztosítunk. Feladatunk ezért az Európai Unió intézményei átláthatóságának és eredményességének fokozása a lehető legnagyobb mértékig. Arra kell összpontosítanunk, hogy a felhasználók könnyebben hozzáférhessenek az információkhoz, és tovább egyszerűsödjön a rendszer és eszközei.

Habár még fejleszthető és egyszerűsíthető, szilárd jogalap az a rendelet, amely érinti ezt a jelentést. Ezért sajnálom, hogy a Bizottság nem vette figyelembe az előadó 2006-os javaslatát az átláthatóságról.

 
  
MPphoto
 

  Mairead McGuinness (PPE-DE). – Elnök úr! A dokumentumokhoz való hozzáférés az átláthatósági folyamat egy része, de más kérdések is vannak. Igen fontos a dokumentumok és az információ felhasználása, és az egyik fő probléma, és elismerjük, és a Tisztelt Házban megjelent biztos hatalmas gyakorlattal bír, hogy az EU döntéshozatali folyamatát kint megismerjék, mivel az emberek azt nem ismerik. A Lisszaboni Szerződésről Írországban folytatott vita során az emberek odajöttek hozzám azzal, hogy „Ön azt akarja, hogy szavazzunk igennel, és Ön elveszti a munkáját”. Arra gondoltak, hogy én vagyok a biztos – távol álljon a gondolat!

Nem csak arról van szó, hogy sok információt adunk az embereknek, mert bizonyos értelemben ezzel is elveszítjük az átláthatóságot: ez csak eltakarja a dolgokat a papírhegyekkel, de nem ad egyértelműséget. Inkább azt szeretném, ha az emberek teljesen megértenék, hogy működik ez a hely, és így kötelezettséget vállalnának mellette. Elmondhatom, hogy e Tisztelt Házban sokan nem értik teljesen, hogy működik ez a hely. Erről ennyit.

 
  
MPphoto
 

  Danutė Budreikaitė (ALDE). (LT) A balti országok energiasziget-problémájának megoldásán kísérletezve, különösen miután az ignalinai nukleáris erőművet az év végén bezárták és Litvánia energiabiztonsága egyre fenyegetettebb, az Európai Bizottság elkészítette az Európai Unió balti-tengeri régióra vonatkozó stratégiáját. Felkértem az Európai Bizottság Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóságát, hogy hadd lássam a dokumentumot. Azt mondták, hogy a stratégiát készítő magas szintű munkacsoportban nem folyt vita az információk és dokumentumok esetleges nyilvánosságáról, ahogy az a válaszból is kiderült: Megosztás a külvilággal. Az Európai Parlament külvilág, amely nem kap információt. Újra és újra megvitatjuk azokat a lehetőségeket, amiket az uniós intézményeknél lévő dokumentumok megtekintésére a társadalom felhasználhat, nem? Ha az Európai Parlament polgárokat képviselő tagjának nincs ilyen joga, az katasztrofális helyzet.

 
  
MPphoto
 

  Margot Wallström, a Bizottság alelnöke. − Elnök úr! Köszönöm a képviselőknek az érdekes vitát és sok érdekes észrevételüket.

Az 1049/2001/EK rendelet most már második verziójú lesz, mondhatni. Fontos ismét rámutatni, hogy nem az elejéről indulunk, és máris jó alapunk van, amit csak fejleszteni kell. Ez az internet korának verziója, ahogy azt a vitában is említettük. Elektronikus nyilvántartásokat használunk, és ez is része lesz az aktív terjesztésnek, mint a fejlesztések példája.

Az ideális helyzet természetesen az lenne, hogy olyan aktívan terjesszük az információt, hogy ne legyen hozzáférési kérelem, mert már minden ott van, persze pár kivétellel. Mondhatok példát arra, hogy mi történhet, és máris közzétettem levélnyilvántartásomat az interneten, így láthatják leveleimet és dokumentumaimat.

Nem lehetséges, hogy a vita minden észrevételét kommentáljam, csak néhány lényeges pontot szeretnék röviden, amelyek a 3. cikk szerinti dokumentumok meghatározását érintik. Ez a bizottsági javaslat legtöbbet vitatott cikke és elismerem, hogy a legtöbb kritikával is ezt illetik.

Fenntartjuk, hogy a mostani definíció eredménye kétértelműség és az előrejelezhetetlenség kockázata, továbbá rossz gyakorlat. Ez a Post-It például dokumentum? Cashman úr szerint igen, és a rendeletben foglalt tág definíció szerint valóban az, ugyanúgy, mint minden firkálmányom. Néha nem segít, ha egy definíció túl általános. Továbbra is tág a definíció, de csökkentjük a dokumentumok mérlegelés szerinti közzé nem tételének lehetőségét. Az általunk javasolt definíció jóval tágabb, mint a nemzeti jogszabályokban gyakran használt hivatalos dokumentumok fogalma. Ez igen közel áll az Egyesült Királyság információs szabadságról szóló törvényének és például a holland átláthatósági törvénynek az értelmezéséhez. A dokumentumok nyilvántartása olyan kötelezettség, amelyre belső bizottsági szabályok vonatkoznak, ezek azonban nem döntik el, hogy egy dokumentum a rendelet hatálya alá tartozik-e. Vagyis egyértelművé tettük a dokumentumok meghatározását és segítettük azt. Ezzel a polgárok megtudhatják, hogy a teljes körű tájékoztatáshoz mit lehet és kell kérdezni. A dokumentumok pontosabb definíciója biztonságosabb adminisztrációt és több egyértelműséget jelent a polgárok számára.

A Bíróság ítélete szerint a folyamatban lévő nyomozásra vonatkozó dokumentumokra egyértelműen kivétel vonatkozik a hozzáférés joga alól, és ezért ezek az akták jelenleg nem elfogadhatók, és nem jelentenek további korlátozást a hozzáférési jog alól. A polgároknak egyetlen tagállamban sincs joga a versenyhatósági aktákhoz hozzáférni, ezt csak úgy megjegyzem.

Elismerem továbbá, hogy a dolgokat jobban is megmagyarázhattuk és szövegezhettük volna a 3. cikkben. Úgy hiszem, a cél ugyanaz, és lehetővé kellett volna tenni egyértelmű és ellentmondásmentes szöveg létrehozását. Ez olyan terület, ahol jó kompromisszumos szöveg alkotható.

Az 5. cikk (2) bekezdésében a tagállami dokumentumokhoz való hozzáférés is éles vitákhoz vezetett. Egyértelművé szeretném tenni, hogy a Bizottság szándéka az Európai Bíróság ítéletének végrehajtása, és a tagállamoknak kell kellően indokolni, miért utasítanak el egy dokumentumhoz való hozzáférést, hasonlóan ahhoz, ahogy az intézmények cselekszenek minden más dokumentumnál. Az alapszabály mindig a 1049/2001/EK rendelet lesz.

Ugyanúgy fontos azonban, hogy a Bizottság levelezhessen a tagállamokkal például az EU jogának megsértése esetén. Arra a lehetőségre van szükségünk, hogy gyorsan kielégítő megoldást találjunk a Bizottság és az EU polgárok szempontjából egyaránt, az EU jogában egységesítettek szerint. Az ilyen kapcsolatoknak bizalmasnak kell maradniuk, és a Bíróság is ezt mondja.

Végül kommentálnám a 4. cikk (3) cikke szerinti mérlegelési lehetőséget. Jobban átgondolva azt hiszem, hogy a legtöbben egyetértenek abban, hogy a Parlamentnek, a Bizottságnak és a Tanácsnak szüksége van a mérlegelési lehetőségre. A meg nem hozott határozatokkal kapcsolatos vagy belső vitákról szóló dokumentumok nem olyanok, mint mások. Mi a helyzet a képviselőcsoportok üléseivel vagy az előkészületekkel? Önök maguk is sok problémát és korlátozást azonosítottak, ami abból eredt, hogy nem adtak mérlegelési lehetőséget, hogy átgondoljuk újra, mi a legjobb a polgároknak és mi nyújt segítséget főleg.

El kell mondanom, hogy jobb lett volna, ha a Tanács itt van, ahogy azt többen elmondták, és ha többen vannak itt a Tisztelt Házban, mivel ezek mindannyiunknak igen fontos kérdések. Most az a nagy feladat áll előttünk, hogy közös nevezőt találjunk. Ez igaz a Tisztelt Házon belül is, és a mai vita is mutatta, hogy ez nem mindig könnyű. Minél több az ellentét, annál nehezebb a három intézmény közti vita. A Parlament, a Tanács és a Bizottság mind saját szereppel bír, amit tiszteletben kell tartani, és remélem, hogy a Parlament egyhangúlag szólal fel, mert ez mindannyiunk számára előnyös lenne, és a végeredmény szempontjából is, ami remélhetőleg kiegyensúlyozott és működő kompromisszumos szöveg lesz.

 
  
MPphoto
 

  Michael Cashman, előadó. − Elnök úr! Ezek igen érdekes észrevételek voltak, de félek, hogy nem sok közül volt jelentésem tartalmához.

Rámutatnék, hogy nincs mit tartanunk a nyilvános ellenőrzéstől, és hogy igazából minden okunk megvan a félelemre, ha intézményként információt tartunk vissza. Sérülékenyebbek leszünk. Biztos asszony, a hivatalos dokumentumok hozzáférhetők. Nézzék csak meg a jelentést! Ott a mérlegelési jogkör. Hivatalos dokumentumok. A mérlegelési jogkörrel együtt ez már nem hivatalos. Nézzék meg a jelentést! Fogadják el elveinket!

Érdekes vita volt, de meg kell mondanom, hogy az átdolgozás – amit Ön védelmez – nem áll összhangban az intézményközi megállapodás szellemével, és nem elegendő. Ön azt mondja, jól működött, én azonban félek attól, hogy az átdolgozás figyelmen kívül hagyja az alapvető ítélkezési gyakorlatot a tényleges tennivalók kapcsán.

Azért késlekedtem sokáig a végső szavazással, hogy maximális rugalmasságot biztosíthassunk a politikai pártokkal és az intézményekkel folytatott vitához. Rámutatnék emellett, hogy a Bizottság bármikor módosíthatja javaslatát a holnapi szavazás után, kivéve talán az intézményi és a politikai vonakodást.

Kissé atyáskodó, ha azt mondják nekem, hogy lesznek cselekvési tervek. Biztos asszony, nem kétlem, hogy Ön személy szerint elkötelezett a nyíltság és átláthatóság mellett, de nem szeretnék cselekvési terveket a polgárainknak. Azt szeretném, ha a jogokat visszavonhatatlanul jogszabály rögzítené: nem ajándékokat, jogokat kell adni.

A Parlament tehát politikai nyomást kell, hogy gyakoroljon az elnökségre a tárgyaláshoz, és lehet, hogy a Bizottság nélkül kell tárgyalnunk. Igen, biztos asszony, tudom, hogy nincs itt a Tanács, de nem adom fel egy Tanács miatt. Régóta vagyok a politikában ahhoz, hogy tudjam, hogy Önök küzdenek és küzdenek.

Hadd idézzem végül a mostani elnököt, ha lehet: „Adminisztrációm elkötelezett amellett, hogy korábban ismeretlen mértékű nyíltságot teremtsen ebben a kormányzatban. Együttműködésünk során arra törekszünk, hogy biztosítsuk a nyilvános bizalmat és átláthatósággal, nyilvános részvétellel és együttműködéssel jellemzett rendszert teremtsünk. A nyíltság megerősíti demokráciánkat és támogatja a kormányzat hatékonyságát és eredményességét.” Mondta Barack Obama 2009. január 21-én. Várom, hogy a Bizottság vagy akár Barroso elnök hasonló kijelentést tegyen.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra kedden, 2009. március 11-én kerül sor.

(Az ülést 11.45-kor felfüggesztik, és 12.50-kor folytatják.)

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 142. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Stavros Lambrinidis (PSE), írásban.(EL) Az Európai Parlament által az európai intézmények dokumentumaihoz, különösen a jogalkotási eljárással kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló rendelethez tett módosítások katalitikus hatásúak az európai átláthatóság és részvételi demokrácia biztosításában.

Véleményem szerint különösen fontos az a követelmény, hogy valamilyen módon közzétegyenek minden kezdeményezést vagy dokumentumot, ami valamiképpen befolyásolhatja a döntéshozatali eljárást.

Tudjuk, hogy különféle lobbik gyakran próbálják befolyásolni a jogalkotási eljárást azzal, hogy érvelnek. Az európai polgároknak minden joguk megvan ezen érvek és észrevételek megismerésére. Meg kell tudniuk ítélni ezek érdemét és a kormányzat, az Európai Bizottság és természetesen a képviselők végleges álláspontját.

Legalább ugyanilyen mértékű átláthatóságot kell biztosítani nemzeti szinten is a tagállamok részéről a polgárok számára az európai parlamenti jelentésben foglalt kifejezett követelmény alapján, amely felhívást a kormányok és nemzeti parlamentek remélhetőleg rövidesen elfogadnak.

 
  
  

ELNÖKÖL: McMILLAN-SCOTT ÚR
alelnök

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat