Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2009/2005(BUD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A6-0111/2009

Viták :

PV 09/03/2009 - 17
CRE 09/03/2009 - 17

Szavazatok :

PV 10/03/2009 - 8.14
CRE 10/03/2009 - 8.14
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0095

Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
2009. március 10., Kedd - Strasbourg HL kiadás

9. A szavazáshoz fűzött indokolások
A felszólalásokról készült videofelvételek
Jegyzőkönyv
  

A szavazás szóbeli indokolása

 
  
  

- Jelentés: Klaus-Heiner Lehne (A6-0040/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Daniel Hannan (NI). – Elnök úr! Furcsa, hogy a válság ellenére ebben a Tisztelt Házban a válasz mindig a fokozottabb európai integráció. A legtöbb, az utóbbi hat hónap gazdasági nehézségei sújtotta ember a helyzetet ijesztőnek, akár fájdalmasnak látja. Azonban itt a Tisztelt Házban ezt további szabályozás, több uniós szintű egységesítés és harmonizáció lehetőségeként látjuk, ahogy az ebből a jelentésből is kitűnik.

Ezzel az a gond, hogy az említett döntéseket meghozó embereket védik ennek következményei. Palotáikban és követségeiken, motoros konvojokkal körülvéve és körülburkolva, sofőr vezette személygépjárműveikben, hivatalos bankettek közepette nem fizetik meg azt az árat, amit az említett gazdaságpolitikák eredményeként a mi választókerületeink megfizetnek. Számomra axiómának tűnik, hogy több rugalmassággal kell, hogy reagáljunk a gazdasági válságra, és lehetővé kell tennünk az országok számára, hogy kamatlábaikat igényeikhez szabják. Ennek hiányában épp az ellenkezőjét tesszük.

 
  
  

- Jelentés: Giusto Catania (A6-0050/2009)

 
  
MPphoto
 

  Simon Busuttil (PPE-DE), (MT) A jelentés mellett szavaztam, mivel ez jelentős hangsúlyt helyez a szolidaritás fontosságára, mivel egy közös menekültügyi politikának a szolidaritáson kell alapulnia. Hangsúlyoznám azonban a tényt, hogy vannak olyan bekezdések ebben a jelentésben, amelyeket nem tudok elfogadni, és amelyek ellen szavaztam volna, ha egyéni szavazatom van. Különösen kiemelném a fogva tartási politika kérdését. Vélekedésem szerint igen gondosan kell eljárnunk a menedékkérők fogva tartása kapcsán, mert ez nem pusztán annak kérdése, hogy eldöntsük: egyszer és mindenkorra véget vetünk a fogva tartásnak, és ez mindenkire igaz lesz. Vannak egyedi körülmények, amelyek esetében a fogva tartási politika alkalmazása mindig is fontos volt és az is marad

 
  
MPphoto
 

  Frank Vanhecke (NI).(NL) Elnök úr! A Catania-jelentés ellen szavaztam, mivel a legkevésbé sem értek egyet a Bizottság közelmúltban történt javaslataival a menekültpolitikát illetően, amelyet az előadó e jelentésében üdvözöl.

Különös félelmem az, hogy az új irányelv, amely a menedékkérők számára könnyebb bejutást biztosít a munkaerőpiacra, és ráadásul komoly engedményeket is, olyan húzóerőnek bizonyul majd, mint amilyenek a spanyolországi, hollandiai, belgiumi és olaszországi kollektív szabályozások voltak, amelyek eredménye egyszerűen katasztrofális volt.

Valóban emlékeztetném a Tisztelt Házat arra, hogy a legutóbbi népszámlálások szerint az Európai Unióban még mindig több mint 20 millió a munkanélküliek száma – és ez a számadat mostanra valószínűleg 25 millió –, ami azt jelenti, hogy még több menedékkérő odavonzása valójában kollektív öngyilkosság. Emellett úgy vélem, hogy az egész területnek a tagállamok kizárólagos hatáskörében kell maradnia.

 
  
MPphoto
 

  Philip Claeys (NI).(NL) Elnök úr! A Catania-jelentés ellen szavaztam, mivel az egyértelműen szélsőséges baloldali elfogultságot tükröz, amelynek célja az, hogy gyakorlatilag ellehetetlenítsen mindenfajta hatékony menedékkezelési rendszert. A tagállamokban a meglévő rendszerekkel való minden visszaélést megvédenek, és lehetőség szerint jogszabály útján kőbe vésnek.

Az egyik ilyen példa a színlelt menedékkérés, amikor a kiskorú gyermekeket használják fel arra, hogy maguknak letelepedési engedélyt szerezzenek, a másik pedig az olyan személyek bezárt befogadási központjainak ellenzése, akik nem tesznek eleget a menekültként való elismerés feltételeinek, és elszöknek szabadon bocsátáskor. Egyértelmű, hogy most minden törekvésnek arra kell irányulnia, hogy a tényleges és potenciális illegális bevándorlók élete könnyebb legyen.

Az előadónak örömére szolgál, hogy a Bíróság elutasítja a biztonságos országok listáját, még ha ez a lista elengedhetetlen is ahhoz, hogy a menekültáradatot ellenőrizzék. A baloldali stratégia célja ezért a rendszer olyan módon történő túltelítése, hogy bármiféle hatékonyság ellehetetlenüljön. Ez azonban nem az, amit az európaiak többsége akar, így ez prominensen jelen van választási kampányunkban.

 
  
MPphoto
 

  Hubert Pirker (PPE-DE).(DE) Elnök úr! Támogatom az Európai Unió olyan közös menekültpolitikáját, ami gyors és bizonyos döntésekhez vezet. Vagyis ellenzem ezt a jelentést, mivel teljesen elfogadhatatlan elemeket tartalmaz, például a menekült kifejezésnek a Genfi Egyezmény jelenlegi rendelkezésein túlmenő értelmezését, a biztonságos harmadik országok szabályozását, amelyekre vonatkozóan már egyértelmű megállapodást kötöttünk; a Frontex számára olyan feladatok adását, amelyekhez semmi köze; annak lehetővé tételét, hogy a menedékkérők szabadon meghatározzák, melyik ország felelős az eljárásért – ami a Dublini Egyezmény elvetését jelenti; továbbá könnyebb bejutást a munkaerőpiacra a menedékkérők számára. Azt szeretnénk, hogy a menedékkérők számára gyors eljárások álljanak rendelkezésre, ne integráció, mivel ezek az Európai Uniót 14 nap múlva várhatóan ismét elhagyják, mivel sehogy sem kaphatnak menekült státuszt.

Az Unióban a fejlődés összességében egy közös politika felé irányul pozitív módon, azonban ami ebben a jelentésben szerepelt, teljesen kontraproduktív. Ezért szavaztam a jelentés ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Daniel Hannan (NI). – Elnök úr! Az Európai Unió tehát továbbra is egyre-másra szerzi meg a nemzet attribútumait és kerül annak csapdáiba: jogrendszer, közös külső határok, most pedig közös politika arról, hogy ki jogosult átlépni a határokat és letelepedni területén. Sorban minden olyan jellemzővel elkezd rendelkezni, amit a nemzetközi jog az államiságra jellemzőnek tekint.

Szeretném elismerésemet kifejezni Önnek, elnök úr, döntéséért, hogy a képviselők kis tibeti zászlókat tegyenek ki asztalukra, ahogy azt szomszédom is tette. Ez éles ellentétben áll azzal, ahogy letépték plakátjainkat, amikor ebben a Házban a népszavazás szót ki mertük írni. Szeretném azt kérni Öntől, mert tudom, hogy Ön és a Tisztelt Ház más képviselői érdeklődnek a téma iránt, hogy szabaduljanak meg az álszent hozzáállástól, amikor támogatják a tibeti önrendelkezést, ám nem támogatják azt az Európai Unión belül. Ha Önök szerint szélsőséges dolog az autoriter kínai állam és az Európai Unió között párhuzamot vonni, akkor a tévedésemet bizonyítsák azzal, hogy a Szerződést megígért népszavazásra bocsátják az embereknek. Pactio Olisipiensis censenda est!

 
  
  

- Jelentés: Andreas Schwab (A6-0482/2008)

 
  
MPphoto
 

  Mairead McGuinness (PPE-DE). – Elnök úr, rövid leszek. A jelentés mellett szavaztam, mert bármi, ami fejleszti a közúti biztonságot, üdvözlendő.

Újabb szempontom is van. Aggódtunk Írországban a közúti biztonság kérdése miatt. Amikor a közutakat a helyi hatóságok tartják karban, bizonyos rettenetes tragédiákkal kellett szembesülnünk ezeken a közutakon, és ezt a kérdést európai szempontból és normák szerint kell vizsgálni.

 
  
MPphoto
 
 

  James Nicholson (PPE-DE). – Elnök úr, először is üdvözölném a jelentést, és köszönetet mondok az előadónak kiváló munkájáért. Be kell ismernem, hogy ritkán lobbiznak nálam Észak-Írországban egy uniós irányelv érdekében, ez azonban most így történt, és örömmel láttam a kedvező szavazást. Most ez legalább kedvező híreket jelent tartományomban, aminek erre kétségkívül szüksége van.

A jobb biztonság és a fokozottabb környezetérzékenység, továbbá az ésszerű javaslatok mindig üdvözlendők. Hosszabb távon azt remélem, hogy ezzel megőrizhetők a meglévő munkahelyek, esetleg pedig újak is teremthetők a területen. Ezt mindannyian üdvözölhetjük Európa tekintetében, mert kedvező, jó gondolkodás, és nem a gazdaság visszavetése.

 
  
  

- Jelentés: Holger Krahmer (A6-0046/2009)

 
  
MPphoto
 

  Mairead McGuinness (PPE-DE). – Elnök úr! A szövegezést és az átdolgozást övező káoszban igen nehéz volt sok képviselő számára a szavazás. Végső soron tartózkodtam, mert aggaszt különösen a talaj kérdése. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság aggódik a talajvédelmi irányelv miatt, és ezt a kérdést gondosan kell mérlegelni. Tettünk előrelépést általában a mezőgazdasági vonatkozású módosítások terén, azonban végül is a tartózkodás mellett döntöttem az ellenszavazat helyett, mert a jelentés számos környezeti, energiatermelési és kibocsátási vonatkozását támogatom.

 
  
MPphoto
 

  Anja Weisgerber (PPE-DE).(DE) Elnök úr! Erősen üdvözlöm a Krahmer-jelentés fő elemét, az európai biztonsági hálózatot. Maximális kibocsátási határértékeket határoznak meg, amelyekhez a tagállamoknak alkalmazkodniuk kell mint abszolút felső határértékhez, amikor a nagy ipari üzemeknek engedélyt adnak. Van egy durva keret, amin belül minden rugalmas, és így egyenlő játéktér kínálkozik. Ezzel véget érhet az eltérések inflálódó használata, ami eddig több tagállamra is jellemző volt. Vagyis a verseny egyenlő alapokra helyeződik egész Európában. Ilyen módon együttesen hozhatunk létre igen magas európai szintű normát.

Egyértelművé kell mindenesetre tennem, hogy erőteljesen ellenzem a talajvédelmi szabályozást. Véleményem szerint jobban figyelembe kell venni a szubszidiaritás elvét. A talajvédelmi szabályozás nem bír határon átnyúló hatással. A talajvédelem nem határon átnyúló kérdés. Továbbra is úgy vélem tehát, hogy a tagállamok maguk szabályozhatják a talajvédelmet.

Megkísérelték mindenesetre az IPPC irányelvet hátsó ajtóként használni, amin keresztül a talajvédelmi irányelv részben visszaszivárogtatható, bár a múltban ez ellen sikeresen küzdöttünk. Rendkívül sajnálom, hogy a releváns részek törlésére irányuló indítványaimat szűk többséggel, egyszer csak hat szavazattal utasították el. Ezért a jelentés egésze ellen szavaztam, bár alapvetően üdvözlöm az európai biztonsági hálózatot.

 
  
MPphoto
 

  Neena Gill (PSE). – Elnök úr! Nem igazán tesz boldoggá ez a jelentés és az, ahogy ezzel ma itt foglalkoztunk, mégis mellette szavaztam, mert szerintem csökkenti a bürokráciát. Az ipari létesítmények jelentős mértékben hozzájárulnak a szennyező kibocsátáshoz Európában, a nehézipar azonban gazdaságunk egyik hajtóereje, és ösztönözni kell a zöldebb kibocsátásra.

Ez fontos kérdés régiómban, a West Midlands területén, ami az Egyesült Királyság egyik legiparosodottabb területe. Üdvözöljük az integrált megközelítést, azonban a jelentés szigorú szabályai aggasztóak, és aggaszt, hogy a végrehajtás költségei nem olyan erősek, hogy veszélyeztetnék a környezetvédelmi rendelkezéseket.

Ellenőrzések szükségesek az európai biztonsági hálózat kapcsán, és meg kell vizsgálnunk olyan kérdéseket, mint amilyen a trágya és a hígtrágya leterítése, ami szerintem aránytalan a szerzett környezeti előnyökhöz képest.

Az igazgatási terheknek és költségeknek arányban kell állniuk a környezeti előnyökkel, mert ilyen esetben nyertes-nyertes helyzetben vagyunk, és így a vállalkozások teljesíthetik környezeti kötelezettségvállalásaikat, jelentős mértékben támogatva az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, emellett pedig potenciálisan fejleszthetik a fiatalok és az idősek egészségi állapotát egész régiómban.

 
  
MPphoto
 

  James Nicholson (PPE-DE). – Elnök úr, a jelentés ellen szavaztam. Habár vannak jó pontjai, igazából messzire ment. Támogatom az Európai Unió szabályozásának egyszerűsítését, de csak akkor, ha nem lesz bürokratikusabb, nehezen működtethető és az ipar számára előnytelen.

A mezőgazdaság e jogszabályba történő bevonására tett kísérlet számomra teljesen elfogadhatatlan, és túl messzire megy. El kell utasítani. A talajvédelem kérdése nem az Európai Parlament felelőssége, és az Európai Unió egészére sem terjeszthető ki. Ez a nemzeti kormányok felelőssége kell, hogy legyen.

Fel kell tennem a kérdést, hogy miért nem konzultáltak e kérdésről a Mezőgazdasági Bizottsággal? Nem hozhatunk destruktív rendeleteket, amelyek révén a sertés- és baromfitenyésztők elvesztik üzleti lehetőségeiket. Az az igazság, hogy szabályozást alakítunk ki Európában, ugyanakkor pedig korlátozzuk az európai termelést, viszont olyan behozatalt engedélyezünk az Európai Unióba, ami mögött nem az európai normákkal egyenértékű normák állnak. Ezt nem tudom elfogadni.

 
  
 

 
  
MPphoto
 

  Richard Corbett (PSE). – Elnök úr! Volt némi ellentmondás az átdolgozási eljárás körül, és a nevemet is megemlítették ebben az összefüggésben. Először is rámutatnék, hogy az eljárási szabályzatba ezt bevezető előadó nem én voltam, hanem Marylène Renault.

Talán érdemes megmagyarázni a Parlament elnökének helyes lépéseit. Gyakran van előttünk olyan jogszabály, ami egy hatályos jogszabályt tizenötödjére, tizenhatodjára vagy tizenhetedjére módosít. Ez igen zavaró azoknak, akiknek ezzel a jogszabállyal kell foglalkozniuk. Ezért helyesen döntöttünk olyan eljárás alkalmazása mellett, amivel az ilyen jogszabály kodifikálható, egységes, érthető, kezelhető szövegként. Gyakran van ilyen helyzet, mert ez nem változtat a lényegen, és egyszerűsített eljárást alkalmazhatunk erre.

A nehézség akkor jön, amikor az átdolgozást választjuk. Itt a Bizottság javaslatot tesz hatályos jogszabálycsomag egy elemének módosítására, a többit pedig változtatás nélkül kodifikálná. Önként döntöttünk úgy, hogy csak olyan részt illetően nyújtunk be érdemi módosítást, amit a Bizottság módosításra javasol, és nem kívánjuk használni az egységes szerkezetbe foglalást a többi résznél az érdemi rész felülvizsgálatára. Talán megtehetnénk, ahogy azt egy kollégánk már javasolta. A Szerződés szerint azonban ez probléma lenne a kezdeményezési jog elhatárolását illetően köztünk és a Bizottság között. Ez semmiképpen sem olyan kérdés, ahol a kollégák jogosan panaszkodnak az elnök lépései miatt. Hatályos eljárási szabályaink értelmében, amelyeket magunk állapítottunk meg Parlamentként, és amelyeket képviselőink abszolút többséggel jóváhagytak, a helyes eljárást követtük.

 
  
 

 
  
MPphoto
 
 

  Jim Allister (NI). – Elnök úr! E jelentés ellen szavaztam, mert szükségtelenül próbálja a mezőgazdaságot a rendelet jelentette nagy tehertétel alá vonni. Nemrég találkoztam választókerületem egyes gazdálkodóival. Láttam, mekkora papírmunka terhel egy-egy termelőt, mivel a szabályozás már vonatkozik rájuk. Elborzasztó belegondolni, mi történik a csak szerény mennyiségeket termelőkkel, ha rájuk is ez a hatalmas és teljesen szükségtelen szabályozási teher nehezedik.

Szerintem ez a jelentés nagymértékben rossz irányba visz minket, és legalább annak örülök, hogy én ellene szavazhattam.

 
  
  

- Jelentések: László Surján (A6-0111/2009), Vladimír Maňka (A6-0057/2009)

 
  
MPphoto
 

  Christopher Heaton-Harris (PPE-DE). – Elnök úr! Nem kértem, hogy a Maňka-jelentéssel kapcsolatos szavazatomat indokolhassam, mert ezzel a mostanival kívántam összekötni, ugyanis mindkettő a következő év költségvetésével kapcsolatos attitűdünkről szól, amikor is nem leszek itt, mert júniusban eltűnők. Tudom, hogy a Ház másik oldalát ez eléggé felkavarja.

Csak néhány alapvető szabályt kívántam megállapítani, amelyekkel eddig e jelentések nem foglalkoztak. Ügyelnünk kell arra, mennyi pénzt adunk nem kormányzati szervezetek és hivatalok finanszírozására, mivel jelentős probléma, hogy az európai adófizetők pénzét most hogyan költik el. Példaként említhetem az Európai Alapjogi Ügynökséget, amit jelenleg az OLAF vizsgál.

Általánosságban nagy gazdasági válság és nehézségek idején magunk is foglalkozhatunk azzal, hogy költségvetésünket olyan módon kurtítsuk meg, hogy a nemzeti költségvetések kapják vissza a pénzt, mivel ott van rá nagy szükség és ott fájdalmas az egész. Természetesen most, amikor nagy, szinte irracionális döntéseket hoznak a vállalatok és a kormányhivatalok világszerte foglalkoztatási ügyekben, arra kell koncentrálnunk, hogy csak egy helyünk legyen a Parlament számára.

 
  
MPphoto
 

  Koenraad Dillen (NI).(NL) Elnök úr! E jelentés ellen szavaztam. Üdvözlendő bár az illegális bevándorlás és a terrorizmus elleni küzdelem kiemelt helyzete, illetve, hogy ez a Tisztelt Ház végső soron arra hívja fel a Bizottságot, hogy szorosan kísérje figyelemmel az alapok végrehajtását Koszovóban és a balkáni államokban is, figyelemmel a Bulgáriára és Romániára kiterjedő sietős bővítésre, sajnálatos, hogy erre válaszul semmilyen intézkedést nem javasoltak, és ezt feltételhez sem kötötték.

Pártom végül is azt javasolja, hogy Horvátország jelentését követően állítsák le a bővítést. A jelentésre visszatérve mindenesetre, ahogy arról épp szó esett, miért nem vette a Tisztelt Ház a fáradságot, hogy síkra szálljon egyes felesleges nem kormányzati szervezetek és olyan európai ügynökségek megszüntetése mellett, amelyekre nem vonatkozik demokratikus ellenőrzés, túl tágan értelmezik hatáskörüket, és a semmire költik az európai adófizetők pénzét?

 
  
MPphoto
 

  Philip Claeys (NI).(NL) Elnök úr! Nagyszerű, hogy a Parlament e Ház minden tagja számára egyenlő hozzáférést kínál a nyelvi eszközökhöz. A Parlamentnek valóban többnyelvűnek kell lennie. Mindenféleképpen elmondható, hogy a vállalkozók által alkalmazott személyek munkafeltételeinek összhangban kell lennie a nyelvi szabályokkal.

Másfelől az épületekről szóló fejezetben ez a Ház nem hajlandó egyértelmű álláspontra helyezkedni a havi strasbourgi utazó cirkusz kérdésében, ami évente 200 millió EUR költséget jelent. Ez nem túl kedvező jelzés az európai polgárok, az adófizetők felé, ezért is szavaztam e jelentés ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Richard Corbett (PSE). – Elnök úr! A két költségvetési szavazás tekintetében rámutatnék, hogy sokan érdeklődnek arról, milyen módon járulhat hozzá az európai költségvetés gazdasági válság idején az adóügyi ösztönzéshez? A válasz: nem sok mindennel. Az Európai Unió teljes költségvetése a GDP-nek kevesebb mint 1%-a, és az elmúlt években a GDP arányában egyre csökkent. Makrogazdasági szempontból igen kis költségvetésről van szó, és ezt jobb, ha nem felejtik el az euroszkeptikusok!

Más felől egyes területeken jelentős strukturális jelentősége lehet, és fokozatosan fejlesztheti Európa gazdaságát. A kutatás és fejlesztés terén és a regionális alapok elköltésével és a szociális kiadásokkal kapcsolatosan segíthetünk abban, hogy előkészítsük gazdaságunk helyreállítását.

Örvendetesnek tartom, hogy a költségvetés említett szempontjai fokozatosan egyre nagyobb arányt képviselnek a költségvetésből, és a mezőgazdaság és mások jelentősége viszont csökken. Azonban úgy vélem, az említett tendencia gyorsítandó, és továbbra is egyre gyorsabban át kell csoportosítanunk az erőforrásokat olyan helyekre, ahol valóban hasznosak lehetnek.

 
  
  

- Jelentés: Christel Schaldemose (A6-0064/2009)

 
  
MPphoto
 

  Simon Busuttil (PPE-DE),(MT) E jelentéssel kapcsolatosan az alternatív indítványra szavaztam, a fő indítványt illetően pedig tartózkodtam. Kétségtelen, hogy az online játékágazat integritása igen fontos. Biztosítanunk kell, hogy minden, ehhez esetleg kapcsolódó bűnügyi tevékenységet kizárunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy protekcionista eszközöket választunk. Nem téveszthetjük szem elől, hogy az Európai Unión belül a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapvető, elismert uniós elv, tehát nem élhetünk protekcionizmussal. Emellett megjegyzendő, hogy az internet – hiszen online játékról beszélünk – máris számos biztonsági intézkedést kínál számunkra, amikre építhetünk, ilyen például a kötelezettségvállalás aláírása, mielőtt valaki számára engedélyezik a játékot vagy az esetleg csalárd jellegű tevékenységek nyomon követése, akár pedig a felhasznált hitelkártyák azonosítása. Ezért igent kell mondanunk az integritásra és nemet a protekcionizmusra!

 
  
MPphoto
 

  Zuzana Roithová (PPE-DE). (CS) Hölgyeim és uraim! Az internetes játék terjedése új jelenség, ami nem ismer nemzeti határokat, és olyan kedvezőtlen hatásokkal jár, amikkel haladéktalanul szembe kell néznünk, egységes uniós alapokon, hogy hatékony védelemben részesíthessük a gyermekeket és a fiatalokat. A tagállamoknak közös szabályozást kell bevezetniük a fizetésekről, a lehető leghamarabb, ideértve a személyazonosság és az életkor ellenőrzését is. Természetesen a megelőzés a kulcs, ezért egész Európára kiterjedő tiltást szeretnék a fiatalokat megcélzó játékhirdetésekre vonatkozóan, ahogy az az alkohol és a dohány esetében is történt. Emellett a szórakoztatóipar ezen ágának egyéb kedvezőtlen hatásait is figyelemmel kell kísérnünk, ideértve a pénzmosást és általában a szervezett bűnözést. Márpedig e területek tekintetében alapvetően ellenzem a szabad piacot.

 
  
MPphoto
 

  Carlo Fatuzzo (PPE-DE).(IT) Elnök úr, nem voltam biztos abban, hogyan szavazzak Schaldemose asszony jelentésére az online játék integritását illetően, és hogyan indokoljam. Ezért a nyugdíjasaimat kérdeztem. Tegnap találkoztam egy Ugo Rossi nevű nyugdíjassal, aki korábban kisiparos volt. Ezt mondta: „Á, az online játékon 10 000 EUR-t vesztettem”. Kicsit később egy nyugdíjas hölggyel, Lucia Annonéval találkoztam. Ezt mondta: „Ne is beszéljen nekem az online játékról, 100 000 EUR-t vesztettem”. Mindenesetre akkor döntöttem el, hogy szavazzak, amikor a 94 éves anyámmal találkoztam, aki ezt mondta: „Kaptam tőled egy számítógépet, és az egész 2009. márciusi nyugdíjamat elvesztettem, 450 EUR-t”. Szóval elnök úr, nem, ezen a ponton úgy határoztam, hogy tiltakozom a játék ellen, és hogy azt egész Európában felszámolják, a jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 

  Miroslav Mikolášik (PPE-DE). – Elnök úr, az online játék tekintetében egyértelmű és ellentmondás nélküli jogszabályokra van szükségünk, amelyek a játékipar által szerzett majdnem 3 milliárd EUR éves bruttó bevételt képesek korlátozni, ellenőrizni és elszámoltatni. Schaldemose asszony szerint azonban ez a 3 milliárd EUR az Európai Unió teljes játékpiacának csak 5%-a.

Ezért az iparág jelentősége és hatása nyilvánvaló, veszélyeivel együtt. A játékhoz gyakran kapcsolódik nemzetközi szintű bűnözés, és a határon átnyúló játékklubok, amelyeket interneten jóval egyszerűbb működtetni, veszélyeztetik különféle nemzetek jogszabályait, és kockáztatják a nemzeti szuverenitást.

Fontos megjegyeznünk továbbá a játék egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásait. Orvosként jól ismerem a túlzott vagy függőség jellegű játék károsító sajátosságait. Ezeket a kérdéseket az Európai Parlament nem hangsúlyozhatja eléggé.

A csalást, a bűnöző magatartást és az online játékhoz kapcsolódó pénzügyi és orvosi kérdéseket illetően felhívom az Európai Parlamentet, hogy ismételten szavazzon a jövőben egyre jobb megoldások mellett!

 
  
MPphoto
 

  Christopher Heaton-Harris (PPE-DE). – Elnök úr! Ugyanúgy szavaztam erről a jelentésről, mint Busuttil úr, és aggasztott a vita szintje. Tulajdonképp hihetetlen volt a vita során felmerülő ostobaság, amit épp most távozott kollégám, Fatuzzo úr illusztrált a legjobban. Elképesztő hülyeség azt mondani, hogy azért, mert három idős ember önként pénzt vesztett, azért egy egész kontinensen be kellene tiltani az online játékot.

A vita során fény derült számos nemzeti különbségre, és a vitában nem volt őszinteség. A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság tanulmányt készíttetett, amiből kiderült, hogy az online játéknak nincs több károsító hatása, mint egy nemzeti szerencsejáték-szervező által működtetett rendes játéknak. Egy ésszerű rész volt azonban: a sport integritása garantálásához szükséges tisztességes megtérülésre vonatkozó rész. Sajnos ez a vita az online játékosokat és a sportellenőrző szerveket a korábbiaknál még inkább eltávolította egymástól, ahelyett, hogy közelebb hozta volna, hogy együtt próbáljanak közös megoldást találni. Egyértelműen rámutatott arra, hogy kell egy fórum, ahol ez a két csoport találkozhat és megvitathatja az ügyet. Sajnos ez nyilvánvalóan nem az a hely.

 
  
MPphoto
 
 

  Syed Kamall (PPE-DE). – Elnök úr! Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a játék különféle érzelmeket felkavaró téma. Elég az előttem szólók hozzászólásait meghallgatni. Egyesek szerint a játék az ördög műve és a játékosokat a pokol lángjai közé kell vetni, mert megérdemlik a veszteségeket, amiket itt a Földön és haláluk után elszenvednek. Nos, ez elég szélsőséges nézet nyilván, de ha a jelentés nyelvezetét megvizsgáljuk – egy olyan átlátható ágazat kérdése, ahol védik a nyilvánosság és a fogyasztók érdekeit, kezelik a csalást és más bűnöző magatartást, megelőzik a fogyasztók károsodását –, ugyanezen érzelmek jutnak kifejezésre, habár sokkal szelídebben, e jelentésben az online játék vonatkozásában.

Azonban nézzük meg, milyen álszent ez a jelentés. Kedvezőtlen, hátrányos színben tünteti fel az online játékot, és közben semmit sem szól az érzelmi töltetű nyelvezet mögött meghúzódó állami monopóliumokról, amelyek továbbra is kiszorítják az innovatív magánversenytársakat. Legyünk őszinték a vitában azt illetően, hogy miről is szól ez az egész. Ez az egész az állami monopóliumok megtartásáról szól, az pedig tudjuk, hova vezet: a szolgaságba.

 
  
  

- Jelentés: Maria Petre (A6-0088/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Jim Allister (NI). – Elnök úr, a minőségi élelmiszer nem csak vágy Európában: továbbra is valóságnak kell lennie. Előállításához azonban tisztességes és versenyképes megtérülés szükséges. Mezőgazdasági termelőinknek képesnek kell lenniük arra, hogy elegendő bevételhez jussanak az EU élelmiszer-biztonsági, állatjóléti és környezeti követelményei által generált többletköltségek fedezésére. Az olcsó és alacsonyabb rendű importtal szembesülve a minőség biztosította versenyelőny gyakorta kevés, ezért kell a KAP-nak szerepet játszania termelőink versenyképességének megőrzésében. Ez kell, hogy legyen a quid pro quo az uniós szabályozás miatti magas költségek fedezését illetően.

Helytelenítem továbbá, hogy az európai élelmiszer-piacokon jelenleg domináló nagy forgalmazók folyamatosan kihasználják a termelőket. Továbbra is visszaélnek domináns helyzetükkel, folyamatosan kihasználják a termelőket, még akkor is, amikor a reklámért kell fizetniük.

 
  
  

- Jelentés: Jonathan Evans (A6-0011/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Syed Kamall (PPE-DE). – Elnök úr! Köszönöm, hogy indokolhatom szavazatomat. Nemigen lepi meg Önöket, hogy a jelentés mellett szavaztam, hiszen a szerző jó konzervatív brit kollégám.

Most, a gazdasági nehézségek idején arra kell ügyelnünk, hogy fokozzuk a protekcionizmust, emellett pedig a versenyre és állami támogatásra vonatkozó rendes szabályok felfüggesztésére vonatkozó felhívásra. Sarkozy elnök már felszólított a protekcionizmusra, azzal érvelve, hogy az adófizetők pénzét a francia autóipar védelmére kell fordítani. Hasonló csomagokat már Amerikában is láttunk. Felkeltette a minap az érdeklődésemet egy amerikai magazinban egy amerikai autóvállalatok szponzorálta hirdetés, ami ezt mondta: „Ön nem akarta megvenni az autóinkat. Úgyis elvisszük a pénzét az adófizetők révén, hogy vállalatunk életben maradhasson”. Láthatólag ez az irány, ahova mi is tartunk. Mivel a vállalkozások nem olyan termékeket és szolgáltatásokat nyújtanak, amiket a fogyasztók megvennének, eldobjuk az állami támogatási szabályokat, és életben tartunk olyan vállalkozásokat, amik hosszú távon nem lennének életképesek. Értjük a munkahelyek fontosságát, de biztosítanunk kell, hogy jó gazdasági döntéseket hozunk.

 
  
  

- Jelentés: Edit Herczog (A6-0074/2009)

 
  
MPphoto
 

  Zuzana Roithová (PPE-DE). (CS) Elnök úr, sajnos a KKV-k továbbra sem jelentik a gazdaság gerincét, főleg nem az új tagállamokban, mégis reményt keltőek a foglalkoztatás-biztonság egy bizonyos mértékéig. Természetesen rugalmasabb foglalkoztatási jogszabályokra van szükségünk, hogy ezek a kis cégek rugalmasan reagálhassanak az új igényekre, és az új célkitűzéseknek megfelelően könnyebben jutalmazhassák a szakembereket. Meg kell könnyítenünk a vállalkozások létrehozását, de a felszámolásukat is. A legfontosabb pedig az, hogy egyszerűbb hozzáférést kell biztosítanunk a hitelek mellett az európai pénzügyi forrásokhoz is. Mindezeket tudjuk. Az elmúlt öt évben nagy munkát végeztünk itt az Európai Parlamentben, azonban a tagállamok feladata, hogy komolyan vegyék mindezt, és a gyakorlatban is alkalmazzák, ne csak beszéljenek róla. Most válság idején teljesen egyértelmű, hogy e területen mit hagytunk ki, főleg az új tagállamokban. Herczog asszony jelentése mellett szavaztam, az egész eljárás azonban értelmetlen, ha a tagállamok nem veszik komolyan.

 
  
MPphoto
 

  Milan Gaľa (PPE-DE). (SK) Elnök úr! Herczog asszony jelentése mellett szavaztam. Az Európai Unióban 23 millió KKV van. Az összes cég 99%-át ezek jelentik, és több mint 100 millió uniós polgárnak adnak munkát. A mostani válság idején tehát kulcsszerepük van a gazdasági növekedésben, a szociális kohézióban és különösen a munkahelyteremtésben. A KKV-k dinamikusak és nagy az innovációs és fejlődési potenciáljuk. Nagymértékben hozzájárulnak a lisszaboni célkitűzések végrehajtásához.

A hitelek és kölcsönök az európai KKV-k fő finanszírozási forrásai. A tény, hogy a KKV-kat általában kockázatosabbnak ítélik, megnehezíti számukra a finanszírozáshoz jutást. Különösen szükséges, hogy kedvező feltételeket biztosítsunk a KKV-k számára úgy hitelek, mint uniós finanszírozás útján, és ilyen módon biztosítsuk üzleti tevékenységeik hosszú távú fenntarthatóságát.

 
  
MPphoto
 

  Neena Gill (PSE). – Elnök úr, támogattam a jelentést, mert – ahogy azt már hallottuk – a kisvállalkozások gazdaságunk gerince. Számos tagállam gazdasági helyreállítási terve hangsúlyozza azt a fontos szerepet, amit a kisvállalkozások játszhatnak a mostani válságból való kikerülésben.

A régióm vállalkozásainak 99,2%-a kevesebb mint 49 főt alkalmaz. A West Midlands az Egyesült Királyság régiói közül a legnagyobb arányban rendelkezik kisvállalkozásokkal. Amennyiben a tagállamok olyan területeken fennálló hatásköreit, mint amilyen a kollektív alku joga, megfelelően figyelembe veszik, ez a jelentés hosszú utat tesz majd meg annak biztosításában, hogy mindannyian először kicsiben gondolkodjunk.

Különösen üdvözlöm, hogy ez a jelentés mekkora hangsúlyt fektetett azon nehézségekre, amelyekkel a kisvállalkozások szembesülnek az oktatási, képzési és legfontosabb módon kutatási hitelhez, időhöz és forrásokhoz való jutásban. A nemzeti határok egyre kevésbé fontosak a kisvállalkozások számára, amelyek egyre több üzletet kötnek Európa-szerte. Azonban védenünk kell ezeket, amikor határon átnyúló kereskedelmet folytatnak, olyan intézkedésekkel, mint amilyen az adósok vagyonáról szóló jelentés általam javasolt visszaállítása is.

Az EU fontos szereppel bír annak biztosításában is, hogy a KKV-k hozzáférnek a finanszírozáshoz, vagyis biztosítanunk kell, hogy nem banki jellegű mikrohitelek rendelkezésre állnak. Ezt megtehetjük strukturális alapok felhasználásával és mikrohitel-intézmények kialakításával anélkül is, hogy pénzt vonnánk el az adófizetőktől. Ez a kezdeményezés visszafoghatja a munkanélküliséget és újraindíthatja gazdaságunkat.

 
  
MPphoto
 

  Gary Titley (PSE). – Elnök úr! Üdvözlöm ezt a jelentést, egy-két apróbb fenntartás mellett. Hallottunk kollégámtól, Gill asszonytól, milyen fontosak a kisvállalkozások a gazdaságban, és hogyan viselik a nehézségek javarészét jelenleg. Az a baj, hogy az Európai Unió teljesen a nagyvállalatok felé orientálódik, legyen szó jogszabályokról, piacra jutásról vagy finanszírozásról.

Gyakran beszélünk jobb szabályozásról, de igazából arányosságra van szükségünk. Biztosítanunk kell, hogy saját jogszabályaink arányosak a problémáinkkal, és különösen az IPPC-ben, amiről ma már esett szó. Ez igazán a nagyvállalatokról szól, nem a kisvállalkozásokról, és ennek tükröződnie kell.

Üdvözlöm az olyan kezdeményezéseket, mint amilyen a JASMINE, ami véleményem szerint jó irányba visz bennünket, azonban a finanszírozás, a piacra jutás és a jogszabályok, továbbá a kisvállalkozások egyedi igényei nem tévesztendők szem elől.

Egy kifejezett kérésem lenne: van egységes piacunk, de nincs egységes közösségi szabadalmunk. Évek óta foglalkozunk ezzel, és szégyen, hogy még mindig nem oldottuk meg a kérdést. Ez önmagában a legnagyobb segítség lehet az Európai Unió vállalkozásai számára. Tegyünk valamit!

 
  
MPphoto
 

  Christopher Heaton-Harris (PPE-DE). – Elnök úr! Szeretnék köszönetet mondani tolmácsainknak, hogy kitartanak, mert ők nem tehetik meg azt, amit Beazley úr, aki már rég elment ebédelni.

Szeretném közölni, hogy egy nagy képviselőcsoportban nem minden az, aminek látszik. Nem könnyű felszólaláshoz jutni egyes kulcsfontosságú témákban, ha nem értünk egyet a képviselőcsoport szavazási irányvonalaival, anélkül, hogy drámaian rontanánk saját helyzetünket, vagy végtelen, észvesztően unalmas üléseken hízelegnénk, és ezért fontos a szavazások indokolása olyan embereknek, mint amilyen én is vagyok.

Általánosságban úgy gondolom, üdvözölnöm kellene a kisvállalkozási intézkedéscsomagot és bármilyen kísérletet a kisvállalkozások igényeinek elismerésére. Igazából a saját kisvállalkozásom működtetésekor a rossz szabályozás miatt lettem politikus, változtatni próbáltam egy bizonyos dolgon ugyanis.

Mindenesetre bizonyos vagyok abban, hogy az innen származó szabályozás egyértelműen több kisvállalkozás létrejöttéhez vezet. Sajnos inkább nagyvállalkozásaink vannak most, és ennek eredményeként a kiterjedt európai szabályozásnak köszönhetően a kisvállalkozások fokozatosan egyre kevesebb embert alkalmaznak, mert csökken a forgalmuk, illetve a szabályozás és a munkahelyek kontinensünkről való kihelyezése miatt. Ebben a Házban óvatosnak kell lennünk, amikor új vállalkozásokra ösztönözzük az embereket, és nem ösztönözzük a munkahelyek más kontinensekre való áthelyezését, mert nem létező munkahelyeket szabályozunk.

 
  
MPphoto
 

  Syed Kamall (PPE-DE). – Elnök úr! Az előző hozzászólóhoz hasonlóan szintén köszönetet mondanék a tolmácsoknak, hogy a beszédeinket hallgatják. Biztos, hogy számukra ez nem akkora öröm, mint nekünk.

Két személyes mottóm, talán nem nyilvánvaló okból, a következő: „a kicsi szép” és „a méret nem számít”. Londont képviselem, ami szerintem a világ legnagyobb városa, és a világ legnagyszerűbb országának fővárosa. Még ha már nincsenek is füstölgő iparágaink, a kreatív iparágon és a divatiparon belül rengeteg kicsi, innovatív vállalkozásunk van, amelyek egy valóban növekvő területen folyamatosan munkahelyeket teremtenek.

Az előző hozzászólók már elmondták, hogy számos európai rendelet keletkezik, elvileg a vállalkozások támogatására, gyakorta azonban ez a nagyvállalatok lobbijának eredménye, akik szeretnék kiszorítani a kisvállalkozásokat. Pár éve együtt ebédeltem egy igen nagy vállalat képviselőjével, és ő a kisvállalkozásokat ingyenélőként jellemezte. Ezzel az attitűddel kell kezdenünk valamit. Emellett a kisvállalkozásokat a közbeszerzés és a nagyvállalatokkal való verseny során is védenünk kell, azonban különösen mostanában a hitelhiány kezelésekor is, amikor azt kell biztosítanunk, hogy az életképes vállalkozások továbbra is növekedjenek, és az Európai Unióban jólétet és munkahelyeket teremtenek.

 
  
  

A szavazatok írásbeli indokolása

 
  
  

- Jelentés: Paolo Costa (A6-0049/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) Elnök úr! Costa úr jelentése mellett szavaztam a tagállamok és az Örmény Köztársaság közötti légi szolgáltatásokra vonatkozóan hatályban lévő kétoldalú megállapodások egyes rendelkezéseinek módosításáról. Véleményem szerint kijelölési rendelkezést kell a szövegbe felvenni, hogy elkerülhető legyen a megkülönböztetés a közösségi fuvarozók és az Európai Gazdasági Térség és Svájc fuvarozói között. Emellett támogatom az 5. cikk kiegészítésével tett módosítást a légi közlekedési tarifákra vonatkozóan, míg a teljesen az Európai Közösségen belüli szállításra az európai közösségi jog kell, hogy vonatkozzon. Szerintem ezek a módosítások előnyösek a légi közlekedési ágazat vállalkozásai és a polgárok számára egyaránt, egyrészt az eljárások bürokratikus egyszerűsítése, másrészt az olyan esetekben általában felmerülő jogi konfliktusok megoldása során, amelyek közösségi rendeletek és kétoldalú megállapodások egyidejű fennállása esetén merülhetnek fel.

 
  
  

- Jelentés: Paolo Costa (A6-0059/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Glyn Ford (PSE), írásban. – Úgy látom, hogy a Costa-jelentés az Unió és Izrael közötti légi szolgáltatások technikai kérdéseivel foglalkozik. Mindenesetre a jelentés ellen szavaztam az izraeli kormány felháborító gázai intézkedései elleni tiltakozásom jeleként, még ha nincs is mentség arra, hogy a Hamasz katonái izraeli települések ellen intéztek rakétatámadásokat, és megértem az izraeli reakciót.

Az a probléma, hogy Gáza nemrég történt megszállása teljesen aránytalan és nagymértékben megkülönböztető jellegű volt, a halálesetek száma pedig százszor magasabb az ártatlan palesztin férfiak, nők és gyermekek körében, mint az izraeli hadseregben.

 
  
MPphoto
 
 

  Bogusław Liberadzki (PSE), írásban. (PL) A légi szolgáltatások bizonyos szempontjairól szóló EK–Izrael megállapodásról szóló jelentés mellett szavaztam. Egyetértek az előadó javaslatával, hogy a megállapodást alá kell írni.

Úgy hiszem, hogy a kijelöléssel, a légi üzemanyag megadóztatásával és az árszabással kapcsolatos módosítások arányosak a jelenleg hatályos kétoldalú megállapodások tekintetében. Remélem, hogy ha a kölcsönös bizalomra építünk az egyes felek ellentétes rendszereit illetően, az segíti a megállapodás végrehajtását.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) Elnök úr! Costa úr jelentése mellett szavaztam a légi szolgáltatások bizonyos szempontjairól szóló, az Európai Közösség és Izrael között létrejött megállapodás tárgyában. Egyetértek az előadóval abban, hogy ösztönözni kell a gazdasági együttműködést Izrael állammal egyes szolgáltatások, például a légi szolgáltatások tekintetében, nem csak a kölcsönös előnyök miatt, hanem a környező területeket érintő kedvező külső hatások miatt is. Én voltam az Izraellel való közös légi közlekedési térség kialakításáról szóló jelentés előadója, a légi közlekedésről az Európai Unió e fontos közel-keleti partnerével – mint az Euromed térség egyik fő kereskedelmi partnerével – az európai szomszédsági politika összefüggésében kötött globális megállapodásról szóló bizottsági javaslat keretében.

Emellett Izrael már régóta tagja a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek, kötelezettségeit teljesítette, és olyan politikákat fogadott el, amelyek megfelelnek e területen a nemzetközi jogszabályoknak, különösen a biztonság és a védelem területén, emellett pedig a környezetvédelem és a légitársaságok alkalmazottainak jóléte területén is, és mindez azt jelenti, hogy közösségi szinten végre kell hajtani a fent említett átfogó megállapodást, szoros figyelmet szentelve az egyre növekvő forgalom környezeti hatásainak és a hozzáférési feltételek egyenlőségének.

 
  
  

- Jelentés: Joseph Borrell Fontelles (A6-0073/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Călin Cătălin Chiriţă (PPE-DE), írásban. (RO) Az EK–Dél-Afrika megállapodás kiegészítő jegyzőkönyve mellett szavaztam, ami elvileg figyelembe veszi Románia és Bulgária uniós csatlakozását.

Románia és Bulgária uniós csatlakozását illetően az Európai Parlament jóváhagyja a Tanács határozattervezetét az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai és másrészről a Dél-afrikai Köztársaság között létrejött kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodáshoz csatolt, Bulgária és Románia Európai Unióhoz való csatlakozását figyelembe vevő kiegészítő jegyzőkönyv megkötéséről.

Úgy gondolom, hogy különösen fontos, hogy az EU által harmadik országokkal aláírt minden megállapodásnak Románia mint EU-tagállam is része legyen. Románia az európai család teljes jogú tagja, és minden uniós vonatkozású dokumentumban ott kell lennie. Romániának minden jogot és kötelezettséget élveznie kell, ami uniós tagállamként megilleti.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban.(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Tartózkodtam a szavazástól Borrell Fontelles úrnak az EK–Dél-Afrika megállapodáshoz csatolt, Bulgária és Románia Európai Unióhoz való csatlakozását figyelembe vevő kiegészítő jegyzőkönyvről. Tulajdonképpen nem értek egyet teljes mértékben a kollégám munkájával.

 
  
  

- Jelentés: Jeanine Hennis-Plasschaert (A6-0061/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban.(IT) Köszönöm, elnök úr! Jelentős előrelépésre került sor a Schengeni Megállapodás végrehajtása óta. A szerződés radikálisan megváltoztatta számos európai polgár életét, amikor új megközelítéssel élt a határigazgatást illetően.

Az integrált határigazgatásnak szentelt, 2002-ben megindult új szakasz közös jogszabályok, közös koordinációs mechanizmus, működési együttműködés, közös integrált kockázatértékelés, képzett személyzet és a tagállamok közötti tehermegosztás kialakítását eredményezte egy európai határőrállomány létrehozása felé vezető úton.

Most, hogy ez a szakasz lezárult, ideje előre tekinteni, hogy valóban integrált határigazgatást érhessünk el a biztonság fokozásának és harmadik országok polgárai számára az utazás megkönnyítésének a célkitűzését megvalósítandó. Ebből a célból támogatom a Bizottság által a Parlamentnek benyújtott javaslatokat, amelyek közül sokkal már foglalkoztunk a személyek határok közötti mozgására vonatkozó szabályokról szóló közösségi kódexről szóló jelentésemben. Ez esetben elkerülhetetlennek tűnik, hogy ezen az úton előrelépjünk, és kedvező véleményt adjunk a belépés/kilépés nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, megkönnyítve a határátlépést az utazók számára és elektronikus rendszert vezetve be az utazás engedélyezésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE-DE), írásban.(PT) A tagállamok továbbra is felelősek saját határaik ellenőrzéséért, azonban csak egy általános megállapodás és egy közös politika teheti lehetővé, hogy kezeljük a határigazgatás és a migrációs hullámok alapvető kihívásait.

Egy belső határok nélküli térség nem működhet közös felelősség és szolidaritás hiányában a külső határok kezelése terén. Ennek fő oka nem tévesztendő szem elől: az EU külső határait minden évben több mint 300 millió utas lépi át.

Egy valóban integrált határigazgatásnak két célkitűzésre kell törekednie: a biztonság fokozására és a határátlépés megkönnyítésére azok számára, akik jogszerűen, törvényes okokból kívánnak belépni.

Azonban nem fogadhatunk el külön új kezdeményezéseket továbbra is anélkül, hogy átfogó alapvető tervünk lenne az EU határstratégiáját illetően. Fontos az is, hogy a meglévő rendszereket olyan módon értékeljük, hogy súlyozható legyen, hogy valóban van-e szükség új eszközök létrehozására, emellett pedig megfelelően figyelembe vegyük életképességüket, megbízhatóságukat, együttműködtethetőségüket és költségüket, továbbá az egyének alapvető jogainak védelmét.

 
  
MPphoto
 
 

  Gérard Deprez (ALDE), írásban. (FR) Támogatom Hennis-Plasschaert asszony jelentését az Európai Unióban a határigazgatás következő lépéseiről.

Mivel egyidejűleg kell a belbiztonságot fokozni és megkönnyíteni az utazást harmadik országok állampolgárai számára, a Bizottság három megoldást javasolt: a belépés és a kilépés regisztrálása, különösen a vízumuk lejártát követően is az országban maradó személyek kezelésére; a határátlépés megkönnyítése a jóhiszemű utazók számára; illetve elektronikus rendszer bevezetése az utazások engedélyezésére, az Egyesült Államokban január óta működő rendszer példáját követve. Az utóbbi ponton hangsúlyoznám a Bizottság szakpolitikai tanulmányának jelentőségét, ami az ilyenfajta rendszerek eredményességét, hatását és gyakorlati megvalósíthatóságát elemezte: hasznosságának és valós, nem csak feltételezett hozzáadott értékének objektív értékeléséhez kell hozzáféréssel rendelkeznünk.

Nem feledhetjük, hogy e hatásos eszköz bevezetésének két előfeltétele van: meg kell gyorsítanunk a SIS II végrehajtását, hogy lehetővé váljon az útlevelek és vízumok biometrikus ellenőrzése, emellett pedig – az intézkedés arányosságát biztosítandó – meg kell vizsgálnunk a rendszer által a személyes adatok védelmére gyakorolt hatást.

 
  
MPphoto
 
 

  Carl Lang (NI), írásban. (FR) Egy ilyen ritka alkalom kiemelendő. Ez a saját kezdeményezésű jelentés az EU külső határai igazgatásának jövőjéről ésszerű, és realisztikus is, mivel az EU határigazgatása újragondolásának első lépéseként kritikus, mélységi elemzést kínál a meglévő rendszerek működéséről és hatékonyságáról, illetve ezek interakciójáról.

Ne legyünk rászedhetők, de legyünk optimisták, és aztán vitázhatunk.

Például a szöveg szerzőinek gondolatvilágát segíthet megérteni ez a két idézet.

Az első szerint: „összetett feladat egyensúlyt teremteni a határokon át egyre nagyobb számban utazó személyek szabad mozgás és az európai polgárok nagyobb biztonsága között”. Ez teljesen igaz, másutt viszont azt látjuk, hogy „az egyre inkább globalizálódó világban a határbiztonság növelésére irányuló intézkedésekkel együttesen gondoskodni kell az utazók áramlásának megkönnyítéséről és a mobilitás előmozdításáról”.

Ezen a mértékű skizofrénián most már túl kellene lépni.

 
  
MPphoto
 
 

  Roselyne Lefrançois (PSE), írásban. (FR) A jelentésnek az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportját képviselő árnyékelőadójaként már a kezdetektől súlyos fenntartásaim voltak az Európai Bizottság közleményében említett belépési/kilépési rendszer hasznosságát és hatékonyságát illetően. Egy ilyen, közvetlenül az Egyesült Államok VISIT programja által inspirált rendszer azt jelentené, hogy csak azért teszünk óriási befektetéseket, hogy eléggé bizonytalan eredményekhez jussunk az illegális bevándorlás és bűnözés elleni küzdelem tekintetében. Az Egyesült Államok kísérlete mindenesetre ezt mutatja.

Emellett a tervezett intézkedések, amelyek alapja a személyes adatok tömeges begyűjtése, véleményem szerint kockázatot jelentenek a magánélet védelmére. Ezt a nézetet az európai adatvédelmi biztos is osztja.

Számos olyan módosításom elfogadása, amelyek célja a rendszer szükségességével és arányosságával kapcsolatos kételyek kiemelése, továbbá a külső határok igazgatásával kapcsolatos döntéseket egyre inkább átható gyanú kultúrájának kritizálása volt, arra ösztönöztek, hogy plenáris ülésen támogassam a jelentést.

Olyan időkben, amikor a globális gazdaság válságban van, kétségtelen, hogy az európai költségvetésnek más prioritásai kell, hogy legyenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Marian-Jean Marinescu (PPE-DE), írásban. (RO) Az EU határigazgatásáról szóló, saját kezdeményezésű jelentés fontos, mivel iránymutatást adhat a Bizottság által 2009-ben javasolt jogszabályok tekintetében. A PPE-DE előadójaként úgy vélem, hogy a szövegnek egyértelműen támogatnia kell az integrált határigazgatás következő lépéseinek az előkészítését.

Az EU belépési/kilépési rendszerére tekintettel a rendszer létrehozásához szükséges adatok egy részét már összegyűjtötték olyan rendszerek, mint a VIS, a SIS és az EURODAC. A Bizottságnak foglalkoznia kell az említett rendszerek összekötésével, és működésüket ki kell terjeszteni a költségek egységesítése érdekében.

Üdvözlendő az uniós polgárok azon lehetősége, hogy a regisztrált jóhiszemű utasok programjának keretében automata kapukat használhassanak, mivel ennek révén meggyorsulhat az utasok mozgása és megakadályozható a torlódás. Azonban javasoltam a „jóhiszemű utas” kifejezés felváltását a „gyakori utas”-sal, hogy megakadályozható legyen, hogy a többi utast „magas kockázatot jelentőnek” tekintsék.

Az utazásengedélyezés elektronikus rendszerének létrehozása pénzügyileg nem indokolt. Ezért javasoltam, hogy ehelyett kötelező módon alkalmazzuk a biometrikus útleveleket harmadik ország polgárai részéről, és az EU-ba való belépéskor ne kérjünk vízumot.

Az EU stratégiai célkitűzéseinek elérése érdekében a Bizottság nem kezdhet új eszközök nulláról való kifejlesztésébe, amíg a meglévő teljes mértékben nem működőképesek és megbízhatók.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexandru Nazare (PPE-DE), írásban. (RO) A külső határok biztonsága olyan terület, amelyet sem mi az Európai Parlamentben, sem más közösségi intézmények nem vizsgáltak meg kellőképpen. Támogattam ezt a jelentést, mert határozott véleményem az, hogy a harmadik országok állampolgárai jobb azonosíthatóságának jelentősége nem csupán abban a tényben rejlik, hogy ezzel távol tarthatók azok, akiknek nem kellene megengedni a belépést, hanem abban is, hogy ezzel a jogszerűen utazók bejutása könnyebbé válik.

A jelentésben foglalt számos szükséges ajánlás és észrevétel mellett kiemelném különösen, hogy milyen fontos átfogó tervvel rendelkezni a határigazgatás terén. Még ha egyéb prioritások intézményi változásokat is követelnek az EU-ban, elengedhetetlen, hogy a számos javasolt vagy meglévő határprogramot integráljuk, a szükségtelen kettős munka és a költségek elkerülésére.

Szeretném hangsúlyozni annak a jelentőségét, hogy ezt a potenciális tervet e schengeni térség tapasztalataival és célkitűzéseivel összehangoljuk, ami a legegyértelműbb példája egy olyan nyílt területnek, amit mindannyian látni kívánunk Európában. Nincs szükségünk ideiglenes eljárásokra, főleg nem kölcsönösen össze nem egyeztethető mechanizmusokra.

 
  
MPphoto
 
 

  Nicolae Vlad Popa (PPE-DE), írásban. (RO) A jelentés mellett szavaztam, mert szerintem a belső uniós határellenőrzések megszüntetése fontos lépés az európai integráció folyamatában, viszont ez új problémákat is felvet, amelyeket figyelembe kell vennünk.

Üdvözlöm a Tanács kezdeményezését a 2009–2010. időszakra egy belépési/kilépési rendszer, egy regisztrált utasprogram (RTP) és egy elektronikus utazásengedélyezési rendszer (ESTA) bevezetésére vonatkozó jogalkotási javaslatok előkészítését illetően. Bár szerintem ezeket a programokat a lehető leghamarabb végre kell hajtani, és ezeknek a lehető leghatékonyabban kell működniük, megfelelő előkészítést igényelnek.

A belépési/kilépési rendszer megfelelő működése egyrészt a VIS, SIS II. és EURODAC rendszerek berendezéseitől és a sikerükkel kapcsolatos működési kilátásoktól függ. Úgy vélem, hogy elengedhetetlen, hogy olyan átfogó alapvető terv készüljön, amely általános keretet állapít meg az EU határstratégiáját illetően, és biztosítja a területen a különféle rendszerek és hatóságok közötti koordinációt és együttműködést.

Figyelembe kell vennünk az Egyesült Államok e területtel kapcsolatos tapasztalatait is. Egyetértek a szerzővel abban, hogy egy olyan program, mint az Egyesült Államok VISIT programja, technikai szempontból működhet, és a program ezért eleve nem jelent akadályt az utasok rendes mozgása előtt.

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Queiró (PPE-DE), írásban.(PT) Egy olyan jogrendszer, amely ki van téve a csalásnak, nehezen kikényszeríthető és gyakran nem valósítják meg, egyenes utat nyit a jogsértés előtt, és nem csak nem ismerete miatt. A rendelkezésre álló információkat figyelembe véve azt kell gondolnunk, hogy ez a különböző európai bevándorlási jogszabályok egyik nehézsége. Jól ismert tény, hogy egy jogszabály visszatartó hatása inkább attól függ, hogy mennyire valószínű az alkalmazása, mintsem a kapcsolódó szankcióktól. Ezek az aggályok magukban foglalják annak szükségességét, hogy az európai hatóságok együttműködjenek a meglévő jogszabályok alkalmazását illetően, emellett pedig törekedjenek a jogi keretnek a különféle jelentésekben szereplő valósághoz való igazítására.

Végül a szolidaritás és az egyenlő igazságszolgáltatás érdekében hangsúlyozandó, hogy figyelembe kell venni azt a terhet is, amelyet a kérdéses tagállamok számára a külső határok igazgatása jelent.

 
  
MPphoto
 
 

  Bogusław Rogalski (UEN), írásban. (PL) Az uniós határigazgatás következő lépéseiről szóló jelentés mellett szavaztam. Szeretném azonban figyelmüket felhívni számos olyan fontos kérdésre, amelyet a jövőben figyelembe kell venni.

Egy belső határok nélküli térség nem működhet, ha nem jár felelősséggel az említett határok igazgatása. Ennek fontos eleme a határbiztonság fokozása, ami együtt kell, hogy járjon az emberek szabad mozgásának javításával egy egyre egységesebb Európában. Azonban a végső cél az kell, hogy legyen, hogy egyensúlyt teremtsenek a személyek szabad mozgása és az európai polgárok nagyobb biztonságának megvalósítása között.

A kulcselem egy olyan megközelítés kell, hogy legyen, amelynek alapja a magánélet olyan módon történő védelme, hogy az utasok személyes adataival ne éljenek vissza, és maguk az utasok bízzanak az említett adatokat tároló hatóságokban. A személyes adatok felhasználása előnyös a közbiztonság szempontjából. Ne feledjük azonban, hogy a hatóságok tevékenységeiben való nyilvános bizalom kell, hogy e területen a jogalkotási tevékenység alapja legyen. Ennek elérése érdekében a személyes adatokat szigorúan védeni és megfelelően felülvizsgálni szükséges.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) Elnök úr! Támogatni kívánom Hennis-Plasschaert asszony jelentését az európai uniós határigazgatás következő lépéseinek fontos kérdéséről és harmadik országok hasonló tapasztalatairól. Egyetértek abban az előadóval, hogy fontos a határigazgatás keretében meglévő intézkedések értékelése és felmérése, mielőtt további erőforrásokat fektetnénk be és alakítanánk ki a Bizottság által láthatólag előnyben részesített rendszereket, például minden harmadik országbeli állampolgár számára a kilépési/belépési rendszert, számukra egy regisztrált utasprogramot (RTP) és a helyi regisztrált utasrendszerek és automatikus határellenőrzések fejlesztési keretét. Ezek az eljárások komoly potenciállal bírnak, azonban hangsúlyozandó, és e tekintetben üdvözlöm az előadó munkáját, hogy abszolút elsőbbséget kell, hogy élvezzen a személyes adatok védelme és egy olyan technológia kialakítása, ami csak minimálisan sérti a személyek magánéletét, végül nem elfeledve egy átfogó költség–haszon elemzést sem.

 
  
MPphoto
 
 

  Daciana Octavia Sârbu (PSE), írásban. (RO) Figyelembe véve a szabad mozgás által az európai projekt részeként játszott szerepet, az évek során elfogadott intézkedések célja a belső határokon az ellenőrzések megkönnyítése volt. Ezeket a lépéseket azonban olyan intézkedésekben kell tükrözni, amelyek szigorítják a külső határok ellenőrzését.

Egy olyan helyzetben, ahol például 2006-ban akár 8 millió illegális bevándorlót is regisztráltak az EU-ban. úgy vélem, hogy a Bizottság belépési/kilépési rendszer, regisztrált utasprogram és elektronikus utazásengedélyezési rendszer 2012 és 2015 közötti bevezetésére irányuló kezdeményezése szükséges lépés. Egy határok nélküli európai térség, ami vágyból valósággá változott, csak akkor működhet, ha közös felelősséget vállalunk, és szolidaritást mutatunk a külső határok igazgatásában, amely feladatban az EU határain fekvő tagállamok, például Románia jelentős szerepet játszanak.

Azonban nem feledkezhetünk meg arról, hogy máris vannak rendelkezésre álló határvédelmi rendszerek, például az EUROSUR és a FRONTEX. Ezért elengedhetetlen ezek működése szempontjából, hogy értékeljük, az új kezdeményezés milyen mértékben egészítheti ki ezeket, a kettősség kockázata nélkül. Emellett figyelmünket folyamatosan arra kell összpontosítanunk, hogy tiszteletben tartsuk a személyek magánélethez való jogát és új, a magánéletet kevésbé sértő technológiákat alkalmazzunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Daniel Strož (GUE/NGL), írásban. (CS) Elsősorban azt kívánom elmondani, hogy egyáltalán nem értek egyet a jelentés egyik fő következtetésével, miszerint az uniós belső határokon a határellenőrzés megszüntetése az európai integráció egyik legnagyobb sikere. A határellenőrzések megszüntetése csak az EU neoliberális projektjének és annak elkerülhetetlen következménye volt, hogy az EU alapvetően érdekelt a tőke, az áruk és a személyek (azaz munkavállalók) szabad mozgásában. Az EU elsősorban a béke és a szociálpolitika terén kell, hogy sikereket felmutasson, azonban ezek száma sajnos mindig csekélyebb.

A jelentés emellett azt is biztosra veszi, hogy az EU külső határai igazgatásának területén az USA rendszereit kell másolnunk. Ez egyszerűen túlzás, hiszen az Egyesült Államok és Mexikó között igen valóságos és határozottan végrehajtott vasfüggöny található. Az EU külső határait illetően szeretném hangsúlyozni továbbá, hogy Európában a közelmúltban egyértelműen kiderült, hogy a politikai és társadalmi problémák nem oldhatók meg rendőrségi vagy rutinintézkedésekkel.

 
  
  

- Jelentés: Klaus-Heiner Lehne (A6-0040/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Andersson, Göran Färm, Anna Hedh, Inger Segelström és Åsa Westlund (PSE), írásban. − (SV) Ebben a szavazásindokolásban mi, az Európai Parlament svéd szociáldemokratái megpróbáljuk indokolni, hogy miért támogattuk Lehne úrnak a vállalatok székhelyének határon átnyúló áthelyezéséről szóló jelentését. Véleményünk szerint ez fontos kiegészítője az európai zártkörű részvénytársaság statútumáról szóló Lehne-jelentésnek.

Véleményünk szerint egy vállalat székhelyének áthelyezésével kapcsolatos közös rendeletek hiánya problémákat jelent azon vállalkozások számára, amelyek a belső piacon belül határon átnyúló módon kívánnak mozogni, mivel jelenleg arra kényszerülnek, hogy felszámolják a vállalkozást és az üzletet, hogy székhelyüket áthelyezhessék. Helyénvalónak véljük továbbá, hogy az Európai Parlament javaslata szerint a székhely áthelyezése nem jár jogi, szociális vagy adófeltételek megkerülésével. Üdvözöljük továbbá a tényt, hogy az Európai Parlament hangsúlyozza, hogy a székhely áthelyezésének adószempontból semlegesnek kell lennie.

Nem értünk azonban egyet a bizottság minden következtetésével a jelentés megvitatását illetően. Nem értünk például egyet a G. preambulumbekezdés szövegezésével, miszerint az Európai Parlament nem hozhat olyan rendelkezéseket, amelyek ellentétesek az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatával. Szeretnénk rámutatni arra, hogy az Európai Parlament a Tanáccsal együtt a jogalkotó, az Európai Bíróság feladata pedig az említett jogszabályok értelmezése, és nem megfordítva. Emellett szeretnénk a jelentésből töröltetni „az Európai Parlament hangsúlyozza az adóverseny által a Lisszaboni Stratégia összefüggésében a gazdasági növekedésre gyakorolt kedvező hatásokat” szövegrészt.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Lehne úrnak a vállalatok székhelyének határon átnyúló áthelyezéséről szóló jelentése ellen szavaztam. Tulajdonképpen úgy vélem, hogy a vállalatok határon átnyúló migrációja nem tekinthető a belső piac megvalósítása kulcselemének, hanem – mint ahogy az gyakran előfordul – inkább különféle témákkal foglalkozó nemzeti jogszabályok kerülhetők meg ezzel (pl. az adózás). Ezért ellenzem ezt a jelentést, mert valós kockázata van annak, hogy a székhelyek határon átnyúló áthelyezésével megkerülik az Európai Unió jogi, szociális és adóügyi követelményeit.

 
  
  

- Jelentés: Giusto Catania (A6-0050/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Adam Bielan (UEN), írásban. (PL) Elnök úr! Támogattam Giusto Catania jelentését. Véleményem szerint felül kell vizsgálnunk a dublini rendeletet, hogy a menedékkérelem megvizsgálásáért felelős ország figyelembe vehesse a menedékkérő egyéni igényeit. Hangsúlyoznunk kell a menedékkérők új környezetükbe való integrációját, és biztosítandó, hogy lehetőséget kapnak azon ország nyelvének megtanulására, amelyben élnek, mivel ezzel nőnek lehetőségeik az új kultúrájukba való asszimilálódásra.

 
  
MPphoto
 
 

  Guy Bono (PSE), írásban. (FR) Az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal konföderációs képviselőcsoportja olasz tagja által benyújtott, az európai közös menekültügyi rendszer jövőjéről szóló saját kezdeményezésű jelentés mellett szavaztam.

A jelentés szövege azon menedékkérők helyzetére összpontosít, akiknek a sorsa egyfajta szerencsejáték, a fogadó országtól függően, és akik fogva tartási körülményei olykor épp csak elviselhetőek. Ez a helyzet különösen a határmenti országokat érinti, azonban ezt európai szinten kell figyelembe venni. A menedékkérők alapvető joga forog kockán, illetve egyes országok képessége a migrációs nyomás kezelésére. Ez közös felelősség.

A jelentés érdeme, hogy egyértelmű képet ad a helyzetről, és meghatározza az Európai Unió előtt a vita összefüggésében álló kihívásokat.

A szavazás során a francia szocialistákhoz csatlakozom, amikor elítélek egy tovább már nem elfogadható helyzetet, amelyet Európának demokratikus intézményként és az emberi jogok védelmezőjeként orvosolnia kell.

 
  
MPphoto
 
 

  Martin Callanan (PPE-DE), írásban. – Ellenzem a közös európai bevándorlási és menekültügyi politika felé történő elmozdulást. Véleményem szerint egy harmonizált menekültügyi rendszer veszélyeztetné az Egyesült Királyság szuverén jogát arra, hogy maga döntsön arról, ki kaphat menedékjogot országomban és ki nem. Emellett úgy vélem, hogy egy közös menekültügyi rendszer meggyengítené a brit miniszterek és képviselők őket megválasztó polgárok előtt történő elszámoltathatóságát.

Elfogadom, hogy az enyémhez hasonló fejlett országok humanitárius felelősséggel bírnak harmadik országok olyan lakosaival szemben, akiket hazatérésük esetén üldözés, kínzás vagy halál fenyegetne. Mégis aggaszt, hogy ha az Egyesült Királyságot megfosztják attól a jogától, hogy függetlenül ellenőrizze és szabályozza a menedékkérőket, akkor további terrortámadások veszélyének tehetjük ki magunkat.

 
  
MPphoto
 
 

  Gérard Deprez (ALDE), írásban. (FR) Támogatom Catania úrnak a közös európai menekültügyi rendszer jövőjéről szóló jelentését.

Minden politikai menekült jogosult belépni az Európai Unióba, és jogállása elismerését követően Európa területén tartózkodni. Sajnos a tagállamok nem alkalmazzák egységesen ezt a jogot: a jogállás elismerése tagállamonként 0–90%-ban változhat.

Ha az EU egészében egységesen magas szintű védelmet kívánunk létrehozni, gyorsan be kell tudnunk vezetni annak egyes elemeit. Ezek körébe tartozik egy egységes menedékkérő eljárás és a menekültstátuszra vonatkozóan egységes normák létrehozása, a tagállamok közötti szolidaritás tekintetében jogszerű és eredményes mechanizmusok bevezetése – egyes országokat elárasztanak kérelmekkel, mások könnyebben megússzák –, a fogadási feltételek javítása, különösen a kiskorúak vonatkozásában, illetve a fogva tartás alkalmazásának mérséklése és egy európai menekültügyi támogatási hivatal létrehozása.

Ez forog kockán a „menekültügyi jogalkotási csomag” egésze tekintetében, amit épp csak elkezdtünk vizsgálni a parlamenti ciklus végére érve.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. (FR) Catania úr jelentése mögött az az elgondolás húzódik, hogy a nemzetközi védelmet kérők szükségszerűen jóhiszeműek, ténylegesen azonban mindenki tudja, hogy a menedékjog gyakorta semmi egyéb, mint a reménybeli gazdasági bevándorlók ürügye arra, hogy elkerüljék a visszaküldést. A tagállamok a maguk részéről állítólag szükségszerűen süketek a sérelmekre, elnyomóak és túl lassan döntenek. Senki sem mutat rá mindenesetre, hogy az eljárással jogszerűtlen célokra való visszaélés lassítja a valódi menedékkérelmek értékelését.

Kétségtelen, hogy az említett kezdetek nyomán született meg a jelentés több javaslata is, például azok az elgondolások, hogy a menedékkérelem megvizsgálásáért felelős ország vegye figyelembe a kérelmező óhajait, hogy ezt az országot végső soron európai szerv határozza meg, hogy a kérelmezők ugyanolyan jogokkal rendelkezzenek, mint az állandó lakosok, hogy szabadon mozoghassanak Európa területén belül stb.

Egyetértünk azzal, hogy együtt kell működni azokkal az európai országokkal, amelyek földrajzi elhelyezkedésük okán a migrációs áramlások homlokterében vannak, és ezt nehezen kezelik, ez azonban semmiképpen sem eredményezhet olyan európai politikát, amely megmondja a tagállamoknak, kit fogadjanak területükön, a menedékkérők szeszélye és a nemzetek feletti adminisztráció eredményeként.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Grech (PSE), írásban. – Egyetértünk a kompromisszumos jelentés alapjaival, ezért mellette szavaztunk. Mindenesetre ezen túl nem értünk egyet bizonyos rendelkezésekkel, például a fogva tartásról szólókkal. Véleményem szerint ezek nem tükrözik teljes mértékben és nem értelmezik pontosan az olyan kis tagállamok, mint Málta bonyolult és nehéz helyzetét.

Máltában aránytalanul sok az illegális bevándorló földrajzi korlátozottsága (121 négyzetmérföld), kis lakosságszáma (400 000 fő) és egyéb korlátozott erőforrásai (adminisztratív, pénzügyi, stb.) ellenére, amit figyelembe kell venni, amikor e tárgyat szabályozzuk, megvitatjuk vagy erről jogszabályt alkotunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Carl Lang (NI), írásban. (FR) A valóságban egyetlenegy célkitűzés húzódik meg a közös európai menekültügyi rendszer létrehozásának óhaja mögött, méghozzá az, hogy az Európai Unió tagállamai törvényesen annyi bevándorlót fogadhassanak, amennyit csak lehet, könnyebben és korlátok nélkül, amit értelmetlennek és az emberi jogokkal ellentétesnek ítéltek meg.

Európa tehát újólag megerősítette a valamennyi migráns lakosságot befogadó pozícióját, és jelentős hangsúlyt fektetett a visszaküldés tilalma elvének teljes körű tiszteletben tartására és a segítségnyújtás kötelezettségére az ENSZ tengerjogi egyezményének megfelelően.

Ilyen módon – és ez valóban érthető az említett bevándorlás-pártiak számára – azon egyszerű tény, hogy az egyes tagállamok szuverének, és saját eljárásokkal rendelkeznek a menedékjogot illetően, elkerülhetetlenek az aránytalanságok a menedékkérők befogadásában, és ezért ez akadályt jelent a menedékkérők általános elfogadása előtt.

Mivel majdnem 26 millió belső hontalanná vált személlyel és több mint 12 millió menekülttel van dolgunk a világon, további befogadási lehetőségeket kell találnunk, mivel sosem elég a kereslet exponenciális növekedésével foglalkozni, hanem inkább lehetővé kell tenni és ösztönözni kell ezen emberek számára, hogy otthon maradjanak, ott találjanak munkát, és ott helyezzék el családjukat.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Marie Le Pen (NI), írásban. (FR) Catania úr, kommunista képviselő jelentése európai bevándorláspárti politika bevezetését javasolja.

Lényegében az emberi jogok védelmének ürügyével Európát nyílt közösséggé kívánná alakítani, amely a világ minden nyomorúságát kész befogadni.

Ennek érdekében a menedékjog felülről irányított harmonizációjára tesz javaslatot, a visszaküldés tilalmának elvével, a fogva tartás elkerülésével és azzal együtt, hogy az irányelvet olyan menekültekre is kiterjesztik, akik harmadik ország állampolgárai és állandó lakosok.

Catania úr úgy tesz, mintha elfelejtette volna, hogy az Európába érkező illegális bevándorlók legtöbbje nem politikai, hanem gazdasági menekült, aki saját országának szegénysége ellen menekül.

Ezt a menedékjoggal való visszaélést, ami ellentétes a Genfi Egyezménnyel, nem említik sehol sem a jelentésben, amire jó ok van: egyszerűbb a fehér emberben bűntudatot kelteni azzal, hogy emlékeztetjük: szörnyű gyarmatosító volt, és most ezért a szó minden értelmében meg kell fizetnie. A legendák nehezen halnak ki.

A menedékjog rendes bevándorlási szakpolitikává történő alakításával kísérletezve Catania úr számos visszaélés előtt nyit utat, és az illegális bevándorlókat teszi bűnbakká.

 
  
MPphoto
 
 

  Jörg Leichtfried (PSE), írásban. (DE) Üdvözlöm a tényt, hogy a Bizottság rendeletre tett javaslatot, amely naprakésszé tenné az EU menedékjogát, mivel az adott körülmények között erre sürgős szükség van. Egyre nő a bevándorlók száma, és a jelenlegi menekültügyi rendeletek és irányelvek már nem birkóznak meg a helyzettel. Ezért úgy vélem, elengedhetetlen, hogy a Bizottság reformjait a lehető leghamarabb végrehajtsák, és az említett reformokban különös jelentőséggel bírókként a következő pontokat emelném ki.

Közös menekültügyi rendszerre szükség van, mégpedig olyanra, amely „egységes és ésszerű határidőket” eredményez.

Támogatni kell a menekültek jogait, mivel jogállásuk szerint különösen védelemre szorulnak, a menekülteket elvileg nem lehet fogva tartani.

Egységes határellenőrzések szükségesek, hogy a nemzetközi védelemre jogosult személyek könnyebben bejuthassanak.

A jelenlegi dublini rendszer, amelynek értelmében a menedékkérők óhaja – például egy európai ország általuk történő kiválasztása – nem vehető figyelembe, felülvizsgálatot igényel azt illetően, hogy a különleges védelemre szorulóként elismert személyek másik uniós országban is élhessenek.

Az egyes tagállamoknak mindenkor meg kell tartaniuk a képességet a független döntésre azt illetően, hogy kit és hány főt fogadnak és miért.

Támogatom a bizottsági javaslatot és a saját kezdeményezésű jelentést, azonban ismét rámutatnék, hogy elengedhetetlen a kérdésben a gyors és egységes végrehajtás.

 
  
MPphoto
 
 

  Erik Meijer (GUE/NGL), írásban. − (NL) Elnök úr! Ma Catania úrnak a közös európai menekültügyi rendszer jövőjére vonatkozó jelentése ellen szavaztam. Pártom, a Holland Szocialista Párt nem vélekedik úgy, hogy a menekültpolitika harmonizálása és ennek irányítására egy hivatal kijelölése azt eredményezné, hogy az egyes tagállamok között egyenletesebben oszlanak meg a menedékkérelmek. A menedékkérelmeket egyes tagállamokban élő családtagjaik és ismerőseik jelenléte jobban motiválja, mivel ez vonzza az új menedékkérőket.

Nézetem szerint továbbá a harmonizáció eredménye az, hogy olyan országokban, ahol jelenleg ezt a szakpolitikát viszonylag jól szabályozzák, rosszabb minőségű a menekültpolitika, mivel a tagállamok ezt a szabványosítást a lehető legalacsonyabb szint megtalálására használják. Egy ilyen negatív verseny nem kívánatos, és végső soron csak a menedékkérőket sújtja. Amennyire értékelem Catania úr törekvéseit, annyira nem tudom támogatni ezekkel kapcsolatos következtetéseit.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. – (DE) Bár fontos a menekültügyi együttműködés a menekültek nagy száma miatt, kétséges a javasolt európai menekültügyi ügynökség létjogosultsága. További fejlődésről ilyen hivatal nélkül is lehet rendelkezni, míg egyes tervezett intézkedések olyan egyéb szervezetek hatáskörébe tartoznak, mint amilyen a Frontex. Egyáltalán nem elfogadható, hogy ez az új ügynökség olyan kockázatelemzéseket készítsen, amelyeket a tagállamoknak használniuk kell, vagyis előírná, hogy a tagállamok mely menedékkérőket kell, hogy fogadják. Ez mély beavatkozás a tagállamok szuverenitásába, és egyedül az elutasítás lehet erre válasz.

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Queiró (PPE-DE), írásban.(PT) Még ha egyes esetekben azok az okok, amelyek miatt valaki emigrál, hasonlóak is a menedékkérők motivációihoz, a két rendszernek elég elkülönülőnek kell lennie, akár jogi szempontból, akár az igazgatási eljárás tekintetében.

Figyelemmel az előzőekre, azt kell szem előtt tartani, hogy mivel ténylegesen megnyíltak a schengeni térségen belüli határok, az egyik tagállamban hozott döntések egy másikra is kihathatnak. Ugyanakkor Európa eszméje felfogható egészként egy menedékkérő szemében, aki az „Európai Uniót” homogén területnek tekinti, és értelmezésében ez azon veszély antitézise, ami elől szöknek. Végül nehéz lenne egy életét fenyegető valós veszély ellen menekülő menedékkérő számára megválasztani az Európába való belépés pontját vagy elvégezni a szükséges és a bevándorló-jelölteknek előírt igazgatási eljárásokat. Mindezen megfontolások szükségessé teszik a tagállamok közötti koordinációt és együttműködést, és a fenti azt jelenti, hogy a menedékjog alternatív eszköz kell, hogy legyen a bevándorlás engedélyezéséhez vagy akár egyes migrációs áramok illegalitásának megkerüléséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) Elnök úr! Catania úr közös európai menekültügyi rendszer jövőjéről szóló jelentésének számos pontjával nem értek egyet, ezért ellene kell szavaznom. Habár abban egyetértek Catania úrral, hogy a menedékjog intézménye a demokrácia szükségszerű része és az emberi jogokat védi, egyértelműen el kell kerülni mindenfajta visszaélést annak biztosítása érdekében, hogy ez így is maradjon.

E célból ahelyett, hogy közös menekültügyi rendszert hoznánk létre Európában és menekültek Európáját építenénk, az Európai Tanács által tavaly októberben elfogadott európai menekültügyi és bevándorlási paktum szavaival élve kívánatosabb a jogok Európájának megteremtése, vagyis egy olyan Európáé, amely küzd a menekültek számának növekedése mögöttes okaival, ahogy arra az előadó rámutatott, és amely határozottabb nemzetközi szerepet vállal egyes országokban a konfliktusmegoldásra, amely határozottabb nyomást gyakorol annak érdekében, hogy garantálható legyen a méltóság, az emberi élet és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása, míg jelenleg nem erről van szó. A súlyos jogsértések hatásai elleni küzdelem nem oldja meg és sohasem fogja eredményesen megoldani a mögöttes problémát, amelynek tekintetében más eszközökkel kell élni.

 
  
MPphoto
 
 

  Bart Staes (Verts/ALE), írásban. (NL) Az elmúlt években az EU-ban a menekültek száma 12 millióra nőtt, emellett pedig 26 millió belső hontalan van.

Szükség van közös európai menekültügyi politikára, mivel a 27 európai uniós tagállam menekültpolitikája túl eltérő, gyakorlatban pedig ez azt jelenti, hogy az emberek jövőjével játszunk, és ez ostobaság. Az első szakaszban (1999–2005) az EU megkísérelte harmonizálni a tagállamok megközelítését közös minimális normák alapján. A második szakasz közös menekültügyi eljárás kidolgozására törekedett, emellett pedig egységes státuszra a menekültstátuszt vagy kiegészítő védelmet kapott személyek tekintetében.

A ma elfogadandó jelentés üdvözli egy európai menekültügyi ügynökség létrehozását, azonban sajnálatát fejezi ki a második szakasz végrehajtása terén a lassú előrelépés miatt, és ezért természetesen a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének elmaradása a felelős. Támogatom a meglévő jogszabályok fejlesztésére vonatkozó felhívást, tekintettel a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvre, amely irányelv meghatározza a befogadás feltételeit, és menekültstátuszt ad vagy von vissza.

A jelentést támogatom, mivel fontos, hogy bizonyos mértékű védelmet vezessünk be a menekültek tekintetében, és hogy minden tagállam szolidaritást mutasson a felelősség támogatásában, illetve céltudatosan együttműködjön.

 
  
  

- Jelentés: Gabriele Stauner (A6-0022/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) Elnök úr! Stauner asszony jelentése mellett szavaztam az uniós költségvetés integrált ellenőrzési keretét célzó bizottsági cselekvési tervről. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a költségvetési átláthatóság elve alapvető, nem csak az Európai Számvevőszék kedvező megbízhatósági nyilatkozata megszerzésének tekintetében, az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályok egyszerűsítése útján és a járulékos költségek ebből adódó potenciális csökkentésének köszönhetően, hanem középtávon az európai uniós polgárok eredményes erőforrás-használatának ellenőrzése és ebből adódóan az uniós fellépés fokozottabb jogszerűsége érdekében is. Ez okból úgy vélem, hogy alapvető a tagállamokkal és független ellenőrző intézményekkel való együttműködés megkezdése, amint arra az előadó már rámutatott.

 
  
  

- Jelentés: Manuel Medina Ortega (A6-0058/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. (DE) A bíróságok a nemzetközi és határon átnyúló bizonyítási joggal egyre gyakrabban foglalkoznak. Ilyen ügy vonatkozhat Németországban balesetet szenvedett osztrákokra, más tagállamban vásárolt hibás árura vagy szolgáltatásra, az EU egyik végén élő tanúkra vagy külföldre költöző vádlottakra. A jogorvoslathoz való jog nem szűnhet meg, mert a bizonyíték a kérdéses bíróság elhelyezkedése szerinti tagállamon kívül van. A helyszínen tartózkodók elmondhatják, hogy a múlthoz hasonlóan számos megoldatlan kérdés van a határon átnyúló bizonyítás-felvétel terén polgári és kereskedelmi ügyekben. Mivel ezeket az ügyeket továbbra is meg kell oldani, a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) Elnök úr! Medina Ortega jelentése mellett szavaztam a polgári vagy kereskedelmi ügyekben a bizonyítás-felvétel terén a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről. Egyértelmű, hogy a hatékonyság érdekében és ilyen módon a szükségtelen idő- és pénzpazarlás elkerülésére támogatni kell a bíróságok közötti közvetlen kapcsolatot és teljes körű együttműködést. Emellett fokozottabban kell felhasználni az információtechnológiát, különösen a biztonságos e-mail kapcsolatot és videokonferenciát, mivel ezek egyidejűleg hatékonyabbak az eredmények tekintetében, és költséghatékonyabbak. Végül egyetértek az előadóval abban, hogy üdvözli azt, amit e tekintetben az e-Justice program keretében végeztek.

 
  
  

- Jelentés: Bert Doorn (A6-0014/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) Elnök úr! Doorn úrnak az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv végrehajtásáról szóló jelentése mellett szavaztam. Teljesen egyetértek abban, hogy sürgetni kell a Bizottságot, hogy támogassa a nemzeti minőségbiztosítási struktúrákat, szoros együttműködésben a tagállamokkal, ami biztosítja a könyvelőirodák független külső minőségbiztosítását. Emellett véleményem szerint helyénvaló és szükséges ellenőrizni és jelentést tenni arról, hogy milyen mértékben sikerült elérni az irányelv céljait, illetve hogy erre mennyiben lehet számítani.

 
  
  

- Jelentés: Claire Gibault (A6-0003/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Atkins (PPE-DE), írásban. – A brit konzervatív képviselők támogatják az egyenlő bánásmódot és a férfiak és nők hozzáférését minden társadalmi aspektusban, ideértve az előadóművészetet is. Ma emiatt támogattuk ezt a jelentést.

Azonban rögzíteni kívánjuk, hogy nem értünk egyet például a jelentés (12) bekezdésében foglalt hivatkozásokkal.

 
  
MPphoto
 
 

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. (IT) Köszönöm, elnök úr, a jelentés mellett szavaztam. A nemzetközi nőnapot követően néhány nappal ismét itt vagyunk ebben a Házban, és a két nem társadalmi egyenlőtlenségét vitatjuk meg. Ettől a gondtól még az előadóművészek világa sem mentes, ahogy azt a Bizottság egyértelműen kiemelte.

Az előadóművészeti ágazat egészében a nők még mindig küzdenek a teljes jogú szerepért, ritkán kapnak vezető pozíciót a főbb kulturális intézményekben, és gyakorta kisebb a fizetésük a férfikollégákénál. Különösen nehézzé teszik az itt jellemző szokatlan munkaidők a munkavállaló, a feleség és az anya szerepének összeegyeztetését, és a nőknek gyakran választaniuk kell a karrier és a család között.

Azzal zárnám, hogy hangsúlyozom: egyenlő számban kell, hogy jelen legyenek a férfiak és a nők a döntéshozatalban és a konzultációs szervekben, amelyek a munkaerő-felvétellel, előléptetéssel, jutalmakkal és finanszírozással foglalkoznak, illetve az ágazat más részein, hogy bevezethető legyen a statisztikai ellenőrzés az Unió egyes országaiban élő nők munkaügyi helyzetének összehasonlító elemzése érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Nicodim Bulzesc (PPE-DE), írásban. (RO) Az előadóművészetekben a férfiak és a nők egyenlő bánásmódjáról és hozzáféréséről szóló jelentés mellett szavaztam, mert az előadóművészetekben nagyon is jelen van és tartós a karrierkilátások és lehetőségek terén az egyenlőtlenség. Egyértelműen szükséges volt azon demokratikus elképzelés gyakorlati megvalósítása, hogy az „egyenlő munkáért egyenlő bér” jár, ami még mindig nem valósult meg más ágazatokhoz tartozó művészetekben.

 
  
MPphoto
 
 

  Martin Callanan (PPE-DE), írásban. – Az előadóművészet évezredek óta minden társadalomban virágzik a Földön. Kérdéses tehát, hogy az EU miért érzi úgy, hogy szándékosan befolyásolna egy egyébként pontosan azért virágzó ágazatot, mert nagyjából mentes Brüsszel befolyásától.

Nem hinném, hogy képviselőként nekem kell elmondani az előadóművészetben érintetteknek, hogyan kezeljék saját ügyeiket. Tulajdonképpen úgy gondolom, az én munkám annak biztosítása, hogy az előadóművészetekben működő művészek és szervezetek a lehető leginkább mentesek legyenek a jó szándékú, de elhibázott, naiv kezdeményezésektől, mint amilyen ez is.

Teljes mértékben támogatom a férfiak és nők közötti, a törvény előtti egyenlő bánásmódot. Úgy vélem azonban, hogy nem szabad hagyni, hogy politikai nyomás uralkodjon el a művészeti döntésekben. Szilárdan álltunk a Házban a Mohammed próféta dán újságokban megjelent ábrázolásai keltette reakciók közepette. Attól félek, hogy a művészi szabadság felszámolásával kissé a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága értékeit is rongáljuk.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztunk, mert hangsúlyozza a férfiak és a nők közötti, az előadóművészeten belüli egyenlőtlenség mértékét és jelenlétét, és a társadalom egészére gyakorolt hatását. Hangsúlyozza továbbá annak abszolút szükségességét, hogy a nők művészi hivatásokba történő bejutását – mivel kisebbségben vannak itt – támogatni és ösztönözni kell.

Amint azt a jelentésben hangsúlyozzuk, a művészi szakmákban és a hivatalos kulturális iparban foglalkoztatott nők aránya igen alacsony. A nők alulreprezentáltak a felelős beosztásokban is a kulturális intézményekben, az akadémiákon és az egyetemeken, ahol művészetet tanulnak.

Ezért értek egyet számos elénk tárt javaslattal, hangsúlyozva annak szükségességét, hogy támogatni kell a nők hozzáférését minden művészi hivatáshoz és más teljesítményfüggő szakmai tevékenységhez, amelyben kisebbségben vannak. A tagállamokat ösztönözni kell továbbá, hogy szüntessék meg a kulturális intézményekben, akadémiákon és egyetemeken betöltött vezető állások nők általi megszerzése akadályait.

Hangsúlyozni kell, hogy a nőkkel szembeni megkülönböztetés a kulturális ágazat fejlődése szempontjából problémás, mivel megfosztja azt a tehetségtől és a képességtől. Elismerjük továbbá, hogy a tehetségnek kapcsolatba kell kerülnie a nyilvánossággal a további elismerés érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) Mondanom sem kell, hogy mi a júniusi listán az egyenlő bánásmód, az egyenlő munkáért járó egyenlő bér és a férfiak és nők egyenlőségének alapelve miatt állunk ki. Ezért a jelentés mellett szavaztunk.

Ez azonban egyértelmű fenntartásos igen szavazat. Ellenezzük, hogy az Európai Parlament megkísérelje eldönteni, hogy például az egyes tagállamok hogyan strukturálják nemzeti gyermekgondozásukat vagy milyen módon alkalmazzanak kvótarendszert.

Ez a jelentés jól példázza az Európai Parlamentet jellemző kotnyelességet és szabályozási lelkesedést. Ahelyett, hogy határon átnyúló együttműködést szükségessé tevő kihívások kezelésének lenne a fóruma, folyamatosan beavatkozik olyan ügyekbe, amelyek nemzeti ügyek és azok is kell, hogy maradjanak.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (PSE), írásban. – Ez a jelentés kiemeli a nők és férfiak karrierkilátásainak és -lehetőségeinek folyamatos egyenlőtlenségeit az előadóművészetek ágazatában. Támogatom ezt a jelentést, amely arra sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek egyedi intézkedéseket nők olyan karrierre történő ösztönzése és támogatása terén, amelyben alulreprezentáltak.

 
  
MPphoto
 
 

  Miroslav Mikolášik (PPE-DE), írásban. – Véleményem szerint a nemek egyenlőtlenségét meg kell szüntetni az életben. Korunk civilizált világában a férfiak és a nők, illetve a többség és a kisebbség közötti egyenlőtlenséget meg kell szüntetni. Az Európai Parlamentnek be kell tartania saját korábbi jogszabályait, és ki kell állnia az egyetemes szolidaritás mellett. Az előadóművészetek és más különféle területek terén a döntéshozatali eljárásban a nemeket egyaránt képviselni kell. A valódi tehetségek, a legjobb előadók és az arra érdemes jelöltek megtalálása érdekében a nőknek ugyanazon területeken a férfiakkal egyenlő státusszal kell rendelkezniük. Amennyiben a férfiakat a nőkkel szemben előnyben részesítik vagy megfordítva, ezen inkonzisztens helyzet megszüntetése érdekében komoly korrekciókat és életképes védelmet kell alkalmazni. Ha egy csoportot nem vagy bármely egyéb tulajdonság alapján megfosztanak valamitől, azt az EU nem tolerálhatja, és kötelességünk biztosítani, hogy ez az előadóművészetek teljes területén (és más területeken) is így legyen. Ez okból kötelességem és a PPE-DE képviselőcsoport kötelessége, hogy minden olyan jogszabályt illetően bizalmat szavazzon, amely támogatja az egyenlőséget, kiigazítja a helytelen bánásmódot és jobban megőrzi a kohéziót az ellenkező nemek tagjai között.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Petre (PPE-DE), írásban. (RO) A jelentés és Gibault asszony mellett szavaztam, és igen jól együttműködtem. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a nők általában még mindig alulreprezentáltak az előadóművészetekben, különösen pedig e területen a vezetői pozíciókban. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy olyan érzékeny területről beszélünk, ahol nagy a sokszorozó hatás, és ez jelentős üzenetet közvetít a közönség és a társadalom felé. Nincs elég óvodánk és bölcsődénk. Tény továbbá, hogy az előadóművészetekben a munkaidő hosszú és nem szokványos. Ha ezeket a kérdéseket fejlesztjük, a jelentésben szereplő célkitűzés a művészetekben 30%-os jelenlét biztosítására elérhető.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) Elnök úr, Gibault asszonynak az előadóművészetek terén a férfiak és nők egyenlő bánásmódjáról és hozzáféréséről szóló jelentése mellett szavaztam. Egyetértek Gibault asszony jelentésének céljaival: el kell ismerni, hogy milyen módon jön létre az azonosság társadalmi és szociális szempontból az előadóművészetek terén, és egyedi megoldásokat kell javasolni, amelyekkel kiigazíthatók a meglévő egyenlőtlen helyzethez kapcsolódó egyenlőtlenségek. Minden rendelkezésre álló képesség forrását fel kell használni az ágazat megfelelő egészségi állapota és a férfiak és nők személyes fejlődése érdekében. Végül pedig úgy érzem, hogy elengedhetetlen gyorsan megoldást találni a kulturális vállalkozásokban olyan bölcsődék megnyitására, amelyek munkaideje a próbák és az előadások idejéhez igazodik.

 
  
  

- Jelentés: Andreas Schwab (A6-0482/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Adam Bielan (UEN), írásban. (PL) Elnök úr! Támogatom Schwab úr jelentését a CO2-kibocsátásról és a közúti biztonság fejlesztéséről. Elengedhetetlen, hogy a CO2-kibocsátás csökkentésére tett törekvések ne veszélyeztessék az autótervezés más ugyanolyan fontos szempontjait, és ne érintsék kedvezőtlenül a közúti biztonságot. Úgy vélem, hogy egy innovatív európai autóipar ösztönzése és a fejlesztésébe történő beruházás ténylegesen lehetővé teszi számunkra az ágazaton belül a munkahelyek megóvását, mivel a pénzügyi válság ezt sújtotta leginkább.

 
  
MPphoto
 
 

  Šarūnas Birutis (ALDE), írásban.(LT) Immár új technológiák állnak rendelkezésre a közlekedésbiztonság alapvető javítására (pl. elektronikus stabilitás-ellenőrzési rendszerek) vagy a CO2-kibocsátás mennyiségi csökkentésére (pl. alacsony gördülési ellenállású gumiabroncsok), ha az említett technológiákat alapvetően beszerelik az új gépjárművekbe.

 
  
MPphoto
 
 

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. – Schwab képviselő jelentése az autók biztonságát kívánja növelni a gyártók számára előírt fokozottabb biztonsági követelmények bevezetésével. Minden, az Unióban gyártott autónak meg kell felelnie azon technikai követelményeknek és intézkedéseknek, amelyek csökkentik környezeti hatásukat, mérséklik a kapcsolódó zajszennyezést és növelik közúti biztonságukat. A rendelet kombinálja az európai gyártás és technológia előnyeit és az európai fogyasztó által elvárható biztonsági védelem nagyobb szintjét. Ezen innovációk révén csökkenthető a CO2-kibocsátás, az üzemanyag-fogyasztás és a zajszennyezés.

Boldogan támogatom ezt a jelentést, mivel mindannyiunk számára hasznos.

 
  
MPphoto
 
 

  Astrid Lulling (PPE-DE), írásban. (DE) A jelentés mellett szavaztam, mivel a fogyasztóknak szükségük van a biztonságosabb és környezetbarátabb járművekre, és ez az óhajuk. A személygépjárművek biztonságát illetően különösen üdvözlöm az ESP (elektronikus stabilitási rendszerek) kötelező beszerelését a személygépjárművekbe a 2011-ben elkészülő járművektől kezdve.

A gumiabroncsokat illetően úgy vélem, hogy a CO2-kibocsátás kisebb gördülési ellenállású, jobb gumiabroncsok használata útján történő csökkentésére tett kísérletek és az elektronikus guminyomás-ellenőrző rendszerek beszerelése igen hasznos. A CO2-kibocsátás csökkentése azonban nem mehet a gumiabroncsok biztonságának, vagyis tapadásának a kárára.

Örömömre szolgál, hogy a meglévő készleteket az eredeti tervek szerint nem 12, hanem 30 hónapon belül kell kivonni a piacról az új norma bevezetése után. Ezzel elkerülhető, hogy gumiabroncskészleteket kelljen elpusztítani, ami tovább károsítja a környezetet. Emellett lehetővé tesszük a gazdasági válság által komolyan sújtott ellátóágazatok számára azt a szükséges átmeneti időszakot, amely során a számukra előírt magas szintű követelményeknek eleget tehetnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Adrian Manole (PPE-DE), írásban. (RO) A Föld bármely polgára, aki ismeri a globális felmelegedés mértékét, hozzájárulhat a Földet veszélyeztető e folyamat további alakulásának megállításához. A gépjárművezetők és gépjárműveik esetében ezekkel az erőfeszítésekkel a ma megszavazandó jelentés foglalkozik.

A zöld vezetés az üzemanyag-fogyasztás csökkentését jelenti. Az EU 2010-ig a költségek 20 milliárd EUR összegű lehetséges csökkentését kéri. Emellett 50 millió tonna csökkentést is javasol a CO2-kibocsátás terén. Egyértelmű, hogy ezen intézkedések hatása csak hosszú távon mutatkozik meg. Segít azonban, hogy végrehajtásuk egy évvel a bizottsági javaslat előtt lép hatályba.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (PSE), írásban. – Támogatom ezt a rendeletet, mivel ezzel a személygépjárművek és a közutak új technológiáknak köszönhetően biztonságosabbak lesznek. Ide tartoznak a nyomásellenőrző rendszerek, a tapadási követelmények és a sávelhagyásra figyelmeztető rendszerek. Ez a jelentés csökkenti a CO2-kibocsátást új normák bevezetésével, amelyeket a gumiabroncsoknak el kell érniük, és amelyek fejlesztik az üzemanyag-hatékonyságot és mérséklik az üzemanyag-fogyasztást.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) Elnök úr! Schwab úrnak a gépjárművek általános biztonságával kapcsolatos típus-jóváhagyási követelményekről szóló jelentése mellett szavaztam. A kitűnő jelentés célja a belső piac megfelelő működésének biztosítása, ugyanakkor pedig magasabb szintű biztonság és környezetvédelem biztosítása. E típus-jóváhagyási követelményeket közösségi szinten harmonizálták az egyes tagállamonként különböző rendszerek elkerülése és a Közösség egészében magas szintű közúti biztonság és környezetvédelem biztosítása érdekében. Ezért teljesen egyetértek Schwab úrral, mivel a javasolt rendelet célja az, hogy jelentősen egyszerűsítse a típus-jóváhagyási jogszabályokat a gépjárműbiztonság és a gumiabroncsok területén egy tanácsi és parlamenti rendelet útján.

 
  
  

- Jelentés: Holger Krahmer (A6-0046/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Andersson, Göran Färm, Anna Hedh, Inger Segelström és Åsa Westlund (PSE), írásban. − (SV) Az eredeti IPPC irányelv hat másik irányelvvel egyetemben nem került teljes mértékben végrehajtásra az uniós tagállamokban, ezért ezen irányelvek nem teljesen felelnek meg célkitűzésüknek. Ezért az irányelvek átdolgozása mellett döntöttek, és ma szavaztunk ezekről a Parlamentben. Mi, a svéd szociáldemokraták támogatjuk az átdolgozást, és úgy látjuk, hogy bizonyos mértékben fejleszti a hatályos szabályokat. Azonban az irányelv ellen szavaztunk a végső szavazás során, mivel szerintünk néhány megszavazott módosítás az irányelvet jóval kevésbé teszi hatékonnyá, mint a Bizottság eredeti javaslata. Nem fogadhatjuk el például a nagy égetőüzemekre vonatkozó egyes kivételeket.

Emellett azért is szavaztunk nemmel, mert ebben az irányelvben nincs lehetőség az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős mértékű csökkentésére. Ha leszavazzuk azon módosításokat, amelyek benyújtásában küldöttségünk is részt vett, és melyek az új villamosenergia-termelő üzemek szén-dioxid kibocsátása határértékeit támogatják, ez a Ház azt az üzenetet küldi, hogy nem veszi komolyan az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló munkát. Ilyen javaslatot nem támogathatunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Liam Aylward, Brian Crowley, Seán Ó Neachtain és Eoin Ryan (UEN), írásban. – Határozottan támogatjuk az eredeti IPPC irányelvet. A meglévő irányelvekkel érintett ipari tevékenységek 55%-áért felelnek az EU CO2-kibocsátásának, 83%-áért a SO2- és 34%-áért a NOx-kibocsátásnak. A jelenlegi irányelv értelmében a Környezetvédelmi Ügynökség ad ki engedélyeket, és ehhez az ipari üzemeknek az elérhető legjobb technológiát kell alkalmazniuk.

A ma délelőtti szavazás során számos problémás módosítás volt az új IPPC javaslat kapcsán.

1. Minimumkövetelmények. Írország ellenzi a minimumkövetelmények módosítását, mivel ez szankcionálná az ír ipart és a nemrég a jelenlegi irányelv szerinti helyzet elérése érdekében folytatott munkát. A forrásokat jobb lenne arra költeni, hogy a megfelelést elmulasztó tagállamokban kikényszerítsék az irányelv végrehajtását.

2. Baromfi, trágya és hígtrágya. Számos módosítás arra irányul, hogy a baromfi és a trágya kiszórása is az irányelv hatálya alá kerüljön. E módosítás ellen szavaztam a kettős szabályozás elkerülése érdekében, mivel a nitrátokról szóló irányelv elegendő a trágya és a hígtrágya területén. A baromfit illetően az IPPC máris 40 000 baromfitenyésztőt ellenőriz. A módosítással a küszöbérték 40 000-ről 30 000-re csökkenne a tojótyúkok, 24 000-re a kacsák és 11 500-re a pulykák esetében. A hatásvizsgálatban semmi sem szerepel arról, hogy kaptuk ezeket a számokat és milyen tudományos alapon.

2. Részletek. Emellett a részletek tekintetében a rugalmasság mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Niels Busk, Anne E. Jensen és Karin Riis-Jørgensen (ALDE), írásban. − (DA) A Dán Liberális Párt képviselői, Anne E. Jensen, Karin Riis-Jørgensen és Niels Busk a 96. módosítás mellett szavazott, amelyet a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért javasolt a 16. cikk (4) bekezdésének törlése érdekében, mivel az élőállatokból származó trágya szétszórása ellentétes az IPPC célkitűzésével, ami a nagy ipari létesítményekből származó kibocsátás csökkentése. Emellett e tárggyal már a vízügyi keretirányelv (2000/60/EK) és a nitrátirányelv (91/676/EGK) is foglalkozott.

 
  
MPphoto
 
 

  Martin Callanan (PPE-DE), írásban. – A jelentés eredeti rendelkezéseinek elfogadása esetén az északkelet-angliai régiómban és az Egyesült Királyságon belül másutt található, a Nemzeti Egészségügyi Szolgálathoz (NHS) tartozó kórházak drasztikusan megnövekedett költségekkel szembesültek volna a kazánok esetében.

Az NHS kórházainak jelentős kazánkapacitásra van szükségük a sürgős esetek kezelésére és a technikai hibák esetére. Az irányelv potenciális kibocsátásuk alapján értékelte volna a kórházak kazánjait, és nem a tényleges kibocsátás alapján, ilyen módon pedig azt jelentette volna, hogy az engedélyezéshez lényeges költségeik kell, hogy legyenek.

Támogattam azon módosításokat, amelyek az irányelv hatálya alól kivonják a részben készenléti üzemmódban lévő kazánokat.

Ezen aggályok ellenére összehangoltan kell cselekednünk az éghajlatváltozás és környezetszennyezés közös veszélyének kezelése érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Ez az irányelvre irányuló javaslat az ipari kibocsátásra vonatkozó hét külön irányelvet kíván egységes szövegben felülvizsgálni és egyesíteni.

A bizottsági javaslat szerint integrált megközelítésről van szó, amelynek célja annak biztosítása, hogy figyelembe veszik a környezeti szempontokat a lehető legátfogóbb és legkiegyensúlyozottabb módon, a létesítmények számára az engedélyek kiadásakor. A cél tényleges kibocsátási határértékek megállapítása a legjobb elérhető technikák (BAT-ok) alkalmazása révén, amit a mostaninál konzisztensebb módon kell alkalmazni.

Amint az a jelentésben szerepel, ez a jogalkotási folyamat Európában 52 000 ipari üzemet érinthet. Ezért támogatunk bizonyos javasolt eltéréseket a mikro-, kis- és középvállalkozások esetében, amelyekre nem vonatkozhatnak ugyanolyan kötelezettségek, mint a nagy ipari egységekre. Azonban támogatjuk az égetőművekkel és kiegészítő égetőművekkel rendelkező ipari létesítményekben a fokozottabb beavatkozást, illetve az Európai Bizottság által javasoltnál szélesebb körű felügyeletet.

A módosított szöveg értékeli a nyilvános konzultációt és a nem kormányzati környezetvédelmi szervezetek szerepét, figyelembe veszi a mikrovállalkozások és KKV-k érdekeit, és bizonyos mértékű döntéshozatali hatáskört kíván átvenni az Európai Bizottságtól. Ezen okból végső soron a javaslat mellett szavaztunk, remélve, hogy Portugáliában több kormányzati beavatkozás lesz a levegőminőség támogatása és nyomon követése terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Krahmer úrnak az ipari kibocsátásról szóló jelentése ellen szavaztam. Nem értek egyet azzal, hogy az illetékes helyi hatóságoknak kell megállapítaniuk az egyes létesítmények kibocsátás-csökkentésére irányuló intézkedéseket, és ezáltal olyan kibocsátási szintet elérniük, amely átlagosan megfelel a BAT-referenciadokumentumokban foglalt követelményeknek, annyi mozgástérrel, hogy a helyi körülmények megfelelően figyelembe vehetők. Ezt a feladatot teljes mértékben közösségi és nem helyi vagy nemzeti hatóságnak kell ellátnia. Egy adott régió egyedi sajátosságai e területen nem adhatnak okot megkülönböztetésre, mivel az eltérő minimális küszöbök eredményeként igen eltérő költségek és megtérülések merülnek fel, és ez aztán elkerülhetetlenül kihat a vállalkozások tényleges versenyképességére.

 
  
MPphoto
 
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE), írásban. (PL) A nemrég elfogadott éghajlati és energiacsomag határozott fellépést tesz szükségessé részünkről a célkitűzések teljesítéséhez.

Az EU által korábban az ipari kibocsátás csökkentésére tett erőfeszítéseket akadályozta a kohézió és a koordináció hiánya, illetve a nagyfokú egyenlőtlenség. Ezért melegen támogatom a Bizottság kezdeményezését, illetve az előadó javaslatát. Amennyiben számos, ipari kibocsátásról szóló irányelvet egyetlen, koherens aktussal váltunk fel, az határozottan a megfelelő irányba tett lépés. Készen állok bármilyen kezdeményezés támogatására, ami a bürokráciát csökkentené, növelné a létesítmények felügyelete szabályozásának rugalmasságát, és fokozná az átláthatóságot. Teljes mértékben támogatom az előadó javaslatát az Európai Parlamentnek a jövőbeli szabályozási változások terén játszott szerepe fokozására.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Toussas (GUE/NGL), írásban. (EL) Az Európai Bizottság irányelvére irányuló javaslat és az Európai Parlament módosításai ismét arra utalnak, hogy a zöld gazdaság tényleges célja nem a környezet védelme, hanem a tőkeprofit megvédése. Az Európai Bizottság kijelentései az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről félrevezetőek és elterelik a figyelmet.

Ez az irányelv több mint 52 000 ipari üzemre vonatkozik, amelyek az uniós tagállamok kibocsátásának nagy arányáért felelnek, és még közösen is felelősek azért, hogy nem sikerült megvalósítani az Európai Bizottság által a légköri szennyezés csökkentésére előírt célkitűzéseket.

Az Európai Parlament legfontosabb módosításai határozottan mérséklik az irányelv alkalmazási körét, és olyan ambivalens és bizonytalan elemeket vezetnek be, amelyek mindig is a plutokráciát és a tőke elszámoltathatósága hiányát szolgálják. Ugyanakkor maguk az iparosok is meghatározó tényezők a kibocsátási szintek megállapításában, mivel ezeket szükségleteiknek és prioritásaiknak megfelelően állapítják meg, tehát a profit motívuma alapján.

A környezetvédelem zsákutcája ott van a munkavállalók monopóliumellenes és imperialistaellenes küzdelmében, amely a monopóliumok és politikai hatalmuk gazdasági szuverenitása, továbbá politikai hatalmuk, az EU és az európai egyirányú utcát támogató pártok ellen irányul.

 
  
  

- Jelentés: Klaus-Heiner Lehne (A6-0044/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Andersson, Ole Christensen, Göran Färm, Anna Hedh, Dan Jørgensen, Poul Nyrup Rasmussen, Christel Schaldemose, Inger Segelström, Britta Thomsen és Åsa Westlund (PSE), írásban. − Az európai zártkörű részvénytársaság statútumáról szóló bizottsági javaslat lehetővé teszi a nem komoly vállalkozások számára a munkavállalók részvételére vonatkozó szabályok megkerülését. Ha az európai zártkörű részvénytársaság székhelye olyan tagállamban van, ahol alacsony vagy nem létezik a munkavállalói részvétel, tevékenységeit pedig másik tagállamban folytatja, ahol magas szintű a részvétel, a vállalat megkerülheti a szabályokat.


A Parlament szocialista képviselőcsoportja mindenesetre az ETUC-vel együtt olyan kompromisszumot ért el, amely lényegesen javítja a bizottsági javaslatot. A kompromisszumban most az szerepel, hogy amennyiben a vállalkozások elérnek egy bizonyos kvótát a más, olyan tagállamban alkalmazott munkavállalókat illetően, ahol magasabb szintű a munkavállalói részvétel a vállalat székhelye szerinti tagállamhoz képest, a munkavállalói részvételre vonatkozó kedvezőbb szabályok alkalmazandók.


Habár a kompromisszum sokkal jobb az eredeti javaslatnál, még nem teljes a siker. Az a szint, amivel a munkavállalói részvétel kiváltható, még mindig magas egyes tagállamok szintjéhez képest, és problémát jelent annak meghatározása is, hogy mi számít magas szintű munkavállalói részvételnek. Mi − a szocialista képviselőcsoport dán és svéd küldöttsége − úgy határoztunk tehát, hogy a végső szavazásnál tartózkodunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Johannes Blokland (IND/DEM), írásban. (NL) Ma délután az európai zártkörű részvénytársaság statútumáról szavaztunk. Végül is a javaslat ellen szavaztam a következő okokból. Először is véleményem szerint ez a javaslat növeli az Európai Unióban a jogbizonytalanságot. A nemzeti zártkörű részvénytársaság és az európai zártkörű részvénytársaság, illetve az alkalmazandó nemzeti jogszabály és a rendelet szövege közötti kapcsolat nem eléggé egyértelmű. Hogyan akadályozható meg a hasznos nemzeti jogszabály megkerülése? Hogyan feleltethető meg a javaslat a fogyasztóvédelemnek?

E kérdésekre nincs kielégítő válasz. Ma Lehne úr jelentésére is szavaztunk, amelyben ajánlást tesz a vállalatok székhelyének megfelelőbb határon átnyúló áthelyezésére. Igazából úgy vélem, hogy ez egy sokkal jobb gondolat, mint az európai zártkörű részvénytársaság. Ha a Bizottság célja a vállalatok székhelye határon átnyúló áthelyezésének megkönnyítés és a bürokrácia csökkentése, az európai zártkörű részvénytársaságra vonatkozó egész javaslat felesleges.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE-DE), írásban.(PT) A tagállamok jogrendszerei közötti jelentős különbségekből adódóan a külföldön tevékenykedni kívánó vállalkozások gyakorta szembesülnek igen költséges eljárásokkal. Ez különösen igaz a KKV-kra, amelyek struktúrái kisebbek.

A statútum létrehozásával újabb lépés történt ezen akadályok elhárítása felé, különösen az európai gazdaság szempontjából alapvető ágazatban.

Az európai zártkörű részvénytársaság létrehozásával a KKV-k ugyanolyan statútummal rendelkező leányvállalatokat hozhatnak létre, a székhely elhelyezkedésére tekintet nélkül. Ilyen módon külföldön ugyanúgy működhetnek, mint otthon.

A KKV-k által ezen, a kisvállalkozási intézkedéscsomagból adódó intézkedés révén megtakarított idő és pénz egyértelmű utat mutat a jövő európai vállalkozáspolitikája előtt.

Ebből adódóan a Portugál Szociáldemokrata Párt tagjai támogatják a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. – Lehne úr saját kezdeményezésű jelentést javasolt olyan tanácsi rendeletre, amelynek célja, hogy megkönnyítse a kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára a Közösségen belül egy közösségi tagállamban létrejött vállalat székhelyének határon átnyúló áthelyezését. Üdvözlendő a cél. Azonban vigyáznunk kell, hogy a lehetőséggel ne éljenek vissza a nemzeti társasági jogot veszélyeztetve, ugyanakkor pedig biztosítsuk, hogy a statútum (Societas Privata Europea) járható út a vállalkozások előtt.

Számos igen tartalmas javaslat szerepel a sok módosítás között, ideértve a minimumtőkére való hivatkozást, a regisztráció során az ellenőrzést, a nemzeti jogra való hivatkozást, a határon átnyúló elemeket és a munkavállalói részvételt. Egyes, az ECON bizottság által javasolt módosítások 2010-ig egységességre szólítanak fel bizonyos területeken, az adózást is ideértve, és ezzel ténylegesen korlátozzák a nemzeti jog alkalmazását.

Bár elviekben elfogadható az EU-szerte ugyanolyan elvek szerint működő európai részvénytársaságra irányuló javaslat, e javaslat alkalmazási köre nem terjedhet ki a nemzeti adóügyi döntésekre, ami határozottan az egyes tagállamok hatásköre továbbra is.

 
  
MPphoto
 
 

  Lena Ek (ALDE), írásban. − (SV) Az európai zártkörű részvénytársaság (SPE) statútumára vonatkozó végső szavazásban a javaslat ellen szavaztam. Igen jó az alapgondolat, hogy a zártkörű részvénytársaságok esetében közös európai vállalati formát vezessünk be. Határozottan szükséges azonban a reform.

A bizottsági javaslat viszont kevés. Nem igazán egyértelmű, hol a határ a nemzeti jog, illetve az európai zártkörű részvénytársaság statútumának alkalmazása között. Számos társasági jogi szabállyal és szabályozással a vállalatok létesítő okiratában kell foglalkozni. Még ha ez egyes vállalkozások számára kedvező lépés is, bizonyos kérdéseket egyértelműen meg kell határozni a statútumban, pl. a vállalat mint egység hatásköre és a kisebbségi részvényesek védelme közötti határvonalat. Emellett a vezetésen belül alacsony a munkavállalói képviselet mértéke.

Az SPE statútuma jelentős fejlődésen ment át a Tanács folyamatban lévő tárgyalásai során, és továbbra is remélem, hogy a végeredmény kedvező lesz. Azonban ma nem erről a javaslatról döntünk. A Lehne úr által módosított bizottsági javaslat igazán megkönnyíti a döntést: a javaslatban az egyértelműség hiánya és a problémák árnyékot vetnek a reform kedvező szempontjaira, és fennáll az azonnali kockázata annak, hogy a céljával ellentétes statútum jöjjön létre. Emellett a Tanács által már elért kedvező előrehaladásra tekintettel e jelentés támogatása megnehezíti a Tanács munkája tekintetében a munkálatokat.

Ma nem a Tanács javaslatáról szavazunk, hanem lényegében egy bizottsági javaslatról. Ezért úgy döntöttem, hogy ellene szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (PSE), írásban. – Ez a kezdeményezés új európai jogi formát hoz létre, amelynek célja a KKV-k versenyképességének az egységes piacon való megalakulás és működés révén történő előmozdítása. Támogatom a jelentést, mivel ennek eredménye a munkavállalók fokozottabb védelme lesz, illetve az, hogy vállalatuk több tájékoztatást nyújt majd számukra.

 
  
MPphoto
 
 

  Bernhard Rapkay (PSE), írásban. (DE) A német szociáldemokrata (SPD) küldöttség az európai zártkörű részvénytársaság lehetősége mellett szavazott. Mindenesetre az alábbi indokolással élnénk.

A munkavállalói részvétel a demokratikus és szociális Európa sarokköve. Ez okból a tájékoztatáshoz, konzultációhoz és munkavállalói részvételhez való jog korlátozás nélkül ugyanolyan formát kell, hogy öltsön, mint az európai részvénytársaságra (Societas Europae – SE) és az európai szövetkezetre (Societas Cooperativa Europaea – SCE) vonatkozóan meglévő szabályok.

Az európai zártkörű részvénytársaság most elfogadott változata e tekintetben fejlődés a bizottsági javaslatot illetően – ezért is szavaztunk mellette –, ám nem igazítja ki a meglévő szabályokat. A munkavállalók részvételi joga megkerülésének kockázatát még nem sikerült teljesen kikerülni.

A folyamatnak még nincs vége. Felhívjuk a Miniszterek Tanácsát, hogy a következőképpen fejlesszék a javaslatot:

– egyértelmű hivatkozás az európai részvénytársaságról (SE) szóló irányelvre, különösen az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság tagjainak megválasztására vonatkozó normatív szabályok tekintetében,

– a 34. cikk megvalósíthatatlan rendelkezésének egyszerűsítése; a küszöbök jelentős mértékű csökkentése,

– az a kikötés, hogy az európai zártkörű részvénytársaság valóban határon átnyúló módon is aktív.

Felhívjuk a Bizottságot, hogy tegyen végre lépéseket a korlátolt felelősségű társaságok székhelye határon átnyúló áthelyezéséről szóló 14. irányelv érdekében, mivel a székhely határon átnyúló áthelyezése során a munkavállalói jogok ésszerűen csak egy munkavállalói részvételre vonatkozó európai irányelv révén biztosíthatók.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Lehne úrnak az európai zártkörű részvénytársaság statútumáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslata mellett szavaztam. Támogatom az általa végzett munkát, amivel autonóm szabályokat állapított meg olyan pontokat illetően, amelyek elengedhetetlenek a SPE-k mindennapi életéhez, ideértve a minimális tőkét, a munkavállalói részvételt és a regisztrálás ellenőrzését. Végül – ami a nemzeti jogszabályokra való hivatkozást illeti – úgy vélem, hogy a SPE-kről szóló rendelet célja, vagyis a Közösség egészében egységes vállalkozási forma létrehozása, alapvetően üdvözlendő és érdemes a megfontolásra.

 
  
MPphoto
 
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE), írásban. (PL) A dühöngő gazdasági válság idején a KKV-k ágazatának fejlesztése igencsak kívánatos. Arra kell törekednünk, hogy megszüntessük azokat az igazgatási és jogi korlátokat, amelyek megakadályozzák a vállalkozásindítást. Az eljárási követelmények, a bürokrácia és a magas regisztrációs költségek nem állhatnak azok útjába, akik saját vállalkozásukat kívánnák megvalósítani. Új cégek új munkahelyeket jelentenek, vagyis a gazdaság helyreállítását.

Az Európai Unió 27 tagállamból áll, melyek jogrendszerei és a vállalkozásindítással kapcsolatos rendszerei eltérnek. Az egész EU-ra kiterjedő vállalkozási forma – az európai zártkörű részvénytársaság – létrehozásával határozottan könnyebbé válik bárki élete, aki vállalkozást indítana, és ezzel a tőke szabad mozgásának elve ténylegesen jobban megvalósulhat.

A tevékenységek megindítására és folytatására vonatkozó egységes követelmények, az alacsony részvénytőke-követelmény és az egyszerűsített regisztrációs módszerek egyértelműen sikerre viszik az európai zártkörű részvénytársaságot. Ez vonzó alternatíva lehet a nemzeti rendeletekkel szemben. Gyors lesz, olcsó és szükségtelen formaságoktól mentes, azonban megfelelő mértékű jogbiztonságot biztosít.

 
  
  

- Jelentés: László Surján (A6-0111/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) Ez a jelentés további pénzügyi forrásokat tesz szükségessé egyre több területen az EU-n belül, míg a tagállamokban megtakarítások szükségesek olyan területeken, mint az egészségügy, az iskolák és a szociális ellátás.

Emellett számos. a jelentésben jelzett terület – pl. a pénzügyi válság, az éghajlatváltozás és az energiapolitika – jelentős költségekkel jár, amelyek aránytalanok az uniós költségvetéshez viszonyítva. Ezekkel a kérdésekkel az egyes tagállamoknak kell foglalkozniuk nemzeti politikai eljárásaik keretében, és ennek eredményeként megvalósulhat az általuk meghozandó áldozatok demokratikus alapja.

Ezért a Bizottság 2010. évi költségvetéséről szóló jelentés ellen szavaztunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. (PT) Bár több tagállamban is romlik a gazdasági és a szociális helyzet, mostanáig az EU nem tett olyan érdemi kezdeményezéseket, amelyek célja nem a pénzügyi tőke védelme lett volna.

Sürgősen olyan azonnali közösségi intézkedéseket kell elfogadnunk, amelyek eredményesen hozzájárulhatnak a munkavállalói igények, a termelőágazat, és a mikro-, kis- és középvállalkozások igényeire való reagáláshoz a szükséges pénzügyi forrásokat mozgósítva.

Az EU azonban úgy vitatta meg és fogadta el a 2009. évi költségvetést, mintha mi sem történt volna, márpedig ez a közösségi költségvetés relatíve a legalacsonyabb Portugália EGK-hoz való csatlakozása óta, és ismét megmutatkozott az osztályjellege.

A kapitalista válság mélységének bizonyítékát látva (szakpolitikáiban) az EP nem tudta elrejteni a valódi helyzetet. A most elfogadott állásfoglalás tehát félénken annyit mond, hogy a 2010. évi közösségi költségvetésnek közelebb kell lennie a 2007–2013. évi többéves pénzügyi keretben megszabott határértékekhez, amelyeket amellett, hogy egyértelműen nem adekvátak, be sem tartanak, és elismeri, hogy a kiadás kategóriája elégtelen.

Akit a kígyó megmart, a gyíktól is fél, így hát reméljük, hogy ez a kinyilvánított aggály és szándék nem csupán rövid életű, figyelembe véve a soron következő európai parlamenti választásokat, és azt is, hogy ez nem csupán a jószándék megnyilvánulása, mint mindig.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Miután gondosan elolvastam Surján úr munkáját a 2010. évi költségvetési eljárás iránymutatásairól, a jelentés ellen kívántam szavazni. Nem gondolom, hogy az Európai Parlament hitelessége a költségvetési tételek támogatásától vagy az azokhoz való kapcsolódástól függ. Ilyen módon az európai intézményeket cselekvésre ösztönző valódi motivációk kikerülnek szem elől. Emellett bár egyetértek a maximális átláthatóság elvével, úgy hiszem, hogy a különféle ágazatoknak juttatandó finanszírozást a hatékonyság vagy az eredmények szempontjából megkülönböztetéstől mentesen kell juttatni. A gyengén teljesítő ágazatokat is támogatni kell. Talán ezek vannak ténylegesen a leginkább rászorulva a közösségi intézményi támogatásra.

 
  
  

- Jelentés: Vladimír Maňka (A6-0057/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) Amikor a közszférában megszorításokra kerül sor az egészségügyben, az oktatásban és a szociális ellátásban, az uniós intézményekben is megtakarítások szükségesek. Véleményünk szerint a költségvetést határozottan vissza kell fogni a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tekintetében. Az EU adófizetői nem vesznek észre különbséget, ha e két intézmény tekintetében szigorú megtakarítási tervet állapítunk meg.

Ellenezzük az Európai Parlament képviselőcsoportjai személyzeti létszámának növelését is. Ez a költség a mostani helyzetben szükségtelen.

Nem túl jó ötlet az európai történelmi múzeum megnyitása sem, amit az Európai Parlament elnöksége döntött el. A tapasztalatok szerint egy ilyen múzeum egy egyre föderálisabb EU melletti propaganda lenne.

Ezért a többek között az Európai Parlament 2010. évi költségvetéséről szóló jelentés ellen kívántunk szavazni.

 
  
MPphoto
 
 

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. (PT) Üdvözöljük a tényt, hogy az EP immár alapelvnek tekinti a nyelvi kérdéseket a 2010. évi közösségi költségvetésben kiemelten kezelt ügyekben:

- „nem lehet eléggé hangsúlyozni azt az alapvető demokratikus elvet, hogy az összes képviselő számára egyformán teljes körű és jó minőségű szolgáltatást kell biztosítani, amely lehetővé teszi számukra, hogy anyanyelvükön dolgozhassanak, anyanyelvükön nyilváníthassanak véleményt és minden dokumentumot anyanyelvükön kapjanak meg”;

- „úgy véli, hogy 2010-ben minden lehetséges erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy a különböző nemzetiségű és anyanyelvű képviselők mindannyian egyenlő bánásmódban részesüljenek a tekintetben, hogy ha úgy kívánják, a saját nyelvükön végezhessék feladataikat és valamennyi rájuk háruló politikai tevékenységet”;

- „hangsúlyozza (...) a képviselői révén, illetve a képviselők teljes többnyelvűséghez való joga révén megvalósuló demokratikus legitimitás elvét, ezért úgy ítéli meg, hogy ezt a költségvetést arra lehet és kell felhasználni, hogy e cél megvalósuljon (...)”

Arról azonban nem feledkezhetünk meg, hogy a Portugál Kommunista Párt képviselői által a költségvetésre vonatkozóan benyújtott javaslatokat – amelyek arra hívtak fel, hogy az EU hivatalos nyelvei az üléseken (ideértve a közösségi intézményekben és a Parlament munkája részeként külső helyszíneken tartott üléseket is) mind álljanak rendelkezésre –, évek során folyamatosan elutasították.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Nem támogatom Maňka úr jelentését a 2010. évi költségvetés eljárásra vonatkozó iránymutatásokról, és ezért ellene szavaztam. Az állásfoglalásra irányuló indítvány 5. pontjában említést tesznek a teljes kiigazításról Horvátország Európai Unióhoz való csatlakozására tekintettel. Azonban ahogy az az állásfoglalásban is szerepel, ilyen helyzetekben 27 tagállam és egy potenciális tagjelölt mellett mindig az újonnan érkezőnek kell alkalmazkodni, nem a többi országnak. Emellett nem vélem úgy, hogy támogatnám az EU elnöksége és a Költségvetési Bizottság közötti kibővített együttműködés kísérleti programja második évének meghosszabbítását, mert nem hiszem, hogy ez érdemi vagy eredményes lenne.

 
  
  

- Jelentés: Christel Schaldemose (A6-0064/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Jim Allister (NI), írásban. – Ez a jelentés komoly gyengeségeket tár fel a jelenlegi szabályozási keretben. Különösen aggaszt az Egyesült Királyságban kereskedő, uniós székhelyű olyan vállalkozások elszámoltathatóságának hiánya, amelyek reklámtevékenységet folytathatnak az Egyesült Királyságban, azonban nem kell engedélyt kérniük. Az Egyesült Királyság pótadója csak ösztönzőnek bizonyult arra, hogy a vállalkozások aggasztó mértékben helyezzék székhelyüket a tengerentúlra, ezáltal elkerülve az Egyesült Királyságban az engedély kérését. Ezért üdvözlöm ezt a jelentést, mivel valamennyire kezelni fogja a problémát.

 
  
MPphoto
 
 

  Liam Aylward, Brian Crowley és Eoin Ryan (UEN), írásban. – A fogyasztóvédelem alapvető jelentőségű minden tagállamban. Emellett ezen a területen a tagállamok együttműködhetnek a határon átnyúló szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók védelme érdekében. Schaldemose asszonynak az online játék integritásáról szóló jelentése annak a példája, hogy a tagállamok részéről egy gyakorlatias, együttműködő megközelítés hogyan eredményezhet olyan megközelítést, amelynek sarokköve a fogyasztóvédelem.

Ez a jelentés elismeri, hogy az online játék integritásával a legmegfelelőbb úgy foglalkozni, hogy a területen elismerjük a szubszidiaritás elvét, és lehetővé tesszük a tagállamok számára, hogy maguk szabályozzák az ágazatot. Azonban ehhez együttműködés és koordináció szükséges a csalás és a bűnözés elleni küzdelemben, emellett pedig foglalkozni kell olyan szociális és közrendi problémákkal, mint amilyen a függőség és a személyes adatok védelme.

A jelentés központi eleme a sport és a sportesemények integritásának megóvása. Teljes mértékben elengedhetetlen, hogy a sportot elsősorban szociális, szórakoztatási és egészséggel kapcsolatos értékei miatt ismerjék el, és hogy ezeket az értékeket semmilyen módon se fenyegessék vagy manipulálják pénzügyi haszonszerzés céljából. Sok európai polgár játszik az interneten. Biztosítanunk kell, hogy ezeket a polgárokat megvédik, és véleményem szerint e tekintetben Schaldemose asszony jelentése fontos lépés.

 
  
MPphoto
 
 

  Martin Callanan (PPE-DE), írásban. – Támogatom a nyitottabb játékkörnyezetet Európában. A kormányok által ellenőrzött nemzeti monopóliumok immár túl hosszú ideje akadályozzák az új belépőket abban, hogy Európában játékszolgáltatásokat kínáljanak.

Az online játék új lehetőség a fogyasztók számára, hogy a játékélményt élvezhessék. Nem látom problémásnak a felelős üzemeltetők által működtetett online játékokban részt vevő felelős játékosokat. E jelentés célja a magasabb szintű fogyasztóvédelem biztosítása, illetve egy tisztességes és átlátható játékkörnyezet megvalósítása a kibertérben. Emellett véleményem szerint fontos minden ésszerű lépést megtenni a kiskorúak online játékának tiltása érdekében.

Természetesen aggályok merülhetnek fel a játék szociális hatásait illetően, és osztom ezeket az aggályokat. Azonban úgy vélem, hogy már korábban túl sok felelősséget róttak a játékszervező vállalkozásokra, és túl keveset az egyénekre. Az, hogy valaki játszik-e, személyes döntés, és mindenki maga kell, hogy feleljen a következményekért.

 
  
MPphoto
 
 

  Eija-Riitta Korhola (PPE-DE), írásban.(FI) Elnök úr! Teljesen elégedett vagyok a Schaldemose asszony online játékról szóló jelentésére vonatkozó szavazás eredményével. Az derül ki belőle, hogy a legtöbb parlamenti képviselő szerint a játék igen speciális gazdasági tevékenység, amelyre nem csupán a belső piaci szabályok alkalmazhatók.

A játék társadalmi hatása és egészségügyi hatásai, továbbá az ezzel és egyes kulturális szempontjaival kapcsolatos bűnelkövetési kockázatok mind figyelembe veendők. Ez érvényes számos olyan tanulmányra is, amelyek szerint az internet megsokszorozza ezeket a kockázatokat. Nyilvánvaló, hogy önmagában egyetlen hatóság sem ellenőrizheti az online játékot Európa egészében.

Schaldemose asszony jelentése említést tesz a játék kedvező hatásairól is, amelyeket szerintem igen fontos megőrizni. Számos európai országban igen jelentős összegű bevétel származik ilyen játékokból, és ezeket például a művészetekre, a tudományra, az ifjúsági munkára és a kórházakra fordítják. Sok ezer nem kormányzati szervezet részesedik az ezek által biztosított finanszírozásból, és a játék emellett a legnagyobb bevételi forrás az uniós sportszervezetek és különösen a spontán sporttevékenységek számára is.

Az a tény, hogy a parlamenti többség megőrizné a játékpolitikára vonatkozó hatályos nemzeti jogszabályokat, és nem csupán gyakorlati kódexszel váltaná fel ezeket, amely a fogyasztók számára jóval kevesebb védelmet biztosít, nem jelenti azt, hogy a piacot nem kell liberalizálni. Ez egyszerűen annyit jelent, hogy a liberalizációnak a tagállamok saját feltételei szerint kell megvalósulnia. Emellett ha fenn kell tartani a nemzeti monopóliumokat, a rendszer nem lehet megkülönböztető, és jogilag igazolhatónak kell lennie.

 
  
MPphoto
 
 

  Mairead McGuinness (PPE-DE), írásban. – Az online játék integritásáról szóló jelentés ellen szavaztam, mivel szerintem a plenáris ülésen elvetett alternatív indítvány jobban tükrözte volna az online játékágazat mai helyzetét.

Osztozom a polgárok azon aggályaiban, hogy kifosztják őket, illetve a játékfüggőség miatti aggályokban is, megjegyzendő azonban, hogy a játékot a tagállamok többségében ellenőrzik annak érdekében, hogy a polgárokat megvédjék a játékfüggőség és a csalás ellen, és megakadályozzák a pénzmosást.

Meg kell akadályoznunk a problémás játékot és a kiskorúak játékát, a csalás és a bűnözés elleni küzdelem mellett. Úgy vélem, hogy egy alternatív megoldással eredményesebben kezelhetők ezek az aggályok.

 
  
MPphoto
 
 

  Seán Ó Neachtain (UEN), írásban. (GA) A fogyasztóvédelem különösen fontos minden tagállamban. Ezen a területen elengedhetetlen a tagállamok közötti együttműködés, különösen a határon átnyúló szolgáltatások szempontjából. Ez az online játékról szóló jelentés arra mutat rá, hogy egy együttműködésre alapuló pragmatikus megközelítés biztosíthatja, hogy a fogyasztóvédelem az Európai Unió politikáinak sarokköve legyen.

Ez a jelentés elismeri, hogy az internetes játékkal kapcsolatosan a legjobb megközelítés az ágazatban a szubszidiaritás elvének elismerése és a szabályozási kérdések egyes tagállamokra történő hagyása. Ezt figyelembe véve a jelentés elismeri, hogy az uniós tagállamok együttműködés és koordináció útján képesek a csalás, a bűnözés és a szociális problémák megfelelő kezelésére.

A jelentés sarokköve a sport jelentősége és integritása és őszintesége megőrzésének szükségessége. A sportügyek szociális és kulturális értékét védeni kell, és biztosítandó, hogy a sportigazgatásban nem követnek el visszaélést pénzszerzés érdekében vagy hasonló okokból. Az Európai Unióban sokan játszanak az interneten. Biztosítanunk kell, hogy őket nem érheti online sérelem.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) Elnök úr! Schaldemose asszonynak az online játék integritásáról szóló jelentése mellett szavaztam. Határozott meggyőződésem, hogy ebben az ágazatban, amely igen fontos bevételi forrás a sportszervezetek számára, teljes átláthatóság szükséges, amely védi a közérdeket és a fogyasztók érdekeit. Végül úgy érzem, hogy az egységes jogszabályok és nem a most hatályban levőkhöz hasonló különféle jogszabályok segíthetnek annak elkerülésében, hogy az online játék szociális problémaként jelentkezzen.

 
  
MPphoto
 
 

  Toomas Savi (ALDE), írásban. – Sajnos nem vehettem részt a Christel Schaldemose online játék integritásáról szóló jelentésére vonatkozó szavazásban. Megragadnám azonban ezt a lehetőséget, hogy kifejezzem egyetértésemet az előadóval, mivel a jelentés számos fontos és veszélyes szempontot emel ki az online játék terén. 2004-ben az online játék az EU teljes játékpiacának kb. 5%-át jelentette, és az arányok az utóbbi néhány évben rohamosan nőttek.

Fontos megérteni, hogy különféle illegális tevékenységek – úgymint a hitelkártyacsalás, a játékhoz hozzáférő kiskorúak, a bundázás stb. – az online játék elkerülhetetlen velejárói. Emellett növekedhet a játékfüggők száma, mivel az online játék igen kényelmes.

Az online játék hatása, ahogy arra az előadó nagyon helyesen rámutatott, még nem került alapos vizsgálatra. Ezért a polgárok védelme érdekében elengedhetetlen, hogy minden tagállam alapos kutatást végezzen az online játék hatásairól, emellett pedig növelje a játékpiacok nyomon ellenőrzését és szabályozását.

 
  
MPphoto
 
 

  Christel Schaldemose (PSE), írásban. – Az online játék integritásáról szóló Schaldemose-jelentés megállapítja a tagállamok felelősségét a játékpiacok szabályozásában a veszélyeztetett fogyasztók, különösen a gyermekek védelme, továbbá a bűnözés kezelése és a sporteseményeknek a bundázáshoz hasonló kockázatoktól való megvédése érdekében.

A játékot a képviselők speciális helyzete miatt vették ki a szolgáltatási irányelv hatálya alól, és nincs egyértelmű szándék uniós szintű jogszabály létrehozására. A munkáspárti képviselők ezért határozottan támogatják a jelentésben arra vonatkozóan szereplő felhívást, hogy a tagállamok szabályozzák játékpiacaikat a fogyasztók védelme érdekében. A jelentés azt is egyértelművé teszi, hogy egy ilyen rendeletnek arányosnak és megkülönböztetés-mentesnek kell lennie, az uniós szerződésekben foglaltak szerint.

A munkáspárti képviselők úgy vélik, hogy az Egyesült Királyság játéktörvénye a Szerződésnek megfelelő jogszabály, amely elvileg biztosítja a játékszolgáltatásokhoz való tisztességes és nyílt hozzáférést, ugyanakkor megelőzi a bűnözést, és védi a gyermekeket és a veszélyeztetett személyeket. Számos tagállam most vizsgálja felül jogszabályait annak biztosítása érdekében, hogy azok megfeleljenek az uniós szerződéseknek.

A munkáspárti képviselők hangsúlyozzák, hogy az uniós hatóságoknak ébernek kell maradniuk, és együtt kell működniük bármiféle bűnözéssel, bundázással, fiatalok és veszélyeztetett személyek fenyegetésével kapcsolatosan a játék bármilyen formája miatti kockázatokkal szemben. A munkáspárti képviselők üdvözlik az elismert online játéküzemeltetők folyamatos erőfeszítéseit az annak biztosítására tett intézkedések érdekében, hogy ezek az aggályok megválaszolásra kerülnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Marianne Thyssen (PPE-DE), írásban. (NL) A játék és a sportfogadás működése eltér más gazdasági tevékenységektől, ahogy azt néhányan itt a Házban is úgy vélik. Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában megerősítette, hogy maguknak a tagállamoknak kell meghatározni, hogy milyen mértékű védelmet vélnek helyénvalónak a polgároknak a játékkal kapcsolatos veszélyek elleni védelmére.

Az itt alkalmazandó szubszidiaritás elve azt jelenti, hogy a tagállamoknak képesnek kell lenniük játékpiacaik ellenőrzésére és szabályozására hagyományaikkal és kultúrájukkal összhangban, hogy megvédhessék a fogyasztókat a függőség, a csalás és a pénzmosás veszélyei ellen. Az online játékkal járó további kockázatokra figyelemmel meggyőződésem, hogy a nemzeti jogszabályok nem válthatók fel a játékipar páneurópai önszabályozásával.

Ezért csatlakozom a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság tagjainak jelentős többségéhez, akik szerint egy tisztán belső piaci megközelítés nem helytálló a játék tekintetében. Ezért úgy döntöttem, hogy teljes szívvel támogatom a Schaldemose-jelentést.

 
  
  

- Jelentés: Maria Petre (A6-0088/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Adam Bielan (UEN), írásban. (PL) Elnök úr! Maria Petre élelmiszerbiztonság biztosításáról szóló jelentése mellett szavaztam. Mindenesetre hangot adnék aggályomnak, miszerint az átlagos fogyasztó nincs tisztában az oltalom alatt álló eredet-megjelölés (OEM) és az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) közötti különbséggel. Véleményem szerint e kérdésben elengedhetetlen egy tájékoztatási kampány.

 
  
MPphoto
 
 

  Šarūnas Birutis (ALDE), írásban. (LT) A tagállamoknak támogatniuk kell azon minőségbiztosítási rendszereket, amelyeket az európai fogyasztók már jól ismernek. E rendszerek nem egységesíthetők, és nem olvaszthatók egybe. A közösségi minőségi tanúsítás minimális normáinak biztosítása érdekében ezeket értékelni kell, és európai szinten el kell ismerni. Ezért a Bizottságnak rendelkeznie kell egy olyan hivatallal, amely felelős ilyen rendszerek európai szintű jóváhagyásáért és használatuk engedélyezéséért, és amely biztosítja az európai és nemzeti szintű egységes és hatékony ellenőrzést.

 
  
MPphoto
 
 

  Nicodim Bulzesc (PPE-DE), írásban. (RO) A jelentés mellett szavaztam, mert egyetértek az elsődleges termékek gyártási helye kötelező feltüntetésének bevezetésével egy származási országot megjelölő címke útján, mivel a fogyasztók többet szeretnének tudni az általuk megvásárolt termék eredetéről. Egy ilyesfajta rendszer alkalmazandó a feldolgozott élelmiszertermékek esetében is, és itt fel kellene tüntetni a fő összetevőket és nyersanyagokat, illetve meghatározzák az eredet helyét és a végső feldolgozás helyét.

 
  
MPphoto
 
 

  Niels Busk, Anne E. Jensen és Karin Riis-Jørgensen (ALDE), írásban. − (DA) A Dán Liberális Párt képviselői, Anne E. Jensen, Karin Riis-Jørgensen és Niels Busk Petre asszonynak az élelmiszer-minőség biztosításáról szóló saját kezdeményezésű jelentése mellett szavaztak, súlyozva az érveket és az ellenérveket, mivel csak egy átfogó szavazás van. Úgy érezzük, hogy a jelentésben foglaltakat nagyrészt támogatni tudjuk, habár van néhány dolog, amit nem egészen támogatunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Richard Corbett (PSE), írásban. – Csalódott voltam, hogy tartózkodnom kellett ennél a jelentésnél, ami a Bizottság zöld könyvét követte volna annak megvizsgálásában, hogy az európai mezőgazdasági termelők hogyan jutnak maximális haszonhoz a piacon termékeik magas színvonala nyomán. Olyan fontos kérdésekre összpontosít, mint amilyen a származási ország szerinti címkézés, a biotermékpiac kialakítása, ahol az európai termékek a világ legjobbjai, illetve az európai gazdálkodás erősségeinek kiaknázása, hogy mezőgazdasági termelőink előnyhöz jussanak termékeik forgalmazásakor, márpedig ez a rész üdvözlendő.

Sajnos azonban a jelentésbe belenyúltak a Mezőgazdasági Bizottság protekcionista elemei és különösen azok, akik indokolni kívánják a dömpingszerű piactorzító KAP-támogatásokat, és akik meg kívánják nehezíteni a harmadik világ országai számára az EU-ba való importot.

 
  
MPphoto
 
 

  Constantin Dumitriu (PPE-DE), írásban. (RO) Hadd gratuláljak Petre asszonynak, kollégámnak a kitűnő jelentésért.

Néhány pontot nem szabad szem elől téveszteni, amikor az európai termékek minőségéről ejtünk szót:

1. A „minősített piacra jutás” végrehajtása megoldást kínál annak garantálására, hogy az európai fogyasztók rendelkezésére álló termékek belföldi vagy import előállítás esetén ugyanolyan normáknak tesznek eleget.

2. Az európai termelőknél az élelmiszer-biztonság garantálása során felmerült költségek és a keresztmegfelelőséggel kapcsolatos követelések, amelyeket a KAP finanszírozás kell, hogy fedezzen.

3. A külön európai mezőgazdasági és élelmiszertermékek támogatása. Amint azt már kértem a 3/2008/EK rendelet módosításáról szóló jelentésben, az Európai Unió társfinanszírozási rátáját növelni kell. Ugyanakkor azonban egyszerűsítenünk kell a hagyományos különleges termék rendszerének igazgatási eljárásait, és fokozottabb védelemben kell részesíteni a földrajzi jelzéssel vagy eredet-megjelöléssel ellátott termékeket.

Remélem, hogy az általunk elfogadandó ajánlásokat az Európai Bizottság és a tagállamok a lehető leghamarabb végrehajtják, mivel nem engedhetjük meg, hogy időt pazaroljunk el olyan körülmények között, amikor az európai polgárokat egy szélsőségesen súlyos gazdasági visszaesés hatásai sújtják.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) A jelentés jó szándéka ellenére továbbra is olyan politikákat követ, sőt szélesíti ki ezek körét, amelyek számos kistermelő problémáit okozzák, különösen Portugáliában. Arra hivatkozva, hogy úgymond az „európai mezőgazdasági termékek minőségét támogatják”, fokozzák a termelési költségeket azok számára, akiknek máris nehézséget okoz, hogy folytassák a termelést. Ez különösen igaz a kistermelőkre, például számos kis sajttermelő vállalkozásra, amelyek tagadhatatlan minőségű Serra da Estrela sajtot állítanak elő. Elfogadhatatlan, hogy a termelőknek új követelményeket kell teljesíteniük, hogy folytathassák a termelést, anélkül, hogy a nekik járó pénzügyi ellentételezést megkapnák, ugyanakkor viszont támogatniuk kell a „hivatalos ellenőrzés” követelményei miatti költségeket is. Az állításokkal szemben a valódi minőség előállítását az eltűnés kockázata komolyan fenyegeti.

A harmonizált termelési és forgalmazási normáknak a kistermelőkre és a mezőgazdasági iparra egyaránt történő alkalmazása elfogadhatatlan. E normák alkalmazása tönkreteszi a sokféleséget úgy a termelés, mint a kultúra vonatkozásában, olyan országokban, mint amilyen Portugália is. Fontos e tendencia megfordítása és a termelés és fogyasztás helyi szintű támogatása. A mezőgazdaságot érzékeny tevékenységnek kell tekinteni, amely nem egyeztethető össze ezzel a kereskedelmi liberalizációs modellel, amely környezeti szempontból nem fenntartható, és súlyos kockázatokat jelent az emberi egészségre.

 
  
MPphoto
 
 

  Duarte Freitas (PPE-DE), írásban.(PT) Egyetértek a jelentéssel, mivel véleményem szerint a bürokrácia és a szabályrendszer bonyolultságának mérséklése elengedhetetlen. Ilyen módon egyszerűbb lesz a mezőgazdasági termékek szabályozása és minőség-ellenőrzése.

Az egyszerűsítés eredménye az igazgatási költségek csökkentése lesz a hatóságok számára.

Üdvözlöm továbbá, hogy különös figyelmet szenteltek az eredet-megjelöléseknek, és a Bizottság felhívását annak biztosítására, hogy ez a kérdés felkerült a Kereskedelmi Világszervezet napirendjére.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. (FR) Csak támogatni lehet a jelentés mögöttes szándékát: az európai élelmiszertermékek minőségének garantálása, a termelők versenyképessége, egyszerű, ám átfogó információk a fogyasztók számára a termékek eredetét illetően, megfelelés az eredet-megjelöléseknek és a minőségi címkéknek, a hagyományos vagy biotermékek jobb definíciója stb.

Az előadónak teljesen igaza van, amikor hangsúlyozza, hogy ki kell kötnünk, hogy az Európába importált mezőgazdasági és élelmiszertermékeknek ugyanolyan normáknak kell eleget tenniük, mint az európai termelőknek, ám sajnos ma nem mindig ez a helyzet. Teljesen igaza van abban is, amikor a piacainkra való bejutást feltételekhez kötné.

Van azonban még mindig pár megoldandó probléma, például a tisztességtelen Közösségen belüli verseny, ahol az egyik tagállam szigorúbb normákat állapít meg, mint amilyenekről közösségi szinten rendelkeztek, elsődlegesen a közegészség vagy a környezetvédelem érdekében. Ilyen esetekben az adott állam számára lehetővé kell tenni ugyanazon szabályok alkalmazását – akár tetszik, akár nem –, mint amilyeneket WTO-szinten kívánunk megvalósítani.

Újabb problémás kérdés a Parlament környezeti aggályainak való megfelelés – az élelmiszer-kilométerek csökkentésére kellene összpontosítanunk (helyi termelésű, szezonális termékek fogyasztása) a globális piachoz való szükségszerűen tökéletlen alkalmazkodás helyett.

 
  
MPphoto
 
 

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) Ez a jelentés, amely semmilyen jogalkotási folyamatnak sem része, számos költséges javaslatot ajánl, például egy termékminőséggel foglalkozó uniós ügynökséget, emellett a mezőgazdaságon belül új értékesítési promóciós és értékesítési támogatási intézkedéseket. Szeretnék továbbá rámutatni, hogy ez a jelentés olyan megfogalmazást tartalmaz, amelynek eredményeként az EU részéről protekcionistább politika alakulhat ki a mezőgazdasági termékek vonatkozásában.

Szokás szerint a júniusi listán ebben a helyzetben szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy az Európai Parlamentnek nincs együttdöntési hatásköre az EU mezőgazdasági politikáját illetően. Máskülönben az EU a protekcionizmus és a mezőgazdaság egyes csoportjainak szánt súlyos támogatások csapdájába esne.

 
  
MPphoto
 
 

  Mieczysław Edmund Janowski (UEN), írásban. (PL) A szavazás során támogattam Maria Petre élelmiszer-minőség biztosításáról szóló jelentését. Az élelmiszerekkel kapcsolatos normák harmonizálásának és kölcsönös elismerésének kérdése igen fontos az emberi egészség biztosítása szempontjából. A különféle betegségek előfordulása és az elfogyasztott élelmiszer minősége közötti kapcsolat felismerése egyre gyakoribb manapság. Csak maga az „egészséges élelmiszer” terminus paradox. Nevezhetünk bármit, ami nem egészséges az emberek számára, „élelmiszer”-nek? Az élelmiszertermékek minősége alapvető jelentőséggel bír polgáraink élelmiszer-biztonságát illetően. E termékeknek egyértelműen meghatározott kritériumoknak kell eleget tenniük jelenlegi tudásunk és a higiéniai elvek alapján, és e kritériumoknak emellett hozzá kell járulniuk a környezet megóvásához és a levágásra szánt állatok megfelelő kezelésére vonatkozó elvek tiszteletben tartásához. Az élelmiszertermékeket emellett megfelelően kell csomagolni, szállítani és tárolni.

A jó élelmiszer-minőség biztosítása érdekében a fogyasztókat teljes körűen tájékoztatni kell az általuk megvásárolt termékekről, ezek összetevőiről, a genetikai módosításokról, a gyártás helyéről, a tárolási feltételekről, az elkészítés módjáról és a lejáratig történő felhasználásról. Az előadó előnyben részesíti egy bizottsági szintű, tanúsításért és élelmiszer-minőségért felelős európai szolgálat bevezetését, annak biztosítására, hogy a minimális tanúsítási követelmények teljesülnek. Ez egységes ellenőrzési rendszert jelenthet uniós és tagállami szinten egyaránt. A jelentés egy korábbi állásfoglalás alapján emellett az európai termékek vonatkozásában külön minőségi jelzés bevezetését is támogatja.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. (DE) A globális pénzügyi és élelmiszerválság azt jelenti, hogy az emberek a fogyasztáson spórolnak, és ezzel nő a diszkontüzletek piaci részesedése. Emellett korlátozó termelési szabályozást vezetünk be belföldi élelmiszer-termelőink számára, továbbá minőségi pecséteket és hasonló rendszereket támogatunk. Ugyanakkor olyan termékeket importálunk, amelyek nem teljesítik a belföldi minőségi normákat, és ezért az ilyen normáknak való megfelelés nem ellenőrizhető. Ez azt jelenti, hogy a belföldi mezőgazdasági termelőket súlyosan kihasználják, és biztosítanunk kell, hogy különösen ebben a nehéz helyzetben a tönkremenő gazdaságok aránya nem eszkalálódik, és nem veszítjük el az EU egészében azon képességünket, hogy élelmiszer-termelésünk önellátó legyen.

Azok az emberek, akik készen állnak megfizetni az élelmiszer árát, túl könnyen vesztik el képességüket arra, hogy meglássák a lényeget a minőségi pecsétek és szimbólumok tömkelegében: nem minden úgynevezett bioterméket állítanak elő a belföldi piacon, és nem minden esetben érkezik egy termék minden összetevője abból az országból, amelyet származási országként adnak meg. Van itt némi megtévesztés, és egyre-másra derül fény élelmiszerbotrányokra és címkézési visszaélésekre. Végső soron a fogyasztók csak a címkézésre támaszkodhatnak. A kezdeményezés ebbe az irányba visz bennünket, és ezért szavaztam mellette.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexandru Nazare (PPE-DE), írásban. (RO) A jelentés, amelyet kollégám, Maria Petre nyújtott be ma elénk, számos olyan ajánlást tartalmaz, amelyet egyértelműen támogatok. Ezek körébe tartozik a minőségi normák garantálásával kapcsolatos adminisztráció egyszerűsítése és a termelőkre a hagyományos termékek, továbbá az eredet-megjelölések vagy földrajzi árujelzők támogatása miatt háruló pénzügyi terhek csökkentése.

Amikor súlyos gazdasági válsággal kell szembenéznünk, kötelességünk olyan intézkedéseket hozni, hogy támogassuk az európai mezőgazdasági termelőket és feldolgozókat, és biztosítsuk, hogy a fogyasztók a legjobb termékekhez férhetnek hozzá a legkedvezőbb áron.

Úgy vélem, biztosítanunk kell, hogy a fogyasztókat helytálló információkkal látjuk el a termékek eredetét illetően az európai mezőgazdaság támogatása érdekében. Azonban nem keverhetjük össze ezeket az európai minőségjelzéssel kapcsolatos rendelkezéseket a protekcionizmussal, amelynek célja a közösségi piacra való bejutás megakadályozása. Úgy gondolom, hogy e jelzés bevezetésének célja az európai termékek és azon előnyök támogatása kell, hogy legyen, amelyeket ezek harmadik országokkal szemben élveznek, és hogy az európai fogyasztók több információt kaphassanak. Ugyanakkor a termékek eredetét elismerő rendszer segíthet a „szennyezett termékekkel” kapcsolatos félelmek eloszlatásában.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) Elnök úr! Petre asszonynak az élelmiszer-minőség biztosításáról és a releváns normák harmonizálásáról szóló jelentése mellett szavaztam. Úgy vélem, hogy a tárgy különösen fontos, mivel az élelmiszer-minőség egyre jobban kihat az európai polgárok életminőségére. Az EU-nak valóban ragaszkodnia kell ahhoz, hogy minden élelmiszertermék megfeleljen a gyártási előírásoknak, különösen az egészség és a biztonság tekintetében. Emellett az Uniónak biztosítania kell az egyenlő feltételeket a helyi előállítású és a harmadik országok által előállított termékek között. Végül pedig osztozom az előadó azon véleményében, hogy az OFJ-k (oltalom alatt álló földrajzi jelzések), OEM-ek (védett eredet-megjelölések) és HKT-k (hagyományos különleges termékek) tekintetében közösségi technikai támogatást kell adni a fenti rendszerek tagállami végrehajtásához és az érintett termékek kapcsolódó értékeléséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Olle Schmidt (ALDE), írásban. − (SV) Úgy döntöttem, hogy nem támogatom Petre asszonynak az élelmiszer-címkézés támogatásáról és kiterjesztéséről szóló jelentését. A jelentés jó javaslatokat tartalmazott a szabályok egyszerűsítése és a rövidebb kezelési idők tekintetében. Ezek azonban véleményem szerint eltörpülnek a feltételekhez kötött piaci hozzáférésre vonatkozó protekcionista szövegezés és azon óhaj mellett, hogy hozzanak létre nemzetek feletti hatóságot a termékminőség ellenőrzésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Toussas (GUE/NGL), írásban. (EL) Amikor az élelmiszereket inkább a profit miatt termelik, mintsem alapvető követelmények kielégítésére, és az élelmiszer-termelés és -értékesítés egyre kevesebb kézben összpontosul, és multinacionális élelmiszercégek és kartellek határozzák meg (amely döntések meghatározzák az EU és a tagállami kormányok politikáját), az élelmiszer sem olcsó, sem jó minőségű nem lehet.

A minőségi élelmiszerhez való feltételezett visszatérés célja nem a mezőgazdasági termelők bevételének fokozása vagy az alapvető követelmények teljesítése. Elvileg a multik versenyképességét és profitját kívánja növelni, a vidéki munkaerő kihasználását fokozva, a földtulajdont még kevesebb kézben összpontosítva és ellenőrizve a termelést.

A GMO-k bevezetése és termelése és a számos élelmiszerbotrány jól mutatja, hogy az élelmiszerek minősége és biztonsága az EU-ban a nagyvállalatok érdekeinek van alárendelve.

Az élelmiszerek minőség alapján történő osztályozása azt jelenti, hogy az élelmiszereket osztály alapon különböztetik meg, megfelelően annak a piaci elvnek, hogy a magas jövedelműek első osztályú, a munkásosztálybeli családok pedig másodosztályú élelmiszerhez jussanak.

A kis- és középvállalkozások gazdálkodóinak minden érdekük a KAP és az EU ellen szól, továbbá az ellen, hogy nagyvállalatoknak árusítsák ki őket, emellett pedig azt diktálják érdekeik, hogy csatlakozzanak a Görög Kommunista Párthoz és a Munkavállalói Gyűléshez, amelyben a munkavállalók és az önfoglalkoztatók alkotnak szociális szövetséget, a monopóliumok szuverenitásának és hatalmának megtörése érdekében.

 
  
  

- Jelentés: Jonathan Evans (A6-011/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Šarūnas Birutis (ALDE), írásban. (LT) A versenypolitika naprakésszé tétele különösen fontos tényező az EU versenypolitikája új biztonsági struktúrájának és működésének előkészítésében. A folyamat lényegi eleme a nemzeti versenyintézmények közötti együttműködés és az Európai Versenyhálózat (ECN) útján történő koordináció. Az Európai Parlament súlyos aggályainak adott hangot azt illetően, hogy egy hatékony ECN nélkül a szakpolitika naprakésszé tétele lényegében csak a versenypolitika újranacionalizálása lenne, ami nyilvánvalóan veszélyeztetné az EU egészében az egységes versenypolitika biztosításának elgondolását. A rugalmasság és a pragmatizmus kritériumai alapján a 2006. és a 2007. évi jelentések kedvezően értékelik az ECN hálózat eredményességét és fejlesztését. Az állami bírók körében az EU versenyjogának értelmezésére és végrehajtásának biztosítására irányuló képzés és bírósági együttműködés terén tett erőfeszítések szintén üdvözlendők.

 
  
MPphoto
 
 

  David Casa (PPE-DE), írásban. – Ez a jelentés a szabad kereskedelem és a tisztességes verseny elvének jelentőségét hangsúlyozza, és megerősíti a Római Szerződéssel aláírt rendelkezések jelentőségét. Biztosítanunk kell, hogy olyan trösztellenes intézkedéseket hozunk, amelyek révén védelmet kapunk a korlátozó kereskedelmi visszaélés ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) A jelentés ellen szavaztunk, mert még csak el sem fogadták azt a javaslatot, amely a nagyvállalkozások piaci fölénnyel való visszaélésével kapcsolatos aggályokat érintik, különösen a nagy szupermarketláncok tekintetében. Ez visszaélés vásárlóerejükkel annak érdekében, hogy lenyomják az Európai Unió és harmadik országok szállítóinak fizetett árakat.

Azon hatás megállapításához szükséges elszántságról sem tettek tanúságot, amelyet a szupermarket-ágazat a kisvállalkozásokra, szállítókra, munkavállalókra és fogyasztókra gyakorol. Tulajdonképpen egyáltalán nem voltak képesek értékelni a vásárlóerővel való, ilyen koncentrációból következő visszaélést.

Az elfogadott állásfoglalás továbbra is a verseny védelmébe való beavatkozás mintáját követi a közszolgáltatásokkal szemben. A híres Bolkestein-irányelv nyomdokaiban jár, amikor kitartóan ragaszkodik a belső piaci szabályoknak való megfelelés szükségességéhez. Emellett sajnos még amikor a válságról és a gazdaságok előtt álló nehézségekről is beszél, akkor is ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság éberen őrködjön afelett, hogy a verseny ne kérdőjeleződjön meg. Vagyis a neoliberális kapitalizmus okozta válsággal szemben a megoldás valami hasonló. Ez elfogadhatatlan.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) Elnök úr! Evans úrnak a 2006. és 2007. évi versenypolitikáról szóló jelentése mellett szavaztam. Jelentős előrelépés történt a verseny terén az elmúlt években. Valóban, ha a vállalkozások közötti összeolvadás ellenőrzésére és az állami támogatásra gondolunk (és ez a probléma a piacok pénzügyi és gazdasági válságát követően kapott hatalmas jelentőséget), a Bizottság egyre jelentősebb munkát végzett. Ezért osztom az előadó azon nézetét, hogy korszerűsíteni szükséges e területen a jogi és intézményi keretet.

 
  
MPphoto
 
 

  Peter Skinner (PSE), írásban. – Az Európai Uniót is markában tartó és globális kihatású gazdasági válságra tekintettel fontos, hogy a Parlament megállapodásra jusson. Ez a jelentés végül is megtalálta a módját, hogy egyetértésre juthassunk a Gazdasági és Monetáris Bizottságon belül. Nyilvánvaló, hogy az állami beavatkozással kapcsolatos aggályok nagy jelentőségűek, azonban az alulfogyasztás és a zsugorodó gyáripar okozta károk jellegéből adódóan kormányzati kiadások szintjén is szükség van segítségre.

 
  
  

- Jelentés: Edit Herczog (A6-0074/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Liam Aylward (UEN), írásban. – A kisvállalkozások az európai gazdaság gerince, valamennyi európai vállalkozás 98%-a, és az EU munkavállalóinak akár 60%-át is alkalmazzák. Az Európai Bizottságot dicséret illeti mostanáig megtett kezdeményezéseiért és folyamatos munkájáért, amelynek célja a kisvállalkozások számára a bürokrácia kiküszöbölése. Herczog asszony jelentése elismeri a Bizottság munkáját, és további intézkedésekre hív fel ebben az irányban.

Habár egyértelműen támogatok számos, a kisvállalkozási intézkedéscsomagról szóló jelentésben foglalt észrevételt, igen csalódott voltam amiatt, hogy az Ipari, Kutatás és Energiaügyi Bizottság jelentésében szerepelt egy olyan bekezdés, amely közös konszolidált vállalati adóalapra szólított fel. Reméltem, hogy ebben a szakaszban általánosan elismerik, hogy a CCCTB-javaslat nem átgondolt és nem eléggé tájékozott. Ez a kérdés olyan jelentőséggel bír Írország szempontjából, különösen a mostani gazdasági helyzetben, hogy a javaslat ellen szavaztam. Ez semmilyen kedvezőtlen hatással nem bír a kisvállalkozások érdekében végzett dicséretes munkára, de határozottan azt sugallja, hogy ki kell állnunk a nem produktív, kezelhetetlen és rossz koncepciójú javaslatok ellen, amelyek nem előnyösek az európai gazdaság számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Gerard Batten, Nigel Farage és Jeffrey Titford (IND/DEM), írásban. – Ez az intézkedéscsomag különféle intézkedésekre tesz javaslatot, amelyek közül néhány segíthet a kisvállalkozásoknak, azonban amelyek általános következménye az uniós ellenőrzés támogatása, a lakosság felkavarása, a feminista szólamok és a vállalkozásokban az uniós tisztviselők „munkatapasztalat” címen történő jelenléte. Ezen elemek miatt nem támogathatja az UKIP a javaslatot.

 
  
MPphoto
 
 

  Šarūnas Birutis (ALDE), írásban.(LT) A globális pénzügyi válság és a lassú gazdasági növekedés egyaránt kedvezőtlenül hat a vállalkozások szintjére. Ezért üdvözöljük a kisvállalkozói intézkedéscsomagban foglalt következő intézkedéseket, amelyek végrehajtása a legeredményesebb a gazdasági növekedés szempontjából: a legkedvezőbb feltételek kialakítása a KKV-k számára a finanszírozás megszerzéséhez; a vállalkozások áthelyezési feltételeinek egyszerűsítése, a csődöt átélt őszinte vállalkozók számára lehetőség biztosítása másodszori vállalkozásra. Az a kezdeményezés, amellyel a legkedvezőbb feltételek teremthetők meg a KKV-k számára a finanszírozáshoz (kockázati tőke, mikrohitelek stb.), igen fontos.

Az emelkedő energia- és nyersanyagárak miatt a KKV-k különösen veszélyeztetettek. Ezért a kisvállalkozási intézkedéscsomag végrehajtása megerősíti a versenyképesség szempontját. Csak bonyolult intézkedések, például a gyártási folyamatokra vonatkozó magasabb normák támogatása és az EU-n belül a termékekre vonatkozó ökológiai normák támogatása, továbbá e normák világszerte történő népszerűsítése, emellett pedig az EU piacának fokozottabb felülvizsgálata járulhat hozzá a közös globális kihívásokhoz, pl. az éghajlatváltozáshoz és a csökkenő fosszilisüzemanyag-tartalékokhoz.

 
  
MPphoto
 
 

  David Casa (PPE-DE), írásban. – Minden olyan kezdeményezés, amely támogatja a KKV-kat vagy fejleszti feltételeiket, üdvözlendő, és ez a jelentés számos jogos érvet tartalmaz, ami igen értékes lehet a KKV-k számára egész Európában. A jelenlegi fejlemények főbb eredményeire kell alapoznunk és biztosítanunk kell, hogy a KKV-k számára színvonalas működési környezetet teremtünk, ideértve az Európa-szerte megvalósuló eredményesebb szabályozási kultúrát is.

 
  
MPphoto
 
 

  Derek Roland Clark (IND/DEM), írásban. – Ez az intézkedéscsomag különféle intézkedésekre tesz javaslatot, amelyek közül néhány segíthet a kisvállalkozásoknak, azonban amelyek általános következménye az uniós ellenőrzés támogatása, a lakosság felkavarása, a feminista szólamok és a vállalkozásokban az uniós tisztviselők „munkatapasztalat” címen történő jelenléte. Ezen elemek miatt nem támogathatja az UKIP a javaslatot.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE-DE), írásban.(PT) Bár az uniós vállalkozások 99%-a KKV (23 millió) – és ezekben az elmúlt években az új uniós munkahelyek 80%-a keletkezett –, a szokás szerint létrehozott szabályok többségének célpontja 41 000 nagy európai vállalkozás. Ez fokozza a nyilvánvaló egyenlőtlenségeket a versenyképesség terén.

Elérkezett az idő, hogy megfordítsuk ezt a tendenciát, és kötelezettséget vállaljunk olyan gazdasági ágazatok mellett, amelyekben valóban jólét teremthető, az érdemek megtérülésére alapuló politikával. Ezzel az európai KKV-k a világ többi részén élő hasonló vállalkozásokkal egyenlő helyzetbe kerülnek.

Emellett a KKV-k rugalmasságuk miatt olyan vállalkozások, amelyek hozzászoktak ahhoz, hogy saját területükön az innováció élharcosai legyenek, és ezzel a kisvállalkozási intézkedéscsomag fontos lépés a lisszaboni stratégia irányába.

Ezért támogatják a jelentést a Portugál Szociáldemokrata Párt (PSD) színeiben itt lévő képviselők, mivel ez tulajdonképpen összhangban van a Portugáliában a PSD vezetője, Dr. Manuela Ferreira Leite által javasolt intézkedésekkel.

 
  
MPphoto
 
 

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. – A kisvállalkozási intézkedéscsomagra irányuló bizottsági javaslat része egy, az európai KKV-k megsegítésére szánt jogalkotási javaslatok, irányelvek és intézkedések együtteséből álló közleménynek. Üdvözlöm a tíz iránymutató elv kialakítását, amelyek a KKV-k igényeire és követelményeire összpontosítanak, és céljuk, hogy teljes piaci potenciáljukat kiteljesíthessék.

A jogszabályokban foglalt rendelkezések – teljesen tudatában a tervezett kedvezményezettek igényeinek és követelményeinek – üdvözlendők a KKV-k igényeihez szabott nyilvános politikai eszközök kiigazításával együtt. Alapvető fontossággal bír olyan eszközök bevezetése, amelyekkel a jelenlegi válság felhasználható a környezeti válságra való reagálásra a hatékonyság növelése útján, alapos környezetirányítási rendszerek révén. Az EU-ETS előadójaként tisztában vagyok azzal – mint ahogy reményeim szerint mindannyian –, hogy cselekednünk kell és gyorsan kell lépni, ha meg kívánjuk oldani a kihívást.

Habár a jelentéssel nagyrészt egyetértek, fárasztanak a vállalati konszolidált adóalapra vonatkozó javaslatok, és ezért ellene szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) A sok beszéd és a KKV-k védelmére irányuló láthatóan jó szándék ellenére a jelentésnek egyéb célkitűzései is vannak, méghozzá a következők: a szabad verseny és a belső piac ösztönzése vagy más szavakkal a nagy gazdasági és pénzügyi csoportok támogatása; kitartás a szolgáltatások liberalizálása mellett, ideértve a közszolgáltatásokat is; emellett pedig a kis- és középvállalkozások álságos támogatójának álcája mögött a munkavállalók kihasználásának súlyosbítása.

Az Európai Unió 2003-ban kevesebb mint 10 munkavállalót alkalmazó vállalkozásai 91,5%-ának nevében tulajdonképpen jobb feltételeket szeretnének a lényegében közszolgáltatások tönkretételére, a munkaerőpiac deregulációjára és arra, hogy megkérdőjelezzék a szociális és munkajogokat. Ez a neoliberalizmus legláthatóbb formájában.

Ezért szavaztunk a jelentés ellen: a mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató valódi intézkedések védelmében, emellett pedig a szerepüket védő egyéb politikák védelmében, amelyek jelentősen hozzájárulnak a termeléshez az ipari, mezőgazdasági és halászati ágazatokban, és a jogokkal együtt történő foglalkoztatáshoz, a kereskedelemhez és a köz alapvető igényeinek teljesítéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. (FR) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Jóváhagytuk ezt a jelentést, amely a jó ideje kielégítetlen óhajok formájában felsorolja azon lehetőségeket és módokat, amelyekkel a kisvállalkozások élete könnyebb lehet az Európai Unióban.

Azonban van néhány észrevételem.

A bevallottan diszkrét felszólítás az – idézem: – „alulreprezentált etnikai kisebbségek tulajdonában” lévő KKV-k számára előnyös pozitív megkülönböztetésre, értelmetlen, érthetetlen és teljesen ideológiai jellegű.

A KKV-k és különösen a helyi KKV-k nyilvános közbeszerzéshez való hozzáférése, amelyet az előadó tovább kíván támogatni, az e Ház által 15 éve azon figyelmeztetések ellenére elfogadott szövegek akadályaiba ütközött, hogy ezeknek kedvezőtlen hatásai lehetnek. Ezek a szövegek eredményesen támogatták a hozzáférést a nagyvállalkozások, különösen a külföldiek közbeszerzési szerződésekhez való hozzáféréséhez, amelyek rendelkeztek az információval és az igazgatási és jogi erőforrásokkal a szerződések megkötésére, habár a helyi KKV-k nem rendelkeztek ilyen erőforrásokkal.

A KKV-k számára különösen bonyolult feladat a meglévő nemzeti és európai támogatáshoz való hozzáférés az európai jogszabályi követelmények miatt.

Röviden: ismét az a benyomásunk keletkezik, hogy európai szövegeket kell elfogadnunk más európai szövegek jelentette előrelátható problémák kezelésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Françoise Grossetête (PPE-DE), írásban. (FR) A kisvállalkozási intézkedéscsomag létrehozásáról szóló Herczog-jelentés mellett szavaztam.

KKV-ink az első áldozatai a mai gazdasági és pénzügyi válságnak, hiszen a bankok korlátozzák a hitelhez jutást, és növekedésük hajtómotorját sürgősen újra kell indítanunk. Egy európai kisvállalkozási intézkedéscsomag bevezetésével a KKV-k versenyképessége megerősödhet, és végül a szavak helyett cselekedhetünk is. Az Európai Parlament egyértelmű jelzést adott a Tanács és az Európai Bizottság felé annak biztosítása érdekében, hogy a kisvállalkozási intézkedéscsomagot ténylegesen végrehajtsák, „a KKV-k előnyben részesítése” címen, hogy ezek az új intézkedések érthetők legyenek és minden vállalkozás alkalmazza ezeket, különösen a következő intézkedések révén: a szükségtelen terhek elkerülése, a KKV-k közösségi definícióján (250 munkavállaló) túlmutató innovatív középvállalkozások kialakulásának támogatása, és annak megkönnyítése, hogy a KKV-k hozzáférjenek a finanszírozáshoz és a közbeszerzési szerződésekhez növekedés potenciáljuk fokozása érdekében.

Mindenesetre sajnálatosnak találom, hogy ez a cselekvési terv jogilag nem kötelező.

 
  
MPphoto
 
 

  Mieczysław Edmund Janowski (UEN), írásban. (PL) Edit Herczognak a kisvállalkozási intézkedéscsomagról szóló jelentése mellett szavaztam, mivel fontos jogszabálynak tekintem, amely a gazdaság legkisebb egységeit is érinti, amelyek jelenleg az EU-ban kb. 100 millió munkahelyet biztosítanak. Az EU vállalkozásainak csaknem 99%-a KKV. Ezzel összefüggésben és mivel a jelenlegi válság súlyos gazdasági töréssel fenyeget, uniós szintű jogszabályi rendelkezéseket kell végrehajtanunk, amelyekkel e kisvállalkozások működése segíthető. Ez különösen olyan kérdésekre terjed ki, mint amilyen a vállalkozások tulajdonának átadása (különösen betegség vagy a tulajdonos nyugdíjazása esetén) és az ügyletek kifizetésére vonatkozó harmonizált határidők (a „hitelek megroppanásának” elkerülésére).

A dokumentum hangsúlyozza továbbá az említett vállalkozások innováció, tudományos kutatás, szabadalmak, találmányok, a szellemi tulajdon védelme és a kereskedelem területén játszott jelentőségét is. A KKV-k számára emellett biztosítani kell a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést, ideértve az európai finanszírozást és hiteleket is. Önálló, de nem kevésbé fontos kérdés a bürokrácia csökkentése, ami számos KKV-t sújt. Említésre érdemes továbbá a szakpolitika európai és nemzeti szinten a kisvállalkozások felé orientálására irányuló tíz elv. Úgy vélem továbbá, hogy elengedhetetlen a KKV-k támogatásának és tevékenységeik határon átnyúló szinten történő támogatásának szükségessége.

 
  
MPphoto
 
 

  Astrid Lulling (PPE-DE), írásban. (FR) A Bizottság kisvállalkozási intézkedéscsomagról szóló közleménye különösen a mostani körülmények között bír jelentőséggel, mivel megállapítja azon alapvető elveket, amelyeknek a szakpolitikák fejlesztése és végrehajtása mögött kell állnia, úgy az Európai Unió szintjén, mint nemzeti szinten, hogy egyenlő feltételek legyenek kialakíthatók minden európai KKV számára. Működési szinten ez továbbá több mint 50 külön intézkedésből álló csomagot is magában foglal, ideértve négy jogalkotási javaslatot, amely ezen elveket konkretizálja. A KKV-k támogatása kiemelt prioritás kell, hogy legyen, különösen a súlyos gazdasági válság mostani időszakában. A KKV-k által történő beruházás a régóta várt is helyreállítás egyik fő tényezője.

Mivel ezen intézkedések legtöbbje tagállami hatáskör, meg kell találnunk annak a módját, hogy bevonjuk a tagállamokat és a közösségi szerveket annak garantálása érdekében, hogy a KKV-k hozzáadott értékhez jutnak a rájuk kiható intézkedéseknek köszönhetően. A képviselőcsoportom által benyújtott egyes módosítások célja az, hogy a „gondolkozz előbb kicsiben” elv a jövőbeli jogszabályok létfontosságú részévé váljon. Támogatom emellett a KKV-k számára egy külön költségvetési tétel létrehozását is …

(A szavazás indokolását az eljárási szabályzat 163. cikke szerint félbeszakítják)

 
  
MPphoto
 
 

  Mairead McGuinness (PPE-DE), írásban. – E jelentés 68. bekezdése egy közös konszolidált vállalati adóalapra hivatkozik, megállapítva, hogy a vállalati adózásnak közös alapja kell, hogy legyen. Ezt nem támogathatom és nem is támogatom. Az adózás tagállami kompetencia, nem uniós, és a CCCTB-re való hivatkozás elkerülhetetlenül felveti az uniós vállalati adómértékek szempontját, amit nem tudok támogatni.

Ezért elutasítottam a bekezdés első részét, és mivel a plenáris ülés összességében megszavazta a bekezdést, e jelentés ellen szavaztam a végleges szavazáson.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. (DE) Ha a kis- és középvállalkozások (KKV-k) első alkalommal kerülnek be az európai jogszabályok középpontjába, nincs okunk ünnepelni. Inkább tragédiáról van szó. 2009 kétségkívül a végzet éve, amikor több ezer KKV túléléséről vagy ennek hiányáról döntünk. Ha a nagyvállalkozások elbuknak, a kicsik nyilván követik őket.

A sokat emlegetett hitelmegroppanás mindenesetre a hitelmennyiségek összevonásában nagy szereppel bír. Itt annak biztosítása szükséges, hogy a Basel II. nem eredményezi a KKV-khoz áramló pénz végleges elapadását. Ha a célunk a bürokrácia visszafogása, az eljárás egyszerűsítésének előnyei, amennyiben ezek érzékelhetően kihatnak a vállalkozásokra, nem veszthetők el ismét másutt felmerülő új akadályok miatt. Ha más nem is, a pályáztatás és a közbeszerzés szintén KKV-barátabbá kell, hogy váljon, hogy ezek a vállalkozások esélyt kapjanak. A kisvállalkozási intézkedéscsomag mellett szavaztam remélve, hogy ezúttal ez hosszú távon több lesz egy célkitűzésekről szóló papírdarabnál, és tényleg végrehajtják.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) Elnök úr! Herczog asszony kisvállalkozási intézkedéscsomagról szóló jelentése mellett szavaztam. Egyértelmű, hogy mennyire fontos a KKV-k léte az Európai Unión belül, és ezért kívánom támogatni Herczog alapos munkáját. A szakpolitikának, a nyilvános beavatkozásnak és a szociális környezetnek egyaránt teljesítenie kell a kisvállalkozások valós igényeit, mivel ezek valóban az Európai Unió gerincét alkotják. Ezért értek egyet ezzel a jelentéssel, különösen tekintettel a KKV-k állami támogatás tekintetében való általános csoportos mentesítésére vonatkozó jogalkotási javaslatokat illetően.

 
  
MPphoto
 
 

  José Albino Silva Peneda (PPE-DE), írásban. – (PT) Ismeretes, hogy a KKV-k adják az európai munkahelyek több mint 90%-át. Azonban a mostani válság azt eredményezte vagy fogja rövid távon eredményezni, hogy számos KKV-nél alkalmazott munkavállaló munkanélküli lesz.

A strukturális alapokkal kapcsolatos eljárások enyhítése a Bizottság támogatása szerint olyan jel, amelyet pozitívan kell értékelni.

A mostani válsággal együtt a globalizáció számos olyan körülményt megváltoztatott, ami az európai szinten hozott döntések alapja volt korábban, és ami akkor helyénvalónak volt tekinthető.

Mindezt figyelembe véve meggyőződésem, hogy például a regionális és kohéziós politika egyes aspektusait át kell gondolni.

Meg kell vizsgálnunk a KKV-k jelenlegi pénzügyi feltételeit. Ezek egyértelműek, különösen, amikor gazdasági stagnálás idején kell hiteleket visszafizetni.

Ezért támogatom ezt a jelentést, mivel pontosan most kell a KKV-król és az innováció, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás terén tett hozzájárulásukról elgondolkoznunk.

Ezért kell anticiklikus politikákat alkalmazni európai szinten. Ehhez olyan intézkedések szükségesek, amelyek megtétele sokkal döntőbb, például egy európai szintű valódi makrogazdasági politika létrehozása, ami még mindig nincs meg.

 
  
MPphoto
 
 

  Peter Skinner (PSE), írásban. – Üdvözlöm ezt a jelentést, és örömömre szolgált, hogy némi kivétellel az egész szöveget megszavazhattam. Nem érthetek egyet egy közös konszolidált vállalati adóalappal, mivel erre nézve nincs megállapodás. Ehhez hasonlóan a késedelmes fizetésekre vonatkozó határértékek átlépéséért járó büntetések kérdését illetően a késedelmes fizetésről szóló irányelvet részesítem előnyben a zavarok elkerülése érdekében.

Mivel a gazdasági növekedés legerősebb elemei a kis- és középvállalatok, ez a javaslat hozzájárul az ilyen növekedés feltételeinek megerősítéséhez. Délkelet-Anglia számára egy ilyen megközelítés előnyös lehet.

 
  
MPphoto
 
 

  Silvia-Adriana Ţicău (PSE), írásban. (RO) Az európai kisvállalkozási intézkedéscsomagról szóló európai parlamenti állásfoglalás mellett szavaztam, mivel igen fontos jobb keretfeltéteket teremteni, amelyek célja olyan környezet létrehozása, amely támogatja a KKV-k általi innovációt, különösen olyan módszerek bevezetésével, amelyekkel fejleszthető a szellemi tulajdonjogok védelme, illetve a csalás és a hamisítás elleni küzdelem eredményesebb lehet szerte az Európai Unióban.

Kombinált erőfeszítés szükséges a pénzügyi intézmények, a Bizottság és a tagállamok részéről annak biztosítására, hogy a KKV-k hozzáférnek a finanszírozáshoz, és lehetőséget kaphatnak tőkéjük konszolidálására a profit vállalatukba való újbóli befektetésével. Az azonnali intézkedést szükségessé tevő módosítás mellett szavaztam annak biztosítása érdekében, hogy nem vetnek ki díjakat, mielőtt a KKV-k megkezdenék tevékenységeiket, annak biztosítására, hogy képesek saját forrásaikat kiépíteni. Felhívtam továbbá az EBB-t, hogy alakítson ki újfajta pénzügyi instrumentumokat és kézzelfogható új megoldásokat a hitelhez való hozzáférést illetően a biztosíték jelentette akadályok kezelésére. Felhívtam továbbá a tagállamokat a mostani pénzügyi válság fényében, hogy ösztönözzék a bankokat, hogy garantálják a KKV-k számára az ésszerű feltételek mellett a hitelhez való hozzáférést.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat