Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/2240(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A6-0055/2009

Viták :

PV 10/03/2009 - 13
PV 10/03/2009 - 15
CRE 10/03/2009 - 13
CRE 10/03/2009 - 15

Szavazatok :

PV 11/03/2009 - 5.19
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0119

Viták
2009. március 10., Kedd - Strasbourg HL kiadás

13. A nehéz gépjárművekre kivetett díjak - A közlekedés környezetbarátabbá tétele és a külső költségek internalizálása (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. – A következő napirendi pont az együttes vita a következő jelentésekről:

- A6-0066/2009, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről El Khadraoui úr jelentése az Európai Parlament és a Tanács irányelv-javaslata a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv módosításáról (COM(2008)0436 – C6-0276/2008 – 2008/0147(COD)); és

- A6-0055/2009, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről Jarzembowski úr jelentése a közlekedés környezetbarátabbá tételéről és a külső költségek internalizálásáról (2008/2240(INI)).

 
  
MPphoto
 

  Saïd El Khadraoui, előadó. (NL) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Ha nem bánják, egyből a közepébe vágok, ugyanis szeretnék tisztázni néhány félreértést. Több helyen is azt olvastam, hogy az Euromatrica-irányelvvel ezekben a gazdaságilag nehéz időkben végleg ki akarjuk végezni a közúti közlekedési szektort. Azt is olvastam, hogy az irányelv minden személygépkocsira nézve kötelezővé kívánja tenni az útdíjat egész Európában.

Az igazság természetesen az, hogy nem akarunk semmit ráerőszakolni semmire; épp ellenkezőleg: széles körű lehetőséget kívánunk biztosítani a tagállamok számára, segítve azokat az államokat, amelyek a közúti közlekedési szektorban előbb-utóbb szeretnék bevezetni a „szennyező fizet” elvét. Olyan keretet, olyan kötelező szabályrendszert szeretnénk tehát létrehozni, amelyet a külső költségeket internalizálni kívánó tagállamoknak be kell tartaniuk.

Ez komoly lépést jelent a fenntarthatóbb közlekedési rendszer felé. Azt is szeretném rögtön hozzátenni, hogy ez nem fog varázsütésre megoldani minden problémát. Sok, nagyon sok más intézkedésre is szükség lesz a csodához. Azonban ha semmit nem teszünk, akkor – mint azt a Bizottság is jól tudja – a közúti közlekedés 2020-ra 55%-kal fog bővülni. Valamit tennünk kell!

Ez a javaslat önmagában is forradalmi gondolat, ha megengedik, hogy ezt magam mondjam ki, de ez csak az első lépés, amelyet néhány éven belül további nagyszabású lépéseknek kell követnie. A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság többségének támogatásával sikerült kiegyensúlyozott, átgondolt, koherens javaslatot megfogalmaznunk. Szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki ebben a munkában részt vett. Nem volt könnyű; nagyok voltak a nézetkülönbségek. Remélem azonban, hogy ezt az egyensúlyt sikerül holnap is megtartani, és így határozott jelzést küldhetünk a Tanácsnak, amelynek újabb közös álláspontot kell megfogalmaznia.

Hadd soroljam fel a legfontosabb információkat! Először is, mely külső költségek kerülnek be a rendszerbe? Úgy döntöttünk, hogy a légszennyezés, a zaj és a közúti torlódások kérdéseivel foglalkozunk. A legutóbbi kapcsán még engedményt is tettünk a közúti közlekedési szektor felé: a jelentés szerint csak azoknak az országoknak kellene a személygépkocsikat is bevonni az intézkedésekbe, amelyek a rendszert a torlódásokra is ki kívánják terjeszteni. Ez a tagállamokra van bízva, nem kötelező.

Másodszor pedig, a bevételek felhasználásával kapcsolatban: az ilyen díjakból származó bevételt nem pusztán egy, a tagállami kincstárba befolyó újabb adóforrásnak tekintjük. Az ilyen bevételeket a közlekedési rendszerbe kell visszaforgatni, a külső költségek leszorítása érdekében. Csak ez lehet a végcél.

Harmadszor, ott az interoperabilitás létfontosságú kérdése; azt gondolom, hogy a Bizottságnak ezen a téren van még hova fejlődnie. El akarjuk kerülni, hogy a kamionoknak 27 különböző dobozzal kelljen járniuk Európát, hogy a különböző útdíjakat befizethessék. Úgy gondolom, ehhez célirányos, határozott kezdeményezésekre van szükség.

Negyedszer, biztosítani kell a jövőbeli lépések lehetőségét. Néhány éven belül az összes közlekedési ágazatban át kell tekinteni a külső költségek internalizálásának helyzetét. Más külső költségek bevezetését is meg kell fontolni, de az időalapú rendszerek helyett a megtett távolságon alapuló rendszereket kell előtérbe helyezni.

Összességében ezeknek a lépéseknek a hatása elég korlátozott. Becsléseink szerint az irányelv egész Európában történő alkalmazása esetén a működési költségek mintegy 3%-kal emelkednének. Azt javaslom tehát képviselőtársaimnak, hogy tartsuk meg a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság által javasolt csomagot.

Nem támogatom tehát az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja által benyújtott módosító indítványokat, amelyek kivonnák a rendszerből a torlódásokat, és nem tudom támogatni a Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja által benyújtott módosító indítványokat sem, bizonyos érdemeik dacára sem. Őrizzük meg ezt a koherens javaslatot teljes egészében, és így lépjünk tovább!

 
  
MPphoto
 

  Georg Jarzembowski, előadó.(DE) Elnök úr, alelnök úr, hölgyeim és uraim! Először is hadd mondjam el, hogy az emberek és az áruk mozgása létfontosságú a polgárok életminősége, a növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából, és az Európai Unió kohéziója és harmadik országokkal folytatott kereskedelme szempontjából is.

Az Európai Közösségnek ezért van elengedhetetlen szüksége a szükségleteknek megfelelő infrastruktúrára és minden közlekedési ágra vonatkozó, egyenlő feltételeket biztosító szabályozásra. Mivel a közlekedés a környezetre és az emberekre nézve káros hatásokkal jár, természetszerűleg környezetbarátabbá kell tenni, már csak a klímaváltozás elleni küzdelem érdekében is.

Meg kell azonban mondanom, alelnök úr, hogy az önök által előterjesztett dokumentum nem elégséges a közlekedés környezetbarátabbá tételéhez. Sajnálattal mondom ki, hogy nincs benne átfogó terv, és a szubszidiaritásra való hivatkozással minden kérdés nyitva maradt. Ha valóban környezetbarátabbá kell tennünk a közlekedést, annak az egész Európai Unióban meg kell történnie, nem csak ott, ahol a tagállamok úgy kívánják. Vonatkoznia kell mindenre, a vasúttól a tengeri szállításig.

Nem lehet csak a közúti közlekedést, sőt, csak a közúti áruszállítást kipécézni és aztán még azt is hozzátenni, hogy majd a tagállamok eldöntik, hogy akarnak-e útdíjat vagy nem. Az alapvető változásokhoz integrált, átfogó terv kell, ami minden közlekedési ágra vonatkozik – ezt a bizottságban is egyértelműen kimondtuk. Ezen kívül tudományos alapú hatástanulmányokra is szükség van, amelyek megvizsgálják a rendelkezéseknek a közlekedési ágak közötti versenyre, a mobilitási költségekre és Európa versenyképességére gyakorolt hatásait.

A második, a külső költségek internalizálásáról szóló közlemény megint csak a széttagoltságot mutatja: az egyik részben szerepel egy konkrét intézkedés, a másikban már nem. A külső költségek internalizálása kapcsán fel van sorolva egy rakás módszer a számítások elvégzésére, de aztán a végén azt olvashatjuk, hogy majd átalányértékkel számolnak. Ki érti ezt? Nem vették figyelembe a különböző közlekedési ágazatok által eddig tett hozzájárulásokat sem; sem az általános adókat, sem az üzemanyag adóját, sem a gépjárműadót.

Mindez áll az euromatricára is. Képviselőcsoportom egyetért más képviselőcsoportokkal abban, hogy a kipufogógázokat és a zajt figyelembe kell venni a külső költségek között, és ezt a díjaknak tükrözniük kell. Na de a torlódások? Alelnök úr, torlódások akkor keletkeznek, ha a tagállamok nem gondoskodtak megfelelő infrastruktúráról. Teljesen őrült gondolat lenne a tagállamoknak saját hibáik miatt pénzt adni.

Ráadásul Ön is nagyon jól tudja, hogy régóta a vállalatok viselik a torlódások miatti költségeket: a magasabb bérköltséget és a magasabb üzemanyagköltséget. Így tehát semmi értelme a torlódások költségeit internalizálni – épp ellenkezőleg! Meg kell próbálnunk az infrastruktúra átgondolt fejlesztésével és intelligens forgalominformációs rendszerek telepítésével megszabadulni a dugóktól, de nem szabad útdíj bevezetésével többletterheket raknunk a vállalkozásokra, amelyek már így is szenvednek az emelkedő költségek miatt. Ennek semmi értelme nem lenne.

Alelnök úr, a vasúti zajcsökkentési intézkedésekkel kapcsolatos közleménye elvben helyes úton jár. Van azonban egy bökkenő. Mit is javasol Ön egészen pontosan? Azt mondja, sok lehetőség van. Nem, nem, ez így nem megy! A Bizottságnak joga és kötelessége végrehajtható javaslatokkal előállni. A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság ezért szólította fel önöket arra, hogy dolgozzanak ki egy, a zajhoz kötött sínhasználati díjról szóló irányelv-javaslatot, amely alapján a használati díjakból befolyó összeg a vasúttársaságokba – köztük magáncégekbe – való befektetésével segíthetjük majd a zajcsökkentők felszerelését. A Parlamentben mindenkinek egyértelmű célja van: meg kell szüntetni a vasúti zajszennyezést. Támogatni kívánjuk a vasutat, de annak környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kell áthaladnia az olyan helyeken, mint a csendes, nyugodt Rajna-völgy. Segítsenek tehát ezt elérni: tegyenek gyakorlati javaslatot!

 
  
MPphoto
 

  Antonio Tajani, a Bizottság alelnöke. (IT) Elnök úr! Egy újabb vita végére érkeztünk egy olyan témában, amelyről eltökéltem, hogy a Ház látókörébe hozom, rögtön amint megszereztem a Parlament támogatását, más szóval, azt a célunkat, hogy ne vessünk ki még egy adót az európai polgárokra. Ami a Bizottságot illeti, számára az, hogy az új euromatrica nem kötelező, bizonyíték arra, hogy nem új adót vetünk ki. A beszedett összeget mindenekelőtt nem általánosságban a különböző tagállamok költségvetéseire különítik el, hanem egy bizonyos ágazat fejlesztésére fordítják, nevezetesen a szennyezés, illetve a külső költségek internalizálására, valamint biztonságosabb utak és infrastruktúra építésére.

Szeretném megköszönni a Parlamentnek a csomag zöldebbé tétele iránti elkötelezettségét, különösen az euromatricáról szóló irányelv felülvizsgálata tekintetében. Az El Khadraoui úr jelentésén alapuló tervezet, amelyet a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jóváhagyott, erőteljes jelzés a tagállamok felé, mivel egy olyan rugalmasabb keretet javasol, amely jogi felhatalmazást nyújt a negatív hatások elleni harc új eszközeinek elfogadására a közlekedési ágazaton belül és az ágazatban részt vevőkön belül is. Ezt arra vonatkozó politikai szándék kinyilvánításával éri el, hogy az infrastruktúra használatáért fokozatosan ösztönzi a tisztességes és hatékony díjszabást, ahol a szennyező fizet, nem pedig az adófizetőnek kell állnia a számlát.

Úgy érzem, hogy a Bizottság által jóváhagyott vélemény, amelyet ma vitatunk meg, bizonyos lényeges szempontokból megerősíti a Bizottság javaslatát. Ami a források allokálását illeti, úgy hiszem, hogy a javasolt módosítások összhangban vannak az általunk indítványozott megközelítéssel, amely a beszedett díjból származó bevétel allokációjának védelmét, illetve a közúti közlekedés külső hatásainak csökkentését célozza meg, és úgy gondolom, támogatni tudom azokat. Ami a figyelembe veendő külső hatások fajtáját illeti, igent mondok a szén-dioxid-, ám nemet a forgalmi torlódás figyelembe vételére. A modulált torlódási díj lehetővé tenné számunkra, hogy hatékonyabban vegyük fel a harcot az éghajlatváltozás ellen, mintha csak egyszeri adót vetnénk ki a szén-dioxidra. A közúti közlekedés gazdasági hatékonysága szempontjából elengedhetetlen, az elegendő bevétel biztosítása szempontjából pedig hasznos új közlekedési formákat támogatni, és úgy hiszem, a kompromisszum, amire jutottunk, kitűnő alapot nyújt a Tanáccsal történő eszmecseréhez. Ugyanakkor nagy gondot kell fordítanunk annak biztosítására, hogy a végeredmény inkább jelentsen ösztönzést a tagállamok számára, semmint elrettentéssé váljék, és ne olyan feltételeket szabjon, amelyeket túl bonyolult betartani.

Ugyanakkor vannak bizonyos fenntartásaim a kényes hegyvidéki területekkel kapcsolatos módosításra vonatkozóan. A Bizottság javaslata már felhatalmazást ad egy szennyezésiköltség-szorzóra, más néven a hegyvidéki korrekciós faktorra. Az, hogy 2006-ban, az Alpokon keresztül vezető alagutak támogatására egyszerűen engedélyeztük, hogy ez a díj hozzáadódjék a már meglévő díjhoz, dupla díjszabáshoz vezet, ez pedig a véleményem szerint akadályozza az egységes piac létrejöttét. Ebből fakadt a zavarom.

Most viszont szeretném Jarzembowski úrnak az irányelvet kísérő közleményéről írott jelentésével folytatni. Amint azt Jarzembowski úr világosan kifejezésre jutatta a beszédében, nagyon kritikus a Bizottság álláspontjával szemben: most az egyszer, ennyi évnyi együttműködés után nincs közöttünk egyetértés. A jelentés egyértelműen kritikus hangvételű. Megpróbálok két pontot kiemelni, két olyan pontot, amelyeket központi jelentőségűnek érzek. Másrészről azonban szeretném hangsúlyozni, hogy a Bizottság végzett olyan hatásvizsgálatot, amely az összes közlekedési módot lefedi, és elemzi a különböző internalizálási lehetőségek hatásait. Úgy érzem, hogy ez az elemzés megveti a Bizottság által javasolt internalizálási stratégia alapját. Másrészről a Bizottság közös internalizálási keretet javasolt, amely olyan elvre épül, amely az összes közlekedési módot érinti, valamint figyelembe vesz múltbéli kezdeményezéseket. Ez egy pragmatikus megközelítés, amely tiszteletben tartja a közösségi vívmányokat, és figyelembe veszi a közelmúltban elfogadott javaslatokat – itt a kibocsátáskereskedelmi-rendszernek a légi közlekedésre való kiterjesztésére, illetve a légi közlekedésről, a hajózási ágazatról és a belvízi utakról szóló nemzetközi egyezményekre gondolok, természetesen vitathatjuk, vajon a Bizottság javaslatai elég messzire nyúlnak-e, de muszáj hangsúlyoznom, hogy a Bizottság azokkal a területekkel foglalkozott, amelyekre felkérték, nevezetesen egy olyan, jogszabályi javaslatokkal alátámasztott integrált terv kialakítására, amely a közlekedést zöldebbé teszi.

Végül egy olyan szempontot szeretnék felvetni, amelyben a Bizottság és a Parlament egyetért: a vasúti közlekedésből származó zajártalom problémájára jogszabályi megközelítést kell találni. A Bizottság a vasúti közlekedéssel kapcsolatos intézkedéscsomag első felülvizsgálatának keretében benyújtja majd a javaslatait, amelyeket ősszel fognak elfogadni. Természetesen szívesen vesszük az Önök javaslatait a témában.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Köszönöm, Tajani úr! Ezek szerint Jarzembowski úrral kapcsolatban Ön is tapasztalta, mennyire igaza volt Karl Marxnak, amikor kimutatta, hogy az emberek intézményben betöltött pozíciója bizonyos kérdésekben a politikai állásfoglalásukat is meghatározza.

 
  
MPphoto
 

  Claude Turmes, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményének előadója.(FR) Elnök úr! Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság főként két szempontból vizsgálta az irányelvet, amelyek közül az első az olaj volt.

A világ legfőbb gazdaságai közül Európa szorul a leginkább az olajat felhasználó áruszállításra. Ne csapjuk be magunkat! Noha az olaj ára jelenleg csökken, ez csak azért van, mert a globális gazdaság zsugorodik. Amint elkezd újjáéledni a gazdaság, megint az olajhiány problémájával fogjuk magunkat szembetalálni, és az európai gazdaság Achilles-pontja az áruszállítás miatti olajszükséglet lesz.

A másik szempont a technológiához és az exporthoz kapcsolódik. Ha Európa releváns euromatrica-rendszert vezet be, az az európai gazdasági szereplők felemelkedését is elő fogja segíteni. Az Egyesült Államok, Kína, India olyan államok, ahol ugyanaz a probléma fog kialakulni, mint nálunk. Ez tehát felhívás egy ambiciózus politika végrehajtására, egyrészt a külső költségek internalizálása tekintetében, hogy az olajról való szükséges átállást elővételezzük, másrészt az euromatrica körüli összes technológiai eszköz révén előmozdítsuk az európai ipart.

 
  
MPphoto
 

  Corien Wortmann-Kool, a PPE-DE képviselőcsoport nevében.(NL) Elnök úr, biztos úr! Előadónk, tisztelt képviselőtársaim, El Khadraoui úr néhány megnyugtató szóval kezdte. Nem kell európai díjat kivetni. Az előadót inkább a belső piac alapszabályai aggasztják, és a fenntartható közlekedést próbálja Európában előmozdítani. Ugyanakkor előadóként elfoglalt álláspontja engedélyezi a tagállamoknak, hogy nagyon magas díjat szabjanak ki, ami a kilométerenkénti néhány eurós összegre is rúghat, ehhez jön a torlódási díj, illetve mindennek tetejébe a felár. Elnök úr! A biztos úr szavaival élve, itt nem a belső piacon érvényesülő alapszabályok, hanem a belső piac akadályairól van szó.

Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja szeretné ezennel világossá tenni az álláspontját. Rendíthetetlenül támogatjuk a fenntartható közlekedésbe tett beruházásokat. A levegőszennyezés és a zajártalom külső költségeinek internalizálása ezért számíthat a jóváhagyásunkra, feltéve, ha a befolyó összegeket a közúti közlekedés tisztábbá tételére fordítják – ami széles körű támogatottságot élvez. A javasolt torlódási díj, illetve felár mindazonáltal az EPP-ED képviselőcsoport számára már túlmegy egy bizonyos határon. A torlódási díj vajmi kevés hatással bír a környezetre, és nem oldja meg a torlódás problémáját, valamint többletterhet jelentene a mai gazdasági válsággal sújtott időkben, többletterhet a KKV-knak, és ez a foglalkoztatást is negatívan befolyásolja.

Az előadó kompromisszumra jutott a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoporttal azáltal, hogy összefüggésbe hozta a kérdést a személyszállítással, ami a támogatásuk megszerzésénél döntő volt. A Tanács nem fogadja el ezt – ez már világos. Ez olyan helyzetbe hozza az előadót, amelyet saját maga akar, de a liberális képviselőcsoport nem.

Ezért a néppárti képviselőcsoport nevében egy régi szólással szeretném zárni a beszédem: lehet, hogy csatát vesztünk, de attól még nem feltétlenül veszítettük el a háborút.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat