Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/2289(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A6-0028/2009

Viták :

PV 12/03/2009 - 5
CRE 12/03/2009 - 5

Szavazatok :

PV 12/03/2009 - 7.17
CRE 12/03/2009 - 7.17
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0141

Viták
2009. március 12., Csütörtök - Strasbourg HL kiadás

10. A szavazáshoz fűzött indokolások (folytatás)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
 

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások (folyt.)

 
  
  

- Állásfoglalási indítvány (B6-0135/2009)

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (NI). – Elnök úr, a tibetiek, mint minden nemzet, arra vágynak, hogy saját törvényeik szerint, saját vezetőik alatt éljenek, a kínai kormány viszont nemzeti érzésük figyelembe nem vételével, érvek sorozatával bizonygatja, hogy a feudalizmus felszámolására, a jobbágyság és a babona legyőzésére törekszik.

Végső soron ez mind Engels „hamis tudatának” egy változata: úgy vélik, a tibetiek nem igazán értik a tárgyalt problémát, ezért nem való nekik a teljes demokrácia.

Mindössze arra kérném a tisztelt Ház tagjait, gondolkodjanak el azon, milyen ironikus a hasonlatosság ezen érv és a között, amelyet a francia, holland és ír „nem” szavazatok kapcsán hajtogattak. Az ülésteremben újra csak azt hallottuk, hogy az emberek nem értették rendesen a kérdést, hogy valójában valami másról szavaztak – Chirac úr ellen, a török csatlakozás ellen, vagy az angolszász liberalizmus ellen –, és hogy nem értették meg a problémát, ezért több információra lett volna szükségük.

Úgy vélem, az emberek, legyen szó Tibetről vagy az Európai Unió nemzeteiről, tudják, mit kívánnak, és meg kellene engedni számukra, hogy ezt választási urnák segítségével fejezzék ki. Tudom, lassan olyan unalmas leszek, mint az idősebb Cato, de őt történetesen meghallgatták, és megismétlem, ahogy minden felszólalásomban megteszem, a Lisszaboni Szerződést népszavazásra kellene bocsátani. Pactio Olisipiensis censenda est!

 
  
  

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

 
  
  

- Jelentés: Pia Elda Locatelli (A6-0067/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. (IT) Elnök úr, Olaszországot valóságos agyelszívás sújtja. A kutatók kivándorlása évről évre egyre határozottabb trenddé válik. Az orvostudományi Nobel-díjas Renato Dulbecco mondta, hogy akik kutatásokat akarnak folytatni, elhagyják az országot, ahogyan azt a múltban is tették, mégpedig ugyanazon okok miatt. Azért mennek el, mert nincs kilátásuk karrierre, megfelelő fizetésre vagy a kutatáshoz szükséges anyagi eszközökre, és mert a kutatóközpontok ajtai zárva vannak, mivel nemcsak anyagi eszközökben van hiány, de hiány van az új tagokat fogadni képes és új ötleteket kidolgozni képes intézményben is.

Az olasz kutatók a mindenekelőtt a tudomány és technológia területén tapasztalható infrastruktúrahiány miatt hagyják el az országot, és azért, mert az anyagi eszközök hiánya, a nevetséges fizetések és a szelekciós rendszer a legjobb jelölteket elbátortalanítja, míg az ajánlásokat jutalmazza. Elmennek és panaszkodnak, mert az egyetemeink által nyújtott alapképzés kitűnő. Jóllehet, minden más hiányzik.

Egyetértek azzal, hogy a tagállamoknak gondoskodniuk kell a nyitott, átlátható és versenyeztetésen alapuló munkaerő-kiválasztásról, amely tudományos érdemeken alapszik. Az érdemet tudományos kiválóságban és tudományos teljesítményben (publikációkban) kell mérni. Ugyanakkor egy kutató karrierjében egyéb fontos szempontokat is érdemnek kell tekinteni: az innovációs kapacitást, a kutatásvezetési képességet, a képzési és felügyeleti szakértelmet, valamint az iparral való együttműködést.

 
  
MPphoto
 
 

  Nicodim Bulzesc (PPE-DE), írásban. (RO) Az állásfoglalási indítvány mellett szavaztam, mert egyetértek azzal, hogy Európának több kutatóra van szüksége. Ez a jelentés igen fontos, hiszen többek között sürgeti a tagállamokat, hogy javítsanak a fiatal kutatók számára létező karrierlehetőségeken, például jobb anyagi eszközökkel és előre lépési lehetőséggel, amely az elért eredményeken – úgymint az innovációs kapacitáson, a vállalatoknál töltött gyakorlati időszakon stb. –, és ne a rangidősségen alapuljon.

 
  
MPphoto
 
 

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. − Locatelli képviselő asszony jelentése része a lisszaboni stratégia felülvizsgálatának. A lisszaboni stratégia célja, hogy Európa gazdasága 2010-re a világ legversenyképesebb gazdasága legyen, és középpontjában a kutatók európai helyzete áll. A négy alábbi kiemelt területet jelölték meg, ahol elkerülhetetlen a fejlesztés:

- nyílt felvétel és az ösztöndíjak hordozhatósága,

- szociális biztonság és nyugdíjak,

- vonzó foglalkoztatási és munkafeltételek, valamint

- kutatók továbbképzése és szakértelme;

Ezek a területek a kutatók és a jövőbeni kutatók mobilitásával, az átláthatósággal, a nyilvánossággal és a támogatással foglalkoznak. Az oktatás, az innováció és a kutatás koherens támogató politikában való egyesítése létfontosságú része a működő tudásalapú gazdaságnak. Az „agyelszívás” elleni küzdelmünket, és az „agyhálózat” kiépítésére tett erőfeszítéseinket olyan javaslatok fogják erősíteni, amelyek minimalizálják a bürokratikus akadályokat, és növelik a kutatók szociális biztonságát. Mint EU ETS-előadó nagyon is tudatában vagyok annak, hogy a kutatás kulcsszerepet tölt be, a fellelhető tehetségek és elmék gondozása elengedhetetlen annak a jelentékeny éghajlatváltozásnak a kezeléséhez, amellyel szembenézünk. Örömmel vettem tudomásul az innovációs szövetség bevezetését az írországi UCD és TCD körében, ami remek példa arra, hogy a karrierjük elején álló kutatókba kell befektetni.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. (PT) Annak ellenére, hogy az aktuális események világosan megmutatják, hogy a neoliberális lisszaboni stratégia az Európai Unió romló gazdasági és szociális helyzetéért felelős eszközök egyike, a jelentés ragaszkodik alkalmazásához, amivel nem értünk egyet.

A jelentésnek ugyanakkor vannak olyan pozitívumai, amelyeket támogatunk, különösen azokat, amelyek figyelembe veszik a kutatók igényeinek kielégítését, a biztonságos munkakörülményeikre és a szociális biztonsági feltételekre vonatkozó jogaikat, a családok egyesítését, a női kutatók jogait, a fiatal kutatók belépését, a kutatás megnövekedett költségeit, és azt, hogy több kutatót vonjanak be.

Ugyanakkor nem világos, hogy a javasolt európai kutatási stratégia hogyan biztosít majd minden tagállamban egyenlő jogokat, és minden kutató számára általános hozzáférést az európai kutatói partnerséghez, különösen a fiatalok számára, elsősorban olyan országokban, mint Portugália, amely nem az egyre inkább a nagyhatalmak által irányított Európai Unió politikai döntéshozatalának középpontjában helyezkedik el. Ezért tartózkodtunk a jelentésről való szavazástól.

 
  
MPphoto
 
 

  Adam Gierek (PSE), írásban.(PL) Elnök úr, egy tudományos karrier valóban a mobilitáson múlik? Bizonyos mértékig igen. Egyesek azt mondhatják, a mobilitásnak, különösen a fiatal kutatók esetében, jelentős hatása lehet a jövőbeni eredményeikre. Ez azért van, mert a mobilitás megkönnyíti az új információkhoz való hozzáférést, és lehetővé teszi, hogy túljussanak annak a környezetnek korlátain, amelyek közt tanultak. Ugyanakkor ez nem minden. Egy tudományos karrier korábban kezdődik, már a középiskolában, ahol a fiatalok megalapozzák általános tudásukat, különösen matematikából és a természettudományokból.

A következő szakaszba tartozik a felsőoktatás, a diploma megszerzése és a doktori tanulmányok. Saját tapasztalatom alapján mondhatom, hogy ez a kezdeti szakasz az, amikor a mobilitás, a kutatási lehetőségekhez való könnyű hozzáférés, egy neves kutató felügyelete alatt folytatott érdekes és ígéretes téma a legfontosabb egy fiatalember tudományos karrierjében, sokkal inkább, mint a jövőbeni nyugdíja.

Ennélfogva a legfontosabb lépés ahhoz, hogy tudományos kutatószemélyzetet kapjunk, a tanulás megfelelő feltételeinek előkészítése az Európai Technológiai Intézet vagy az európai kutatási infrastruktúra keretein belül, ideértve például a PhD-ösztöndíjak által nyújtott támogatást, amelyre minden uniós diák és minden harmadik országbeli diák pályázhat, és amelyet széleskörűen hirdetnek. A családi és szakmai stabilitást érintő általunk kínált feltételek fogják meghatározni, hogy a ledoktorált fiatalok az iparba vagy tudományos intézetekbe mennek, és hogy hazamennek-e saját országukba, vagy tovább utaznak.

 
  
MPphoto
 
 

  Adrian Manole (PPE-DE), írásban. (RO) Amikor egy tanuló kutatói karrier előtt áll, fizikai mobilitását mint tanulási tapasztalatot kell támogatni, amelyet nem lehet virtuális mobilitással helyettesíteni. Biztosítanunk kell, hogy a legragyogóbb elmék elegendő pénzügyi és emberi erőforrással történő támogatást kapjanak. Egyesek számára ez azt jelentheti, hogy származási országuk határain túli forrásokhoz is hozzáférhetnek.

A hallgatók, az előadók és kutatók mobilitásával együtt járó előnyöket (például a hozzáadott értéket) támogatni és hirdetni kell. El kell távolítani az adminisztratív és szerkezeti akadályokat. Ösztöndíjakat és kölcsönöket kell a hallgatók és a kutatók rendelkezésére bocsátani, más, úgy az egyének, mint az intézetek számára ösztönző intézkedésekkel egyetemben.

A globalizációs politikának a következő tényezőket kell számításba vennie: a nemzetközi tapasztalattal rendelkező kutatók nélkülözhetetlensége; valódi nyelvi lehetőségek; annak szükségessége, hogy minden a jövőben kutatóvá váló hallgató számára felajánljuk bizonyos számú idegen nyelvi kredit megszerzésének lehetőséget, tekintet nélkül a szakterületére; a jó minőség; valamint tájékoztatás, amely felvilágosítást ad a külföldi tanulmányi és kutatási lehetőségekről.

 
  
MPphoto
 
 

  Athanasios Pafilis (GUE/NGL), írásban. – (EL) Az európai kutatói partnerségről szóló jelentés célja, hogy erősítse az Európai Unió versenyképességét más imperialista központok vonatkozásában, hogy határt szabjon a „kutatók elszívásának”, és hogy kutatókat vonzzon a fejlődő országokból.

Támogatja a kutatók szabad mozgását az államok, az állami és a magánszektor, a vállalatok, kutatóközpontok és egyetemek között, az állami és magánszektornak a kutatás területén való nagyobb kohézióját, valamint azt, hogy a tudományt rendeljék alá a piac ideiglenes technológiai követelményeinek, továbbá a kutatóknak az alkalmazott kutatás felé fordulását, hivatalos képesítésként ismerve el a vállalati kutatóként szerzett tapasztalatot.

A kutatások különböző formáinak bevezetése annak érdekében, hogy egy másik tagállam tudományos intézetének vagy egyetemének kutatói közül is lehessen válogatni, a kutatók mobilitása, valamint a vállalatvezetőség fogja hozzásegíteni a nagy pénzek világát a kutatók krémjének kiválasztásához, és ahhoz, hogy olyan kutatószemélyzettel lássák el vállalataikat, amely fellendíti jövedelmezőségüket (rugalmas foglalkoztatás, nem fizetett munka, társadalombiztosítási járulék alóli mentesség). Ezek a rendelkezések a PhD hallgatókra is vonatkoznak, hiszen ők végzik a kutatási tevékenység oroszlánrészét.

A jelentés ellen szavaztunk, mert a kutatóknak biztos foglalkoztatási körülmények közt, olyan intézményekben kell dolgozniuk, amelyek nem az „elsőségért” versengenek, hanem amelyek együttműködnek, mégpedig nem a pénzuralom és a nagy üzleti vállalkozások nyeresége, hanem a tudomány fejlesztése és a modern alapkövetelményeknek való megfelelés érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Teresa Riera Madurell (PSE), írásban. (ES) A kutatási személyzet hiányának pótlása érdekében meg kell könnyítenünk azon európai kutatók visszatérését, akik az Európai Unión kívül dolgoznak, valamint meg kell könnyítenünk a belépést azon harmadik országból jövő tudósok számára, akik az Európai Unióban akarnak dolgozni.

Továbbra is kevés nő dolgozik a tudomány és technológia legtöbb területén, és felelősségteljes pozíciókban. Ezért véleményem szerint fontos, hogy felszólítsuk a tagállamokat, hogy a nemek közötti egyenlőség tekintetében a kutató személyzet felvételéért és az előléptetésekért felelős testületekben biztosítsanak kiegyensúlyozottabb helyzetet. Alapvető követelmény a kiválasztás és előléptetés folyamatának nyílttá és átláthatóvá tétele.

Ahhoz, hogy egységes foglalkoztatási piacot hozzunk létre a kutatók számára, az is lényeges, hogy egységes európai karriermodellt határozzunk meg és alakítsunk ki a kutatás területén, továbbá hogy egy olyan integrált rendszert vezessünk be, amely az egész Unió területére kiterjedően nyújt tájékoztatást a megpályázható kutatói állásokról és gyakornoki szerződésekről.

A mobilitás javításával kapcsolatban szeretnék rámutatni, hogy a harmadik országokból – ideértve azokat az országokat is, amelyekkel már kialakult értékes tudományos együttműködés, így például bizonyos latin-amerikai országokból – érkező kutatókkal és kutatónőkkel való csereprogramok megkönnyítése érdekében döntő fontosságú lenne egy speciális, gyorsabb és kevésbé bürokratikus vízumpolitika bevezetése.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. – (IT) Elnök úr, én Locatelli asszonynak az európai kutatói partnerségről szóló jelentése mellett szavaztam. Egyetemi előadóként megértem, hogy Európának termelékenysége és versenyképessége javításához több kutatóra van szüksége, különösen annak fényében, hogy globális szinten más nagy gazdaságokkal, például az Egyesült Államokkal vagy Japánnal, valamint más, fejlődő gazdaságokkal, például Indiával vagy Kínával kell felvennie a versenyt. Ezért egyetértek az előadóval, amikor felkéri a tagállamokat, hogy a kutatók toborzása során biztosítsanak tudományos érdemekre épülő, nyitott, átlátható és versenyeztetésen alapuló feltételeket.

 
  
  

- Jelentés: Toine Manders (A6-0051/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. (IT) Elnök úr, én a jelentés mellett szavaztam.

Az új technológiák mára átalakították az életünket, és e folyamat alól a szabadidős tevékenységek sem kivételek.

A fiatalok kedvenc szabadidős tevékenysége Európában és Európán kívül is a videojáték lett. Számos videojáték felnőtteknek készült, amelyek tartalma sok esetben nem gyermekeknek való.

Figyelembe véve ezért a Bizottságnak a fogyasztóknak – különösen a kiskorúaknak – a videojátékok használata tekintetében történő védelméről szóló április 22-i közleményét, sürgősen szükség van a címkézés szabályozására és az olyan intézkedésekre, mint a kikapcsoló gombok vagy az európai Biztonságosabb Internet programban szereplő PEGI online-rendszer alkalmazása.

Fontos továbbá, hogy a tagállamok továbbra is szoros együttműködésben dolgozzanak, hogy hozzájáruljanak a gyermekek védelméhez, és hogy közreműködjenek abban, hogy az ipar olyan rendszereket fejlesszen, amelyek ezt a szándékot szolgálják.

Nem szabad lebecsülnünk a tényt, hogy a célkitűzés eléréséhez meg kell nyernünk a gyártók és mindenekelőtt a szülők támogatását, akik elsődleges ellenőrző szerepet töltenek be a családokon belül.

 
  
MPphoto
 
 

  Glyn Ford (PSE), írásban. − Én a fogyasztóknak, különösen a kiskorúaknak a videojátékok használata tekintetében történő védelméről szóló Manders-jelentés mellett szavaztam. Némi ellenérzéssel tettem ezt. Ennek az a veszélye, hogy egy egyébként indokolható aggodalom egyes esetekben „morális pánikba” csap át, ami szándékosan eltúlzott a probléma mértékéhez képest. Nem vagyok feltétlenül elkötelezett híve annak, hogy tovább menjünk annál, mint ahol most tartunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) Ez a jelentés egész sor követelményt tartalmaz arról, mit kell tenniük a tagállamoknak, hogy korlátozzák a videojátékok káros használatát: az iskolának tájékoztatnia kell a gyermekeket és a szülőket a videojátékok előnyeiről és hátrányairól; a szülőknek gondoskodniuk kell arról, hogy gyermeküket videojáték használata közben ne érje negatív hatás; a tagállamokat éri a megtiszteltetés, hogy feltelepítsék a játékautomatákra és számítógépekre a „piros gombot”, amely megakadályozza az egyes játékokhoz való hozzáférést; nemzeti fogyasztótájékoztató kampányt kell vezetni; az internetkávézók tulajdonosainak meg kell akadályozniuk, hogy a gyermekek felnőttek számára készült játékokat játsszanak; egy különleges páneurópai etikai kódexet kell bevezetni a videojáték-kiskereskedők és –gyártók számára; és a tagállamoknak be kell vezetniük a polgári és büntetőjogba az erőszakos tartalmú televíziós, video- és számítógépes játékokkal való kereskedésre vonatkozó szabályokat.

A kiskorúak számára készült videojátékok sok zavaró kulturális és társadalmi problémát vetnek fel. Éppen ez az oka annak, hogy a tagállamoknak saját kultúrájuknak és értékeiknek megfelelő megoldást kell találniuk, hogy ennek demokratikus alapja legyen a tagállam saját népessége körében. Az Európai Unió intézményeitől érkező rendreutasítások csaknem az ellenkező hatást érik el.

Annak érdekében, hogy e területen bővíthessük tapasztalatainkat és tudásunkat fontos továbbá, hogy a tagállamok képesek legyenek különböző módokon előrelépni a probléma megoldása felé.

Mindezek miatt a jelentés ellen szavaztam a zárószavazáson.

 
  
MPphoto
 
 

  Miroslav Mikolášik (PPE-DE), írásban. – (SK) Hölgyeim és uraim, a videojáték-iparról szeretnék beszélni, amelynek éves bevétele csaknem 7,3 milliárd EUR. Minthogy a videojátékok népszerűsége mind a gyermekek, mind a felnőttek körében növekszik, fontos politikai vitát tartani keretszabályozásukról. Vannak videojátékok, amelyek fejlesztik a kézügyességet, és segítik a 21. századi élethez nélkülözhetetlen tudás megszerzését. Ugyanakkor szeretnék rámutatni arra, hogy a felnőttek számára készült erőszakos jellegű videojátékok negatív hatással lehetnek, különösen a gyermekekre.

Ezért a mi dolgunk megvédeni a fogyasztókat, különösen a gyermekeket. Nem szabad engedni, hogy a gyermekek olyan videojátékokat vásároljanak, amelyek nem a saját korcsoportjuknak készültek. A korosztályokat megkülönböztető PEGI-rendszer bevezetése segített növelni az átláthatóságot a gyermekek számára készült játékok vásárlásában, de a kiskereskedőknek még mindig nincs elég információjuk a videojátékok gyermekekre gyakorolt káros hatásairól. Ezen a ponton elengedhetetlen, hogy bővebb tájékoztatást nyújtsanak ezekről a negatív hatásokról, amihez szükség van a gyártók, kiskereskedők, fogyasztói szervezetek, iskolák és családok együttműködésére is. A tagállamoknak olyan intézkedéseket kell bevezetniük, amelyek megakadályozzák, hogy gyermekek idősebb korcsoportoknak szánt videojátékokat vásároljanak. Mindazonáltal örvendetesnek találom az Európai Bizottság és a Tanács javaslatát, amely a videojátékok címkézési szabályairól és egy, a gyermekek számára készült interaktív videojátékokra vonatkozó önkéntes etikai kódex létrehozásáról szól.

 
  
MPphoto
 
 

  Nicolae Vlad Popa (PPE-DE), írásban. (RO) Én Manders úr saját kezdeményezésű jelentése mellett szavaztam, amely különös figyelmet szentel a videojátékok témájának.

A videojáték-piac gyorsan növekvő globális piac. Sőt, a videojátékokat már nemcsak gyermekek számára készítik; állandóan növekvő számban tervezik őket kifejezetten felnőtteknek. Pontosan emiatt sok játék tartalma nem való, sőt, ártalmas is lehet gyermekeink számára.

Igaz, hogy a videojátékokat oktatási célokra is lehet használni, de csak azzal a feltétellel, hogy minden korosztály az eredeti céljának megfelelően használja. Emiatt kell különös figyelmet szentelnünk a PEGI-rendszer játékbesorolására. A PEGI online verziója segítséget nyújt a szülőknek és a kiskorúaknak: egyrészt tanácsokat ad, hogyan védjük meg a kiskorúakat, másrészt különféle információkkal lát el az online játékokkal kapcsolatban.

A jelentés továbbá hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a tagállamok biztosítsák, hogy az online videojáték-vásárlásra vonatkozó megfelelő ellenőrző intézkedéseket végrehajtják, ezáltal gátolva meg azt, hogy a kiskorúak olyan játékokhoz férjenek hozzá, amelyek tartalma nem felel meg a koruknak, vagyis amelyeket felnőtteknek vagy más korcsoportnak szántak. Az előadó javasolja továbbá egy „piros gomb” létrehozását, amely azt a lehetőséget adná a szülők kezébe, hogy letiltsák az olyan játékot, amelynek tartalma nem felel meg a gyermek korának, vagy bizonyos órák között korlátozza a kiskorúak hozzáférését.

 
  
MPphoto
 
 

  Zuzana Roithová (PPE-DE), írásban. – (CS) A szakértők figyelmeztetése ellenére a szülők alábecsülik a számítógépes játékok gyermekük személyiségére gyakorolt hatását. Mindeközben a gyermekek és fiatalok órákon át ki vannak téve a számítógépes játékok erőszakos és szexuális tartalmainak. A gyermekek utánozzák a játékokat, ami tragikus következményekkel járhat. A jövőbeni utcai bűnözők csak az egyik következménye a játékok magatartást, pszichét és későbbiekben megnyilvánuló szokásokat befolyásoló hatásának.

Ezért támogatom a videojátékok gyártóira és kiskereskedőire vonatkozó etikai kódex megalkotását.

Az előadóval ellentétben, úgy vélem, természetesen, hogy nemcsak önkéntes, hanem kötelező közös szabályokra van szükség az Európai Unióban. Ezért ezzel a fenntartással szavaztam meg a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. – (IT) Elnök úr, én Manders úrnak a fogyasztóknak – különösen a kiskorúaknak – a videojátékok használata tekintetében történő védelméről szóló jelentése mellett szavaztam. Úgy vélem, a videojátékok használata oktatási célokból nagyon fontos. Mindazonáltal óriási mennyiségű szoftver veszi célba a felnőtteket, amelyeket az erőszak csaknem indokolatlan használata jellemez. Ezért kell megfelelő védelmet nyújtanunk a gyermekeknek, amibe beletartozik, hogy meggátoljuk őket abban, hogy olyan tartalmakhoz férjenek hozzá, amelyek ártalmasak lehetnek, és amelyeket más korcsoportoknak szántak. Végül úgy vélem, hogy a videojátékok felcímkézésének szabványosítása megkönnyíti a címkézési rendszerek értelmezhetőségét, miközben a belső piac hatékony működését is elősegíti.

 
  
  

- Jelentés: Luca Romagnoli (A6-0090/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. – (IT) Elnök úr, én a jelentés mellett szavaztam.

Izrael az európai szomszédságpolitika értelmében az Európai Unió fontos partnere a Közel-Keleten.

Egy közösségi szintű légiközlekedési megállapodás közös feltételeket szabna minden közösségi és izraeli légi fuvarozó számára, továbbá lehetővé tenné, hogy minden tagállam utasa hasonló feltételekkel utazhasson, és fokozná a légi fuvarozók közötti versenyt. Ez több, olcsóbb és jobb légi járathoz vezethet az Európai Unió és Izrael között.

Az Európai Unió dolga, hogy biztosítsa az európai jogszabályoknak megfelelő közös szabványok alkalmazását a mediterrán partnerekkel fennálló kapcsolatai során. Ez csak egy közösségi szinten tárgyalt átfogó megállapodás keretében lehetséges, amely előírja a szabályozási együttműködést, vagy legalább a légiközlekedési előírások és eljárások kölcsönös elismerését.

Ezért az Izraellel folytatott átfogó tárgyalásokat alapvető lépésnek tekintem az EU-Izrael légiközlekedési kapcsolatok továbbfejlesztése és a közös légtérnek az Euromed térségben való kiterjesztése felé. A megállapodás megkötése a gazdasági és a szociális fejlődés növekvő lehetőségét fogja eredményezni mind a légi fuvarozók, mind az utasok számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Chris Davies (ALDE), írásban. − Nem értem, hogy a Parlament, amely azt követelte, hogy Izrael szüntesse be a Gázát sújtó gazdasági blokádot, hogyan szavazhatott az Izraellel való együttműködés növelését célzó jelentés mellett.

A múlt kedd egészen tipikus nap volt a gázai átkelőhelyeken. Izrael meghatározott mennyiségű ételt, némi tisztálkodásra szolgáló terméket, egy kevés étkezési olajat és valamennyi dízelolajat engedett át, mindösszesen 110 teherautón – noha az ENSZ közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatala arról tájékoztat, hogy a gázai övezetnek 500 teherautónyi ellátásra van szüksége minden egyes nap.

Nem engednek át papírt az iskolák számára, sem ruházatot, sem bútorokat, sem elektromos készülékeket, sem pedig a helyreállításokhoz szükséges építőanyagokat. Gázát porig bombázták, és Izrael nem engedi, hogy újjáépítsék. A szenvedés folytatódik.

Elnökünk, Javier Solana, nemzeti parlamenti képviselők, az Európai Parlament képviselői, sőt még Tony Blair is ellátogatott Gázába. Mindegyikük azt követelte, vessenek véget a szenvedésnek, ám Izrael ennek ellenére sem változtatott semmin.

Nincs most itt az ideje annak, hogy támogassuk ezt a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Proinsias De Rossa (PSE), írásban. − Én az Izraellel való közös légtér létrehozását szorgalmazó jelentés ellen szavaztam. Annak ellenére, hogy azt állítják, ez nem egyszerűen egy technikai jelentés. Sokkal inkább arról szól, hogy az EU mint Izrael legnagyobb kereskedelmi partnere, a közös légi megállapodás megkötése által biztosan gazdag kereskedelmi haszonban részesíti Izraelt.

Ugyanakkor, ismervén a közelmúltbéli gázai eseményeket, beleértve a civil lakosság kegyetlen és válogatás nélküli mészárlását, és Gáza infrastruktúrájának lerombolását, amivel valójában több milliárdnyi európai fejlesztési segélyt semmisítettek meg; figyelembe véve az Európai Parlament múlt decemberi határozatát az Európai Unió és Izrael közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésének elhalasztásáról; és tekintve az ENSZ határozatainak folyamatos figyelmen kívül hagyását, valamint a ciszjordániai és jeruzsálemi betelepítések bővítését; továbbá tekintetbe véve legutóbbi gázai látogatásomat, ahol saját szememmel láttam, hogy Izrael azért sem függesztette fel Gáza ostromát, hogy a legalapvetőbb humanitárius segély bejuthasson;

Teljes mértékben helytelennek tartom, hogy a Parlament jóváhagyja ezt a megállapodást. Az Izraellel kötött kereskedelmi különmegállapodást fel kell függeszteni, amíg az ország eleget nem tesz az emberi jogi normáknak, és amíg a konfliktus megoldása érdekében építő és lényegi tárgyalásokba nem kezd szomszédjaival a két-állam megoldás megvalósításáról.

 
  
MPphoto
 
 

  Mairead McGuinness (PPE-DE), írásban. − Tartózkodtam az EK-Izrael légi közlekedési megállapodásról szóló zárószavazáson, mert a fennálló palesztin válsággal kapcsolatban így akartam kifejezni tiltakozásomat. Úgy vélem, nem helyénvaló Izraellel szorosabbra fűzni a kapcsolatokat addig, amíg összehangolt erőfeszítéseket nem tesz annak érdekében, hogy csökkentse a palesztin lakosság szenvedését, és amíg a terület problémájának megoldása érdekében hosszan tartó politikai párbeszédbe nem kezd a két-állam megoldásról.

 
  
MPphoto
 
 

  Athanasios Pafilis (GUE/NGL), írásban. – (EL) Elfogadhatatlannak találjuk a vitát és azt, hogy az Európai Parlament az Európai Unió és Izrael közötti közös légtér kialakításáról szóló megállapodást javasoljon, mindaddig, amíg a gázai övezetben a palesztin népet az izraeli kormány által szabadjára engedett gyilkos háborúban tovább mészárolják.

Az ilyen megállapodásra tett javaslat erősíti az Unió bűnös felelősségét, amely azzal a képmutató hozzállásával, hogy semleges marad, lényegében értékeli és megerősíti Izraelt és az új háborút, amelyet Izrael elszabadított, és amely óriási humanitárius katasztrófához vezetett a palesztin nép körében, több mint 1300 palesztin, többségében civil, gyermek vagy nő halálát, több mint ötezer ember sebesülését, és Gáza infrastruktúrájának, többek közt iskolák és ENSZ-létesítmények teljes lerombolását okozva.

Támogatja továbbá Izrael szándékát, hogy kelet-jeruzsálemi házak tucatjait rombolják le, aminek révén több mint ezer palesztin kényszerülne arra, hogy elhagyja otthonát, ami újabb kísérlet arra, hogy kilakoltassák a palesztinokat Jeruzsálemből, és még nehezebbé tegyék a közel-keleti kérdés megoldását.

Az ilyen cselekedetek átfogó támogatást nyújtanak a térséget érintő terjeszkedési politikának, amely általánosságban az Európai Unió, az Egyesült Államok és a NATO közel-keleti terjeszkedési tervének része. A palesztin nép oldalán azonban erősödik az összetartás, és egyre erősebben küzdenek egy független, az 1967-es határokon belül területileg egységes palesztin államért, amelynek fővárosa Kelet-Jeruzsálemben található.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. – (IT) Elnök úr, én az Izraellel való közös légtér kialakításáról szólól jelentésem mellett szavaztam. Felesleges volna megismételnem az okokat, amelyek az igenlő szavazatomhoz vezettek. Magától értetődik, az okokat a jelentés tartalmazza.

 
  
  

- Rendeletre irányuló javaslat (C6-0081/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (PSE), írásban. − A javaslat ellen szavaztam, mert az állomány bizonytalan volta miatt be kell tiltani a kékúszójú tonhal halászatát addig, amíg az állomány helyreáll.

 
  
  

- Állásfoglalási indítvány (B6-0140/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Proinsias De Rossa (PSE), írásban. − Határozottan támogatom az állásfoglalást, amely azonnali tűzszünetet követel Sri Lanka hadseregétől és az LTTE-től, hogy a civil lakosság elhagyhassa a hadműveleti övezetet. A határozat elítél minden olyan erőszakos cselekedetet és megfélemlítést, amely akadályozza a civil lakosságot a konfliktus által érintett terület elhagyásában. Továbbá elítéli a Nemzetközi Válságcsoport által rögzített civilek elleni támadásokat. Mindkét oldal köteles tiszteletben tartani a nemzetközi humanitárius jogot, és védeni, segíteni a civil lakosságot a hadműveleti övezetben csakúgy, mint a biztonsági övezetben. Az Európai Parlamentet továbbá nyugtalanítja a Srí Lanka-i kormány által létesített menekülttáborok súlyos túlzsúfoltságáról és a rossz körülményekről szóló jelentés. Követeljük, hogy a nemzetközi és a Srí Lanka-i humanitárius szervezetek és az újságírók számára biztosítsanak teljes és akadálytalan bejutást a hadműveleti övezetbe és a menekülttáborokba, és felszólítjuk a Sri Lanka-i kormányt, hogy működjön együtt az olyan országokkal és segélyszervezetekkel, amelyek készek és képesek evakuálni a civileket.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean Lambert (Verts/ALE), írásban. − Üdvözlöm a mai Sri Lankáról szóló állásfoglalást. Valódi tragédia, ami az ország északi részén történik, jórészt elrejtve a világ szeme elől, minthogy a humanitárius szervezeteket és az újságírókat nem engedték be a területre, így kénytelenek a partizánok információira hagyatkozni. A nyomás és a politikai zaklatás miatt nyílt vitára már a kormány katonai akciója előtt sem volt lehetőség.

A konfliktus nem rendezhető hosszú távú katonai megoldással, csak olyan politikai megoldással, amely elismeri a sziget összes népének jogait. Mindkét oldalon azonnali tűzszünetet kell elrendelni, hogy enyhítsünk az emberek rendkívüli szenvedésén. Ha a tamil nép érdeke az első, ahogyan mindkét oldal állítja, miért kell továbbra is szenvedniük? Milyen célt szolgál a szenvedésük a hosszú távú megoldás megtalálásában? A béketárgyalásokban minden pártnak részt kell vennie. Nyitva áll az út a nyílt párbeszéd előtt, ha mindkét fél ezt akarja. De véget kell vetni az erőszaknak és az elnyomásnak, és ténylegesen alkalmazni kell az emberi jogi eszközöket és a jogállamiságot, ha azt akarjuk, hogy az emberek bízzanak az eredményben. A nemzetközi közösség készen áll, hogy segítsen mind a jelenlegi szenvedés enyhítésében, mind hosszú távon.

 
  
MPphoto
 
 

  Erik Meijer (GUE/NGL), írásban. – (NL) 2006. szeptember 9-én, 2009. február 5-én és tegnap este vita folyt a Házban a Sri Lanka szigetén élő tamilok és szingalézok közti állandó és reménytelen konfliktusról. Mindegyik vitában részt vettem. Minden alkalommal felszólítottam a Házat, hogy ne foglaljunk állást a konfliktusban, ehelyett vegyük ki a részünket azáltal, hogy mindkét felet rávegyük, állapodjanak meg és kössenek békét. A békeszerződésben minden körülmények között autonómiát kell adni a tamil térségnek az ország északkeleti részében.

Tegnap este Tannock és Van Orden urak ennek épp az ellenkezője mellett érveltek. A tamil ellenálló mozgalom kegyetlenkedéseire hivatkoznak, és minden lehetséges támogatást fel akarnak ajánlani a szingaléz kormánynak. Ez a hozzáállás nem veszi figyelembe a tényt, hogy mindkét fél elfogadhatatlan erőszakot alkalmaz, és a kormány volt az, amely felbontotta a norvégok által létrehozott békeszerződést.

Örömömre szolgál, hogy ma egy olyan állásfoglalást fogadtunk el, amely az Evans úr által javasolt módosítások nagy részét magában foglalja, és humanitárius segélyt, közvetítést és a konfliktus békés megoldását követeli.

 
  
MPphoto
 
 

  Tobias Pflüger (GUE/NGL), írásban. (DE) A sri lankai hadsereg a legkegyetlenebb szigorúsággal jár el a Tamil Ealam Felszabadító Tigrisei (LTTE) elleni háborújában, semmilyen tekintettel nincs a civilekre. A hadsereg támadásai során folyamatosan halnak vagy sebesülnek meg civilek. Több százezren vannak elzárt területeken, és sokan nem jutnak hozzá a humanitárius segélyhez. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága úgy írta le a helyzetet, mint az egyik legsúlyosabb katasztrófát, amit valaha tapasztalt.

Azonnali tűzszünet szükséges mind a Srí Lanka-i hadsereg, mind az LTTE részéről. Minden nemzetközi szervezetnek és kormánynak ezt kell követelnie.

A Külügyi Bizottságban elfogadták a brit konzervatív Tannock úr, az Európai Néppárt (Keresztény-demokraták) és az Európai Demokraták Képviselő-csoportja képviselőjének „ideiglenes tűzszünetre” irányuló kérelmét. Ez azonban támogatta volna a Srí Lanka-i kormány kegyetlen háborús politikáját, és hozzájárulhatott volna a civilek elleni támadásokhoz.

Az állásfoglalás mellett szavaztam, mert szerencsére az Európai Parlament többsége, beleértve a PPE-DE képviselőcsoportot, végül nem követte Tannock úr embertelen politikáját és a brit konzervatívokat, és az azonnali tűzszünet követelése mellett szavazott.

Azáltal, hogy az Unió felvette az LTTE-t a terrorista szervezetek listájára, az Európai Unió az egyik oldal pártjára állt, és ezáltal valójában felhatalmazást adott az LTTE-nek, hogy folytassa a lövöldözést. Ennek eredménye, hogy a norvég közvetítéssel éppen folyó tárgyalások hirtelen megszakadtak, és azokat csak nagy nehézségek árán lehetne folytatni az Európai Unión kívül.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. – (IT) Elnök úr, egyetértek az állásfoglalási indítvánnyal, amely a Srí Lanka-i humanitárius helyzet romlásáról szól, ezért szavaztam az elfogadása mellett. Véleményem szerint az adott szükséghelyzetben, amikor 170 ezerre becsülik azon civilek számát, akik csapdába estek a Srí Lanka-i hadsereg és a Tamil Ealam Felszabadító Tigriseinek (LTTE) erői közti hadműveleti területen, és akik nem jutnak hozzá a legalapvetőbb segélyhez, azonnali ideiglenes tűzszünetre van szükség a Srí Lanka-i hadsereg és az LTTE részéről, hogy a civil lakosság elhagyhassa a hadműveleti övezetet. Továbbá úgy vélem, hogy a nemzeti és nemzetközi humanitárius szervezeteknek biztosítani kell a hadműveleti övezetbe való bejutást.

 
  
  

- Jelentés: Vincenzo Aita (A6-0086/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. – (IT) Elnök úr, a jelentés mellett szavaztam. Ahogyan az indián közmondás tartja, nem a szüleinktől örököljük a földet; gyermekeinktől kapjuk kölcsön. Dél-Európa mezőgazdasági területei segítségért kiáltanak. Növekvő környezeti terhelésnek vannak kitéve, ami olyan negatív következményeket szül, mint a hidrogeológiai egyensúly felborulása, a tengerszint emelkedése és ennek következtében a termőföld szikesedése, a megművelhető területek megfogyatkozása, a biodiverzitás csökkenése, fokozott gyúlékonyság, valamint a növények és az állatok fokozott betegségre való hajlama.

Épp ezért nyilvánvaló, hogy a közös cselekvési tervet készítése a mezőgazdaság egyik kiemelt jelentőségű feladata, többnyire olyan programok keretében, amelyek célja a mezőgazdasági területek romlásának megakadályozása és azok megvédése.

A termőföld értékének csökkenése elleni küzdelem megközelítéseinek magában kell foglalniuk a talajmegőrzési stratégiát azáltal, hogy több figyelmet szentelnek a mezőgazdaságban és az erdőtelepítési programokban használatos hidraulikus rendszerek fenntartásának. A száraztalajú gazdálkodás gyakorlata, a vetésforgó, a megfelelő genotípusok használata és a párolgás ellenőrzése is rendkívül fontos.

Továbbá képzést és korszerűsítő programokat kell indítanunk az ágazatban dolgozók és a nagyközönség számára, azzal a kettős céllal, hogy speciális megoldásokat találjunk, valamint, hogy felhívjuk a földhasználók figyelmét a természeti erőforrások és a termőföld fenntarthatóbb használatára.

 
  
MPphoto
 
 

  Constantin Dumitriu (PPE-DE), írásban. (RO) A talaj romlása olyan probléma, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezért örülök a kezdeményezésnek, hogy készítsünk egy olyan jelentéstervezetet, amely kifejezetten ezzel a problémával hivatott megküzdeni. A mezőgazdaság kínálja a legjobb módszert arra, hogy megállítsuk ezt a jelenséget, amennyiben figyelembe vesszük a folyamatban a talajtani és éghajlati jellegzetességeket.

Ugyanakkor, mint ahogyan arra már a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság által előterjesztett és elfogadott módosítások kapcsán rámutattam, úgy vélem, ennek a jelentésnek az Európai Unió egész területén alkalmazhatónak kell lennie. Sajnos az éghajlatváltozás és a talajromlás már nem elszigetelt jelenség, ezért megközelítésünknek az egész Unió területén következetesnek kell lennie, és a szolidaritás elvén kell alapulnia.

Ahogyan az előadó hangsúlyozza, nemcsak arra van szükség, hogy felismerjük a talajromlás problémáját, hanem megfelelő pénzügyi forrásokat is kell biztosítanunk a célból, hogy megküzdjünk annak ártalmas hatásaival. Örömmel látom, hogy az európai gazdaságélénkítési terv keretében 500 millió EUR összeget jelöltek ki a műveletekre, többek között az éghajlatváltozás új kihívásaira választ adó átalakításokra. Ezek azonban rövid távú műveletek. Úgy gondolom, az Európai Uniónak integrált, pénzügyileg támogatott cselekvési stratégiára van szüksége, hogy megelőzze az éghajlatváltozás hatásait és harcoljon ellenük, különösen a talajromlás ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (PSE), írásban.(PT) Az Európai Parlamentnek a dél-európai mezőgazdasági területek minőségi romlása okozta kihívásról szóló állásfoglalási indítványa mellett szavaztam, mert úgy vélem, a közös mezőgazdasági politikai iránymutatásoknak tartalmazniuk kell olyan eszközöket, amelyek célja az éghajlatváltozás hatásai elleni küzdelem és a talajvédelem.

Hangsúlyoznom kell, milyen fontos, hogy az aszályok vizsgálatára létesítsünk egy európai megfigyelőközpontot, és hogy erősítsük az Unió tűzesetekre vonatkozó, összehangolt fellépését.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Sajnálatos az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportjának azon hozzáállása, ahogyan a jelentés különböző javaslatait visszautasítja, annak érdekében, hogy saját alternatív javaslatát, amelyet mi utasítunk el, elfogadtassa. A különböző hiányosságok ellenére sok tekintetben egyetértünk a benyújtott jelentéssel, különösen azzal, hogy a mezőgazdaság a legjobb eszköz a talajromlás megelőzésére, és hogy e tevékenység fenntartása átgondolt stratégiát igényel. Mi is alapvető fontosságúnak tekintjük a mezőgazdaságban dolgozó népesség elsivatagosodás elleni küzdelemben való részvételét és a termelőknek a növénytakaró megőrzésében játszott döntő fontosságú szerepét azokban a térségekben, amelyeket tartós aszály sújt. Továbbá egyetértünk azzal a kijelentéssel, amely szerint az agráripar által nagymértékben támogatott intenzív mezőgazdasági termelés kedvezőtlenül járul hozzá a talajerózióhoz, terméketlenné téve a talajt.

Ugyanakkor úgy véljük, a jelentésnek tovább kellett volna mennie abban, hogy az Európai Unió mezőgazdasági politikájának és kormányainak tulajdonítja a felelősséget, mint Portugália esetében is, mert ezek a politikák ösztönözték a föld és a víz túlzott mértékű kihasználását, amivel környezeti kárt okoztak. Mi továbbra is úgy véljük, hogy ezeket a problémákat le lehet győzni, ha felhagyunk ezekkel a politikákkal. Támogatjuk a mezőgazdasági segély és a termelés összekapcsolását, amely lehetővé teszi az olyan országok, mint Portugália számára az agrárélelmiszer-ipari termelés növelését, és általában elsődleges ágazatának modernizálását.

 
  
MPphoto
 
 

  Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) Ez a jelentés, amely nem képezi részét semmilyen törvényhozási folyamatnak, többek között európai uniós erdészetpolitikára, az éghajlatváltozással kapcsolatos megelőző intézkedéseket finanszírozó speciális uniós alapra, valamint egy, az Unió által finanszírozott, az aszályok és hasonló jelenségek megfigyelésével megbízott megfigyelőközpontra tesz javaslatot.

Úgy véljük, a mezőgazdasági területekért mindenekelőtt a tagállamoknak kell környezeti felelősséget vállalniuk. Nincs rá okunk, hogy ilyen módon alkalmatlanokká nyilvánítsuk őket ezen a területen.

Mint általában, a Júniusi Lista megjegyzi, hogy ebben a helyzetben szerencsés, hogy az Unió mezőgazdasági politikája vonatkozásában nincs együttdöntési hatásköre az Európai Parlamentnek. Máskülönben az Európai Unió a protekcionizmus csapdájába esne, és növelné a mezőgazdaságon belüli különböző speciális érdekek támogatását.

A jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Marian-Jean Marinescu (PPE-DE), írásban. (RO) Az éghajlatváltozás felgyorsítja a talajromlás és az elsivatagosodás folyamatát, különösen Európa dél-keleti tagállamaiban, beleértve Romániát is. Ezért ezt a jelenséget összehangoltan, az Európai Bizottság irányítása alatt kell kezelni, következetesen felül kell vizsgálni a mezőgazdasági politikákat, a tagállamoknak pedig eszmét kell cserélniük a tapasztalatokról és a bevált módszerekről.

Határozott véleményem, hogy számos példa van a hatékony talaj- és vízgazdálkodásra, és az olyan szárazságtűrő mezőgazdasági növények alkalmazására, amelyek újra termővé teszik a talajt. Léteznek e területre szakosodott kutatóintézetek, beleértve azt is, amely épp az általam képviselt romániai megyében, Doljban található. Ha megosztjuk ezeket a tapasztalatainkat, és alkalmazásukat kiterjesztjük az elsivatagosodás által sújtott területekre, akkor ennek eredményeként a károsodott földeket újra mezőgazdasági művelés alá vonhatjuk, és ebből következően növelhető a termelés. A 2009-es közösségi költségvetésre javasolt kísérleti projekt valódi lehetőséget kínál erre. Támogatom az előadó javaslatát, amely egy európai aszálymegfigyelő központ létrehozását indítványozza.

Felkérem az Európai Bizottságot, hogy a legteljesebb felelősséggel foglalkozzon a kérdéssel mint a közös agrárpolitikai reform részével, hogy lássa el a tagállamokat hatékony pénzügyi eszközökkel, amelyek segítik az elsivatagosodás elleni küzdelmet annak érdekében, hogy az európai polgárok számára biztosított legyen a fenntartható mezőgazdaság és az élelmiszerellátás biztonsága.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexandru Nazare (PPE-DE), írásban. (RO) Üdvözlöm képviselőtársunk jelentését, amely társadalmi és gazdasági szempontból nézve is rendkívül fontos témával foglalkozik. A talajromlás nemcsak az érintett területeken élő emberek életét érinti, hanem a gazdasági fejlődés lehetőségét is. Romániában az utóbbi években láttuk a károkat, amelyeket ez a jelenség okozhatott: romokban álló házak, a létfenntartásukat biztosító legszükségesebb dolgok nélkül maradt emberek, a mezőgazdasági termelés akár 30-40%-os visszaesése, és a déli térségek elsivatagosodásának veszélye.

A jelenség gazdaságra gyakorolt hatása vitathatatlan: az érintett területeken élő polgárok bevételének visszaesése, ugyanakkor az élelmiszerárak növekedése. Ezért kell az Európai Uniónak a szolidaritás elve alapján hozzájárulnia a jelenség elleni küzdelemhez, és támogatnia az érintetteket. Ahogyan azt a 0021/2009 írásbeli nyilatkozatomban indítványoztam, amelyet kollégáimmal együtt terjesztettem elő, az Uniónak különleges pénzügyi mechanizmusra van szüksége, hogy megelőzze az éghajlatváltozás hatásait és harcoljon azok ellen. A pénzügyi mechanizmusnak rugalmasnak kell lennie, hogy segítse a pénzügyi források lehető leggyorsabb felszabadítását, amelyhez közép- és hosszú távú stratégiának, valamint olyan cselekvési terveknek kell kapcsolódniuk, amelyek figyelembe veszik az éghajlatváltozásnak az EU régióira gyakorolt különféle hatásait.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. – (IT) Elnök úr, örömmel fogadom Aita úr jelentését az EU mezőgazdasági területeinek minőségi romlása okozta kihívásról és az uniós agrárpolitikai eszközökön keresztül adott válaszról.

Valóban, helyeslem, hogy a jelentés célja, hogy a megfontolás tárgyául szolgáló útmutatásokat, ötleteket és gyakorlati javaslatokat a mezőgazdasági termőföldek helyreállítására, megőrzésére és javítására vonatkozó közös stratégia megfogalmazása érdekében kellő időben dolgozzák ki. Tekintettel a jelenlegi válságra, rá kell mutatni, hogy a termőföld védelme termelési potenciálunk biztosításának eszköze, amelynek szerepe politikailag és stratégiailag is fontos, és amely egyensúlyban tartja az importot és az exportot, valamint bizonyos fokú függetlenséget és mozgásteret biztosít a tárgyalások során a multilaterális fórumokon.

 
  
  

- Állásfoglalási indítvány (B6-0110/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Glyn Ford (PSE), írásban. − A pénzügyi és gazdasági válság idején fontos, hogy fenntartsuk és megerősítsük a munkavállalók jogait, hogy biztosítsuk, hogy a válság okozta terhek nem azok nyakába fognak szakadni, akik a legkevésbé bírják viselni. Nagyon könnyen így történne, hacsak nem biztosítjuk, hogy az erők egyensúlya ne mozduljon el a munkáltatók irányába, a munkavállalók hátrányára. Ezért támogatom ezt az állásfoglalást. Bárcsak erőteljesebb lenne.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. – (IT) Elnök úr, az európai statútummal rendelkező részvénytársaságok munkavállalói részvételére tett állásfoglalási indítvány mellett szavaztam. Az Európai Bíróság által hozott legutóbbi döntések fényében az intézmények és munkavállalók közötti konstruktív párbeszéd elősegítésére is szükség van. Ezen túlmenően, egyetértek azzal a bekezdéssel, amely annak szükségességére hívja fel a figyelmet, hogy a Bizottság felmérje az ehhez a tanácskozáshoz kapcsolódó, határokon átnyúló, a vállalatirányítással, az adójoggal és a munkavállalóknak a részesedési programban való pénzügyi részvételével foglalkozó problémákat.

 
  
  

- Állásfoglalási indítvány (B6-0112/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Nicodim Bulzesc (PPE-DE), írásban. (RO) Az állásfoglalási indítvány mellett szavaztam, mert támogatom a kezdeményezést, amely felszólítja a tagállamokat, hogy tervezzenek együttműködési mechanizmusokat, amelyek megelőzik, hogy a családokat, különösen a gyermekeket káros hatások érjék, amelyek abból származnak, hogy szüleiktől külön és távol élnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) A bevándorló szülők származási országukban hagyott gyermekeiről szóló szöveg feltárja a gyermekek megrendítő helyzetét, akik magukra, vagy egy többé-kevésbé jóindulatú harmadik személyre vannak utalva, kegyetlen bánásmód veszélyének vannak kitéve, illetve pszichológiai, oktatási, szocializációs vagy egyéb problémákkal küzdenek.

Ez bizonyítja, hogy a bevándorlás emberi dráma, amely embertelen helyzeteket szül.

Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ezen segítsünk, hogy elősegítsük a családok megszokott kulturális és társadalmi környezetben való egyesítését.

Egyszóval, és ez az egyetlen megoldás, a fejlődés támogatása érdekében, valamint annak biztosítására, hogy a családok saját országukban egyesüljenek, mindent meg kell tennünk, hogy visszafordítsuk a bevándorlási hullámokat, hogy eltántorítsuk szándékuktól azokat, akik megkísérlik elhagyni országukat..

Ilyen módon kell használni a forrásokat, amelyeket arra szántak, hogy Európába „importáljanak”, telepítsenek embereket, akiket vonzanak az Önök által fenntartott ábrándképek.

 
  
MPphoto
 
 

  Carl Lang and Fernand Le Rachinel (NI), írásban. – (FR) Köztudott, hogy Európa mindenről gondoskodni akar, és mindenütt ott akar lenni. A bevándorló szülők származási országukban hagyott gyermekeiről szóló állásfoglalásával, olyan javaslatokkal, amelyek nemcsak demagógok, de még vétkessé is teszik a tagállamokat az Európai Parlament az őrület határához ért.

Azt állítják, hogy az Unió elégtelen figyelmet szentelt a bevándorló szülők származási országukban hagyott gyermekei jelenségének. A tagállamoknak intézkedéseket kellene bevezetniük, amelyek javítanak az otthon hagyott gyermekek helyzetén, és normális fejlődést biztosítanak számukra az oktatás és a szociális élet terén. Mintha csak álmodnánk! A befogadó országokban eszközölt családegyesítést ösztönző intézkedések és a családoknak adott tartózkodási jog után itt az idő az otthon maradt gyermekekkel is foglalkozni.

A bevándorlás problémáját nem lehet így megoldani. Rossz a logika. Nem az otthon maradt gyermekeket kell segíteni; a családokat és az országok egész népességét kell segíteni, és otthonmaradásra ösztönözni.

 
  
MPphoto
 
 

  Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) Az EU-n belüli határok közötti sorompók eltűnésével megnövekednek a lehetőségek, hogy az EU egy másik tagállamában keressenek munkát az emberek. Ez nagyon kedvező fejlemény, amely megadja az embereknek az esélyt, hogy maguk tegyenek valamit, hogy saját kezükbe vegyék sorsukat és a családjuk sorsát.

Az előadó ugyan elismeri ezt, mégis makacsul ennek kedvezőtlen szempontjaira összpontosít, amelyeket a külföldön jövedelmüket kereső szülők hiánya okozhat.

Úgy érzem, nincs ok arra, hogy az Európai Parlament ilyen tolakodó módon vegye kézbe az egyes tagállamok szociális és oktatáspolitikáját. Tiszteletet kell tanúsítanunk, valamint bíznunk kell a tagállamokban és demokratikus úton választott országgyűléseikben, hogy maguk is gondoskodnak népükről és népük jólétéről.

Ezért az állásfoglalás ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexandru Nazare (PPE-DE), írásban. (RO) A külföldön munkát vállaló szülők származási országukban hagyott gyermekeinek helyzetét javítani szándékozó európai parlamenti állásfoglalás mellett szavaztam.

Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy nem elég elkötelezni magunkat ebben a tekintetben. Konkrét intézkedésekre van szükségünk, hogy gondoskodjunk a gyermekek fejlődéséről az egészségügy, az oktatás és a szociális élet terén, és biztosítsuk sikeres beilleszkedésüket a társadalomba, majd belépésüket a munkaerőpiacra.

A nemzeti hatóságoknak például oktatási programsorozatot kell összeállítaniuk, amely kifejezetten ezzel a problémával foglalkozik. Nemcsak a gyermekeknek kellene részt venni ilyen típusú programokon, hanem migráns szüleiknek is. Utóbbiakat olyan tájékoztató programokba is be kell vonni, amelyek azokról a kedvezőtlen hatásokról számolnak be, amelyekkel a külföldi munkavállalás jár a családi életre, különösen a gyermekeikre.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. – (IT) Elnök úr, Andersson úr szóbeli választ igénylő kérdését követően a migránsok gyermekeiről szóló állásfoglalási indítvány mellett fogok szavazni. Valóban, a munkaerő-bevándorlás folyamatosan növekedett az utóbbi évtizedekben, és a világon a migránsok nagy része – 64 millió – Európában tartózkodik. Továbbá úgy vélem, hogy a migrációnak lehet kedvező hatása a küldő ország családjaira, mert pénzküldeményeken és egyéb csatornákon át csökkenti a szegénységet, és növeli a humántőkébe való befektetést. Ezért egyetértek abban, hogy meg kell kérnünk a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket a migráns szülők által a származási országukban hagyott gyermekek helyzetének javítására, és biztosítsák az oktatási és szociális élet terén való normális fejlődésüket.

 
  
MPphoto
 
 

  Flaviu Călin Rus (PPE-DE), írásban. (RO) Én a migráns szülők által a származási országukban hagyott gyermekekről szóló európai parlamenti állásfoglalási indítvány mellett szavaztam, mert úgy gondolom, a gyermekek helyzetén jelentősen javítani kell. Harmonikus fejlődése érdekében minden gyermeknek joga van a teljes családhoz és az oktatáshoz. Úgy gondolom, támogatnunk kell ezeket a gyermekeket, mivel ők képviselik Európa és az Európai Unió jövőjét.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (PSE), írásban. − Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk a bevándorlók gyermekeinek segítése érdekében, hogy kibontakoztathassák a bennük rejlő lehetőségeket és tevékenyek legyenek új környezetükben.

 
  
  

- Állásfoglalási indítvány (B6-0104/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) A Júniusi Lista nagyon pozitívan viszonyul az Európai Unió jövőbeni bővítéseihez. Ugyanakkor döntő jelentőségűnek tartja, hogy a tagjelölt országok ténylegesen feleljenek meg a megszabott követelményeknek, ilyen értelemben teljes mértékben demokratikus államok legyenek, amelyeket a jogállamiság kormányoz a csatlakozás útján. A koppenhágai kritériumoknak meg kell felelni, az általunk megállapított jogszabályokat nemcsak bevezetni kell, hanem a gyakorlatban be is kell tartani, és biztosítani kell a jogbiztonságot.

A három országban, amelyekről ma tanácskoztunk, minden bizonnyal megvan a lehetőség, hogy a jövőben tagállamokká váljanak, ám fontos leszögezni, hogy nem könnyítünk a követelményeken. A tapasztalat azt mutatja, hogy a fejlődés a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt a leggyorsabb, majd lassabban folyik a tárgyalások alatt, különösen, ha a tárgyalások érezhetően sikeres végeredmény felé haladnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Zita Pleštinská (PPE-DE), írásban. – (SK) A Horvátország 2008-as országjelentéséről szóló állásfoglalás mellett szavaztam, és örülök, hogy a Parlament nagy szavazattöbbséggel elfogadta azt.

Az állásfoglalás dicséri a remek eredményeket, amelyeket Horvátország 2008-ban a törvények elfogadása és az uniós tagság elnyeréséhez szükséges reformok megvalósítása terén elért. Ezeket az eredményeket a reformok elfogadásával és megvalósításával állandóan erősíteni kell.

Úgy vélem, a Szlovénia és Horvátország közötti határvita Rehn biztos személyes részvételének köszönhetően sikeresen megoldható lesz, és mindkét fél megelégedésére fog szolgálni, ami révén felgyorsulhatnak a csatlakozásról folyó tárgyalási folyamatok. Természetesen a sikeres eredmény érdekében konszenzusra kell jutni, és a kielégítő és fenntartható megoldáshoz különösen nagy szükség lesz a szlovén és a horvát kormány jóindulatára.

Ebben az állásfoglalásban nemcsak Horvátországra kell gondolnunk. Nem szabad megfeledkeznünk Szlovénia úttörő szerepéről sem, amely jelentős mértékben Európa felé fordította a Balkánt. Szlovénia volt az első ország a Balkánon, amely csatlakozott az Európai Unióhoz és a schengeni térséghez, tagja lett az euróövezetnek, és példaként, ösztönzőként hat a többi balkáni országra.

Úgy vélem, hogy a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások 2009 végére befejeződnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. – (IT) Elnök úr, nem értek egyet a horvátországi országjelentésről szóló állásfoglalási indítvánnyal, ezért ellene szavaztam. Ahogyan azt már sokszor elmondtam itt a tisztelt Házban, nem gondolom, hogy Horvátország fejlődése elégséges. Adják vissza azt, amit 1947 óta elloptak az isztriai és dalmát menekültjeinktől. Akkor, és csak akkor válik majd lehetségessé, hogy tárgyaljunk Horvátország európai uniós csatlakozásáról. Ha véglegesen nem rendezik az Isztriáról, Rijekából és Dalmáciából kilakoltatottak tulajdona feletti vitát, lehetetlen a két nép közötti párbeszéd.

 
  
MPphoto
 
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE), írásban. – (PL) Minden erőfeszítést értékelek, beleértve a mind maga Horvátország, mind az Európai Unió részéről megtett lépést afelé, hogy megerősítsék a két partner között már létező kapcsolatokat. Támogatnám a további együttműködést, és a fennálló problémákról szóló közös állásfoglalást, különösen azt a tényt tekintve, hogy a horvát kormány meg akar küzdeni mind a belső, mind a kétoldalú jelenleg fennálló problémákkal. Az európai szolidaritás szellemében, különbségekre és határokra való tekintet nélkül, segítenünk kell nekik ebben az igyekezetükben.

 
  
  

- Állásfoglalási indítvány (B6-0105/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (PSE), írásban.(PT) A 2008-as törökországi országjelentésről szóló európai parlamenti állásfoglalási indítvány mellett szavaztam. Minthogy a törökországi reformfolyamat lelassult, a török kormánynak be kell bizonyítania a reformfolyamat folytatására irányuló politikai akaratát, amely mellett 2005-ben elkötelezte magát, és amely egy demokratikusabb és pluralistább társadalomhoz vezet.

 
  
MPphoto
 
 

  Jens Holm és Eva-Britt Svensson (GUE/NGL), írásban. − Támogatjuk Törökország európai uniós csatlakozását, mivel az ország megfelel a koppenhágai kritériumoknak, és mert a csatlakozást támogatja a török lakosság. Ugyanakkor sajnáljuk, hogy nem tudtunk a mai szavazás tárgyát képező török országjelentés mellett szavazni. A jelentés, sajnos, egyrészt sok komoly hiányt, másrészt rosszul irányzott követeléseket tartalmaz. A (20) bekezdésben például egy demokratikus fél elérhetetlen követelésekkel lép fel. A (29) bekezdésben Törökországot az IMF-fel való szoros együttműködésre ösztönzik, a (31) bekezdésben pedig arra kötelezik, hogy szabadkereskedelmi megállapodásokat kössön harmadik országokkal. A jelentés nem hivatkozik kellő mértékben az emberi jogok megsértésére vagy a nemzeti kisebbségek, különösen a kurdok válságos helyzetére. Az örmény népirtás említésre sem kerül, amiben ez a jelentés eltér a Parlament korábbi állásfoglalásaitól.

 
  
MPphoto
 
 

  Marine Le Pen (NI), írásban. – (FR) Újra megtörtént, hogy a Parlament tökéletesen képmutató módon elfogadott egy állásfoglalást, amelyben felkéri a török kormányt, hogy mutassa meg a reformok megvalósítására irányuló politikai akaratát.

Az az igazság, hogy Önök mindenáron, és Európa népeinek akarata ellenében, folytatni akarják a Törökország európai uniós csatlakozásáról folyó tárgyalásokat, annak ellenére, hogy Törökország továbbra is elutasítja Ciprus elismerését, és annak ellenére, hogy a demokratikus reformok is leálltak.

Törökországnak kedvezményezett partnerséget kellett volna ajánlani, de ehhez el kellett volna ismerni, hogy Törökország nem európai állam, és ezért nincs helye az Európai Unióban.

Itt volt az ideje, hogy figyelembe vegyék Európa népeinek véleményét, akik nagy része határozottan ellenzi az Önök végzetes tervét, valamint hogy egyszer s mindenkorra hagyják abba a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokat.

Ünnepélyesen emlékeztetem Önöket, hogy olyankor, amikor az európai nemzetek fundamentalista hálózatokkal küzdenek, és amikor Franciaország vallási semlegességének elvét próbára teszi a francia területeken erősödő harcos iszlám vallás, különösen veszélyes csatlakozási tárgyalásokat folytatni egy olyan nemzettel, amely kétségtelenül tiszteletre méltó, de amelynek kormánya védi a radikális iszlám vallást.

 
  
MPphoto
 
 

  Fernand Le Rachinel (NI), írásban. – (FR) A korábbi Törökországról szóló jelentésekhez hasonlóan, Oomen-Ruijten asszonyé sem kérdőjelezi meg azt az euro-brüsszeli dogmát, amely szerint „Törökországnak csatlakoznia kell az Európai Unióhoz”. Ennek megfelelően Sarkozy elnök, választási ígéreteit ismételten megszegve, a csatlakozási tárgyalások két fejezetét nyitotta meg, mialatt az uniós intézményeket elnökölte.

Népeink viszont nem akarják, hogy ez az ázsiai ország, amelynek lakossága az örmény népirtás és az egyéb keresztény közösségek eltűnése óta 99%-ban muzulmán, betagozódjon Európába. Ezt az országot iszlám párt vezeti, hadserege megszállva tartja a Ciprusi Köztársaságnak, az Európai Unió tagjának területét. Arra is emlékeztetnek, hogy évszázadokon át a törökök jelentették a legnagyobb veszélyt Európára. A görögök, a románok, a bolgárok és a szerbek csak a 19. században vetették le az ottomán igát.

A makacsság, amellyel az eurokraták megpróbálják beengedni Törökországot Európába, csakúgy, mint a Lisszaboni Szerződés konok erőltetése megmutatja a brüsszeli Európa antidemokratikus és Európa-ellenes természetét. Június 7-én Európa népeinek végre alkalma lesz kifejezni, hogy új Európát akar építeni: Európa népeinek szabad és független Európáját.

 
  
MPphoto
 
 

  Kartika Tamara Liotard és Erik Meijer (GUE/NGL), írásban. – (NL) A Parlamenten belül három álláspont létezik Törökország jövőbeni európai uniós csatlakozásával kapcsolatban.

Az első álláspont szerint, amelynek szószólója az Egyesült Államok volt elnöke, George W. Bush, a csatlakozás igen kívánatos, mivel Törökország rengeteg olcsó munkaerővel és katonával rendelkezik, és hűséges NATO-tag.

A második álláspont szerint Törökország csatlakozása soha nem lesz kívánatos, mivel az ország ázsiai, muzulmán vallású, túl nagy és túl veszélyes.

Mi és a képviselőcsoportunk mindig is egy harmadik álláspontot támogattunk, amely szerint Törökországnak képesnek kell lennie az Európai Unióhoz való csatlakozásra, ha kívánják. Sok török származású európai számára fontos ez.

Mielőtt azonban elérnénk ezt a stádiumot, az országnak teljesen demokratikussá kell válnia, politikai foglyok, betiltott média és politikai pártok nélkül. A kurd nyelvnek egyenlő jogokat kell adni a közigazgatásban, az oktatásban és a médiában, a parlamenti 10%-os magas választási küszöböt el kell törölni, és a dél-keleti kurd területeknek autonómiát kell adni a decentralizált államon belül. Az 1915-ös örmény népirtás sem tagadható többé, épp, ahogy a németek sem tagadhatják az 1938 és 1945 közötti zsidó népirtást. Oomen-Ruijten asszony jelentésének ez igen gyenge pontja. Ebből kifolyólag sajnálattal úgy érezzük, nemmel kell szavaznunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Jules Maaten (ALDE), írásban. – (NL) Oomen-Ruijten asszony jelentésének (45) bekezdése szerint az Európai Unió és Törökország között folyó csatlakozási tárgyalásokat ki kell bővíteni. A holland Szabadságért és Demokráciáért Néppártnak (VVD) komoly ellenvetései vannak ez ellen. A VVD álláspontja szerint Törökország túl kevés előrehaladást mutatott az elmúlt években, ezért nincs ok arra, hogy felgyorsítsuk a tárgyalásokat.

A VVD úgy véli, hogy épp Törökországnak kell először eleget tennie számos kötelezettségnek. Amennyiben nem felel meg ezeknek ez év végéig, a VVD azon a véleményen van, hogy a csatlakozási tárgyalásokat fel kell függeszteni. Meggyőződésünk, hogy most nem kell Törökországnak pozitív jelzéseket adnunk. Fordítva, Törökországnak kell pozitív jelzéseket küldenie az Európai Unió felé.

A (45) bekezdést érintő komoly ellenvetésünk ellenére a VVD küldöttsége úgy döntött, igennel szavaz a jelentés egészére, mivel a szöveg többi részével egyetértünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Yiannakis Matsis (PPE-DE), írásban. – (EL) Oomen-Ruijten asszony jelentésének egésze mellett szavaztam. Ugyanakkor szeretném határozottan kijelenteni, hogy nem értek egyet, és nem vagyok köteles egyetérteni az eredetileg a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja által előterjesztett, és az előadó által kiegészített szöveg (40) bekezdésére vonatkozó 9. módosítással. A módosítás a következőképpen szól: „ideiglenes átmeneti eltérések kivételével” (ideiglenes átmeneti eltéréseken az Európai Unió négy alapvető szabadságának egyikétől való eltérést értve), és ezt csatolták is a végleges szöveghez. Szavazatom indokolásában szeretném tisztázni, semmilyen módon nem vagyok kötelezhető, és mint ilyen, nem támogatom a szóban forgó módosítást, mert úgy gondolom, hogy ez romboló hatással van a ciprusi probléma demokratikus és európai megoldása keresésének folyamatára.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexandru Nazare (PPE-DE), írásban. – (RO) Támogattam a jelentést, amely részletesen leírja Törökország Európai Unióhoz fűződő kapcsolatait, és a tagsági státusz megszerzéséhez szükséges folyamatot.

Én és az általam képviseltek határozottan támogatjuk Törökország uniós tagjelöltségét, és nemcsak az országaink közötti jó viszony miatt. Őszintén úgy véljük, hogy az Európai Uniónak hatalmas lehetősége van a változás előidézésére. Kelet-európai tagállamok polgáraiként megerősíthetjük, hogy a határozott európai perspektíva radikális változásokat idéz elő mind a belpolitikai vitákban, mind az ország külpolitikai lehetőségeinek tekintetében.

Határozottan hiszem, hogy ha Törökország tagsági státuszával kapcsolatban a „ha” szó helyére a „mikor” lép, könnyebb lesz oldani a jelenlegi társadalmi polarizációt tápláló feszültségeket. Pontosan ez az, amiért az Európai Uniónak világosan kell jeleznie Törökország felé a csatlakozási folyamat ésszerű időkorlátokon belüli lezárását, ami meg fogja adni a megfelelő lökést a reformfolyamatokhoz és a közös érdekű kérdésekben való együttműködéshez.

Másfelől ez nem változtat azon a tényen, hogy mindaddig az Európai Unió elvárja a török hatóságoktól, hogy folyamatosan és tétovázás nélkül betöltsék az EU partnerének és jövőbeni tagjának szerepét, többek közt az érintett közel-keleti és eurázsiai országokhoz kötődő kapcsolataiban is.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (PSE), írásban. – (RO) Szociáldemokrataként a jelentés mellett szavaztam, hogy támogassam Törökországot a csatlakozási folyamatban. Arra buzdítom az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy gyorsítsák fel a tárgyalás folyamatát, amely magában foglalja az energiáról szóló fejezet megnyitását is, különösen a jelenlegi gazdasági válság légkörében, figyelembe véve, hogy Törökország milyen fontos szerepet játszhat Európa energiabiztonságának megteremtésében.

Üdvözlöm továbbá, hogy a török parlament 2008 májusában elfogadta a foglalkoztatási intézkedések csomagját, amely célja a nők, a fiatalok és a fogyatékkal élők foglalkoztatási lehetőségeinek elősegítése volt. Ugyanakkor aggodalmamat szeretném kifejezni a munkaerőpiac kedvezőtlen helyzete miatt, amely a munkaképes lakosság mindössze 43%-ának kínál munkát, és különösen amiatt, hogy az általános foglalkoztatás aránya a nők körében esik.

Támogatom a török kormányhoz intézett kéréseket, amelyek arra szólítják fel, hogy folytassa az olyan kézzel fogható intézkedések bevezetését, amelyek célja a nők politikai, gazdasági és pénzügyi ágazatokban való részvételének megszilárdítása, például a nők aktív politikai részvételének ideiglenes intézkedések alkalmazásával történő biztosításán keresztül.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. – (IT) Elnök úr, a Törökországról szóló 2008-as országjelentés ellen szavaztam. Tény, hogy túl sok számunkra a megoldatlan kérdés ahhoz, hogy jelentős haladást lássunk a majdnem négy éve tartó csatlakozási tárgyalásokban. A kurd népesség helyzetét, a még hatályban lévő halálbüntetést, valamint a kulturális és vallási kérdéseket hozom fel megoldásra váró példaként. Ezekkel a problémákkal semmilyen körülmények között nem lehet felszínesen és könnyelműen bánni.

 
  
MPphoto
 
 

  Renate Sommer (PPE-DE), írásban. − (DE) Üdvözlöm a Törökországról szóló állásfoglalás melletti egyértelmű többséget. Világossá kell tennünk a török kormány számára, hogy a reformfolyamatok több éves megtorpanásának vannak következményei.

A véleménynyilvánítás szabadsága és különösen a sajtószabadság komoly visszaesést mutat. Különösen nyilvánvaló ez a török kormány jelenlegi, a Doğan Médiacsoporttal kapcsolatos eljárásában. Az állítólagos adócsalás miatt kirótt veszedelmes mértékű bírságok aránytalanok és a média cenzúrájával egyenértékűek.

Az alapítványokról szóló új jogszabály ellenére sem történt előrelépés a vallásszabadság felé. A vallási kisebbségeket továbbra is diszkriminálják és zaklatják. Örülök, hogy Törökország felszólítására tett javaslatomat, amelyben a Tur Abdinban lévő Szent Gábriel monostor kisajátítási tervének visszavonását kérem, belefoglalták az állásfoglalási indítványba.

Követeljük továbbá, hogy Törökország feleljen meg az EU ökológiai és környezetvédelmi előírásainak, és tartsa tiszteletben a Délkelet-Anatólia Projekt gátjai által érintett emberek jogait.

Ahelyett, hogy a koppenhágai kritériumok teljesítésében haladna, Törökország inkább távolodik alapvető értékeinktől. Vajon a török kormány valóban új demokratikus alapokra kívánja helyezni a Köztársaságot? Az AK párt elleni bírósági eljárás és a rejtélyes Ergenekon-akták egy olyan mélyen megosztott társadalom képét mutatják, amely nem is akar, és nem is képes megfelelni az Európai Unió kihívásainak. Ezért itt az idő, hogy végre kifejezetten az Európai Unió és Törökország közötti kedvezményezett partnerségről kezdjünk beszélni.

 
  
MPphoto
 
 

  Geoffrey Van Orden (PPE-DE), írásban. − Noha támogatom a jelentés fő hajtóerejét, ellenzem az egyensúly hiányát, amely különösen Ciprus esetével kapcsolatban érzékelhető. Határozottan ellenzem a 14. és 15. módosítást, amelyek több kérdésben is kizárólag Törökország ellen irányulnak, ideértve a nemzetközi kötelezettségek teljesítését, és nem szólítják fel egyaránt a görög és a ciprusi görög hatóságokat a cselekvésre vagy kötelezettségvállalásra. A bizottsági szakasz ideje alatt nem fogadták el módosításomat, amely elveti a gondolatot, hogy a ciprusi kérdés megoldását Törökország egyoldalú cselekvésével kell elérni. Előzetes lépésként felkértem a Tanácsot, hogy adjon tartalmat 2004. április 26-i kötelezettségvállalásának, hogy véget vessen a ciprusi török közösség elszigeteltségének. Mindazonáltal, fenntartásaimmal együtt, a jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

- Állásfoglalási indítvány (B6-0106/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Athanasios Pafilis (GUE/NGL), írásban. – (EL) A Görög Kommunista Párt a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról szóló állásfoglalási indítvány ellen szavazott. Ismételten Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és más országok uniós integrációja ellen szavazott, ugyanazon okokból kifolyólag, amiért Görögország integrációját is ellenzi.

Az állásfoglalási indítvány felszólít Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság uniós integrációjának felgyorsítására, hogy USA/NATO protektorátusból EU/USA/NATO protektorátussá alakíthassák, és gyorsan hozzácsatolhassák az Európai Unióhoz. Az Új Demokrácia, a PASOK, a SYRIZA és a LAOS pártok egyetértenek ebben az általános menetben, „nézeteltérésük” mindössze a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság név kérdésére koncentrálódik, és ebben a tekintetben szavaztak a jelentés ellen, amely ténylegesen kedvezőtlen a görög pozíciókra nézve, mivel felszólítja a görögöket, ne akadályozzák meg Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság uniós integrációját.

A Görög Kommunista Párt minden vonatkozó jelentés ellen szavazott, mert úgy ítéli meg, hogy a névkérdés mögött egy, a Balkánt érintő általánosabb terjeszkedő beavatkozás és az imperialista hatalmak egymás közti harca rejlik. Ezért állt ki a párt a határok sérthetetlensége és azon tény mellett, hogy nincsenek megvalósítatlan vagy egyéb követelések. Nincs macedón etnikai kisebbség. A Macedónia szó földrajzi kifejezés. Az Új Demokrácia, a PASOK, a SYRIZA és a LAOS pártok, a zsákutcás európai filozófia híveként elrejtik a Balkán népei elől az Európai Unió politikai haszonelvűségét, amely úgy bánik a kisebbségekkel, ahogyan azt saját érdekei megkívánják.

A Görög Kommunista Párt támogatja a Balkán népeinek egyesített, antiimperialista küzdelmét, és az USA/NATO/EU-politikával való szembehelyezkedést.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. – (IT) Elnök úr, a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 2008-as országjelentéséről szóló állásfoglalási indítvány ellen szavaztam. Elérkeztünk arra pontra, amikor el kell döntenünk, hogy széles körű közös piacot akarunk kialakítani, amelyhez természetesen világos szabályokat kell felállítanunk, vagy pedig olyan Európát akarunk alkotni, amely egységes, erős és független identitással rendelkezik. Ezért az állásfoglalási indítványban felsorolt tényezők alapján, amelyek véleményem szerint nem elégségesek, ellenzem a jelentést.

 
  
  

- Jelentés: Annemie Neyts-Uyttebroeck (A6-0112/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Călin Cătălin Chiriţă (PPE-DE), írásban. – (RO) Úgy gondolom, az uniós intézményeknek továbbra is támogatniuk kell a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot. A bíróság sok háborús bűnöst hallgatott ki, ám ugyanakkor gondolnunk kell a bíróság ítéleteinek szélesebb körű jelentőségére, csakúgy, mint a Nyugat-Balkán népei közti békítési folyamathoz való hozzájárulására.

Felhívnám a figyelmüket arra, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság által kihirdetett néhány vádiratot vagy ítéletet a Nyugat-Balkán különböző régióiban vitathatónak találtak. Tanulságokat lehet ezekből a reakciókból levonni, amelyek bekerülnek a Nemzetközi Büntetőbíróság iratai közé. A reakciók ugyanakkor rávilágítanak a fellebbviteli kamara és a tájékoztató program szükségességére.

Ne feledkezzünk meg ugyanakkor arról, hogy sok más háborús bűnöst még nem állítottak bíróság elé. Az uniós intézményeknek támogatniuk kell a Nyugat-Balkán államaiban nemzeti szinten folytatott vizsgálatokat. Az EU Tanácsának világos szabályokat kell felállítania a Nemzetközi Bíróság megbízatásának lejártát követően a régió országainak igazságszolgáltatása által nyújtott teljesítmény értékelésére.

A felelősöket annak rendje és módja szerint bíróság elé kell állítani és megbüntetni, egyénileg, saját cselekedeteik alapján.

Az igazságszolgáltatás mindenkire egyformán vonatkozik.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (PSE), írásban. − Megszavaztam a jelentést, amely biztosítja, hogy mindazok, akik háborús bűnt követtek el a volt Jugoszláviában, ne meneküljenek meg az igazságszolgáltatás elől. Támogatom a jelentést, mert két évvel meg fogja hosszabbítani a volt Jugoszláviával foglalkozó ideiglenes nemzetközi büntetőtörvényszék (ICTY) megbízatását, amely mindazokat bíróság elé állítja, akik háborús bűnöket követtek el a volt Jugoszláviában, ezáltal biztosítva elég időt arra, hogy befejezzék a folyamatban lévő tárgyalásokat.

 
  
  

- Állásfoglalási indítvány (B6-0113/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (PSE), írásban. – (PT) Az Európai Parlamentnek az ötödik Víz Világfórum kapcsán a vízügyről szóló állásfoglalása mellett szavaztam, mivel úgy vélem, hogy sürgősen ki kell dolgoznunk a vízellátásról és a vízgazdálkodásról szóló globális politikákat, hogy elérjük a millenniumi fejlesztési célkitűzéseket. Ezek előírják, hogy 2015-re a felére kell csökkenteni azon emberek számát, akik nem jutnak biztonságos ivóvízhez.

Ugyanakkor a globális pénzügyi válság értelmében a tagállamoknak a hivatalos fejlesztési támogatáson keresztül fokozniuk kell a legkevésbé fejlett országok támogatását, továbbá együtt kell működniük az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásban és azok enyhítésében.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) A víz sem menekülhet az Európai Parlament többségének privatizálási és liberalizáló buzgalma elől. Az állásfoglalás helyesen állítja, jóllehet feltételes módban, hogy „a víz az emberiség közös erőforrása, és a vízhez való hozzájutásnak alapvető és általános jogot kellene képeznie”, valamint, hogy „a vizet a közjavak közé sorolják, és állami felügyelet alá kellene vonni”. Ugyanakkor az állásfoglalás ezt követő része súlyosan hibás és elfogadhatatlan. Kijelenti, hogy miközben a vizet állami felügyelet alá kellene vonni, a vízgazdálkodást át lehet adni „részben vagy egészben” a magánszektornak. Ez azt jelenti, hogy a vízgyűjtő és a vízellátó infrastruktúrába való befektetés szerepe marad az államra, míg a jövedelmező szerepet, nevezetesen a fogyasztók felé történő díjkiszabást a magánszektor kapja. Ezeket a kísérleteket már több országban lefolytatták, különösen Latin-Amerikában, ahol az árak gyorsuló ütemben nőttek, miközben a minőség romlott.

Nem értünk egyet továbbá azzal sem, hogy a mezőgazdaságot teszik felelőssé, s hogy az agrárágazatot és a mezőgazdasági kistermelőket egyenlő módon kezelik, így ez utóbbiak szenvedik meg a magas vízdíjakat. A tőkés válság növekedésével a víz csábító forrásnak tűnik, amely meghozhatja a nyereséget, amelyre a tőkének oly nagy szüksége van. Változatlanul azt gondoljuk, hogy a víz kizárólag a közjavak közt szerepelhet, úgy a vízgyűjtés, mint a vízellátás tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Eija-Riitta Korhola (PPE-DE), írásban. − (FI) Elnök úr, Berman úrnak az ötödik Víz Világfórumról szóló állásfoglalása mellett szavaztam. A Víz Világfórumot háromévente rendezik és a jövő héten Isztambulban fog tanácskozni. Ez lehetőséget teremt arra, hogy megvitassuk a vízgazdálkodás és a vízkészletek globális politikai megoldásait, valamint terveket készítsünk a megvalósításukhoz.

Két éve személyesen terjesztettem elő egy jelentést a fejlődő országok vízgazdálkodásáról az AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlés előtt. Ahogyan Berman úr állásfoglalásából is világos, a gondatlan vízgazdálkodás túlnyomó részben oka annak, hogy a világ vízügyi helyzete rosszul áll. Támogatásra van szükség, főként a regionális határozathozatal és együttműködés növelésének területén.

Az is nyilvánvaló, hogy az állami szektor egyedül nem képes előállni a Világbank által (2015-ig) évi 49 millió dollárra becsült, a vízellátás infrastruktúrájának fejlesztésére szánt összeggel. Ahhoz, hogy a vízellátás problémáit kezeljük, megoldást lehetne találni arra, hogy az állami és a magánszféra közötti partnerségi megállapodás segítségével megteremtődjön a szükséges tőke, különösen azért, mert az állami tulajdonban lévő társaságok pénzügyi eszközök hiányában szenvednek, és nincs esélyük a privatizációra.

A vízügyi problémák megoldásában a kutatás fontosságát sem szabad alábecsülnünk. Ugyanilyen létfontosságú a földalatti vízkészletek nyomon követése, és az ezeket érintő beruházások. Az energiához hasonlóan a víz is egyre inkább politikai kérdéssé válik, és nehéz küzdelem lesz a vízhez való hozzáférés biztosítása. Nyilvánvalóan politikai prioritássá kell tenni, mielőtt túl késő lesz.

 
  
MPphoto
 
 

  Kartika Tamara Liotard (GUE/NGL), írásban. – (NL) A végső szavazásban az állásfoglalás ellen szavaztam. Nem azért tettem ezt, mert a jelentés általánosságban nem jó, hanem mert az egyik eleme, véleményem szerint, annyira fontos, hogy nem tudtam magam rávenni az „igen” szavazatra. A víz nem kereskedelmi árucikk, az élet alapvető szükséglete, olyan dolog, amihez mindenkinek joga van.

A víz használata nem választás kérdése az emberi nem számára; nélkülözhetetlen az életben maradáshoz, és ezen egyetlen okból kifolyólag nem helyénvaló kereskedelmi vagy gazdasági árucikknek tekinteni. A vízellátást állami kézben kell tartani. Az Európai Parlament korábbi álláspontjai már világossá tették, hogy a vízhez mindenkinek joga van, és a jelentés megfogalmazása gyengítene ezen az állásponton.

 
  
MPphoto
 
 

  Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) A víz nélkülözhetetlen kelléke minden életnek a Földön. Ugyanakkor annak felelőssége, hogy mindenki számára biztosítva legyen a vízhez való hozzáférés, nem az EU vállain nyugszik. Az ENSZ-együttműködés keretében a nemzetközi együttműködések segítségével kellene az országoknak megoldásokat keresniük arra, hogyan javíthatnak a vízhez való hozzáférésen.

Minthogy az előadó javaslata tökéletesen más irányba vezet, úgy döntöttem, az állásfoglalás ellen szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (PSE), írásban. – (RO) A fenntartható fejlődés elképzelhetetlen a létfontosságú forrás, a VÍZ védelme és a vele való helyes gazdálkodás nélkül. Teljes meggyőződéssel pártfogolom az állásfoglalás 15. és 16. pontját, amelyek célja a helyi hatóságok erőfeszítéseinek támogatása a demokratikus vízgazdálkodási politika megvalósítása terén, amely hatékony, átlátható, szabályozott, és tiszteletben tartja a fenntartható fejlődés célkitűzéseit a népesség szükségleteinek kielégítésében.

Szeretnék csatlakozni a Bizottsághoz és a Tanácshoz intézett kéréshez, hogy ismerjék el a helyi hatóságok vízvédelemben és –gazdálkodásban játszott alapvető szerepét, annak érdekében, hogy felelőssé tegyék őket a vízügyi ágazat igazgatásában. Sajnálom, hogy az európai társfinanszírozási programok nem használják ki jobban a helyi hatóságok hatáskörét.

Románia esetében, ahol erre a területre átmeneti időszakot engedélyeztek 2018-ig, létfontosságú, hogy a befektetéseket felgyorsítsák, különösen most, amikor a szegény népesség van a leginkább kitéve az éghajlatváltozásnak, és ők a legkevésbé képesek alkalmazkodni hozzá.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. – (IT) Elnök úr, én az Isztambulban tartandó ötödik Víz Világfórumról szóló állásfoglalási indítvány mellett szavaztam. Határozottan úgy vélem, a víz egyike az emberiség közös erőforrásainak, amelyet alapvető és általános jognak kellene tekinteni. Ezen felül amellett szólnék, hogy a vizet köztulajdonná kellene nyilvánítani, és állami ellenőrzés alá kellene vonni, tekintet nélkül arra, hogy részben vagy egészében a magánszektor igazgatja-e. Végül remélem, hogy az általános ivóvízellátási támogatások rendszerét, amely a túlzott vízhasználat által aláássa a hatékony vízgazdálkodásra való ösztönzést, el fogják vetni, hogy tőkét szabadítsanak fel a különösen a szegény és vidéki lakosság részére tervbe vett támogatások számára, amelyek célja, hogy mindenki hozzájusson a vízhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (PSE), írásban. − A víz értékes forrás és kulcsfontosságú prioritásnak kell lennie, hogy az egész világon mindenki hozzájusson a tiszta ivóvízhez. 2009-ben a fejlődő világban túl sok ember van, aki nem jut tiszta ivóvízhez. Erőfeszítéseinket arra kell összpontosítanunk, hogy a világ legszegényebb részein lévő országok és közösségek hozzájussanak ehhez az erőforráshoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Gary Titley (PSE), írásban. − A történelem tele van a területek és az olaj feletti uralomért folyó háborúkkal, de attól félek, ezek jelentéktelenné törpülnek majd, ha összemérjük őket a víz feletti uralomért folyó valószínűsíthető jövőbeni konfliktusokkal.

A víz valamennyi erőforrás közül a leglényegesebb: nélküle nincs élet. Mégis, még a fejlett országokban is súlyos vízhiányokat tapasztalunk. A következmények a kevésbé fejlett országokra nézve egészen katasztrofálisak.

A nemzetközi közösségnek sokkal komolyabban kell foglalkoznia a víz problémájával, mielőtt még túl késő lenne. Ahogyan Koppenhágában láthattuk e héten, az éghajlatváltozás riasztó mértékben gyorsul, ami a későbbiekben súlyosbítani fogja a vízhiányt. A tiszta ivóvízhez való hozzájutás alapvető emberi jog, legyen ez a fő célkitűzésünk.

 
  
  

- Állásfoglalási indítvány (B6-0114/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Proinsias De Rossa (PSE), írásban. − Támogatom az állásfoglalást, amely konkrét ajánlásokat fogalmaz meg az Európai Bizottság számára, hogy a Bizottság erőteljesebben támogassa a szubszaharai Afrikában az egészségügyi szolgáltatásokat, és vizsgálja felül az Európai Közösség pénzügyi eszközeinek mérlegét azzal a szándékkal, hogy fontossági sorrendet állapítson meg az egészségügyi rendszer támogatásában.

A szubszaharai Afrikában a népesség fele szegénységben él. Afrika csakugyan az egyetlen földrész, amely nem halad a millenniumi fejlesztési célkitűzések felé, különösen a három egészségüggyel kapcsolatos célkitűzés – a gyermekhalandóság, a gyermekágyi halandóság és a HIV/AIDS, a tuberkulózis és a malária elleni küzdelem – felé, amelyek döntő fontosságúak a szegénység kezelésében, de a jelenlegi fejlődés mellett elég valószínűtlen, hogy 2015-re elérik őket. Az alapvető egészségügyi szolgáltatások infrastruktúrájának tartós, hosszú távú pénzügyi támogatásra van szüksége, ha az egészségüggyel kapcsolatos célkitűzéseket teljesíteni akarják. Ebbe valóban bele kell tartoznia a szexuális és családtervezési egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Filip Kaczmarek (PPE-DE), írásban. – (PL) A szubszaharai Afrika egészségügyi ellátásáról szóló állásfoglalás elfogadására szavaztam. Afrika e része nem lesz képes fejlődni a népesség egészségének valódi javulása nélkül. Az egészséget fenyegető veszélyek listája ebben a régióban kivételesen hosszú és közismert, és a tényt, hogy valódi veszélyekről van szó, a népesség várható élettartama erősíti meg legnyomatékosabban. A várható élettartam átlaga az egyes országokban gyakran a középkori Európáéhoz hasonló. Ez a tény fájdalmas, sajnálatos és zavaró, ugyanakkor arra kellene ösztönöznie a fejlett, gazdag országokat, hogy erőteljesebben és hatékonyabban segítsék a térséget. Jó dolog olyan projektekben részt venni, amelyek életeket mentenek. Nincs ennél emberibb és ugyanakkor európaibb. Mentsük meg azokat, akiknek veszélyben forog az életük. Ez a legkevesebb, amit tehetünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) Az, ahogyan az előadó lefestette a szubszaharai Afrikában élő emberek szenvedését, kegyetlenül emlékeztet bennünket arra, milyen fontos a szegénység elleni küzdelem folytatása és fokozása.

Az előadó által bemutatott javaslat ugyanakkor teljes egészében azon a gondolaton alapul, hogy az EU-nak vezető szerepet kellene játszania a tagállamok támogatási politikájában. Mi, a Júniusi Lista tagjai ellenezzük ezt. Az EU-nak nem szabad segélynyújtási intézkedéseket végrehajtania, sem pedig megpróbálnia a tagállamok tevékenységét befolyásolni ezen a téren.

A segélynyújtás olyan terület, amelyen sajnos elég nyomasztóak a tapasztalataink. Ezért fontos, hogy képesek legyünk a segélynyújtás új formáival kísérletezni. Hazánk, Svédország jelenleg új és érdekes utakat keres. Ebben a történelmi időben végképp rossz ötlet a tagállamoktól újfent elvenni a lehetőségeket, hogy új utakon gondolkodjanak és megújítsák támogatási politikájukat. A segélynyújtás a tagállamok feladata, és annak is kell maradnia.

A szubszaharai afrikai egészségügyi ellátás javítását célzó megoldásokra irányuló nemzetközi együttműködésről mindenekelőtt az ENSZ és nem az EU keretében kell gondolkodni.

Ezért az állásfoglalás ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. – (IT) Elnök úr, a szubszaharai afrikai egészségügyi ellátás számára nyújtott EK-fejlesztéstámogatásról szóló állásfoglalási indítvány mellett szavaztam. Az egészségügyi ágazat közösségi támogatása az átfogó fejlesztéstámogatás arányában 2000 óta nem változott, a Bizottságnak a millenniumi fejlesztési célkitűzések értelmében és a szubszaharai Afrika egészségügyi válsághelyzete miatti kötelezettségvállalásai ellenére sem. Ebből kifolyólag, úgy vélem, helyes és szükséges közösen kötelezettséget vállalni annak érdekében, hogy jobb eredményeket érjünk el az egészségügyben, és elérjük a nemzetközi szinten megállapított egészségügyi fejlesztési célokat.

 
  
  

- Állásfoglalási indítvány (B6-0111/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. – (IT) Elnök úr, én az egységes eurofizetési térség (SEPA) megvalósításáról szóló állásfoglalási indítvány mellett szavaztam. Úgy gondolom, rendkívül fontos a SEPA létrehozásának támogatása, amelyben érvényesül a hatékony verseny, és nem tesznek különbséget a határokon átnyúló, illetve az országon belüli, euróban történő fizetések között. Végül úgy vélem, a Bizottságot, ahogy a javaslat is tartalmazza, fel kell szólítani, hogy határozzon meg egy világos, alkalmas és kötelező, 2012. december 31. előtti határidőt a SEPA-hoz való csatlakozáshoz, amely határidő után minden kifizetésnek euróban, a SEPA-normákat betartva kell történnie.

 
  
MPphoto
 
 

  Peter Skinner (PSE), írásban. − The EPLP az egységes eurofizetési térség sikeres működését kívánja. Ezért nem tudjuk támogatni a jelentés módosításait, amelyek meghosszabbítanák a multilaterális bankközi díjak életét. Ez a díj nem versenyképes, és a fogyasztókat költségekkel terheli. Aláásná a jelentés célkitűzésének lendületét, amellyel biztosítani kívánja, hogy az egységes piac minden korláton áttör, és csökkenti a költségeket. A zárószavazáson azért nem támogattuk az állásfoglalást, mert elfogadták a módosításokat.

 
  
  

- Jelentés: Maria Eleni Koppa (A6-0062/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. – (IT) Elnök úr, a jelentés mellett szavaztam. Támogatom Koppa asszonynak az EU-Brazília stratégiai partnerség fontosságáról szóló jelentését, mert a partnerek történelmi, kulturális és gazdasági kötelékeik miatt ugyanazt a világnézetet vallják. Együttesen világszintű változásokat és megoldásokat ösztönözhetnek, például azáltal, hogy szorosan együtt dolgoznak a fejlesztési célkitűzések megvalósításán és támogatásán, annak érdekében, hogy világszinten birkózzanak meg a szegénységgel és a gazdasági-társadalmi egyenlőtlenségekkel azáltal, hogy erősítik az együttműködést a fejlesztési támogatás területén, beleértve a háromoldalú együttműködést, és ezzel párhuzamosan együtt küzdenek a nemzetközi terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem és a bűnözés ellen.

Számításba véve Brazíliának a latin-amerikai integrációs folyamatban betöltött központi szerepét, valamint az EU érdekét a térséggel való párbeszéd erősítésében, és azt, hogy az EU üdvözli Brazíliának a latin-amerikai országok közötti politikai és gazdasági integrációt támogató kezdeményezéseit, egyetértünk abban, hogy Brazília mint a nemrégiben létesült Dél-amerikai Nemzetek Uniójának (UNASUR) fő támogatója, elismerést érdemel.

Továbbá el kell ismernünk Brazília közvetítő szerepét Latin-Amerika és a Karib-térség helyi konfliktusainak megoldásában, ami a nemzeti szuverenitás, a be nem avatkozás és a semlegesség elveinek tiszteletben tartásán alapult, miközben pozitívan befolyásolta a régió politikai stabilitását is.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasco Graça Moura (PPE-DE), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztam. Brazília volt az utolsó BRIC-ország, amely csatlakozott az EU-val közös csúcstalálkozóhoz, amely 2007 júliusában a portugál elnökség alatt zajlott. Ez azon kapcsolat természetes voltából következett, amelyet Portugália mindig is fenntartott Brazíliával. Ahogyan az elhangzott itt a Házban 2007 szeptemberében, Brazília olyan ország, amelynek 200 millió lakosa a világ egyik legelterjedtebb európai nyelvét, a portugált beszéli, és amelynek történelmi, civilizációs és kulturális hagyományai szorosan összefüggenek az európai hagyományokkal. Ezt a történelem során napjainkig különféle politikai megállapodások bizonyítják. Ez a kapcsolat segíteni fog abban, hogy még több híd kösse össze Európát Latin-Amerikával.

Brazília elismert potenciálja révén, valamint a mind regionális, mind világszinten megnyilvánuló jelenlegi gazdasági és politikai teljesítménye alapján a stratégiai partnerséget nem szabad a Mercosurral kötendő további partnerségek jövőbeni akadályának tekinteni. Sőt, olyan példaként kell felmutatni, mint amiben az EU megteremtette a közös kereskedelmi és politikai érdekek szükséges konszenzusát. Meg kell jegyezni, hogy mindkét oldal elengedhetetlennek tartja a többoldalú fellépést, amely az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez kapcsolódó rendszeren alapul, valamint a Kereskedelmi Világszervezet keretein belül működik.

Végül el kell, hogy mondjam, meglehetősen kíváncsi vagyok, mekkora teret fognak szánni az együttműködési jegyzőkönyvben az oktatásnak és a kultúrának.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. – (IT) Elnök úr, Koppa asszonynak az EU-Brazília stratégiai partnerségről szóló jelentése mellett szavaztam. A partnerség szerepe elsődleges fontosságú; friss lendületet adna az EU-Mercosur társulási megállapodás megkötéséhez, amely önmagában az Európai Unió stratégiai célkitűzése a két térség közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elmélyítése, valamint a politikai párbeszéd és együttműködés kiszélesítése érdekében. Ezen felül a stratégiai partnerség révén kellene világszinten támogatni a demokráciát, az emberi jogokat, a jogállamiságot és a felelősségteljes kormányzást.

 
  
MPphoto
 
 

  Flaviu Călin Rus (PPE-DE), írásban. – (RO) Megszavaztam a javaslatot, amely az Európai Parlamentnek az EU-Brazília stratégiai partnerségről szóló, a Tanácshoz intézett ajánlására vonatkozik, mert úgy vélem, mindkét oldal számára hasznos, és hozzájárulhat a két fél közötti kötelékek erősítéséhez, azzal a céllal, hogy ez majd mindkét területen és az egész világon a közjót támogatja.

 
  
  

- Jelentés: José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra (A6-0028/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. – (IT) Elnök úr, a jelentés mellett szavaztam. Mivel Mexikó és az Európai Unió az 1970-es évek óta tart fenn együttműködési kapcsolatokat, azt remélem, ez a stratégiai partnerség eszközül fog szolgálni a két partner közti együttműködés erősítésére olyan nemzetközi fórumokon, mint a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, az OECD, valamint a G20-ak, a G8-ak és a G5-ök találkozóin, annak érdekében, hogy megoldásokat keressenek a világ pénzügyi válságára, és hogy közös válaszlépéseket fogalmazzanak meg a pénzügyi intézetekben való bizalom visszanyerése céljából, összhangban a San Salvador-i Nyilatkozattal.

Mexikó földrajzi elhelyezkedése stratégiai helyzetet biztosít az országnak, mivel hidat képez Észak- és Dél-Amerika, valamint a karibi és csendes-óceáni térség között. Azt reméljük, ez a stratégiai partnerség évenkénti EU-Mexikó csúcstalálkozót rendszeresíthet, és különféle politikai területeken, beleértve az emberi jogokat, a biztonságot, a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet, a környezetvédelmi, a technikai és a kulturális együttműködést, friss lendületet adhat az EU-Mexikó globális megállapodásnak. .

A Tanács 2007. október 11-i, a mexikói és közép-amerikai nők meggyilkolásáról szóló állásfoglalásának, és a jelenség elleni európai uniós küzdelem fényében több párbeszédet és több együttműködést remélünk, csakúgy, mint a bevált gyakorlati megoldások cseréjét.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. – (IT) Elnök úr, üdvözlöm Salafranca Sánchez-Neyra úrnak az EU-Mexikó stratégiai partnerségről szóló jelentését. Valóban döntő fontosságú, hogy ez a stratégiai partnerség minőségi ugrást jelentsen az EU-Mexikó kapcsolatokban, mind multilaterálisan a világszintű problémák tekintetében, mind pedig a kétoldalú kapcsolatok erőteljesebb fejlesztésében.

Ebből kifolyólag, feltétlenül bízom benne, hogy ez a megállapodás a válsághelyzetekben és a világszintű problémákban jobban összehangolja majd az álláspontokat a közös érdekek és érdekeltségek talaján. Végül remélem, hogy úgy tekintenek majd rá, mint vitalehetőségre, hogy hogyan lehetne jobban megvalósítani az emberi jogokról és a demokráciáról szóló pontokat, amelyek minden megállapodásban és mindkét fél számára alapvető értékek, és annak lehetőségére, hogy értékeljék az ezeknek való megfelelést, beleértve pozitív szempontjainak fejlődését is.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (PSE), írásban. − Az EU-nak jobban oda kell figyelnie arra, hogy a kábítószer-háborúk miatt egyre nő az erőszak Mexikóban. A kábítószerrel kapcsolatos gyilkosságok számának megkétszereződése nyugtalanító.

 
  
  

- Állásfoglalási indítvány (RC-B6-0135/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Carl Lang (NI), írásban. – (FR) A kommunista képviselőcsoport kivételével, amely figyelemre méltó (indokoltan!), a többi politikai képviselőcsoport ugyan derék érzéseknek ad hangot, ám ezek csupán a nemzetközi show business hippijeinek politikai korrektségét visszahangozzák. Tibet ügye, a valódi küzdelem a felszabadulásért kifulladt a szellemileg alacsonyrendű, trendi európaiak szorongatásában. Kitűnő példája ez annak, hogy mit ne tegyünk a belföldi és nemzetközi politikában.

A képviselők a legelőzékenyebb módon kívánják elmarasztalni a kínai kommunista kormány zsarolását, miközben azt állítják, hogy támogatják egy olyan régió függetlenségét, amely nem a történelmi Tibet. Tibet függetlenségének gondolata, a „Save Tibet”-ösvény mindössze a póráz rángatása egy impotens elit előtt, és az előtt a nép előtt, akiket lemészárolnak szellemileg és fizikailag egyaránt.

Tibet, más elnyomott nemzetekhez hasonlóan, megmutatja, mi történik akkor, ha egy kommunista diktatúra rátelepedik, és bevándorlók áradatát használják ellenük fegyverként, hogy bármilyen értelemben vett visszatérésüket megakadályozzák, történjen az politikai, etnikai, kulturális vagy szellemi szinten.

Tibet kétségtelenül elszalasztotta az esélyét, hogy visszanyerje függetlenségét, azáltal, hogy vezetője száműzetése után nem folytatta a fegyveres harcot. A függetlenségért vívott harc útja az egyetlen „A szabad Tibetért”-út, nem pedig az „autonómia” álarcában fenntartott rabszolgaság.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. – (IT) Elnök úr, teljes meggyőződéssel támogatom a tibeti felkelés 50. évfordulójáról, valamint a kínai kormány és a dalai láma közti párbeszédről szóló állásfoglalási indítványt. A hatalommal való visszaélést, bárhol történjen is, el kell ítélni. Másrészről viszont el kell mondani, hogy a kínai kormány erkölcsi kötelessége, többek között, hogy azonnal és feltétel nélkül szabadon engedje mindazokat, akiket kizárólag békés tüntetésekben való részvételért tart őrizetben, és számot adjon mindazokról, akiket megöltek vagy eltűntnek nyilvánítottak, és azokról, akiket fogva tart, közölve az ellenük felhozott vádak természetét.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat