Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2009. március 12., Csütörtök - Strasbourg

13.2. Fülöp-szigetek

  Elnök. – A következő napirendi pont a Fülöp-szigeteki helyzettel kapcsolatos hat állásfoglalási indítvány vitája.⁽¹⁾

  Bernd Posselt, szerző. – (DE) Elnök asszony, biztos asszony, a Marcos házaspár szerencsétlen uralma idejétől fogva követem a Fülöp-szigeteki helyzetet. Azóta sok viszontagságon ment keresztül ez a szigetország, ez a köztársaság; átélte a diktatúra viszontagságait, megpróbált kitörni a szabadság felé, sújtotta gazdasági válság, elindult a piacgazdaság irányába, ám mindez folyamatosan megrekedt a korrupció, a rossz vezetés, és sajnos a folytonos tekintélyelvű hatalmi próbálkozások ingoványában.

A térképre pillantva azt látjuk, hogy ez a szigetköztársaság rendkívüli stratégiai jelentőséggel bír. Indonéziához hasonlóan, ő is felügyeletet gyakorol bizonyos hajózási útvonalak felett, amelyek számunkra éppoly központiak és életbevágóan fontosak, mint Ázsia számára. Ennélfogva e régió stabilitása rendkívül fontos, ezért világossá kell tennünk a hatalmat gyakorlók számára, hogy országuk csakis a párbeszéd, csakis a jogállamiság, a demokrácia megerősítése, az infrastruktúra, a kis- és középvállalkozások fejlesztése révén találhat hosszú távú stabilitásra. Máskülönben, továbbra is az összeomlás, a szeparatista mozgalmak, a sziget bizonyos csoportjai, az egymással ellentétben álló vallási és kulturális megmozdulások veszélye fogja fenyegetni az ország egységét. Mindezen okoknál fogva ez a kérdés központi jelentőségű az Európai Unió számára.

  Erik Meijer, szerző. – (NL) Elnök asszony, a világ más részein számos állam született már az európai beavatkozás eredményeképpen. Ezek az európai országok volt gyarmatainak utódállamai, amelyeket azért hódítottak meg évszázadokkal ezelőtt, hogy olcsón megszerezzék nyersanyagkészleteiket. A fémbányászat és a trópusi növények betakarítása volt a legfőbb cél, míg az embereket, bizonyos esetekben, rabszolgaként adták-vették. Így különböző nyelvű és kultúrájú emberek gyakorta ott találták magukat egy-egy gyarmaton, messze azoktól, akikkel sokkal több mindenben osztoztak, úgy nyelvileg mint kulturálisan.

A Fülöp-szigeteket 1898-ban szerezte meg Spanyolországtól az Egyesült Államok, amely ezután saját gyarmataként irányította a szigeteket, egészen 1946-ig. Az ország, azóta független államként csapnivaló kormányzásáról vált nevezetessé. A kérdés az, hogy ez mennyiben véletlen egybeesés. Az ehhez hasonló államok nem a nép akaratának termékei. Nem alulról szerveződtek. Felülről lefelé hozták létre őket, külső befolyás segítségével.

Az efféle államok nem a legjobb táptalajai a jogállami keretek közt működő demokratikus államnak és a társadalmi konfliktusok békés megoldásának. Sokszor katonai erővel tartják őket egyben, így nagy a hadsereg hatalma. Sokszor a külföldi cégek is nagy teret nyernek, amelyek aztán rosszul bánnak a környezettel, a végsőkig kizsákmányolják azt csakúgy, mint az alkalmazottaikat. Azáltal kapnak lehetőséget az effajta viselkedésre, hogy előjogokat és gazdagságot biztosítanak az ország vezetői számára.

Az efféle visszaélések azonban ellenmozgalmakhoz vezetnek. Ha ezeket a mozgalmakat nem ismeri el az állam legális ellenzékként, amely aztán békés úton a kormányzat részévé válhatna, nagy az esélye, hogy e mozgalmak, saját maguk fenntartása érdekében, újra az erőszak eszközeihez folyamodnak. A kormány erre még több, állam által támogatott erőszakkal felel, akár még úgy is, hogy el sem ismeri, hogy ez az erőszak tőle ered.

2001 óta több száz aktivistát, szakszervezeti tagot, újságírót és vallási vezetőt gyilkoltak meg vagy raboltak el. Ellenzéki vezetőket börtönöztek be újra, tekintet nélkül arra, hogy korábban bírósági ítélettel felmentették őket. A gyilkosságok és emberrablások elkövetői ellen nem nyomoznak, büntetést nem kapnak. A külföldi közvetítési kísérleteket rendre elutasítják, amelyek így végül abbamaradnak.

Ez az állásfoglalás nagyon helyesen nagyobb erőfeszítések megtételére szólít fel a közvetítés, a kompromisszumok és a békés megoldások keresése terén. Anélkül, hogy az ellenzéki mozgalmak integrálódnának a jogállamiság keretei közt működő demokratikus államformába, a Fülöp-szigetek továbbra is kaotikus, rossz életet kínáló ország marad.

  Marios Matsakis, szerző. − Elnök asszony, súlyos helyzet alakult ki Mindanaóban, mivel több százezer ember kényszerült elhagyni otthonát az országon belül, akik most borzasztó körülmények között élnek. A jelenlegi sajnálatos helyzet részben a régóta húzódó lázadások következménye, de ugyancsak kiváltó ok az egymást követő filippínó kormányok nem túl demokratikus volta; a nemzetközi szervezetek, mint például az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, inkább ez utóbbit tartják felelősnek, tekintettel a törvénytelen gyilkosságok elkövetőinek látványos büntetlenül hagyására, vagy több száz, a hivatalos kormánypolitikával nem egyező tevékenységet folytató fülöp-szigeteki állampolgár erőszakos eltűnésére.

Az effajta büntetlenségnek véget kell vetni. Továbbá, a fülöp-szigeteki kormánynak sürgősen béketárgyalásokba kell kezdenie a Moro Iszlám Felszabadási Fronttal (MILF); mindkét oldalnak fel kell hagynia az erőszakkal, és a tárgyalóasztal mellett kell megoldaniuk a nézeteltéréseiket.

  Leopold Józef Rutowicz, szerző. – (PL) Elnök asszony, a Fülöp-szigetek gazdag, ámbár nem túl szerencsés történelmű ország. Először a spanyolok hódították meg 1521-ben, miután erőszakkal legyőzték a helyi lakosság állhatatos ellenállását. A spanyol uralom elleni 1916-os lázadást követően az Egyesült Államok szerzett befolyást az ország felett. Az ország, egy rövid ideig tartó japán megszállás után 1946-ban nyerte el teljes függetlenségét, ami után Marcos elnök diktatúrájaként működött tovább. 1983-ban meggyilkolták Benigno Aquinót, a demokratikus ellenzék vezetőjét. Ma a Fülöp-szigeteken mind a Moro Iszlám Felszabadási Front, mind a kommunista partizánok aktívak. Az Abu Sayyaf csapatok szeretnék leválasztani a szigetek déli részét a Fülöp-szigetek többi részéről. Az országot áthatja a korrupció. Az emberek tömegével vesztik el életüket, széles körben alkalmazzák a halálbüntetést, és azokat, akik létét bizonyos csoportok kényelmetlennek találják, titokban lemészárolják. Az emberi jogok és a demokratikus elvek bevezetése és fenntartása súlyos akadályokba ütközik az országban. A Fülöp-szigetek gazdasági fejlődése és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségében való tagsága viszont kedvező jelek.

Az állásfoglalás, amelyet támogatok, az Európai Unió hozzájárulása ahhoz, hogy konkrét lépések történjenek a Fülöp-szigeteki belső konfliktusok lezárása, valamint a jogállamiság elveinek újbóli bevezetése érdekében.

  Raül Romeva i Rueda, szerző. – (ES) Elnök asszony, a Fülöp-szigetek esete jól példázza, hogy a béketeremtő folyamatok során olykor nem elég csak egy irányba néznünk.

Jelen pillanatban több fronton is dolgozunk a Fülöp-szigeteken, amelyek mindegyike más-más, speciális megközelítést igényel. Ennélfogva nagyon fontos a reakciók sokféleségének megértése. A Fülöp-szigetek ügyében van egyfelől egy humanitárius dimenzió, ugyanakkor nyilvánvalóan jelen van a politikai dimenzió is, amelyek közül mindkettő alapvető jelentőséggel bír, ha fejlődést szeretnénk elérni az igen feszült béketárgyalások során. Azért mondom, hogy feszültek a tárgyalások, mert bár úgy tűnt, hogy az idén nyáron lesz előrelépés, néhány esemény útját állta ennek, legfőképpen az, hogy a legfelsőbb bíróság határozata szerint a megegyezésről szóló memorandum egyértelműen alkotmányellenes.

Ez természetesen az egész tárgyalási folyamatot megakasztotta, mindemellett a nemzetközi közösségnek is reagálnia kell rá, véleményem szerint, két szinten.

Először is humanitárius szinten. Úgy vélem, egyértelmű, hogy nemcsak a 300 000 otthonát elhagyni kényszerülő ember helyzetét, hanem alapjában véve az erőszakos eltűnések, a kínzások, sőt sorozatgyilkosságok számtalan áldozatának helyzetét kell legelőször kivizsgálni, majd politikai választ kell kapni a kormánytól, és ehhez a nemzetközi közösségnek ragaszkodnia kell.

Másodszor, azonban, politikai válaszra is szükség van. Norvégia már egy ideje tárgyalásokat folytat és különböző keretek felállításán dolgozik annak érdekében, hogy megállapodásra lehessen jutni a helyzet megoldását illetően. Ez egyfajta párhuzamos diplomácia, vagy csendes diplomácia; mi magas rangú tisztviselői szinten nem ehhez a fajta diplomáciához szoktunk hozzá, de most erre van szükség.

Olykor életbevágóan fontos, hogy legyenek olyan szereplők, akik azt a szerepet töltik be, amit most Norvégia, és úgy vélem, az Európai Uniónak nemcsak, hogy ki kellene alakítania egy efféle tevékenységet, de alapjában véve, támogatnia is kellene bármely olyan kezdeményezést, amely ösztönözheti a párbeszédet és segíthet feloldani a Fülöp-szigetekkel kapcsolatos vitában jelenleg résztvevő különféle csoportok közötti különbségeket.

  Ewa Tomaszewska, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök asszony, a Fülöp-szigeteki kormány és a mindanaoi Moro Iszlám Felszabadási Front közötti konfliktus már évtizedek óta tart. Az Abu Sayyaf szervezet által elkövetett terroristatámadások, valamint emberrablások és gyilkosságok kísérik. 2004-ben a Manilai-öbölben 116-an haltak meg egy komp elleni támadás során. A manilai kormány szerint az Abu Sayyaf együttműködik az al-Qaidával. Továbbra is folynak az emberrablások. Tavaly augusztusban felfüggesztették a béketárgyalásokat. Időközben a szeparatista konfliktus áldozatainak száma már 120 000-re rúg. Rendszeresen megsértik az emberi jogokat. Felhívjuk a konfliktusban érintett feleket, hogy kezdjenek tárgyalásokba, és próbáljanak meg megegyezésre jutni a gazdasági, társadalmi és politikai kérdésekben. Minden olyan fellépést támogatunk, amely célja a tisztességes, tartós béke megteremtése.

  Benita Ferrero-Waldner, a Bizottság tagja. − Elnök asszony, amint azt a tisztelt képviselők közül is többen elmondták, a Fülöp-szigetek még mindig meglehetős kihívásokkal küszködik: egyfelől, a mindanaoi kisebbségek kérdésével, másfelől a számtalan törvényen kívüli gyilkossággal. Ennek mind tudatában vagyunk.

A Fülöp-szigetek azonban, nemzetközi kötelezettségvállalásai során, jelentős lépést tett az emberi jogok védelme érdekében, azáltal, hogy ratifikált 12 nemzetközi emberi jogi szerződést és eltörölte a halálbüntetést, köszönhetően nagyrészt az Európai Parlament, a Bizottság és a tagállamok által betöltött támogató szerepnek. Tehát elég összetett a kép, de látnunk kell mind a pozitív, mind a negatív oldalát.

Az emberi jogi helyzet viszont továbbra is igen bonyolult, és meg fogjuk ragadni a lehetőséget, hogy rendszeres vezetői találkozónk alkalmával felvessük ezeket a kérdéseket. Az emberi jogok külön figyelmet érdemelnek a Fülöp-szigetekkel való kapcsolataink során a 2010-es elnökválasztásra való felkészülés utolsó szakaszában is, így már ez irányba haladunk.

Ezért, amint már mondtam, a törvénytelen gyilkosságok régóta fennálló problémájára szeretnék összpontosítani. Az emberi jogi újságírók és a földtulajdonjogi aktivisták elleni gyilkosságok száma az elmúlt két évben jelentősen csökkent. Ennek ellenére időről időre történnek kisebb fellángolások, mint ahogy a közelmúltban is történtek újabb esetek. A legnyugtalanítóbb az, hogy az elkövetők többsége szabadlábon van. Ez igen kényes politikai kérdéssé vált, amely csorbítja a kormányba vetett bizalmat.

A Stabilitási Eszköz égisze alatt szándékozunk elindítani egy „EU-Fülöp-szigetek Igazságügyi Segítségnyújtási Missziót”. Szándékaink szerint ennek segítségével növelhető lenne a Fülöp-szigetek igazságügyi szerveinek kapacitása, ideértve a rendőrséget csakúgy, mint a katonaságot, ami segítséget jelentene a törvénytelen gyilkosságok eseteinek felkutatásában és a bűnösök vád alá helyezésében.

Helyi szinten is folynak projektjeink az emberi jogok tiszteletben tartásának elősegítése érdekében, amelyeket a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze révén finanszírozunk. Ide az emberi jogok területén történő nemzetközi vállalások megvalósításának ellenőrzése, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma ratifikálásának támogatására irányuló fellépések tartoznak.

Az időközi áttekintés keretében jelenleg is zajlik a minden partnerországunkkal folytatott együttműködés felülvizsgálata, és jó okunk van rá, hogy fokozzuk a Fülöp-szigeteken a tisztességes kormányzás, az igazságügy és a jogállamiság terén folytatott erőfeszítéseinket.

Ami a mindanaoi békefolyamatokat illeti, úgy tűnik, hogy a kormány kész újrakezdeni a tárgyalásokat, mi pedig ösztönözzük, hogy mihamarabb újrainduljanak a két fél közti egyeztetések, valamint, természetesen, támogatunk minden esetleges óvatos közvetítést. Mindeközben újfent a civil lakosság viseli a régóta húzódó konfliktus terheit, ezért a Humanitárius Segélyek Hivatala (ECHO) jelentős segítséget nyújtott számukra.

Végezetül, a Fülöp-szigetekhez fűződő kapcsolataink jelenlegi legfőbb prioritásai közé tartozik a partnerségi és együttműködési megállapodás, amelyet a múlt hónapban indítottunk útjára Manilában. Ennek keretében is igyekszünk közös elvi síkot kialakítani az emberi jogok területén.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra a vita végén kerül sor.

(1) Lásd a jegyzőkönyvet.