Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2009. március 23., Hétfő - Strasbourg

2. Az elnökség nyilatkozata

  Elnök. – Hölgyeim és Uraim, a következő nyilatkozat megtételére kértek fel. Erre a hétre esik a balti államokból elhurcolt többszázezer polgár deportálásának 60. évfordulója. 1949. március 24-ének éjszakáján kezdődött meg a szovjet deportálási hullám, ennek során több tízezer észt, lett és litván polgárt űztek ki erőszakkal hazájukból. Megfosztották őket polgári és emberi jogaiktól, és a szovjet táborok nehéz és embertelen körülményei az életüket követelték.

Lettországban, Litvániában, Észtországban csakúgy, mint a többi volt szovjet tagköztársaságban szinte minden család a totalitárius kommunista rezsim által alkalmazott borzalmas erőszak szenvedő alanya volt. Szinte minden családban volt olyan személy, aki eltűnt Szibériában, akit a KGB üldözött, vagy akit bebörtönöztek és meghurcoltak. Ezek az események, amelyekről most szó esik, nem a sötét, távoli múltban történtek. Számos olyan ember emlékei között élnek, akik ma az EU polgárai.

Így, közös értékeink alapján, és e deportálások áldozataira emlékezve kötelességünk, hogy egyértelműen és határozottan elítéljük ezen, a Szovjetunió totalitárius kommunista rezsimje által elkövetett irtózatos bűncselekményeket. Tartozunk az áldozatoknak azzal, hogy a múltat objektíven, alaposan és gondosan értékeljük, minthogy a megbékélés csak az igazságon és az emlékezésen alapulhat.