Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2009. március 23., Hétfő - Strasbourg

22. Művészeti tanulmányok az Európai Unióban (rövid ismertetés)

  Elnök. – A következő napirendi pont Badia i Cutchet asszony jelentése (A6-0093/2009) a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében, az Európai Unióban folytatott művészeti tanulmányokról (2008/2226(INI)).

  Maria Badia i Cutchet, előadó. – (ES) Tisztelt elnök úr! Habár szinte valamennyi tagállamban kötelező az iskolai művészeti oktatás, jelentős különbségek vannak az oktatás módjában.

A művészeti tanulmányok korábban az alacsonyabb szintű oktatáshoz kapcsolódtak. Ma azonban az egész életen át tartó tanulás megközelítése és az új infokommunikációs technológiák fejlődése kiszélesítette a hagyományosan a művészetnek és kultúrának szentelt területet, és az ágazat megközelítésének és bemutatásának új formáit hozta létre.

Az infokommunikációs technológiák folyamatos fejlődése kedvez a tudás alapú gazdaság támogatásának is, amelyben a szellemi képességek és a kreativitás kiemelt helyet foglal el.

Az állásfoglalás-tervezet, amelyről holnap fogunk szavazni, azon az elképzelésen alapul, hogy a művészeti oktatás képezi a művészeti szakképzés alapját, elősegíti a kreativitást, valamint az ezen a területen való testi és szellemi fejlődést is, továbbá a művészeti oktatást a gyermekkori és serdülőkori tanulás nélkülözhetetlen alkotóelemének tekinti, és azzal érvel, hogy annak iskolai oktatása fogja megalapozni a kultúrához való, ténylegesen demokratizált hozzáférést.

Ezenkívül az oktatást nagyon fontos tényezőnek értékeli a művészeti és kreatív ágazatban tevékenykedő szakemberek sikere szempontjából, mivel az életpályára felkészítő és szakma elsajátítására koncentráló művészeti tanulmányok a tehetségen kívül olyan szilárd kulturális alapokat is megkívánnak a hallgatóktól, amelyek csak multidiszciplináris és szisztematikus oktatás révén sajátíthatók el. Ez fokozza az ágazatban való munkához jutás lehetőségeit, amennyiben általános oktatást, kutatási módszertant, vállalkozói képességeket és üzleti ismereteket, valamint különféle területekre vonatkozó készségeket biztosít.

Nagyon különös módon azt is elismeri, hogy a kreatív, kulturális és művészeti iparágak gazdasági és foglalkoztatási lehetősége nagyobb részt képvisel az Európai Unióban, mint más, nagyon elismert ágazatok, úgy, mint a vegyipar és az élelmiszeripar együttesen.

Ami még fontosabb, nem szabad elfelejtenünk, hogy a művészeti és tervező iskolák és központok hozzájárulnak az új művészeti stílusok és mozgalmak kialakulásához, nyitnak a különféle kulturális világok felé, ami megerősíti a világ Európai Unióról alkotott képét.

A jelentéstervezet felveti, hogy a művészeti oktatás az iskolai oktatás minden szintjén legyen a tanmenet kötelező eleme, és arra bátorítja a tagállamokat, hogy a művészeti oktatásra vonatkozó politikáikat hangolják össze európai szinten, és segítsék elő az ágazat tanulóinak és tanárainak mobilitását, kiemelt figyelmet szentelve a képesítések kölcsönös elismerésének.

Arra is felkérjük a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy úgy határozzák meg a művészeti oktatás szerepét, mint a kultúra értékének növelésére szolgáló, alapvető pedagógiai eszközt, továbbá alakítsanak ki közös stratégiákat a művészeti oktatási politikák, valamint az e tárgyra szakosodó tanárok képzésére vonatkozó politikák előmozdítására, és a művészek és a kreativitás társadalmunkban betöltött fontos szerepének elismerésére, amint arra a Kreativitás és Innováció Európai Éve is rámutatott.

Végül a jelentés hangsúlyozza, hogy a művészeti dimenzió iskolai tantervekbe való bevezetése esetében fontos az új információs technológiák és az internet által nyújtott erőforrások kortárs gyakorlathoz kapcsolt, modern oktatási csatornákként való hasznosítása, valamint az európai kulturális modell fejlesztésének és támogatásának biztosítása érdekében európai művészeti és kulturális oktatási portál közös kifejlesztését javasolja.

Mindezen okok miatt a többség támogatását kérném a jelentéshez, ami világos támogató üzenetet fog küldeni a kreatív és kulturális ágazat szakembereinek, hallgatóinak és vállalkozásainak.

  Louis Michel, a Bizottság tagja. – (FR) Tisztelt elnök úr, hölgyeim és uraim! Először is hadd köszönjem meg Badia i Cutchet asszonynak a saját kezdeményezését bemutató jelentést, amelynek témája: Művészeti tanulmányok az Európai Unióban.

Ez a téma európai szinten egyre fontosabb helyet tölt be. Alapjában véve mindannyian egyetértünk abban, hogy a kultúra és a művészetek az oktatás alapvető részét képezik. Hozzájárulnak az érzékenység és az önbizalom fejlesztéséhez, valamint olyan alapvető tulajdonságok kialakításához, amelyek mind a polgári, mind a mindannyiunkban ott szunnyadó gazdasági szerepkörünk betöltéséhez szükségesek. Ez kétségtelenül így van. A művészeti oktatás a jólét, a kreativitás és a társadalmi beilleszkedés értékmutatója. Feltétlenül támogatnunk kell Európa oktatási rendszereiben a lehető legfiatalabb korosztálytól kezdve.

Osztozunk az elképzelésben, és örömünkre szolgál, hogy a jelentésében megemlíti az Európai Unió szintjén tett, fontos kezdeményezéseket, mint például a Kreativitás és Innováció Európai Éve.

Az, hogy a művészetek és a művészeti oktatás fontos szerepet tölt be egy jobb társadalom kialakításában, együtt jár annak gazdasági életre gyakorolt hatásával. A legújabb becslések szerint a kulturális és a kreatív ágazatok gazdasági jóléthez való hozzájárulása az európai GDP 2,6%-át teszi ki. Ezenkívül bármelyik gazdasági tevékenység előnyére válhat a művészeti és kulturális oktatás. Az innováció a hagyományos és az innovatívabb tevékenységi területek közötti szinergiák létrehozására ösztönöz. Manapság össze kell kapcsolnunk a technológiát és a tervezést, ugyanakkor be kell építenünk a fenntarthatóság és a gazdasági életképesség alapelveit is. Ez a kombináció megkívánja, hogy újradefiniáljuk a tudás átadásának és megszerzésének módjait.

Az európai referenciakeret foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, amely dokumentum előírja az egész életen át tartó tanulás 2006-ban meghatározott kulcskompetenciáit. A keret megállapítja, hogy a művészi és kulturális önkifejezés feltétlenül szükséges a kreatív kompetenciák kialakításához, amelyek később nagyon hasznosak a munka világában.

Az európai kulturális menetrend új módszereket vezetett be, nevezetesen a civil társadalommal való strukturált párbeszédet, valamint legutóbb a kultúrát érintő, új, nyitott koordinálási módszereket. E módszerek megvalósítása a kezdeti, hároméves munkatervnek köszönhető, amelyet 2008. május 21-én hagyott jóvá a Tanács, és amely meghatározza az öt legfontosabb tevékenységi területet. A keretprogramon belül a tagállamok szakértőiből álló munkacsoportot hoztunk létre a kultúra és az oktatás szinergiáinak témájában. Ez a munkacsoport ajánlásokat fog kidolgozni a nemzeti szintű helyes gyakorlatok meghatározására, valamint javaslatokat is fog ajánlani a tagállamok és az európai intézmények számára. Ezenkívül a megbízása keretén belüli politikai területeken elért haladás értékelésének módszereit is meg fogja határozni. Végül pedig a szakértői csoport értékes közreműködését várjuk a 2009. szeptember 29-30-án, Brüsszelben megtartandó Európai kulturális fórumon.

Éppen most olvastam munkatársam, Figel biztos úr válaszát.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra 2009. március 24-én, kedden kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 142. cikke)

  Marusya Ivanova Lyubcheva (PSE), írásban. – (BG) Az Európai Parlament EU-beli művészeti tanulmányokról szóló jelentése annak a munkának képezi a részét, amelynek célja a kultúrák közötti párbeszéd kialakítása, és a Kreativitás és Innováció Európai Éve keretében életbevágóan fontos.

Kétségtelen, hogy nagyobb és kifejezettebb figyelmet kell szentelni a művészeti tanulmányoknak. Fontos, hogy az a legkorábbi életkortól kezdve a kötelező oktatás része legyen, mivel az elősegíti a fiatal generáció érzelmi és kulturális fejlődését.

Amennyiben e tanulmányok kapcsán határozottabb gyakorlati célt tűzünk ki, és az oktatásba bevonjuk az interaktív tanítást, az a nemzeti és európai kulturális értékek alaposabb ismeretét eredményezné. A tanulók, tanárok és az ágazatban foglalkoztatott szakemberek számára nagyobb mobilitást biztosítva, közvetlen módon tudatosítjuk az európai identitást, előmozdítjuk a kulturális és vallási toleranciát.

A tagállamoknak jobb lehetőségeket kell biztosítaniuk a nem hivatalos és független művészeti tanulmányokra, és elejét kell venniük, hogy csökkenjen az ezen a területen meglévő programok száma. Azzal, hogy támogatják a művészek szakmai életét, nagyobb általános érdeklődést fognak kelteni a művészeti tanulmányok különböző formái iránt.

Az e területen létrejövő állami-magán partnerségek hozzájárulnak az oktatóprogramok modernizálásához, és ösztönzik az új technológiák tanítási folyamatba való, aktív beépítését. A művészeti tanulmányokról szóló, összehangolt európai politikát szolgáló erőforrások többsége befektetések formájában jelenik meg, amelyek célja Európa globális kulturális hatásának növelése, a kreativitás és – közvetetett módon – az EU gazdaságának fellendítése.