Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2009. március 23., Hétfő - Strasbourg

25. Többnyelvűség: előny Európa számára és közös elkötelezettség (rövid ismertetés)

  Elnök. – A következő napirendi pont Graça Moura úr jelentése (A6-0092/2009) a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében, melynek témája: Többnyelvűség: előny Európa számára és közös elkötelezettség (2008/2225(INI)).

  Vasco Graça Moura, előadó. – (PT) A Bizottság „Többnyelvűség: előny Európa számára és közös elkötelezettség” című közleménye a Parlament, a Bizottság, a Tanács, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által készített dokumentumok hosszú sorának folytatása, amely dokumentumok különféle szemszögéből foglalkoztak a többnyelvűség kérdésével.

A jelentésemben megismétlem az Európai Parlament által korábban elfogadott álláspontot, és általánosságban megerősítem a Bizottság véleményét, miszerint az EU nyelvi és kulturális sokszínűsége hatalmas versenyelőnyt jelent, és mind az Unión belül, mind azon kívül támogatni kell a nyelvoktatást és csereprogramokat az oktatási és kulturális területen.

A társadalmi elfogadás tényezőjeként is aláhúzom a nyelv fontosságát, megerősítem a világ más régióival folytatott párbeszéd fontosságát, figyelembe véve az EU országai és harmadik országok között meglévő nyelvi, történelmi és kulturális kapcsolatokat. Felhívom a figyelmet, hogy szükség van a fordítást támogató irodalmi és szakmai politikákra. Foglalkozom a többnyelvűség kérdésével az audiovizuális ágazatban, a nyelvtanárok támogatásának szükségességével és a nyelvi kompetenciamutatóknak az EU valamennyi hivatalos nyelvére való kiterjesztésével, a kiterjesztést fenntartva egyéb, Európában beszélt és tanult nyelvekre, beleértve az ógörögöt és a latint is.

Ami a nyelvtanítást illeti – mind az iskolában, mind a felnőttkorban – számos egyéb szemponton kívül fenntartom, hogy az anyanyelvi oktatás minden további tanítás alapja. Azokban az országokban, ahol egynél több hivatalos nyelv létezik, vagy ahol egy hivatalos és több regionális nyelv létezik egymás mellett, a szülőknek és gondviselőknek lehetőséget kell adni, hogy megválasszák, melyik hivatalos nyelven oktassák gyermekeiket. Azt az álláspontot is fenntartom, hogy az iskolás gyerekeket nem foszthatjuk meg az állam hivatalos nyelvén való oktatástól.

Hangsúlyozni kívánom, hogy a jelentésben semmiképpen sem vitatom a regionális vagy kisebbségi nyelvek jelentőségét. Egyértelműen elismerem és tiszteletben tartom ezeket a nyelveket, és semmiképpen sem próbálom háttérbe szorítani azokat. A jelentésem semmiképpen nem mond ellent ezeknek a nyelveknek. A szocialista, a liberális és a környezetvédő képviselők azonban alternatív javaslatot terjesztettek elő, ami egész egyszerűen nem foglalkozik azzal a három ponttal, amelyekről éppen most ejtettem szót.

Ennek eredményeképpen azok az alapelvek, amelyek az alapvető jogokhoz és az emberek szabadságaihoz kapcsolódnak, és amelyeket régóta tiszteletben tartunk, elfogadunk és gyakorlunk az Európai Unióban, a galíciai, a katalán és a baszk nacionalisták nyomása miatt a megsemmisülés fenyegeti. Amennyiben ezt az alternatív javaslatot fogadja el az Európai Parlament, az a meghátrálással lesz egyenlő.

Teljesen világosak ezek a szándékok. A spanyol El País napilap mai számában az olvasható a 37. oldalon, hogy három hónappal ezelőtt a Legfelsőbb Bíróság úgy határozott, hogy a felvételi jelentkezési lapon külön rubrikában kell feltüntetniük a szülőknek, hogy gyermekük milyen nyelven részesüljön alapfokú oktatásban, amit nem hajtott végre a katalán kormány.

Érzésem szerint nem kellene elfogadni ezt az alternatívát. A jelentésemben foglalt érvekkel szemben a szélsőséges nacionalista tendenciák elfogadhatatlan védelméhez vezet, továbbá szintén elfogadhatatlan módon ellentmond az alapvető jogainknak és szabadságainknak, sőt a szubszidiaritás elvének is, hogy azt már nem is említsem, hogy ez az alternatíva szintén ellentmond azoknak az alapelveknek, amelyeket már belefoglaltunk az Európai Parlament és a Tanács korábbi szövegeibe, és amelyeket soha nem kérdőjeleztünk meg.

Ennélfogva nagyfokú óvatosságra intem a tisztelt Házat. Az előterjesztett alternatívát el kell vetni, és az én jelentésemet kell elfogadni, mint ahogy azt a Kulturális és Oktatási Bizottság február 17-én 20 támogató, 3 ellenszavazattal és 8 tartózkodással már elfogadta.

Elnök úr! Az Európai Unió olyan hely, ahol tiszteletben tartjuk a demokráciát és a pluralizmust, és az nem a kirekesztés vagy az alapvető jogok és szabadságok indokolatlan megnyirbálásának helye.

  Louis Michel, a Bizottság tagja. – (FR) Tisztelt elnök úr, hölgyeim és uraim! Először is meg szeretném köszönni Graça Moura úrnak a többnyelvűségről szóló, saját kezdeményezését ismertető jelentést.

A jelentés támogatja a Bizottság megközelítését, és a nyelvoktatás és a nyelvtanárok minőségére, a társadalmunk valamennyi rétegének elérését célzó, integrált megközelítésre, a nyelvi sokszínűségre helyezi a hangsúlyt, ugyanakkor segít megértenünk a média és a műfordítás szerepét, valamint a harmadik országokkal való nyelvi és kulturális kapcsolatokat.

Osztom az előadó véleményét, miszerint a többnyelvűség jelentős hatást gyakorol Európa polgárainak mindennapjaira, figyelembe véve a kommunikáció bőségét, a növekvő mobilitást és migrációt, valamint a fokozódó globalizációt.

Az anyanyelv+2 elve, valamint az idegen nyelv korai életkorban való elsajátítása jelenti a többnyelvűségi politikánk vonatkozási pontjait. Ezen az elismert jogon alapul a megközelítésünk. Megerősíti az egész életen át tartó tanulás fontosságát, és célja, hogy bevonja a társadalmunk legsebezhetőbb csoportjait. Különösen azokra gondolok, akik félbehagyták tanulmányaikat, a bevándorlókra és azokra, akik csak egy nyelvet beszélnek, vagy akik nyelvi szempontból kevésbé kompetensek.

Ezenkívül további erőfeszítéseket teszünk a szakiskolások, felnőttek és az idősebb korosztály érdekében, akik már nem vesznek részt oktatásban, és akik elmaradhatnak a fejlődéstől.

Örömömre szolgál, hogy támogatja a megközelítésünket. Ahhoz, hogy elérjük ezeket a csoportokat, feltétlenül fontos az egyéni motiváció és a megfelelő tanítási módszerek megvalósítása. Az olyan új technológiák, mint az internet és az audiovizuális média, számos lehetőséget kínálnak e csoportok elérésére, valamint arra, hogy a tanítási módszereket az ő egyedi igényeiket és képességeiket figyelembe véve dolgozzuk ki és alakítsuk. Az egész életen át tartó tanulás programja európai szinten valamennyi nyelvet támogatja: az Európai Unió hivatalos nyelveit, a regionális és kisebbségi nyelveket és a többi, világszerte beszélt nyelveket. Ez az Unió új valóságát és a polgáraink nyelvi igényeit tükrözi.

A növekvő mobilitás és migráció közepette az embereknek feltétlenül el kell sajátítaniuk a nemzeti nyelvet vagy nyelveket, ha teljesen be akarnak illeszkedni a társadalomba. Ezzel kapcsolatban azonban szeretnék rámutatni, hogy a tagállamok a fő döntéshozók, ami a nyelvi politikát illeti, beleértve a regionális és kisebbségi nyelveket is, amelyekre vonatkozóan az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában meghatározott keretszabályok érvényesek.

Örömömre szolgál, hogy a Parlament általánosan támogatja a többnyelvűségre vonatkozó megközelítésünket.

  Elnök. – Az ismertetést lezárom.

A szavazásra 2009. március 24-én, kedden kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 142. cikke)

  Corina Creţu (PSE), írásban. – (RO) Az EU 27 tagállamának nyelvi és kulturális sokszínűsége elősegíti a megegyezést és az együttműködést, valamint a munkaerő határokon átnyúló mobilitását és az európai értékekkel való azonosulást. Fontos, hogy folyamatosan továbbfejlesszük az anyanyelvi oktatás ösztönzéséről és a nyelvek közötti teljes és kölcsönös érthetőség biztosításáról szóló uniós politikákat. Együttműködésre van szükség a nemzeti hatóságok és az Európai Bizottság között annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabban valósítsuk meg azokat a gyakorlatokat, amelyek célja a nyelvi különbözőségek elfogadásán keresztüli integrálás.

Románia az EU egyik olyan tagállama, amelyik a kisebbségek számára európai átlagnál nagyobb mértékű védelmet és támogatást biztosít, előmozdítva a saját nyelvükön folyó oktatást. A kolozsvári Babeş-Bólyai Egyetem a többnyelvűség előmozdításának kiemelkedő példája.

Sajnos tüntetéseket szerveztek – még az Európai Parlamentben is –, és kezdeményezéseket indítottak azzal a céllal, hogy a Babeş-Bólyai Egyetem lerombolására hívjanak fel azon az alapon, hogy etnikai elkülönítésen alapuló, hátrányos megkülönböztetés folyik. Ezért kívánom felhívni a figyelmet arra, milyen veszélyt jelent az etnikai kérdésekről szóló vita hangnemének elfajulása. A kisebbségi jogok tiszteletben tartása és a többnyelvűség előmozdítása nem terelődhet rossz irányba, és nem fedhet el olyan cselekedeteket, amelyek az európai szellem és az etnikumok harmóniája ellen hatnak. A többnyelvűség közös nevező kell, hogy legyen, nem pedig az Európai Uniót megosztó tényező.

  Gabriela Creţu (PSE), írásban. – (RO) Gyakorlatias érvek támogatják a többnyelvűséget: csökkenti a munkanélküliség kockázatát, növeli a munkához jutás esélyét, hozzájárul a szolgáltatások minőségének javításához és a munkaerő termelékenységének növeléséhez, elősegíti a mobilitást. Mindannyian tudjuk, miről van szó, és a vélemények az egyezésre hajlanak ebből a szempontból.

Itt szeretném leszögezni, hogy a többnyelvűség és a kapcsolódó intézkedések támogatása más okból is fontos.

A többnyelvűség hozzájárul az európai társadalmi modell számára alapvető értékek és megközelítések – a kölcsönös megértés, bizalom és szolidaritás – megerősítéséhez. A sokféleség világában hatékonyan valósíthatja meg az egységet.

Erre vonatkozóan kitartunk a mellett, hogy szükség van Európa nyelvi sokszínűségének megőrzésére. E cél elérésének egyik módja az lenne, hogy második idegen nyelvként a nemzetközileg elterjedt nyelvektől eltérő nyelvet tanulnának az emberek. A szomszédos országok vagy a saját országbeli kisebbségek nyelveit lehetne tanulni, valamint az olyan feltörekvő gazdaságokban beszélt nyelveket, amelyekkel virágzó kapcsolatokat tartunk fenn.

Szeretném kifejezni abbeli hitemet, hogy egy ilyen politika pozitív hatásai később, a mindennapokban is kimutathatók lesznek.

  Silvana Koch-Mehrin (ALDE), írásban. – (DE) Fontos a nyelvi sokszínűség, Az Európai Unió napi valóságának része, és egyre fontosabb a tagállamok közötti kapcsolatokban, a multikulturális társadalmaink együttélésében és az Európai Unió közös politikai intézkedéseiben. A nyelvi politika témáiban azonban elsősorban a tagállamoké a döntéshozatal hatásköre. Nem az Európai Parlament felelőssége, hogy követelményeket és ajánlásokat fogalmazzon meg a nyelvi politikára vonatkozóan. Az a tény, hogy az EU-nak van többnyelvűségért felelős biztosa, világossá teszi, hogy sürgős reformra szorul a Bizottság, és hogy a tagállamok számánál kevesebb biztos kellene, hogy legyen.

  Iosif Matula (PPE-DE), írásban. – (RO) Gratulálni szeretnék kollégámnak, Graça Moura úrnak ahhoz, hogy milyen sikeresen kapcsolata össze jelentéstervezetében az általános, a regionális és a helyi érdekeket.

Én személy szerint azt javasoltam, hogy a kisebbségi nyelvet beszélő etnikai csoporthoz tartozó polgároknak rendesen meg kellene tanulniuk annak az államnak a hivatalos nyelvét, amelyben élnek. Ez bizonyára előnyt jelentene a munkakeresésben és a teljes társadalmi beilleszkedésben. Az erre vonatkozó módosítást sajnos nem fogadták el az illetékes bizottságban, de továbbra is úgy vélem, nagyon hasznos lenne.

Másrészről azt javasoltam, hogy azokat a tisztviselőket, akik munkájuk részeként gyakori kapcsolatba kerülnek más tagállamok polgáraival, egy második európai nyelv tanulására kellene ösztönözni. Úgy érzem, hogy ez nagyon hasznos lenne, figyelembe véve a munkaerő Európán keresztüli áramlását, valamint a turisztikai célú mobilitást.

Ez az egyetlen módja annak, hogy ösztönözni tudjuk a kommunikációt és az interkulturális egyetértést, amelyek mind az Európai Unió alapvető értékeit képviselik.