Viták

2009. március 25., Szerda - Strasbourg

3.20. Az autóipar jövője (szavazás)

– A zárószavazás előtt:

  Martin Schulz (PSE). – (DE) Elnök asszony, eljárási szabályzatunk 146. szabályára hivatkozva köszönöm, hogy megkaptam a szót. Különösen kérem a Német Szövetségi Köztársaságból érkezett képviselőtársaim elnézését azért, hogy most szót kértem.

A szavazás elején Jean-Marie Le Pen szólalt fel. Le Pen úr hozzászólásában megismételte, hogy az auschwitzi gázkamrák létezése világtörténelmi tény. Eljárási szabályzatunk 146. szabályára hivatkozva, amely leírja, hogyan kell viselkedniük e Ház képviselőinek ezen a helyen, kérem a Parlament elnökségét, ellenőrizze, hogy egy ilyen kijelentés megengedhető-e a képviselőházban, amelyben a megbocsátás és a megértés szellemének, valamint az áldozatok – különösen pedig a hitleri fasizmus áldozatai – iránti tiszteletnek kell uralkodnia. Hálás lennék, ha a Parlament elnöksége tájékoztatna a szükséges intézkedésekről.

(Taps)

  Joseph Daul (PPE-DE). – (FR) Kérem, tanúsítsanak némi tiszteletet az Auschwitzban és máshol elhunyt áldozatokkal szemben! Még két percünk van. Tanúsítsanak némi tiszteletet!

Csak annyit mondanék, hogy tökéletesen egyetértek Schulz úrral, és hogy az, amit ma ebben a házban hallottunk, példátlan.

(Taps)

- A zárószavazást követően:

  Bruno Gollnisch (NI). – (FR) Wallis asszony, rendkívül sajnálatosnak tartom, hogy megadta a szót Daul és Schulz uraknak, nekem azonban nem. Igaz, hogy egy jelentésben az eljárási szabályzat egyénenként eltérő értelmezése szakértőjének vallotta magát.

Ezért, csak a Schulz úr által elmondottakat folytatva, szeretném javasolni, hogy nevezzük át a Winston Churchill-épületet, mivel a tizenkét kötetes második világháborús emlékirataiban Winston Churchill egyetlen sort sem írt a gázkamrák történelméről.