Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2009. április 21., Kedd - Strasbourg

26. A bírósági határozatok hatékony végrehajtása az Európai Unióban: az adósok vagyonának átláthatósága (rövid ismertetés)

  Elnök. - A következő napirendi pont Gill asszony, a Jogi Bizottság tagja jelentésének (A6-0252/2009) rövid ismertetése, a jelentés címe: A bírósági határozatok hatékony végrehajtása az Európai Unióban: az adósok vagyonának átláthatósága (2008/2233)(INI)).

  Neena Gill , előadó. − Elnök úr, az adósok vagyonáról szóló bizottsági vitairat mögött az az aggodalom húzódik meg, hogy az adósságok késedelmes megfizetése vagy meg nem fizetése veszélyezteti az üzleti és fogyasztói érdekeket. Különösen abban az esetben van ez így, ha a hitelezőnek és a végrehajtó hatóságoknak nincs információjuk az adós hollétéről vagy vagyonáról. A probléma megoldható abban az esetben, ha az adós rendelkezik vagyonnal az EU-ban, azt lehetséges kideríteni és jogi eljárást indítani.

A Bizottság a jelentésében nemzeti végrehajtási jogszabályokra és gyakorlatokra vonatkozó kézikönyv kidolgozását javasolta, és kiemelte a népesség-nyilvántartásokhoz való szélesebb körű hozzáférés lehetőségét. Felvetette azt a kérdést is, nem kellene-e a végrehajtó hatóságok számára nagyobb hozzáférést biztosítani a társadalombiztosítási és adónyilvántartásokhoz. A javaslat rámutatott a közigazgatási szervek közötti együttműködés javításának lehetőségére is, végül felvetette egy európai vagyonnyilatkozat ötletét, amely arra kötelezné az adósokat, hogy adjanak számot minden, az európai jogi térségben meglévő vagyonukról, akár szankciók terhe mellett.

A bizottság által megszavazott jelentésem felvetette, hogy a hitelezők számára hasznos lenne egy egyszerűbb, rugalmasabb, EU-szerte érvényes eljárás bevezetése arra, hogy határozat szülessék az olyan vagyont illető információk felfedéséről, amely később ítélkezés tárgya lehet. Ez az intézkedés ölthetné egy ideiglenes fizetési meghagyás formáját, amivel a hitelező azonnali kifizetéshez juthatna, míg a vitás ügy el nem rendeződik. A jelentés javasol egy tanulmányt is arról, hogy hogyan működnek jelenleg a nemzeti rendszerek, összehasonlítva a common-law országait, pl. Nagy-Britanniát más európai jogrendszerekkel, és megvizsgálva, hogyan lenne javítható a jelenlegi berendezkedés. Kiemeli továbbá, hogy megfontolandó, mely területeken járna pozitív hatással a tagállamokkal való együttműködés, és hogy a javasolt intézkedések összhangban vannak-e az érvényes adatvédelmi és emberi jogi szabályozással.

Arra törekedtünk, hogy ezen irányvonalak mentén fogalmazzuk meg a jelentést, és a bizottság által elért kompromisszumok máris elsimították a tagállami jogrendszerek közötti eltérések egy részét. Az általunk tett kiegészítések közül több arra irányul, hogy a javaslat átláthatóbb és a hitelező számára könnyebben használható legyen.

Ezért nagyon fontos biztosítani, hogy a nemzeti végrehajtási jogszabályokra és gyakorlatokra vonatkozó javasolt kézikönyv folyamatosan frissüljön, és hogy az információ könnyen használható formában álljon rendelkezésre, és érthető nyelven legyen megfogalmazva. Szintén döntő fontosságú, hogy a kezdeményezés a nemzeti bíróságokkal karöltve – és ne helyükbe lépve – működjön. Ennek érdekében a szabályozást a határokon átnyúló esetekre kell korlátozni. E kikötést észben tartva a szabályozás végrehajtásának hatékonyan és proaktívan kell működnie.

Általánosságban elmondható, hogy a jelentés nagy segítséget fog jelenteni a kisvállalkozásoknak és az egyéni vállalkozóknak a siker útján előttük álló egyik jelentős akadály leküzdésében, mivel nekik – a nagy cégektől eltérően – nincsenek meg az erőforrásaik arra, hogy az adósokat felkutassák és bírósági eljárást indítsanak ellenük. A kisvállalkozásokat aránytalanul nagy mértékben érinti a nem fizető személyek problémája. Ha ez elriasztja a cégeket attól, hogy külföldön kereskedjenek, az valós veszélyt jelent magának a közös piacnak a működésére nézve. Létfontosságú, hogy ezekben a nehéz időkben védjük a kisvállalkozások érdekeit, mert a kkv-k jelentős hányadát teszik ki a gazdaságunknak.

Szeretnék köszönetet mondani a Jogi Bizottság titkárságának, és kiemelni, milyen kitűnő támogatást nyújtottak e jelentés elkészítéséhez. Köszönöm más képviselőcsoportokban helyet foglaló kollégáimnak is a nagyon konstruktív javaslataikat.

Azt hiszem, kulcsfontosságú, hogy ez a szabályozás minél előbb megszülessen. Kérem a Bizottságot, hogy sürgősen intézkedjék a Parlament ajánlásainak megfelelően. A tagállamok által a piaci válság kezelésében végzett remek munkának nagyrészt a nagyméretű vállalkozásokra kell irányulnia.

  Joe Borg , a Bizottság tagja. − Elnök úr, örülök a lehetőségnek, hogy megvitathatjuk a Parlament aggodalmait a határokon átnyúló adósságbehajtás ügyével kapcsolatban. Szeretném továbbá megköszönni Gill asszonynak a jelentést.

Mi a tét? A Parlament és a Bizottság egyetért abban, hogy a határokon átnyúló adósságbehajtás problémái komoly akadályt jelenthetnek a fizetési megbízások Európai Unión belüli szabad áramlásában, és korlátozhatják az igazságszolgáltatáshoz való jog érvényesülését. Továbbá a jelenlegi gazdasági helyzetben mindez kulcsfontosságú a kisvállalkozások túlélése szempontjából.

Mindezt figyelembe véve, és a szubszidiaritás és arányosság alapelveivel összhangban mik legyenek a közösségi célok? Az Európai Uniónak hatásos jogi eszközei vannak a határokon átnyúló ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog érvényesítésére, és a polgári és kereskedelmi döntések Európai Unión belüli szabad áramlásának megkönnyítésére.

Ugyanakkor nem kétséges – mint azt a kölcsönös elismerésről szóló, az Európai Tanács által elfogadott hágai program kimondja –, hogy sokkal könnyebb lenne az ítéleteket végrehajtani az Európai Unióban, ha lehetőség lenne pontos információhoz jutni az adósok pénzügyi helyzetéről.

A Bizottság 2008 márciusában zöld könyvet tett közzé az adósok vagyonának átláthatóságáról, és az erre érkezett minden válasz – és egy összefoglaló is – elérhető a nyilvános honlapon.

A válaszadók többsége egyetértett azzal, hogy szükség van közösségi szintű intézkedésekre annak érdekében, hogy növekedjen az adósok vagyonának átláthatósága, ám azt illetően, hogy mit is lehet tenni a gyakorlatban, eltérnek a vélemények.

Hálás vagyok a Parlamentnek, hogy ilyen részletes választ adott a zöld könyvre. A jelentés meglehetősen szkeptikus a zöld könyvben foglalt javaslatokat illetően, mivel úgy véli, a fő problémát az együttműködni nem hajlandó, gátlástalan adósok jelentik.

A jelentés szintén aggodalmának ad hangot az emberek pénzügyi helyzetéről való információszerzéssel kapcsolatban felmerülő adatvédelmi, személyiségi jogi kérdéseket illetően. A Bizottság is elkötelezett a személyiségi jogok és az állampolgárok személyi adatainak védelme mellett.

A jelentés a zöld könyvben javasoltak helyett a hitelezők segítésére külföldi, más tagállamokban dolgozó ügyvédek nemzeti jegyzékeinek felállítását szorgalmazza, és ideiglenes közösségi intézkedést javasol.

Szeretném tájékoztatni a Parlamentet, hogy az ítéletek gyakorlati végrehajtásának javítása a Bizottság részéről kiemelt szerepet fog élvezni az igazságszolgáltatásról, szabadságról és biztonságról szóló, 2010 és 2014 közti időszakra vonatkozó stockholmi programban, amit a Bizottság 2009-ben fog előterjeszteni.

A Bizottság ugyanakkor eddig még nem vett napirendre semmilyen konkrét jogi intézkedést, ami a zöld könyvből következne.

Végül elmondhatom, hogy a konzultáció első eredményeinek fényében a Bizottság azon a véleményen van, hogy ez a javaslat – vagyis a nemzeti végrehajtási jogszabályokra vonatkozó kézikönyv kidolgozása, a kereskedelmi és publikus nyilvántartásokhoz történő hozzáférés növelése, a végrehajtó hatóságok közti együttműködés javítása és az adós kötelező vagyonnyilatkozatának bevezetése – céljaink elérésének irányába mutat.

Ebben a vonatkozásban a Bizottság természetesen alaposan megfontolja majd a Parlament állásfoglalását a jelentésben szereplő különböző kérdések tekintetében.

  Elnök. – A napirendi pontot lezárom.

A szavazásra 2009. április 22-én, szerdán kerül sor.