Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/0263(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A6-0226/2009

Viták :

PV 22/04/2009 - 19
CRE 22/04/2009 - 19

Szavazatok :

PV 23/04/2009 - 8.9
CRE 23/04/2009 - 8.9
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0283

Viták
2009. április 22., Szerda - Strasbourg HL kiadás

19. Az intelligens közlekedési rendszerekre vonatkozó cselekvési terv - Az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keret (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. − A következő napirendi pont a következők együttes tárgyalása:

– Anne E. Jensen jelentése a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság nevében az intelligens közlekedési rendszerekről szóló cselekvési tervről (2008/2216(INI)) (A6-0227/2009), és

– Anne E. Jensen jelentése a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság nevében az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keret megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0887 - C6-0512/2008 - 2008/0263(COD)) (A6-0226/2009).

 
  
MPphoto
 

  Anne E. Jensen , előadó. (DA) Elnök asszony, nem vagyok biztos abban, hogy ugyanolyan lelkesedéssel tudok beszélni, mint Savary úr, de az intelligens közlekedési rendszerek kérdése nagyon érdekes téma. Melyek is azok az intelligens közlekedési rendszerek? Nos, nem is olyan egyszerű megválaszolni a kérdést, mivel különböző rendszerek egész soráról van szó: olyan rendszerekről, amelyek biztonságosabb, hatékonyabb, környezetvédelmi szempontból megfelelőbb közlekedést tesznek lehetővé a korszerű információs és kommunikációs technológia kihasználásával. Az ITS, azaz az intelligens közlekedés tehát egy különböző dolgokat átfogó általános fogalom. Az ITS olyan gyűjtőfogalom, amely többek között kiterjed az eCallra, amely automatikusan hívást kezdeményez egy segélyközpontba baleset esetén, az útdíj-rendszerekre, amelyek célja az úthasználati díjak beszedése, és a már jól ismert GPS-rendszerekre, amelyek sokunk autójában megtalálhatók és segítséget nyújtanak az ismeretlen területen való tájékozódásban.

Az ITS-ben azonban más kiaknázatlan lehetőségek is rejlenek: a járművek közötti, a jármű és az út közötti, valamint a jármű és az információs központ közötti kommunikáció lehetősége. Nos, miért is nem használjuk ezt a technológiát szélesebb körben, ha annyira jó? Hát, ez egy olyan kérdés, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás. Vajon először a gépkocsikat kellene felszerelni olyan technológiával, amelyik képes az út menti jeladóval kommunikálni? A gépkocsi-gyártók tisztában vannak a lehetőséggel, de nem tudnak befektetéseket vonzani e technológiákba, ha nincsenek út menti jeladók. A hatóságok pedig nem fektetnek be addig a jeladókba, amíg a gépkocsik nem tudják a jelet venni. Valaminek azonban történnie kell, és be kell indítanunk a dolgokat.

Ezzel összefüggésben a Bizottság kidolgozta az intelligens közlekedési rendszerekről szóló cselekvési tervet, és irányelv-javaslatot terjesztett elő, amelynek elő kell mozdítania az ITS alkalmazását a szabványosítás bevezetésével. Ehhez gratulálnunk kell a Bizottságnak. Szükségünk van erre a kezdeményezésre. Az intelligens közlekedési rendszerekről szóló két jelentés, amelyeket ma vitatunk meg, a cselekvési terv és az irányelv elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz. Ennek így is kell lennie, mivel az irányelv nélküli cselekvési terv semmi újat nem hozna. A cselekvési tervben szereplő számos dolog már folyamatban lévő projekt. Ami döntő azonban, az az irányelv, mivel az mozdítja elő a fontos szabványok kialakítását az EU-ban. A cselekvési terv célja másrészt, hogy kijelölje az irányelv alkalmazási körét, és biztosítsa, hogy a szabványosítás folyamatában felhasználjuk a közös projektekből nyert tapasztalatot.

A közös szabványoknak az Európai ITS Bizottságon keresztül történő elfogadása négy konkrét területet érint: először, a közúti, forgalmi és utazási adatok optimális felhasználását, másodszor az ITS-szolgáltatások folyamatosságát a közlekedési folyosókon és az agglomerációkban, harmadszor, a közúti közlekedésbiztonságot és védelmet, és negyedszer a járműveknek a közlekedési infrastruktúrába való integrálását. Ezen felül az adatbiztonság fontos kérdése is előttünk áll. Nem szeretnénk egy úgynevezett „nagytestvér” társadalmat, ezért a szabványokba a kezdetektől bele kell foglalni az adatbiztonságot és az egyének jogait. Egy másik nagyon fontos kérdés a felelősség és a felelősség megosztása. Ha valami balul üt ki, tudnunk kell, mi okozta a problémát, a járművezető, a műholdas navigációs rendszer vagy a jármű technológiája. Ellenkező esetben nem lépünk előre. És ebből eredően nem tudjuk a szükséges befektetéseket előteremteni.

Szeretnék köszönetet mondani más képviselőcsoportok árnyék-előadóinak szoros együttműködésükért. A véleményünk ugyan néha eltért abban, hogy milyen mértékben kellene a közúti közlekedés modális alternatíváira összpontosítanunk, de úgy vélem, megtaláltuk az egyensúlyt az ITS-technológia közúti közlekedésben történő használatának biztosítása, és a más közlekedési módokhoz való kapcsolódása között. Az információs technológiát arra is lehet használni, hogy könnyen összehasonlítsuk az A-ból B-be utazás különböző módjait, és hogy betekintést nyerjünk a leggyorsabb, legolcsóbb és környezetvédelmi szempontból legmegfelelőbb lehetőségekbe. Szerettem volna, ha gyorsan megállapodunk a Tanáccsal, de ez nem volt lehetséges. A cseh elnökség kiváló munkát végzett, de remélem, az a mód, ahogyan szigorítottuk a bizottsági javaslatot, csak elfogadhatóbbá teszi az irányelvet a Tanács számára, mert ez egy olyan irányelv, amelyre szükségünk van.

 
  
MPphoto
 

  Antonio Tajani , a Bizottság alelnöke. (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, szeretnék köszönetet mondani a Parlamentnek, különösen az előadónak, Jensen asszonynak, és minden árnyékelőadónak kiváló munkájukért, és azért, ahogyan a bizottsági javaslatot fogadták.

Én természetesen örülök az alternatív megoldásoknak, és figyelembe veszem az irányelvtervezet tekintetében javasolt módosításokat. Legfőképpen annak örülök, hogy a Parlament megerősítette az EGNOS és a Galileo műholdas helymeghatározó rendszerek fontosságát az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) alkalmazása tekintetében. Szeretnék azonban néhány kérdést feltenni a Parlamentnek, és választ is szeretnék adni arra, hogy a Bizottság miért terjesztett elő az ITS bevezetésének támogatásáról szóló irányelvet, és másodszor arra, hogy a helyi és nemzeti kezdeményezések ezen a területen nem elegendőek-e.

A Bizottság 1988 óta finanszíroz konkrét kutatási és fejlesztési programokat az intelligens közlekedési rendszerek területén, amely programok vitathatatlanul pozitív eredményeket mutattak fel, és számos ajánlást ösztönöztek. E kutatási és fejlesztési projektek fontos alapul szolgáltak a technológiai fejlődés, a fellépések összehangolása, és a bevezetés támogatása számára általában, de elszigetelten.

Ezért itt az ideje, hogy az ajánlásokat konkrét lépésekre váltsuk annak érdekében, hogy kiaknázzuk az intelligens közlekedési rendszerek előnyeit, amely előnyök az útbiztonságban, a torlódások megszüntetésében és a közúti rendszer környezeti hatásának csökkentésében jelentkeznek. Az a célja ennek a döntő fontosságú irányelvtervezetnek, hogy támogassa azokat az intézkedéseket, amelyek felszámolják az ITS szélesebb körű és összehangoltabb bevezetése előtt álló akadályokat.

Szeretnék néhány példát említeni, hogy megértsék, miért is nem elég az önkéntes vagy helyi stratégia: ma egy Barcelona és Frankfurt között utazó fuvarozónál nem csak mobiltelefon van és fedélzeti navigációs rendszer, hanem legalább háromféle útdíjszedési terminál azon országok vonatkozásában, amelyeken áthalad, vagy hogy elkerülje a lakóövezeteket. 2001-ben a Bizottság azt ajánlotta, hogy a tagállamok tegyenek közzé részletes információt a hálózaton belüli úttípusokról és a forgalomkorlátozás alá eső zónákról. Sajnálatos módon csak néhány helyi vagy nemzeti hatóság teljesítette ezt az ajánlást. Ami végül ahhoz vezet, hogy a navigációs rendszerrel felszerelt járművezetők az egész hálózatot használják, és e rendszerek a nehéz-tehergépjárműveket elég gyakran teljes mértékben alkalmatlan vagy veszélyes útvonalakra terelik, például iskolák mellé vagy nagyon meredek utakra.

Az új irányelv lehetővé teszi az ahhoz szükséges intézkedések elfogadását, hogy e helyzeteket elkerüljük, ezáltal csökkentve az elénk került problémákat. A Bizottság várja a Parlament és a Tanács egyetértését az irányelvtervezetről, amely a cselekvési terv végrehajtásának legfontosabb eszköze.

Szorosan együttműködünk mind Önökkel, mind a Tanáccsal, hogy a megállapodás a lehető leghamarabb megszülessen, és remélem, a Tanács jövő heti nem hivatalos ülése a csehországi Litoměřicében hozzájárul majd ehhez, mivel az ITS is napirendre kerül. Jensen asszony is meghívást kapott, ezért – úgy vélem – részt vesz az ülésen, még akkor is, ha nem hivatalos minőségben, de a lényeg az, hogy összevethetjük a Bizottság, a Parlament és a Tanács álláspontját, és felgyorsíthatjuk az általam könnyűnek vélt megállapodás létrejöttét, így gyakorlati választ adhatunk a polgároknak, és a lehető leghamarabb közösen elfogadott szöveget hagyhatunk jóvá.

 
  
MPphoto
 

  Giovanni Robusti, a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményének előadója. (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, az ITS-tervezetet a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményének megszövegezőjeként követtem nyomon. Bizottságunk véleményét, amelyet egyhangúlag fogadtunk el, nagymértékben átvette a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság is, a hosszú távú projektek tekintetében kialakított együttműködés szellemében. Szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki munkájával és ötleteivel segített.

Mindannyian igyekeztünk elkerülni azokat a túlzásokat, amelyek gyakran jellemzik az elvi nyilatkozatokat. Szerettük volna meggyőzően kifejteni azt a tényt, hogy nem arról tárgyalunk, hogy hány utat kellene tervezni, vagy milyen utakat, hanem hogy csak azon dolgozunk, hogy hogyan lehet a közlekedés összehangoltabb, biztonságosabb, még inkább felhasználóbarát, környezetbarát, azaz intelligens, ami önmagában nem gonosztett. Igyekeztünk bizonyítani a technológia, a biztonság, a perifériás zónák és a vízi utak szerepét, és leginkább a strukturális alapokkal való összhang szerepét, így a tervezett menterendek és célok következetesek és összehangoltak lesznek. Igyekeztünk egyre növekvő szerepet biztosítani a biztonság és az integrált irányítás számára, nem csak a közlekedés, hanem elsősorban a fuvarozott emberek tekintetében. Úgy vélem, sikerült következetes és meggyőző megközelítést kidolgoznunk.

Most két dologban reménykedem: hogy a Bizottság nem csak egyszerűen „tudomásul veszi” ezt, aztán továbblép abba az irányba, amelyet jónak tart, ha operatív döntéseket kell hozni; valamint, hogy a tervben megfogalmazott operatív stratégiák képezik a kapcsolódó intézkedéseket programozók választásainak alapját. Túl gyakran láttunk a kristálygömbben nagyszerű terveket, amelyek azonban átjárhatatlanok voltak egymás számára.

Csalódás lenne, ha továbbra is finanszíroznunk kellene az utakat, amikor már elhatároztuk, hogy kevesebb gépkocsinak kellene közlekednie az utakon; csalódás lenne, ha továbbra is finanszíroznunk kellene olyan járműveket, amelyek kialakítása során nem veszik figyelembe az összekapcsolódást vagy a passzív biztonságot, az üzemanyag-fogyasztást vagy a környezet felélését; csalódás lenne, ha együtt elhatároznánk, hogy egy adott utat követünk, és aztán az erőforrások és a pénz, amelyekért felelősek vagyunk, egy másik rendeltetési helyre kerülnének, és azt időbeli összehangolás nélkül költenénk el.

 
  
MPphoto
 

  Etelka Barsi-Pataky, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. (HU) Elnök asszony! Az Európai Néppártnak az a véleménye, hogy az európai közlekedéspolitika egyik legfontosabb pillére az intelligens közlekedési technológia. Két éve, amikor a közlekedéspolitikai fehér könyv félidős felülvizsgálatakor itt a Parlamentben ezt megvitattuk – és ennek raportőre voltam – már az egyik legfontosabb célként jelöltük meg az intelligens technológiák alkalmazását, mint egy olyan eszközt, amely segít abban, hogy az útjainkon a hatékonyság növekedjen, a szolgáltatások színvonala emelkedjen. De ma már léteznek azok az intelligens fejlesztések, amelyek útjainkat biztonságosabbá, a közúti közlekedést pedig környezetkímélőbbé fogják tenni.

Hogy a technológiai fejlesztéseinkből alkalmazás legyen, nos, ehhez szükséges ez az akcióterv és az irányelv. A szabályozásban javasoltam, hogy állapítsuk meg az intelligens alkalmazásoknak egy minimumszintjét, azért, hogy ezzel a minimumszinttel e TEN-T hálózatunkat, de legalább a TEN-T networkünket el tudjuk látni. Ezek ugyanis szolgálni fogják a hatékonyságot és a biztonságot. Természetesen a Bizottságtól várunk finanszírozási javaslatokat az intelligens megoldások közül azokra, amelyek nem magánfinanszírozásból fognak megvalósulni. Hasonlóan várunk javaslatokat a Bizottságtól arra nézve, hogy a külső határokon átlépő forgalom hogyan tud zökkenőmentesen illeszkedni a reményeink szerinti intelligens európai infrastruktúrához. Az irányelv keretében az Európai Bizottság szokatlanul nagy bizalmat kapott, tekintettel arra, hogy az irányelv egy keretirányelv. Ezért fontos a Parlament számára, hogy a kommitológiai eljárások keretében részt vegyen a végrehajtási utasítások kialakításában.

Elnök asszony! Ma szavaztunk a TEN-T politika jövőjéről szóló zöld könyv felülvizsgálatáról. Biztosak lehetünk abban, hogy csak intelligens közlekedéssel van jövője az európai TEN-T hálózatnak. Köszönöm szépen.

 
  
MPphoto
 

  Silvia-Adriana Ţicău , a PSE képviselőcsoport nevében. (RO) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, először is szeretnék gratulálni Jensen asszonynak a minőségi munkájához és a két jelentéséhez.

Az intelligens közlekedési rendszerek olyan fejlett alkalmazások, amelyek célja, hogy innovatív szolgáltatásokat kínáljanak a közlekedési módok és a forgalomirányítás tekintetében, valamint, hogy lehetővé tegyék a felhasználók jobb tájékoztatását, és a közlekedési hálózatok biztonságosabb, összehangoltabb és „okosabb” kiaknázását. Úgy vélem azonban, hogy fontos, hogy az intelligens közlekedési rendszerek valamennyi közlekedéstípushoz kapcsolódjanak, ne csak a városi közlekedéshez, és erre tekintettel terjesztettem elő módosításaimat. Ezen felül, a városi közlekedés és a városi mobilitás nagyon is a városfejlesztés része. Ezért örülök annak, hogy itt van velünk képviselőtársunk a Regionális Fejlesztési Bizottságból. Úgy vélem, fontos, hogy az intelligens közlekedési rendszerek hatékonyan hozzájáruljanak az üzemanyag-fogyasztás csökkenéséhez, és ebből következően a városok jobb levegőminőségéhez és a forgalomáramláshoz.

Úgy vélem, fontos, hogy tájékoztassuk az utasokat, védjük a személyes adatokat, és természetesen, hogy biztosítsuk az adatok anonimitását, ezáltal védve a felhasználókat. Végül, de nem utolsó sorban úgy érzem, hogy ez előrelépés, de nagyobb befektetések szükségesek ebben az ágazatban.

 
  
MPphoto
 

  Sepp Kusstatscher , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. (DE) Elnök asszony, elvben egyetértünk az irányelv általános célkitűzésével. Az utazók és a közúti infrastruktúrát üzemeltetők számára többek között a közúti balesetek csökkentésének és a közlekedés olcsóbbá és hatékonyabbá tételének céljából biztosított jobb információs rendszerek egyértelműen jó ötlet, amint a környezeti adatok gyűjtését szolgáló eszköz is az. Három dolog azonban aggodalommal tölt el.

Először is, az úgynevezett okos technológiába vetett hit könnyen arra vezeti az embereket, hogy saját felelősségüket a gépekre és eszközökre ruházzák.

Másodszor, mindjobban növekszik az összegyűjtött adatokkal való visszaélés veszélye. Az emberek magánélete is egyre nagyobb veszélybe kerül.

Harmadszor, ez az irányelv túlságosan gépkocsi-orientált. A más közlekedési rendszerek, mint a tömegközlekedés tekintetében biztosított átjárhatóság sokkal fontosabb lenne, mint ez a bonyolult macska-egér játék, amelyet az ágazat játszik velünk.

 
  
MPphoto
 

  Dieter-Lebrecht Koch (PPE-DE). - (DE) Elnök asszony, feltétlenül támogatom a Bizottság célját, hogy jogi keretet hozzunk létre az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedésben történő összehangolt bevezetése és alkalmazása tekintetében. Személyes, régi küzdelmem az eCall, az elektronikus segélyhívó rendszer tömeges bevezetésének területén szinte nap mint nap rávilágít ennek szükségességére, és az intelligens közlekedési rendszerek még ennél is többre képesek. Hozzájárulnak a környezet fenntarthatóságához, a javuló hatékonysághoz, a növekvő biztonsághoz és a megkülönböztetésmentes versenyhez a közúti árufuvarozásban és személyszállításban. Támogatják a módközi szállítást azáltal is, hogy kapcsolódásokat alakítanak ki más közlekedési módokkal, például a vasúttal, a vízi utakkal és a légi közlekedéssel, amelyek már régóta megkezdték az intelligens közlekedési rendszerek alkalmazását.

Ez a tagállamok által egyedül nem érhető el, csak a Közösség feladataként. Az Unió-szerte kötelező minimumszabványokon és -előírásokon alapuló intelligens közlekedési rendszerek jobb környezetet teremtenek az innováció, és tervezési biztonságot különösen a kis- és középvállalkozások számára. Különösen örülök az intelligens közlekedési rendszerek tekintetében tervezett nyílt, jármű-integrált platformnak.

A cselekvési terv végre menetrendet állapít meg az egyedi rendszerek bevezetésére a) a közúti közlekedés biztonsága tekintetében, mint az ESP és az eCall, b) a forgalomirányítás folyamatossága tekintetében, például a torlódásokról vagy a parkolási lehetőségekről szóló információ révén csökken a parkolóhelyet kereső, körbe-körbe járó gépkocsik száma, c) a közúti, forgalmi és utazási adatok valós idejű használata tekintetében, ami mind a tehergépkocsi-vezetőket, mind azokat segíti, akik az utakat használják.

Az irányelv részletes követelményeket állapít meg a szabványos intelligens közlekedési rendszereknek az EU-ban történő kötelező és összehangolt bevezetése és a tagállamokban történő alkalmazása tekintetében. Az irányelv védi a személyes adatok használatát is. De legyünk óvatosak, az intelligens közlekedési rendszerek egy csomó pénzbe kerülnek, mivel az infrastruktúrát és a járműveket fel kell szerelni a szükséges információs és kommunikációs technológiával. Még mindig nagyon keveset tudunk arról, hogy a potenciális felhasználók mennyit hajlandóak vagy képesek fizetni.

 
  
MPphoto
 

  Gilles Savary (PSE). (FR) Elnök asszony, először is szeretnék köszönetet mondani Jensen asszonynak az állandó kiváló munkájáért, mivel nagyon nyitott volt és figyelt minden véleményre.

Azzal szeretném kezdeni, hogy az intelligens közlekedési rendszerek mögött is európai alapok állnak, és én némiképp meglepődve tapasztalom, hogy a gyakorlatban hogyan fordítódnak ezek személygépkocsikra.

Úgy vélem, hogy a gépkocsiknak is egyértelműen meg van a maguk jó oldala, az autógyártási ágazat egy rendkívül erőteljes ágazat Európában. Úgy gondolom azonban, hogy valamennyi közlekedési módba be kell csempésznünk némi intelligenciát.

Nem hagyom figyelmen kívül azt a tényt, hogy ott az ERTMS a vasút számára, illetve a SESAR és a GALILEO, de meglátásom szerint hiányzik a felhasználó-orientált megközelítés a felhasználók tájékoztatása terén; a korlátozott mobilitással rendelkező személyek számára biztosított hozzáférés és a városi járművek átalakításának lehetősége terén, az energiatakarékos városi járművek bevezetése terén, a közlekedésbiztonság terén, különösen a tömegközlekedésben, ami nagyon fontos kérdés, a felhasználók tájékoztatása terén, és a számítógépes jegyértékesítés terén; e területeken gyakran jelentős előrelépésre van szükség.

Ezért úgy vélem, az erőforrásokat diverzifikálni kell az elkövetkezendő években. Különösen szeretném, ha figyelmet fordítanánk a személyes adatok tiszteletben tartására. Meg kell előznünk azokat a helyzeteket, amelyek Orwell 1984 című művében ábrázolt világba röpítenek minket, ahol arra a fantasztikumra törekszünk, hogy az embereket teljes mértékben felváltják a gépek. Láttuk, mi történt a Hudson-folyón az elmúlt télen: ha nem lett volna a pilóta, kétségtelenül egyetlen gépi szerkezet sem tudta volna letenni a repülőgépet. Zárásképpen, úgy vélem, a személygépkocsikon kívüli közlekedési módokhoz is prioritást kell rendelni.

E fenntartások ellenére támogatom a benyújtott jelentést.

 
  
MPphoto
 

  Zita Gurmai (PSE). (HU) Tisztelt Elnök asszony! Biztos úr! Kedves kollegák! Az intelligens közlekedési rendszerek bevezetése számtalan kézzelfogható előnnyel jár. Hatékonyabbá és biztonságosabbá teszi az európai közlekedést, elősegíti a környezet védelmét és az energiahatékonyságot is. Elismerésre méltó a Bizottság cselekvései terve, és a világos határidő kijelölése. Fontosnak tartom ugyanakkor, hogy a rendszerek kiépítésénél a kompatibilitás, egységesség, szabályosítás szempontjai érvényesüljenek. A felhasználók számára a megfizethetőség mellett a szabad választás lehetőségét is fel kell használni, megfelelő törvényekkel garantálni kell, hogy a magánszemélyek adataival semmilyen formában ne lehessen visszaélni. Olyan racionális, magas szintű és intelligens rendszer kiépítéséről kell gondoskodni, amely alkalmas a továbbfejlődésre és képes az új technológiai vívmányok hatékony alkalmazására. Ezek megvalósulása mindannyiunk érdeke. Egyúttal az európai autóipar szempontjából is döntő fontosságú, hogy szabadon gurulhassunk. Köszönöm a jelentéstevő munkáját.

 
  
MPphoto
 

  Den Dover (PPE-DE). – Elnök asszony, mérnökként szólok a témához, a fiamnak pedig van egy közlekedés-felméréssel foglalkozó vállalkozása, amely az egész Egyesült Királyság területére kiterjed.

Ez a kérdés rendkívül fontos, mert Európából garantálhatjuk, hogy a legújabb technológia befolyásolja a közúti közlekedés valamennyi formájának hasznosságát és hatékonyságát. Ez egy évről évre jelentősen növekvő terület. Még a válságos időszakban is körülbelül 55%-os növekedést prognosztizálunk a mostani és a 2020-as állapot között az árufuvarozó járművek, és 35%-ot a személygépkocsik tekintetében, és ezzel együtt természetesen az energiafogyasztás is növekszik.

Választott képviselőként gyakran járjuk körbe választókerületünket, és kerülünk dugóba, és nagyon sokszor telefonálunk, hogy megtudjuk, mi a helyzet előrébb. Több adatra van szükségünk a szélvédőn, hogy hatékonyabban és eredményesebben választhassuk ki a számunkra üdvözítő megoldást.

Sok sikert kívánok Jensen asszonynak és a Bizottságnak.

 
  
MPphoto
 

  Antonio Tajani , a Bizottság alelnöke.(IT) Elnök asszony, tisztelt képviselők, úgy vélem, optimistán kell a jövőbe tekintetnünk, mivel ami az irányelv jóváhagyását illeti, úgy hiszem, hogy a cseh elnökség erőteljes együttműködése mellett a svéd elnökség is hajlik majd a Bizottság, a Parlament és a Tanács közötti pozitív megállapodásra. Ez reményt ad nekem, és úgy gondolom, ez még a Parlamentet is ösztönözheti holnap arra, hogy igennel szavazzon az általunk megvitatott szövegekre.

Szeretnék néhány észrevételre reagálni, és megnyugtatni Ţicău asszonyt célkitűzéseinket illetően: először olyan cselekvési tervvel és irányelvvel kezdjük, amely általánosságban tekint a közlekedési rendszerre, és ebből a szemszögből tekintjük át majd a városi dimenziót, és összpontosítunk arra; először azonban az általános dolgokat kell áttekintenünk, és aztán térhetünk rá a konkrétumokra.

Kusstatcher úrnak is választ szeretnék adni a közúti ágazat és más közlekedési rendszerek témájában. Jelenleg nincs átfogó európai keretrendszer az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) közúti ágazatban történő bevezetésére és alkalmazására, míg más közlekedés módok tekintetében létrejöttek konkrét tervek, amint arra Savary úr is rámutatott: a SESAR, az új generációs légiforgalom-irányítási rendszer, a RIS a folyami közlekedés és a VTMIS a tengeri közlekedés tekintetében, és ne felejtsük el a vasúti közlekedésben alkalmazott RTMS-rendszert sem. Az ITS cselekvési terv ezért elsősorban a közúti ágazatot érinti, de konkrét tevékenységeket és kezdeményezést is tartalmaz, amelyek célja a közúti közlekedés és más közlekedési módok megfelelő interfészeken keresztül történő összekapcsolhatóságának biztosítása és javítása.

Szerettem volna rámutatni, nem csak Savary úr számára, hogy az ITS cselekvési terv természetesen nem csak az idősebb járművezetők tekintetében tartalmaz intézkedéseket, hanem a veszélyeztetettként meghatározott úthasználók, azaz a kerékpárosok és a gyalogosok tekintetében is. Ezek is szerepelnek többek között azon intézkedések között, amelyeket a bizottság esetleg elfogad az irányelvben meghatározott intelligens közlekedési rendszerek tekintetében. Ezek különösen foglalkoznak az ITS felhasználók biztonsága érdekében történő alkalmazásával, itt lehetne említeni a látáskárosodottak számára kialakított intelligens jeleket.

Ennek fényében egy irányelvvel bevezethetünk bizonyos szabályokat, de a probléma az, hogy intelligens sofőrökre is szükségünk van. Nem elég, hogy intelligens rendszereink vannak, arról is gondoskodnunk kell, hogy akárki is ül egy személygépkocsi vagy tehergépkocsi volánjánál, vagy a motoron vagy biciklin, az intelligensen közlekedik. Sajnálatos módon ez nem olyasvalami, amit irányelvvel, rendelettel vagy cselekvési tervvel szabályozhatunk, egyszerűen csak tartós szabályokat kell alkalmaznunk, hogy meggyőzzük az európai polgárokat az intelligens közlekedésről, és arról, hogy ne fogyasszanak szeszesitalt vagy kábítószert, ha közlekednek.

 
  
MPphoto
 

  Anne E. Jensen , előadó. (DA) Elnök asszony, úgy vélem, Tajani biztos úr most rátapintott a lényegre, hiszen éppen erről van szó. A járművezetőket intelligensebb közlekedésre kell ösztönöznünk. Ezt hosszasan megvitattuk, és Kusstatscher úr is számtalanszor elmondta, hogy ahelyett, hogy lehetővé tennénk, hogy e rendszerek még ostobább viselkedésre sarkalljanak bennünket, azt kell biztosítanunk, hogy e rendszerek ténylegesen segítsenek abban, hogy tájékozottabbak legyünk és okosabban cselekedjünk. Ez nagyon fontos. Emellett úgy vélem, fontos szem előtt tartanunk a tehergépkocsi-közlekedés példáját, amely keresztül-kasul átszeli Európát; a tehergépkocsi-vezetők arra panaszkodnak, hogy hamarosan ki sem látnak a szélvédőn, mindazon szerkentyűk miatt, amelyekre az útdíjszabási rendszerekkel, a torlódások után fizetendő díjak rendszereivel és az egyéb információs rendszerekkel folytatott kommunikációhoz szükségük van. Közös platformra van szükségünk, hogy a számítógépbe táplált adatokat a saját nyelvén csatoljuk vissza a gépjárművezetőnek. A lehetőségek rendelkezésünkre állnak. Tulajdonképpen hihetetlenül sok lehetőségünk van.

Azt is megvitattuk, hogy mekkora összegű finanszírozást kellene erre elkülöníteni. Ezt körülbelül 300 millió EUR-ban határoztuk meg, amelynek nagy része az EasyWay-en megy át, mindenekelőtt a Bizottság segítségével. Megemlíthetem, hogy az én országomban, Dániában most fogadtunk el egy tervet, hogy az elkövetkezendő öt évben 40 millió EUR-t különítünk el az ITS-re. 40 millió EUR elég sok egy 5 millió lakosú országtól, de valóban lehetővé teszi a számunkra, hogy jelentősen előre lépjünk. Ezért azt gondolom, hogy ha az egyes tagállamokat vesszük, van lehetőség arra, hogy némi távlatot kínáljunk e tekintetben. Ez pontosan az, amibe bele kell fognunk, és remélem, maga a téma is rákerül a közlekedési miniszterek napirendjére, amikor 29-én üléseznek.

Zárásképpen szeretnék néhány szót szólni a módosításokról: jelentősen támogattuk ezt az irányelvjavaslatot, és csak négy módosítást terjesztettünk elő a holnapi szavazásra váró jelentés tekintetében. Én személy szerint az 57. módosítást támogatom, amelyet a szocialista képviselőcsoport nyújtott be, és a Zöldek 59. módosítását, de ellenzem az 58. és a 60. módosítást. Úgy vélem, az a tény, hogy ilyen kevés módosítást terjesztettünk elő, bizonyítja a Parlament erőteljes támogatását. Tajani úr, Ön tehát határozott tárgyalási felhatalmazást kapott.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. − A vitát lezárom.

A szavazásra holnap kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 142. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Mieczysław Edmund Janowski (UEN) , írásban. – (PL) Napjainkban és a mai világban szükség van arra, hogy a közlekedés gyorsan alkalmazkodni tudjon a használatában és a társadalmi elvárásokban bekövetkezett exponenciális növekedéshez. Úgy vélem tehát, hogy az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) bevezetése rendkívül hasznos. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a közúti közlekedés jelenlegi helyzete igen aggasztó. Ezt a következő statisztikák is mutatják:

– a közutakon elhunytak száma 2006-ban 43 000 volt az EU-ban, ebből 5500 Lengyelországban;

– a közúti torlódások éves költsége az EU-ban a GDP 1%-át teszi ki;

– a közúti közlekedés CO2-kibocsátása a közlekedés CO2-kibocsátásának 70%-át adja.

A következőkre van tehát szükség:

a közúti és forgalmi adatok optimális felhasználása;

az ITS-szolgáltatások folyamatosságának és megbízhatóságának biztosítása az európai közlekedési folyosókon és az agglomerációkban;

az információs technológiai alkalmazások kiterjedt használata a nagyvárosok térségében, amely alkalmazások a közlekedéssel kapcsolatos kérdéseket kombinálják az információs technológiával és a távközléssel;

a közúti forgalombiztonságot támogató alkalmazások, mint az eCall, az ADAS és egyebek gyors és összehangolt bevezetése;

a közlekedési infrastruktúra jobb integrálása a járművekkel és a járművek között;

európai szintű koordináció, a vezető országok tapasztalatainak és helyes gyakorlatainak kiaknázása.

Próbáljuk meg tehát bevezetni az ITS-t az egész EU-ban, valamennyi közlekedési eszköz és valamennyi utas tekintetében, mind az egyéni, mind a tömegközlekedésben.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat