Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2009. április 22., Szerda - Strasbourg

20. A Marco Polo II. program (vita)

  Elnök. − A következő napirendi pont Ulrich Stockmann jelentése a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság nevében az árufuvarozási rendszer környezetvédelmi teljesítményjavításának közösségi pénzügyi támogatására irányuló második „Marco Polo” program („Marco Polo II.”) létrehozásáról szóló 1692/2006/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0847 - C6-0482/2008 - 2008/0239(COD)) (A6-0217/2009).

  Ulrich Stockmann , előadó. − (DE) Elnök asszony, biztos úr, az árufuvarozás átterelése a közútról a vasútra és a belvízi utakra vagy a rövid távú tengeri járatokra olyan, mint a tartós izzó közlekedési vitáinkban, és az is volt már évtizedek óta. Most, az éghajlatváltozással kapcsolatos vitával összefüggésben ez a vita természetesen új értelmet nyert.

Eközben különböző politikai megközelítések és eszközök révén eljutottunk ehhez az áttereléshez. Ha azonban alaposan megvizsgáljuk, a forgalmat elég nehéz a gyakorlatban átterelni, és csak nagyon ritkán sikerült.

Először is azért, mert a szállítási módok közötti kapcsolódások még mindig nem kellően összehangoltak; másodszor, mivel a vasutak és belvízi utak még mindig nem eléggé elfogadottak mint európai szolgáltatók, és harmadszor, mivel a közlekedés környezetbarát formái nyilvánvalóan nem nyújthatnak háztól házig szolgáltatást.

Mindezen nehézségeket tovább súlyosbítják a jelenlegi gazdasági válság következtében a közúti árufuvarozásban drámaian csökkenő árak. A Marco Polo II is megérezte mindezen problémák hatását. Ezért keresünk mi, közlekedéssel foglalkozó politikusok sürgősen megoldást, mivel a megállapított célkitűzésünktől, azaz, hogy a Marco Polónak segítenie kell a közúti árufuvarozásban tapasztalható növekedés 60%-ának átterelésében, nagyon messze vagyunk. Ezért irányt kell változtatnunk, még e parlamenti ciklus vége előtt, és ezért elég ésszerű kompromisszumot találtunk.

Mi is fog történni? Először is a Bizottság még e rendeletjavaslat megszületése előtt megbízott egy ügynökséget, hogy vegye át a program kezelését és egyszerűsítse az adminisztratív eljárást. Ennek van értelme. Találtunk és közösen megtárgyaltunk egy sor kompromisszumot, hogy a programot még vonzóbbá tegyük. Először is, a tengeri gyorsforgalmi utakra vonatkozó küszöböt 250 millió tonnakilométer/év-ről 200-ra csökkentettük; másodszor, a forgalom-átterelési projektek küszöbét 80 millió tonnakilométerről 60-ra csökkentettük, csakúgy, mint a belső vízi utakkal kapcsolatos projektek esetében, ahol a Parlament elfogadtatta a küszöb 17 millió tonnakilométerről 13-ra csökkentését. A kiegészítő infrastruktúrák megengedhető finanszírozási szintjét 10%-ról 20%-ra emeltük. Ennek is van értelme. Végül sikeresen megállapodtunk abban is, hogy a gazdasági válságokra, mint a mostani is, hivatkozni lehet a szerződések időbeli hatályának meghosszabbításakor.

Így jóval vonzóbbá sikerült tennünk a programot. Ez az általunk elért kompromisszum a parlamenti képviselők közötti magas fokú konszenzusnak is köszönhető, mivel a képviselők jelentős érveket és alapvető vitapontokat tette félre ezen a ponton, hogy a program gyorsan újraindulhasson. Éppen ezért, mielőtt a Bizottság benyújtana egy, a Marco Polo III-ra vonatkozó javaslatot, tényleg általános vitát kell tartanunk, ahol újra felvethetjük mindezeket a pontokat, amelyekre a jövőbeni irány meghatározásához szükség van. Ezen felül természetesen tudni szeretnénk, hogy az általunk tett kiigazítások hogyan alakulnak majd. Ez a szavazás tárgya, és remélem, holnap megkapom az Önök támogatását.

  Antonio Tajani , a Bizottság alelnöke. – (IT) Elnök asszony, tisztelt képviselők, szeretnék köszönetet mondani Stockmann úrnak az általa végzett munkáért. 2003 óta az volt a Marco Polo program célja, hogy fenntarthatóbb közlekedési rendszert hozzon létre Európában azáltal, hogy a közúti árufuvarozás éves növekedésének jelentős részét más, fokozottabban környezetbarát szállítási módokhoz tereli át, mint például vízi utakra, a vasúti közlekedésre és a rövidtávú tengeri járatokra. Az első Marco Polo program, amely arra törekedett, hogy négy év alatt 48 milliárd tonnakilométert tereljen át a közutakról, 2006-ban zárult le, jóllehet a külső becslések azt mutatták, hogy e célértéknek csak 64%-a teljesült.

A második Marco Polo program révén szerzett tapasztalat azt mutatja sajnos, hogy a program nem válik hatékonyabbá, és hogy Európa nem használja ki teljes mértékben ezt a fontos eszközt, hogy olyan közlekedési rendszert alakítson ki, amely jobban megfelel a piac alakulásának. Az elmúlt évben jó pár levelet küldtem az EU valamennyi közlekedési miniszterének, és arra ösztönöztem őket, hogy használják a Marco Polót.

Ezért azt hiszem – és úgy tűnik, a Parlament is osztja nézeteimet –, hogy elérkezett az idő a rendelet módosítására, az e projekthez vagy programhoz való hozzáférés szabályainak megváltoztatására, mivel a programnak olyan finanszírozást is nyújtania kell, amelyet nem mindig használnak fel. Határozottan a jó irányba tartunk, mivel a kis- és középvállalkozásoknak igyekszünk segíteni, hogy részesülhessenek a közösségi projekt előnyeiből. A kkv-k eddig elég nehezen fértek hozzá a Marco Polo programon keresztül nyújtott európai pénzeszközökhöz.

A ma küldött üzenetünk nem csak azoknak szól, akik használják a Marco Polót. Ez az üzenet, úgy vélem, felhívás számos európai rendelet módosítására, mivel ugyanez vonatkozik más szektorokra és az európai pénzeszközökkel érintett nemzeti szabályokra; e pénzeszközöket nem mindig úgy alakították ki, hogy biztosított legyen az azokhoz való egyszerű hozzáférés. Ez nagyon is valós probléma valamennyi tagállamban, és itt is hangsúlyozni szeretném, hogy nem csak a mi rendeleteinkhez kapcsolódik, hanem az európai pénzeszközökkel érintett nemzeti szabályokhoz is.

Így tehát azt hiszem, ma nem csak a Marco Polo programon dolgozunk, de üzenetet is küldünk a helyes, a polgárok érdekeit szem előtt tartó jogszabályalkotásról, és a közösségi projektekhez való hozzáférés egyszerűsítéséről. Úgy vélem ezért természetesen, hogy Stockmann úr munkáját megéri támogatni, és hogy a javasolt szöveget el kell fogadni, hogy a Parlament holnap, ismétlem, pozitív üzenetet küldhessen az egész Európai Unió számára.

Hadd mondjam el még egyszer, hogy ez a kérdés nem csak a Marco Polót érinti, annál sokkal átfogóbb. A Marco Polótól kiindulva úgy vélem, más olyan szektoroknak is jó szolgálatot teszünk, amelyek különösen tudatosan használják fel a közösségi pénzeszközöket és használják ki a Bizottság által a 27 uniós tagállamnak és vállalkozásaiknak kínált különböző programokat.

  Anne E. Jensen, a Költségvetési Bizottság véleményének előadója. – (DA) Elnök asszony, amikor a Költségvetési Bizottság úgy határozott, hogy nyilatkozatot ad ki a Marco Polo programról, ennek pontosan az volt az oka, hogy nehezen látta biztosíthatónak, hogy a finanszírozást a rendeltetése szerint használják fel. Ezért mi természetesen örülünk annak, hogy most intézkedésekre kerül sor. A Bizottság megérdemli a dicséretet. Megpróbáljuk egyszerűsíteni az adminisztrációt és szigorítani a szabályokat annak érdekében, hogy a finanszírozást könnyebben lehessen rendeltetésszerűen felhasználni. Válaszul mi a Költségvetési Bizottságban abban is megállapodtunk, hogy ha nem sikerülne a program végrehajtásának javítása, ha nem sikerülne annak biztosítása, hogy a finanszírozást rendeltetésszerűen használják fel, újra kell gondolnunk, hogy vajon tényleg ennyi pénzt kell-e elkülöníteni a Marco Polóra, és vajon e pénz egy részét nem kellene-e más programokra fordítani, ahol azokat jobban fel lehet használni. Természetesen a 2010-es választások után el kell végeznünk a költségvetés félidei felülvizsgálatát, és az egyik dolog, amivel nyilvánvalóan foglalkoznunk kell, az annak az értékelése, hogy mely programok működnek és melyek nem. Ha azt látjuk, hogy valahol sürgős szükség van rá, természetesen olyan projektektől vonjuk el a pénzt, ahol nem lehet felhasználni, és azt irányítjuk át, hogy ne pazaroljuk el pusztán támogatásként.

  Dieter-Lebrecht Koch , a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony, a plenáris ülés holnap szavaz az árufuvarozás környezeti teljesítményének javítására irányuló Marco Polo II programról. A Marco Polo II nagyobb tervezési biztonságot kínál, mivel ütemezése szerint 2013. december 31-ig szól. Költségvetése 450 millió euró. A tervezett projektek támogathatósági küszöbét csökkenteni kell a Marco Polo I-hez képest, és ezáltal a kis- és középvállalkozások is ki tudják használni. Különösen hálás vagyok az előadónak ezért. Számos kis- és középvállalkozás jelenlegi pénzügyi helyzetének fényében ez egy nagyon polgárbarát politika, amelyet feltétel nélkül támogatok.

A program a forgalom átterelésén és a közúti közlekedés túlterheltségének csökkentésén alapul. Erősíti a módközi szállítást, így hozzájárul egy fenntartható és hatékony közlekedési rendszerhez. A holnapi igenlő szavazattal, amit javaslok, a jogszabály-alkotási eljárást első olvasatra le tudjuk zárni.

  Zbigniew Krzysztof Kuźmiuk , az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök asszony, biztos úr, a Nemzetek Európájáért Unió Képviselőcsoport nevében szeretném a következő kérdésekre felhívni a figyelmet.

A dicséretes célkitűzések, mint a közúti közlekedés túlterheltségének csökkentése, a közúti közlekedés környezetre gyakorolt hatásának csökkentése, valamint az árufuvarozás során a rövidtávú tengeri járatoknak, a vasútnak és a belvízi hajózásnak vagy a szállítási módok kombinációjának előnyben részesítése ellenére a Marco Polo program végrehajtása tekintetében rendelkezésre álló pénzeszközök alig felét használjuk fel évente, és a program tervezett tevékenységeinek csak 60%-a valósul meg.

Az Európai Bizottságnak a program egyszerűsítésére irányuló javaslatát tehát támogatni kell, és különösen a következőket: a kisvállalkozások és egyszemélyes vállalkozások részvétele a programban anélkül, hogy konzorciumot kellene létrehozniuk; a programban való támogathatóság tekintetében tonnakilométerben megállapított küszöb egyértelmű csökkentése; a támogatási intenzitás növelése a pénzügyi támogatás emelésével, amely támogatás az átterelt áruforgalom 500 tonnakilométere után adott 1 euróról 2 euróra változik; a pénzügyi támogatás odaítélési eljárásának egyszerűsítése. Szeretném reményemet kifejezni az iránt, hogy ezek az intézkedések segítenek biztosítani a programban rendelkezésre álló pénzeszközök lehető legjobb felhasználását.

  Johannes Blokland , az IND/DEM képviselőcsoport nevében. – (NL) Ma este a Marco Polo II program változtatásait tárgyaljuk. Hálás vagyok az Európai Bizottságnak, hogy javasolta e pénzeszköz küszöbértékeinek csökkentését, és örülök, hogy Stockmann úr is a szükséges dinamizmussal vette át e javaslatokat. Különösen számíthat a támogatásomra a belvízi hajózásra vonatkozó küszöb további csökkentése.

Azért van egy probléma. Ez a csökkentés nem elég. A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságban Wortmann-Kool asszonnyal sikeresen orvosoltuk ezt a hibát. Sajnálom ezért, hogy Stockmann úr nemkívánatosnak tartja módosításunkat, a 24-es számút. Úgy ismerem őt végtére is, mint a belvízi hajózás hűséges támogatóját, és reméltem, hogy az ilyen módosítások kedvesek a számára. A Bizottság által javasolt küszöb ugyanis még mindig túl magas az olyan kisvállalkozások számára, mint amilyenek – majdnem a dolog természetéből adódóan – a belvízi hajósok. Nem értem, miért keresnek más intézmények mindenáron hibát a 24. módosításban.

Van egy megfelelő összegű pénzalapunk a fenntartható közlekedés számára. A belvízi hajózás messze a legtisztább szállítási mód. Akkor miért ne csökkentsük a küszöböt ezen ágazat tekintetében? Az Európai Bizottság meglátásom szerint attól fél, hogy az ilyen javaslatok arra ösztönöznek néhány tagállamot a Tanácsban, hogy más területeken is csökkentéseket kérjenek. Szeretném arra kérni az Európai Bizottságot, hogy határozottan álljon ki és kifejezetten ismerje el ebben a Házban a belvízi hajózás, mint a legtisztább szállítási mód jelentőségét.

  Rodi Kratsa-Tsagaropoulou (PPE-DE). - (EL) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, 400 millió eurót fektetünk majd be a Marco Polo II programba 2013-ig, és nagy reményeket táplálunk egy hatékonyabb és életképesebb közlekedési rendszer iránt, amely biztosítja a hozzáadott környezeti értéket az Európai Unióban, kombinálva egyúttal a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót.

A Marco Polo II program tekintetében 2008-ban közzétett ajánlattételi felhívások eredményei és az első Marco Polo program értékelésének következtetései azt mutatták, hogy ez a program észrevehető változást hozhat a közlekedésben. Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a jogalapjában megfogalmazott célkitűzés, azaz a torlódások elkerülése, vagy a nemzetközi közúti árufuvarozásban várható teljes növekedés jelentős részének átterelése Európában nem teljesül majd.

Ahhoz, hogy a program elérje céljait, a Marco Polo II-t vonzóbbá kell tenni. A jogalapot meg kell változtatni, és az ellenőrzési eljárásokat egyszerűbbé és egyértelműbbé kell tenni. Ezen felül a finanszírozási feltételeket és követelményeket a valós célhoz kell igazítani, és a változásokat a lehető leghamarabb véghez kell vinni a lehető legnagyobb hatás elérése céljából.

Mi az Európai Parlamentben támogatjuk és reméljük a kisvállalkozások könnyebb hozzáférését a programhoz, a projektek támogathatóságának alacsonyabb és egyszerűbb küszöbértékeit, valamint a támogatások növelését, más szóval egy olyan programot, amely gyakorlatiasabb és közvetlen eredményeket ér el.

Ezek a változtatások és kiigazítások egy életképes, dinamikus és hatékony Európa jellemzői lehetnek, és az európai választások előestéjén érdekünkben áll, hogy a polgárok ezt megismerjék és megtapasztalják.

  Antonio Tajani , a Bizottság alelnöke. – (IT) Elnök asszony, tisztelt képviselők, a vita végéhez közeledve szeretnék néhány kérdést megválaszolni, és köszönetet mondani, hogy első olvasatra támogatták ezt a megállapodást, amely határozottan segít majd a második Marco Polo program hatékonyságának növelésében.

Szeretném elmondani, hogy az elmúlt években a beosztottaim, akiknek ismételten köszönöm a munkáját, már elkezdtek a Marco Polo program 2013 utáni sorsán gondolkodni, és ez az értékelés többek között a kompromisszumos megállapodásban meghatározott pontokra összpontosít. Szeretném különösen hangsúlyozni a finanszírozási feltételek tekintetében a szállítási módok közötti különbségtétel szükségességét a biztonság, a környezeti teljesítmény és az energiahatékonyság alapján, a kis- és középvállalkozások igényeit figyelembe vevő keresletorientált segítségnyújtás bevezetésének szükségességét az alkalmazási szakaszban, a gazdasági válság, mint a projektek tartama meghosszabbításának alapjául szolgáló kivételes ok elismerését, és a támogathatósági küszöbök termékspecifikus csökkentését.

Ami a küszöbök csökkentését illeti, szeretném megnyugtatni Blokland urat, hogy az a szöveg, amit elfogadni készülünk, már alacsonyabb küszöböket ír elő a belvízi hajózás tekintetében. Nem gondolom, hogy ennél is többet tehettünk volna, minthogy az adminisztratív költségek emelkednek, de remélem, azért azt az üzenetet sugározzuk, amelyet Ön kért.

Ami a Marco Polo program 2013 utáni sorsára vonatkozó elmélkedésünket illeti: amint elmondtam, a témák között fog szerepelni annak lehetősége, hogy a tervezett projektek finanszírozási minimumküszöbe tekintetében célokat határozzunk meg az átterelt tonnakilométereken felül energiahatékonyságban és környezeti előnyökben kifejezve; emellett a Marco Polo program, a logisztikai cselekvési program és a TEN-T program közötti összhang biztosításának lehetősége a közösségi pénzeszközök kiutalásának összehangolása érdekében hozott megfelelő intézkedések révén, különösen a tengeri gyorsforgalmi utak tekintetében; valamint a belvízi hajózási ágazat és az abban tevékenykedő kis- és középvállalkozások sajátos jellemzői figyelembevételének szükségessége, például a belvízi közlekedéshez rendelt programon keresztül.

Akárhogy is, a Bizottság úgy tervezi, hogy 2011 során közzéteszi a program jövőjéről szóló közleményét, valószínűleg egy harmadik Marco Polo programra irányuló javaslat kíséretében.

  Ulrich Stockmann , előadó. − (DE) Elnök asszony, biztos úr, egyet értek Önnel. Holnap valóban pozitív üzenetet küldhetünk, nevezetesen azt, hogy polgárbarát és értelmes módon tudjuk módosítani jogszabályainkat, ha arra van szükség. De nem csak kiküldenünk kell ezt az üzenetet, hanem információs kampányt is kell indítanunk Európa országaiban, hogy kihasználhassuk a program vonzerejét, hiszen valóban elvégeztünk minden szükséges módosítást. Ezek most alkalmi áron kínált valódi ajánlatok. Ha most nem tudunk átterelni semmit, akkor tényleg el kell gondolkoznunk az egész program létjogosultságáról.

Remélem, Jensen asszony, hogy nem kell majd más programokba fektetnünk a pénzt, mivel ez fontos kérdés. Át kell terelnünk a forgalmat és át is fogjuk terelni, ahol csak lehetséges, de ez nem könnyű. Blokland úr, már megkapta a válaszomat. Újratárgyaltuk a belvízi közlekedést, és mondhatni további kompromisszumot csikartunk ki a Tanácsnál. Arra törekedtünk, hogy első olvasatra végezzünk. Ezért nem tudtunk túl radikális megközelítést elfogadni, és úgy kellett tárgyalnunk, hogy fél szemünket a kompromisszumon és a konszenzuson tartottuk. Végeredményében nagy dolgokat értünk el.

Várom azt az alapvető vitát, amelyre hamarosan sor kerül majd a harmadik program tekintetében, a Bizottság által megígért közlemény alapján, így valamennyi alapvető kérdésről tárgyalhatunk, minden olyan kérdésről, amelyet a kompromisszumra irányuló közös indítványban felsoroltunk, mint például, hogy felosszuk-e a programot az egyes szállítási módok szerint és így tovább. Akkor majd megint izgalmassá válik a dolog. Most csak működnie kell, hogy ne álljon le, és a már futó projektek lehetőleg ne bukjanak el ebben a válságban. Az tényleg kár lenne, ezért a kompromisszum. Még egyszer köszönöm mindenkinek az elvégzett munkát.

  Elnök. − A vitát lezárom.

A szavazásra holnap kerül sor.