Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2007/0098(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A6-0210/2009

Viták :

PV 22/04/2009 - 12
CRE 22/04/2009 - 12

Szavazatok :

PV 23/04/2009 - 8.2
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0276

Viták
2009. április 23., Csütörtök - Strasbourg HL kiadás

9. A szavazáshoz fűzött indokolások
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 

  Elnök. − Hölgyeim és uraim, lenne egy javaslatom: minthogy Önök közül néhányan több szavazáshoz is kértek indokolási lehetőséget, kérem, hogy amikor megadom Önöknek a szót, egyetlen beszédben, egymás után fejtsék ki valamennyi indokolásukat.

 
  
  

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

 
  
  

- Jelentés: Paulo Casaca (A6-0184/2009)

 
  
MPphoto
 

  Jim Allister (NI). - Elnök úr, napról napra egyre több választóm tud egyre nehezebben kijönni a jövedelméből. Aztán fogok egy ilyen jelentést, és azt látom, hogy az európai adófizetők pénzéből 1,6  milliárd eurót költöttek az Európai Parlamentnek nevezett építményre, azután kiderül, hogy az Európai Parlament politikai pártjaira 9,3  millió eurót pazaroltak, aztán meg azt látom, hogy 2020-ra a szén-dioxid-kibocsátás 30%-os csökkentésére tett kötelezettségvállalást újra megerősítik, de a legfelháborítóbb kibocsátásról egy szó sem esik – arról, amely az évente 12 alkalommal erre a helyre történő felesleges utazgatás miatt folyik el. Döbbenetes, amit ez a jelentés e Parlament viselkedéséről elénk tár.

 
  
MPphoto
 
 

  Richard Corbett (PSE). - Elnök úr, hadd helyezzem Allister úr megjegyzéseit a megfelelő összefüggésbe: az Európai Parlament minden egyes polgár számára 1,74 GBP-be – Allister úr kedvéért „fontba” – kerül évente. Összehasonlításképp: a Brit Alsóház az Egyesült Királyság minden állampolgára számára évente 5,75 GBP-be kerül, a Lordok Háza pedig l,77 GBP-be. Másképp kifejezve ennek a Parlamentnek a működése egy főre átszámítva sokkal olcsóbb.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy pihenhetnénk a babérjainkon. Természetesen ügyelnünk kell, és természetesen le kell faragnunk a költségekből. Az Allister úr által felvetett kérdés, mármint hogy az évi 12 strasbourgi ülésszak rengetegbe kerül, persze helytálló észrevétel. De az erre vonatkozó döntés nem az Európai Parlament kezében, hanem a tagállamok kezében van, amelyek sajnos Edinburgh-ban John Major elnöksége alatt az Európai Parlament számára jogi kötelezettséggé tették, hogy évente 12 alkalommal idejöjjön. Felszólítanám a tagállamokat, hogy gondolják át ezt a döntést.

 
  
  

- Jelentés: Søren Bo Søndergaard (A6-0150/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Richard Corbett (PSE). - Elnök úr, a Tanácsnak adott mentesítésről szeretnék szólni. Ez megint a hallgatólagos megállapodás kérdését veti fel, mely még a közvetlen parlamenti választások előttről datálódik, és arról szól, hogy a Parlament és a Tanács, mint a jogalkotó hatóság két ága, megtartja magának a saját belső költségvetése fölötti teljes felelősséget, és nem néz bele egymás belső költségvetésébe, vagy nem bírálja azt.

Úgy vélem, eljött az idő, hogy felülvizsgáljuk ezt a hallgatólagos megállapodást, nem utolsósorban azért, mert a Tanács költségvetése most már nemcsak mint intézmény, mint velünk társ-jogalkotó működési költségvetését foglalja magában, hanem olyan költségvetést is, amely a közös kül- és biztonságpolitika területén egyes végrehajtó funkciók számára nőhet a jövőben.

Márpedig a hallgatólagos megállapodás rendeltetése sohasem az volt, hogy végrehajtó funkciókra alkalmazzák. Sohasem volt az a rendeltetése, hogy ezt elfedje a parlamenti vizsgálat elől, ezért úgy gondolom, épp ideje tárgyalásokat kezdeményeznünk a Tanáccsal a hallgatólagos megállapodás felülvizsgálatáról.

 
  
  

- Jelentés: Paulo Casaca (A6-0184/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Astrid Lulling (PPE-DE).(FR) Elnök úr, azért tartózkodtam az Európai Parlament 2007-es költségvetése végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló szavazásnál, mert a jelentés egyes bekezdéseit a médiában, és különösen az itt megjelenő médiában, a képviselők önkéntes nyugdíjpénztárával kapcsolatos félretájékoztatás és valótlanságok ihlették.

Cohn-Bendit úr nyugodtan aludhat, mert adófizetőként nem fogják arra kérni, hogy szavatolja a már nyugdíjba vonult önkéntes nyugdíjpénztár-tag képviselők vagy özvegyük vagy eltartottjaik járadékait, sem azon képviselőkét, akik július 14-én beszüntetik az itteni munkájukat.

Ha ő úgy gondolja, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár-tag képviselőknek nem szabadna részt venniük a mentesítésről szóló szavazáson, jól tenné, ha először a saját portája előtt söprögetne. Mi több, ő nyugodt szívvel vesz részt a saját juttatásainak finanszírozására szolgáló költségvetési hitelkereteinkről szóló szavazáson, pedig ahogy az átláthatóság érdekében ez követelmény, nemrég vált ismeretessé, hogy például öt év alatt csak egyetlenegyszer tette be a lábát egy olyan bizottság ülésére, melynek saját maga is a tagja. A Tisztelt Házban folyó jogalkotási munka iránti legendás buzgósága – mert nem elég ám sületlenségeket világgá kürtölni, meg sajtókonferenciákat tartani – nagyobb önmegtartóztatásra kellene, hogy intse, de mivel ő egy ’68-as relikvia, az ember logikusan semmi jobbat nem várhat tőle.

Ezen túlmenően, elnök úr, e Parlament kőbe vésett jogi felelősségének semmilyen vetületét semmilyen nyilatkozat nem változtathatja meg, még ha ez a képviselőcsoport vezetőjétől származik is.

 
  
  

- Jelentés: Christofer Fjellner (A6-0148/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Daniel Hannan (NI). - Elnök úr, az előbb egy csomó európai ügynökség és apparátus finanszírozását szavaztuk meg – a Gyógyszerügynökségét, a Külső Határokon Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Ügynökségét, a Repülésbiztonsági Ügynökségét és így tovább –, és úgy tűnik számomra, hogy ezek három indokkal támadhatók. Ellenük szól az euroszkeptikus érv, ellenük szól a jogi érv és a demokratikus érv is.

Az euroszkeptikus érv nem hiszem, hogy sok hullámot fog kavarni ebben a Házban. A napnál is világosabb, hogy ezeket a dolgokat nem brüsszeli szinten kell intézni. A jogi érvről sem gondolom, hogy sok vizet zavarna: ugyanis az a helyzet, hogy sok ügynökségnek – jóllehet a Lisszaboni Szerződés vagy az európai alkotmány jogerővel ruházta volna fel őket – jelenleg nincs rendes jogalapja. A demokratikus érvnek azonban szerintem lehet némi hitelességi visszhangja még föderalista képviselőtársaim körében is, és ez az érv a következő. Amikor egy ilyen parlament a szakpolitikáinak napi irányítását olyan szervezetekhez szervezi ki, melyeket alig látogatunk, melyekkel szinte sosem találkozunk – évente talán ha egyszer látogat meg bennünket az ad hoc bizottság –, és azt várjuk el tőlük, hogy minden évben a készségesen általunk aláírt csekkel az adott politikát végrehajtsák, nos, akkor csökkentettük a demokráciánkat.

Hayek azt mondta, hogy a hatalom külső ügynökségekre történő átruházása – jóllehet rendszeresen előfordul –, mégis az első lépés, amellyel egy demokrácia megválik a saját hatalmától. Az itt jelenlévő képviselőtársaimnak, legyenek föderalisták vagy euroszkeptikusak, nem szabadna megfeledkezniük erről a veszélyről.

 
  
  

- Jelentés: Mathieu Grosch (A6-0215/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Siiri Oviir (ALDE).(ET) Valóban sok megjegyzésem van. Eddig még soha nem jártam el így, de fontosnak tartottam, hogy ma megtegyem. Először konkrétan Grosch úr jelentéséről szeretnék szólni, melyet megszavaztam, és a közlekedési bizottság ajánlásait is támogattam, mert úgy gondolom, hogy az autóbusz szolgáltatásokra vonatkozó két jelenlegi rendelet helyett egy újrafogalmazott és frissített rendeletet kell elfogadni. Ez a lépés segíteni fog az egyértelműség biztosításában és a bürokrácia visszaszorításában.

 
  
  

- Jelentés: Silvia-Adriana Ticău (A6-0210/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Siiri Oviir (ALDE). - (ET) A következő Silvia-Adriana Ţicău jelentése, melyet szintén támogattam, mert szintén lehetővé teszi a közúti fuvarozásról szóló új rendelet még egységesebb végrehajtásának biztosítását. Úgy vélem, hogy e terület nemzetközi jellegére tekintettel és az ügyfeleknek a tisztességtelen verseny ellen való védelme érdekében terveznünk kellene, hogy Európából mindenhonnan le lehessen kérdezni a nyilvántartásokat.

 
  
  

- Jelentés: Mathieu Grosch (A6-0211/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Siiri Oviir (ALDE). - (ET) Grosch úr jelentését is támogattam, mivel a fuvarozásról szól, és segít javítani a közúti fuvarozás hatékonyságát és belső piacának jogbiztonságát, csökkenteni az adminisztratív költségeket, és lehetővé teszi a tisztességesebb versenyt. Véleményem szerint a közös európai piac integrációjának keretében az elkövetkezendő években a tagállamok belső piacára való bejutást gátló akadályokat is el kell törölnünk.

 
  
  

- Jelentés: Silvia-Adriana Ticău (A6-0254/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Siiri Oviir (ALDE). - (ET) Ţicău asszonynak az épületek energiateljesítményéről szóló második jelentése azért nyerte el a támogatásomat, mert segít az Európa előtt az energiaellátás és az energiakereslet területén rejlő kihívások tudatosításában. Azaz a megnövekedett energiahatékonyságon keresztül segít megtakarítani az energiafogyasztás 20%-át. Az energiahatékonyságba történő beruházások segíteni fognak a mai európai gazdaság talpra állításában, ugyanis majdnem ugyanannyi, sőt lehet, hogy még több munkahelyet fognak teremteni, mint a hagyományos infrastruktúrákba való beruházások. Az energiahatékonyság növelése a leghatékonyabb eszköz az Európai Unió számára, hogy megvalósítsa a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos célkitűzést, munkahelyeket teremtsen, és csökkentse az Európai Unió külső energiaellátóktól való növekvő függőségét.

 
  
  

- Jelentés: Jean-Paul Gauzès (A6-0191/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Siiri Oviir (ALDE). - (ET)  Gauzès úr jelentése – nem vagyok biztos benne, hogy jól ejtettem-e a nevét – a hitelminősítő intézetekről szól, és azért támogattam ezt a jelentést, mert a hitelminősítés és a hitelminősítők fölötti felügyelet hiányosságai és tévedései vezettek a jelenlegi pénzügyi válság kirobbanásához. Az, hogy csak néhány hitelminősítő intézet létezik, működési területük világméretű, és székhelyük gyakran az Európai Unión kívül esik, elgondolkodtatott azon, vajon mennyire lehet hatékony az európai jogi szabályozás ezen a területen. Egyetértek azzal, hogy e probléma megoldása érdekében az Európai Unió és a harmadik országok közötti együttműködést erősíteni kell, és hogy ez az egyetlen módja a harmonizált szabályozási alap kialakításának.

 
  
  

- Jelentés: Michel Teychenné (A6-0209/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Siiri Oviir (ALDE). - (ET) A tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogaival kapcsolatban: felettébb üdvözlendő az e területre vonatkozó rendelet, mivel ez a lépés hozzájárulhat az említett közlekedési eszközökkel közlekedő európaiak jogainak növeléséhez, és ugyanilyen jogokat garantál fogyasztóinknak akkor is, amikor ezektől eltérő közlekedési eszközöket vesznek igénybe.

 
  
  

- Jelentés: Gabriele Albertini (A6-0250/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Siiri Oviir (ALDE). - (ET) Mr Albertininek az autóbusszal közlekedő utasok jogairól szóló jelentése azért nyerte el a támogatásomat, mert az autóbusszal közlekedő utasokat védő intézkedések segíteni fognak abban, hogy végre megszűnjenek az Európai Unióban jellemző egyenlőtlenségek, és biztosítva legyen a valamennyi utassal való egyenlő bánásmód, ahogy a légi és vasúti közlekedési eszközöket igénybe vevő utasoknál már ez a helyzet. Miután ez a jogszabály a fuvarozókat és az utasokat egyaránt érinti, és számos új kötelezettséget ró a fuvarozókra, célszerű, hogy a végrehajtásra valamivel hosszabb idő álljon rendelkezésre annak érdekében, hogy a szolgáltatók jobb eredményeket tudjanak felmutatni.

 
  
  

- Jelentés: Anne E. Jensen (A6-0226/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Siiri Oviir (ALDE). - (ET) Jensen asszonynak az intelligens közlekedési rendszerekről szóló jelentése kapcsán: bevezetésük bebizonyította e rendszerek hatékonyságát, a közlekedést hatékonyabbá, biztonságosabbá és biztosabbá teszik, és hozzájárulnak a közlekedés tisztábbá tétele politikai célkitűzésének a megvalósításához is. Ezen okok miatt szavaztam meg a jelentést.

 
  
  

- Jelentés: Ulrich Stockmann (A6-0217/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Siiri Oviir (ALDE). - (ET) Ulrich Stockmann jelentése a Marco Polo II. programról megérdemli a támogatást, mivel lehetővé teszi az autópályák zsúfoltságának csökkentését, a fuvarozási rendszerek környezetvédelmi módszereinek javítását, valamint a fuvarozási módok kombinálásának népszerűsítését. Ugyanakkor aggaszt, hogy minden évben egyre kevesebb és kevesebb pályázat érkezik be pénzügyi támogatásra, azaz egyre kevesebb, az e program keretében finanszírozható tervezett projekt van.

 
  
  

- Jelentés: Petr Duchoň (A6-0220/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Siiri Oviir (ALDE). - (ET) Azért támogattam Duchoň úr jelentését, mert a vasúti fuvarozás az árufuvarozás folyamatos csökkenése dacára még ma is rendkívül nagy szerepet játszik az európai árufuvarozásban. Azért is támogattam a jelentést, mert egyetértettem az előadóval abban, hogy ezt a jogszabályt úgy kell elkészíteni, hogy a jövőben a vasúthálózat minden felhasználó számára hatékony legyen.

 
  
  

- Jelentés: John Bowis (A6-0233/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Siiri Oviir (ALDE). - (ET) Ma délelőtt az egészségügyi ellátási csomagról szóló egyes jelentéseket is megvitattunk, és épp az előbb szavaztunk az egyikről. Azért támogattam a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok védelmét, mert azon az állásponton vagyok, hogy az Európai Parlamentben helyet foglaló választott képviselők túl hosszú ideje megelégedtek azzal, hogy ezen a területen jogászok hozzák a törvényt – márpedig a törvényt politikusoknak, az európai választók által megválasztott európai parlamenti képviselőknek kell megalkotniuk. Ez az utolsó lehetőség arra, hogy foglalkozzunk ezzel az irányelvvel, és elfogadjuk azt.

 
  
  

- Jelentés: Antonios Trakatellis (A6-0231/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Siiri Oviir (ALDE). - (ET) Trakatellis úrnak a ritka betegségekről szóló jelentése mintha a betegjogokról szóló jelentés kiegészítése lenne, melyet támogattam, jóllehet nem támogattam e jelentés 15. ajánlását, mert az a múlt század maradványa, és a politikusoknak nem szabad befolyásolniuk a genetikai kutatásokat.

 
  
  

- Jelentés: Gilles Savary (A6-0199/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Siiri Oviir (ALDE). - (ET) A városi mobilitásról szóló jelentés és cselekvési terv azért nyerte el a szavazatomat, mert a városi közlekedés nagyon fontos szerepet játszik az uniós árufuvarozásban és személyszállításban. Ezért teljesen indokolt egy különálló városi közlekedési stratégia kidolgozása.

 
  
  

- Jelentés: Anne Jensen (A6-0227/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Siiri Oviir (ALDE). - (ET) Végezetül szeretném megemlíteni Anne Jensen asszony jelentését az intelligens közlekedési rendszerekre vonatkozó cselekvési tervről, ugyanis ez a cselekvési terv a földrajzi koherenciára összpontosít.

 
  
  

- Jelentés: Jean-Paul Gauzès (A6-0191/2009)

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (NI). - Ma van mindenki közül a legnagyobb angol, és talán az emberiség legnagyobb drámaírójának és költőjének a születésnapja. Shakespeare életművét az jellemzi, hogy bármilyen tapasztalatot vonatkoztatunk is rá, a művek mindig jobban megvilágítják tapasztalatunkat, mint a tapasztalatok a színműveket. Ma a legjobb, amit tehetek, az, hogy a II. Richárdból idézem a haldokló Gaunt János beszédét, amely nemcsak gyönyörűen leírja Nagy-Britannia költségvetési problémáit, hanem a mi itteni, európai helyzetünket is.

Először is a költségvetésről:

„Oly drága lelkek drága, drága honja, [...]

Most bérbeadva – ah e szó megöl!

Mint egy dülőföld, vagy silány major.”

Aztán hallgassák csak a Lisszaboni Szerződés vagy az európai alkotmány leírását:

„Hah! Anglia, mit diadalmas ár

Hijába ví, mert sziklaparti bátran

Visszaverik Neptun irígy ostromát:

Most a gyalázat rabja, tintafoltok

A rossz pergamennek hitvány lánczain.

Hah! Anglia, mely másokat szokott

Hódítni, most silány becsáron, ön

Magát vevé meg!”

Ha van ennél jobb leírás, hadd halljam.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. − Nem tudtam, hogy ilyen szónoki tehetséggel bír. Nagyon szépen idézte a költőt.

 
  
  

- Jelentés: Silvia-Adriana Ticău (A6-0254/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Syed Kamall (PPE-DE). - Elnök úr, amikor az Európai Parlamentben egyes kérdésekről szavazunk, mindig biztosak kell lennünk abban, hogy az erkölcs talaján állunk.

Teljesen helyénvaló, hogy beszélünk az energiahatékonyságról. Őszintén mondom, hogy sem európai, sem nemzeti vagy helyi szinten nincs ezzel problémám. Úgy gondolom, hogy helyi önkormányzati szinten többet lehet tenni ebben a témában, de a bevált gyakorlatokat és gondolatokat helyes európai és nemzeti szinten megosztani.

Ugyanakkor, ha ebben az irányban mozdulunk el, erkölcsös vezetőknek kell mutatkoznunk. Miként beszélhetünk az épületek energiahatékonyságáról, amikor továbbra is két parlamenti épületet működtetünk, egyet itt Strasbourgban és egy másikat Brüsszelben? A Parlament strasbourgi épülete mennyi szén-dioxidot bocsát ki, amikor évi több tízezer tonna szén-dioxid-kibocsátásáról beszélünk? Ideje véget vetni a kétszínűségnek, felelős vezetőknek mutatkozni, és bezárni a Parlament strasbourgi épületét.

 
  
  

- Jelentés: John Bowis (A6-0233/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Syed Kamall (PPE-DE). - Elnök úr, hadd tisztelegjek először képviselőtársam, John Bowis előtt, és biztos vagyok benne, hogy mindannyian gyors felépülést kívánunk neki. Istennek hála, ő ki tudta kihasználni egy másik ország egészségügyi ellátó rendszerének előnyeit. Ő, a brit állampolgár, élvezhette a kiváló belga egészségügyi szolgálat előnyeit.

Ez néhány, a helyes irányban tett lépés annak érdekében, hogy a polgárok Unió-szerte eldönthessék, hol veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. Ha a betegek megkapják a tájékoztatást, hogy a különböző országokban a különböző betegségeknek milyenek a gyógyulási arányai, és választhatnak, akkor eldönthetik, hogy melyik országban gyógyulhatnának meg a legjobban. Az egészségügyi szolgáltatásokból profitálni a jó irányban tett kedvező lépés.

Gyakran bíráltam az e helyütt megvitatott kezdeményezéseket, de úgy vélem, hogy ez pozitív lépés. Várjuk, hogy mikor adhatjuk meg a választás és a nagyobb szolgáltatás lehetőségét az európai uniós betegeknek.

 
  
  

- Jelentés: Brian Crowley (A6-0070/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Zuzana Roithová (PPE-DE). – (CS) Én is szeretném megindokolni a szerzői jogok védelmi idejéről szóló Crowley-jelentésre leadott szavazatomat. A kellően át nem gondolt jelentés ellen szavaztam, amely azonban az elkövetkezendő 45 évben hatással lesz a fogyasztók által a zenéért fizetendő árra. Szeretnék segíteni az egyszerű művészeken, és ehhez a szerződési feltételeket és a közös irányítást szabályozó jogszabályokra, szociális ellátó rendszer és nyugdíjrendszerek kialakítására, vagy a licencia díjak átalakítására van szükség. A hatásvizsgálatok azt mutatják, hogy az egyszerű művészek csak a bevételek 2%-át kapják, a maradék a lemeztársaságokhoz és a legnagyobb művészekhez vándorol. Az újraelosztás hátrányba hozza az ígéretes kisebb művészeket, miközben a fogyasztók és az adófizetők több száz millió euróval fizetnek többet. A javaslat megbonyolítja a dolgokat a könyvtárak, archívumok, művészeti iskolák és a független filmgyártók számára, miközben a hang- és képiparban érdekelt művészekre nem lesz egyértelmű hatással. Minden joghatóság figyelmeztet a javaslat veszélyeire, ezért ellene szavaztam.

 
  
  

- Jelentés: Anne E. Jensen (A6-0226/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Brigitte Fouré (PPE-DE).(FR) Elnök úr, Jensen asszony jelentésével kapcsolatban, én megszavaztam ezt a jelentést, vagyis az intelligens közlekedési rendszerek kiépítéséről szóló irányelvjavaslatra vonatkozó jelentést. Az irányelv célja a közlekedési rendszerekben biztosítani az információs és kommunikációs technológiák interoperabilitását.

A közlekedés terén ösztönözni kell az innovációt, különösen akkor, ha ez javíthatja a járművek biztonságát. Az innováció pedig veszít hasznosságából, ha nem szavatoljuk, hogy az egész európai térben alkalmazható.

Az irányelvnek a karambolok veszélyének és a balesetek súlyosságának csökkentésével lehetővé kell tennie, hogy hozzájáruljunk az európai közutakon bekövetkező halálesetek számának visszaszorításához. Emlékeztetném Önöket, hogy az Európai Unió célként tűzte ki maga elé, hogy 2010-re a 2000-es szint felére csökkenti a közúti balesetben elhunytak számát.

Ebben a tekintetben sajnálom, hogy az Európai Unió közlekedési miniszterei még mindig nem fogadták el a közúti biztonság terén való, határokon átnyúló együttműködésről szóló irányelvet, melyet már néhány hónappal ezelőtt megszavaztunk, ugyanis életeket menthetnénk meg azáltal is, hogy megkönnyítjük a büntetések végrehajtását azon gépkocsivezetők ellen, akik a gépkocsijuk bejegyzésétől eltérő tagállamban követnek el valamilyen jogsértést.

 
  
  

- Jelentés: Petr Duchoň (A6-0220/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Brigitte Fouré (PPE-DE).(FR) Duchoň úrnak az árufuvarozást szolgáló vasúti folyosókról szóló jelentése kapcsán el szeretném mondani, hogy az Európai Parlament épp most fogadta el ezt, a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatra vonatkozó jelentést. A jelentés mellett szavaztam, amely a várakozások szerint lehetővé teszi a vasúti árufuvarozás fokozását és javítását.

Szükség volt európai fellépésre ezen a területen, a vasúti árufuvarozás jelenlegi működése ugyanis nem kielégítő, mert az áruikat vasúton fuvaroztatni kívánó vállalkozásoknak a menetrend tekintetében túl kevés garanciát kínál.

Márpedig a vasúti árufuvarozást vonzóbbá kell tennünk a vállalkozások számára, hiszen ha az árufuvarozás egy része a közútról a vasútra tevődik át, ezzel üvegházhatást okozó gázkibocsátást takarítunk meg, és a közutakon és autópályákon is kevesebb lesz a dugókban topogó tehergépkocsi.

Remélem tehát, hogy a tagállamok közlekedési miniszterei követik az Európai Parlament által kitaposott utat egy jobban teljesítő európai vasúti árufuvarozási hálózat kialakítása felé.

 
  
  

- Jelentés: Antonios Trakatellis (A6-0231/2009)

 
  
MPphoto
 

  Bernd Posselt (PPE-DE).(DE) Elnök úr, Trakatellis úr jelentése ellen a botrányos 15. módosítás miatt szavaztam, amely a betegségek gyógyítását összekeveri a meg nem született emberi lények megölésével és a bűzhödt eugenikával. Egyértelműnek kell lennünk: az emberi lényeknek joguk van az élethez attól a pillanattól fogva, hogy a pete és a spermium egyesültek és természetes módon elhaltak, és ez a módosítás lényegében az élethez való ezen jogot kérdőjelezi meg. Egy meg nem született emberi lénynek, csak azért, mert valamilyen betegségben szenved, többé nem lenne joga az élethez. Ez az orvoslás szöges ellentéte – ez gyilkosság.

Trakatellis úr jelentése ezért elfogadhatatlan, és ez a módosítás botránykő, mely lejáratja Parlamentünket, amely a bioetikát és a meg nem született emberi lény védelmét egyébként újra meg újra jól szolgálta.

 
  
MPphoto
 

  Ingeborg Gräßle (PPE-DE). - (DE) Elnök úr, azóta, hogy a Tisztelt Ház tagja lettem, először szavaztam a mentesítésekre való szavazáskor a Bizottság mentesítése ellen, és ki szeretném fejteni az indokaimat: alapvető problémám azzal van, ahogy a Bizottság a két újonnan csatlakozott tagország, Románia és Bulgária csatlakozását kezelte.

Romániában és Bulgáriában rengeteg problémával kell megküzdenünk: általános a korrupció, sok pénz, sok európai pénz tűnt el. Az Európai Bizottság ezeket a pénzeket csak 2008-tól kezdte el befagyasztani. 2007-ben rengeteg pénzt veszítettünk, most pedig olyan ellenőrző rendszerekkel kell megküzdenünk, melyek alig léteznek, vagy csak hébe-hóba működnek. Romániában a kiterjedt korrupcióval és az igazságszolgáltatás problémáival kell felvennünk a harcot. Mindezek miatt az előcsatlakozási folyamatot kell kárhoztatni.

Jelzést akarok adni, jelezni akarom az Európai Bizottságnak, hogy a jövőben másképp kell kezelnie a csatlakozásokat. Azt is jelezni szeretném, hogy ha a múltban a Bizottság más országokban megfigyelte volna a csatlakozási folyamatot, akkor most sokkal nagyobb sikereket ért volna el.

Felszólítanám a Bizottságot, hogy segítsen mindkét országnak a pénzügyi ellenőrző rendszer nevet megérdemlő rendszerek kialakításában, és segítsen kiigazítani a két ország rendszerbeli gyengeségeit. Máskülönben állandó problémánk lesz velük, állandó fejfájást fognak okozni egész Európa számára.

 
  
  

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

 
  
  

- Jelentés: Paulo Casaca (A6-0184/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Alvaro (ALDE) , írásban. (DE) Az Európai Parlament ma szavazott az Európai Parlament 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló Casaca-jelentésről. A jelentés az Európai Parlament önkéntes nyugdíjpénztárának kérdésével is foglalkozott.

Az Európai Parlament nyugdíjpénztára önkéntes nyugdíjpénztár, mely pénzügyi nehézségeket él át, és veszteséget termelt.

Az Európai Parlament szabaddemokrata pártja ellene van annak, hogy az adójövedelmeket a veszteség fedezésére használják fel. Felelőtlenség azt várni az európai adófizetőktől, hogy ezeket a veszteségeket ők fizessék. Minden ilyen tervet el kell vetni. Az Európai Parlament szabaddemokrata pártja azért szavazott az Európai Parlament költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés ellen, mert a veszteség kiegyenlítésére való adójövedelem-felhasználás lehetősége nem volt teljesen kizárva.

 
  
MPphoto
 
 

  Richard James Ashworth (PPE-DE) , írásban. A brit konzervatívok nem tudták megszavazni a 2007-es európai költségvetés I. szakaszára, az Európai Parlamentre vonatkozó mentesítést. Továbbra is szorgalmazzuk, hogy a parlamenti költségvetésnek az európai adófizető számára gazdaságilag előnyösnek kell lennie, ezért az előadó jelentésének nagy részét támogatjuk. Különösen egyetértőleg vesszük tudomásul a parlamenti költségvetés végrehajtásában tapasztalható előrelépést, melyet a Számvevőszék 2007-es jelentése is leszögez. Az előadónak a képviselők önkéntes nyugdíjpénztárával kapcsolatos megjegyzéseit is támogatjuk. Ugyanakkor hagyományos megközelítésünkkel összhangban továbbra is a mentesítés megadása ellen szavazunk mindaddig, amíg valódi előrelépést nem látunk az Európai Számvevőszék korlátozás nélküli megbízhatósági nyilatkozatának kiadása irányában.

 
  
MPphoto
 
 

  Monica Frassoni (Verts/ALE) , írásban. Ma a Zöldek Képviselőcsoportja megszavazta az Európai Parlament 2007-es mentesítéséről szóló Casaca-jelentést.

Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a jelentés plenáris ülésen történt elfogadása után a Tisztelt Ház elnökségének felelősen kell eljárnia, és haladéktalanul cselekednie kell az elfogadott szövegnek az önkéntes nyugdíjpénztárra vonatkozó részével kapcsolatosan: világos döntéseket kell hozni azért, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárt semmilyen körülmények között ne lehessen se közvetlenül, se közvetetten a parlamenti költségvetésből elvont plusz pénzekkel kisegíteni, és azért, hogy a pénztártagok listája minden további haladék nélkül nyilvánosságra kerüljön.

Világossá kell tenni, hogy amennyire a Parlamentnek kötelessége a képviselők nyugdíjjogosultságának a garantálása, ugyanannyira kötelessége a pénztár fölötti és a pénztár befektetési politikái fölötti teljes ellenőrzés gyakorlása. Elvárjuk, hogy e döntések meghozatalára 2009. április vége előtt sor kerüljön.

 
  
MPphoto
 
 

  Marian Harkin (ALDE) , írásban. Tartózkodtam a szavazásnál, mivel nyugdíjpénztár-tag vagyok.

 
  
MPphoto
 
 

  Jens Holm és Eva-Britt Svensson (GUE/NGL) , írásban. Az Európai Parlament 2007-es mentesítéséről szóló Casaca-jelentést három ok miatt szavaztuk le. Az első ok az, hogy ellenzünk egy olyan helyzetet, amelyben az európai parlamenti képviselők önkéntes nyugdíjpénztárát az adófizetők pénzéből finanszírozzák. A második ok az, hogy ellenzünk egy olyan helyzetet, amelyben az adófizetők pénzét egy olyan magán nyugdíjalapra költhetik, ahol a tagok és kedvezményezettek listája titkos és nem nyilvános.

A harmadik ok pedig az, hogy teljes mértékben ellenzünk egy olyan helyzetet, amelyben a spekulatív befektetések következtében keletkezett jelenlegi veszteséget még több adófizetői pénzzel akarják eltüntetni. Erőteljesen támogatjuk a Casaca-jelentés 105. és 109. pontját, mely orvosolja az európai parlamenti képviselők önkéntes nyugdíjpénztárával kapcsolatos egyes ellenvetéseinket, de mivel a Casaca-jelentés nem változtatja meg a fennálló helyzetet, az Európai Parlament 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés megadása ellen szavaztunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Kartika Tamara Liotard és Erik Meijer (GUE/NGL) , írásban. Az Európai Parlament 2007-es mentesítéséről szóló Casaca-jelentést három okból szavaztuk le. Először azért, mert ellenzünk egy olyan helyzetet, amelyben az európai parlamenti képviselők önkéntes nyugdíjpénztárát az adófizetők pénzéből finanszírozzák. Másodszor azért, mert ellenzünk egy olyan helyzetet, amelyben az adófizetők pénzét egy olyan magán nyugdíjalapra költhetik, ahol a tagok és kedvezményezettek listája titkos és nem nyilvános.

A harmadik ok pedig az, hogy teljes mértékben ellenzünk egy olyan helyzetet, amelyben a spekulatív befektetések következtében keletkezett jelenlegi veszteséget még több adófizetői pénzzel akarják eltüntetni. Támogatjuk a Casaca-jelentés 105. és 109. pontját, mely orvosolja az európai parlamenti képviselők önkéntes nyugdíjpénztárával kapcsolatos egyes ellenvetéseinket, de mivel a Casaca-jelentés nem változtatja meg a fennálló helyzetet, az Európai Parlament 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés megadása ellen szavaztunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Toine Manders (ALDE), írásban.(NL) Sajnos önhibámon kívül lemaradtam a szavazás elejéről, de teljesen osztom a mentesítésről szóló jelentések, és különösen a Casaca-jelentés kapcsán elhangzottak lényegét. Felelőtlenség volna a részünkről, ha különösen ezekben az időkben a nyugdíjalap veszteségét az adófizetők pénzével akarnánk fedezni. Az alap esetleges veszteségtermelése az alap és a tagok ügye, nem pedig az európai adófizetőké.

A parlamenti képviselőknek példát kell mutatniuk, és a közösségi pénzeszközök felhasználásában körültekintőeknek kell lenniük. Vonatkozik ez jövedelmükre, nyugellátásaikra és költségeikre is. Ezért örülök, hogy a Parlament jóváhagyta ezt a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Carl Schlyter (Verts/ALE) , írásban. (SV) Nem vagyok hajlandó megadni a mentesítést egy olyan intézménynek, amely kiegészítő nyugdíjbiztosításra több mint 1 milliárd eurót fecsérel el, melynek kétharmadát közpénzekből fedezik. Az Európai Parlament azon tagjainak, akik benne vannak ebben a kiegészítő nyugdíjalapban, el kell fogadniuk a luxus nyugdíjuk csökkenését, ugyanúgy, ahogy az alacsony jövedelműek kénytelenek voltak elfogadni a saját nyugdíjuk zsugorodását. A mentesítés 2007-re vonatkozik ugyan, de nem várhatunk még egy évet arra, hogy kifejezzük bírálatunkat a nyugdíjalapba történő kiegészítő befizetésekre vonatkozó 2008-as döntéssel kapcsolatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Olle Schmidt (ALDE) , írásban. (SV) Azért tartózkodtam a szavazásnál, mert az önkéntes nyugdíjpénztárból 2009. április 21-én léptem ki, ezért nem akartam befolyásolni a szavazás kimenetelét.

 
  
MPphoto
 
 

  Kathy Sinnott (IND/DEM) , írásban. Mi, európai parlamenti képviselők, azért vagyunk, hogy képviseljük és szolgáljuk az európai embereket. Minden választónk szenved a gazdasági válság következményeitől, és konkrétan nyugellátásaik elvesztésétől és csökkenésétől. Saját választókerületemben, az írországi Munsterben, sok munkavállaló igen bizonytalan öregség elé néz, mivel a nyugdíjalapok, melyekbe eddig befizetéseiket teljesítették, sokat veszítettek az értékükből, vagy egyes esetekben a munkáltatójuk megszűnésével teljesen elveszítették a nyugdíjukat.

A jelentésre való szavazás kapcsán – miként azt a parlamenti szabályok megkövetelik –örömmel jelenthetem, hogy van érdekeltségem, ugyanis nyugdíjpénztár-tag vagyok. Ezt azonban nem tekintem érdekellentétnek.

Véleményem szerint nem tisztességes, ha az európai parlamenti képviselők mentességet várnak el saját maguk számára. Nekünk ugyanúgy kell viselnünk a gazdasági válság terheit, mint másoknak. EP képviselőként a polgárok érdekeit a magaméi elé helyezem.

 
  
MPphoto
 
 

  Søren Bo Søndergaard (GUE/NGL) , írásban. Az Európai Parlament 2007-es mentesítéséről szóló Casaca-jelentést három ok miatt szavaztam le. Az első ok az, hogy ellenzek egy olyan helyzetet, amelyben az európai parlamenti képviselők önkéntes nyugdíjpénztárát az adófizetők pénzéből finanszírozzák. A második ok az, hogy ellenzek egy olyan helyzetet, amelyben az adófizetők pénzét egy olyan magán nyugdíjalapra költhetik, ahol a tagok és kedvezményezettek listája titkos és nem nyilvános.

A harmadik ok pedig az, hogy teljes mértékben ellene vagyok egy olyan helyzetnek, amelyben a spekulatív befektetések következtében keletkezett jelenlegi veszteséget még több adófizetői pénzzel akarják eltüntetni. Erőteljesen támogatom a Casaca-jelentés 105. és 109. pontját, mely orvosolja az európai parlamenti képviselők önkéntes nyugdíjpénztárával kapcsolatos egyes ellenvetéseimet, de mivel a Casaca-jelentés nem változtatja meg a fennálló helyzetet, az Európai Parlament 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés megadása ellen szavaztam.

 
  
  

- Ajánlás második olvasatra: Silvia-Adriana Ticău (A6-0210/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Queiró (PPE-DE) , írásban. (PT) Ez a javaslat a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó szabályokat pontosítja.

Új szabályokra történik ajánlás azzal a céllal, hogy növekedjék e tevékenység biztonsága és kiválósága, valamint biztosítva legyenek a fuvarozó vállalkozások pénzügyi irányításának közös kritériumai.

A fuvarozó szakma új megközelítésének jelei egyrészt az a kötelezettség, hogy a vállalkozásnak a fuvarozó tevékenység irányításáért felelős képzett vezetővel kell rendelkeznie, másrészt igazolni kell a vállalkozás pénzügyi helyzetét.

A szöveg egyéb fontos elemei a személyes adatok védelmével, egy nyilvános és bizalmas felülettel rendelkező nyilvántartás létrehozásával, valamint az úgynevezett „postaládacégek” megszüntetésével kapcsolatosak.

A szakmához való hozzáférés követelményei, nevezetesen a jó hírnév, a pénzügyi helyzet és a szakmai alkalmasság, a tevékenység pontosítása igényének felelnek meg, amely remélhetőleg lehetővé teszi majd e szakma számára, hogy átláthatóbb módon, valamint az ügyfeleknek fokozottabb védelmet és biztonságot nyújtva prosperáljon.

 
  
  

- Ajánlás második olvasatra: Mathieu Grosch (A6-0211/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Dirk Sterckx (ALDE) , írásban. Ellenzem az előadó és a Tanács között létrejött, a nemzetközi közúti árufuvarozói szakma gyakorlásához szükséges szabályokra vonatkozó kompromisszumot, mert úgy gondolom, hogy a szállítási ágazatban a kabotázsra vonatkozó új határok és új megszorítások létrehozása nem megoldás azokra a problémákra, melyekkel a közúti fuvarozói ágazat a gazdasági válság következtében szembenéz. Ráadásul környezetvédelmi szempontból sem fogadhatjuk el az olyan korlátozásokat, mint azt a követelményt, melynek értelmében a bejövő nemzetközi árufuvarozás során szállított árukat teljes mértékben le kell szállítani, mielőtt egy kabotázs-műveletre sor kerülhet. Ez teljesen ellentétes a közúti fuvarozás valóságával, és az árufuvarozás hatékony megszervezésének útjában áll. Az eredmény még több üres kamion lesz.

Ugyanakkor erőteljesen támogatom a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó igen szigorú megközelítést. Ha a szakma gyakorlását szigorú feltételekhez kötjük, nem kell tartanunk a nyitott európai fuvarozói piactól.

 
  
  

- Jelentés: Silvia-Adriana Ticău (A6-0254/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Martin Callanan (PPE-DE) , írásban. Elfogadom, hogy szükség van az épületek energiahatékonyságának javítására, és meggyőződésem, hogy az Európai Unió pozitív szerepet játszhat ebben a tekintetben. A helyzet viszont az, hogy ez a jelentés szerintem nem tulajdonít elég jelentőséget az épületek energiahatékonyságának az olyan környezeti problémák kezelésének tágabb összefüggésében, mint az éghajlatváltozás.

Az épületek energiahatékonyabbá tétele viszonylag egyszerű, viszonylag olcsó, és viszonylag kedvező hatással bír. Az épületek energiahatékonyabbá tétele az EU szén-dioxid-kibocsátására is óriási pozitív hatással lenne. Az Európai Bizottság azonban a gépkocsigyártás erőteljes támogatásának javára következetesen félreállította az energiahatékonyság zászlóshajó politikáját. Meggyőződésem, hogy a gépkocsigyártókat az éghajlatváltozásért bűnbakká megtenni mélységesen elhibázott, és épp az ellenkező hatást kiváltó politika.

Sajnálattal kell megállapítani, hogy választókörzetemben, Észak-kelet Angliában, a Nissan nemrégiben létszámleépítéseket és termelés visszafogást jelentett be. Naivitás volna nem tudomást venni a gépkocsiipart sújtó jelenlegi válságban az uniós szabályozás szerepéről. Kiegyensúlyozottabb uniós környezetvédelmi politikával, mely megfelelő jelentőséget tulajdonított volna az épületek energiahatékonyságának, a válságot nagy ívben elkerülhettük volna.

 
  
MPphoto
 
 

  Călin Cătălin Chiriţă (PPE-DE) , írásban. (RO) Ţicău asszony jelentése mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy az épületek energiahatékonyságának fokozása a környezet védelme és a fogyasztók által fizetett energiaveszteségek csökkentése szempontjából sarkalatos kérdés.

Ezzel együtt az épületek energiahatékonysága javításának teljes költségét nem egyedül az európai polgároknak kell állniuk. Az Európai Uniónak és a tagállamoknak erre a célra tartalékolniuk kell a szükséges pénzügyi forrásokat. 2014-ig létre kell hozniuk a közösségi költségvetésből, valamint az Európai Beruházási Bank (EBB) és a tagállamok által finanszírozott energiahatékonysági alapot: ennek célja az épületek energiahatékonyságának fokozását célzó projektekbe történő magán- és állami beruházások előmozdítása, az energiahatékonysággal és a megújuló energiákkal összefüggő árucikkek és szolgáltatások hozzáadott értékadója (héa) leszállításának megvalósítása, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapból történő finanszírozás támogathatósági feltételeinek kiterjesztése lenne a nem csak lakóház céljára szolgáló épületek energiahatékonyságának javítására. E célt szolgáló más eszközök között vannak a közvetlen közbeszerzési projektek, a hitelgaranciák és támogatások, valamint a szociális juttatások.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (PSE) , írásban. (PT) Az energiaellátás ára és megbízhatósága az Európai Unió versenyképességének alapvető tényezői. Az energiahatékonyság fokozása az egyik legköltséghatékonyabb módja annak, hogy az Európai Unió megvalósítsa a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos céljait, munkahelyeket teremtsen, leszorítsa a vállalkozások költségeit, kezelje az energiaárak növekedésének társadalmi hatásait, valamint csökkentse az Európai Uniónak a külső energiaszállítóktól való egyre nagyobb függőségét.

Az épületek energiahatékonysága jelenleg az energiafogyasztás mintegy 40%-át teszi ki, az irányelv átdolgozásával lehetővé válik a jelenlegi helyzet javítása. Valamennyi érdekelt szereplőnek rá kell ébrednie az energiahatékonyság fokozásának előnyeire, és hozzá kell jutnia a mikéntre vonatkozó információkhoz. Ezért alapvető jelentőségű, hogy az épületek energiahatékonysága javítását támogató pénzügyi eszközök hozzáférhetőek legyenek a helyi és a regionális hatóságok számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Peter Skinner (PSE) , írásban. Üdvözlöm az épületek energiahatékonyságának biztosítását célzó kezdeményezést. Egyértelműen egyensúlyra van szükség a szén-dioxid-kibocsátás megtiltására irányuló fellépés szükségessége – ahol csak lehetséges –, valamint a gazdasági bekerülés között. Az épületek energiabizonyítványának gondolata az egyik kulcsfontosságú kérdés, mely a fogyasztást megalapozott módon valamilyen irányba terelheti.

 
  
  

- Jelentés: Jean-Paul Gauzès (A6-0191/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Jens Holm, Kartika Tamara Liotard, Erik Meijer és Eva-Britt Svensson (GUE/NGL) , írásban. Teljes mértékben a pénzügyi tevékenységekre és a hitelminősítő intézetekre vonatkozó szigorúbb szabályozás mellett vagyunk. Ma mégis úgy döntöttünk, hogy nem szavazzuk meg Gauzès úr jelentését: ennek oka az, hogy a jelentés nem kielégítő, és nem emeli ki kellően a helyes kérdéseket. Nagy szükség van állami, nem profitorientált hitelminősítő intézetekre, ugyanis ez az egyetlen módja az érdekellentétek elkerülésének a hitelminősítés folyamatában. Márpedig a jelentés ezt a kérdést nem kielégítő módon tárgyalta.

 
  
MPphoto
 
 

  Astrid Lulling (PPE-DE) , írásban. (FR) Habozás nélkül támogatom Gauzès úr jelentését, aki újfent bizonyságát adta kitűnő tárgyalóképességének. Szerencse, hogy a szöveggel kapcsolatban hamar kompromisszum alakult ki.

Európa azzal, hogy megalkotta a hitelminősítő intézetek szabályozási keretét, előnyre tett szert, és mutatja az utat, míg az Egyesült Államok ezen a téren még nem reagált konkrét intézkedésekkel. A tőkepiacok hitelességének és a beléjük vetett bizalomnak egy része a hitelminősítő intézetek által összeállítottés közzétett minősítésektől függ.

A ma általunk kialakítandó szabályozási keret rendeltetése az, hogy javítsa a minősítések elkészítésének feltételeit akkor, ha a minősítések szabályozott tevékenységek felügyeleti keretében kerülnek felhasználásra.

Ámde fontos volt, hogy a kompromisszum ne csak olyan megoldásokban öltsön testet, melyek célja egyszerűen csak a minősítésekre való hivatkozás bármely összefüggésben való megtiltása akkor, ha a minősítések nem e rendelet keretében készülnének el. Egy ilyen megközelítés azon túl, hogy részben alapszabadságokat sért, például a szólás és a kereskedés szabadságát, valószínűleg a nem európai piacoknak kedvezett volna az Európába telepített piacok rovására, valamint a magán és bizalmas pénzügyi műveleteknek a nyilvános és az átláthatóság szabályának alávetett műveletek rovására. A választott megoldás tehát teljes egyetértésemmel találkozik.

 
  
MPphoto
 
 

  Nils Lundgren (IND/DEM) , írásban. (SV) A világgazdaság helyzete még mindig vészes, és nem régebben, mint tegnap, a Nemzetközi Valutaalap bejelentette, hogy a pénzügyi válság még tovább is mélyülhet. Aligha lep meg bárkit is, hogy vidám idők járnak mostanában a szabályozás és az ellenőrzés megszállottjaira.

Ámde szörnyű tévedés nekifogni a pénzügyi piacok működését felügyelő kiterjedt ellenőrző rendszerek felvázolásának azelőtt, hogy a vizsgálatok befejeződtek volna, és az elemzések teljesek lennének. Több fontos piaci szereplő, ideértve a Svéd Központi Bankot is, úgy ítéli meg, hogy a Bizottságnak sikerült nem igazán hihető módon bizonyítania egy olyan piaci kudarcot, mely indokolja a hitelminősítő intézetek további szabályozását.

Ez láthatóan nem igazán izgatja az Európai Uniót. A brüsszeli jogalkotók e helyett a világpiaci viharokra készülődnek, hogy az EU-nak okot szolgáltassanak saját pozícióinak megerősítéséhez. Ha van ma a világon a szó igazi értelmében vett globális rendszer, akkor ez a pénzügyi piacokra igaz. A hitelminősítő intézetek további ellenőrzését ezért – adott esetben, és ha ezt szükségesnek ítélik – globális szinten kell bevezetni és megtervezni. Márpedig miután a Tisztelt Ház az európai uniós együttműködés keretében próbál megoldásokat találni, úgy döntöttem, hogy a jelentés ellen adom le voksomat.

 
  
MPphoto
 
 

  Mary Lou McDonald (GUE/NGL) , írásban. Teljesen a pénzügyi tevékenységekre és a hitelminősítő intézetekre vonatkozó szigorúbb szabályozás mellett állok.

Ma mégis úgy döntöttem, hogy nem szavazom meg Gauzès úr jelentését: ennek oka az, hogy a jelentés nem kielégítő, és nem emeli ki kellően a helytálló kérdéseket. Nagy szükség van állami, nem profitorientált hitelminősítő intézetekre, ugyanis ez az egyetlen módja az érdekellentétek elkerülésének a hitelminősítés folyamatában. Márpedig a jelentés ezt a kérdést nem kielégítő módon tárgyalta, és ez csak egy példa a jelentés hiányosságaira.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. (DE) Most szürke területeket törölünk el a pénzügyi piacokon, és szigorúbb követelményeket állítunk, mindezt nem túl korán. Ez azonban csak tüneti és nem oki kezelés. Az elmúlt években bekövetkezett dereguláció lehetővé tette új – és összetettségüknek köszönhetően homályos – pénzügyi termékek elburjánzását. Ebben az értelemben szavaztam a szigorúbb pénzügyi felügyelet mellett, még akkor is, ha ez egyedül egyáltalán nem elegendő.

Ha a jövőben el akarjuk kerülni, hogy hasonló kártyavárak jöjjenek létre, az egyetlen dolog, amit tehetünk, a kockázatos pénzügyi termékek betiltása. Egy saját felügyeleti hatóság felállítása egészen bizonyosan több bürokráciával járna, és nem járulna hozzá a gazdasági ésszerűség elterjedéséhez, sem a kaszinó-mentalitás felszámolásához.

 
  
MPphoto
 
 

  John Purvis (PPE-DE) , írásban. Bár a hitelminősítő intézetek bizonyos mértékig hibáztathatók a másodlagos jelzálog piac biztonságossá tételének kudarcaiért, ami a pénzügyi válsághoz vezetett, az Egyesült Királyság konzervatív delegációja némi sajnálkozással szavazta meg a Gauzès-jelentésben a hitelminősítő intézetek szabályozására felvázolt tervek elfogadását. A hitelminősítő intézeteket nem szabad bűnbaknak kikiáltani, tekintve, hogy a kockázati stratégiákat a színfalak mögé parancsoló banki és szabályozási kultúra ugyanennyire bűnös a dologban.

Reméljük, hogy az Európai Unió, az Egyesült Államok és a hitelminősítő intézetek együtt tudnak dolgozni egy rendesen működő rendszer megteremtése érdekében. Hogy ez így legyen, a keménykezű szabályozási megközelítést egy olyannak kell felváltania, amely minden befektetésben elfogadja a kockázati elemet, és amely lehetővé teszi a ma megszavazott hatókörén kívül megvalósuló minősítések bizonyos fokú elfogadását. Ennek a megközelítésnek mindenekelőtt kellően rugalmasnak kell lennie az új körülményekhez való alkalmazkodáshoz, és ahhoz, hogy hagyja lélegzethez jutni a piacot.

 
  
MPphoto
 
 

  Olle Schmidt (ALDE) , írásban. (SV) Én a hitelminősítő szektorral való különleges kapcsolataim miatt nem vettem részt ezen a szavazáson.

 
  
MPphoto
 
 

  Peter Skinner (PSE) , írásban. A G20-országoknak a pénzügyi szolgáltatási munkacsoport számára megfogalmazott ajánlásai egyértelműen a hitelminősítő intézetek fokozottabb átláthatóságára és szabályozására hívnak fel. E jelentés, mely a G20-aknak adott európai parlamenti válasz, megtalálta a helyes egyensúlyt. Fennmarad azonban még egy hatásköri kérdés, melyet az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságának bizonyítania kell majd, ha ebben a szabályozásban központi szerepet akar játszani.

 
  
  

- Jelentés: Gabriele Albertini (A6-0250/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Alessandro Battilocchio (PSE) , írásban. (IT) Köszönöm, Elnök úr. Én mellette szavaztam.

A 11/1998/EK és a 12/1998/EK tanácsi rendelet megteremtette az autóbusszal közlekedő utasok nemzetközi szállításának egységes piacát. A liberalizáció hozzájárult az ágazatban realizált forgalom nagyságának szüntelen növekedéséhez, amely az 1990-es évektől napjainkig folyamatos bővülést mutat.

Ezt a kedvező tendenciát azonban nem követte az utasok jogainak védelme és fenntartása. Az utasok sok problémát jeleztek, ideértve a járatkimaradásokat, túlfoglalásokat, poggyászelvesztéseket és a késéseket is.

A más közlekedési módokat választó utasoktól eltérően a helyi és távolsági autóbuszokat igénybe vevő felhasználókat a közösségi szabályozásban lévő űr miatt továbbra sem védi semmi.

Ezért üdvözlöm a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság javaslatát, mely az autóbusszal közlekedő utasok jogait azon dokumentum segítségével igyekszik megteremteni, melyről mindjárt szavazni fogunk. A javaslat azért különösen érdekes, mert a fuvarozókat haláleset vagy sérülés esetén felelőssé teszi, járatkimaradások és késések esetén kártérítést és segítségnyújtást vezet be, elismeri a csökkent mozgásképességű vagy egyéb fogyatékossággal élő emberek jogait, valamint létrehozza az ezen rendelet felülvizsgálatáért és a panaszok kivizsgálásáért felelős szerveket.

A javaslat fontos lépés minden utas egyenlő jogai felé.

 
  
MPphoto
 
 

  Brian Crowley (UEN) , írásban. Az Európai Unió a tőke, a szolgáltatások és az emberek példa nélküli szabad mozgásával jellemezhető sikeres belső piacot hozott létre. A mozgásszabadság megteremtése azonban önmagában nem elegendő. Uniós utazásuk folyamán védelmet kell nyújtanunk az európai uniós országok polgárainak, és biztosítanunk kell a szállítási szolgáltatásainkhoz való egyenlő hozzáférést.

A légiközlekedési ágazatban láttuk, hogy sikeresek az utashozzáférésre és a kártérítési jogokra vonatkozó uniós politikák, és melegen üdvözlöm, hogy az EU más szállítási szektorokban is hasonló javaslatokkal rukkolt ki. Ugyanakkor fontos, hogy minden egyes szállítási ágazat sajátos jellegét folyamatosan tiszteletben tartsuk. Míg valamennyi szállítási forma esetében ugyanazoknak a jogokra, tisztességes hozzáférésre és megfelelő jogokra vonatkozó elveknek kell érvényeseknek lenniük, minden egyes szállítási forma jellemzőit tekintetbe kell vennünk, máskülönben az utas és a szolgáltató számára egyaránt csalódást okozunk.

Örülök, hogy ebben az utasjogi csomagban, amely lefedi a tengeri, a belvízi, a helyi és a távolsági autóbusszal történő közlekedést is, az Európai Parlament olyan tisztességes és kiegyensúlyozott szabályozást alkotott meg, amely az Európai Unióban utazó utasok jogainak védelmében és előmozdításában rendkívül hatékonynak fog bizonyulni.

 
  
MPphoto
 
 

  Timothy Kirkhope (PPE-DE) , írásban. A konzervatívok üdvözlik az utasjogok javításának, a fogyatékkal élő emberek hozzáférésének, valamint a nemzetközi autóbusz használók egyenlő esélyteremtésének általános célkitűzését, és ezért szavazták meg a jelentést. Mégis szerettünk volna mentességet a regionális szolgáltatások esetében, mivel az Egyesült Királyság olyan piacokat liberalizált, melyek a közszolgáltatási szerződéseken túllépve a nyílt verseny felé mozdultak el. Ezenfelül a javaslat láthatóan nem ismeri el a határmenti területeken működő autóbusz szolgáltatások helyi jellegét. A konzervatívoknak a rendeletjavaslat egyes vetületeivel, és különösen a felelősségről szóló rendelkezés arányosságával is gondjaik vannak, ugyanis a vasúti és légiközlekedési ágazattól eltérően a helyi és távolsági buszközlekedési ágazat jelentős számú, korlátozott forrással bíró kis- és középvállalkozásból áll.

 
  
MPphoto
 
 

  Fernand Le Rachinel (NI) , írásban. (FR) A helyi és távolsági autóbusz szolgáltatásokat igénybe vevő utasoknak a légiutasokkal vagy a vasúton utazókkal hasonló jogokkal kell rendelkezniük. Ez e jelentés filozófiája.

A jog előtt és elvi okokból ugyanis minden utasnak egyenlőnek kell lennie.

Ugyanakkor számos fenntartást kell megfogalmazni.

Ezek a fenntartások a mikrovállalkozások és a kkv-k által uralt ágazat jellegéből fakadnak. Nem elégedhetünk meg a plenáris ülésen javasolt intézkedésekkel, melyek az utasjogok védelme ürügyén csak a helyi vagy távolsági buszsofőrök által kezelhetetlen megkötéseket, az utasok számára pedig elkerülhetetlen viteldíj-növekedést vezetnek be.

Miért követeljük meg egy buszvezetőtől, akinek az a szakmája, hogy biztonságosan vezesse a járművét, hogy speciális képzésen vegyen részt azért, hogy a csökkent mozgásképességű vagy fogyatékossággal élő embereknek képes legyen segítséget nyújtani?

Miért ne mentesítsük egyértelműen az új európai rendelet hatálya alól a közszolgáltatási szerződések hatálya alá eső rendszeres városi, elővárosi és regionális szállítási szolgáltatásokat?

Miért kellene a viteldíj 200%-át elérő kártérítési jogokat megteremteni, ha túlfoglalás esetén az utast nem engedik fel a járműre?

Franciaországban a Fédération nationale des transporteurs de voyageurs (Utasfuvarozók Országos Szövetsége) mindezekre a problémákra pragmatikus megoldásokat javasolt. Egyes megoldások meghallgatásra találtak, mások nem. Kár.

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Queiró (PPE-DE) , írásban. (PT) Albertini úr jelentésének célja hozzájárulni egy világosabb keret feltételeinek megteremtéséhez a helyi és távolsági autóbusz szolgáltatások használata és működtetése számára. A csökkent mozgásképességű személyek jogaival összefüggő kérdések megoldásával, az utasok halálával vagy sérülésével, illetve a poggyászok elvesztésével vagy károsodásával kapcsolatos világosabb szabályok lefektetésével a jelentés segít mind az utasok, mind a vállalkozások biztonságának a fokozásában. A szöveg ezen túlmenően járatkimaradás, késés vagy útmegszakítás esetére kártérítési és segítségnyújtási megoldásokra is javaslatot tesz.

Így megteremtődnek a feltételek az utasoknak az utazás előtt, alatt és után nyújtandó jobb tájékoztatáshoz. A szöveg az utasjogokat is pontosítja, valamint a szolgáltatók versenyképessé és biztonságosabbá tétele érdekében a szolgáltatók felelősségét is tisztázza.

 
  
  

- Jelentés: Brian Crowley (A6-0070/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (PSE) , írásban. (PT) Azért szavaztam meg Brian Crowley-nak a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről szóló jelentését, mert előmozdítja az európai előadóművészek és az európai zene ügyét.

Az Európai Parlament javaslata az USA-beli helyzettel azonosan, valamint a kreativitást és a kultúrát felértékelő európai alapelvekkel összhangban bővíti az előadóművészeknek juttatott előnyöket, akik teljes életük során védelemben fognak részesülni.

Úgy vélem, hogy a védelmi időnek 50 évről 70 évre történő emelése ösztönözni fogja a zenei innovációba való befektetést, és a fogyasztók számára nagyobb választékhoz fog vezetni, ami lehetővé teszi Európa számára, hogy a legnagyobb zenei világpiacokkal versenyképes maradhasson.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasco Graça Moura (PPE-DE) , írásban. (PT) Az ebben az ágazatban működő portugál menedzserek az európai és a portugál zeneipar számára rendkívül fontos kérdésnek tartják ezt. Megerősítik, hogy a bizottsági javaslat, mely az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók számára a felvételek védelmi idejének meghosszabbítását irányozza elő, létező igényt fog kielégíteni, és lehetővé teszi Európa számára, hogy a legnagyobb zenei világpiacokkal versenyképes maradhasson.

Az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók részéről egyértelmű a támogatás, hiszen közel 40 000 előadóművész és zenész írta alá azt a petíciót, amely felszólítja az Európai Uniót, hogy csökkentse a más országokkal szemben fennálló eltérést, mely országokban már hosszabb védelmi idők vannak életben.

A remény az, hogy a védelmi idő meghosszabbítása ösztönözni fogja az új zene nagyon széles skálájába történő újrabefektetést, ami nagyobb választékkal fog járni a fogyasztók számára. Az is megjegyzendő, hogy a hanglemezipar óriási mértékben hozzájárul a foglalkoztatáshoz és az adóbevételekhez, és a szellemi tulajdon legnagyobb exportőre.

A fent említett menedzserek által hivatkozott okok miatt szavaztam ma a szavazásra bocsátott kompromisszumos szövegre. Ez a jóváhagyás lehetővé teszi majd a Parlament és a Tanács közötti konszenzus kialakítását, és meg fogja könnyíteni az irányelvnek a Tanács általi elfogadását.

 
  
MPphoto
 
 

  Tunne Kelam (PPE-DE) , írásban. A 79. módosítást azért szavaztam meg, hogy a hangfelvételekre vonatkozó szerzői jog védelmi idejének 50 éven túl történő meghosszabbításáról szóló javaslat visszakerüljön a parlamenti bizottsághoz.

Véleményem szerint a Bizottság tervezetét jobban elő kell készíteni, a Parlamentnek pedig több időt kell hagyni a döntés meghozatalához. Jelenlegi változatában a bizottsági tervezet mintha a kulturális alkotások területén objektív teret kínálna mesterséges monopóliumok kialakulásához.

Teljesen egyetértek azzal, hogy sok művész túl kevés hasznot húz a saját munkájából. A megoldás azonban nem az, hogy még jobban elkényeztetjük a produkciós társaságokat, hanem az, hogy a hasznot a társaságoktól ténylegesen a művészekhez és az előadókhoz irányítjuk át.

 
  
MPphoto
 
 

  Arlene McCarthy (PSE) , írásban. Nem korrekt, hogy a dalszerzők vagy a CD-k grafikai tervezőinek szerzői joga 70 évre és annál tovább, azaz egész életükre kiterjed, míg az előadóművészek szerzői joga jelenleg csak a megjelenéstől számított 50 évig tart. A védelmi idő nem tartott lépést az élettartam növekedésével, minek következtében a zenészek nyugdíjba vonulásukkor elveszítik munkájuk gyümölcsét, márpedig legtöbbjüknek szüksége van erre a jövedelemre. A jelenlegi rendszer előnytelen helyzetbe hozza a tehetséges zenészeket. 38 000 előadóművész kérte támogatásunkat a jelenlegi hátrányos megkülönböztetés kiigazításához. A javaslat arról szól, hogy a közönséges zenészek másokkal egyenlő jogokkal rendelkezzenek.

Sajnálom, hogy ezzel a jogszabállyal kapcsolatban sok hamis állítás látott napvilágot. A gazdasági hanyatlás időszakában támogatnunk kell kreatív ágazatainkat és azokat a művészeket, akik hozzájárulnak tagállamaink GDP-jének növekedéséhez, munkahelyek teremtéséhez, valamint a világméretű exporthoz. Ez a törvény sokat fog tenni a szegénységben élő zenészek megsegítéséért, akik megérdemlik, hogy másokkal egyenlő elbánásban részesüljenek. Remélem, hogy a Tanács és a Bizottság el tudják fogadni a parlamenti szavazás eredményét annak érdekében, hogy ez a törvény még a jelenlegi parlamenti ciklus lejárta előtt életbe léphessen.

 
  
MPphoto
 
 

  Ieke van den Burg (PSE) , írásban.(NL) A Holland Munkáspárt (az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja) támogatja a módosított javaslatot, mert jelentős számú pozitív elemet tartalmaz a művészek számára: ilyen például a művészi alkotás sértetlenségének védelme, valamint a kísérő zenészek javára szolgáló alap létrehozása is. Megszavaztuk azon módosításokat, melyek célja, hogy a védelmi idő meghosszabbításából származó jövedelem 100%-a a művészekhez kerüljön. A kialakított kompromisszum a jó irányban tett lépés, azonban még határozottan nem a legjobb változat.

A Holland Munkáspártnak komoly aggályai vannak a kisebb művészek helyzetével kapcsolatban, akik egy felvételért cserében kénytelenek lemondani a felvételért kapott előleget bármilyen mértékben meghaladó jövedelemről. Ezért azt reméljük, hogy a Bizottság hamarosan előáll a művészeknek a hangfelvétel-előállító társaságokkal szembeni helyzetét javító javaslatokkal, ideértve a szomszédos jogok első 50 évére vonatkozó szerződéseket is.

 
  
MPphoto
 
 

  Thomas Wise (NI) , írásban. Jóllehet erőteljesen támogatom a szerzői jogok meghosszabbításának gondolatát, ez a javaslat a mostanra kialakult formájában nem felel meg a célnak. Az Európai Unió bebizonyította, hogy képtelen logikusan és hatékonyan kezelni a problémát, ezért az elvetése mellett tettem le a voksomat.

 
  
  

- Jelentés: Ulrich Stockmann (A6-0217/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Queiró (PPE-DE) , írásban. (PT) A második Marco Polo program létrehozása jelentős lépés, ugyanis biztosítja az árufuvarozási rendszer környezetvédelmi teljesítményének növelését és javítását célzó intézkedésekhez szükséges pénzügyi támogatást.

Ez a javaslat az első Marco Polo program hatékonyságának értékelését követően keletkezett, amelynek az volt a végkövetkeztetése, hogy mostanáig a forgalomátterelés célkitűzésének csak 64%-át értük el, ami messze elmarad az elképzelésektől.

Reméljük, hogy az új Marco Polo program a kitűzött célok elérése érdekében jobb pénzügyi feltételeket élvez majd, amely célok között most már ott látjuk a tengeri gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos projekteket, valamint a közutak túlterheltségének csökkentését célzó intézkedéseket is magukban foglaló projekteket is.

Úgy gondolom, hogy ennek a programnak, mely ösztönzi és támogatja a közúti árufuvarozást a tengeri, vasúti és belvízi közlekedési útvonalakra átterelő projekteket, maximálisan képesnek kell lennie arra, hogy segítsen a közutak túlzsúfoltságának és a környezetszennyezésnek a csökkentésében, valamint a hatékonyabb és környezetbarátabb fenntartható szállítási módok népszerűsítésében.

 
  
  

- Jelentés: Petr Duchoň (A6-0220/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Jeggle (PPE-DE) , írásban. (DE) A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentése nem veszi kellőképpen figyelembe a vasúti szállítás rendelkezésre álló kapacitásainak jobb kihasználásában rejlő valódi lehetőségeket.

Az infrastruktúra üzemeltetőket a tervek szerint kötelezik arra, hogy éves hálózati menetrendjeikben képezzenek tartalékkapacitást az alkalmi forgalomra. Márpedig ez az előzetes követelmény nem engedi, hogy az infrastruktúra üzemeltetők valós időben rugalmasan hozhassanak ilyen döntéseket. A Bizottság eredeti javaslatán még szigorítottak is, mivel a tartalékkapacitásoknak a könnyített nemzetközi árufuvarozási folyosók számára garantálniuk kell a megfelelő minőséget.

Hogy a vasúttársaságok milyen mértékben használják valójában a folyosókérelmeket, tervezési célokra nem lehet még közelítőleg sem megbecsülni. E kapacitásokat eleve kiveszik a menetrend-tervezési folyamatból, ami azt eredményezi, hogy más, későbbi útvonalkérelmeket nem lehet kielégíteni. Ha a már eleve elhanyagolható hálózati kapacitásokat az árufuvarozó társaságok nem veszik igénybe, ezek végezetül törlésre kerülnek, kárt okozva ezzel a többi felhasználónak. A rendelet így tényleges céljának – a rendelkezésre álló kapacitások jobb kihasználásának – épp az ellenkezőjét fogja elérni.

A rövid távon igényelt személyforgalomra és áruforgalomra gyakorolt negatív hatás korlátozása érdekében olyan rendeletre van szükség, amely lehetővé teszi az infrastruktúra üzemeltetők számára annak eldöntését, hogy – a vasúti személyforgalom iránti kereslet vagy a vasúti árufuvarozás igényeinek a figyelembevételével – egy ilyen intézkedés megfelel-e a célnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Erik Meijer (GUE/NGL) , írásban.(NL) A határokon átnyúló távolsági áruszállítás egyre nagyobb része terelődik át napjainkban a vasútról a közútra. Ennek fontos okaiként kell megemlíteni, hogy egyre több autópálya épül, a gazdasági vállalkozásokig vezető közvetlen vasúti szárnyvonalakat megszüntetik, és a közúti fuvarozás fokozatosan viszonylag olcsóbbá válik. Ezekről az okokról általában megfeledkezünk, miközben teljes figyelmünket két másik okra összpontosítjuk. Az egyik ok az, hogy a tagállamok vasúttársaságai közötti koordináció nem kielégítő, minek következtében tehervagonoknak sokszor szükségtelenül hosszú ideig kell a vasúti pályán vesztegelniük, míg végre hozzájuk kapcsolnak egy mozdonyt, amely tovább vontatja őket. Most már van megoldás erre a problémára, mégpedig a rögzített menetrend szerint közlekedő szerelvények formájában.

A másik kritikus pont az, hogy ez a fajta fuvarozás lassú, mivel a szerelvényeknek meg kell várniuk az elsőbbséget élvező személyvonatok áthaladását. Márpedig a Duchoň-jelentés rendeltetése a személyszállítás elsőbbségének eltörlése lett volna. A forgalmas napszakokban ez azt jelentheti, hogy a kötelező uniós előírás miatt számos járatot kihagyva felül kell írni a hivatalos menetrendet. A szavazók csakhamar rá fognak jönni arra, hogy a szolgáltatás minőségének e romlását Európának köszönhetik. A személyszállítás korlátozása helyett a szűk keresztmetszetű vasúti kapacitás és a vasúti kapacitáshiány kezelésére alkalmas megoldást kell találni. Üdvözlendő, hogy a szöveget ebben a tekintetben enyhítették.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. (DE) Jelenleg az áruforgalom elsősorban a közutakra koncentrálódik, a vasúton, vízi úton vagy légi úton történő áruszállítás aránya pedig zsugorodik. Az állandóan szűkülő árrések és a rendkívül éles verseny korában a halálfáradt kamionsofőrök által túlterhelt kamionokkal végrehajtott előzési manőverek végzetes veszélyforrást jelentenek. A baleseti kockázatokon túl a hanyatló színvonalú árufuvarozás a közutak zsúfoltsága, a zaj és a környezetszennyezés miatt is tarthatatlan.

Épp ideje, hogy az áruszállítást a vasútra tereljük át, de evégett jobb koordinációs és szervezeti hálózatépítő műszaki megoldásokra és logisztika modellekre lesz szükségünk. A jelentés a megfelelő irányban tett lépés, és ezért szavaztam meg.

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Queiró (PPE-DE) , írásban. (PT) A valódi belső vasúti piac kialakítása rettenetesen fontos a fenntartható európai szállítási szakpolitikai célkitűzések szempontjából, vagy másképp kifejezve Európa és szállítási ágazata szempontjából. Fontos abban a tekintetben is, hogy lehetővé váljon ezen ágazat számára, hogy szerves részévé váljon a lisszaboni stratégia sikeréhez vezető intézkedéseknek.

A vasúti árufuvarozás a szállítás működtetése különböző területeinek is nagyon lényeges tényezője.

Az európai áruszállítási hálózat létrehozása, ahol a vonatok simán és könnyedén haladnak át egyik nemzeti hálózatról a másikra, remélhetőleg lehetővé teszi, hogy az árufuvarozási infrastruktúrák kihasználása javuljon, és megkönnyíti majd a versenyképesebb árufuvarozás kialakulását.

Úgy gondolom, hogy feltétlenül támogatni kell a vasúti árufuvarozási szektor helyzetének javítását célzó intézkedéseket, mely azt a perspektívát kínálja, hogy ez az ágazat az egész jövőbeli európai szállítóhálózat teljesen integrált, szerves része lesz majd.

 
  
MPphoto
 
 

  Brian Simpson (PSE) , írásban. Gratulálok az előadónak és az Európai Bizottságnak a bátorságukhoz, hogy az Európai Unióban zajló vasúti áruszállítást megkísérlik az első helyre tenni.

Személy szerint én radikálisabb javaslatot szerettem volna, olyan javaslatot, amely bizonyos útvonalakon elsőbbségi folyosókat tartalmazó stratégiát állított volna fel, és amelyben a vasúti ipar többi szegmense elismerte volna, hogy a vasúti áruszállítás fontos, fejlesztésre és támogatásra szorul.

A vasúti áruszállítást Európában két dolog fojtogatja. Az első a valódi interoperabilitás hiánya, különösen a jelzőrendszerek tekintetében, a másik pedig maga a vasúti ágazat – különösen a személyszállítók és az infrastruktúra üzemeltetők, akik összejátszanak egymással azért, hogy a vasúti áruszállítás a legutolsó helyre kerüljön, amikor a folyosó-kiosztás és a menetrend összeállítás történik.

Ez a jelentés legalább megtöri ezt a meglévő kényelmes érdekházasságot, és a vasúti árufuvarozóknak legalább esélyt nyújt vállalkozásuk fejlesztéséhez.

Ha hagyjuk, hogy megmaradjon a jelenlegi helyzet, húsz éven belül eltűnik a vasúti áruszállítás. Most kell cselekednünk azért, hogy a vasúti áruszállítást életképessé, vonzóvá és versenyképessé tegyük, másképp soha nem leszünk képesek az árufuvarozást leterelni a közutakról.

 
  
  

- Jelentés: John Bowis (A6-0233/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Martin Callanan (PPE-DE) , írásban. Kitűnőnek tartom a képviselőtársam, John Bowis, által a témában végzett munkát, mely mérföldkövet jelent a betegek jogainak területén. A konzervatívok támogatják az Európai Unión belüli betegmobilitást, melyet a közegészségügyi ellátások nyújtása erősítésének tekintenek.

Talán nem minden tanulság nélkül való, hogy a téma először az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségbiztosítójában történt egyik eset miatt került az érdeklődés középpontjába. Egy hölgy, aki – miután a helyi egészségügyi hatóság túl sokáig várakoztatta egy csípőprotézis műtétre –, úgy döntött, hogy a beavatkozásra Franciaországba utazik, ám hazatérte után megtagadták tőle a költségek megtérítését. Nem hagyta annyiban, az ügyet az Európai Bíróság elé vitte, amely fontos alapelvet mondott ki, nevezetesen azt, hogy a betegeknek joguk van gyógykezelésre egy másik uniós tagállamba utazni, utána pedig nemzeti közegészségügyi szolgálatuktól joguk van a kezelés költségeinek megtérítését igényelni.

Nem rajongok az Európai Bíróságért, amely fő tényező abban, hogy az Európai Unió állandóan újabb és újabb jogköröket ragad magához, ez az ítélet azonban hatalmas jelentőséggel bírt. Remélem, hogy sok választóm, akiket a munkáspárti kormány által rosszul igazgatott Nemzeti Egészségbiztosító rútul cserbenhagyott, hasznot húznak majd a jelentésben szereplő gondolatokból.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Ferreira (PSE) , írásban. (FR) Azért szavaztam a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló jelentés ellen, mert nem felel meg sem a Szerződés 152. cikkével összhangban kitűzött magas színtű egészségügyi ellátás uniós célkitűzésének, sem az európai polgárok azon igényének, hogy otthonukhoz közel részesülhessenek színvonalas és biztonságos egészségügyi ellátásban.

Ahhoz, hogy valaki az Európai Unió egy másik tagországában kezeltethesse magát, a jelentés az előzetes engedélyeztetést nem teszi szabállyá. Márpedig az előzetes engedélyeztetés teszi lehetővé a szociális rendszerek pénzügyi egyensúlyának kézben tartását, a betegek számára a költségtérítési feltételek szavatolását, valamint a külföldi kórházi beavatkozást megelőzően szükséges információk rendelkezésre bocsátását.

Az sem elfogadható, hogy az egészségügyi ellátás színvonalának javítása az egészségügyi szolgáltatók versenyeztetése útján történjék, és az sem, hogy a betegek mobilitását alapelvként rögzítsük: ez ugyanis mindenekelőtt a betegek egészségi állapotától függ.

A megszavazott módosítások túl pontatlanok, és a problémák európai bírósági rendezése előtt nyitják meg az utat.

Ez az irányelv csak fokozza az európai polgárok között egészségügyi téren fennálló egyenlőtlenségeket, hiszen a színvonalas egészségügyi szolgáltatásokat csak azok tudják majd igénybe venni, akik ezeknek a költségeit képesek megelőlegezni.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) , írásban. (PT) Az alapvető probléma az, hogy a jelentést a 95. cikkre, mint jogalapra való hivatkozás megváltoztatása nélkül fogadták el, vagy más szavakkal kifejezve az, hogy a belső piacon az egészséget árucikknek tekintik, ami elfogadhatatlan. Ezért érvelésünknek megfelelően jobb lett volna, ha a bizottsági javaslatot elvetik. De a többség sajnos nem értett egyet a mi álláspontunkkal.

Az eredmény: a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok nem őrzik meg a tagállamok azzal kapcsolatos kizárólagos hatáskörét, hogy eldönthessék, miként szervezik és finanszírozzák saját egészségügyi ellátó rendszerüket. Ez magában foglalja a tagállamok azon hatáskörét is, hogy a külföldi kórházi gyógykezelés céljából előzetes engedélyeztetési rendszereket alakítsanak ki.

Nincs garantálva a polgárok egészséghez való joga, és az egészségügyi ágazatban dolgozók jogai sincsenek szavatolva. Az Európai Unió különböző tagállamainak társadalombiztosítási rendszerei közötti szolidaritásra és összehangolásra lett volna szükségünk, különösen az egészségügyi szolgáltatások használói jogainak alkalmazása és erősítése, valamint a szükségletek megfelelőbb kielégítése révén.

Ezért szavaztunk a jelentés ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Christa Klaß (PPE-DE) , írásban. (DE) Azért szavaztam meg a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogokról szóló irányelvet, mert a betegeknek fokozottabb jogbiztonságot kínál. Főként az Európai Unió határközeli területein, amilyen az én szülővárosom, mely a Németország, Belgium, Luxemburg és Franciaország által határolt nagyobb határmenti régióban található, vagy az orvosi szolgáltatások hiányától sújtott vidéki régiókban, a betegmobilitás elősegítése az egészségügyi szolgáltatások hatékonysága javításának és fokozásának lényeges összetevője.

A német egészségügyi szolgáltató ágazat hasznot húz majd a határokon átnyúló betegmobilitásból, ha más uniós tagállamok betegei nagyobb mértékben veszik majd igénybe magas színvonalú egészségügyi szolgáltatásainkat, például a rehabilitáció terén. A tagállamok szuverenitását azonban fenn kell tartani. Az egészségügyi ellátás nyújtásáért és saját egészségügyi rendszerük megszervezéséért maguk a tagállamok felelnek. A szubszidiaritás elvével összhangban az irányelvnek csak a határokon átnyúló betegmobilitással összefüggő területeket kellene szabályoznia. Szigorú minőségi és biztonsági normáink Németországban nem kerülhetnek veszélybe. Az olyan etikai normák, melyeket a tagállamok okkal betartanak, és melyek például a mesterséges megtermékenyítésre, a DNS-elemzésre vagy a segített öngyilkosságra vonatkoznak, nem kérdőjelezhetők meg.

 
  
MPphoto
 
 

  Astrid Lulling (PPE-DE) , írásban. (FR) Örülök e jelentés célkitűzéseinek, melyek a betegeknek a saját tagállamuktól eltérő tagállamban való egészségügyi ellátása megkönnyítésére irányulnak, valamint arra, hogy tisztázzák a gyógykezelést követő költségtérítési eljárásokat, melyek jelenleg hiányoznak az európai jogszabályokból. Az elképzelések szerint tehát a tagállamok közötti együttműködési mechanizmusok segítségével valamennyi európai polgárnak hozzá kell tudnia férni biztonságos, hatékony és színvonalas egészségügyi ellátáshoz.

Ennek dacára nyomatékkal kell leszögeznem, hogy az egészségügyi ellátó rendszerek megszervezésére és finanszírozására kizárólag a tagállamoknak van hatáskörük. A kórházi gyógykezelés előzetes engedélyeztetése ezen irányítási képesség gyakorlásának elengedhetetlen eszköze. Magától értetődik, hogy e jogszabály gyakorlása során tiszteletben kell tartani az arányosság, a szükségesség és a megkülönböztetés-mentesség elvét.

A jogalapot illetően kettős jogalap mellett érvelek azért, hogy a nemzeti hatáskörök tiszteletben tartását biztosítani lehessen. A Bizottság javaslata ugyanis e területre a kiskapun keresztül történő számos behatolási kísérletet tartalmazott.

A végleges szövegnek egészséges egyensúlyt kell megteremtenie a betegjogok és a tagállamok egészségügyi téren fennálló nemzeti hatáskörei között.

 
  
MPphoto
 
 

  Linda McAvan (PSE) , írásban. Az Európai Parlament brit munkáspárti delegációja nevében üdvözlöm a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelvjavaslatra vonatkozó parlamenti jelentés számos pozitív vetületét. Különösen azokat a módosításokat támogatjuk, melyek világossá teszik, hogy a nemzeti kormányok továbbra is teljes mértékben felelősek saját nemzeti egészségügyi ellátó rendszerük megszervezéséért és a gyógykezelési szabályok megalkotásáért.

Ugyanakkor továbbra is aggodalmat kelt bennünk, hogy a szabályok jelenlegi megszövegezése nem eléggé egyértelmű. Az egy másik uniós tagállamban magukat kezeltető betegeknek tudniuk kell, hogy megtérítik-e a költségeiket, és meg kell kapniuk az összes szükséges információt arról, hogy a fogadó országban milyen típusú és színvonalú egészségügyi ellátást fognak kapni. Ezért a munkáspárti delegáció arra szólít fel, hogy az irányelv tegye egyértelművé, hogy a tagállamok létrehozhatnak előzetes engedélyeztetési rendszert. Ezenkívül támogatjuk a 152. és a 95. cikken alapuló kettős jogalapot, hogy biztosak legyünk abban, hogy a prioritás az egészség, és nem a belső piaci meggondolások. A munkáspárti delegáció a végszavazáson tartózkodott, mert jelezni kívánta, hogy a második olvasat során e két problémával foglalkozni kell.

 
  
MPphoto
 
 

  Arlene McCarthy (PSE) , írásban. A jelentés szavazásakor azért tartózkodtam, mert a szöveg nem kínál elegendő biztosítékot a brit Nemzeti Egészségbiztosító sértetlenségének védelmére és az Egészségbiztosító finanszírozására, valamint a betegek azon kisebbségének sem nyújt biztonságot vagy egyértelmű válaszokat, akik megengedhetik maguknak, hogy gyógykezelésre egy másik uniós tagállamba távozzanak.

Az Európai Parlament tory képviselőinek azon javaslatukkal, hogy az európai kiskapun keresztül visszacsempésszék hitelt vesztett egészségügyi utalvány-rendszerüket, egyetlen cél lebeg a szemük előtt, mégpedig az, hogy a felső tízezer utalványokat kapjon arra, hogy a Nemzeti Egészségbiztosító pénzét kivigyék az Egyesült Királyságból, és ezért Európában máshol vásároljanak maguknak magán gyógykezelést. Márpedig az adófizetők azt várják el, hogy a pénzüket a Nemzeti Egészségbiztosítóba fektessék, és az otthoni gyógykezelésért fizethessenek, és a pénzt ne más uniós egészségügyi rendszerek felé térítsék el. Semmi meglepő nincs abban, hogy nemrég is Dan Hannan, az Európai Parlament tory képviselője, az egészségügy privatizált megközelítése mellett szállt síkra.

A Nagy-Britannia és Írország közötti határokon átnyúló egészségügyi elszámolásokról szóló, közelmúltban lezajlott vitában Andrew Lansley, a brit konzervatív árnyékkormány egészségügyi minisztere kijelentette, hogy a Nemzeti Egészségbiztosító forrásai mindig értékesek, és megtámadta 180 millió fontnyi egészségbiztosítási összeg Írországnak történő kifizetését. A toryk ugyanakkor nem voltak hajlandóak támogatni a világos előzetes engedélyeztetési rendszerre vonatkozó javaslatunkat, mely a Nemzeti Egészségbiztosító értékes forrásainak és szolgáltatásainak védelme szempontjából sarkalatos kérdés.

 
  
MPphoto
 
 

  Dimitrios Papadimoulis (GUE/NGL) , írásban.(EL) A Bowis-jelentés és a Bizottság javaslata ellen szavaztam, mert maga a jogalap bizonyítja, hogy a pénzügyi érdekek és az ellenőrizetlen piac elsőbbséget élveznek a jobb és teljesebb egészségügyi ellátáshoz való betegjogok felett. Ez a javaslat tagadja a szociális és szolidáris Európára vonatkozó jóslatokat, és olyan helyzetekhez fog vezetni, amelyekben az oly sokat reklámozott, határokon átnyúló egészségügyi ellátás eszközéhez csak a legmódosabbak fognak hozzájutni.

Az eredmény a nemzeti egészségügyi ellátó rendszerek felszámolása lesz, és az, hogy a betegek kénytelenek lesznek majd külföldön nézni egészségügyi ellátás után. Az egészségügyi ellátás a tagállamok felelőssége, és annak is kell maradnia. Az egészségügyi ellátás közszolgáltatás helyett piaci áruként való kezelése elfogadhatatlan. Ráadásul az irányelvtervezet a határokon átnyúló egészségügyi ellátás költségeire kompenzációs rendszert javasol, ami fölösleges, tekintve, hogy a társadalombiztosítási rendszerek közötti együttműködésről szóló rendelet értelmében az egészségügyi ellátás költségeinek kompenzációja már 1971-ben be lett vezetve.

 
  
MPphoto
 
 

  Kathy Sinnott (IND/DEM) , írásban. Azért tartózkodtam a jelentés szavazásánál, mert borzasztóan szeretném, ha az emberek megkapnák azt a gyógykezelést, amelyre sürgősen szükségük van. Az előzetes engedély kérdése azonban aggodalommal tölt el. Az előzetes engedélyeztetés ebben az irányelvben a betegjogok tagadásával egyenlő. Annak idején a betegek elsősorban ezért fordultak a bíróságokhoz, és a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról ma ezen bírósági ítéletek miatt szavazunk. Az előzetes engedélyeztetésnek az irányelvbe történt beépítésével ugyanoda jutottunk vissza, ahonnan elindultunk. Továbbra is a földrajzi hovatartozástól függő halál fog uralkodni, és a betegek ugyanolyan akadályokkal kerülnek majd szembe, mint ma, amikor külföldön történő gyógykezelésükhöz engedélyért folyamodnak.

Azt is mélységesen sajnálom, hogy a jelentésnek nem sikerült olyan jogalapot találnia, amely a betegek egészségét tenné az első helyre. Az elszalasztott lehetőség következtében a betegek egészsége profittermelő árucikként használtatik fel.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (PSE) , írásban. Az előzetes engedélyeztetésre vonatkozó fő módosítások nem érték el céljukat, pedig ezek a módosítások Skóciában és az egész Egyesült Királyságban a Nemzeti Egészségbiztosító megvédése szempontjából alapvetően fontosak lettek volna. Elvesztettük a kettős jogalapról szóló szavazást, amely lehetővé tette volna, hogy az egyedüli jogalap, az egységes piac helyett jogalapként a közegészségügy is bekerüljön. E két kulcsfontosságú terület elvesztése miatt, és amiatt, hogy az első olvasatnál tartunk, csak egy választásom maradt, a tartózkodás.

 
  
MPphoto
 
 

  Marianne Thyssen (PPE-DE) , írásban.(NL) A betegmobilitás tény, de a betegek és az egészségügyben dolgozók számára szükséges jogbiztonság még nincs meg. Ezért a Bizottság irányelvjavaslata üdvözlendő dolog. Ezenkívül nagyra értékelem Bowis úr erőfeszítéseit, hogy ebben a kegyetlenül nehéz témában kompromisszumot alakítson ki. Erőfeszítéseinek köszönhetően a bizottsági javaslaton lényeges pozitív változtatások történtek. Mégsem tudtam támogatni a végleges jelentést, mert nem került bele két pont, mely a tagállamok saját egészségügyi ellátó rendszerük megszervezésére és finanszírozására vonatkozó hatáskörét taglalta volna.

Igényeltük egy olyan jogalap beépítését, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a külföldi betegeknek a tényleges költségeket számlázzák ki, és kötelezzék őket arra, hogy az országunkban kapott ellátásért saját részt is fizessenek. Ezenkívül mindig amellett voltunk, hogy tegyük lehetővé a tagállamoknak, hogy bizonyos körülmények – például hosszú várólisták – esetén visszautasíthassanak betegeket. Ez különösen fontos Belgiumban, ebbe a kis országba ugyanis viszonylag nagy tömegben érkeznek külföldi betegek.

Márpedig a mai plenáris ülésen elfogadott szöveg ebben a tekintetben nem nyújt elégséges biztosítékokat. A végszavazásnál ezért tartózkodtam.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Toussas (GUE/NGL) , írásban.(EL) Az Európai Unió és a burzsoá kormányok népellenes politikája rontja a közegészségügyi szolgáltatások színvonalát, mely stresszt okoz a betegeknél, várólistákhoz, különböző szolgáltatások hiányához, súlyos adókhoz, a biztosítással nem rendelkezők és a bevándorlók ellátatlanságához stb. vezet.

A szociális juttatások drámai lefaragása, az egészségügyi rendszerek piacosítása és további privatizációja, valamint a biztosítási jogok elleni támadás könnyebbé teszik a nagy üzleti csoportosulások számára, hogy a jövedelmező egészségügyi ágazatból hatalmas nyereségeket kaszáljanak.

A „betegmobilitásról” szóló irányelv az egységes egészségügyi piacot, a Maastrichti Szerződés szabadságainak érvényesítését, a betegmobilitást és az egészségügyi szakemberek mobilitását az egészség piacosításának megőrzése érdekében mozdítja elő.

A külföldi gyógykezelés költségei egy részének visszafizetése csapda: a nép beleegyezésének megszerzésére szolgál az egészségügyi ellátás piacosításához és a többsebességes egészségügyi ellátás kialakításához, valamint az élethez való jog osztályalapon történő diszkriminációjához.

A betegek jogait csak egy tisztán ingyenes közegészségügyi rendszer keretén belül lehet megőrizni, mely az emberek pénzügyi vagy biztosítási helyzetétől függetlenül a teljes népesség minden egészségügyi (szakorvosi és egyéb) igényét kielégíti. Csak egy ilyen, a néphatalom által a népgazdaság keretében kifejleszthető rendszer szavatolhatja a szolgáltatások mennyiségi megfelelőségét és színvonalának javulását, valamint a dolgozók egészségének és életének hatékony védelmét.

 
  
  

- Jelentés: Amalia Sartori (A6-0239/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Alessandro Battilocchio (PSE) , írásban. − (IT) Én megszavaztam a jelentést.

Az ágazati tanulmányok egyértelműen kimutatták, hogy Európában a kórházba kerülő betegeknek – akik azért mennek oda, mert meg akarnak gyógyulni a betegségükből – évente 10-12%-a betegedik meg kórházban szerzett fertőzésekben. Ha a százalékokat számadatokká alakítjuk át, még ijesztőbb képet kapunk: a statisztikák szerint azon betegek száma, akik az Európai Unióban kórházban szerzett fertőzést kaptak, közel 5 millióra tehető.

Képviselőtársam, Sartori asszony beszédéhez visszakanyarodva, az egészségügyi ellátás biztonságán és hatékonyságán úgy lehet javítani, ha mindenekelőtt a következő alapvető pontokat figyelembe vevő programot állítunk össze: 1) a fertőzések ellenőrzésére szakosodott ápolószemélyzet számának növelése; 2) az egészségügyi és paramedikális dolgozók képzésének megvalósítása; különösen a nozokomiális fertőzésekre és az ezeket okozó vírusok gyógyszerrezisztenciájára való összpontosítás; 3) a kórházi fertőzésekre irányuló kutatások új felfedezéseinek alkalmazása.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (PSE) , írásban. (PT) Én megszavaztam a betegek biztonságáról szóló javaslatot. Jóllehet Európában az egészségügyi ellátás színvonala az orvostudomány fejlődésének köszönhetően lényegesen javult, a kezelési eljárások néha károsíthatják a betegek egészségét. Egyes nemkívánatos hatások elkerülhető orvosi műhibáknak vagy a kezelés folyamán fellépő fertőzéseknek tudhatók be.

A jelentés a következő fontos javaslatokat tartalmazza: fokozott információgyűjtés helyi és regionális szinten, jobb információnyújtás a betegeknek, a fertőzések ellenőrzésére szakosodott nagyobb számú ápolószemélyzet; az egészségügyi dolgozók oktatásának és képzésének ösztönzése, valamint fokozott összpontosítás a kórházban szerzett fertőzésekre. Én teljes mértékben támogatom ezeket az intézkedéseket.

 
  
  

- Jelentés: Antonios Trakatellis (A6-0231/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Liam Aylward (UEN) , írásban. Üdvözlöm a ritka betegségekben szenvedők számára nyújtandó egészségügyi ellátás javítására vonatkozó kezdeményezés-javaslatot. Az olyan betegségek kezelésére, mint a ritka típusú rosszindulatú daganatok, az autoimmun betegségek, a mérgezések és a fertőző betegségek, e betegségek jellegéből fakadóan nincs elégséges rendelkezésre álló szakértelem és forrás, pedig ezek a betegségek 36 millió uniós polgárt sújtanak.

Az európai szakemberek és kutatóközpontok közötti együttműködés erősítése, valamint az információ- és szolgáltatáscsere az Európai Unió számára természetes módja annak, hogy segítsen saját polgárain. Ez az Önök kedvező helyzetbe hozásának egyik közvetlen módja. A javaslat arra sarkallja a tagállamokat, hogy a ritka betegségekre irányuló tudományos források tartalékainak legjobb kihasználása érdekében új központokat állítsanak fel, indítsanak képzéseket, valamint fogják össze a már meglévő kutatóközpontokat és a betegségekre vonatkozó információs hálózatokat. Támogatom ezeket az intézkedéseket, és ösztönzöm a szorosabb tagállami együttműködést, amely a betegek és az Önök, polgárok szolgálatában álló szakemberek nagyobb mobilitását teszi majd lehetővé.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (PSE) , írásban. (PT) Azért szavaztam meg a ritka betegségekről szóló jelentést, mert úgy gondolom, hogy a ritka betegségek területén feltétlenül szükség van összefogott uniós és nemzeti szintű fellépésre. Jóllehet minden egyes ritka betegség előfordulási gyakorisága nagyon alacsony, mégis ezektől európaiak milliói szenvednek, ugyanis sokféle ritka betegség van.

Úgy gondolom, hogy életbevágóan fontos a független szervezetek támogatása, a ritka betegségekre vonatkozó információkhoz való hozzáférés szavatolása, a különböző tagállamokban szakközpontokat felállítása, a meglévő központokban képzések szervezése, valamint a szakértők és a szakma képviselőinek mozgósítása. A ritka betegségek területén történő haladéktalan fellépéshez megfelelő forrásokat kell biztosítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Glyn Ford (PSE) , írásban. Én meg fogom szavazni Trakatellis úr jelentését. Elismerem, hogy sok olyan ritka betegség van, melyet a kutatás mostohaként kezel, mivel az orvosi kutatóintézetek úgymond válogatnak, és nem vesznek tudomást a szokatlan betegségekben szenvedők gyötrelmeiről, ugyanis a közönséges betegségekre vonatkozó kutatás potenciális nyereségességéhez képest a ritka betegségek vajmi csekély profittal kecsegtetnek.

Ez különösen igaz azokra a ritka genetikai betegségekre, melyek örökletesek. Úgy gondolom, hogy e területeken a kutatási költségek egy elemének alátámasztásával ösztönöznünk kell a kutatást. Ennek leszögezése mellett kijelentem, hogy érdekelt vagyok az ügyben, mivel családomon belül van ilyen betegség.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Jeggle (PPE-DE) , írásban. (DE) A 15. módosításban szereplő azon explicit felhívás, miszerint a ritka betegségeket az e betegségeket hordozó szülőknek nyújtott genetikai tanácsadáson keresztül kellene kiszűrni, az egészséges embriókat pedig a beültetés előtti diagnózis révén kellene kiszelektálni, nem csupán a Németországban jelenleg hatályban lévő törvényekkel ellentétes. Különösen a német történelem fényében elvi okok miatt elfogadhatatlan és tűrhetetlen lenne a fogyatékos személyek kiküszöbölését és szelekcióját követelni vagy ajánlani, még akkor is, ha még meg sem születtek.

Ezek a javaslatok és megfogalmazások riasztó módon a minden emberi élet értéke iránti tisztelet teljes hiányáról tanúskodnak, függetlenül attól, hogy beteg vagy egészséges emberekről beszélünk-e. A benyújtott kiegészítésben a ritka betegségek gyógykezelésére való felhívást a beteg emberek megszületése megelőzésének célkitűzése váltja fel.

Ez nem összeegyeztethető az emberi jogokra vonatkozó európai és nemzetközi nyilatkozatok szellemével és betűjével. Egy meggyőző európai szakpolitika valódi céljának a betegségben szenvedő, vagy a betegség kockázati csoportjába tartozó emberek segítése kell, hogy legyen, nem pedig a minőségi kritériumok alapján történő korai szelekciónak.

A jelentés és az egyes módosítások, különösen a 15. módosítás, nincsenek összhangban az általam vallott keresztény értékekkel. Ezért szavaztam a jelentés ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Mairead McGuinness (PPE-DE) , írásban. Ebben az állásfoglalásban sok olyan kérdés van, amelyet támogatok. Az egész jelentést azonban nem tudtam támogatni, mivel olyan kérdések is szerepelnek benne, melyek véleményem szerint és tényszerűen is a szubszidiaritás kérdéséhez, vagyis az adott tagállam hatásköréhez tartoznak, következésképpen nem olyan kérdések, melyekről az Európai Parlamentnek állást kell foglalnia. Az egyik ilyen kérdés az eugenikus gyakorlatok témája, amely a 15. módosításon keresztül bekerült az állásfoglalásba. Én nem támogattam a 15. módosítást. Ez a téma a szubszidiaritás alá tartozik, és nem az Európai Unió hatásköre, amely eugenikus gyakorlatokról nem alkot jogszabályt, és nem is szabad ilyet alkotnia. Így az egész jelentést nem támogathattam.

 
  
  

- Jelentés: Jean-Pierre Audy (A6-0168/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Richard James Ashworth (PPE-DE) , írásban. A brit konzervatívok nem tudták jóváhagyni a 2007-es európai költségvetés III. szakaszára, a Bizottságra vonatkozó mentesítést. Továbbra is szorgalmazzuk, hogy a parlamenti költségvetésnek az európai adófizető számára gazdaságilag előnyösnek kell lennie, ezért támogatjuk az előadó jelentését. Különösen támogatjuk az előadónak a Bizottság felé kifejezett bírálatát amiatt, hogy a Bizottságnak nem sikerült biztosítania, hogy Bulgária és Románia megfelelő pénzügyi ellenőrzési standardokat alakítson ki. Ugyanakkor ki kell emelnünk, hogy az Európai Számvevőszék tizennégy egymást követő évben képtelen volt korlátozás nélküli megbízhatósági nyilatkozatot kiadni az általános európai pénzügyi beszámolóról. A beszámolóért a végső felelősség az Európai Bizottságot terheli, ezért hagyományos megközelítésünkkel összhangban továbbra is a mentesítés megadása ellen szavazunk mindaddig, amíg valódi előrelépést nem látunk az Európai Számvevőszék korlátozás nélküli megbízhatósági nyilatkozatának kiadása irányában.

 
  
MPphoto
 
 

  Călin Cătălin Chiriţă (PPE-DE) , írásban. (RO) Romániának a PPE-DE Képviselőcsoportban helyet foglaló más képviselőivel egyetemben az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló Audy-jelentés ellen szavaztam, mivel a 13. módosítás nem került elfogadásra. A 2007-es pénzügyi évre vonatkozó ECA-jelentés még mindig kizárólag a 2000-2006-os időszak projektjeire utal, mivel 2007 nagyrészt a 2007-2013-es programok végrehajtásának előkészítő szakasza volt. Következésképpen a 2007. és 2013. közötti programozási időszakra előirányozott új, és a 2006-ig alkalmazott szabályoknál egyszerűbb és szigorúbb szabályozások hatása még nem értékelhető.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a strukturális alapok végrehajtási eljárásait, és főként a gazdálkodási és ellenőrzési rendszereket, egyszerűsíteni kell. A tagállamokban tapasztalt szabálytalanságok egyik oka a rendszer bonyolultsága. Azt is szeretném kiemelni, hogy a jelenlegi pénzügyi válságra válaszul szükség van azokra az egyszerűsítési intézkedésekre, melyeket a Bizottság a 2007. és 2013. közötti időszakban a strukturális alapokra alkalmazandó szabályozások felülvizsgálata során javasolt. Ezekre az egyszerűsítési eljárásokra az adminisztratív terhek nemzeti, regionális és helyi szintű csökkentése érdekében feltétlenül szükség van. Fontos biztosítani, hogy ezek az egyszerűsítési eljárások segítsenek a jövőbeli hibaarány csökkentésében.

 
  
MPphoto
 
 

  Jeanine Hennis-Plasschaert, Jules Maaten, Toine Manders és Jan Mulder (ALDE), írásban.(NL) A Holland Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) az Európai Bizottságnak adandó mentesítés ellen szavazott. A VVD azon az állásponton van, hogy a Bizottság túl keveset tett a tagállamokban a nemzeti nyilatkozatok bevezetésének előmozdítása érdekében. A mai napig csak négy ország tette ezt meg, köztük Hollandia. Ezen túlmenően a VVD azon a véleményen van, hogy – miként ez az Európai Számvevőszék ellenőrzéseiből kiderült – az EU tagállamai még mindig túl sok hibát követnek el az európai pénzek elosztásánál. Az Európai Számvevőszék elutasító ellenőrzési véleményt bocsátott ki, többek között a vidékpolitika, a kohéziós és a strukturális politika vonatkozásában. A VVD úgy ítéli meg, hogy ezeken a területeken javítani kell az ellenőrzési rendszereket, ugyanis az elmúlt öt évben e téren túl kevés fejlődés volt tapasztalható.

 
  
MPphoto
 
 

  Rumiana Jeleva (PPE-DE) , írásban. (BG) Elnök úr, én megszavaztam a Bizottság mentesítését a 2007-es uniós költségvetés végrehajtása kapcsán.

Ezzel egyidejűleg meg kell említenem, hogy a jelentés bizonyos szövegrészei ellen szavaztam, melyek célja különösen Bulgária és Románia esetében a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból származó forrásokkal való gazdálkodásról szóló negyedéves jelentések összeállításának bevezetése. Azért szavaztam e szövegrészek ellen, mert határozott meggyőződésem, hogy amikor szorosabb ellenőrzést követelünk, jó lenne ezt minden tagállamban egyszerre és egyforma mértékben bevezetni, nem csak egy vagy két tagországban. A Parlament és az előadó azon aggályát is osztom, hogy a Bulgáriának szánt, az Európai Bizottság által befagyasztott vagy megvont források majdnem 1 milliárd euróra rúgnak.

Miként a jelentés megállapítja, a megvont és befagyasztott forrásokat sújtó szankciókat alapvetően és többek között a tenderfelhívások és a kiadások támogathatósága terén tapasztalt szabálytalanságok, a beruházási összegeknek az eredeti céltól eltérő felhasználása, valamint az igazgatási képesség hiánya indokolta. Végezetül meg szeretném osztani Önökkel arra vonatkozó aggodalmamat, hogy a bolgár polgárok meg lesznek fosztva az európai szolidaritást előmozdító eszközöktől, és meg nem érdemelten kormányuk hibáit ők fogják megfizetni.

 
  
MPphoto
 
 

  Mairead McGuinness (PPE-DE) , írásban. Megszavaztam az Európai Bizottság 2007-es mentesítését, de ezt bizonyos fenntartásokkal tettem.

Öt évvel ezelőtt Barroso elnök úr azt ígérte, hogy megbízatásának lejárta előtt költségvetési ellenőrzés és formális megbízhatósági nyilatkozat tekintetében tiszta zárójelentést fog produkálni. Némi előrelépéstől eltekintve ebben a folyamatban még űr tátong.

Mindezidáig 22 ország nyújtotta be éves összefoglalóját, melyek megfelelnek ugyan a költségvetési rendelet minimumkövetelményeinek, de nem mindegyikük kielégítő. Csak 8 ország ütötte meg a mércét azzal, hogy formálisabb elemzést vagy megbízhatósági nyilatkozatot nyújtott be, és Írország sajnálatos módon nincs ezek között. Biztosítanunk kell, hogy amikor a 2008-as költségvetési mentesítésekre kerül a sor, addigra lényegesen nagyobb előrelépés történik.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexandru Nazare (PPE-DE) , írásban. (RO) A Román Liberális Demokrata Pártnak (PD-L) a PPE-DE Képviselőcsoportban helyet foglaló képviselői az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló jelentés ellen szavaztak, amely utal az európai alapokkal való romániai és bulgáriai gazdálkodásra.

A mentesítésről szóló jelentés, amely olyan szabálytalanságokat említ, melyek között vannak PHARE-forrásokhoz való 2007. előtti hozzáférések is, megtartotta azt a rendelkezést, hogy készüljön külön jelentés a közösségi pénzek romániai kezeléséről, valamint a korrupció elleni küzdelemben foganatosított intézkedésekről. Az Európai Parlament PD-L frakciója ezért leszavazta a jelentést.

A külön jelentést semmi nem indokolja, figyelemmel arra, hogy már létezik egy, az Európai Tanács 2006. decemberi ülése által jóváhagyott együttműködési és ellenőrzési mechanizmus. Újabb jelentés összeállítása csak gyengítené a már működő együttműködési és ellenőrzési mechanizmus hitelességét. Voltaképpen még az Európai Bizottság reagálása szóvivőjén, Mark Gray-en, keresztül is megerősíti egy ilyen intézkedés hiábavalóságát, miután a közösségi alapok kezelésében bekövetkező bármilyen szabálytalanság felfedésére már vannak kipróbált és bevált mechanizmusok.

 
  
  

- Jelentés: Søren Bo Søndergaard (A6-0153/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Philip Claeys (NI) , írásban.(NL) A mentesítés megadása ellen szavaztam, mivel a Régiók Bizottságát jelenlegi formájában senki sem veheti komolyan. Többek között a régió terminus homályos meghatározása okán a Régiók Bizottsága egy rendkívül heterogén valami, melyben az európai nemzeteken kívül például várostömörülések is képviseltetik magukat. Az is felettébb furcsa, hogy a régiók legújabban képviselőcsoportokba szerveződtek anélkül, hogy erre a szavazóktól bármilyen demokratikus felhatalmazást kaptak volna.

 
  
  

- Jelentés: Christofer Fjellner (A6-0176/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Martin Callanan (PPE-DE) , írásban. A brit konzervatívok ellenzik az Európai Unió Alapjogi Chartáját. Vitatom azt az elképzelést, hogy az EU alapjogokat adományozhatna és szabályozhatna. Azért is vagyok különösen ellene az Alapjogi Chartának, mert az EU annak ellenére fogadta el, hogy a Charta végrehajtására szolgáló egyik eszközt sem – az alkotmányt és a Lisszaboni Szerződést sem – ratifikálták.

Az Alapjogi Chartát felügyelő ügynökség felállítása az adófizetők pénzének ablakon való kidobálása és a hiúság vására. Tulajdonképpen ugyanez mondható el sok európai uniós ügynökségről is, melyek a nemzeti szinten elvégzett munkát végzik el újra, és szemérmetlenül reklámozzák az Európai Unió föderalista elképzelését. Választókerületemben sokan az erre az ügynökségre és más ügynökségekre kidobott pénzt arculcsapásként élik meg, főként a gazdasági válság időszakában, amikor jövedelmük egyre nagyobb részét kell adók formájában az uniós léhűtők pénzelésére befizetniük.

 
  
MPphoto
 
 

  Philip Claeys (NI) , írásban.(NL) A mentesítés megadása ellen szavaztam, mivel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége fölösleges intézmény, amely ráadásul ellenségesen viseltetik a szólásszabadsággal mint alapjoggal szemben.

 
  
  

- Állásfoglalásra irányuló indítvány (B6-0191/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (PSE) , írásban. (PT) Azért szavaztam meg az erdőirtás és az erdőpusztulás okozta kihívások kezeléséről szóló állásfoglalásra irányuló indítványt, mert úgy gondolom, hogy az erdőirtás igen komoly, szinte helyreállíthatatlan környezeti károkat okoz, mint például a hidrológiai viszonyok tartós megzavarása, sivatagosodás, éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése.

Fokozott koherenciára van szükség az erdők megőrzése, a fenntartható gazdálkodási politikák, valamint az EU egyéb belső és külső politikái között. Ezért szükségünk van az uniós energiapolitika (különösen a bioüzemanyagok), a mezőgazdasági politika és a kereskedelmi politika erdőkre kifejtett hatásának értékelésére.

Azt is gondolom, hogy a fejlődő országoknak nyújtandó pénzügyi támogatás létfontosságú a trópusi erdőirtás megállításához. Az erdőirtás visszaszorítása igen jelentős szerepet fog játszani az éghajlatváltozás mérséklésében és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban.

 
  
  

- Jelentés: Gilles Savary (A6-0199/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Alessandro Battilocchio (PSE) , írásban. − (IT) Mellette szavaztam.

A közlekedésnek a polgárok igényei és elvárásai alapján történő irányítása az Európai Unió szakpolitikájának megtárgyalása során az egyik alapvető pont. A városi közlekedés széleskörű elterjesztésének előmozdítását célzó, 2002-ben kihirdetett CIVITAS program révén, valamint a 2001-ben kihirdetett „Európai közlekedéspolitika 2010-re: eljött a döntés ideje” című fehér könyvön keresztül, amely egy optimálisabb városi közlekedési rendszer létrehozását javasolta, a Bizottság már javaslatot tett az európai közlekedés színvonalának optimalizálását célzó igazi cselekvési tervre. A Bizottság olyan rendszert tervezett meg, amely a környezetszennyezés többé-kevésbé hatékony kézbentartása végett és az európai termelési rendszer ezzel egyidejű védelme mellett fokozatosan leválasztja a mobilitás iránti kereslet növekedését a gazdasági növekedésről. Miután a Bizottság felismerte a helyzetet, nekilát, hogy valamennyi közösségi polgár számára hatékony és egyúttal rendkívül biztonságos közlekedési hálózatot biztosítson.

Figyelmünket öt pontra kell majd fókuszálnunk: 1) az utasok jogainak és kötelességeinek védelme; 2) a közúti biztonság javítása; 3) a biztonság ösztönzése; 4) a közúti szállítás korlátozása a szárazföldi szállítási útvonalak túlzsúfoltságának megállítása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Queiró (PPE-DE) , írásban. (PT) A városok jelenlegi gyors növekedése, melyhez járul az európai népesség várostömörülésekben való koncentrációja, tények, melyeket az európai parlamenti jelentés megkísérel elemezni azért, hogy hozzájáruljon az e területen elvégzendő hatalmas munkához.

A jelentés a szubszidiaritás és az arányosság elveinek betartása mellett olyan javaslatokat tartalmaz, melyeket fontosnak tartok.

A Parlament által elfoglalt álláspont egyik legjelentősebb pontja az, hogy a figyelmet az intézkedések szétaprózódására tereli, ami inkoherenciát eredményezhet nemcsak a jogszabályok együttesében, hanem különösen ezek végrehajtása terén.

Egyetértek a koherens megközelítés szükségességével, amely a várostömörülésekben a várostervezés javítása révén ösztönzi a különböző közlekedési módok optimális használatát. Ezen túlmenően támogatom az erre a konkrét területre irányuló folyamatos kutatást és innovációt, valamint a Bizottságnak a tagállamokkal való együttműködését, mely ahol szükséges, hozzájárul a különböző országokban alkalmazandó bevált gyakorlatokra vonatkozó információk cseréjéhez. Végül szeretném aláhúzni, hogy az európai ipar jelentős szerepet játszik azon technológiák fejlesztésében, melyek javíthatják az európai városokban a városi közlekedés irányítását, biztonságát és energiahatékonyságát.

 
  
  

- Jelentés: Anne E. Jensen (A6-0227/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Alessandro Battilocchio (PSE) , írásban. (IT) Köszönöm, elnök úr. Én megszavaztam a Jensen-jelentést, mely átfogó politikai keretet nyújt, és fellépéseket határoz meg az összehangolt intelligens közlekedési rendszerek (ITS) európai szintű elterjesztéséhez.

A jelentés az európai közlekedés leküzdendő főbb kihívásait a közutak túlterheltségében, a megnövekedett szén-dioxid-kibocsátásban, valamint a halálos közúti balesetekben határozta meg. Úgy gondolom, hogy az ITS kulcsfontosságú eszköz a közlekedés hatékonyabbá, biztonságosabbá és veszélytelenebbé, illetve környezetbarátabbá tételében, így járulva hozzá a polgárok és a gazdaság fenntartható mobilitásának kialakításához.

Egyetértek azzal, hogy az ITS-ek javíthatják az európai polgárok életkörülményeit, és a fokozottabb közúti biztonsághoz, a károsanyag-kibocsátás és a környezetszennyezés csökkentéséhez is hozzájárulnak majd. Szilárd meggyőződésem, hogy az intelligens közlekedési rendszerek növelni fogják a közlekedés hatékonyságát, és így csökkenteni fogják a forgalmat.

Jóllehet a különböző közlekedési módokra (vasúti, tengeri és légi közlekedés) több alkalmazást is kifejlesztettek vagy bevezettek már, a közúti közlekedésre nem létezik hasonló összefüggő európai keret.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat